Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
341-1 k szám Gyula, 1900. augusztus 26-án XXXII. évfolyam r Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendő];. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 | 50 „ L Egyes szám ára 20 fii. Társadalmi ós közgazdászati hetilap* Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEZ ó 2i n ^ á v i d~ f 1 Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fii. ______ A király a nemzethez. A király a következő kéziratot intézte a magyar miniszterelnökhöz : „Kedves Széli! Hetvenedik születésnapom alkalmából a magyar korona országainak összes lakosságától oly számos szerencse- és üdvkivánat érkezett Hozzám és a hűség is oly sokféle alakban nyilvánult, hogy a Személyem iránt való általános ragaszkodás lélekemelő módon nyert kifejezést. Mélyen meghatottan utasítom Önt, hogy legmelegebb és legbensőbb köszönete- met, mely még a legtávolabbi kunyhóba is eljusson, országszerte hirdesse. Tudják meg Magyarország népei, hogy életemet javuknak szenteltem, hogy boldognak érzem Magamat, jólétüket előmozdítani, hogy a hűség, hazafiasság és kölcsönös bizalomban látom azon erős támaszokat, amelyeken a haza jövője nyugszik. A mindenható Isten áldja meg és oltalmazza azon kapcsot, mely Engemet népeimmel összeköt. Kelt Ischlben, 1900. évi augusztus hónap 19-én. FERENCZ JÓZSEF s. k. Széli Kálmán s. k.« * A szeretetnek és tiszteletnek legbensőbb érzelmeivel ünnepelte meg a magyar nemzet Felséges királyunk hetvenedik születése napját. Több volt ez az ünneplés, mint a köteles alattvalói hódolat kifejezése, mert benne fölémelően és magasztosan nyert kifejezést a nemzet és királya közötti viszony bensősége és szilárdsága, több volt, mint a hagyományos magyar dinasztikus hűség megnyilatkozása, mert az őszinteség és a szívből felbuzduló lelkesedés egy szeretetben együtt- ólő család ünnepének jellegét adta a magyar haza ünnepének. A szép és impozáns ünnep zaja elhatott a trón zsámolyához, a hódolat, a hála és őszinte szeretet kifejezései eljutottak az ősz T A. R C Z A. Szerencsepénz. — A „Békés“ számára irta: Madelaine> Kis hucrom lakodalmán voltam a napokban, temérdek vendég gyűlt egybe, családunk kiterjedt rokonsága és a sok jó ismerős mind meg volt hiva, hogy tanúi legyenek a kis Gita boldogságának. Mellettem és épen szemben a bájos menyasszonnyal ült egy fiatal férfi, ki nem rég óta tartozott az atyafisághoz, nagy beszédben voltunk, hol az egyik, hol a másik vendégről kért felvilágosítást, feltűnt nekem, hogy mig velem beszélt, szemeit folyton Gitán pihentette. Hirtelen hozzám fordulva kérdi: „mondd csak Mariska miért viseli Gita azon a szép aranylánczon azt a csúnya rézkrajczárt ?“ Hát nem tudod, hogy az szerencsepénz? no majd elmondom a történetét. Szomszédom nagyon kiváncsi lehetett, mert nem hagyott békén, mig el nem kezdtem elbeszélésemet: Hát körülbelől íz évvel ezelőtt, a kis Gita, ki akkor 5—6 éves leányka volt, édes anyjával az utczán sétált, rendkívül kedves, szép leányka volt már, akkor is jókedvűen csacsogott, ugrándozott az egész utón, egyszer csak megáll és szomorú arczczal néz a kocsi-utra, hol egy ember irgalmatlanul veri a lovait, egy nagy kátyúban megfeneklett a kocsi s a szegény állatok képtelenek voltak a maguk erejéből tovább menni. Nézze édes mama, mondja a jószivü kis leány majd nem sirva, ez aztán igazán állatkínzás. Mit mond galambom ? szólal meg hátuk mögött egy kopott ruhájú parasztember, oh hogy egyem a kis száját, de milyen okos kis lélek, királyhoz, ki hosszú életének szakadatlan munkájától fáradtan, szenvedések halmazától megtörtén, csendes magányban töltötte életének nevezetes napját. És a bölcs király megértette a nemzet szavát, a jóságos királyi szív megérezte a tolmácsolt érzelmek igaz, benső melegét és a magyar nemzet üdvözletére válaszol a magyar király. Válaszol egy rövid levélben, a melyben egy korszak nagy históriája nyer kifejezést, a melyből olvasni fogja a magyar haza minden fia, a fényes palotában, vagy a legtávolabbi kunyhóban lakó, hogy a király köszönettel fogadta az ő üdvözletét és hogy a nagy király szeretettel öleli keblére hűséges nemzetét, melylyel a legerősebb kapocs a hűség, hazafiasság és kölcsönös bizalom tartják mindenkor egybefüzve, a mely levélben őszintén, szívhez szólóan számol be most, életének e jelentős fordulóján a legalkot- mányosabb király a nemzet iránt érzett sze- retetéről, a mely nagy szeretet egy czélt adott hosszú élete fáradhatatlan munkásságának, népei jólétének előmozdítását. Jusson is el a királyi szózat a magyar haza minden fiához, hangozzék végig a termékeny rónán és erdős bérezek között, legyen tanúbizonysága egy igaz magyar király dicső uralkodásának és legyen záloga a jövőre az elválaszthatatlan összetartozóság érO zetének, melyben király és alattvalói mint egységes nemzet a haza boldogulásán Isten áldásával csak eredménynyei és dicsőségesen munkálkodhatnak. T a n ü g y. Iskolai beírások. A gyulai községi jellegű iskolákban a beálló tanévre szóló beírások a következő sorrendben és időben fognak megtartatni: A polgári fiúiskolában az 19P0—1901. tanév szeptember 1-én veszi kezdetét és pedig 1., 3., 4. és 5-én délelőtt 8—12 óráig a beírások, 5-én délután 2 órakor a fel vétel i vizsgálatok tartatnak, 6-én az iskolai év megnyitása, 7-én a tanítások kezdete. A tanulók által fizetendő dijak a következők: beírás (és bizonyítvány) dij 4 korona, tandíj egész mig ezeket mondja zsebében kotorász és kivesz onnét egy piszkos krajezárt, »fogja édes lelkem vegye el tőlem, jó szívvel adorn, mindig a kis unokám jut eszembe, ha ilyen kis lányt látok, ilyen vót a, de bizony ilyen mig élt. Szemeibe könyek szöknek s nagy tarka zsebkendőjével búsan törölgeti azokat, majd újra odanyujtja a pénzt Gitának, a kis lány szabódik tőle, de az anyja rászól: Köszönd meg szépen Gituskám, aztán tedd el jól, nehogy elveszítsed. Tovább sétálnak, Gitá visszanéz a szegény emberre és mondja : „ugyan minek is adta nekem azt a krajezárt, inkább vett volria magának ezérnát. hogy a ruháját bevarrja, olyan rongy, s szegény,“ de a pénzt eltette és nagy becsben tartotta. Mindig a nyakában hordta egy kis lánczon és oda nem adta volna az ö szerencsepénzét senkinek sem, mikor az iskolában vizsgáit kitűnő sikerrel lette, csakis a szegény embertől kapott pénznek tulajdonította, bármihez is fogott neki minden sikerült, tanárai szerették okosságáért, tanulékonyságáért, ismerősei pedig valósággal beczézték kedvessége miatt, csak a „barátnők“, azok irigykedtek reá. Könnyű neki, mondák, neki van szerencsepénze. Már nagy leány volt Gita és az első bálra készült, fehér ruhájában remekül nézett ki, dús sötétszőke hajával kifejezésteljes kék szemeivel mindenkit elbájolt, de a nyakán, azon a szép kis gömbölyű nyakon ott disztelenkedett a csúnya rézkrajezár, láthatta mindenki, mert ő nem akarta elrejteni, sőt büszke volt reá, a többi lányok gúnyolták érte „meglátod, Gita senki sem visz tánczolni, úgy elcsúfít az a disz a nyakadon“, nem baj feleli, mialatt átnyújtja táncz- rendjét egy fiatal urnák, ki épen meghajtja maévre 10 korona, tanszerpénz a latin nyelvet nem tanulóktól 2 korona, a latint is tanulóktól 4 korona, ifjúsági könyvtárdij 1 korona, értesitődij 40 fillér, nyugdijjárulék 30 fillér, uyomtatványdij 20 fillér (órarend és iskolai törvényekért.) A 10 korona tandíj két részletben fizethető, a többi dijakat azon- bap a beírás alital mával előre le kell fizetni. Az 1868. évi XXXVIII. törvónycziklc 51. §-a szerint a szegénységüket igazoló tanulók tandijat népi fizetnek. A szegénysorsú, de jó magaviseletét és előmenetelt is tanúsító tanulók tankönyvsegélyben részesülnek. A nmlt. vallás és közokt. m. kir. minister 1879- évi szeptember hó 12-én kelt 25409. számú rendelete szerint: I. a polgári iskola első osziályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be: a) ki legalább életének 9. évét betöltötte; b) kinek az elemi iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit az e végre elrendelt felvételi vizsgálat utján igazolja. II. A polgári iskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet tudni anuyira, hogy a törvény által az iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. A polgári iskola bármelyik osztályából átléphet a tanuló a középiskola megfelelő magasabb osztályába. Es pedig : a) ha a gimnáziumba kivánja magát felvétetni, köteles a latin nyelvből az illető osztályban meg- kivántató jártasságát vizsgálat utján bebizonyiiani; b) ha reáliskolába lép, köteles a franczia és német nyelvekben, továbbá a természettanban való megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. A polgári iskola negyedik osztályát bevégzett tanuló átléphet mindazokba a szakiskolákba, amelyekbe a gimnáziumot vagy reáliskolát végzett tanulók. Végül felhivatnak a vidéki tanulók szülői, bogy gyermekeik lakását a tantestületnek még szeptember elején bejelentsék. Az ipariskolában a beírások szeptember hó 5- 15-ig fognak megtartatni és pedig köznapokon este 5—6 óráig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 8—10 óráig a polgári iskola igazgatói irodájába \. Az ismétlőiskolába, szeptember 23-án és 30-án iratkozhatni be délelőtt 11—12 óráig és délután 2—4 óráig az igazgató hivatalos helyiségében. A tanyai iskolákba a beírások az illető tanyai iskolákban történnek és pedig szeptember 1—15-ig délelőtt 8—10 óráig, délután 2—4 óráig. gát előtte, nem telik bele fél óra s Gita minden táncza le van foglalva, pompásan mulatott s a bál után ágyacskájában pihenve már félig aludva, szeretettel simogatta az ő rézpénzét. Pesti rokonai nem nyugodtak, addig mig Gita szülőitől levelet nem kaptak, amelyben megígérték, hogy teljesítik kérésüket és elfogadják szives meghívásukat a „Jurista“ bálra. Senki sem volt boldogabb Gitánál, harmad nap már robogott velük a vasút a szép főváros felé, atyja ki- kisérte őket a vonathoz, szívélyesen búcsút vett feleségétől és leányától, de aztán két hétnél tovább ne maradjatok, mondá az öreg ezredes a kis leánynak, csókok, ölelések után megindultak, a coupé ablakán kinézve Gita arcza örömtől sugárzott s kezecskéje megint csak odatévedt a nyakán függő pénzre. A rokonság roppant szívesen fogadta őket, a lányok büszkén sétálgattak délben a korzón, mert minden ember megfordult az ő kis falusi cousinejok után, olyan üde friss kis teremtés volt, hogy nem lehetett őt csak egy tekintetre hagyni. A bál napján még akadt valami vásárolni valójuk a lányoknak és kérték Gitát és mamáját, jöjjenek ők is élvezzék a szép kirakatokat, egy virágkereskedés előtt állottak meg, melyének kirakatában óriási virágkocsi díszelgett, a művészileg kötött fehér szegfű kocsit négy hó fehér galamb húzta és a belseje remekül volt elrendezve vadrózsákkal. Gita nem tudott betelni nézésével, csakhamar körül voltak véve kiváncsi emberekkel | nehezen tudtak maguknak utat törni az embertömeg között, a tolongásban Gitának kalapja lecsúszott fejéröl és roár-már a földre esett volna, ha azt egy fiatal ur meg nem kapja, mikor átadta Gitának, szemük összeA Scherer-fele leányiskolában az 1900/1-dilri tanévre a beiratások szeptember 1—5-ig délelőtt 10—12 óráig eszközöltetnek. Az előadás szeptember 6-án kezdődik. Értesítés. A gyulai r. k. népiskolákban az iskolai beiratások a jövő tanévre szeptember 1 én veszik kezdetüket s tartanak szeptembor 8-ig, mely napokon délelőtt 7—10, délután 2—4 óráig a tisztett szülők és gondnokok gyermekeiket személyesen beíratni kéretnek. Szeptember 8-án ün- nepies „Veni sancte“-val kezdődik az iskolai év, mely ünnepségre minden beirott tanuló eljönni köteles. Ezek után a rendes szorgalmi idő veszi kezdetét. Jegyzet. Vidéki s más vallásu tanuló, valamint a Gyulán állomásozó magyar kir. honvédség, csendőrség és pénzügyőrség kötelékébe tartozó szülők gyermekei 10 korona évi tandijat fizetnek, melyet beiratáskor letenni kötelesek. — Azonkívül minden tanuló beiratás alkalmával tartozik az országos tanítói nyugdíj-alapra a törvényileg rendelt 15 krt vagyis 30 fillért azonnal lefizetni. Az :igazgatóság. A gyulai izraelita fiú- és leányiskolában az 1900/1901. tanévi beiratások folyó évi szeptember 3-án fognak megtartatni, miről a t. szülők tiszte- tel értesittetn'ek. Gyulán, 1900. augusztus 23-án. A gyulai izr. iskolaszék. A békési ev. ref. gymn. elöljárósága közhirré teszi, hogy szeptember 1-jével a VII. osztály meg- nyittatik; a tandíj emeltetni nem fog és a beiratkozások szeptember 9-ig elfogadtatnak. Örömmel regisztráljuk a lapunk szerkesztőségéhez beküldött hirt, amely Békés városa régi jogos aspiráczióját imo megvalósítja s szívből kívánjuk, hogy a nyolez osztályúvá immár tényleg kiegészülő békési főügymnasium Békés városa kulturális és anyagi fejlődésének emeltyűjévé váljék. Lemondott tanár. A csabai Rudolf gimnázium egyik tanára Bielek Dezső lemondott állásáról, a melyet négy éven át kiváló szorgalommal töltött be. A gimnázium kőim ány z ó - testületé sajnálkozással vette tudomásul a derék tanár távozását. Tanitó választás. Az orosházi ágost. evang. egyház tanácsa a nyugalomba vonult Rédey János helyére Mendöl Ernő alsószeli tanítót választotta meg tanitójává. Tanárválasztás Szarvason. A szarvasi ágost. evang. főgimnáziumnál üresedésben levő két tanári állást a napokban töltötte be a gimnázium felügyelő bizottsága, amikor a két állásra tiz pályázó közül •Mensch -Bélát és Sulek Józsefet választotta meg, mindkettő helyettes tanárrá. találkozott s a fiatal emberéi oly mély bámulatot fejeztek ki, hogy a kis lány fülig pirulva alig tudott pár köszönő-szót dadogni. Hazaérve rögtön ebédhez ültek, beszéd közben szóba jött a Gita rézpénze, ő ösztönszerüen nyakához kapott, de nagy rémületére a pénz nem volt sehol. Elveszett, kiáltá kétségbeesve s vele vége van az én szerencsémnek is, alig tudták megvigasztalni, biztatták, hogy jól fog ö mulatni a mai bálon, ha nem lesz is a nyakán megszokott ékszere. Látszólag megvigasztalódva, de kis szivében bánattal fogott hozzá az öltözködéshez, lenge, rózsaszínű vadrózsákkal díszített ruhácskájában, kis tündérhez hasonlított, a tükörbe pillantva ismét visszanyerte jókedvét. Valósággal ostromolták őt az ifjú urak a bálteremben, nyomban meg is tették bálkirálynőnek, az első csárdás után kissé elfáradva ült le pihenni. Eszébe jutott elvesztett kincse, szomorú szemekkel nézett maga elé, mikór cousin- ját látja közeledni egy fiatal emberrel, kiben felismerte a délelőtti urat, minden vére az arczába szökött, de azért elfogulatlanul nyújtott kezet a bemutatottnak. Még soha sem mulatott olyan jól, mint ezen az estén; ünnepelve volt és Décsy Jenőnek csakis az ő számára voltak szemei, a souper alatt egymás mellett ültek. Décsy megkérdezte: nem ve- szitett-e el ma délben valamit, „de igen a sze- reucsepénzemet“ feleli a lányka s magában hozzáteszi, meg I szivemet is, jaj csak Décsy észre ne vegye felindulásomat, mért is van az, ha ránézek olyan szívdobogást kapok, amilyet soha sem éreztem Décsy elragadtatással néz arczába, majd kiveszi zsebéből a krajezárt I magasra tartva
