Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-23 / 38. szám

korona, tartozások törlesztésére 167.040 korona.

A közúti költségvetés szenzácziója és fontossága abban rejlik, hogy a 7°/0-ról csak két esztendővel ezelőtt 8°/0-ra növekedett közúti adót 10°/0-ra tervezi felemelni. A vármegye közönségének ezen újabb megterhelése annál inkább szembeötlő most, mert a költségvetés nem tüntet fel semmi oly fokozottabb beruházást, melyre a jövedelmek fokozása szükségeltetnék és igy a pótadó emelés teljesen a már elköltött és beruházott összegek fedezésére és törlesztésére szükséges. Annál rosszabbul esik ezt látnunk, mert e beruházások között épen azok szerepelnek legnagyobb összeggel, amelyek vármegyei és közlekedési szempontból a legkevesebbet eredményeztek, aminők a sárréti és békés-csanádi vasutak építésére megszavazott 1,600.000 korona hozzájárulás.

Nem áltattuk magunkat sohasem azzal, hogy az a rohamos fejlődés, amely az utóbbi néhány év alatt vármegyénk közúti és forgalmi viszonyaiban beállott, költség többlet nélkül volt keresztül vihető, de épen mert a visszahatás oly korán beállott és mert a még mutatkozó nagyfokú szükségletek rendszer és előre látás nélküli kielégítése hasonló eredményre t. i. arra vezethet, hogy a közúti alap nem bir majd meg a reá nehezedő terhekkel, a legnagyobb óvatosságot ajánljuk a költekezésben és erős megszorítást a nagyobb beruházásokban.

Az alispáni jelentésből.

Dr. Fábry Sándor alispán a vármegye állapo tárói és a május havi közgyűlés óta lefolyt közérdekű eredményekről terjedelmes jelentést terjeszt az október 1-én megtartandó közgyűlés elé, amelynek érdekes adataiból terűnkre való tekintettel közöljük a következő legfontosabbakat:

Az általában kedvezőnek jelzett közegészség- ségügyi viszonyok statisztikai ismertetése után be jelenti, hogy az újonnan felépített két emeletes vármegyei közkórház julius hónapban megnyittatván, a használatnak átadatott. Ez uj kórházi épületben a belgyógyászati és sebészeti betegek vannak elhelyezve. A régi épületek átalakítása is befejezéséhez közeledik, úgy bogy a két évvel ezelőtt megkezdett nagyszabású kórházi építkezések és berendezések az ősz folyamán már okvetlen befejeztetnek s a télen át teljesítendő planirozással és tavaszi fásításokkal a kórházi telep berendezése teljesen befejezve lesz. A beteg létszám az elmegyógyintézetben mondhatni állandó 350—355; a másféle betegek osztályán a nyár folyamán alább szállt és 90—120 körűi variál.

Az elmegyógyintézet és uj kórház építési költségeinek leszámolása remélhetőleg a jövő évi februári rendes közgyűlésre lesz bemutatható.

Megemlítendő a közegészségügyi rovátában a vármegyei közegészségügyi egyesület azon ténye, hogy „Egészségügyi Káté“ czim alatt, egy a közegészségügyi szabályokat népiesen ismertető füzetet adott ki és 10000 példányban osztott ki a vármegye lakossága között.

itfazi szemfedelet, A Böske bábruhájából nem lesz szép.

— Nem árulnak ott olyan játékot fiam. j .

Miskának pityergőre állott a szája, de

nem szólt, csak mikor kifordúlt a kapun a kis szekér, a • görbe lovacskákkal, kiáltott még utánok :

— Hozzanak kis koporsót édes apám . . .

— No, ha jól vigyázol a kis ruczákra, — mondta az anyja, mikor visszajött a kaput betenni. (Nevelni vett néhányat a piaczon, hogy majd egy kis nyereségért eladja őket, ha megr nőnek) Megcsókolta a fiút kétszer, meg visszajött, megcsókolta megint. Akár hányszor ott hagyták Miskát vásári alkalomkor, de most égyszer sehogy se bírt tőle elbúcsúzni. Már kiáltottak neki amazok, mert hisz még Tamásék hátra voltak a pakolással.

Miska odacsúszott a kis ruczák mellé. Kint vetettek most neki ágyat az eresz alatt, ne adj Isten tűz, mi egymás támad hát, még benn ég. Odacsúszott mondom a kis pelyhes jószágokhoz megolvasta. Épen tizenkettő volt. Szórt nekik a vizeskorpából s ugyancsak kopogtak azok a ládikába kis sárga csőreikkel. Egyetek-egyetek, biztathatta őket és ő maga is jóízűen beleharapott a fekete kenyerébe. A nap rájuk sütött, mintha czirógatta volna őket, a kis ruczák ösz- szebujtak szundikálni, Miska is elaludt. — Arra ébredt f-1, hogy fázik. Nagy eső lett hirtelen. A kis ruczák kiborultak a ládikából, talán a szél döntötte fel őket. Miska ijedten fülelt. A kis ruczák ott sipogtak a kapu előtt, az árokban. De bizony utánok ment, ha négykézláb is ; becsúszott az árokszélre, úgy hivta, dédelgette őket.

Nagy locscsanás hallatszott utóbb és szétfutottak a kis kacsák. Hogy csendesség lett megint, hát visszamerészkedtek pocsogni, sipogni és apró csőreikkel vagdosták kis pásztoruk kék zubbonykáját, a mi ott úszkált a viz tetején.

A közbiztonságra vonatkozó adatokról beszá-1 molva, részletes jelentést tesz a folyó év mezőgazdasági eredményéről és a termésben kárt okozó elemi csapásokról. Majd a közgazdasági rovatban következőket adja elő :

Májusi jelentésemben megemlékeztem azon mezőgazdaságunkra nézve nagy fontosságú tervezetekről, melyek a mezőgazdasági öntözéseknek megyénkben való meghonosítását vették czélba. E közgazdasági reformok eszméje épen törvényhatóságunk közgyűléséből indulva ki, kötelességemnek tartom a közgyűlésnek a tervezetek megvalósulásáról is jelenteni, örömmel hozván a törvényhatóság tudomására, hogy az alsó-fehér körösi társulat május hó 29-iki közgyűlésében megszavazta és biztosította azon nagyszabású lecsapolási és öntözési tervek létesítését, melyeket előző negyedéves jelentésemben részletesen ösmertettem, s a tervezetek jelenleg már vízjogi engedélyezés alatt is állanak. Az általános öntözés ügyének előkészítésének, illetve az öntözés hasznosságának bemutatására Csabán létesíteni tervbe vett piinta-öntözés az azzal kapcsolatos kenderáztató munkáira ideiglenes engedélyt adtam s a munkálatok már oly mérvben folynak is, hogy e területen az első iszapoló öntözés még ez idén okvetlen foganatosítható lesz.

Midőn örömmel emlékezem meg vármegyénk állattenyésztésének évről-évre jobb irányú haladásáról s különösen kis gazdáink lótenyésztéséről, nem hallgathatom el, hogy a Békésmegyei Gazdasági Egylet a vármegyei lótenyésztés bizottmánnyal egyetértve, s a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter úr jóváhagyása és anyagi támogatása mellett a szarvasi járásra nézve és pedig Szarvason sikerült csikókkal bemutatott auyakanczák és 2—3 éves, jó tenyész sikert ígérő kancza-csikók díjazását eszközölte, mely díjazás tekintettel a felvetett anyag kiválóságára, jól sikerültnek mondható.

Jelentésem közgazdasági rovatában emlékezem meg még arról is, 'hogy a gyáriparnak megyénkben] való meghonosítására vonatkozó törekvés nem szünetel, azonban a külföldi gyárosok tartózkodása folytán eredményt mindeddig nem volt képes felmutatni. — A tavaszszal két német-alföldi gyárossal: De Joung és Editsohn urakkal tárgyaltam vármegyénkben conserv-gyárak létesítése iránt, az illető urak megtekintették vármegyénket s igen alkalmasnak találták azt a conserv-gyártásra, személyesen utaztam fel velők a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságához, ki kérelmünkhöz képest 340.000 korona segélyt helyezett kilátásba gyáruk létesítéséhez, midőn azonban bécsi ügyfeleikkel léptek nevezett gyárosok érintkezésbe, a kért és megadott államsegély rendkívüli nagysága daczára a bécsi közrehatással az egész terv meghiu- sittatott. A conserv-gyártást, mely mezőgazdaságunkra is nagy jelentőségű volna, megyénkben mindenesetre meghonosítani óhajtva, jelenleg egy más külföldi gyárossal állok tárgyalásban, ki a napokban jön le megyénkbe a helyi viszonyok megszemlélésére. Úgy látszik a gyár alapítási terveink legbiztosabban csak úgy vezetnek sikerre, ha a magyarországi kevés gyáripari szakértőinket karoljuk fel s ezek közreműködésével létesítjük hiányzó gyárainkat. Erre mutat azon eredmény is, melyet Weisz Mór kezdeményezésére Gyulán sikerült elérni, egy harisnya-kötő és tricot-gyár létesítése által. Ez részvénytársasági alapon terveztetett s már ia tél folyamán meg is kezdi közhasznú működését. F5*? a közlekedési viszonyokat tárgyazó részében a jelentés a következőket mondja :

„A várm. 1901 — 1902-ik évi közúti költségvetése elkészült és ugyanezen közgyűlésen mutatom be azt. Ebben a közúti adónak 10 százalékában való megállapítását kell kérnem, különhen útfejlesz- tési törekvéseinket meg nem valósíthatjuk, sőt még igy is bizonyos meglassított ténykedést kell követnünk az útépítés teréD, amennyiben legközelebbi feladatúnként rozzant hidaink átépítését kell első sorban programúiba venni.

Az útépítés terén előnyös vívmányul tekinthetők azon kedvezmények, melyeket az útépítési anyagok szállítása tekintetében a kereskedelemügyi minister úr a vármegye az irányú feliratára engedélyezett. Nem nagyok a kedvezmények, de az eddigi állapottal szemben mégis olcsóbbá teendik a közúti építkezéseket.

A megyénkbeli második transversalis-útnak kiépitésére nézve, mely északról délnek szelné át a vármegyét, alapos a remény. Személyesen tárgyaltam e részben julius havában a kereskedelemügyi ministeriumban, s kilátásba helyeztetett, hogy az új transversalis-út közigazgatási bejárása még az idén meg fog tartatni. Ezen útvonal állami kiépítése felszabadítaná erőinket, s képessé teend bennünket közúti alapunk terhére kisebb fontosságú utaink kiépitésére is.“

A közigazgatás ügymenetéről beszámolva az ambuláns számvevő működésének eredményes voltáról tett említést, majd a fogház-épület átalakításával felszabaduló régi árvaszéki épületet azállam- épitészeti-hivatal részére bérbeadni és a fogházi konyhaépületet a kapué részére lakássá átalakítani javasolja. Megemlékezik a békési baptista kongresz- szusról, a földmives iskola átadásáról. Yégül kegye- letes szavakkal parontálja el Oláh György elhalt vármegyei tiszti főügyészt.

T árgysorozat

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1900. október l-én tartandó őszi rendes közgyűlésére.

I.

1. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról és a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. Az 1901. évi vármegyei közpónztári költségelőirányzat ; ezzel kapcsolatban több fizetés felemelés iránti kérvény s a hiány fedezésére a szokásos l°/0-os vm. pótadó megszavazása feletti határozat hozatal.

3. A várm. közig, bizottság jelentése az 1900. év első feléről.

4. A vármegyei számonkórő szók jegyzőkönyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

5. Főispáni átirat 0 cs. és apostoli kir. felsége köszönő leirata tárgyában.

6. Kijelölő választmány megalakítása.

7. Az elhalálozás folytán megüresedett várm. t. főügyészi állás választás utján való betöltése.

8. Az állandó választmányban, kórházi bizottságban, árlejtósi bizottságban, igazoló választmányban, község jegyzői nyugdíj intézeti bizottságban, a várm. tiszti nyugdíj választmányban megüresedett tagsági helyek választás utján való betöltése.

9. A Mátra-körös vidéki egyesült h. ó. vasút igazgatóságba egy tag választása.

10. Az 1901/2. évekre szóló közúti költségvetés megállapítása.

11. Az úti alap terhére megszavazott 400.000 korona kölcsön kötvényének elfogadása tárgyában névszerinti szavazással való határozat hozatal.

12. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata a nagyszalonta-sarkad-gyulai út tárgyában.

13. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata a törvényhatósági utak építési anyagainak vitel- dij kedvezménye ügyében.

14. Belügyministeri rendelet a módosított tiszti nyugdíj szabályrendeletre vonatkozólag.

15. Belügyministeri rendelet a szegény tüdőbetegek sanatoriumában létesített alapítvány tárgyában.

16. Földmivelésügyi minister leirata az állami állatorvosi kerületek beosztása tárgyában.

17. Belügyministeri leirat az árvaügyi szabályrendelet módosítására vonatkozólag.

II.

18. Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának körirata a községek nevének megállapításáról szóló 1898. évi IV. t.-cz. mielőbbi életbe léptetése tárgyában.

19. Maros-Torda és Kolozsvármegyók körirata a hazai ipar támogatása tárgyában.

20. Nagyvárad város és Szilágyvármegye körirata a borital adó leszállítása és az olasz bor vám felemelése tárgyában.

21. Győr szab. kir. város körirata a tisztviselők ünnepi és vasárnapi munkaszünete tárgyában.

22. Krassó-Szöróny vármegye körirata az 1886. évi XXI. t.-cz. novelláris módosításával több főjegyzői állás rendszeresítésének megengedése tárgyában.

23. Pécs sz- kir. város körirata a köztisztviselőknek adózása tárgyában.

24. Osanád vármegye körirata a pusztai birtokosok községi adó kedvezményének törlése tárgyában25. Csanád vármegye körirata a korcsmái hitel megszüntetése tárgyában.

III.

26. A vármegyei katona beszállásolás arányosabb megosztása czóljából az 1901- évre kivetendő törvényhatósági pótadó megállapításáról szóló szabályrendelet.

27. Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpónztár és egyéb megyei pénztárak pénzkészletei az 1901-ik évben mely pénzintézetekben helyeztessenek el.

28. Pénztári ügyek.

29- Igazoló választmány jelentése a megyebizottsági tagok névjegyzéke tárgyában.

30. Az országos központi törzskönyv bizottság megkeresése a község nevek megállapítása tárgyában.

31. A vm. alispánjának az alföldi gazdasági vasút által létesített iparvágány engedélyezése ügyében hozott s a kigyós-apáczai törvényhatósági út átszelósót megengedő határozata.

32. A vármegye alispánjának, mint a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet módosítása végett kiküldött szakbizottság elnökének előterjesztése a módosítás tervezetére vonatkozólag.

33. A vm. alispánjának előterjesztése, a nagy-szénási határban levő u. n. békési útnak a községi közlekedési utak hálózatába felvétele iránt.

34. A vármegye alispánjának előterjesztése Lachata János' tót-komlósi jegyzőnek hivatalból való nyugdíjazása iránt.

35. Az orsz. központi hitelszövetkezet megkeresése a vármegyei alapok egy részének a szövetkezetnél leendő elhelyezése iránt.

36. A Wodiauer árvaház tulajdonát képező Füzfás-zug bérleti szerződése.

37. A tiszti-nyugdij intézet igazgató választmányának határozata özv. Oláh Györgyné és gyermekei nyugdijának és nevelési segélyének megállapítása tárgyában.

38. A vármegyei jegyzői nyugdíj igazgató választmány előterjesztése a jegyzői nyugdíj szabályrendelet módosítása iránt.

39. Szabados József, az elmegyógyintézet építési vállalkozójának kérvénye az építkezési munkálatok kései befejezése miatt reá kirótt birság elengedése iránt.

40. Hivessy Károly kegydij iránti kóryónye.

41. Néhai Oláh György t. főügyész temetkezési járulékának utalványozása.

42. A vm. közművelődési bizottság határozata tanítók és óvónők jutalmazása tárgyában.

43- Felek Gyula iparművészeti iskolai növendék kérvénye segélyezés iránt.

44- A nagypénteki reform, társaság kérvénye az elzüllött gyermekek nevelő-intézetének segélyezése tárgyában.

45. A „Perónyi“ szoborbizottság megkeresése br. Perónyi Zsigmond vértanú emlékének megörökítéséhez hozzájárulás végett.

46. A békés-vésztői vasút építési ügyében kiküldött bizottság határozata Achim Gusztáv mérnök munkadijának megállapítása iránt.

47. Krístó és társai orosházi lakosok ajánlata, egy kisebb útszakasznak klinker téglával próba- kép leendő kikövezóse iránt.

48. M.-Beróny képviselőtestületének az állandó vásári sátrak elhordását kimondó határozata ellen Weisz J. János és társai által beadott felebbezés.

49. Gonda János és társa felebbezóse Szent- András község képviselőtestületének özv. Csigái Frigyesnó építkezési ügyében hozott határozata ellen.

50. Vangyel Szilárd felebbezóse Orosháza község képviselőtestületének a járdaépítés tárgyában hozott határozata ellen.

51. Szvetics Bernát felebbezóse Békés község képviselőtestületének a kéményseprési szabályrendelet felülvizsgálatát czólzó kérelem elutasítása tárgyában hozott határozata ellen.

52. F.-Gyarmat községnek a fizetési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozata s az ellen Fleischer János által beadott felebbezés.

53. Kvanka Mihály felebbezóse Orosháza községnek a bonumi földekből vásárolt rósz árának lefizetésére vonatkozó határozata ellen.

54. Ország Ignácz öcsödi állatorvos feleb- bezése vásárokon leendő külön díjazása iránt.

55. Lázár Gergely felebbezóse Füzes-Gyarmat községnek a faiskola-felügyelő díjazása tárgyában hozott határozata ellen.

56. Horváth Mihály felebbezóse Csorvás községnek a közutakon termelt fű felhasználása tárgyában hozott határozata ellen.

57. Tóth Zsigmond felebbezóse Füzes-Gyarmat község határozata ellen, melylyel a község terményeinek jég ellen való biztosításáért 57 frt 24 kr. díjnak a közpónztárból való kifizetését határozta el.

58. Szónássy Gusztáv községi Írnok felebbezóse Orosháza község képviselőtestületének fizetési különbözet megtérítése iránt beadott kérvényét elutasító határozata ellen.

59. Szarvas községnek a szabadelvű kör helyiség bérbeadása tárgyában hozott határozata s ez ellen beadott felebbezés.

60- Thuróczy Endre békési jegyzőnek felebbezóse napidij megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen.

61. Gyula-Vári község határozata a nagy-péli birtok eladása tárgyában. •

62. Doboz község határozata Gerla és Pós- telek önálló puszták községi adójának megváltása ügyében.

63. Békés község képviselőtestületének a bólmegyeri birtok eladási ügyében hozott határozata.

64. Békés község képviselőtestületének határozata a jegyzői ügykörmegváltoztatása tárgyában.

65. Sail Károly és Hajcser Gyula kéményseprőknek kérvénye a vm. kéményseprési szabályrendelet miként való értelmezése iránt.

66. Gyulaváros képviselőtestületének határozata a villanyvilágításnak a városi épületbe történt bevezetése folytán felmerült költségeknek fedezése tárgyában.

67. Doboz község képviselőtestületének határozata a körgát építés felügyeletével megbízott esküdtek jutalmazása ügyében.

68. Szabad-Szent-Tornya községnek P.-Szt.- Tornya községhez leendő csatlakozása tárgyában hozott képviselőtestületi határozatok.

69. Békés község kérelme a községháza kibővítésének elhatározása iránt.

70. T.-Komlós község képviselőtestületének határozata a községi pénztárnok és ellenőr fizetésének megállapítása tárgyában.

71. Orosháza községnek a hetivásárokon szedhető helypónz-dijszabályzat megállapítása tárgyában hozott szabályrendelete.

72. Sámson község kérelme, a Kovács János volt községi pónztárnók zálogjog törlése iránti ügyében.