Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-04 / 9. szám

A gyulai róm. kath főgimnáziumra — babár ritkábban is, da még egyre érkeznek adományok, illetve jegyzések. A lapunkban legutóbb közölt ki­mutatás összege tett: 25,045 frt 20 krt. Ez összeg azóta a következő ado­mányokkal gyarapodott: Neumann Györgyné 30 frt — kr. Zielbauer Alajos 60 , — „ Csicsay Alajos 50 „ — „ Gyulai csizmadia ipartársulat 95 34 „ Összesen tesz: 25,280 frt 54 krt. Ahol a vevők jubilálnak. Múlt évben ünnepelte meg Mauthner Ödön csász. és kir. udvari szállító magkereskedése Budapesten fennállásának 25-dik évfordulóját. Az idén megjelent magtár jegyzéké­ben, mely a gazda közönségnek egyszersmint sza­kavatott Útmutatóul is szolgál, — látható, hogy ve­vőinek nagy része mint a naponta százanként be­érkező elisme ő és dicsérő levelek igazolják, jubi­lál. Nagy dolog ez most, mikor amerikai here és más alárendelt minőségű magokkal árasztják el a magyar gazdákat. Különben is általánosan elismert, Mauthner Ödön az egyedüli czég, melyhez föltétien bizalommal fordulhat minden gazda és minden ker­tészkedő. Évtizedek óta majdnem az összes osztrák és magyar uradalmak, élén a népszerű József fő- herezeg 0 fenségével 20—25 év óta állandóan Mauthnernél fedezik magszükségletüket. De nem csak a nagy uradalmak és mintagazdaságok, hanem hazánk nagy és kis gazdáinak, kertészkedőinek zöme íb Mauthner világhírű üzletének állandó vevője. Öcsöd jóltevője. A múlt év utolsó napján hunyt el Öcsödön Kohn Márton volt megyebizottsági tag és kereskedő 89 éves korában, mint azt már közöl tűk. Az elhunytat életében általánosan tisztelték és szerették s midőn óriási részvét mellett utolsó út­jára elkísérték, csak néhány beavatott tudta, hogy a nemesszivü ember tekintélyes vagyonából nagy összeget adott jótékonyczélokra A szarvasi járás­bíróság a napokban hirdette ki végrendeletét, mely­ből kitűnt, hogy Kohn az öcsödi keresztény nőegy­letnek 200 frtot, az öcsödi izraelita nőegyletnek 200 frt, az öcsödi izr. egyháznak 4500 frt, az öcsödi ref. egyháznak 2000 frt, az országos magyar izraelita ösztöndíj egyesületnek 2500 frt, az országos rabbi­képzőnek 2000 frtot, izr. tanítóképzőnek 500 frtot, összesen 11900 frt. Tóth Benedek tanyásának, ki 30 éven átszolgálta, 200 frtot hagyományozott. Öngyilkos cseléd leány. Nem tudott szolgálat­hoz jutni Balog Mária 16 éves cselédleány, ki már napok óta várta a jó szerencsét Bort Mihály csabai cselédszerző üzletében. Szerencsétlenségén annyira kétségbe esett, hogy szerdán éjjel felakasztotta magát és mire észrevették, meghalt. . Községi Választások. Szarvas község képviselő testületé legutóbb tartott közgyűlésén főpénztári ellenőrré Medoegy Györgyöt választotta meg. Kétegy- házán az üresedésben levő közgyámi állásra Jegy- hangulag Csorvási Szabó Istvánt választotta meg a képviselőtestület. Eljegyzés. Dr. Lakatos Izsó, városunkban is előnyösen ismert aradi ifjú orvos, eljegyezte özv. Lusztig Sámuelné szarvasi földbirtokos nugyinüvelt- ségü bájos leányát Ilonát. Az orosházi tornaegylet mait csütörtökön tar­totta évi közgyűlését, mely alkalommal 1000 koro­nát irányzott elő évi szükségleteire. A tisztujitáa során az egylet elnökévé dr. Szalay Józsefet, al- elnökévé Sulyok Edét, választmányi tagoknak Széli Istvánt és Molnár Imrét választották meg. A gyűlést kedélyes közvacsora követte. Egyenetlenkedés a csabai kath. egyháztanács ban. Az elmúlt évben a csabai