Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-25 / 12. szám
12-Ik szám Gyula, 1900. márczius 25-én XXXII. évfolyam f ' 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dl]: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. IV Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: ZEZ ó li n D á v i cL. f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay FerenCz háza és könyvkereskedése, Kova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. L ____ Ké pviseleti közgyűlés előtt. Gyulavárosa tanácskozási terme, a holnapi rendes közgyűlés tárgysorozatát megelőzőleg, kegyeletes szép ünnepély színhelye lesz. A város megfestette dicső emlékű Terényi Lajos arczkópót, ezt az arczképet fogják ünnepélyesen leleplezni. Az a két esztendő, mely Terényi Lajos halála óta lepergett az. idők végtelen kerekén, még sokkal kevesebb idő, az a csapás, mely a váratlan halállal Gyula városát sújtotta pedig sokkal nagyobb, semhogy a hű emlékezet mellett, sajgó fájdalom is ne vegyülne érzelmeink közé, midőn kegyeletes alkalmunk van felújítani emlékét Gyula városa legjobb, leghűbb, Gyulavárosa jelene s jövője megszilárdulása körül legnagyobb érdemeket szerzett fiának, akitől oly váratlanul, oly korán fosztotta meg szeretteit és rajongásig szeretett városát a gyászos végzet. Midőn a megboldogult daliás alakjának képmására, a város tanácskozási termének művészi szempontból is. kiváló ékességére tapad borús tekintetünk, mi, a mai nemzedék, még mindig sajgó fájdalmat érezlink; de a jövő nemzedék elhunyt jelesünknek csupán példaadó szép emlékét fogja szive mélyében hálás kegyelettel őrizni. A kegyeleti aktusnak bizonyára lélekemelő módon való megtörténte után az 1899. évre szóló polgármesteri jelentés a közgyűlés első tárgya. Dutlcay Béla polgármester zárjélentóse, mely a meghívóval kapcsolatban a képviselők között szétosztatott, 68 lapot felölelő, szép gondos munka, mely mintegy élethü fénykép mutatja be a város helyzetét és különösen múlt évi közigazgatási s társadalmi mozzanatait. Ha valaki Gyulavárosa legujabb- kori történelmének megírására fog vállalkozni, Dutkay Béla polgármesternek évről- évre szóló jelentését fogja legterjedelmesebb és legbübb kutforrásul felhasználhatni. A polgármesteri jelentés a következő főbb czimeket tartalmazza: TÁRCZA Rózsabimbó és Liliom. Irta: Madelaine. Szerettem a virágokat nagyon s addig kértem édes jó Anyámat, mig az ö kertjéből számomra is juttatott egy kis darabkát; kicsi volt, az igaz, csak éppen annyi hogy nehány tő virágot ültettem bele. A kis barátnők roppantul örültek, mikor őket kertembe vezetve, virágaimból minde- niknek ajándékoztam egyet; a virág az ő nevüket kapta, ők meg a virágéit, kiki a magáéra viselt gondot, azt ápolta, dédelgette. Anyám nem szívesen engedett el bennünket hazulról, de annak nagyon örült, ha kis barátnőink kerestek fel minket. A szünidőben már korán reggel érkezett a kis sereg és nevetéstől, daltól hangos lett a kert. Mindig a szabadban voltunk s kedvencze- inkben gyönyörködtünk; ki nem szereti a virágokat ? Azt hiszem minden gyermek örömét találja bennük, hisz ők beszélnek velünk, illatuk az ének, melylyel az elmenőket üdvözlik, néma csendes énekük, melyet a szélfuvalom gyűjt egybe, imaként száll.az ég felé! Igen, ők mozognak, élnek, reggel felébrednek és kis fejeiket himbál va néznek körül a harmatos kertben, dél felé már fáradtak, a nap hevétől lankadtan hajtják le kis fejüket, este pedig elalusznak ők is mi velünk, ha kaczagtunk úgy láttuk, mintha mosolyogva néznének reánk, egyszóval mi ériettük' egymást. A kék nefelejcs volt a kis barna Mariskáé, mert az ő szemeinek szinét viselték; Luizikáé lett a fehér szegfű-bokor, Rózsika a piros musKözegészségügy. Állategészségügy. Rendőri ügyek. Pénzügyek. Ügyforgalom. Katona ügyek. Iskola és nevelésügy. Építkezések, közlekedési-, gyalog- és kocsiutak kikövezése. Gazdasági-, ipar-, társadalmi viszonyok. Kiválóbb mozzanatok, társadalmi élet. Városi képviselők s tisztviselők jegyzéke s utóbbiak illetménye. A fenti czimekben foglalt adatok bővebbi reprodukcziójától részint tórszüke miatt, részint és főleg pedig azért tartózkodunk, mert az adatok túlnyomó részét, bár elszórtan és különböző alkalmakkor, lapunk is közölte. Mindenesetre nagy előnye s érdeme a polgár- mesteri jelentésnek, bogy eme adatokat kiváló szorgalommal és ügyszeretettel összeszedve, a jövőnek emlékezetül és tanúságul mintegy megörökiti. De ha az adatok reproduktiójáról le is kell mondanunk, annyival inkább hangsúlyozzuk, hogy a jelentésnek „a jövő teendői “-re vonatkozó alábbi körvonalazásával nagyjában egyetértünk. A jelentés a jövő teendőit ugyanis a következőkben foglalja ösBze : 1. Városunknak egyik legfontosabb, úgy mondjam, életszükségletét képezi, egy felsőbb középiskolának (gimnáziumnak) létesítése Bz irányban, miként azt jelentésemnek az iskola és nevelésügy cziménél tüzetesen már előadtam, örvendetes fontos lépések tétettek és azok folyamatba vnnnak, azoknak eredményéről jelentésemet annak idején megteendőm, 2. Városunknak minden rendű és rangú közönsége szintén nagymérvben érzi szükségességét egy felsőbb leányiskola felállításának is. Amennyiben a gimnázium létesítése befejezést nyerend : a lépések megteendők lesznek egy felsőbb leányiskola létesítése iránt. 3. Nem kevésbé fontosnak kell jeleznem, a mire egyébként előző években is reá mutathatni ; a belső vásártérnek egészbeni kikövez- tetésének szükségességét (a melyre egyébként kátlit választotta, Ella a violát, Erzsiké a százszorszépet nem engedte volna másnak, kis hugocskám Matildka nevére egy rózsabokrot neveztünk el, annak virágai éppen olyanok voltak, mint az ő rózsás arczocskája, kertem egyik dísze a fehér liliom .a Margitkáé lett, ő volt olyan halvány, ártatlan és szelíd, mint egy liliom. Egy hűvös napon valóságos szélvihar keletkezett s e miatt szó sem lehetett a kerti idő észről, az ablakból remegő szívvel lestük, hogy hajlongtak kedvenczeink a nagy viharban, alig vártuk a másnapot, hogy meggyőződhessünk arról, vájjon nem tett-e kárt a rossz idő kis kertünkben ? Amint kinyitjuk a kertajtót, fut a leány- sereg, mindenik a maga virágához, egyenesen áll a legtöbb, de oh, egy kedves gyönyörű kis rózsabimbó ott fekszik a földön; szegényke még ki sem nyílhatott, már is el kellett pusztulnia és a pompás liliom, mely tegnap még teljes pompájában, hófehéren, egyenesen vált ki a többi közül, letörve feküdt a kert füvén. Akár hiszi valaki, akár nern, de sirtunk és bizonyos rossz elöérzet szállott meg bennünket, mikor Matildkára néztünk, ki kezében tartva a letört kicsi bimbót, mig Margitka a liliomért hajlott le, hogy felvegye. Szegény kis lányok, éppen a tietek pusztult el, mikor ti vagytok köztünk a legjobbak és legkedvesebbek. Sok év telt el e kis esemény óta boldogan, már nagyocska lányok voltunk, s eszünkbe sem jutott már a szomorú reggel, melyen virágainkért keserves könnyeket hullattunk. Egyszer váratlanul kis Matildkánk beteg lett és nem telik bele három