Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-16 / 50. szám
maga alá temette, i agyon nyomta. Békésen november hó 17-én özv. Turzó Sándorné békési lakoBt, Huttinger Ferencz gazdatiszt kocsija elgázolta, s nevezett kapott sérülése folytán egy óra múlva meghalt. Gsorváson Sztojanovics Gyula majorjában levő homokgödör fala beomlott, Kovács György 11 éves fiút maga alá temetve agyonnyomta Szarvason Répa András szarvasi lakos agyongázoltatott. Az előfordult balesetek közűi azokban, a melyekben vétkes gondatlanság vagy gonosz szándék ismérvei látszottak fenforogni, a bűnügyi nyomozási eljárás megindittatott. Öngyilkosság követtetett el Orosházán két, Öcsödön egy esetben. Tűz volt összesen 17 esetben ebből 2 volt B.-Csabán, 1 Gyulán, 1 Dobozon, 1 Gyula-Váriban, 2 Békésen, 2 Orosházán, 2 Nagy-Szénáson, 2 Szarvason, 1 Szent-Andráson, 1 Füzes Gyarmaton, 1 Vésztőn és 1 Szeghalmon. A tüzek által okozott károk nagyobb részben biztosítva voltak. A tűz oka 2 esetben gyújtogatás, egypár esetben gondatlanság a tüzesetek nagyobb részében ismeretlen. II. Állategészségügy. A vármegye állategészségügye az elmúlt hónapban igen kedvező volt; a ragadós állati betegségek közül ugyanis csak a lépfene merült fel és pedig 2 községben 1—1 udvarban. Ragadós állati betegségek okozta elhullási veszteség tehát a fent jelzett időben összesen 2 drb. hasznos házi állat volt. Kedvezőnek minősithetem az állategészségügyet azon örvendetes tény folytán is, hogy az elmúlt hónap folyamán a vármegye területén uralkodott volt ragadós állati betegségek nagyobb zöme megszűnt úgy, hogy a vármegye állategészségügyi állapota oly kedvező most, mint már nem volt 5 év óta. S noha e kedvező állapot a sertészvész betegséget illetőleg fennállott s fennáll, indokolatlannak találtam az osztrák belügyi kormány azon intézkedését melylyel Békésvármegye területéről a sertéseknek Ausztriába való bevitelét megtiltotta. Ez okból eme sérelem mielőbbi orvoslására, helyesebben megszüntetésére nem késtem indokolt jelentésem kíséretében a nagyméltóságu m. kir. föld- mivelésügyi minister úrhoz felterjesztést intézni. Végül tiszteletteljesen közlöm az elmúlt hónapban felmerült és megszűnt állati betegségek statistikáját. Felmerült: Lépfene 2 községben. Megszűnt: Sertésvész 3 községben, 4 udvarban. Lépfene 2 községben. Rühkór 1 községben. Takonykor 2 községben, 8 udvarban. Sertésorbáncz 1 községben, 2 udvarban. III. Földmivele's, ipar és kereskedelem. A vetések állása, a kedvező meleg esős időjárás folytán jónak mondható. A mezőgazdasági munkálatok közül a szántás befejeztetett s folyamatban voltak a szőlő fedés s trágyahordás és favágás. A munkások helyzete, a téli idő beálltával kedvezőtlen, mert munkájok nem igen van, s ha ez mégis kerül, 1 korona napszám mellett dolgoznak. B.-Csabáról 400 kubikos munkás máig is munkába van elszegődve. A munkaadó és munkások között súrlódások nem fordultak elő. B.-Csabán az öntöző csatornázási munkálatok befejeztettek. A kultúrmérnöki hivatal értesítése szerint a mü sikerült s csak kevés javítást igényel még. Az ipar és kereskedelem terén semmi említésre méltó mozzanat fel nem merült. IV, Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket az elmúlt hóban is beutazták, s azok ügy- és pénzkezelését ellenőrizték. asztalt gondolok a szoba közepén, szép kará csonyfával rajta — hiszen készen kapni a czuk- rászdában — nehány csinos csecse-becsét kirakva az asztalon, mindhárman indulhatunk vásárolni I . . azután —Thökél egy lapot szakított ki jegyzőkönyvéből és következőket irta rá : „i. szám. E jegy előmutatójának 1900. de- czember 24-én este 8 és 9 óra közt az Erzsébet- kőr-ut 93. számú házának első emeleti 16. számú lakásában karácsonyi ajándék fog kiszolgáltatni.“ — „Körülbelül egy tuczat ilyen sorsjegyet állítunk ki és —“ „Kalapba dobjuk —“ „Nem, kidobjuk — az ablakon.“ * Három órával később a három jóbarát ismét Gellért lakásán volt, ezúttal nem a dohányzó szobában, hanem a fényesen világított fogadóteremben, mely meglehetős ünnepélyes és kényelmes benyomást keltett. A szoba közepén kerek asztal, karácsonyfával, melynek gyertyáit most gyújtják meg. A fa tövénél különféle tárgyak hevernek, mindegyik vörös posztódarabbal betakarva, melyre számozott fehérszinü bárcza van tűzve. A fal mellett álló nagy asztal buf- fetnek lett berendezve, számos tál különféle sülttel, hentesáruval meg süteménynyel és zárt boros palaczkok állanak rajta. Gellért az óráját nézi. „Még két perez hijja nyolez órának,“ mondá, „most ismeretlen vendégeink csakhamar jönni fognak.“ „A jövendők furcsa csalódásokat hozhatnak,“ jegyzé meg Béla; „ki tudja, hajolt-e le egyáltalán valaki, hogy a kövezeten fekvő meghívásunkat elfogadja és ha igen, eljön-e ? S ki ? Talán egy lámpagyujtó, egy öreg utczaseprő, vagy egy részeg háziszolga ? „Talán,“ mondá Dömöny, „egy vállalkozó fiatal szépség?“ Még különféle, más lehetőséget soroltak fel. „Talán egy gyanupörrel élő rendőrbiztos. — Egy megszökött rab. — Egy utazó angol. — Az üresedésbe jött Gyula városi főügyészi állásra Jancsovics Emil gyulai gyakorló ügyvéd választatott meg. A Szeghalmon létesített mezőgazdasági iskola, Mihálik Kálmán .tanító vezetése mellett működését megkezdette. A vésztői munkás osztály körében mozgalom indult meg, melynek czélja a kincstártól Temes- vármegye Musnicza községe határában egy újabb telepítés keresztül vitelét kérni. Mintegy 120 család irt alá a telepítést kérő nyilatkozásnak s a munkásoknak egy küldöttsége már fenn is járt a földmivelésügyi ministeriumnál ebben az ügyben. Bár e település Yésztö község lakosságának számát apasztaná mindazonáltal tekintve, hogy a település a munkás felesleget vonná el, a socialismus megszüntetése szempontjából a település kívánatosnak látszik. Az alispáni jelentést a bizottság tudomásul vette és elhatározta, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter urat feliratilag felkéri, högg a községi munkás segélyalapok javára 10000 korona segélyt utalványozzon. Dr. Zöldy János tiszti főorvos jelenti, hogy a közegészségügyi viszonyok november hóban kedvezőtlenek voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva mégis jobbak, a mennyiben a hevenyfertőző betegülések számának csekély emelkedése mellett az ezekben történt halálozások százaléka négygyei kevesbedett. Leggyakrabban a légző szervek huru- tos és gyuladásos bántalmai és a csuzos megbetegedések fordultak elő. Leggyakoribb halálok a tüdővész és bélhurut voltak. A fertőző betegségek közül előfordultak a difteritisz 8 községben 21 esetben 7 halálozással, a vörhenv 14 községben . 82 esetben 17 halálozással, a hasi hagymáz 16 községben 142 betegüléssel 18 halálozással, a kanyaró 4, a bárányhimlő 12, a szamárhurut 6, a fültőrai- rigygyuladás 9 gyógyulással végződött esetben. Az uralkodó fertőző betegség : a hasi hagymáz F.-Gyarmaton, Orosbázán és Kondoroson lépett fel nagyobb számmal. Orvosrendőri vizsgálat {jeszközölte- tett élőn 25, hullán 12, orvostörvényszéki pedig 29 könnyű és 5 súlyos testi sértés esetében. A traebo- más betegek száma 157 és 17 gyanús. A jelentést a bizottság tudomásul vette és felhívta a vármegye alispánját oly irányú intézkedésre, hogy a hasi hagymáz terjedésének megakadályozása végett a községek bel- és külterületén levő anyaggödrök szeméttel és trágyával való megtöltését tilalmazza, valamint hogy a külterületeken, uradalmakban stb. lakók ellátására mély furatu kutak létesittessenek és a közkutak rendesen tisz- ti itassanak. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, bogy a múlt év hasonló szakában elért befizetési eredménynyel szemben az idei befizetés az egyenes adóknál 30067 korona 94 fillérrel kedvezőbb, a hadmentességi díjnál 2005 k. 48 fillérrel kedvezőtlenebb. Az adókezelés a vármegye minden községében megvizsgáltatott. A jelentést tudomásul vették és az egyes községekben behajthatatlan nagyobb összegű adóhátralékokat törölték. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő jelenti, hogy november hónapban 29 tantermet látogatott meg. A Békésen felállítandó két tanyai állami iskola és a csaba-erzsébethelyi állami iskola létesítése ügyében folytatott tárgyalások kedvező eredményre vezettek. Jelenti, hogy a kormány P.-Földváron 2 állami iskola felállítását rendelte el és miután ennek folytán a község az iskolák létesítése alól fel van mentve, javasolja, hogy a község most ovoda felállítására köteleztessék. A jelentést a bizottság tudomásul vette és a javaslatot elfogadta. A szeghalmi ipariskola és 8imay-ovoda 1900 —1901. tanévi költségvetését a bizottság jóváhagyta. Egy csintalan utczagyerek. — Egy koplaló diák. — Valaki, ki a Dunába akarta magát vetni. Ekkor megszólalt az előszoba csöngettyüje. Az ajtó feltárult és egy meglehetősen tisztességesen öltözött öreg ember lépett be rajta. Sors- jegyét kezében tartotta. Mintha el lenne vakítva, határozatlanul állott meg az ajtó küszöbén. „Csak közelebb, közelebb, tisztelt uram 1“ bátoritá Gellért. „Mi a száma? Itt kiadják nyereményét.“ „Nyolczas számom van,“ mondá az öreg, közelebb lépve. „Hát nem tréfa az egész ?“ „Teljes komolyság. íme“ és Gellért kitakarta az illető számmal ellátott csomagot, „ime, itt vannak a nyolczas számra eső nyeremények: egy pénztárcza, egy tuczat zsebkendő, meg egy kis bábu. Illik ez önnek? „Kitünően illik. Éppen hazafelé tartottam, búsultam, hogy feleségemnek és kis unokámnak nem hozhatok semmit, ekkor pillantottam meg a kövezeten ezt a lapot; felvettem és ime, most az öregem zsebkendőket, a kicsike bábut kap ; a pénztárczát“ és zsebre rakta, a nélkül, hogy kinyitotta volna, „magamnak tartom, tán csak belekerül újévkor egy csekély összeg.“ „Beszédéből kiveszem, hogy nem Krözus“, mondá Gellért, „különhen nyereményein csak boszankodnék.“ „írnok, ki ezerkétszáz korona évi fizetésből családot kénytelen fentartani, ugyancsak nem Krözus ... Uraim, köszönöm önöknek és van szerencsém magamat ajánlani.“ És menni készült. „Nem akar családjának egy kis vacsorát vinni ? „Nem tudom, vájjon erre is szól sorsjegyem ?“ Egy kis unszolásra étellel és itallal megrakott kosárkát fogadott el az öreg és elbúcsúzott. ,.A jó ember nem kevéssé lesz meglepve,“ szólt Dömöny, ,,ha odahaza észreveszi pénztár- czájában az ötvenes bankót. Gyula várost a bizottság kötelezte, hogy záros határidő alatt tegyen a törvényben előirt kötelességének eleget és állítson fel polgári leányiskolát. A víros képviselőtestülete azon indokolással, hpgy ez idő szerint a sokkal nagyobb szükséget képező gimnázium létesítését tűzte ki feladatául, anyagi helyzete pedig mindkét intézetnek egyszerre való létesítését meg nem bírja, egyelőre felmentést kér a kötelezettség alól. Az előadó tanfelügyelő a törvényre és arra való tekintettel, hogy a két kérdés nincs egymással összefüggésben, a várost újból utasítani javasolja, hogy a leányiskolát már 1901. évben felállítsa. Keller Imre nem fogadja el a javaslatot. Szerinte a polgári leányiskolák nem felelnek meg czél- juknak és inkább kívánja felsőbb leányiskolának, mint polgárinak felállítását. Dr. Zsilinszky Endre tagadja, hogy a polgári leányiskolák nem felelnek meg czéljuknak, hivatkozik a vármegyebeli községek példáira, sőt inkább ezekre van szükség, mert a felsőbb leányiskolákban nem a polgári osztálynak, de a főúri osztálynak megfelelő képzettséget és nevelést nyernek a növendékek. A javaslatot elfogadja. Dr. Hajnal István teljesen igazat ad Gyula városnak abban, hogy a főgimnáziumra elodázhat lan szükség van és annak létesítésében késlekedni nem szabad. De a leánygyermekek neveléséhez ép oly szükség van a polgári iskolára, mely ha helyesen vezettetik, meg is felel czóljának. Szóló azt hiszi, hogy mint a többi vármegyebeli községek, úgy Gyula város is meg fogja találni a módozatot, hogy a leányiskolát esetleg az állam fokozottabb segélyének kikérésével nagyobb önmegterhelés nélkül létesítse, azért és mert a törvényt végre kell hajtani, elfogadja a javaslatot. Varságh Béla egy hasonló intézet, vezetésében szerzett tapasztalatai folytán állítja, hogy a polgári leányiskolák teljesen megfelelnek hivatásuknak és ilyen minden nagyobb községben szükséges. Dr. Bodoky Zoltán az előbbi felszólalásokra válaszolva csodálkozik azon, hogy a tudományt a különböző osztályok szerint mérlegelik, a tudomány egyetemes és annak csarnokaiba egyaránt beléphet főrangú, polgár, gazdag és szegény. O különben a javaslatot ez idő szerint el nem fogadhatja. Nem azért, mint ha a leányiskolát nem tartaná szüksé gesnek, de mert azon nézetben van, hogy ha annak felállítása a törvény meghozatalától számított 32 évig várhatott, a leánynevelésügy különösebb sérelme nélkül várhat még valameddig. Gyulán ugyanis egy gimnázium felállítása van komoly tárgyalások alatt, a melyre a különben is túlterhelt városnak óriási átdozatot kell hozni és ő komolyan tart attól, hogy ha most a leányiskola felállítását keresztülhajtjuk, ez a túlzott gondoskodás kárára lesz a városnak és lehetetlenné teszi a sokkal nagyobb szükséget képező gimnázium felállítását. Dr. Zsilinszki Endre tiltakozik az ellen, mintha ő állásfoglalásával a gyulai gimnázium létesítését akarná késleltetni, a melynek szükséges voltát elismeri. Keller Imre ismételt felszólalásában bizonyítgatja, hogy a leányiskola felállítása nem képez oly égető szükséget, sokkal sürgősebb volna az elemi iskolák megjavítása, a melynek némelyikében 200 növendék van egy tanító keze alatt. Rezey tanfelügyelő utal arra, hogy az elemi iskolák ügyében sokszor állt elő javaslattal ; a törvény végrehajtását a leányiskola ügyében is sürgeti és kéri Javaslatának elfogadását. Dr. Bodoky Zoltán szerint a leányiskola felállításának elrendelése igenis káros lehet a gimnázium ügyére, mert ha a városnak most közvetlenül a gimnázium létesítése előtt ily nagy terhet rovunk, kétséges, hogy hajlandó lesz-e a gimnázium létesítésénél és képes lesz-e a város oly nagy önkéntes áldozatra, a milyent különben meghozna és „Régóta nem volt oly boldog öt perczem, mint a mostani“, jegyzé meg Thökél. Renkei az ajtó felé nézett. „Nos, nem jön már senki ?“ „Úgy látszik, nem,“ válaszolt Thökél óráját nézve. A dolog oly szépen kezdődött, egészben véve azonban még se sikerült. Amellett még korán is van — mit kezdjünk? Talán még is csak egy tarokkp artit ? E pillanatban az inas kitárta az ajtót és dús prémezetbe öltözött asszony jelent meg a küszöbön. A hölgy belépőjét és capuchon-ját az inasnak adta át, néhány lépést előre haladt, keztyüs kezében sorsjegyét tartva. Gellért csodálkozva sietett elébe Igazán impozáns alak ez a karcsú, magas alak, gránátvörös derékkal, kicsi barnás fejecskével, igéző, üde arczvonásokkal és fekete szemekkel, melyek még tüzesebben ragyogtak, mint rózsás fülczim- páin csüngő brilliáns fülbevalói. „Ötös szám!“ — mondá mosolylyal, mely alatt két gyöngysor fogát lehetett látni. „Bármi is az ön száma, nagyságos asszonyom,“ válaszolt Gellért, „nyereményé az ön részére értékkel nem fog bírni, az igazi nyerők mi vagyunk. Lássa, — és felemelte az ötös számú kendőt, — ez a fejkötő és a dobot verő liázinyul önt boldoggá nem tennék í“ „Oly nagy igényűnek tart . . .“ Hangja mintha muzsikaszó volna. „És itt — a többi tár gyakat vizsgálta meg — ezek a pompás meleg keztyiik . . . egy képes könyv és egész gyűjtemény pénztárcza ... el vagyok ragadtatva.“ „Nevessen csak,“ mondá Dömöny, „ajándékaink szegényeknek voltak szánva, nem her- czegasszonyoknak.“ v „Nem vagyok herczegnő.* „Tehát művésznő.“ „Az sem, én . i. De ezt nem akarom elárulni. Hiszen önök sorsjátékukkal a váratlant és ismeretlent hívták ki; ime tehát itt van . , . én a titokzatosságot személyesítem ; talán cgyeamelyre szükség is lesz, mert különben elesik a város a gimnáziumtól. I vita ki lévén meritve, elnöklő főispán konstatálta, hogy a felszólalók többsége elfogadja a javaslatot, ő maga részéről is azon nézetben van, hogy a város találni fog alkalmas módot arra, hogy mindkét szükségletnek eleget tegyen és csupán a javaslatban az érdemleges határozat hozatalára kitűzött határidőt tolná ki 1901. év márczius végéig. Szavazás utján a többség az előadói javaslatot az elnök módosításával elfogadta. A békés-csabai izraelita és az öcsödi és sámsoni reform, kitközsóg államsegély iránti kérvényét pártolólag felterjesztették a miniszterhez. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a tankötelesek összeírása Békés, K.-Ladány, K.-Tarcsa, Mező- berény, Orosháza, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő, Sz.-Sz.-Tornya és Újkígyós községekben a nép- számlási adatokhoz viszonyítva nagyobb különböze- tet mutat a megengedettnél, miért is a nevezett községeket* * a hiányos összeírás pótlására utasították. Az orosházi községi iskolaszék határozatát a községi tanítók fellebbezése folytán Varságh Béla, dr. Hajnal István, Haviár D, és Rezey Szilviusz felszólalása után hatályon kívül helyezték és a tanítókat a díjtalan vallásoktatás alól felmentve utasították az iskolaszéket, hogy az evang. egyházat a vallásoktatásról való gondoskodásra hivja fel. Újkígyós községet a közoktatásügyi minister menedékház felállítására kötelezvén, a községet megfelelő eljárásra utasították. Az orosházi 189Ö—1900. évi tankötelesek hibás összeírására vonatkozólag bemutatott igazolás elfogadható nem volt és azért a tanfelügyelő a hibás közegek költségére új összeírás elrendelését javasolta. Haviár Dániel, dr. Bodoky, Rezey és az elnök hozzászólása után a bizottság a mulasztó közegek ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. Dr. Zöldy Géza tiszti főügyész a Szák Kocsis János és neje hagyatéki ügyében beadott panaszkérvény és a megtartott vizsgálat adatait ismertette. A rendkívül bonyolódott ügyben a referálás egy órát vett igénybe, melynek alapján a bizottság elhatározta, hogy a panaszosoknak 10000 korona kártérítés iránti kérvényét elutasítja, hanem Csaba községét felhívta, hogy a közgyám mulasztásáról az örökösökre háruló 2400 korona kár iránt polgári pert tegyen folyamatba. A kir. államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint, a kőutak megfelelő karban voltak. A vésztői kőutak törzskönyvezése alkalmával gróf Wenckheim Géza uradalma által támasztott kifogások képezték bővebb megvitatás tárgyát. A bizottság, miután a megkísérelt egyezség nem sikerült előbbi álláspontjához ragaszkodva kimondotta, hogy a 35 év előtt kötött egyezség és annak alapján való elbirtoklásához képest a vitás útrész tu- lalajdonát át nem engedi. Még néhány közúti ügy és a többi szakelőadók jelentésének letárgyalása után a bizottság ülése véget ért. T a n S g y. Rezey Szilveszter kir. tanfelügyelő a múlt héten pár napot Békésen időzött, tárgyalván a tanyai iskolák államosítása iránt, persze áldozatkészséget most sem tapasztalt, sőt a képviseleti gyűlésen — hova pedig az elöljáróság meghívta — a legbarátságtalanabb fogadtatásban részesült. Meglátogatott több iskolát és a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. Ilyenek az elemek a békési kupak- tauácsban. nesen tündérek országából jövök, talána pokolból, a hol ma .tudvalevőleg rossz hangulat uralkodik. Ezekről a kincsekről lemondok, de vonzódom a zümmögő teakanna mellé.“ Leült a kandalló melletti karosszékbe és Gellért egy kis párnát tett lábai alá. S minő lábacskákat tett erre. Levetette keztyüjét, hogy teát töltsön. Minő remek, arisztokratikus kis kacsó, kis ujján zománezozott marquise gyűrű, negyedik ujján jegygyűrű. Élénk csevegés kezdődött. Czikázó szósziporkák tüze villongott. „A sors minket a véletlen terén hozott össze,“ mondá Thökél, „nem ismerjük egymást kölcsönösen —“ „Ebben téved. Mindkettőjük arczvonásaiból leolvasom egész múltjukat; egészen a szivök mélyéig látok —* ^Talán jövendölő czigányfejedelemnö ?“ „Talán . . . Ön, kapitány ur, boldog férfi, az élet az ön részére ünnep. Szive nem szabad. Magas, nagyon magas urihölgyért rajong és ön — előtte nem közömbös-“ Dömöny és Thökél meglepetve néztek egymásra, az ösmeretlen hölgy valót mondott. „És ön ott,“ folytatá a hölgy, fejét Bélához fordítva, „aki oly hallgatagon áll ott és százszor látott albumokban lapozgat, ön javíthatatlan zúgolódó.“ Béla meghajtotta magát. „Ön szigorú, mindentudó, büvésznő!“ „És én?“ kérdezé Thökél. „Nekem is a lel- kembe tekint ? Látja-e benne, hogy felóra óta ellenálhatatlan igézet rabja vagyok?“ Az utóbbi szavak szivből fakadták. A fiatal reánézett a kérdezőre és gyönyörrel szemlélte Gellértet. Nem is igen lehetett rokonszenvesebb és előkelőbb megjelenést képzelni, a gentleman mintaképe és hozzá csinos férfiú, „Hogy olvasok e lelkében ? Azt hiszem; ösmerem. Ön nem gúnyolja az életet, nem haj- hássza az élvezeteket. A mai estén kedves családi jelenetekre emlékezik, szeretne csöndes
