Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-14 / 2. szám

2-ik szám Gyula, 1900. január 14-én XXXII. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok ucm adatnak vissza. Előfizetési dij: ■ Egész évre ! 1 10 kor. — fii. Pél évre . . . 5 „ — „ , Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. ks_____Ä Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 1*1 ó h. n ^ á v i d. f-------^ Kiadé hi ratal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a. hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyllt-tér sora 20 fii. _________Á N ő k é r d é s. Az egész müveit világnak leghangosab- sabban vitatott kérdése most a nőkérdés. Egy része ez annak a tömkelegnek, melyet álta­lános szoczialis kérdésnek ismerünk s mely minden egyéb fölött dominál most a föld kerekén s két hatalmas táborba sorakoztatja az emberiségnek számottevő részét. A szoczialis kérdésből azonban külön pretenziókkal tóiul előtérbe a nőkérdés s he­lyet követel magának a legégetőbb, legfon­tosabb kérdések között, melyek mihamarabb megoldást követelnek. Akik a megoldást túlzásokban keresik, azok rossz helyen járnak. A legtudósabb szocziolégok megállapod­tak már abban, hogy a nőkérdés nem a nölc\ eyyenjogositásának kérdése. Ez a dolog termé­szeti lehetetlenség. A nő fizikai alkotása a legélesebb ellenmondás olyan kisérlet ellen, mély a nők teljes politikai és társadalmi egyenjogúságát akarja keresztül erőszakolni. Pedig a kísérletek megtörténtek a sza­bad, a demokratikus Amerikában. Az egye­sült államok népszavazást rendeltek el a kérdés fölött s íme maguk a nők döntötték el a dolgot olyan értelemben, hogy a nem önálló nők (családanyák, leányok) nem valók a politikai pályára, politikai, közigazgatási, bírói lunkcziót ne teljesítsenek. Csak két ki­sebb állam határozta az ellenkezőt s ezért vannak néhány helyen női polgármesterek tanácsbirák stb. Egészben véve azonban még Ameriká­ban is megbukott a női egyenjogúság kér­dése s ennek köszönhető aztán, hogy az egész világon egyszerre helyesebb mederbe terelődött a nőkérdós, abba a mederbe, mely­ben most igen helyes irányban mozog, — hála a magyar kulturügyek félvilágosodott veze­tőjének, -— most már nálunk is. A nőkérdés ugyanis most már nem egyéb, mint a nőnevelés gyökeres reformja, a nő képesítése olyan foglalkozásokra, életpá­lyákra, melyeket ezideig csupán férfiak töl­töttek be. T Á. R C Z A. Régi udvari bálokról. Ä „Békés" számára irta : gróf Vay Sándor. Abból az alkalomból, hogy a delegátusok a császárvárosban üléseztek, e héten fényes udvari bál volt a bécsi Burgban. Ez a bál réges- régen elmúlt udvari bálokat és ünnepségeket .eleveníti föl lelkemben. Igaz, hogy azok nem tartattak Budán, mert tulajdonképeni udvari bálok itt csak Ferencz József magyar királylyá való koronáztatása óta, tartatnak — de bennünket mégis közelebbről érdekelnek, mert tömegesen vett bennük részt a magyar arisztokráczia. Különösen az i8i4—15-diki bécsi kongresszus alkalmával tartottak tömérdek ünnepséget Ferencz császár udvaránál. f Szinte beleszédülünk annak a sok bálnak, soiréenak, díszhangversenynek és caroussellenek a leírásába, a melyet részben magánlevelezé­sekben, részben régi naplókban találunk. Jouissance, ez volt a Becsbe gyűlt szuve­rének és diplomaták jelszava s az örökös mu­latságok leírása azt a benyomást teszi ránk, mintha a kongresszus egy internaczionális boszor­kányszombat lett volna. A kongresszus politikai tendencziáiról, tény­kedéséről ma már különben is csak a történésznek érdekes olvasni, a nagy közönséget inkább kül­sőségei, a szerepelt egyének, divat, akkori szo­kások és más effélék érdeklik. Soha talán annyi érdekes ember nem volt egy rakáson, mint akkor. A császárok, az autokrata hajlamú ultra konzervatív Ferencz, I. Sándor orosz czár, lovagok mintaképe, ideálja minden asszonynak. Frigyes Vilmos porosz király, a vastag, örökké élvezetek után futkározó württembergi király, a ki egy lovagcsizmában hömpölygő sörös hordóhoz ha­sonlított azután a diplomaták, hadvezérek: Wil­Erre kényszeríti az egész világot a ro­hamos fejlődés s a szocziális bajok, a nyo­mor folytonos, terjedése s a megélhetésnek egyre nehezebbé váló problémája. A statisztika számokban mutatja ki, hogy az emberiség küzdelme egyre nehe­zebbé teszi a családalapítást olyan körülmé­nyek között, amikor a nő pusztán a családi élet és az otthon követelte munkát tudja teljesíteni. A munkásember már túl is tette magát azon, hogy egyes egyedül a saját ke­resményéből családot tudjon eltartani s a nőben már nemcsak élettársat keres, hanem munkástársat is, aki saját munkája gyümöl­csével lehetővé tudja tenni a szerény csa­ládi otthon fentartását és a család ellátását. A gyárakban, nagy ipartelepeken egyre szaporodik a női munkás minden munka­körben. De ezt a kérdést meg kellett oldani va­lahogy a középosztályban is. Magunk előtt látjuk azt a szomorú álla­potot, melyben a közép polgári osztály le­ledzik a házassági viszonyok területén. Be­csületes férfi nem vállalkozhatik családalapí­tásra, amig a család eltartásának biztosíté­kait nem tudja biztosítani. Könnyelmű házas­ságoknak végtelenül szomorú következményei napról-napra előttünk vannalc, elhagyott nők­ben, családokban, családi drámákban s hozo­mányvadászok szédelgéseiben. A hozomány?! ... A 19. századnak ez a szégyenfoltja ma már szinte polgárjogot nyer s hiábavaló a jobb érzésüeknek a küz­delme ez ellen a kinövés ellen, mely a há­zasság ideális szépségét közönséges kereske­delmi ügyletté alacsonyitja le. Év/ezredekkel ezelőtt a házasuló férfiúnak vagyonnal kel­lett megváltania a leányt a szülei háztól, ma pedig valósággal pénzen vásárolják a vőle­gényeket s undok liczitáczió folyik azok mö­gött a kulisszák mögött, amelyeknek a szí­nén szerelmi komédiát játszik el egy fiatal pár. Ennek az állapotnak'természetes követ­kezménye pedig az, hogy ijesztő mértékben szaporodik a házasságot kerülő agglegények lington, Pozzo di Borgo, a két angol tengeri hős, Colonel Church és Sidney Smith, a ki Capri szi­getét oly hősiesen védte Murat hadai ellen, Capo d’Istria, a ki Svájcz ujjáalakitásákan szerzett nagy érdemeket, az uliralegitimista Noailles herczeg, Consalvi Herkules, a római kúria küldötte, Oroszország meghatalmazottja, Ness’elwele és a kongresszus egyik jellemtiszta alakja Bernstoff gróf ellen követ, a kiről méltán irta Varnhagen Ráhel, Göthe szellemes barátnője: „Benne a benső érték, a szellem, a léleknemesség a szép külsővel egyesül-“ . Jellemes volta már üzért is kiemelendő, mert az erkölcsöknek valóságos depressziója uralkodott akkor egész Európában és Gentz a bécsi kongresszus egyik legzseniálisabb diplo­matája, de a legromlottabb viveurök közül való, kíméletlenül tör pálczát korának férüai fölött s igy ir egy naplójegyzékben : „Lelkinagyság, valódi szivnemesség, bá­torság csak az asszonyoknál található meg.“ Már az év első napját fényes bállal kezdték meg 1815-ben. Ezt a bált a bécsi Burg úgynevezett szertartástermében tartották meg és a meghí­vottak minél nagyobb diszben voltak. A fejedelmi nők számára magas estrade volt elkészítve, bíborvörös bársonynyal bevonva az osztrák és az orosz császári czimerekkel diszitve. Ezen az emelvényen foglaltak helyet Mária Ludovika, Ferencz császár és Erzsébet, I, Sándor orosz czár neje. Kissé lejebb a csodálatosan szép, özvegy Oldenburgi herczegné, Katalin orosz nagyherczegnő ült, a ki egyik legszebb asszonya volt a szép nőkben annyira bővelkedő kongresz- szusnak, mellette a weimari herczegasszony és Klementina főherczegnő. Rendkívül érdekes volt annak a kornak az antik egyszerűség felé hajló görögös divatja. A hölgyek kivétel nélkül a derék alatt megkötött, ingszerü ruhában, bodros, á la Congrés frizurával, melyet a homlok közepén vékony arany láncz által tartott gyémánt csillag vagy boglár ékesített, jelentek meg. Az idősebb hölgyek a száma, ijesztő mértékben emelkedik a pár tában maradt hajadonok tábora s a kettőne szembeszökő konzekvencziája az erkölcsi élet lazulása, a közerkölcsiség sülyedése. Hiába kísérletté k meg ez ellen az álla­mok minden lehetőt. Az eredmény egyenlő a semmivel. Most végre meg van a remény, hogy megtaláljuk a kivezető utat, mert az egyet­len módja a segítségnek, hogy helyet enged­jünk a nőnek a letért való küzdelemben, megnyissuk előtte az eddig elzárt sorompó­kat s képességeiket, amelyek értékesítésére erővel bírnak, felhasználjuk a köztevókeny- ségnek azon a területein, amelyeken női mél­tóságuk és hivatásuk rovására nem válik. A postán, vasúti hivatalokban, kereske­delmi pályán igen sikerült kísérletek foly­nak. A tanítás terén pedig már be is vált a női munkaképesség, különösen a nőnevelés és a gyermeknevelés terén. És itt nem fogunk megállani . ! Lassanként ki fog tűnni, hogy a helyes nőnevelés már az alsó fokon olyan irányba terelendő, hogy kenyérkereső pályákra való továbbképzést tegyen lehetővé s a nőnek nyújtson alkalmat arra, hogy ne legyen kénytelen a szülői háznál bevárni a jó sze­rencsét égy becsületes házastárs képében. De a küzdő fiatalság is nagyobb biza­lommal fog közeledni olyan nő felé, a ki Hozományul nemcsak szépséget és szerelmet, de diplomát, vagy kenyéradó hivatalt visz a férje házához s megosztja annak küzdel­meit, fáradozásait. Ez a felfogás még egy kissé lehet ide- genszerü s lehet sok rossz éleznek az alapja, de a dolog azért mégis nagyon komoly és okos. A nőkérdés ilyen irányú megoldása ál dás lesz a társadalomra. —s—ó. fej két oldalán egymásra rótt vuklikat és temérdek strucztollal ékesített hajéket viseltek. A bál oly fényes volt, hogy a temérdek [ékszertől elkáprázott a szem, a díszről, pompáról különben az is elegendő fogalmat nyújt, ha meg­mondjuk, hogy a kongresszus alatt olyan pazarlás folyt, hogy a fejedelmi vendégek a bécsi udvarnak 220,000 papirforintjába kerültek. Egymásután következtek aztán az udvari estélyek, apartementok, mig január 26-án ismét egy fényes hangversenyről találunk említést; melyet az orosz czárné születésnapjának tiszte­letébe rendezett Ferencz. császár. A hangversenyt nagy gála diner előzte meg, a melynél Ferencz császár köszöntötte föl illustris vendégét. A hangversenyen Cibbini ügyvéd neje ját­szott zongorán, Mayseder egy kompoziczióját adva elő, melyet a szerző hegedűn kisért. Krafft violon- cellon játszott, Madame Müllner udvari hárfa- müvésznő pedig a czárnénak néhány kedvencz orosz népdalát adta elő. Végül egy ünnepi kantátét, mint egy régi programm mondja: „A cs. kir. udvari színház személyzete: Madame Milder, Weinmüller és Wild urak adták elő.“ Különös udvari mulatság volt már Mária Terézia idejében, de mely még divatozott jelen század elején is — a szánkákon való tömeges kirándulás. Ezt a mulatságot piroutschadnak nevezték a régi bécsiek és Ferencz császár nagy kedvét találta benne. Egy ilyen szánkázásnak a programmja van birtokomban, melyet a császári udvarmesteri hivatal adott ki s mely közli a résztvevők rend­kívül érdekes névjegyzékét: az első szánkában a felséges Ausztriai császár, a felséges orosz császárnéval, a 2-ban a felséges orosz császár az özvegy Auersperg herczegnével, a 3-ban a felséges dániai király a weimari herczegnével, Mária orosz nagyherczegnével, a 4-ben a felsé­ges peussziai király, Zichy, született Festetich Julia grófnővel, az 5-ben a badeni nagyherczeg, A közigazgatási bizottság ülése. A rármegyei közigazgatási bizottság f, hó 8 án délelőtt tartotta dr. Lukács György főispán elnöklete alatt január havi rendes ülését. Jelen voltak : Dr. Lukács György főispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György, Jancsovics Péter. dr. Zöldy János, Csák György, Haviár Lajos, dr. hiszi) Viktor, Zlxnszky István, Szarvassy Arzén, Varságh Béla, dr. Hajnal István, Keller Imre, Jancsovics Emil, dr. Zsilinszky Endre, Horváth Károly és Ladies György biz. tagok. Az alispáni jelentést, az alispán távol lévén, dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel s ez a következő: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! Az 1899. év deczember haváról szóló rend­szerint! havi jelentésemet a következőkben terjesz­tem elő: I. Közbiztonság. A múlt hó folyamán a személy- és vagyonbiz­tonság kedvezőbbnek mondható, mint az előző hó­napban, különösen áll ez a személybiztonságot ille­tőleg, mely — a Szarvason történt néhány kisebb jelentőségű verekedési esetet kivéve, — egyedül Dobozon lett megtámadva, ahol is a múlt hó 7-én Nagy Gy. Sándor atyját Nagy Gy. Istvánt családi viszály alkalmából fadoronggal fejbe .Ütötte, minek következtében a sértett még az nap este meghalt. A tettes a bíróságnak átadatott. A vagyonbiztonság összesen 20 esetben lett megtámadva. Gyomán Herter András mézeskalácsos- nak Schwartz Soma nevű tanoncza, mestere szek­rényét feltörte s abból 98 korona készpénzt és egy zsebórát lopott el, szökése közben a mezőtúri állo­másnál elfogatott s a csabai kir. járásbírósághoz átkisértetett. Csabán az izraelita templomba tört be ismeretlen tettes s a templomi perselyt feltörve, annak tartalmát magával vitte, a tettes nyomozása folyamatban van. Mező-Berényben a múlt hó 9-én éjjel ismeretlen tettesek Földesi István füszerkeres- kedő üzlethelyiségébe behatoltak s árúczikkeket Isptak el s ugyanezen éjjel betörtek Molnár Sán­dor bognármester házába s 280 korona értékű tár­gyakat loptak el. Ugyancsak Mező-Berényben a múlt bó 13 án az esteli órákban Gazsó Pál házába — annak távollétében — ismeretlen tettes belopóz- ván, a ládában tartott 254 korona 72 fillér megta­karított pénzét ellopta. A tettesek nyomozása mind­özvegy Lazsánszky született Saurau grófnéval, a 6-ban Károly, baváziai királyi herczeg; Hunyady. született Saurau grófnővel, a 7-ben a fenséges magyaro/szági palatínus, József főher­czeg, az özvegy /oldenburgi herczegné, Katalin orosz nagyherezejgnővel, a 8-ban Wilheim pru- sziai királyi herczeg, Fuchs-Gallenberg grófné­val, a 9-ben Ferdinánd koronaherczeg, testvér- húgával, Klementina fóherczegnővel, a 10-ben Rainer ausztriai főherczeg, Herberstein grófnő­vel, a n-ben Lajos főherczeg, Caoriani grófnő­vel, született Esterházy grófnővel, a 12-ben her- cz g Hollstein-Beck, Fritsch grófnővel, a wei­mari herczegasszony udvari dámájával, a 13-ban Antal főherczeg, Fürstenberg Karolina grófnő­vel, a i4-ben Trautmannsdorf herczeg és Mária- Anna herczegnő, a 15-ben Ferdinánd főherczeg, Hoheneck bárónővel, a 16-ban János főherczeg, Caoriani grófnővel, a 17-ben a würtenbergi ko­ronaherczeg, Liechtenstein herczegnó Eszterházy grófnővel, a 18-ban a sachs-weimari herczeg, O’Donell grófnő, született Gaisrück grófnővel, a 19-ben Eugenius herczeg, Apponyi grófnővel, a 20-ban gróf Wrbna, Walluzoff grófnő orosz udvari dámával, a 21-ben Károly főherczeg, öz­vegy Roszin született Eszterházy grófnővel, a 22-ben Leopold szicziliai herczeg, Minisek l.u- bomirska grófnővel, a 23-ban a bavariai korona- hprezeg, Keglevich, született Zichy grófnővel, a 24 ben Albert, szász-tescheni herczeg, Ester­házy született Turn-Taxis herczegnővel, a 25-ben Zichy Károly gróf és neje, született Festetich grófnő, a 26-ban Windischgrätz herczeg, Win- dischgrätz-Vonian grófnővel, a 27-ben Prusziar királyi herczeg, Auguszt Batthyáni született Széchenyi grófnővel, a 28-ban gróf Esterházy Miklós, Esterházy született FesteticK^grófnővel, a 29-ben herczeg Szász-Kóburg, WaUgnstein született Rewuska grófnővel, a 30-baJi herczeg Auersperg Sturzka grófnő, orosz udvari dámá­val, a 31-ben gróf Zichy Ferencz, Castleraagh myladyval, a 32-ben herczeg Esterházy Pál, Rábeliff Ladyvel, a 33-ban ifj. Zichy Ferencz gróf, Beust grófnő, a weimari herczegasszony udvari dámájával. Lapunk: mai számához fél Itt- melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents