Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

játsza Balogh Dénes úr, zongorán kíséri Hauser Mariska. 6. Az Brzsébet-ünnepély méltatása, fel­olvassa Tábit Mihály úr. 7. Dália románcza, énekli Szánthó Sándor úr, zongorán kíséri Kraft Viktornó úrnő. 8. Magyar népdalok, énekli a műkedvelő dalkör. Házasság. Dr. Margócsy Miklós csabai jónevü fiatal ügyvéd kedden délután lépett házasságra bá­jos menyasszonyával Felix Erzsikével, özv. Félix Ákosné leányával. Uj ártózi kút készül Tót-Komlós községben, amelyet a közügy egy dicséretre érdemes barátja Karkus Dániel birtokos saját költségén fúrat. A jó ivóvízre mindenütt és igy Tót-Komlóson is nagy szükség van, épen azért az áldozatkész cselekedet méltán kelti fel a község közönségének háláját. A fúrás vízjogi engedélyezése ügyében hétfőn volt meg a helyszíni tárgyalás, melyet dr. Daimel Sán­dor tiszteletbeli főjegyző vezetett. TŰZ Csabán. Csabán a Berényi-uton levő és a község tulajdonát képező „Zöldfa“ korcsma teteje hétfőn éjjel kigyuladt és leégett. A veszedelem úgy keletkezett, hogy a kéménybe beépített gerenda a téglák meglazulása következtében tüzet fogott. A kár 2100 korona. Öngyilkosság. Orosz László orosházi napszá­mos a múlt pénteken éjjel lakásának tornáczán felakasztotta magát. Az öngyilkos hosszabb idő óta közös háztartásban ólt Iglicz Juliannával. Pénteken valami fölött összeszólalkoztak és az asszony kiadta az embernek az utat. Orosz elkeseredetten távozott, de éjjel visszatért, bemászott a kerítésen és a tor- náczon elkövette végzetes tettét. Kihűlt tetemet a házbeliek csak reggel találták meg. Uj jószágfelügyelő. Gróf Károlyi Imre a na­pokban meghalt Varságli Gusztáv helyére Dani József nagy-szénási tiszttartót nevezte ki a mágocsi uradalom inspektorává. Gyermekek szerencsétlensége. Achim Gusztáv csabai mérnök fényesi tanyáján Kocziha Pál béres 8 éves kis fiának ruhájára a tűzhelyről egy szikra pattant, amelytől a ruha tüzet fogott annyira össze­égetvén a kis gyermeket, hogy az ötöd napra meg­halt. — Szarvason Plachi Jánosnak 6 hónapos kis fia leforrázás következtében pusztult el. A csecse­mőt 7 éves nénje dajkálta, akit anyja kiküldött a konyhába megnézni, forr-e már a viz. A leány ölé­ben magával vitte kis öcscsét és mikor a tűzhelyen levő fazekat nézegette, az felbillent és forró tar­talma végig ömlött a kis gyermeken, aki hamaro­san meghalt. Szomorú, hogy a szarvasi járásban október hónapban öt gyermek pusztult el leforrá­zás következtében. Járványok. Öcsödön a vörheny betegség jár­ványos jelleget vett fel és különösen az iskolás gyermekek között annyira elterjedt, hogy az isko­lák bezáratása iránt kellett intézkedni, Kondoroson a környékbeli birtokon alkalmazott cselédség kö­zött hasi hagymázban történt több megbetegülés. Mindkét helyen intézkedett a hatóság a veszélyes kór elfojtása iránt és Kondorosra nézve elrendelte, hogy a tanyai cselédek ártézi vízzel láttassanak el. Gazdasági előadások Csabán. Az Országos Gazdasági Egyesület értesítette a békésmegyei gaz­dasági egyletet, hogy a tél folyamán hajlandó Csa­bán az intelligens gazdaközönség részére gazdasági előadásokat rendezni két vagy bárom napos czik- lusban. Az 0. G. E már több nagyobb városban rendezett ilyen előadást, amelyen országos nevű tekintélyek, nagygazdák és gazdasági tanárok sze­repelnek előadóként. A békésmegyei gazdasági egy­let igazgató-választmánya vasárnapi ülésében fog­lalkozott az átirattal, melyről örömmel vett tudo­mást és készséggel ajánlotta fel, hogy a rendezés teendőit ellátja. Községi választások Békésen. Békés község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén birtoknyil­vántartóvá Papp Gusztáv adJtisztef, ennek helyére Frisch Mór Írnokot, írnokká pedig Ráfuly András napidijast választotta meg. A csabai borjúrét öntözés nagyszabású mun­kálatai, Künzl Ernő kultúrmérnöknek nagy szak­értelemről, szorgalomról és ügybuzgóságról tanús­kodó vezetése alatt teljesen elkészültek és jövő hét folyamán a szivattyúk működésbe helyeztetnek. Az öntözési munkálatokat a napokban tanulmányozás czéljából egy illustris szakértőkből álló társaság beható szemle alá vette. Ott voltak: Kolozsváry Ödön műszaki tanácsos, kerületi felügyelő, Hayek Adolf ministeri titkár, Schmidt Ödön kir. kultur- főmérnök és Büchl Károly kir. kultúrmérnök, a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal főnöke, illetve beosztott mérnöke, Yeszprémy József kir. kultur- főmérnök, Pap Elemér, Haan Alajos kir. kultúr­mérnök, az aradi hivatal főnöke, illetve beosztott mérnökei, Achim Gusztáv Csaba község mérnöke. A beható szemle megejtése után a kiváló szakértők a látottak és tapasztaltak fölötti teljes megelégedé­seknek adtak kifejezést. A mezőberényi Petöfi-ház. Mezőberény kép­viselőtestülete f. hó 6-án tartott ülésében név sze­rinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a dr. Berényi Ármin tulajdonát képező Petőfi-féle házat a község részére megveszi és annak telkén uj község-házat épit. Ezen határozat aranybetükkel lesz beírva Mezőberény történetébe örök időkre! Nagy hálára kötelezte a magyar nemzetet maga tényében dr. Berényi Ármin gyulai ügyvéd, a ki ezen történelmi nevezetességű ház megvételét mél tányos ár mellett, — elsősorban községünknek, mint oly erkölcsi testületnek tette lehetővé, mely­nek leginkább fog módjában állhatni a magyar- nemzet prófétai lelkű költőjének, Petőfinek emlé­két, a pusztán üzleti világ élelmességétől távol álló oly monumentális épület emelése által megörökíteni, mely az idők végezetéig a magyar jellem komoly­ságához illő alakban hirdetné a magyar nemzet legnagyobb lírai költőjének és legönzetlenebb vér­tanai halált szenvedett prófétájának emlékezetét. Polgártársaink. okvetlen szeretetére és bizalmára érdemesité magát ezen ügygyei kapcsolatban a községnek jellemes és magyar becsületességü fő­jegyzője Kolozsi Endre is, a ki ezen ügyet mély belátással és hazafias bölcs körültekintéssel kellő­leg előkészítve, oly meggyőző érvek kiséretében ajánlá a Petőfi-féle ház megvételét a képviselő- testületnek elfogadás végett, hogy azok előtt a Mezőberényt lakó három nemzetiségnek, az Árpád (magyar: szittya) a Széchényi (vulgo: sváb) és a Zrínyi (vulgo: tót) magyarságnak összes képviselői tiszteletet parancsoló egyértelműséggel és nagy lelkesedéssel kivétel nélkül meghajoltak. Mezőberény képviselői ezen határozatukkal nemcsak kegyeletük adóját rótták le a nemzetnek prófétai lelkű költője iránt, — hanem annak is bizonyságát adták, hogy praktikus-érzékkel birnak városuk legéletbevágóbb érdekei, — községük anyagi és szellemi gyarapo­dásának létfeltételei iránt. A szarvasi képviselőválasztás. Hétfőn folyt le Szarvason a képviselőválasztás, a mely elé élénk érdeklődéssel néztek mindenfelől és a mely a sza­badelvű párti jelölt: gróf Bolza Géza győzelmével végződött. Tizenkét óráig mindkét pártra egy­formán estek a szavazatok és ekkor mindkét jelöltnek 300 szavazata volt. Ezután már meg­látszott, hogy a Dráskóczy-párt kezd kimerülni. Többször kifogytak a szavazóik s igy Bolzáék több­sége fokozatosan emelkedett. Egynegyed 3 órakor a választási elnök egynegyed négyre kitűzte a zár­órát. Ekkor Bolzának 83 többsége volt. A záróra leteltével dr. Lengyel Sándor a következő eredményt hirdette ki: Beadatott összesen 1137 érvényes sza­vazat, ebből kapott Bolza Géza gróf 624, Draskócy László 513 szavazatot s igy gróf Bolza Gézát 111 szótöbbséggel Szarvas város megválasztott országgyű­lési képviselőjének jelentette ki. Az eredmény ki­hirdetése óriási lelkesedést keltett. Csak 4 koronáért 200,000 korona nyer­hető. Különösen kedvező nyerési esélyeket nyújta­nak az ő Felsége által engedélyezett uj államsors­játék sorsjegyei, minthogy 18,122 sorsjegy 418,640 korona készpénzben kerül egyszerre sorsolásra és a főnyeremény 200,000 korona. Állami felügyelet és kezesség. Minthogy e 4 koronás sorsjegyek előre­láthatólag gyorsan elfogynak, ajánlatos, hogy ily sorsjegyekre szóló megrendelések a Nemzeti Pénz­váltó Részvénytársaságnál (Budapest, Gizella-tér, Haas- palota) mielőbb, de legkésőbb 8 napon belül bekül­dessenek. — A nevezett intézetnél osztálysorsjegyek is kaphatók eredeti árakon és megjegyezzük, hogy ez egyúttal az ország legnagyobb osztálysorsjegy-eláru- sitó helye, mely a sorsjegy-vevőknek a legnagyobb előnyöket és biztonságot nyújtja. aoo 2—2 A kitartás. Az életben, már sok, nagyon sok kísérlet eredményre vezetett, ha kellő kitartás támogatta a kísérletezést. A mindennapi életben a legtöbb vállalkozás többnyire azért nem sikerül, mert ha nem mutatkozik azonnal eredmény, a vál­lalkozóknak még akkor is kifogy a türelmük, ha azt látják, hogy csak a jövőben lesz meg a biztos siker. így vagyunk az osztálysorsjátékkal is. Sok, nagyon sok a nyeremények száma; csakhogy min­denki egyszerre nem nyerhet főnyereményt, azon­ban, ha a kitartásra is súlyt helyezünk, akkor az eredmény nem fog elmaradni, Bátran állíthatjuk, hogy a mi magyar osztálysorsjátékunk az egész világon a legjobbak közé tartozik. A húzások már november hó 15. és 16-án kezdődnek és a sorsje­gyek árai a következők: V8 sorsjegy 75 kr., J4 sorsjegy 1 frt 50 kr., '/a sorsjegy 3 frt., •/, sors­jegy 6 frt. A sorsjegyvásárló közönségnek ajánla­tos, hogy sorsjegyeit megbízható helyen vásárolja. A Török A. és Tsa bankháza Budapest, Váczi-körut 4/a mindama előnyöket biztosítja vevőinek, melye­ket egy szolid, reális és megbízható czégtől elvár­hatunk és igy bátran és bizalommal vásárolja e különben is szerencséjéről ismert czégnél sorsje­gyeit. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalás. Hétfőn tárgyalta le a gyulai kir. törvényszék, mint esküdtbiróság Heldrich Frigyes csabai pékle­génynek bűnügyét, a ki szeretőjét a 14 éves Kun Erzsébet cselédleányt, ennek hűtlensége miatt 16 késszurással megölte. Elszomoritó benyomást keltett az emberben ez a tárgyalás, maga a vádbeli cse­lekmény ténye és azon okok, melyek a fiatal em­bert a bűn elkövetésére indították, a gyermekle­ány szeretőnek teljes erkölcsi romlottsága és csa- podár hűtlensége. A tárgyalást Y. Szakmáry Arisztid vezette, szavazóbirák voltak Hubay Lajos és dr. Tholdt István, ügyész dr. Tóth Ferencz, védő Schwarz Samu ügyvédjelölt* mint dr. Frankó László helyet­tese, szakértők dr. Zöldy János és dr. Reisz Miksa, tolmács dr. Berényi Armin. Sem az ügyész, sem a védő nem élt vissza- vetési joggal, igy az elnök az urnából a következő tizenkét rendes esküdtet sorsolta ki: Krieshaber Ignácz, Kraft Viktor, Megele Béla, Lőwinger Fülöp, Pák Kálmán, Valkovszky Mihály, F. Varga And­rás, Gerlein Bernhardt, Szakái Antal, ifj. Ludwig József, Braun Mór, Endrész János; pótesküdtek: Adamik Mihály, Nagy G. Imre. Az esküdtek napidijainak megállapítása és ki­fizetése után az elnök felolvastatja a vádlevelet, mely szerint a büntetőtvk. 279. szakaszába ütköző, a 281. szakasz szerint minősülő szándékos ember­ölés bűntettével vádoltatik Heldrich Frigyes 26 éves péklegény. A vádlott vallomása. Az elnök kérdésére Heldrich Frigyes kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát s tört magyarsággal elő­adja a tényállást. Kilencz hónapig volt sütősegéd özv. Reme- nyiczky Jánosnénál, s ugyanott szolgált mint cseléd Kun Erzsébet, 14 éves békési leány. Kezdetben csak tréfálkozott vele, de a leány folyton azt haj­togatta, hogy szereti őt és hogy neki már szabad szeretni, mert tudja mi a szerelem. így aztán, mi­vel a leány nagyon szerette, ő is szerelemre ger­jedt s képes lett volna utolsó csep vérét áldozni érte. Hét hónapon át tartott a boldogsága. Egy ka8ziros leány, meg Gura György szabólegény, ki Remenyiczkyné rokona, okozta a szerencsétlensé­get. Karácsonytól kezdve Kun Erzsi, ki szívesen kacsintgatott más legényre is, szomorú volt, s sza­kítani akart V9le Három hétig nem közeledett, sőt szóba sem állt Heldrichchel, ki levelet irt neki, azt mondva abban, hogy csak akkor lesz a felesége, ha egyedül őt szereti. Erre Erzsi is irt, de a levél alig ,olvasható. Azt panaszolta abban, hogy nem veszi feleségül. Ez február 3-án volt s azon napon Erzsi nevetve mondotta neki: „Frigyes nem harag­szom, tied leszek, holnap megmondom, hogy miért haragudtam, csak vegyél keztyüt és karvédőt.“ Megvette. A kaszirnő Lehóczky Anna, egy 16 éves leány, az nap felhívta a péklegényt Kun Erzsi által szobájába, a két haragost kiakarta békiteni. E na­pon érkezett meg egy esküvőre Gura György szabólegény, s Heldrich másnap már látta, hogy Kun Erzsi és Gura nagyon bizalmasak s ez felette bántotta. Február 7-én ismét kérdőre vonta a le­ányt : akarja-e szeretni ? A leány nem szólt, csäk vállát vonta. Szemére vetette, hogy a szabólegényt szereti, azzal er.yeleg, ez neki nagyon fáj s a leány erre azt felelte: „Nem fogok mindig csak egy le­gényt szeretni, semmi közünk egymáshoz.“ A leány e kijelentése nagyon elkeserítette s bánatában több Ízben átment a Fischer-féle pálinkamérésbe s ott három Ízben ivott 3—3 deczi pálinkát; úgy hogy ittas lett. Délben az ebédnél aztán még azt is látnia kellett, hogy Kun Erzsi a Gura György nyakába ugrott. S ekkor azt mondotta neki, hogyha őt nem szereti — elmegy Lehóczky Anna kaszirnőhöz s azzal fog enyelegni. Heldrich az alsó házból fel is ment a kaszirnő szobájába. Lehóczky Anna éppen csomagolt elutazásra, mikor Heldrich beállitt hozzá enyelegni akart a leáuynyal, de az idő elutazásra késztette a leányt, nem volt hajlandó a péklegény óhaját teljesíteni s ezen, meg szándéka dugába dő­lésén Heldrich annyira ingerült lett, hogy mosdó­tálat, széket vágott a leányhoz, ki csak a véletlen­nek köszönhette, hogy véresen kijutott a szobából és lefutott Remenyiczkyné konyhájába, hol mosa­kodásra vizet adtak neki. Nemsokára a péklegény is lejött a konyhába, hol Kun Erzsi egy másik cseléddel mosogatott. Heldrich azzal állított be : — Látod Erzsiké, ez azért történt, mert te engem már nem szeretsz. Kun Erzsi felelete erre az volt, hogy a legény anyját szidalmazta, mire Heldrich arczul ütötte, majd pedig a földre akarta teperni, de a leány ki­futott az udvarra Remenyiczkyné karjaiba. Heldrich most a leányt lábánál fogva, az asszonnyal a földre rántotta. Ezeket beismerte a gyilkos péklegény a vég­tárgyaláson, a többi részletekre nem akar vissza­emlékezni, pedig a letartóztatásnál a járásbirósági kihallgatásnál beismerte, hogy midőn a leányt a földre rántotta, berohant a sütőkemenezéhez s a patkán levő nagy konyhakést felvéve, kirohant új­ból az udvarra, mit látva Kun Erzsi, futásnak eredt a felsőházhoz s az olvasókörön át akart az utczára menekülni. Azonban az ajtó zárva lehetett, mert nem birta a leány felnyitni s itt Heldrich a konyha­késsel összesen 16 szúrást ejtett a leányon, a mel­lén, hátán, karján, hasán, úgy hogy nehány másod­percé alatt kilehelte lelkét. A szörnyű tett után Heldrich bement a pék- mühelybe, a véres kést az udvaron levő tüzifara- káshoz dobva. S mindez meglehetős nagyszámú nézőközönség mellett, mint egyik tanú vallotta: Lnéppel telt udvaron történt.11 Nemsokára megjelent Galó Pál és Laczó András rendőr s ezeknek Heldrich maga mondta: En öltem meg Erzsikét; s megmutatta hol fekszik a kés. Szakmáry elnök : Több kérdést intéz a tanú­hoz a késre vonatkozólag; hogy Kun Erzsi után szaladt a megszurta; hogy talán öntudatlan állapot­ban vette fel a kést ? Heldrich: Nem emlékszem, csak arra, hogy a leányt arczul ütöttem, meglehet, hogy mást vallot­tam, de ez a való, mit most mondok. Elnök: Nem akarta Kun Erzsit megölni? Yádlott: Egyszer mondottam, hogy megölöm, ha nem marad hü hozzám. Elnök felmutatja a véres kést vádlottnak, hogy ismeri-e: a kést aznap 11 órakor élesítette, bár máskor reggel szokta. Vádlott: Igen, ez az a kés, melyet kenyérvá­gásra használtam, de csak azt mondhatom, hogy ittas voltam i többre nem emlékszem. A tanuk. Frommer Gézáné, ki ott lakott abban a ház­ban, vallja, hogy látta Heldrichet gyorsan menni a késsel, sikoltást is hallott, de megijedt és bezárkó­zott szobájába. > Özv. Remenyiczky Jánosné pékmesterné Held­richet kilencz hónapon át szorgalmas, józan életű­nek mondhatja. Délben együtt ettek s nem vette észre, hogy ittas lett volna. Egy órakor lármát hal­lott az udvaron, hát Heldrich verte Lehóczky Annát, majd lejött az alsó házba, akkor már Kun Erzsit czibálta Heldrich, majd beszaladt. Többet nem látott, mert dolga akadt. Hogy a segéd és a leány között szerelmi viszony lett volna, nem tudja. Rokona pedig Kun Erzsivel, mint fiatalok szokták, játszadozott, mást nem vett észre. Lehóczki Anna, kaszirnő előadja, hogy Geld- rtch azért, mert kedvére nem cselekedett, véresre verte. A tornáczon mosakodott s nem látta mi tör­tént. Annyira emlékszik, hogy mikor Heldrich fel­jött hozzá, azt mondotta, hogy ma még nagy dol­got csinál. Dékán László péksegéd látta, hogy Heldrich négyszer beledöfte a kést a lányba. Azt is hallotta, midőn azt mondotta a rendőröknek: Megöltem a leányt, csukjanak el. Máskor 8 órakor élesítette a kést, a szerencsétlen napon pedig 11 órakor. Ebből azt következteti, hogy szándéka volt a leányt megölni. Bodocz Julcsa cseléd semmit sem látott, őt esküre nem bocsájtották. Gsabianszky András és felesége vallják, hogy látták Kun Erzsit, a mint az üvegajtónál Heldrich utolérte s a késsel feléje sújtott, de hogy azután mi történt, nem látták, mert lakásukon át kifutot­tak az utczára és rendőrért kiáltottak. Zvaratkó Pálné, azt vallja, hogy a szerencsét­lenség napján hozzá jött Kun Erzsi panaszolva, hogy a Frigyes meg akarja ölni, vagy agyonüti. Utasította a leányt, mondja meg édes anyjának, de a leány ezt tenni nem akarta. Fischer Matild megmarad a vizsgálat során tett vallomásánál, hogy Heldrich az nap többször ivott 3 deczi pálinkát. Részegnek nem látta a gyilkost. Gállá Pál és Laczó András rendőrök tartóz­tatták le, nekik mondotta, hogy ő ölte meg a leányt b megmutatta hol fekszik a kés. Ittasnak nem ész­lelték, csak akkor lett izgatott, mikor a főszolga- bírósághoz kisérték. Spisják János volt reodőrbiztos szintén ezt vallotta. Sailer Elek tb. főszolgabíró a t vádlottat már fél­órára a tett elkövetése után kihallgatta s az ittas nem volt; némi megbánást mutatott, mert többször sirni kezdett, hogy mit is cselekedett. Vallomását felolvasta megmagyarázta Heldrichnek s az való­nak aláírta. Domokos fogházőr előadja, hogy előtte azt mondotta Heldrich: nagy bajt csináltam, tudtam, hogy belészurtam egyszer a kést a leányba. A zár­kában folyton sirt, alig evett, aludt, megbánást érzett. Még Dávid Ármin süteménykihordót hallgat­ták ki, ki az nap jókedvűnek látta Heldrichet I tudta, hogy szereti a leányt s neki mondotta, hogy feleségül veszi; végül a meggyilkolt leány anyját és apját, ki 200 korona kártérítést, 12 korona után- járási és 20 korona temetési költséget számított fel. A szembesítéskor Heldrich minden egyes tanú­nál, a kés utáni menést és szúrásra vonatkozó állí­tásra azt mondja: — Nem emlékszem. A szakértők. Dr. Reisz Miksa bonezoló orvos, a hullán 16 szúrást talált, ezek közül a mellen és hason ejtet­tek halált okozók voltak, A karon és háton volt szúrások arra következtetnek, hogy a leány a gyilkos­sal viaskodott. Dr. Zöldy János törvényszéki orvos, Pándy Kálmán osztályorvossal megfigyelte a vádlott elme­beli állapotát, ki józan életmódot folytatott, rajta szervi elváltozás nincs, múltban, vagy jelenben elme- vagy kóros-bajban nem szenvedett. Két kö­rülményt említ fel különösen, hogy az nap rendes­nél több alkoholt fogyasztott el, mig a némi izga­lom nála kóros állapotot idézett elő, ez enyhítő kö­rülménykép betudható és ez a cselekmény okozott részleges emlékezés hiányt. Az igazságügyi orvosi tanács véleménye is az, hogy Heldrich elmebajban nem szenved. Vád és védelem. A bizonyító eljárás befejezte után a kir. ügyész dr. Tóth Ferencz alügyész terjeszti elő az esküd­tekhez intézendő kérdését: bünös-e Heldrich Fri­gyes a késsel elkövetett szándékos emberölés bűn­tettében ? A védő, Schwarcz Samu ügyvédjelölt három kérdést kért az esküdtek elé terjeszteni. A törvény­szék hosszabb tanácskozás után megszövegezte a kérdéseket. Tóth Ferencz kir. alügyész lendülettel elő­adott beszédében, melyben a meggyőző érveket ügyesen csoportosította, rámutatott, hogy Heldrich Frigyes szerelemből, illetve annak elfajulásából: szerelemféltésből fosztotta meg az élettől Kun Er­zsébetet. Miért ? Azért, hogy ha az övé nem lehet, másé se lehessen ; ez az önzés netovábbja, szörnyű egoizmus, mely büntetést kíván. A tényállás részletes vázolása után beszédé­nek lendületes befejezésében kérte az esküdteket, mondják ki bűnösnek a terheltet. Heldrich védője: Schwarcz Miksa ügyvédjelölt emelt ezután szót és védencze érdekében úgy a bizonyítási eljárás során, mint védő beszédében ügyesen csoportosította azon körülményeket, me­lyekkel elfogadhatóvá akarta tenni, hogy Heldrich nem követett el szándékos emberölést, sőt nem is ölt, hanem csak beszámithatlan állapotban köve­tett el súlyos testisértést. Tartalmas és szónoki hévvel mondott igen szép beszédben különösen ki­emelte és enyhítő körülménynek kérte betudni, hogy Heldrich, ki a leányt nagyon szerette, a csaló­dott szerelmes, hozzá az élvezett alkohol okozta önkívületi állapotában követte el a halált okozó testisértést. Ez esetben különbséget kell tennünk bűn és bűn között. Yégül kérte az enyhítő körül­mények tekintetbe vételét. A bíróság által az esküdtekhez intézett kér­dések ezek voltak: Főkérdés : Bünös-e Heldrich Frigyes vádlott abban, hogy B.-Csabán, 1900. évi február 7-én dél­után Kun Erzsébetet szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal a bűnjelt képező konyha­késsel testén ejtett szúrások által megölte. Igen, vagy nem ? Mellék kérdés; Heldrich Frigyes vádlott ölési szándéka erős felindulásban keletkezett-e, s rögtön végrehajtatott-e ? Mely erős felindulást Kun Erzsé­betnek hozzá való hűtlensége s más férfival szem­ben tanúsított kaczér magaviseleté folytán előállott féltékenység és az elfogyasztott szeszes ital hatása idézték elő. Igen, vagy nem ? Külön kérdés: Heldrich Frigyes vádlott Kun Erzsébettel szemben öntudatlan állapotban követte-e el a cselekményt, vagy elmetehetsége cselekménye elkövetésekor a nemi és alkoholos mámor folytán meg volt-e úgy zavarva, melyek miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt és cse­lekménye a beszámítást kizárja. Igen vagy nem ? Hat óra után vonultak vissza az esküdtek. Midőn ismét megjelentek az esküdtek megállapo­dását Kraft Viktor esküdthirósági főnök hirdette meg, melyszerint a két első kérdésre hétnél több igennel, mig a külön kérdésre hétnél több nemmel válaszoltak. A verdikt alapján a bíróság kimondta az íté­letet, mely szerint vádlottat erős felindulásban elkö­vetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, s ezért 6 évi fegyházra, 8 évi hivatal- vesztésre és a felmerülő költségek megtérítésére Ítélte. Adományok a raboknak. A hétfői esküdtszéki tárgyalás alkalmával dr. Reisz Miksa csabai orvos 20 korona, dr. Zöldy János vármegyei főorvos 10 korona, Seiler Elek tb. főszolgabíró 12 korona, Rosenthal Ignácz esküdt 12 korona szakértői, tanu- zási, illetve esküdti tiszteletdijakat a rabsegélyző egyesületnek adományozták. Bankett. A Szarvasra aljárásbiróvá áthelyez­tetett, Gyulán hosszú idő óta közbecsülésben és általános szeretetben álló llyés Alajos kir. trvszéki aljegyző tiszteletére barátai tegnap este a Komló szálló nagytermében bankettet rendeztek. A banket­ten igen sokan voltak, sok szép felköszöntő hang­zott el a távozó jó barát egészségére s a kiváló jó hangulatot Fischl J. vendéglős jeles konyhája és kiváló minőségű borai is nagyban emelték. A fiatal biró a hó közepén foglalja el állását Szarvason.

Next

/
Thumbnails
Contents