róm. kath. lelkéazi kar és az egyháztanncs között elvi differencziák tá­madlak s a helyzet oda csúcsosodott ki, hogy most úgy Nemetkey Andor plébános, mint az egyházta- nács püspöki biztos kiküldését kéri. A viszály ere dete visszanyulik a múlt évbe. Az év végén az egyháztanács újra alakulván, nem akarta a segéd­lelkészeket és tanítókat az egyliáztanács szavazati joggal bíró tagjaiul elismerni, hanem csak egy ta­nítót, mint a tantestület kiküldöttét I két segéd- lelkészt, mint az egyházi elnök helyettesét. Ugyan­akkor a gondnok és algondnok megválasztatván, a lelkészek nem folytak be a választásba, hanem megfellebbezték azt. így került az ügy Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök elé, a ki meg­semmisítette a választást és tudatta nz egyházta- nácscsal, hogy a kormányzati szabályzat értelmé­ben a tanítók és lelkészek tanácstagok. Ez a leirat okozott múlt hétfőn a teljes számú egyháztanácsban hosszabb vitát, Beliczey István és Szalay József felszólalásaira, kik a jelenlegi szomorú helyzet oko­zását a segédlelkészeknek tudták be, kimondotta az egyháztanács, hogy az-újabb választást nem ejti meg, mert a gondnokok már esküt tettek s meg­erősítve lettek s csak hónapokra rá jött a meg­semmisítő határozat. Nemetkey Audor plébános látva a hangulatot, kijelentette, hogy ily körülmények között a tárgyalás lehetetlen, s a maga részéről püspöki biztos kiküldetését fogja kérni a vizsgálat megejtésére. Ezzel távozott. Az egyháztanács erre szintén elhatározta, hogy a püspökhöz intézett fel- terjesztésben a helyzet okait feltárja s szintén püs­pöki biztos kiküldetését kéri. JárásbiróságI palota- Évek óta folyik az alku­dozás, a m. kir. igazságügyi ministerium s Szarvas község elöljárósága között, a járásbíróság mostani helyiségének czólszerü átalakítása iránt. Minthogy ez alkudozások nem vezettek eredményre, a m kir. igazságügyi minisztérium felhívta Szarvas köz­ség elöljáróságát, miként egy, a czélnak megfelelő telket viszteher nélkül átadjon, a melyre majd a minisztérium egy a kor s a helyzet igényeinek megfelelő palota szerű épületet emeltet a járásbí­róság részére. Azt hisszük, hogy a község a kért telket a legnagyobb készséggel megadja g ezzel Szarvas községe végre egy oly járásbirósági épü­lethez jut, mely nemcsak külalakjával fogja közsé­gük díszét képezni, de egyúttal elejét fogja venni ama minduntalan felhangzó panaszoknak, mely pa­naszok a mostani járásbirósági épület czélszerütlen beosztása miatt, úgy a bírák, mint a jogkereső közönség részéről, napirenden vannak. Vendéglő bérbeadás. Szarvas község a tulaj­donát képező díszes „Árpád“ szállodát a február 2l-én megtartott árverésen Stein János mezőberényi vendéglősnek adta ki bérbe hat évre, évi 6400 ko­ronáért. Irodalom. Prospektus a Nagy Képes Világtörténetről. Egy érdekes és örvendetes uj jelenségről tesz ta­núságot az az ismertető prospektus, melyet ennek a kiváló munkának a kiadói bocsátottak közre leg újabban. Ez az uj jelenség az, hogy- a kiadók oly alapossággal tájékoztatják a közönséget munkájuk tartalmáról, beosztásáról^ terjedelméről, külsejéről, a kötésről, a pap:rosról, még a betűkről is, mint erre példa — legalább a magyar könyvkiadóknál — még nem volt. Ezt a prospektust elolvasván, mindenki világos képet, pozitív fogalmat alkothat mngának a „Nagy Képes Világtörténet" kiváló je­lentőségéről, megismerkedik azzal a nagyarányú munkaprogrammal, melyet a mű szerkesztői maguk elé tűztek és megismerkedik a munka Íróival is, kiknek eddigi irodalmi működéséről a prospektus tárgyilagos rövidséggel megemlékezik. A munka illusztráczióiból is hoz mutatványokat a prospektus és e mutatványok újból is alkalmat nyújtanak ne­künk arra, hogy a „Nagy Képes Világtörténet“ illusztráczióinak kiváló műbccsére és a reproduk- czióknak páratlan tökélyére utaljunk. Ez a prospek­tus maga is tanulságes és érdekes olvasmány, mely mintegy előizét adja a nagy munkának, melyet ismertetni hivatva van és amelyhez méltó úgy tar­talom, mint kiállítás dolgában is. Egészben véve pedig a magyar könyvpiacznak oly speczinlitása, melyhez a kiadóknak, kik ezzel újabb jelét adták fejlett ízlésüknek és a közönség szükségletei, iránt való helyes érzéküknek, csak gratulálhatunk. — A prospektust díjmentesen küldi meg a Révai test­vérek irodalmi intézet részvénytársaság (Budapest, VIII, Üllői ut 18.) és bármely könyvkereskedés mindazoknak, kik kérik. Gyulai élet. Csillár alatt ácsorgó, kopaszodó fejű agg­legények, a kik hadiérem helyett legfeljebb ko- tilionjelvényt akaszthatnak viharedzett frakk­jukra, ismét túlestek egy szerencsés hadjáraton anélkül, hogy kapituláltak volna, mint Kronjé, anélkül, hogy egy hymenhirrel tudatta volna a bálák harczi tudósitója az ő csöndes részvétet keltő kimúlásukat. Eljött a hamvazószerda és Carneval herczeg uralmának „abschlagot“ doboltatott a nagyböjt. Tarka ruháju pierettek és kecses dominók öl­tötték világszerte magukra rendes polgári ar- czukat s a farsangi mámor eloszlásával ismét belezökkentünk a rendes kerékvágásba. Csendes most Gyulán is az élet, csak olyan, mint máskor, legfölebb — mint a vízbe dobott kő körül hullámzanak a vizgyürük — itt-ott folyik még egy kis „tracs“ a lefolyt' mulatságokról, melyből egész normális adaggal kivettük a ré-- szünket a farsang vége felé. Most tehát ősi szokáshoz hiven, nem kell szidnom a tisztelt gyulai társaséletet, sőt hatál rozott örömömnek kell kifejezést adnom, amiért Gyulán két kaszinó is rendez egyszerre mulat­ságot és — és mindakettő sikerül. Ez már feno­menális eredmény abban a városban, ahol alig pár hónappal azelőtt egy bálát sem mert ren­dezni a fiatalság, félvén, hogy belebukik. Úgy látszik haladunk, mégis haladunk, csak attól félek, hogy a mit a farsang végén felépí­tettünk, leromboljuk a böjt alatt s jövőre élűi­ről kezdhetjük a barátkozást és a melegedést s megint csak a farsang végén jutunk oda, a hol most vagyunk. Nem érdektelen tünemény, hogy a megye gyűlés farsang utolsó napjára esett s az a jól táplált vidéki virilista meg is apprehendált rám, amiért a polgári körben a Sinszky instellácziója alkalmából megkérdeztem tőle: — Hát urambátyámékat bolondok napjára hívják be a központba ? * A „burpuskd*-ból azonban az idén is kima­radt egy jó viczcz. A többi mind belejött. Szegény „Burpuska“ akármilyen szelíden csipked és beczézgetve boxol, ez idő szerint nincs Gyulán népszerűtlenebb» alak, mint az 6 szerkesztője. Mert ki ismerné az emberi hiúság meg- számlálhatlan változatait . . . Az egyik haragszik mert belejött, a másik haragszik mert nem jött bele, az egyik kritika azt mondja, hogy nem ér a viczczujság egy fa­kovát sem, mert nagyon szelídek a viczczek, a másik meg azt mondja, hogy egy fagarast sem ér, mert nagyon vastagok a viczczek, vannak a kik haragszanak, mert beküldött viczczüket nem közölték és vannak, a kik azért is haragsza­nak, mert sem nem Írtak bele, sem nem Írtak róluk, ámbátor azért rémesen adnák a harag- vót, ha ki lennének viczczelve. Szóval szidják a viczczlapot, hogy nincs benne viczcz — és azért délután négy órakor egy szálat sem lehet kapni, mind elkél. Ez a Burpuska titka. * Hanem az álarczos körmenettel nem volt megelégedve az „óh nép.“ Kimaradt a nagy „elefánt.“ Elefánt nélkül pedig nem bohópz körmenet, a körmenet. Elefántot a népnek! Nem tagadható pedig, hogy a búr harc/.o- sok elég jól voltak imitálva, a „stráfszekereken* hurczolt búr sebesültek pedig épen igen sike­rült alakok voltak, de mit ért mindez, ha nem volt elefánt. Elefántot a népnek! • A csabaiak megint vlczczelnek velünk. Meg­sajnáltak bennünket szegény gyulaiakat, hogy nincs egy modern vendéglőnk és meg akarván venni a törvényszéki rozoga épületet, egy „Csaba városához“ czimzett nagy vendéglőt akarnak épí­teni Gyulán, hogy legyen nekik hova szállniok, ha bejönnek megyegyülésre. Hát csak hadd épüljön az a vendéglő és csak hadd használjak a csabaiak friss, jó egész­ségben, amig a megyegyüléseket Gyulán tart­ják. Erre a „kis időre“ csakugyan érdemes ne­kik házat épiteni Gyulán. Mi, hála Istennek, meg vagyunk elégedve a mi vendéglőinkkel, mert másutt is tudunk szórakozást találni, nem­csak kizárólag a- vendéglőben, mint a hogy Csabán szokás. .Azért tehát a csabaiak csak hadd építse­nek vendéglőt Gyulán. Különben némely vidéki város ambiczionálja, hogy a fővárosban hajléka legyen, bizonyltja ezt Kecskemét városa is, mely Budapesten házat vett és épitett. magá­nak. Miért maradjon Csaba községe Kecskemét mögött ? A jó viczczeket szeretjük, kivált ha a más bőrére megy. — re. Közgazdaság. Gazdasági előadások, A békésmegyei gazdasági egyesület által rendezett népies felolvasás közül a földtnivelésügyi miniszter megbízásából vasárnap délután Jank Oszkár baracskai kir. szőlő- és borá­szati felügyelő tartott a városháza nagytermében — mintegy 300 hallgató előtt előadást a szőlő alany fajtákról, tekintettel a talajra és a gyulai ta­lajra nézve ajánlotta a Riparia portai is, Rupestris monticola és Yitis solomst; ezek után a szőlők oltvány telepítéséről, szénkéneggeli gyérítés, pero­nospora és Oidium mentése és ellene alkalmazandó védekezési módokról, végül felhívta a szőlő tulaj­donosokat szövetkezetek alakítására. Czapári Ber­talan orosházi polgári iskolai tanár ezután a gyü­mölcsfák okszerű kezeléséről és a házi kertészet fejlesztéséről mondott megfigyelendő dolgokat. A békésmegyei takarékpénztár egyesület e hé­ten küldte szét részvényeseinek múlt évi mérlegét. Megyénk, illetve városunk e régi, jóhirnevü és tekintélyes pénzintézete ezúttal XXXVI. üzletévé­ről számol be s mi sem bizonyítja fényesebben ez intézet iránti általános bizalmat, mint ez intézet állal állandóan kezelt betét, mely ezúttal 2.307,546 frt 62 kr. álladékot tesz, mely megdönthetlenül első helyre emeli ezen intézetet a megyében. Az üzlet vezetése a régi szolid alapon lett folytatva s kitűnik a mérleg adataiból, hogy a nyomott viszo­nyok ellenére, a hitelt igénybe vevők mérsékelt kamatláb mellett lettek kielégítve, jóllehet, hogy ezúttal az általános abnormis pénzügyi helyzet indokolttá teszi a magasabb kamatlábat is. — A takarékpénztár 100,000 frt részvénytőkéjén kivül 135.000 frt tartalékalapok felett rendelkezik és tiszta nyereményéből mindenkor jótékony czélokat is részesített. Az igazgatói javaslat szerint a múlt évi 41,061 frt 14 krból a kifizetett tartalék-alap gyarapítására 14,000 frt és részvónyosztalékra rész­vényenként 20 frt, illetve összesen 20,000 frt van indítványba hozva. Az orosházi takarékpénztár f. hó 21-én fogja XXVIII. rendek évi közgyűlését megtartani, melyen az 1899. évi zárszámadások terjesztetnek elő. Az igazgatósági jelentésből kivesszük, hogy az intézet vezetőségének törekvése oda irányult, miszerint daczára a pénzviszonyok rendkívüli feszültségének és a már évtizedek óta nem tapasztalt általános magas kamatlábnak, az ügyletek méltányos igé­nyeinek szem előtt tartása mellett. Az intézetnél eddig alkalmazott kamatlábat — habár áldozatok árán is — majdnem változatlanul fenntartotta. A mérleg adataiból az tűnik ki, hogy ezen intézet megyénk­ben működők közül egyike az elsőranguaknak. — Az intézet részvénytőkéje 200,000 frt, tartalék- alapjai pedig az lb99-ik évi javadalmazással 295.000 frtra fognak emelkedni. A betét állaga 1.777,298 frt 45 kr, melylyel szemben könnyen mozgósítható tőke gyanánt mintegy 300,000 frt értékpapír készlete van. Az 1899-ik évi tiszta nyeremény 50,684 frt 44 kr. melyből az igazgató­ság részvényenként 45 frt, illetve 90 koronát ja­vasol kiadatni osztalék gyanánt. A békési népbank r. t. múlt hóban tartotta XXXI. évi rendes közgyűlését, melyen az igaz­gatóság a múlt évi zárszámadásokat beterjesztvén, annak -főbb tételeit a következőkben ismertetjük : Részvénytőko 80,000 frt, tartalékok 34,232 frt 6 kr, betét 336,848 frt 20 kr, tiszta nyeremény 11,296 frt 60 kr, melyből 800 részvény után á 9 frt 7200 frtot javasol az igazgatóság szétosztatni. A tiszta nyeremény az 1898-ik évi eredményhez képest 3000 frttal kevesebb, mit a pénz drágasága által indokol az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Az uj bűnvádi perrendtartás értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó bűncselek­mények felett II. bírói hatáskörrel a kir. törvény­szék van felruházva; a felebbezési bíróság, mely­nek elnöke V. Szakmary Arisztid, minden héten szombaton tartja a II. sz. tanácsteremben a tár­gyalásait. Z8ilák Ügy. Az annak idején nagy port felvert ügy, mely — mint olvasóink által ismerve van — abban állott, hogy Zsilák János és neje, 'valamint Lakatos Dezső megfojtották a csabai állomás mel­lett Fikó László gyulai nyomdászt, végbefejezést nyert, mert a kúria Zsilák Jánost életfogytiglani éa nejét 10 évi . fegyházra ítélte. Lakatos Dezső tiszthelyettes pedig a katonai bíróság által élet fogytiglani várfogságra Ítéltetett. Uj divatu adófizetés. Hegedűs Lajos körös ladányi lakost szorongatták az adófizetésért és ő úgy segített azon, hogy ha fizetett 2 frt 30 krt, akkor kijavította 22 frt 30 krra, miután pedig a főkönyvben a hátralék szerepelt, Hegedűs Lajo* bepanaszolta az elöljáróságot, hogy tőle a kiro­vottnál'többet kiván, ámde addig jár a korsó, mig nyaka szakad, a vádlóból vádlott lett, kisülvén a turpisság, február 26-án ült terhelt a vádlottak padján, közokirathamisitás miatt Tóth Ferencz kir. alügyész indítványára, azonban miután elegendő bizonyíték nem volt a terhelt ellen, felmentetett. A zónázás legolcsóbb neme. Ezt bizony Gyo- mán Gecsei Gábor barátunk találta fel és pedig kiindulási pont Gyoma, érkezés Piski, a menet­rend a rendes vonatok menetrendje. Gyomán egy álkulcscsal kinyitotta a perronon lévő automata- készüléket és kivette belőle az összegyűlt nehány hatost, ezzel zónázott Csabáig, ott hasonlóan járt el, még jól is falatozott, — így tovább, minden megállóhelyen Piskíig, benyúlt az automata szek­rényekbe, mígnem Pi'skib a csendőrség rajta érve, Gyomára tolonczolta, onnan pedig Csabára vitték és visszafelé is, milyen olcsón, teljesen díjtalanul utazott, — hanem minden jónak megvan a rósz következménye és Gecsei Gáborra nézve abban nyilvánul, hogy az idén nem mehet a nyáron zónázni, mert néhány hónapig a gyulai központi fogházban elmélkedik valami újabb, az uj század követelményeinek megfelelő találmányon, mely ta­lán jobban beválik, mint a mostani kirándulás. Vasúti menetrend. — Érvényes október hó 1-től. — Arad—Budapest k. u. p. Arad ind. 5-ip 8*18 11-20 4-21 3 66 9-35 Kétegyháza 6-14 g>ot 12-31 5*04 5-49 i0-64 Csaba 6-47 9-23 1-19 5-26 7-27 11-39 Békés-Földvár 7-02 . 1-87 5*38 7-46 U 68 Mező-Berény 7-13 9*43 1-49 5'49 8-04 12-11 Gyoma 7-43 10*08 2 21 0*13 8-48 12-47 Mezőtúr 8-13 10*28 2-57 6-35 9-28 1-22 Szajol 9-08 11*00 3-44 7,09 10-25 2-16 Szolnok 11*44 4 13 7*32 12-10 2-49 Ujszász 12*03 4-38 7*50 12-49 3-15 Rákos 1*37 7-03 9*28 4-32 5-52 Budapest érk.. 1*50 7-20 9*4 5-00 6-io Budapest k. u. p. —Arad. Budapest ind. 6-50 8-»0 2*55 10-00 Ujszász 8-28 10-34 Í3.32 12-38 Szolnok 2-55 8*53 11-07 4*22 4-33 |-80 Szajol 3-19 0-Ö7 11-28 4-35 4-52 1-50 Mező-Tur 4-42 9*40 12-25 5-05 5-45 2-41 Gyoma 5-30 10*04 12-59 5*29 6-19 3-14 Mező-Berény ő-"9 10*24 1-26 5.6O 6-46 3-41 Békés Földvár 6-25 1 40 6-66 3 54 Csaba 7-09 10*49 2 23 0*13 7-18 4-32 Kétegyháza 7-47 11*07 2-54 6*31 7-46 5 08 Arad érk. 9-10 11*51 3-55 7*u 8-48 6-05 Kétegyháza—-Mezőhegyes. Kétegyháza ind. 5-18 3-04 Medgyesegyháza 5-49 3-42 Mezőhegyes érk. 6 65 5-04 Mezőhegyes—-Kétegyháza. Mezőhegyes ind. 9-20 6-50 Medgyesegyháza 10 55 8-29 Kétegyháza' érk. 11-30 9-05 Mező-Tur­-Szarvas— Orosháza. Mezőtúr r . . 9 , ind. 2-46 12-40 4 55 Szarvas . . 3-39 1-51 5-41 Kis-Szénás . . 4-31 2-43 Orosháza . . . érk. 5-35 3-49 Orosháza­-Szarvas— Mezőtúr. Orosháza . ind. 5-55 11-57 Kis-Szénás . . 7-32 1 05 Szarvas . 8-44 1-5812-10 Mezőtúr . . . érk. 9-30 244 1-00 K.-Szénás­-Kondoros. Kis-Szénás . . ind. 4-41 7-45 2-48 Kondoros . . . érk. 4-56 8-00 2-03 Kondoros— K.-Szénás. Kondoros ; . • ind. 6-60 12-30 Kis-Szénás . . . érk. 7 05 12-45 Békés-Földvár—Békés. Békés-Földvár . ind. 4-05 7.13 1-62 7-42 Békés .... érk. 4*25 7-30 2-10 8 02 Békés—Békés-Földvár. Békés. . . . ind. 6-00 12-46 5-00 n -15 Békés-Földvár, érk. 6-íí I08 5-20 H-36 N y i I 11 é r. Köszönet-nyilvánítás. Alulírott a „Nemzeti“ baleset biztositó részvény-társaság szegedi főügynökségénél Trischler Péter ur által 1899. év deczember hó elején egy kisorsolással egybekötött életbiz­tosítást kötöttem 2000 koronára, melyre daczára annak, hogy csupán az első negyedévi díjrész­letet fizettem ki, az 1900. év február hó 24-én d. u. 4 órakor megtartott kisorsolás alkalmával 10291. sz. kötvényen mint nyerő kisorsoltatott. Fent nevezett intézet igazgatósága nekem a kétezer korona összeget, kötvényfeltételeik értelmében a mai napon készpénzben kifizette. A „Nemzeti“ baleset biztositó részvény- társaság tekintetes Igazgatóságának ezen előzé­keny és gyors eljárásáért ezennel a nyilvános­ság előtt is köszönetemet fejezem ki. . Kelt Budapesten, 1900. február hó 27-én. Kiváló tisztelettel: Schönberger József s. k., b -csabai kereskedő. Előttünk mint tanuk előtt: Soltész Sándor s. k. 64 1—1 Bródy Imre s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents