Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-02-25 / 8. szám

Dr. Berkes Sándor kitüntetése.

Mint múlt heti számunkban! előre jeleztük,] vasárnap délelőtt történt meg dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató részére a legfelsőbb kitüntetés jelvényének a Ferencz József rend lovagkeresztjé-] nek átadása. Noha a közönség csak lapunkból és igy mondhatni csak az utolsó órában vehetett tu domást az ünnepélyről, a nagy elmegyógyintézeti épület második emeleti tágas étterme nem volt képes befogadni azt a nagyszámú, közönséget, mely a szép ünnepélyen megjelent és a folyosón is sokan tolongtak, hogy tanúi legyenek az érdemes férfiú kitüntetésének. A. szintén szép számban megjelent hölgy közönség mellett ott láttuk a vármegye tisztviselői karát teljes számmal dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, alispán vezetése alatt, a város, Csák György pénzügyigazgató kir. tanácsos vezetése alatt a pénzügyigazgatóság, továbbá a folyammérnöki és egyéb közhivatalok képviselőit, az orvosi kart, a kórházi gazdasági és ápoló személyzetet, közöttük a főnök- nő vezetése alatt a kórház védangyalainak mondható irgalmas nővérek küldöttségét és a város polgárságát igen nagy számmal.

A kitüntetést átadó főispánt, valamint az ünnepelt igazgatót lelkes éljenzés fogadta, melynek elhangzása után dr. Lukács György főispán a következő beszéd kíséretében tűzte fel dr. Berkes Sándor mellére a kitüntetés jelvényét:

Tisztelt Közönség 1

Hogy nemzet nagygyá lehessen, hogy a működés terén számottevő, az emberiség haladását előmozdító intézményeket alkothasson és hogy alkotásainak maradandó létet biztosíthasson, mindez csak akkor lehetséges, ha a nemzet számban is imponál, ha nurr.ericus fajsulyát is latba tudja vetni a lét küzdelmében és ha oly emberanyaggal rendelkezik, mely testben ép és lélekben erős. A nemzeti erő kon ser válásának és okos kifejlesztésének nagy feladata főleg azok vállaira sulyosodik, akikre a nemzet a közegészségügy gondozását bizta, akiknek hivatása, hogy istápolják az egészség nagy érdekeit, erőssé, a bajoknak ellenállóvá tegyék az emberi testet és lelket és orvoslást nyújtsanak, ha az emberi szervezet egyensúlya megbomlik.

A modern haladás útjára lépett népek mind, kivétel nélkül elsőrendű közérdek gyanánt fogják fel az emberi egészség gondozását. Nemcsak abban az értelemben és abból az in- tenczióból, hogy az egyén baján legyen segítve, hogy az egyén teste, lelke meggyógyuljon, hanem abban az értelemben és abból az inten-j czióból, hogy megszüntessenek, legalább is erejűkben a lehetőség szerint csökkentessenek azok a káros tényezők, melyek az összességet, mindenkinek egészségét hátrányosan befolyásolják és hogy megteremtessenek mindazok a hatá- nyok, mindazok az általános kellékek és feltételek, melyek között az emberi szervezet jóléte lehetőleg biztosítva van.

Amig az egészség általános feltételei — tiszta viz, tiszta levegő, tisztaság, józanság, mérséklet lakásban, ruházkodásban, táplálkozásban stb. biztosítva nincsenek, addig nagyobb szabású, specziális rendeltetésű közegészségügyi kultúrintézményeket létesiteni alig lehet. A mi vármegyénkben, ahol a vármegye kiváló tiszti főorvosa és az ö vezérlete alatt és Útmutatása mellett, a vármegye tisztelt hatósági orvosi kara oly következetes erélylyel. fáradozik azon, hogy az egészség alapvető feltételei ne- csak létrejöjjenek, hanem gondosan fentartva, maradandóan hasznára váljanak közönségünknek és népünknek, — a mi vármegyénkben — Istennek hála — már megjött az ideje annak, hogy az általános egészségügyi rendszabályokon és intézkedéseken túl nagyobb jelentőségű

egy-egy támlás padján, lassanként elmondtam neked életem további részét, rezignácziómat, vezeklésemet, bűnöm őszinte megbánását .... Tudod, hogy férjem soha sem jött rá a valóságra, hogy haja megfehérült, régi szilajsága lelohadt s ma már ö is csak olyan kaszinózó öreg ur, mint a milyen tracsoló, ránczos, tipegő öregmama én vagyok'.

És mégis nem kerülhetem ki, hogy múltam e sötét pontja ki ne derüljön, hogy László mindent meg ne tudjon, habár elkésve, fehér hajjal, kissé nyugodtabb temperamentummal. Igen, jó Marim, ő e pillanatban mindent tud, — és mégsem ölt meg a hogy az alábbiakból kiderül.

A dolog tegnap történt. Az öreg jószág- igazgatóné magával vitt a Burchart-kisasszonyok- hoz s László magára maradt a kis Elzával. A gyermek estefelé makranczoskodni kezdett s László nem -tudta elállitani a sírását. Ekkor eszébe jutott az én toilette-fiókom, ahol mindig akad néhány bonbon, s Elzát oda vitte a fiókhoz. De mint alkalmasint kitalálod, a fiókban nem a bonbon akadt a kezébe, hanem a te drága leveled, melyet harmincz év előtt intéztél hozzám ....

Csak este jöttem meg; sötét volt. Halkan köszöntött. Elza felkapaszkodott a nyakamba Kissé bolondoztam a gyermekkel, de férjem különösen köhécselt, mintha valami a szivén volna . . .

Meggyujtottuk a gyertyát, egyedül maradtunk. László még föl-alá járt egy darabig, de hirtelen megállt a karosszék előtt, a hová pihenni ledőltem. Zsebében keresgélt egy kis ideig, aztán előkapta a levelet, a te leveledet.

— Nézd, — szólott — ismered-e ezt az Írást ?

Megismertem, hogy ne! Hirtelen lesütöttem a szememet, öreg szivem talán dobogott is egy kissé.

Halkan feleltem:

— Én írtam, László, én, én, . .

specziális közegészségügyi alkotások létesüljenek,

Bizonysága ez a díszes épület, legszerencsétlenebb embertársainknak asyluma, mely mig csak fennáll, élő szónál hangosabban hirdeti, hogy Békésvármegye társadalmában a humanis- mus érzete s az alkotás képessége és ereje szerencsésen egyesülnek.

Abban, hogy létrejött ez a nagy, ez a szép, ez a nemes alkotás, kiváló érdeme van ezen intézet és anyaintézete, a békésvármegyei közkórház igen tisztelt igazgató-főorvosának, dr Berkes Sándornak.

Igen tisztelt igazgató-főorvos ur! Köztudomású az a fáradhattan tevékenység, az az odaadó munkásság, melylyel ön a békésvármegyei közkórház keretében létesült elmegyógyintézet létrejöttén közreműködött és közismeretü, minő — hogy úgy mondjam— szomjas szeretettel teljesítette ön azokat a szakbeli előtanulmányokat, melyek hiányában az intézetet a relativ tökéletesség azon kétségtelen fokán, amelyen az áll, létesiteni nem lehetett volna. Ahhoz, hogy a humamismus szolgálatában álló ily nemes alkotások létesüljenek, a létesítés anyagi eszközein felül tudomány kell és szív. Ön, igen tisztelt [igazgató-főorvos ur, egész tudományát bocsá- |totta rendelkezésre és érző szivének minden melegét szentelte a magasztos czélnak. És mert meg vagyok győződve róla, hogy amily intenzív tanulmánynyal és amily érző szívvel működött közre az intézmény létrehozatalán, ugyanoly [szorgalommal és a humanismus ugyanoly csorbítatlan érzetével fog ezen intézmény élén az [intézmény tovább fejlesztésének szép és nehéz munkájában is eljárni: ezért őszinte öröm, igaz [hazafiui érzés tölt el, midőn érdemes mellére tűzöm a mi felséges urunk, királyunk legmagasabb kitüntetésének diszes jelvényét.

Ön, aki munkájával vivta ki a legmagasabb elismerést, viselje ezt a diszes érdemrendet [azzal a nyugodt önérzettel, melyet a jól telje- [sitett munka öntudata nyújt. És szolgáljon a [legmagasabb kitüntetés buzdításul a további [fáradhatlan munkálkodásra. Szolgáljon buzditá sül necsak önnek, igen tisztelt igazgató-főorvos ur, hanem a közkórház egész tisztelt orvosi karának, az intézet gazdasági igazgatásánál közreműködő, valamint a betegek ápolásában résztvevő egész személyzetnek 'is, mert abban, hogy az igazgató-főorvos oly kiváló érdemeket szerzett az intézet élén, kétségtelenül tényező volt az intézet személyzetének lelkiismeretes, kötelességteljesítő munkálkodása is.

Istennek áldása légyen ezen az intézeten, annak vezetőjén és egész személyzetén és Istennek irgalma legyen azon szerencsétlen embertársainkon, akik ebben az intézetben üdülést, enyhülést, gyógyulást keresnek!

Dr. Berkes Sándor a szép beszéd és a közönség lelkes óváczióinak hatása alatt megindultan válaszolt a következőkben:

Méltóságos Főispán url

Mélyen tisztelt közönség 1

Szivem mélyéig meghatva, állok most itt, amidőn azon feladat vár reám, hogy megköszönjem a kegyet, amelylyel Ö Felsége engem, a csendes, zajtalan munkának szerény napszámosát kitüntetni kegyeskedett.

Alattvalói mély hódolattal fogadom a Felséges ur kegyét és hálás szívvel mondok érte forró köszönetét. De hálás köszönetét mondok az én hü, kitartó és fáradhatatlan munkatársaimnak, a kórház személyzetének is, akik mindenkor igaz lelkesedéssel támogattak engem azon munkában, melynek befejezése alkalmából

A férjem megrázta a fejét, a levelet forgatta egy darabig. Busan szólott, mintha egy kedvencz kanárija meghalt volna:

— Nem hittem volna, Etel, sohasem hittem volna . . .

— És nem ismétlődött az a csók .... ez volt az egyetlen eset?

— Esküszöm,’ László 1 . . .

— Az is hiba, szólt, az is. Nem szabad lett volna igy történni, te vétkeztél. Ha meggondolom, mennyire bíztam benned ... És megbán’ tad bűnödet, igaz szívből megbántad? , . .

— Keservesen megbünhődtem érte .... Sokat szenvedtem . . .

Busan húzta föl az óráját, a fejét kellemetlenül rázta. Elmerengve mondta:

— Istenem, ha fiatalabb koromban meg- [tudom 1 . . . Azt hiszem összezúztalak volna . .

A szakácsnő bejött, s harsányan jelentette, [hogy a töltött paprika készen van. László sze- [mei megcsillantak, mert a töltött paprika leg- [kedvesebb eledele. Némileg vigasztalódva szólott:

— Jól van szakácsnő, jövünk már! . .

| • S karját nyújtva, vidáman tette hozzá:

— Most csalj meg öreg, most . . .

Oh, Marim, mennyire fáj ez a közöny I . [Mennyire fáj az öregség, a kihűlt szenvedélyek, |e szívtelen gúnyolódás! . . . Ha meggondolom: [tán mégis jobb lett volna, hogy fiatalon tudja meg, szilaj, lángoló vérrel, a mikor kíméletlenül összezúz . . .

Az a szív, mely többé nem tud szeretni, a féltékenység marczangolását sem érezheti. Neki már mindegy, a világon minden egészen mindegy ....

Ez a regény vége. Légy boldog és egészséges jó Marim, s mielőbb gyógyulj ki a csúnya, kínzó rheumából. Boldoggá tennél, ha hozzám jönnél egynéhány hétre, Isten veled drágám 1 Csókol öreg barátnőd jgw

ezen királyi kitüntetés engem ért s amelynek közvetve ők is részesei.

Azt szokták mondani, hogy az orvosi pálya háládatlan s a mindennapi élet apró bajait tekintve, a legtöbbször valóban az is. De ha magasabb czélokat tűzve ki maga elé, az orvosnak alkalom és mód adatik arra, hogy szivének minden melegével, lelkének és tudásának teljes erejével szolgálhassa a legszebb czélt; a szenvedő emberiség fájdalmának és nyomorának enyhítését, s ha munkája gyümölcseként azután megvalósítva látja lelkének ábrándjait, akkor nem lehet oka a panaszra.

Az elismerés minden munkásnak jól esik. De én ezerszeresen megjutalmazva látom szerény munkásságomat e nagy gyógytelep tágas kórtermei és egészségügyi berendezései által is, mert hiszen minden meggyógyult beteg hálatelt szívvel hagyja el hajlékunkat s én nem ismerek nagyobb, igazabb örömet, mint a szenvedők könyeinek felszáritását, mint azt a jóleső tudatot, hogy visszaadhattunk valakit szerető családjának, akit az már-már elveszettnek hitt.

S amidőn most hálatelt szívvel ismételten mondok forró köszönetét a felség kitüntető kegyéért, a magas kormány képviselőjének, főispán ur ő Méltóságának, egyúttal szentül fogadom, hogy a humanismus szent ügyének ezután is hű, odaadó, buzgó és fáradhatatlan munkása leszek s ha munkámban nehézségekre, akadályokra fogok találni, e királyi kegyből s a szenvedők sorsának javítása iránti lelkesedé semből fogok uj erőt meríteni a kitartásra.

Ezután a közönség sorából dr. Zöldy János vármegyei főorvos lépett elő és pályatársainak valamint a kórház személyzetének jókivánatait tolmácsolta formás és érzelmekben és gondolatokban gazdag beszédével, melyben meginditóan utalt a hivatal fűzte kötelék mellett a gyermekkortól eredő benső barátságra és hosszú évek karöltött munkájára, amelynek során örömmel tapasztalta kitünte tett kartársának sikereit és azok legfelsőbb elismeréséül most a királyi kitüntetést, szép és őszinte szavakkal kívánt erőt és hosszú életet a további munkálkodáshoz, valamint az eddigihez hasonló sikereket.

A megindító üdvözlő szavak hatása alatt az egybegyült közönség meleg ovácziókban részesítette az ünnepeltet, a mivel az egyszerűségében igazán szép ünnepély véget ért.

Hírek.

A törvényhatóság közgyűlése elé, mely holnap délelőtt 9 órakor veszi kezdetét, általános érdeklődéssel tekintenek a vármegye minden részében, a mely érdeklődésnek nemcsak a napirendre kitűzött választás, hanem több fontos ügy tárgyát képezi. A választást illetőleg a betöltésre kerülő állások elnyerésére a kitűzött határidőig a következő egyének pályáztak, és pedig az ülnöki állásra Sinszky] Ferencz árvaszéki jegyző, Szathmáry Sándor árva széki nyilvántartó és Bőd Antal krassó szörényme- gyei árvaszéki jegyző; amennyiben az árvaszéki] jegyzői állás Sinszky megválasztásával megüresedik, arra pályázatukat bejelentették : Hajnal Béla tb. szol- gabiró, dr. Varga Lajos tb. aljegyző, közigazgatási gyakornok és Jeszenszky Frigyes szarvasi lakos, ügyvédjelölt. Ámbár a választás esélyeit előre biztosan megjósolni nem lehet, a hangulat kivehetőleg a választók nagy többsége mindkét állásra az oIbŐ helyen megjelölt pályázók köré csoportosát és igy azoknak van legtöbb kilátásuk a győzelemre. A kitűzött ügyekben, melynek fontosabbjait lapunk élén ismertettük, az állandó választmány pénteken délután és szombaton dr. Lukács György főispán elnöklete alatt szép érdeklődés mellett megtartott ülésében állapította meg határozati javaslatait. A közgyűlés valószínűleg két napot fog igénybevenni.

A törvényszéki épület árverése e hó 20-ikán történt meg és pedig miután az Írásbeli árverés kellő eredményre nem vezetett, szóbeli utón. A jelenlegi nyomott forgalmi viszonyok és a véletlen összejátszásának köszönhető, hogy a város központján levő és úgy magán czélokra, mint főleg középület ezéljaira felette alkalmas kettős telek és a rajta levő épülettömb megvételére alig voltak jelentkezők és elfogadható ár nem is tétetett. Mindkét épületre együttesen ketten árvereztek és a legmagasabb ígéret 16200 korona értékben Reisner Emánuel gyulai lakosé volt. Részlet ajánlat csak a kisebb telekre tétetett, amelyre szintén két árve- relő volt a Pitzkó Mátyás gyulai lakos részéről tett 7300 korona legelőnyösebb ajánlattal. A bizottság megállapította, hogy csakis a 16200 koronás együttes ajánlat volna elfogadható, de az is oly alacsony, hogy a 30000 komában megállapított becsértékkel arányban nem áll. Az ügy további fejleményéről a megyegyülés tárgyairól szóló ismertetésünkben emlékezünk meg.

A gyula—seprős—barakonyi vasút ügyében az engedélyes uraktól ama értesítést nyertük, hogy a vasút építés ügyében pár nap előtt lényeges fordulat állott elő, amennyiben a kisjenöi főherczegi uradalom hozzájárulásán kivül postaszállítási s államsegély czimén a kormánynak 50,000 koronás támogatását is sikerült megnyerniük. így a jegyzett törzsrészvények — Gyula városa tudvalevőleg függő kérdéssé vált 100,000 forintját is beleszámitva — 585,000 frtot tesznek ki s eképen a törzsrészvény hiány 35,000 forintra zsugorodnék, amelyből a Szul- kovszky herczeg által felajánlott föld értéke 8,000 forint és a tényleges hiány igy csak 27,000 forint lenne.

A pénzügyigazgatóság köréből. A pénzügyminiszter Bálint Géza p. ü. gyakornokot h. számtisztté, helyére Sál István díjtalan számgyakornokot nevezte ki, Mikla János orosházi adéhiv, gyakornokot pedig a naszódi kir. adóhivatalhoz helyezte át.

Uj adóhivatal. A idei állami költségvetésbe a szeghalmi kir. adóhivatal felállításának költségei is felvannak véve. Az uj adóhivatal május elsején kezdi meg működését. Miután alkalmas épület a községben nincs, egyelőre a községházán lesz elhelyezve, hol a d’Orsay-féle kastély 3 szobáját bocsátják a kinevezendő hivatalnokok rendelkezésére.

' Felolvasás. A baraczkai állami szőllészeti állomás felügyelője — a szőllöügyben és Ozapáry Bertalan polg. iskolai tanár pedig a kertészet köréből ma délután 3 órakor a városháza nagytermében felolvasást fog tartani, mire az érdeklődők figyelmét ez utón is felhivjuk.

Az elmegyógyintézet szemléje. Mióta városunkban felépült az elmegyógyintézet, eme minden tekintetben modern nívón álló humánus intézet, a városok, hol hasonló intézetek létesítenének, tömeges érdeklődéssel fordulnak a gyulai közkórház és elmegyógyintézet felé, mely hamarosan országszerte jó hírnévre tett szert, nagy arányával összhangban álló kitűnő berendezésével. — A napokban báró Bornemisza Károly főispán és a deési államépitészeti hivatal főnöke látogatták mog tanulmány szempontjából az intézetet, kiket dr. Pándv Kálmán oszt. orvos, dr. Kohn Emil és dr. örley Ödön segédorvosok, dr. Politzer Zsigmond építő mérnök s Szalczer Nándor kórházi gondnok kalauzoltak és láttak el szükséges útbaigazításokkal. Ezenkívül — mint annak idején megírtuk — Eperjes városa is bejelentette már, hogy közelebbről a közkórházat és annak elmebeteg osztályát megszemléli, azonban a szemlét csakis a közkórház kibővítési munkálatainak befejezése után ejti meg. •

A gyulai kaszinó igazgató választmánya e hó 21—én tartott ülésében a folyó ügyeken kivül tárgyalás alá vette a kaszinó helyiség bérleti ügyét és miután arra a megállapodásra jutott, hogy a kaszinó jelenlegi helyisége tuldrága .és abban a kaszinónak fentartása a bérösszegen felül még oly tetemes összeget igényel, hogy az anyagi kiadások nagysága az egyletet tulajdonképeni hivatásának teljesítésében gátolja, a kaszinó másként elhelyezése ügyének tanulmányozására egy, négytagú bizottságot küldött ki, amely már legközelebb el is készül munkálatával és beterjeszti javaslatát a választmány elő. A választmányban felszólalás és megbeszélés tárgyát képezte legutóbb a polgári kör mulatságával egyidejűleg rendezett domino-estély is és a felszólalások eredményekép a választmány oly irányú határozatot hozott, hogy jövőben hasonló mulatságok rendezésére irányuló szándékok bejelentésénél figyelem fog fordiitatni arra, hogy a kaszinó mulatsága más egyenrangú körök mulatságával össze ne essék.

Nyilvános elszámolás az .Örökimádás-templom ezéljaira tartott sorsjáték- és hangversenyről. öors- jegyelárusitók nevei: dr. .Márki Jánosné 10 kpr., dr. Zöldy Jánosné 10 kor., Gróh Ferencz 10 kor., gr. Wenokheim Dénesné 20 kor., Mikolay Istvánná 10 kor., gr. Hoyos Fülöpné 20 kor., Keller Imréné 20 kor., gr. Wenckheim Gézáné 20 kor., gr. Almásy Dénesné 20 kor., Winkler József 10 kor., dr. Fábry Sándorné 20 kor., gr. Lamberg Fülöpné 20 kor., Csák Györgyné 10 kor., dr. Wieland Sándorné 20 kor., Csillag Lászlóné 10 kor., özv. Cseh Károlynó 10 kor., dr. Hajnal Istvánné 5 kor., br. Trautten- berg Frigyesné 20 kor., Beliczey Istvánné 20 kor., Márki Albertné 10 kor., Schröder Kornélné 10 kor., Kny Antal 10 kor., Untervéger Petemé 10 kor., Dutkay Béláné 10 kor., özv. Kövér Lászlóné 10 kor., dr. Ladies Lászlóné 10 kor., Horváth Károlyné 10 kor., özv. Fábry Mártonná 10 kor., Nuszbek Sándor 20 kor. 20 fii., Nagy Arthurné 10 kor., Pósa Károlyné 10 kor., Grócz Béla 10 kor., özv. id. gróf Almásy Kálmánná 100 kor., gróf Wenckheim Frigyesné 20 kor., Szírmay Árpád 10 kor., Beliczey Gézáné 20 kor., Nogáll László 10 kor. Összesen 585 korona és 20 fillér. A hangversenyen felül- fizettek: özvegy Terényi Lajosné 4 kor., Nádori VilmoB 2 kor., Nogáll László 8 kor., özv. Ferentzy Alajosné 6 kor., Hoffmann Mihály 4 kor., dr. Berkes Sándor 6 kor., Beliczey István 18 kor., Csák György 2 kor., Szekér Mihály 10 kor., Megele Béla 6 kor., Böhm Miklós 4 kor., Márky Albert 10 kor., N. N. 1 kor, Kóhn Dávid 2 kor., Heks Miksa 2 kor., Guóth őrnagy 1 kor., dr. Liszy Viktor 2 kor., Pák Kálmán 3 kor., Szegedy Antal 2 kor., Nagy Arthur 1 kor., dr. Lukács György 10 kor., gróf Almásy Dénes 20 kor., Grócz Béla 10 kor., Mártonffy Flóra 1 kor., Gallacz János 10 kor , Keller Imréné 4 kor., gróf Wenckheim Dénes 20 kor., Papp Tivadar 1 kor., Schröder Kornélné 2 kor., özv. Reinhardt Józsefné 2 kor., Dósa József kun-szent-mártoni plébános 10 kor. Összesen 184 kor. A sorsjáték és hangverseny tiszta jövedelme 854 kor. és 62 fii. Kétegyháza, 1900. év február hó 22. Nogáll László, titkár-pénztárnok.

Erkel Ferencz a század legnagyobb zeneszerzője. Mascagni a „Parasztbecsület“ és több más jeles opera hírneves szerzője, vasárnap felolvasást tartott a velenczei Teatro Goldoni-bab a zene fejlődéséről. A felolvasás iránt óriási volt az érdeklődés, mert ritkaságszámba megy, hogy egy zeneszerző üljön a felolvasó asztal mellé. Meg azuián nagy volt az érdeklődés, hogy milyen véleménye van Mascagninak kortársai felől. Mascagni legelőször is a Rossini és Verdi geniejének hódolt és azt mondta, hogy ők adják meg a múlt század zenéjének jellegét. Beszélt azután Wagner Richárd óriási befolyásáról a zene fejlődésére és végül bárom nemzetről emlékezett meg, melynek a zenéje a legkarakterisztikusabb és a legvonzóbb : ezek az olasz, spanyol és magyar, Leghosszasabban a magyar zenével foglalkozott és kifejtette, hogy lAszt-nek semmi befolyása sem volt hazája zenéjének fejlődésére; végül kimerítően tárgyalta Erkel Ferencz müveit és azt a nézetét nyilvánította, hogy az a legnagyobb zeneszerző, a ki nemzete hangulatát és érzelmeit legjobban tudja tolmácsolni. Ebből a szempontból kiindulva Erkel Ferenczet a század legnagyobb zeneszerzőjének mondta.

Uj esperes. Az endrődi esperesi kerület esperese Grócz Béla prépost plébános kanonokká neveztetvén ki, dr. Schlauch Lőrincz biboros püspök Spett Gyula gyomai plébánost, az ösmert jeles egyházi Írót nevezte ki Endrőd kerületi esperessé.

A gyulai bőraiiyag beszerzési szövetkezet február bó 19-én tartotta évi rendes közgyűlését, az 1899. évi működésről az igazgatósági üléseken, és a közben esett rendkivüli közgyűléseken felvett jegyzőkönyvek, továbbá az igazgatóság által az 1899 évről összeállított és az egyes tagoknak kiküldött zárszámadási mérleg kifogástalanul elfogadtatott, és igy a kezelő személyzetnek erre nézve a felmentvény megadatott.

Patkolási tanfolyam. A békésmegyei gazdasági egylet már régebben kérte a földmivelésügyi ministert, hogy rendeztessen Csabán patkolási tanfolyamot, A minister teljesítette is az egylet kérését és a tanfolyam rendezését a folyó év tavaszára helyezte kilátásba, újabban érkezett rendeletében