Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-08 / 14. szám

korona jutalékot, de a temetési költségeket a község által fizettette ki.

A tagok életkora meg nem állapittatik és igy a korhoz mérten megállapított heiratási dijak rendes szedése és elszámolása nagyon is kétséges.

Az alapszabályok értelmében az elnök, al- elnök, jegyző, pénztárnok és ellenőr halálesetenként 4 korona tiszteletdijat kapnak. A jegyző azonban azon a czimen, hogy ő a be nem töltött titkári állás teendőit is ellátja, esetenként 8 korona dijat fizettetett ki magának.

Több alapszabály ellenes cselekvényt, pénzeknek jogosulatlanul vagy koholt czimeken az egyes tisztviselők részére való utalványozását sorolja fel itt a jelentés és a vizsgálat következő botrányos adatairól számol be :

Az 1899. évi november 22-én beirt Hajdú Mária után, ugyanaz nap mint halott után, 120 korona ki is fizettetett.

Az 1899. évi november 16-án beirt Herpai András után, ugyanaz nap mint halott után, 120 korona kifizettetett.

Az 1899. évi deezember 22-én beirt Kon- dacs Károly mint halott után, másnap 120 korona kifizettetett.

Az 1899. évi november 6 án beirt Cs. Balogh Mihály mint halott után, november 10-én 80 korona kifizettetett.

Ezeken kívül több tag találtatott, a kik után 10—20 nap alatt kifizették a jutalékot, a mi kétségtelenül igazolja a társulat czége alatt elkövetett és Üzletszerűen folytatott visszaélések egész sorozatát.

Az itt vázolt vizsgálati eredményekről, valamint ezen társulatok szervezetére vonatkozólag tett és alább elmondandó észrevételeiről, a m. kir. belügyministerhez jelentést tett az alispán és a fennforgó körülményekre, valamint a tagok érdekeire való figyelemmel javasolta;

1. hogy az f. Gyula és vidéke fiú- és leánykiházasitó-társulat működése haladéktalanu felfüggesztessék, ministeri számvovő kiküldésével, a részletekre kiterjedő vizsgálat tartassák és amennyiben ezen vizsgálat során annak lehetősége, hogy az egylet helyesebb alapokra fektetve tovább prosperálhat, be nem igazoltatnék, felszámolás megtartása után az végleg feloszlattassék.

2. hogy a békési polgári temetkezési-egylet, valamint

3. a békési negyedik temetkezési-egylet az észrevételek közlése mellett, különbeni feloszlatás terhe alatt szabályszerű működésre,- valamint arra köteleztessék, hogy alapszabályaink módosításával az egylet biztos alapokra fektetéséről záros határidő alatt gondoskodjék.

4. hogy a békési hetedik temetkezési-egylet működése azonnal felfüggesztessék, ministe- riumi számvevő kiküldésével a felszámolás meg- ejtessék, az egylet feloszlattassék, valamint a fenforogni látszó krimináliák megtorlása végett az iratok bírói útra áttétessenek.

A vármegyében létező összes hasonló egyletek alapszabályai és ügykezelésébe annak meg- állapitása végett, hogy ezen egyletek helyes és életképes alapokon vannak-e szervezve és vájjon helyzetük, ügykezelésük olyan-e, a mely a tagok érdekeit teljesen biztosítja, betekintvén, jelenti az alispán, hogy beérkező jelentésekből és alapszabályokból meggyőződés szerezhető, hogy ezen egyletek nagyobb részének, főleg az újabbaknak szervezésénél a tagok érdekeinek biztosítására kellő gond nem fordittatott és a szervezés maga hibás alapon, téves számítás alapján történt. Erre vonatkozólag a következőket mondja.

Hasonló társulat — nézetem szerint — vagy takarék szövetkezeti alapon, vagy kölcsönösség alapján nyerhet biztos fennállást nyújtó szervezetet. Az előbbinél a tagok megtakarított tőkéjüket és annak kamatjövedelmét kaphatják osztalékul, az utóbbi szerint egy, gyakorlatilag beváló átlagos összegben állapittatik meg a jutalék, a melynél az abban előbb részesülők befizetésénél mutatkozó hiányt pótolná a többi tag csekély túlfizetése és a társulati tőke jövedelme.

Ily alapokon szerezve, alig nehány régibb társulat van a vármegyében. A legtöbb társulat egy csalékony és csak első tekintetre helyesnek látszó számítás alapján van szervezve. Ez a számítás nem az egyes tagok által teljesített befizetéseken hanem tisztán a társulati tagok létszámán nyugszik és úgy jön alkalmazásba, a hogy a tagok által befizetett eseti dij csaknem egészen felhasznál tátik az eseti járulék és költségeinek kifizetésére, mig a folyton fizető tagok igényeit semmi sem biztosítja, csak az a remény, hog1? a társulat örökké és mindig a a tervezett taglétszám mellett fog fennállani Még rosszabbá teszi a helyzetet azon legtöbb társulatban fennálló intézkedés, kogy a tagok egy bizonyos, a jutalékon jóval alul maradó összeg befizetésével a továbbfizetés alul felmentetnek, úgy hogy a társulat minden egyes tagjára legtöbször vagy 50—300 százalékot ráfizet. Hogy ez a társulat nem élhet, meg akkor, a

midőn maga csak 4—5°0-ot kap kis tőkéje után és azt is, de még többet is szét fizet kezelési és tiszteletdijakban, azt bizonyítani felesleges; pár éyig, amig sok a tag és kicsiny a jutalék, látszólag virágzik az egylet, de később, mikor a jövedelem fogy és a kiadások szaporodnak, az összegyűlt kis tőke lassankint apadni kezd és nemsokára elkövetkezik az idő, a midőn a társulat fizetési kötelezettségeinek eleget tenni nem tud, holott tagjai csak befizetett tőkében óriási összeget követelnek az társulattól. Az előbb kilépő tagok az alapszabályok hibás intézkedése folytán megkárosítják az utolsókat, a kiknek mindenét fel emészti a rosszul szervezett társulat.

Tisztelettel megjegyzem, hogy a most beérkezett vizsgálati adatok és alapszabályok bővebb tanulmány tárgyát fogják képezni és mindarra vonatkozólag, á miben intézkedés szükségét látom fennforogni, rövid idő alatt jelentést teszek az intézkedésre hivatott m. kir. belügy- minister úrhoz; itt csak megjegyzem, hogy az alapszabályok áttekintéséből is kivehetőleg takarékszövetkezeti alapon 1 egylet, látszólag kölcsönösség alapján többé-kevésbbé hibás ■ számítással 15 egylet, a vázolt téves alapon 35 egylet van vármegyénkben szervezve és a legtöbbnek alapszabálya nemcsak téves, de méltánytalan intézkedéseket is tartalmaz és alkalmat ad a társulat örve alatt folytatott haszonleső intézkedésekre és visszaélésekre. All mindez különösen a kiházasitó egyletekre, de áll — bár kisebb mértékben — a temetkezési egyletekre is.

Nem hagyhatom említés nélkül, mily nagy fontosságot tulajdonítok az egész ügynek már azért is, mert óriási vagyon biztonságának koczkázata látszik fennforogni éppen a legszegényebb néposztály kárára. Legyen erre példa az a megkísérelt számítás, mely az éppen vizsgálat alatt levő I. Gyulát és vidéke fiú- és leánykiházasitási és temetkező társulat másodízben éérvényben levő alapszabályai alapján végeztetett és mely szerint az alapszabályok pontos betartásával az évenkint 40—50.000 koronát forgató egylet 10—12 év alatt egy fillér vagyon nélkül jutna tönkre, miután a tönkrejutáskor tagként szereplő ezer egyénnek több mint 100.000 korona tőkéjét elnyelte és visszapótolhatatlanul elvesztegette. Az első alapszabálynak kevésbbé rossz intézkedései és az alapszabályok be nem tartása miatt a vagyoni romlás már 4 év alatt bekövetkezett.

A kérdés kiváló vagyobiztonsági és sociális jelentőségénél fogva folytatom az egyesületi ügy ezen ágának beható tanulmányozását és saját hatáskörömben minden kezdeményező lépést megteszek az egyesületi joggal űzhető visszaélések elhárítására.

így szól a jelentés, amely vázolja a fontos ügyben eddig tett, hatósági intézkedéseket. Mindezeknek olvasása kettős érzetet ébreszt bennünk. Az egyik az öröm érzete a felett, hogy a szegény nép érdekeinek megvédésére a legnagyobb gonddal lép közbe a hatóság, hogy orvosolja az eddig elkövetett hibákat és megelőzzön minden újabb orvtámadást a nép bizalma és vagyona ellen. A másik a szomorúság érzete annak láttára, hogy az a téves számítás, melyre ezen egyletek szervezetüket alapították, megejtett mindenkit, az egyesületek tagjait, vezetőit és hatóságokat-egyaránt és lehetővé tette, hogy gomba módra szaporodjanak meg az ily egyletek, melyek rósz alapszabályaik következtében százezreknek óriási összeget képviselő vagyonát tékozolták már el az országban.

Sajnos! a múltak hibái már alig helyrehozhatók, de a Békésvármegyében felfedezett baj és az ennek elhárítására itt megkezdett ak- czió bizonyára országos eredményeket szül és kényszeríti a kormányt, hogy az egyesülési jog czógére alatt támadt hasonló ferdeségek és űzött visszaélések kiirtása iránt gyorsan és a legnagyobb erélylyel intézkedjék.

Kórházi építkezések.

— Folyó hó 4-én tartott bizottsági ülés. —

A vármegyei közkórház nagyszabású építkezései immár befejezésük felé közelednek; még egykét ecsetvonás s kész lesz a monumentális mű, amely hivatva van úgyszólván évszázadokra terjedőleg szolgálni a közegészségügyet, me^helyét képezvén a szenvedő, gyógyulást kereső beteg embertársainknak.

Az elmebeteg osztály benépesítése befejezést nyert, maga a hatalmas kétemeletes épület tömb, műszakilag is felülvizsgáltatott I a felülvizsgálat Írásai most vannak a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumban végleges jóváhagyás végett. Természetesen mint minden ilyen nagyszabású épületnél, voltak itt is apróbb bajok és vannak hibák, melyek azonban némi javítással s pótmunkákkal könnyen helyrehozhatók.

Az uj kórházépület már tető .alatt áll s rövid idő alatt teljesen kész lesz.

A közkórházi és építkezési bizottság feladata tehát ez épületek átvétele után az egész intézmény sikeres működését előmozdítani, irányítani, azt ellenőrizni, gazdasági vezetésében helyes és czélirányos

elveket megvalósítani, hogy ez által lehetővé tétessék a lehetőleg olcsó, de mindenekfelett jó betegápolás.

A kórházi bizottság intencziója eddig is mindig -az volt, hogy minél takarékosabban a lőhető legjobbat produkálja, a fősulyt a tulajdooképeni czél elérésére fektesse: mennél több beteg embert részesítsen a modern kor vívmányainak megfelelő sikeres gyógykezelésben s ennek ellenében úgy az egyeseket, .mint az államot csupán a legszükségesebb kiadások költségeivel terhelje meg. A legutóbbi kórházi bizottsági ülésen is ily irányú intézkedések történtek.

Elhatározta a bizottság, hogy az intézet gazda sági telepén létesítendő sertéshizlaló részére berks- hyrei illetve jorkshyrei faj sertéseket szerez be, mivel ezek szaporábbak s erre a czélra alkalmasabbak.

Tárgyalás alá került az elmegyógyházban létesített központi, alacsony nyomású gőzfűtéshez szükséges fűtőanyag beszerzésének kérdése, különösen a takarékosságra való tekintetből. A fűtőanyag az elmúlt télen aránytalanul sokba került s ennek oka még ma is bizonytalan, mivel nincs eldöntve, hogy a fűtési rendszer, vagy a fűtőanyag minősége nem nem felelt meg a követelményeknek. A jövőre nézve megbizatott az államépitészeti hivatal, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a fűtőanyag minősége és beszerzési módjára vonatkozólag tervet dolgozzon ki abból a czélból, hogy a fűtés költségei normálisak legyenek. Természetesen ha a felülvizsgálat végeredményekép az tűnnék ki, hogy a fűtési rendszer és berendezés nem sikeres s hogy ez okozza a tulkiadásokat, ezen segíteni az illető vállalkozó kötelessége, aki jótállást vállalt s tartozik a kárért szavatolni.

Érdekes tárgya volt az ülésnek a kórházi orvosok, tisztviselők és kórházi alkalmazottak nyugdíjjogosultságának kérdése. Az alispán három módozatot dolgozott ki: 1, hogy a kórházi alkalmazottak a várm. nyugdíjintézetbe vétessenek fel s a kórház a megfelelő aránybau járuljon hozzá az alaphoz;

2. hogy a kórházi tiszviselők és alkalmazottak létesítsenek külön alapot és alkossanak külön nyugdíj- szabályzatot; 3. hogy esetről esetre vétessék fel az igénybe veendő nyugdij-összeg a kórház költség- vetésébe.

Hosszas eszmecsere után a bizottság a harmadik módozat mellett foglalt állást s az ezen módozatnak megfelelő nyugdijszabályrendelet kidolgozására Dr. Bodoky Zoltán főjegyző elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, mely munkálatait még e hó folyamán teljesiti.

Politzer Lajos épitésvezető mérnök, aki ma utoljára vett részt az ülésen, az elmegyógyintézeti építkezések teljesen befejeztetvén, működését befejezte s a további munkálatoknál a felügyeletet a helybeli kir. államépitészeti hivatal fogja teljesiteni. Politzernek ez alkalommal a bizottság teljes elismerését fejezte ki odaadó, kiváló szorgalommal és szakértőiemmel párosult munkálataiért | művezetéséért s ezen köszönetét jegyzőkönyvbe foglalva, felettes hatóságához a kereskedelemügyi miniszterhez is felterjeszteni rendelte. Politzer helyét az államépitészeti hivatal részéről Tiszay Géza tölti be.

A szorosan vett építkezési ügyek után Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató részletes előterjesztéssel élt s fölsorolta mindama szükségleteket, melyekről a kórháznak a jövőben véleménye szerint még gondoskodnia kell. Ilyen szükségletek a köve- zők: 1. a gazdasági udvar elhelyezése oly módon, hogy erre a czélra a szomszédos telkek vétessenek meg; 2. munkaszobák és műhelyek berendezése,aho| a megerősödött betegek foglalkoznának; 3. külön hullaház, kapuslakás és cselédlakások építése; 4. konyha, azaz élelmezési iroda, hentes-szoba és gyuró-belyi- ségek berendezése; 5 műtő-szobák egész újonnan való felszerelése, szülészeti műszerek beszerzése; 6. a kórházi telepen egy öntöző-csatorna hálózat lefektetése; 7. megfelelő nagyságú jégverem készítése; 8. a csontok és hulladékok zárt helyen való tartására külön szin építése; 9. szükséges lenne a teleknek a kórház-utczai részen a Hegyi-féle telek utczai oldalának megfelelő kőfallal való bekerítése; 10. az Almássy-féle föld egy részének, 3—4 holdnak körülkerítése, hogy ott konyhaveteményes kertet lehessen berendezni. Mindezen szükségletek azonban

100.000 korona fedezetet igényelnek, amit oly képen gondol a kórházi igazgató fedezni, hogy egy újabb

50.000 frtos kölcsönt venne fel. a kórház s ez1 akképpen törlesztené, hogy a volt tébolydái helyiségekben is elhelyezne vagy 40 elmeteget, a kik után az állam fizetne évenkint 11680 frtot. Ezen összeg fedezné a kölcsön törlesztési részleteket is.

A közkórházi és építkezési bizottság pontonként tárgyalás alá vette az igazgatói jelentést s a szökések megnehezítése végett, a kerítések helyreigazítása iránt, a szerszámok beszerzése s a műtőszoba berendezése tekintetében helyt adott az előterjesztésnek, általánosságban azonban ez idősze- rint nem tartja azt, különösen az újabb 50000 frtos kölcsön felvételét kivihetőnek. A kórházi építkezésekre ugyanis ezideig felvétetett 400,000 frtos kölcsön, 50 évi törlesztésre s igy a legnagyobb takarékosságra van szükség, ennyi teherrel szemben i I közkórházi és építkezési bizottság nem érezte magát feljogosítva újabb terheket róni a közkórház vállaira. Jóllehet, hogy dr. Berkes Sándor igazgató előterjesztésének czélja a lehető leghumánusabb s végeredményében a betegek még modernebb és tökéletesebb berendezésű gyógyintézetben leendő

elhelyezését tervezi, de a bizottság a körülményekkel és viszonyokkal számolván, előterjesztéseinek költségesebb részét nem fogadta el. A kiküldött albizottság különben szintén tárgyalta, es pegig a helyszínén az igazgató előterjesztéseit s megállapodásait legközelebb fogja a bizottság elé terjeszteni.

588/1900. ikt. sz. Gyulaváros rendőrkapitányától.

EEixd.etrrxén.37-.

Kereskedelemügyi magy. kir. minister urnák alábbi rendeletét a vendéglősök, korcsmárosok s az összes italmérők által leendő tudomásvétel és szoros alkalmazkodás végett közhírré teszem.

Másolat. 84995/VIII./1899. sz. Kereskedelem, ügyi m. kir. minister. Rendelet a vendéglőkben- korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésére használt üveg palaczkok és üvegpoharak korona-bélyeggel hitelesítetten való kötelező használatának a pálinka, azaz az égetett szeszes italok kimérésére használt üveg-palaczkok ób üveg-poharakra való kiterjesztése tárgyában.

1899. évi márczius hó 15-én 6523. szám alatt kiadott rendeletemben kötelezővé tettem, hogy vendéglőkben, korcsmákban s egyéb nyilvános helyeken a bor és sör kimérésénél mértékként használt üveg-palaczkok és üveg-poharak kizárólag korona- bélyeggel hitelesítetten használhatók s egyáltalában megállapítottam a hitelesíthető üveg-palaczkok és üveg-poherak általános kellékeit.

Tekintettel a közönség, nemkülönben az állami italmérési jövedék érdekére, szükségesnek találom, hogy a fent jelzett rendelet hatályát a pálinka, azaz az égetett szeszes italok kimérésénél mértékként használt üvegpalaczkokra is kiterjeszszem, minélfogva ezennel elrendelem, hogy 1900. évi julius hó l-től kezdődőleg a pálinka, azaz az égetett szeszes italoknak nyilt edényekben avagy poharakban való kimérése kizárólag koronabélyeggel hitelesített üveg-palaczkok és üveg-poharakban eszközöltessék.

Egyebekben fent idézett rendeletem intézkedései nem változnak és ennek büntető határozmá- nyai a jelen rendeletben foglaltak ellen vétőkre is alkalmazást nyernek. Budapest, 1900. február 1-én. Hege*düs s. k.

Gyulán, 1900. évi április hó 3-án.

Endrödy Géza,

111 1—1 rendőrkapitány.

H i r e k.

Rendkívüli közgyűlés. Röviden jeleztük múlt számunkban, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságát a képviselőválasztási fuvardijakról szóló szabályrendelet átdolgozása végett rendkívüli közgyűlésre hívta össze a vármegye főispánja. Az április 19-én tartandó közgyűlés tárgysorozatát már összeállították és az a mondott tárgygyal együtt 28 pontot foglal magában, leginkább sürgősebb elintézést igénylő felebbezéseket és községi ügyeket. A tárgyak előkészítése czéljából az állandó választmány április 18-án fogja ülését megtartani.

Virágvasárnap. A világot megváltó istenember hatalmas tragédiájának, a kegyeletes visszaemlékezések nagy hete kezdődik a mai nappal. — Virágvasárnapján barkát szentel az egyház emlékéül annak, hogy a Megváltót is pálmaágakkal, „hosanna“ kiáltásokkal fogadták Jeruzsálembe való bevonulásakor. Ez lenne az első igazi tavaszi vasárnap, de persze a mostani abnorm is időjárás megfoszt bennünket a kellemes tavaszi verőfénytől ragyogó kikelettől üde vitágvasárnaptól. A virágvasárnap a bohémek országában igen fontos dátum, ilyenkor szerződnek ugyanis a színészek egyik társulattól a másikhoz.

A nagyhéti szertartások idő és sorrendje a róm. kath. nagytemplomban : Virágvasárnap : Jézus Jeruzsálembe való ünnepies bemenetelének emlékére, reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor barka- szentelés, ünnepies mise, mely alatt az énekka. Jézus szenvedésének történetét, (a passiót) énekli, Nagyszerdán: d. u. 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsütörtökön: reggel 9 órakor nagymise, mely alatt glóriakor az orgona és harangok utoljára szólalnak meg és hallgatnak nagyszombatig. Mise után oltárfosztás, annak emlékére, hogy Jézust is megfosztották ruháitól s köntösére sorsot vetettek. D. u. 3 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken: Jézus szenvedésének és halálának gyásznapján, reggel 9 órakor az u. n. csonka mise tartatik, ezt megelőzi a passió éneklése és a keresztcsókolás. Azután a sirbatétel szertartása. Utána szent beszéd, tartja: Brösztel Lajos s. lelkész, d. u. 3 órakor Jeremiás siralmai, este 6 órakor szentségbetétei; utána a hívek jó időben kivonulnak a kálváriára, a szent keresztuti ájtatosság elvégzésére. Nagyszombaton reggel 6 órakor az Oltáriszentség kitétetik a szent sirba, 7 órakor tűz-, tömjén-, húsvéti gyertya és a keresztelő-kút szentelése történik. Aztán nagymise, mely alatt glóriára az orgona és harangok megszólalnak. Este 7 órakor feltámadás! körmenet, üusvétvasárnap 8 órakor csendes mise, 10 órakor ünnepies mise, utána szentbeszéd, tartja : Gr óh Ferencz prépost-plébános, ’/a 12-kor csendes mise, 3 órakor ünnepies vecsernye. Húsvéthétfőn : 8-kor csendes, 10-kor énekes mise; szent beszéd, tartja: Szabó István s. lelkész, V4 12 órakor csendes mise, 3 órakor vecsernye.