hét, letörve fekszik a kedves kis rózsabimbó; rögtön arra a rózsaraár előző évekbeni jelentéseimben is utaltam). Mert kétségtelennek tartom, hogy ezzel városunk és vásárainknak és hetipiaczainknak forgalmát nagymértékben emelhetnénk és élénkíthetnénk. Az elárusítók és vevőknek közlekedését, a kik különösen nedves és sáros időjárás alatt cskkis a legnagyobb akadályokkal érintkezhetnek egymással, előmozdíthatnánk és ezekkel városunknak közgazdasági és kereskedelmi fejlődése lendületet nyerne. Megvagyok róla győződve, hogy ezek a reá fordított kiadásnak bőven meghoznák közvetlen és közvetett gyümölcsét. 4. A megkezdett csatornázási munkálatoknak folytatását, illetve befejezését, közlekedési, közbiztonsági és szépészeti tekintetek indokolttá teszik. 5. Szükségesnek mutatkozik a szervezeti és egyéb városi szabályrendeleteknek megfelelő módosítása s azoknak összesített kinyomatta- tása. 6. Jóllehet a hivatali helyiségek elhelyezésére a városházi épületen kivül egy városi épület ez év folyamán szintén felhasználva lett, s ez által a hivatalok bérelt helyiségeikből városi épületbe tétettek át: A városháza épületének akkénti kibővítését, átalakítását, hogy abban az összes hivatalok megfelelően elhelyeztethessenek úgy az ügymenet, mint a város közönségének érdeke igen kívánatossá és indokolttá tüntetik fel. Az ezen fentebbi hat pontban említetteken kivül kedvezőbb pénzügyi viszonyok beálltával megvalósitandókul kell jeleznem az utczák szabályozásait, a népkert területének és épületéuek megfelelő kibővítését, illetve átalakítását, továbbá egyes nagyobb forgalmú és nagyobb forgalmat közvetítő utczáknak (minő a mágocsi és bárdos hídig, hatvani), kibővítését és be onjárdával leendő ellátását. A közgyűlés tárgysorozatának egyik nagyobb érdeklődést tartalmazó pontja: a Gyula-Barakony-seprősi helyi érdekű vasút segélyezése ügyében hozott vármegyei határozat. Az érdeklődés a holnapi közgyűlés inczidenséből kifolyólag még korai, mert a [bokorra gondolok, melyről évekkel ezelőtt a vihar letörte a legszebb rózsát akkor, a midőn még ki sem nyílott, csak bimbóban volt és sirok, sírok, sirok, keservesen. Múlnak az évek, megnőttünk, a barátnők közül sokan elkerültek innen messzire, ritkán hallunk hírt egymásról, egy kettő itt is maradt. Legutoljára ment férjhez Margitka, boldog volt, szeretett, szerették, bájosabb menyasszonyt soha sem láttam még képzeletemben sem, kedves arczával, magas, hajlékony alakjával, melyet hófehér ruha borított, igazán olyan volt, mint egy tiszta fehér liliom. Alig egy év múlva megérte a legnagyobb boldogságot, amit Isten a nőnek megérni engedett, anya lett, anyja egy remek fiúcskának. Mikor karjaiba tették gyermekét, kedves szája mosolyra nyílt, barna szemeiből majdnem földön túli boldogság sugárzott, de jön a halál s pár nap múlva mozdulatlanul fekszik a selyem párnákon. Mialatt a szomszéd szobából behallatszik az elárvult kis csecsemő gügyögése, a kétségbe esett férj és szülők sírása, úgy elnézem édes halvány arczát, mely a halálban is mosolyog; nem olyan mosoly ez, milyet a halál fagyos keze fest az arezra, hanem boldog — nyugodt mosolygás. Megint eszembe jutnak kis kertem vjrági és azt gondolom magamban: ki tudja mit rejt számukra sötét méhében a jövő s nem boldogabbak nálunk azok, kik ifjan, boldogan, mindenkitől szeretve költöztek át egy szebb hazába, mint a kedves rózsabimbó és te szép, halvány fehér liliom. képviselő testület nem cselekedhet egyebet, mint hogy a vármegye határozatának érdemleges tárgyalására tizenöt nap múlva tartandó ujabbi közgyűlést tűzzön ki. Az italmérési illeték. (M) A „Békés“ múlt évi október 22-ik számában egész terjedelmében közölt egy emlékiratot, a melyet a gyulai kiskereskedők és szatócsok még akkor intéztek a pénzügyen misterhez, a midőn az 1899. évi XXV. t.cz. némely intézkedéseinek módosítását remélték, kifejtették többek között abbeli aggodalmukat is, hogy az üzletekben eddig gyakorolt italelárusitás korlátozása reájuk nézve a leg- sujtóbb következményekkel fog járni és rámutattak azon elmaradhatatlan tényre, hogy keresetforrásuk megcsonkítása adózási képességüket is nagyon lefogja szállitani. A kérés eredmény nélkül maradt, az üzletekben az olcsó és a középfajta minőségű pálinkák eladása lehetetlenné lett téve és ma három hónappal a törvény életbelépte után, már egész alaposan megalkothatjuk véleményünket, mert látjuk és tudjuk, hogy a szatócsüzletek legnagyobb része alig 20—25 százalékát adja el azon italmennyiségnek, a mely ezelőtt náluk eladásra került. Egész természetesnek találná ezek után mindenki, hogy a magas államkincstár ezen körülményt az adó és illeték kivetésnél figyelembe fogja venni. Legnagyobb csodálkozásunkra azonban arról kell meggyőződnünk, hogy a pénzügyi kormányzat ezt éppenséggel nem veszi tekintetbe, hanem azon van, hogy a közvetett adó ezen nemének jövedelméből semmit se veszítsen. Legalább ezt kell hinnünk, ha látjuk, hogy például az italmérési illeték kivetése olyan keretben mozog, a mely a tényleges körülményeknek nem felel meg, hanem oda irányul, hogy a kincstár az eddigi illeték összeget magának ez utánra is biztosítsa. Amint egész hiteles forrásból, az érdekeltektől maguktól tudjuk, a megyei és különösen a gyulai korlátolt italmérési engedélylyel bíró szatócsok és kiskereskedők egy nagy részére a folyó évre épp oly magas illeték lett kiróva, mint a milyent eddig — mig árkorlátozás nélkül mérhették az ital- nemüeket — fizettek. Egyik-másiknak az illeték még fel is lett emelve, és csak elenyészően csekély A karabélyos kapitány. — A „Békés“ számára irta: Lampérth Géza. — (Utánnyomás tilos.) Az ezerhétszázhatodik év tavaszán, egy [ragyogó virágillatos, madárdalos májusi reggelen, fényes diszmenet indult vala, dobok per- gése, trombiták zengése és ágyuk dörgése közepeit a semptei várból Nyitra felé. A „nemes urfiak“ aranytól, ezüsttől, skófiumtól csillogó gyönyörű bandériuma nyitotta meg a sort. Csupa délezeg ifjú kuruez sarjadékból állott ez a bandérium, melynek élén a vezérlő generális, Bercsényi Miklós tizenhét éves kedves Laczkó fia tánczoltatta büszkén keselylábu, czifra- csótáros tatár paripáját. Nyomban utánuk gördült kényelmes puha ringással Bercsényi fejedelmi pompájú hatlovas diszhintója. Ketten ültek benne. Maga a cserko- szorus hős vezér ragyogó kurueztábornoki egyenruhájában és jobbján egy tündöklő szépségű nő uszályos fejedelmi biboröltözetben. A kuruezok nagyasszonya volt ez a szépséges nő, a vezérlő fejedelem felesége, Hesszeni Sarolta. A felső vidék előkelő kuruez urai, a For- gáchok, Csákyak, Eszterházlak és Balassák követték a hintót s végül nyolezszáz farkasbőrös deli huszár zárta be a menetet. Öt év óta nem látta a szerelmes asszony imádott fejedelem-urát. öt hosszú éve tartották már szegényt Bécsben — aranyos, selymes kalitkában igaz — de mégis keserves rabságban. Most nagy kegyelmesen megengedték végre, hogy meglátogassa. A czél az volt, hogy a mire az egész német ármádia nem képes, azt e gyönge asszony
