Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-09 / 49. szám
49-ik szám. Gyula, 1900. deczember 9-én XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Fél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre ! . | | 50 „ Egyes szám ára 20 fii. Ú f f Társadalmi és közgazdászati hetilap. . Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IC ó li n Dávid. r Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza. és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 20 fii. Békésvármegyei Kaszinó. (By.) A „Gyulai Kaszinó“, városunk társas életében vezető szerepre hivatott ezen egyesület ma délután jövőjére kiválóan afon- tos kérdések felett van hivatva határozni, a mely kérdések sikeres megoldásától nemcsak az egylet felvirágzása, de nem lehetetlen, hogy annak fen maradása is függővé van téve. Az egyik kérdést, mint az előttünk fekvő meghívóból olvassuk, az egylet egyik érdemes tagja, Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő vetette fel arra irányuló indítvány alakjában, hogy az egylet eddigi nevét „Bókósvármegyei Kaszinó“ czimre változtassa át. I Igyekeztünk informácziót szerezni ezen indítvány közelebbi czéljára és indokaira nézve, a melyeket röviden a következőkben foglalhatunk össze: Mondhatjuk bátran, hogy minden vármegye székhelyén, talán kivétel nélkül vármegyei kaszinó, vagy legyen bár más néven is, létezik oly társas egyesület, mely az. illető városban lakókon túl terjeszkedve, az egész vármegyére kiterjed, alkalmat adván arra, hogy a vármegye székhelyét gyakran felkereső és arra rá is utalt intelligens egyének a székhelyen oly helyiségre találjanak, és azt joggal, — külön bevezetés nélkül felkereshessék, a melyben társadalmi állásukhoz, egyéni' intelligencziájuk- hoz illő társas körben tölthessék el szabad idejüket. Ennek a czélzatnak eddig is megfelelt ugyan bizonyos mértékig a „Gyulai Kaszinó“, a mennyiben az ügyletnek voltak és vannak — bár csekély számmal — vidéki tagjai és a tagok vendégeket az egylet helyiségébe bevezethetnek, de az egylet jelenlegi czime és alapszabályainak rendelkezései nem tartalmaznak e tágabb körű szervezkedésre való intézkedéseket és e nélkül az egylet szervezetét és annak tagjait közelebbről nem ismerő vidékiek figyelme nem hiva- tik fel a belépés lehetőségére, még ha talán az egylet tagjai lenni óhajtanának is 1 annál kevésbé van megadva a mód arra, hogy ily közelebbi ismeretséggel nem biró vidékiek az egylet helyiségeit vendégként felkereshessék. Az inditvány értelmében felveendő T iV II C Z A. „Hadnagy uram.“ „Hadnagy uram!“ így szólitnak tégedet, S mégis sokszor múltba visz a képzelet, Mintha most is kis bölcsődet ringatnám, S bölcsőd mellett testvéridet siratnám . . . Mintha most is átkulcsolnád térdemet, — Képzeletben számtalanszor érzem ezt, — 8 közeledben kis testvérid ott látom, Mint csillogó harmatot a virágon. Pedig gyermekjátékid eljátszottál!, S úgy eshetik, családos léssz maholnap, S testvéreid régen sírban pihennek, S csak húgoddal vagy virága szivemnek 1 Múlton s jövőn el-el mereng a lelkem, Itt is, ott is, a virágot keresem, llejh, a múltban sok fájdalom tövisei S vájjon remény lombom el nem törik-e? Isten áldjon, Isten védjen, gyermekem 1 Akkor is majd, ha sírba hull életem, Hogy te benned, húgod s anyád öröme, Tündöklő nap maradjon mind örökre ... Dombi Lajos. L a ■ gr _ e j t o n. Nagyságos asszony! Tudom igen jól ismeri kegyed ama nyomtatott leveleket, melyek ily megszólítással kezdődnek. Sokszor elolvasta őket diadalmasan, önbizalomtól telve, kéjtől repeső szivvel. — Szívvel ? óh nem — rosszul mondtam ; kegyednek asszonyom nincs szive, csak hiúsága és érzékei. Mert a ki csak játékszerül használja a sziveket, annál a sajátja is csak hitvány lom. új czitn már magában kifejezi, hogy az egy- jlet az egész vármegye intelligens társadalmára kihatólag óhajt szervezkedni és mig a gyulai tagoknak mindazon előnyöket biztosíthatja, a melyeket a gyulai kaszinó név [alatt társulva eddig is élveztek, addig kétségtelen ösztönzésül fog szolgálni arra, hogy á cziménól, czéljánál és szervezeténél fogva a vármegye társas életében jelentékeny szerepre hivatott ezen egylet tagjainak sorába belépjenek mindazok, a kik e társas életben élnek és annak mozgalmaiban részt venni óhajtanak, — mindenesetre végül az uj czim jogot ad minden állásánál fogva arra hivatott egyénnek, hogy a midőn őt kötelességei a vármegye székhelyére beszólitják, talán valamelyik jobb barát segélye, vagy erre irányuló külön kérelem nélkül, az egylet valamely vezetőjénél való jelentkezés mellett beléphessen az egyesület helyiségeibe ősidejét nemes szórakozás közölt töíthesse. Magunk részéről hármas előnyt látunk az indítványban, Az első a kifejtettek szerint való összehozása a vármegye intelligens elemeinek és a városunkat felkereső idegeneknek nyújtott kényelem, a másik az egyletnek ebből kétségtelenül előálló nagyobb felvirágzása a vagyoni helyzet és az egyleti élet élénksége tekintetében, mig a harmadik az, a mi az egyleten tulterjedőleg a városra háramlik, a mely mint a vármegye székhelye az egész vármegyére kiterjedő társas kör itt székelésével, székhely jellegét és arra való hivatottságát és készségét ismét jobban dokumentálja. Az uj czim felvétele azonban uj kötelességeket hárít az egyesületre és a midőn az elősorolt indokokat helyeseknek ismerve, az inditvány fontosságát hangsúlyozzuk, kénytelenek vagyunk ezen körülményre is rámutatni, nevezetesen: hogy az uj -czimet felvevő egyesületnek gondoskodni kell mindazon előnyök nyújtásáról, a melyet a társadalom általában és különösen a nagyobb számmal belépő uj tagok tőle méltán elvárhatnak. E tekintetben hivatott határozatot hozni a vasárnapi közgyűlés a programmjába felvett második ügy tárgyalásánál, a mely az Kegyed hajhászta az áinnepeltetést és mohón szívta magába ama betűk nyomda-festékét, melyek mind-mind csak kegyednek szóltak. — Hol epedőn kérve, rabszolgai alázattal, hol emésztő vágygya), szilajon kitörve, fenyegető szenvedélylyel, — avagy az ideális lelkek néma imádatának tiszta gyermekes hangján . . . Sokan voltak ugye azon emberek, kik többkevesebb őszinteséggel tolták a kegyed tetszelgő lelkének .diadalszekerét, de nem elegen. Mit keres még ? Uj katonákat talán, kik még eddig nem ismert, érdekes módon megostromolják a kegyed várát| — Kétségbe ejti, hogy nem jelentkeznek ? Nem is fognak. Jegyezze meg magának asz- szonyom, hogy az olyan vár, melyet az ujoncz- tól kezdve a veteránig, a hadfiak minden neme sikerrel bevett, utoljára is csak rom marad. A gyom felveri udvarát, mely eddig daliás, bátor lovagok erős lépteitől visszhangzott; — legföljebb csak a még néha oda tévedő jámbor juh legelészik rajta. Kegyednél az a valami, a mit a világ szívnek nevez, — eme vár sorsára jutott. Isi Azelőtt, még nem is oly régen, komoly férfiak^ kiváló lelkek, magas rangú egyének lé- lekzetfojtva vágytak a kegyed mélységes szemének egy-egy elbűvölt sugarára, hogy aztán elragadtatva, átszellemülve, költői ihlettel megírják ama bizonyos „nagyságos asszony“ meg- szólitásu levelet. Lássa, olvastam őket egytől-egyig.a lapokban és ilyenkor mindig a részvét és a harag két ellenkező érzelme fogott el. Sajnáltam egy* szer az imádóját, máskor a férjét, — a férfiak e legjámborabbját, — de legjobban sajnáltam azt egylet elhelyezésének, megfelelő helyiség biztosításának kérdése körül forog. A kaszinó elhelyezésének kérdése, illetőleg kaszinó épület emelése már hosszabb jdő óta foglalkoztatja az egylet tagjait. A jelenleg bérelt helyiség kevésbbó alkalmas, szűk és főkóp annak drága volta adta meg az impulzust arra, hogy uj, megfelelő és lehetőleg az egylet tulajdonát képező helyiségről gondoskodjanak. A szükséges tőke előteremtésére megkísérelt módozat, hogy olcsó kamatú és évenként kisorsolandó részvények jegyeztessenek, nagyon szép eredményre vezetett, a mennyiben több mint 12.000 korona értékű részvényt Írtak alá, (az aláírók között nem kis számmal vannak vidékiek, a mi szintén egyik indoka a kaszinó nevének megváltoztatását ezélzó indítványnak), a mely összegnek mintegy fele már be is van fizetve. A megtett számítások szerint az egylet által eddig fizetett lakásbér elegendő egy megfelelő épület árának letörlesztésére és abból nem hosszú idő alatt az egyletnek tulajdon, tehermentes, kényelmes helyisége lehet: Egyedüli, de annál nagyobb nehézséget a helyi telekforgalmi viszonyok képeznek, a melyeknél fogva nagyon nehéz alkalmas helyen és megfelelő árban telket kapni. Az ez irányban felmerült tervek közül már nem egy meghiúsult, és a jobb nem létében arra irányuló indítványt, hogy a kaszinó jelenlegi helyisége vásároltassék meg, a kaszinó legutóbbi közgyűlése — szerintünk is igen helyesen — leszavazta, mert az épület alkalmatlan, telke épen nincs és e mellett oly drága, hogy annak árából kétségtelenül lehet nagyobb telken uj és kényelmes épületet emelni. A holnapi közgyűlés meghivójából látjuk, hogy uiabban a városház-utezában fekvő. Jugovics-féle telek megvásárlása van tervbe véve, a mely teleknél annak nagysága és központi elhelyezése mellett alig lehetne alkalmasabbat találni. Nem ismerjük, minő árat kíván a telekért jelenlegi tulajdonosa, de tudva azt, hogy a telek eladó, a mostani forgalmi és pénzviszonyok mellett pedig magán spekuláczió megközelítőleg sem adhat annyit a telekért, mint egy egyesület, azt a társadalmat, mely a „nagyságos asszony“ czimü levelek kultuszát hozta divatba. Ez a szerelem paródiája. Szemérmetlen korszakunk erkölcstelenségének szembeötlő jele. — Hasonlítottam kegyedet amaz elvetemedett gonosztevőhöz,- ki saját erkölcsi kárának daczára felgyújtja, feltüzeli felebarátai házát, — csupa passzióból, hogy a képzelete egy kicsit melegedjék. — Azok a századvégi lovagok és dámák, kik ostoba foglalkozásnak tartják a hitvesi hűséget, kik csődbe juttatják a házasság hitelképességét, büntetlenül maradnak ugyan jogilag, hisz a törvénynek nincs idevágó paragrafusa, de lássa, a kegyed sorsára jutnak kivétel nélkül mind. Én hiszek a nemezis igazságában. Kegyed nem volt az a szép, derengő, kedélycsillapitó fényű hajnali csillag, melyre a halandó tiszteletteljes áhítattal néz fel mindennap, de egy mesésen tündöklő, vakító meteor. Asszonyom, tudja meg, hogy a rövid élet lehet talán élvezet, de a hosszú élet talán gyönyörűség 1 Valóban szivet facsaróan szép látvány, mint igyekszik kegyed szerepének megsemmisülése ellen protestálni. Engem, „első“ ideálját hívja segítségül, mert — írja kegyed — „érzem a boldogságot, az élet e legdrágább gyémántját csak az Ön oldalán találnám meg, elválok férjemtől, Öné akarok lenni teljesen — — — 1 Nagyságos asszony, csak most látom, menynyire barátja kegyed a vígjátéki fordulatoknak. De lássa, én nem vagyok az. Az élet nekem egy fenségesen megrendítő tragédia; a szintér beragyogva ugyan a nap melegítő, isteni sugaraival, de mikor az én szerepemre kerül a sor, [hisszük, hogy 7—8000 koronáért a telek megvásárolható. Az építési költségeket 16000 koronára számítva, átlag 25000 koronájába kerülne az egyletnek az uj helyiség úgy, hogy a most fizetett 1500 korona bérösszegből kitelne a részvénytőke kamataira, a még felveendő jelzálogos kölcsön amortizácziójára és évenként nehány részvény kisorsolására szükséges összeg és bizonyos idő múlva az egylet felszabadulna a helyiségért fizetett költségektől, vagyoni helyzete egyszerre fényessé lenne és képessé tenné az egyletet minden szép és jó ügy támogatására. De ezen telek megvásárlásából még további előnyök is származnának ; nevezetesen a telek a „Központi“ vendéglő tőszomszédságában feküdvén, megvalósulna azon általános óhajtás, hogy a kaszinó egy elsőrangú vendéglővel összeköttetésben álljon, megszűnnék a külön vendéglős tartásának, sőt a nagyobb kiszolgáló, takarító személyzet tartásának szüksége, a mi a kaszinó jelenlegi költségvetését ismerve, legalább évi 1000 korona megtakarítást képvisel, oly összeg ez, hogy a kaszinó vagyoni helyzetének javulása kétségtelen még akkor is, ha az építkezés 10000 koronával haladná is meg az általunk számított összeget. Es a mi legfőbb, lenne az egyletnek szép helyen, elegendő nagyságú telken egy erre a czélra épített és berendezett díszes és kényelmes otthona, a mit ma oly nagyon nélkülöz. Mindenesetre szép tervek és őszintén óhajtjuk, hogy azok yalamely a kaszinón kívül álló ok miatt meg ne hiúsuljanak és reméljük is, hogy nem fognak meghiúsulni, mert ha azok másodika elé netalán valamely nehézség gördül, körültekintő utánjárás biztosan fog találni uj tervet, más módozatot, a melynek kivitelével fel fog virágozni a „Békésvármegyei Kaszinó.“ Gyulaváros és a vámos köút. Képviselőtestületi közgyűlés. Gyula város polgármestere által deczember 3 ára összehívott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésén a tanácskozás egyik fontos tárgyát á vámos kő-út átvétele és a rendőrség szervezete képezte, mely két tárgy rendkívüli heves vitát idézett elő. hirtelen egy szomorú, fekete felhő elborít minden fényt, minden örömet. De mégis egyszer másként volt, — nyolez évvel ezelőtt, mikor naponkint ott üldögéltünk a rózsa lugasban, látszólag nagy figyelemmel nézegetve a képes albumokat. Valójában pedig semmit sem láttunk, hisz a fejünk beleszédült a boldogságba, mikor a lapok forgatásánál egymás kezét megérintettük. Milyen régen volt ez, ah talán nem is igaz ! Mennyire változtunk azóta. Kegyed most' többre becsüli a báli terem izgató levegőjét száz rózsalugasnál; — én ? én meg szívesen idözöm valami szép ebédlőben, avagy épen egy pipa- tóriumban. Milyen szivettépő, őrjítő gyönyörűség ama tudat, hogy lelkes állatoknak születtünk. Érzi ezt kegyed is asszonyom, látom — hisz megtörtént számosakkal, bár elrontott gyomorral,, de mégis igyekszik eljutni ama rózsalugas tájékára, balgatagul hive, hogy ott boldogságot lel. Hiába teszi asszonyom, mert már késő. Azok a bizonyos nyomtatott levelek, melyekre kegyed oly büszke volt egykor, mesés tartalmukkal holtra fojtották a rózsalugas egyszerű, őszinte hangját. Poésist várt tőlem, rózsás f -Illőket; haragszik ugye, hogy oly keserű prózába mártom toliamat, hogy ide a sáros földre taszitom szép alakját. Ne legyen igazságtalan, mert mindennek daczára jó barátja vagyok és azért lelkére kötök egy tanácsot; — vonuljon vissza végre a „nagyságos asszony“ megszólitásu levelek kalandos és bűnös történetének színpadjáról a csendes otthonba, — férjéhez, a férfiak e legtürelmesebbjéhez
