Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-04 / 9. szám

9-1 k szám Gyula, 1900. márezius 4-én. XXXII. évfolyam f-------1 Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . . 10 kor. — Pél évre ... 5 „ — Évnegyedre . . 2 „ 50 Egyes szám ára 20 fii. Ss_____ Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: DEZ ó li n ü á v i cL f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Hyilt-fér sora 20 fii. k ____ Ot thont a kaszinónak. (By) A gyulai kaszinó válság előtt és pedig kedvező értelemben vett vál­ság előtt áll, amennyiben az egylet tag­jait, valamint általában városunk intel- ligencziáját most foglalkoztató kérdés sikeres megoldásától remélhető a ka­szinói életben évek óta észlelhető stag­nálás megszüntetése és a kaszinónak, mint társadalmi központnak, uj életre ébresztése. A kérdés első tekintetre nem is látszik oly fontosnak és csak a külön­leges viszonyokkal kapcsolatba hozva domborodik ki annak társadalmi nagy jelentősége. A gyulai kaszinó helyiségeire kö­tött bérszerződés legközelebb lejár és a kaszinó további elhelyezésénél kér­dése az, a mely a jelzett különleges viszonyok folytán az ügyben határozni hivatott egyleti faktorokon túl is ér­deklődést kelt. Kétségtelen és az egy­leti tagok egyértelmű megállapodásá­nak is jelezhető azon nézet, hogy a kaszinó jelenlegi helyisége nem felel meg minden hozzáfűzött várakozásnak és nem képes a tagok minden irányú igényét kielégíteni, a miből követke­zik, hogy városunk oly nagy számú intelligencziájának igen sok tagja távol marad ettől az egylettől, melynek már nevénél és czéljánál fogva is kebelé­ben egyesíteni kellene minden gavallér és intelligens embert. A helyiség legfőbb hiánya, hogy T R C Z A_. A Garaboncziás. — Jelenet a „Tudós professor Hatvaniéból. — Közlésül átengedte: Makai Emil. (Utánnyomás tilos.) Szín: Hatvani professor laboratóriuma. Személyek: Hatvani professor. Veronks leánya.. Naszályi János vándordiák. (Hatvani egyedül van. Alszik. Veronka és Naszály! lábujjbe- ' gyen lépnek a laboratóriumba. Veronka. (apjára mutatva): Még mélyen alszik 1 . . . Naszályé. És én szökve innét, Kez_ét se rázhatom meg. El se hinnéd, Minő nehéz teher a hála, Mikor a szív tele 1 Útját a szó ha nem találja S örökre tartozik vele 1 Apád, ki nékem, a kitagadott Vándordiáknak menhelyet adott — Veronka. Jaj, fel ne költsük! Naszályi. És te gyöngyöm, Szerelmedet oh hadd köszönnöm 1 Veronka. Köszönni — mit ? Azt, hogy sze­retlek ? Az ajkad csókjait talán Nem osztod-e te is velem meg? Naszályi. Szép ifjúságod hajnalán Hogy én vagyok az a szerencsés, Kiben te, angyali teremtés, Az álmaid lovagját öleled 1 . . . Veronka. Oh bár mehetnék én is el veled! Naszályi. Földönfutó vagyok. Veronka. Szegény gyerek I Naszályi. Egy uj Ahasvér! Veronka. Oh én érteleki Naszályi. Ha vetve jó puhára ágyam, Kifog a sors nygalmamon : Elég, hogy érinteni vágyjam S szúró tövis lesz a paplanom. Kihűl kezembe minden étel S a merre utat hasitok: Hull rám az utczán ezerével benne a kaszinó nem hozható össze­köttetésbe vendéglővel. A mennyire ugyanis czélt tévesztett dolognak tart­juk a határozott korcsmajelleggel biró kaszinókat, annyira szükséges viszont, hogy a kaszinó egy jobb vendéglőve', összeköttetésben, vagy annak közelében legyen, hogy az egyleti helyiségekben szórakozó tagok ez irányú igényei ki­elégítetlenül ne maradjanak és a ka­szinó a játék és olvasóhelyiségek zölc asztalai mellett a baráti társalgás és eszmecserére alkalmas fehér asztalla. is szolgáljon tagjainak. Ez hiányzik a mostani kaszinónál, mert hisz a kaszinó maga egy vendég­lőst tartani nem képes, annyi igény nyilvánul azzal szemben, holott kellő jövedelmet épen a vendéglő mellékes volta miatt a kaszinó nem biztosit. Másik nagy baja a jelenlegi helyi­ségnek a drágaság, a mely az épület hiányosságai miatt csekélyebb számú taggal, kisebb jövedelemmel és gyé­rebb látogatottsággal biró kaszinó ösz- szes anyagi erejét hosszú éveken át annyira igénybe vette, hogy az egylet­nek több irányú feladatainak teljesíté­sében bizony csak igen korlátolt esz­közök maradtak rendelkezésére. Uj otthont szerezni a kaszinónak, ez most társas életünk legaktuálisabb kérdése; otthont, a mely olcsóbb és a mely megfelelőbb, hogy benne a hozzá fűzött várakozások mindegyike kielé­gítésre találjon, hogy maga a helyiség hívja össze és tartsa össze mindazon A kő, a szenny, meg- a szitok I A fekhelyem utszéli árok S a vád ott is fülembe zúg: Hogy ördögökkel czimborálok S az én királyom Belzebub! Veronka. Te vagy a garaboncziás 1 Naszályi. Az, aki mindenért hibás; Aki vihart hoz, villámot, jeget S a földre haragítja az eget. A viz, mihelyt ő issza, méreg S a por, ha lába veri fel: Mire leszáll, ezernyi féreg, A mi vetésed lepi el. Szülő anya reá ne nézzen, Mert vízfejű magzatja lészen! Agyához öt sinylő ne hívja — Oh mert kigyógyit beteget: De ki leheletét beszivja, Az elveszti az Eget! Veronka. S e gyáva babona miatt — Naszályi. Levél ha rezzen, felriad! Nincs pihenője, hogyha fáradt, Nincs senkije és semmije! Sehol egy csókra meg nem állhat, Mert nem szabad szeretnie! Veronka. Szabad! Szabad! Naszályi. Oh ne tedd nehézzé A búcsúmat . . . Ne tégy merészszé I Eliramodva innét, Még álmaimban újra hinnék! Veronha. Apuska nem hisz ördögökbe. Naszályi. De már egy hónap is lepergett, Hoery itt ragadtam, ideszökve. A hála Az, mi tova kerget. Előbb-utóbb még hire menne, Hogy itt tanyázom nálatok: S nyugalmatoknak vége lenne — Mivelhogy megsajnáltatok! Veronka. S ha künn a nép reád leselkedik ? Naszályi. Félős vihar dühöng .... Aztán pedig — (titokzatosan): E batyuban itt rejtem a ruhát, A melybe’ megszalasztom a butát. Történt, hogy a kollégiumban egyszer Nemes nagy passió-játék vala: Abból maradt e maskara ! Veronka. De ha baj ér, ha nem menekszel! Naszályi. Faluk suhanczait riasztva el, Bevált nem egyszer ez a csel! Minden lehetsz, csak ruha kell! . , . egyéneket, kiknek egy kaszinó keretén belül való együttélése és öszmunkája a társas életet megteremteni, annak élénk és magas szellemi niveaujú mű­ködését biztosítani képes. Ezért lett jelentős társadalmi kér­dés a kászinó elhelyezésének ügye, mely fontos városunk socialis érdekeire, de kiható az egész vármegyére, a mely székhelyét, szellemi és társas életének középpontját városunkban bírja. A kaszinó igazgató választmánya egy négy tagból álló bizottságot vá­lasztott, hogy a kérdés megoldása iránt az illetékes körökkel minden irányban tárgyalásokat folytasson. A bizottság az ügyhöz méltó lelkesedéssel is végzi feladatát, a melyben minden lépése di­cséretre méltó jóakarattal is találkozik. Puhatolózásainak és tárgyalásainak fő- czélja, hogy a kaszinó tulajdonjoggal biztosítson otthont magának, első sor­ban építés, vagy esetleg vétel utján. Az ügynek lelkes hívei különösen az első módozat mellett foglalnak állást, mely szerint ha lehetséges, építene a kaszinó egy stilszerü emeletes épületet, a melynek emeletét egy szép tánczte- rem és a kaszinó helyiségei foglalnák el, földszintje pedig, mint ízléses be­rendezésű étterem és kávéház értéke­síttetnék. A városunk fejlődését tekintve eléggé nem méltányolható üdvös terv megvalósulásának természetesen a szük­séges tőke megszerzése képezi legne­hezebb részét, a tőke jövedelmezősége és a kaszinó vagyoni egyensúlya biz­tosítottnak mondható. Másodsorban foly­nak a tárgyalások arra alkalmas épü­let megvétele iránt is. Őszinte örömmel üdvözöljük mindkét, de különösen az előbbi irányú mozgalmat, mely a kaszinó legszerencsésebb elhelyezése mellett városunk fejlődését szolgálná, valamint a mulatságok helyében mu­tatkozó szükséget is eloszlatná, de ne­hogy túlzott optimismussal vádoltas- sunk, csak a legnagyobb jóakarat és egyeseknek nagy áldozatkészsége mel­lett véljük azt keresztülvihetőnek és azért a kaszinó jövőjét tekintve, nem csekélyebb fontossságot kell tulajdoní­tanunk az uj helyiség bérlésére irá­nyuló tárgyalásoknak, melyek több irányban folynak és a melyek közül különösen az e czélra és vele kapcso­latosan vendéglő czéljaira a város kö­zéppontján építendő uj épület hosszabb időre való bérbe vétele látszik leg- praktikusábbnak és leginkább keresz­tül vibetőnek. Az ügy iránt mutatkozó általános érdeklődés és annak gondos megvita­tása biztosítéka annak, hogy a helyzet csak javulni fog és ezért bizalommal dvánunk teljes sikert az életképes egyesület uj jövőjének első lépéséhez. ♦ Az építéshez vagy vételhez szük­séges tőkének, vagy legalább egy ré­szének beszerzésétől függ elsősorban a saját otthon megszerzésének lehetősége. Az alábbi felhívás ezt a czélt kívánja Veronka. De mig Sáros-Patakra jutsz! Naszályi. Apádtól Most kaptam ezt az Írást. (Kiveszi kebeléből azt a dokumentumot, amit az előjátékban Hatvani az ördögnek adott.) Ronda vádtól Tisztára moshat im egy tollvonása. Megírta nyíltan, úgy amint szokása, Hogy híremet csak úgy kiorditák: A garabancziás-rege koholt, Nem vagyok ördög s nem vagyok kohold — Csak egy szegény vándordiák. Veronka. Elmégy örökre? Naszályi. El! (Átöleli.) Veronka. Ne még! Naszályi. Hí, és ragad a messzeség. Veronka. (lesütve szemét) Be kell egyet-mást vallanom. . Naszályi. (megfogja kezét.) Mi az? Szabadna hallanom? Veronka. Egy babonám van. Ne nevess ki. Titok, nem tud felőle senki. Naszályi. Te néked is ördög vagyok tán?! Hiszed, amit a fáma fog rám! Veronka. Dehogy! Az én hitem nem ily csaló. Ha két szerelmes együvé való: Úgy őket összeboronálja A szerelmesek babonája. ’Bár hinnem kéne, hisz szeretem) De tán segít az amulettom; Anyám, az hagyta rám örökbe. Veronka. „A lány hajábul a legény Tépjen ki három hosszú szálat Az ördög gyűrűje szegény Szerelmesek javára válhat. Csavarja titkon az apja Gyűrűs ujjára fel S a lánytól őt ásó-kapa Se választja el“. Naszályi. Nos? Veronka. Itt az alkalom. Naszályi. Mesebeszéd ez, angyalom! Veronka. (szerelmesen.) A kedvemért? Naszályi. Jó, megteszem. (Kitép Veronka hajából három szálat.) Kárhozzam el csak! Oda át Még Belzebubon megveszem A meny e három sugarát! Veronka. Három hajszál. Arany hajszál, Lapunli: mai szétmátlioz fél iv melléklet van csatolva. Bübájoddal bajt mulaszszál Intelmedre Már a boldog Kis koboldok Száza-ezre Mind rabod! Itt, vagy ott Ki mitévő, kiszabod. Égen át, poklon át Három hajszál tégy csodát! • (Odalopózik atyjához) Még hála Isten’, alszik! Naszályi. Hála Isten’ ? Oh kérd meg inkább térden állva, Hogy tartsa a szemét ma zárva 1 Veronka. Talán az ördög, az segítsen? Naszályi. Úgy hívd az Istent! Veronka. Nem merem. Naszályi. Mert babona! Veronka. (Fejét rázva) Mert szerelem 1 Naszályi. (Nevetve) Vigyázz, az ördög van jelen! Veronka. (Rácsavarva a három hajszálat apja ujjára. Á vihar erősödik.) így óvatosan l Lopva . . . titkon, Hogy meg ne tudja más a titkom. Hamar! Amig apuska alszik — Ezért az Isten nem haragszik. Naszályi. Haragja zug már! Hallod a vihart? Hogy rázza üstökén már az ihart! Minő csoda: télhóba förgeteg! S minő szerencse: végig csörtetek így hirtelen Utczán, térén. Hol a batyum ? Hol a botom P (Felveszi batyuját, mit belépve a székre tett.) Veronka! Veronka. János! Maszályi. Angyalom ! Veronka. Hiszen van égi hatalom E gyűrűbe ... Naszályi. Nem 1 Égi nincsen, De ördögi! Veronka. Oh csak segítsen! Egészen egy: ördög vagy Isten! Naszályi. (Köpenyébe burkolózva) Gyű te apostolok lova, Én vágtatok vele tova! (El. Hatvaui felébred).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents