Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

állított vaskos füzetben közöltek az intézet örvendetes haladásáról tesznek tanúságot úgy tanulmányi 8 erkölcsi tekintetben, mint külső kereteiben. Éppen egy negyed század múlt el azóta, hogy ez iskola városunkban megnyílt, s nekünk késő utódoknak jól esik most hálásan elismernünk azt a lankadatlan munkásságot, s az igy elért szép eredményt, melyet ez intézet mindenkori tanári testületé fáradhatatlan buzgalmával ólért. Városunk intelligentiájának javarésze ez iskolában szerezte felsőbb iskolai tanulmányainak alapjait s ez a hatalmas iatelligentia legfényesebb bizonysága annak az óriási kulturális tevékenységnek, melyet ez iskola folyton híven teljesített. De nemcsak localis missiót szolgál, hanem elhat áldásos működése az ország legtávolabb eső részeibe is, ahova csak gyulai embert az élet hullámzása elsodort. Tudtunkkil az igazgatóság nyilvántartja az intézet összes volt növendékeit, hogy hol és minő állásban működnek. Ezeknek a névsora volna a legragyogóbb értesítő.

8 ha meggondoljuk azt a nehézséget, mely- lyel a polgári iskola tanári testületének megküzdenie kell, Csák azon reáoctroyált képtelen állapot miatt, hogy tulajdonképen polgári iskola lévén, egyszersmind gimnáziumot is kell pótolnia, valóban nem tudjuk, mit csodáljunk inkább, a tanerők önzetlen munkásságát s megfeszített törekvését-e. vagy a város szükkeblüségét s a tanügy iránt állandóan tanúsított indolencziáját?

Hát mikor válik már a gymnasium szükségéi nek hite oly erős és általános meggyőződéssé, mely az évtizedek óta vajúdó eszmét végre-valahára életre hózza ? Megszoktuk már erre a jogos szemrehá nyásra azt az ellenvetést hangoztatni, hogy a vá rosnak ily költséges iskolára nincsen elegendő anyagi képessége. Nem általlom nyíltan kimondani, hogy ez az ellenvetés csak kényelmes kibúvó. Hát 25 esztendő óta nem lett volna megtakarítható ez a fél millió forint, melybe egy főgymuasium fenotar tása kerül? S nem hasznosabb lett volna e ez idő alatt több oly mérhetlen pénzt igénylő drága be fektetést, vállalatot elhalasztani, mely a város kö zönségének semmi hasznot sem hozott? Hanem téri mészetesen az anynyira kívánt fögymnasiumot, csak is állandó, czéltudatos törekvéssel s okos gazdái kodással lehetett volna megteremteni, illetőleg a hozná szükséges költséget megtakarítani. De ismétlem, nincsen városunkban oly hitvány kérdés, mely- lyel kevesebbet törődnének, melyre kevesebbet áldoznának, mint a mi elárvult s parlagon heverő iskolaügyünk. Nálunk mindenki szakértő, paedago- gus, amit az iskolaügyi tanácsosok, részben az iskolaszéki tagok megválasztásából merek következtetni s ennek a szakértelemnek az üdvös eredménye az, hogy ilyen virágzó városunkban az iskolaügy.

Csak egy szomorú tüneményre vagyok bátor még rámutatni. Nem látják-e a városi ügyek vezetői, hogy városunkban évről-évre ijesztő mérv ben szaporodik az az elem, mely elegendő qualifi- káczió hijján mint írnok, dijnok, másolással napszámra kénytelen a kenyerét megkeresni, hogy megéljen?! Mi énnek az oka? Mert nincsen meg felelő iskolánk s nem minden szülőnek van ahhoz elegendő anyagi ereje, hogy gyermekét idegen városban képeztesse.

S mégis akad ember, aki elég oktalanul azt állítja, hogy eme siralmas helyzetnek a polgári iskola az oka. A város s annak közönsége az oka. mely a múltban vétkes gondatlansággal és köny- nyelmüséggel e kérdést teljesen elhanyagolta, polgári iskola becsülettel teljesítette feladatát azoknak a növendékeknek, akik tehetősebb szülők gyermekei, mindig lehetővé tette a felsőbb iskolai tanulmányokat.

Ennyit általánosságban.

Az értesítő első czikke egy római irodalom- történeti tanulmány a latin Aeneas-monda történeti fejlődéséről,. A terjedelmes és alapos historico-philo logiai értekezés szerzője: Vári-Szvacsek Rezső tanár.

Az intézet tanári testületé két gymnasinmi képesítésű, egy okleveles polgári iskolai, egy jogo

sitott s egy festőakadémiai tanárból, egy énektani- tóból s négy hitoktatóból áll.

Az intézet kebelében négy nyilvános osztály áll fönn a középiskoláknak megfelelő tanbeosztással. De jogosítva van ezenkívül az iskola az V. és YI. osztályokra magántanulókat elfogadni s részükre az előirt vizsgálat alapján érvényes bizonyítványt kiállítani. A lefolyt iskolai év ien 152 tanuló volt összesen, ezek közül magántanuló 11.

Az eredmény úgy erkölcsi, mint tanulmányi

mint

tekintetben kielégítő volt. A bukottak száma átlag ami normális. A leggyöngébb az I. osztály volt, ami természetes is, mert évek óta észlelt tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elemi iskolákban szerzett ismeretek még nem képesítik a tanúét a középiskola I. osztályára sem. E szomorú ünet okvetlenül az elemi iskolák reformjára fog vezetni. A sok fölösleges tárgyat ki kell küszöbölni több gondot fordítani a grammatika és a számtan tanítására.

A növendékek között volt 137 magyar, 3 német és 12 oláh Yallásra nézve: 82 rórn. kath, 12 gör. kel., 29 ev. ref, 4 ág. ev, és 25 izraelita. Illetőségre nézve 121 helybeli és 31 vidéki.

Az államsegély a lefolyt iskolai évben 4176 korona volt.

Tandijelengedést 60 tanuló nyert 594 kor. 80 fill, értékben. A szegény tanulók között 400 darab ingyentankönyv osztatott ki használatra.

Figyelő

Hírekvagy ólomkupakokat gyűjt a boros-üvegekről Láttam már champagner dugó gyűjteményt is Kagylókat, pipákat, dohány-szelenczéket. XVI Lajos lakatokat és kulcsokat gyűjtött. Az angoh steer sétapálczákat és falragaszokat, Ez a sze rencsétlen ember nagy vagyonát teljesen erre] pazarolta el. Tönkrement. Meghalt a legnagyobb nyomorban s még halálos ágyán is egyik ked vencz sétapálczáját szorongatta.

Brühl, a hires német államférfi papucs és^ 'paróka kollekcziójáról volt hirés. Egy másik keztyü gyűjteményéről. A finom, illatos női keztyük mellott mindenféle fajtája látható ott 'a keztyüknek. A diplomatáknak és az állam férfiaknak keztyüi. Udvari keztyük. A zöld és vörös főpapi keztyük. A kocsisok és utcza seprők keztyüi.

Egy Smith nevű angol czipöket gyűjtött Larenaudes operaénekes pedig a művésznők papucsait.

A legbizarrabb gyűjteménye mégis csak Tyrwhitt Tamásnak volt, a ki az akasztófa- kötelek darabjaiból állított össze kollekcziót. A gyűjtemény Blount Tamás kötelével kezdő volt a kit IV. Henrik, a legelső Plantagenet árulás miatt felköttetett.

Mindegyik kötéldarabhoz életrajzi adatok voltak csatolva és kimerítő részletezéssel volt gondosan leírva az ítélet végrehajtásának lefo lyása.

Nincs olyan dolog a világon, a melyből egy különcz amateur már gyűjteményt össze nem állított volna. Értéktelen bizarrságok ezek amelyeknek sem művészi, sem történelmi, sem erkölcsi szempontból értékük és jelentőségük nincs. Csak egyetlen czéljuk van: gondot és foglalkozást adnak olyan embereknek, akiknek ez nincsen I

A törvényszéki épület elárverezése. A vármegye tulajdonát képező régi törvényszéki épület eladása czéljából a törvényhatósági bizottság határozta folytán a múlt vasárnap tartották meg a nyilvános ár verést. Emlékeznek olvasóink, hogy az első árveré sen csupán magánosok tettek ajánlatot és akkor a legmagasabb Ígéret 16.200 korona volt, melyet a törvényhatósági bizottság nem fogadott el. A vasár napi árverésen három vevő jelentkezett és pedig Jantsovits Emil, mint a Gyulai Kasziuó elnöke és IGróh Mihály az épület egy részére, továbbá a most alakuló gyulai kötött- és szövött ipar-áru gyá részvénytársaság alapítóinak képviseletében Weiszl Mór és Gzinczár Adolf, kik az egész épületre ár vereztek. Az árverezés során a legelőnyösebb ajánlatot ez utóbbiak tették, 19,600 koronát Ígérve az pületért. Az első árverés alkalmával mi is állást Foglaltunk az ajánlat elfogadása ellen, mert nem tartottuk helyénvalónak, hogy a város központján fekvő Ínagy — bár rozzant — épületcsoport a tett alacsony géret mellett magánspekuláczió szolgálatára eladas- ék és jeleztük akkor, hogy az épületekre alkalmas fekvésüknél fogva csakhamar valamely közhasznú czélra is szükség leend. Számításunkban nem csalód tunk, mert bárha túlzott reményünkben jobb szerettük volna azon a helyen a jövő gimnáziumot vagy a pénzügyi palotát látni, az előző árverés eredményével szemben az elért 3400 korona ártöbbleten kívül is örvendetes haladást látunk, a midőn a vár megye székházának kibővítése czéljából az épületet ürgősen eladni kénytelen, mert az alakuló gyár gazdasági előnyeiből városunk fejlődésére nagy hatást várunk. A város központján egy gyáripartelep felállítása nem lesz kedvezőtlen hatású, mert ez a gyá gőzgépek és zaj nélkül fog működni. Mint értesü lünk, a részvénytársaság vezetősége az épületeket a gyár czéljaira sürgősen átalakíttatja.

Egyleti ügyek. A bel ügy minister a gyomai harmadik kölcsönös kiházasitó és temetkezési egylet alapszabályait, a körösladányi társaskör alapszabályai és a vésztői első kölcsönös kiházasitó és temetkezési társulat módosított alapszabályait bemutatási zára dókkal ellátta.

Vásári helypénzszedés. A kereskedelemügyi minister Kétegyháza községének hetivásári helypénz dij szabályzatát jóváhagyta.

Jegyzői szigorlat. A belügyminiszter által rend kivüli jegyzői szigorlat tartására adott engedély folytán a rendelet kiadásáig jelentkezett jegyző jelölt részére a vármegye alispánja a szigorlat meg tartására határidőül folyó évi augusztus hó 30. és 31 napját tűzte ki.

Békésvármegye központi választmánya foly évi julius hó 14-én dr. Fábry Sándor alispán el nöklete alatt ülést tartott, a melyen 1, az orosház' választókerülethez tartozó Tótkomlós, Csorvás, Puszta Szent-Tornya, 8zabad-S/.t.-Tornya, Sámson, Nagy Szénás, P.-Földvár. Uj-Kigyós, Gyulavári, Szent András és Kétegyháza ; 2. a gyomai választókerülethez tartozó Endrőd, Szeghalom, Vésztő, K.-Ladány Füzes-Gyarmat, Kondoros és K.-Tarosa községek képviselőválasztóinak az 1901. évre összeállított névjegyzékeit végérvényesnek mondotta ki. Pere Mihály mezőberényi. Fekics János és Kotolák 1st ván bánfalvi, Krausz István és Dénes József oros házi lakosok felszólamlásának helyt adva, azokna az illető községek névjegyzékébe való felvételét e! rendelte, Kovács B. Bálint öcsödi és Berta Mihály orosházi lakosok felszólamlását elutasította Yégül Durkó Ferencz dobozi, B. Kovács László gyomai Kriszhaber Ignácz és Yerkner Izidor orosházi lakó sok nevénél eszközölt téves bejegyzések helyesbi lését elrendelve.

Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hog_ Hoffmann Lajos ügyvédjelöltet, dr. Margócsy Miklós b.-csabai ügyvédnél való joggyakorlatra, az ügyvéd jelöltek lajstromába felvette.

Az arad-békési ág. evang. esperesi tisztnek Koren Pál lemondása folytán szükségessé .vált be töltése foglalkoztatja most az egyházi köröket, akik augusztus hó 1-éig tartoznak esperes választó alfaj vazatukat beadni. A szarvasi főgymnasium tanári kara az őt megillető két szavazatát folyó hó 12-én hozott határozata szerint a lemondott esperesre Koren Pálra fogja adni. Mint értesülünk, a mási esperes-jelölt Frint Lajos aradi lelkész, ki mellett tekintélyes számú szavazat beadása várható.

A képviselőtestület folyó hó 23 án d. e órakor a városháza nagytermében rendkívüli köz gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A Józsefvárosi hid melletti épület eladására vonatkozó előterjesztés érdemleges határozat hozatal iránt. (Ezen ügynek tárgyalására nézve folyó évi junius hó 18-ik napján tartott közgyűlésen lett e mai napra kitűzve.) 2. A rendőrkapitányi hivatal és rendőrség szaporítása s ezzel kapcsolatosan a szervezeti szabályrendelet ide vágó intézkedésének módosítására vonatkozó javaslat. 3. Weisz Mór és társa gyulai lakosoknak kérelme a Gyulán létesítendő kötő-szövő-gyár észvény jegyzése iránt. 4. A kerékpározásra vonatkozó szabályrendeleti tervezet. 5. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata, Ágoston Mária szülésznő felebbezése folytán. 6 A közigaz- atási biróság határozata Endrődy Géza lakositási gyében. 7. Márkus Mihály városi árvaszéki ülnök érelme a rendőrkapitány helyettesítésével történt megbízatása folytán leendő dijaztatása iránt. 3. Dr. Frankó László ügyvédnek a tiszteletbeli árvaszéki nöki állásról való lemondása. 9. A városi pénztárak vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek. 10. Junius avi közegészségi állapotokról szóló jelentés.

Rendőrség szervezése. Gyulaváros tanácsa már ég idő óta foglalkozik rendőrségének szervezésével. Különösen szükségessé vált az uj bűnvádi perrend- artás életbelépte óta a szervezés, mert az uj tör- ény szerint az összes büoügyi előnyomozatok a endőrhatóság hatáskörébe utaltatott s miután köz- udomásu dolog az, hogy a rendőrségnél az összes oda utalt teendőket kizárólag és egyedül a rendőr- kapitány teljesiti, a jelenlegi szervezet mellett pedig a már eddig is halmozott irodai teendők oly mérvben szaporodtak, hogy azokat sem a törvény, sem a jogkereső közönség kívánalmainak megfelelően ellátni képtelen. — Ezen körülmények indították a városi tanácsot arra, hogy a rendőrségnél rendőrkapitányi álláson kívül, még egy alkapi- ányi állás és 4 gyalogrendőr szervezését hozza javaslatba a holnapi közgyűlésnek. A rendőrlegénység szaporítását indokolttá pedig azon körülmény teszi, hogy a jelenlegi 16 gyalogrendőr közül 10 appali és 6 éjjeli szolgálatot teljesít és igy az 5 ízedben az éjjeli szolgálatot csak 6 rendőr teljesíti s hogy ez nem felel meg a közönség személy- és vagyonbiztonsága megóvására, bizonyítják a legutóbbi gyakori betörések.

A vármegyei tűzoltó-szövetség bemutatottalapszabályainak a vármegyei tüzrendeszeti szabályrendelettel való összhangba hozatala s a vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet ily értelemben leendő módosításának tárgyalása végett a törvényhatásági bizottság által kiküldött albizottság az alispán el- öklete alatt f. hó 13 án tartott ülésében tárgyalás Iá vette az alispán által bemutatott módosítási tér uzetet 8 azt a járási tüzfelügyelői állások rendszeresítésének figyelmen kívül hagyásával elfogadta.

tervezet, mely szerint a vármegye alispánja által, a szövetség választmányának meghallgatása mellett egy vármegyei tüzfelügyelö neveztetnék ki tüz- tó tiszt szakvizsgát tett egyének közül, a kinek kötelessége lenne minden évben a vármegyebeli összes községeket beutazni s ezért a vármegye házipénztárából 1000 korona tiszteletdijban, illetve uti- átalányban részesülne.

A gyulai kötött és szövött iparáru gyár. Ezen vállalat iránt az érdeklődés mindinkább nyilvánul, úgy hogy a kibocsátásra kerülő 1000 drb részvényből már körülbelül 900 drb lett jegyezve, a hiányzó részvények pedig e hó végéig bizonynyal el lesznek helyezve. Alább közöljük azok betűrendes névsorát, kik eddig aláírtak, mely névsorban városunk leg tekintélyesebb polgárai mellett mindazok nevei ta- álhatók, kik a nagy fontossággal biró vállalat létesítéséhez hozzájárulnak. Megemlítendő, hogy a munkára már eddig is körülbelül 70 nő és leány jegyeztette magár, elő, túlnyomóan szegénysorsu kisiparosok családtagjai, és igy az alapítók által kitűzött és az irányadó körök által hathatósan támogatott czél teljesen el fog éretni. Részvényeket jegyeztek :

Gróf Almásy Dénes Anuló Pál Dr. Berényi Ármin Braun Mór Braun Vilmos Braun Dávid Billitz Sándor Dr. Berkes Sándor Ifj. Balog József Bleier Ignácz Békés Gyula Beck Gusztáv Bleier Ignácz (Sarkad) CzÍDCzár Adolf Czóbel Károly Dutkay Béla Deutsch Jakab Dobay János Deutsch K, J. (N.-Várad) Dr. Fábry Sándor Dr. Follmann János Dr. Frankó László Freuder Mór (Orosháza) Frailer István Féhn István Fischer Jakab Fleischer Vilmos Gyű a városa Gyulavárosi takarékp. Gubás János Grünbaum Ármin Goldstein Miksa Grünwald Vilmos (Bécs) Haviár Lajos Hoffmann Sámuel Jonescu János Ifj. Kohlmann Ferencz Koblmann Ilon Koblmann Bandi Kóhn Dávid Kocsis László Kalocsa István Kohn Sándor Kohn Jenő (Sarkad)

Dr. Lukács György Lukács Endre

Ifj. Ludvig József Léderer Lajos Lustig Adolf Licska Ferencz Löfner Zsófia Leopold Johanna Lantos Arthur Dr .Márki János Morvái István Mannheimer Adolf Messinger Ignácz Mullas Mór Noránt István Nagy Jenő Neumann György Neumann Györgyné Pittner János Reisner Zsigmond Reisner Emánuel Rosinger S. (Méhkerék) Scherer Benedek Schwimmer Arnold Schütz Gusztáv Scheibert Jakab Schillinger Lipót Schwarcz Lipót Ifj. Schwarcz L (Ladány) Schwarcz Adolf (Orosh.) Sál József Sonnenfeld Miksa Sternberg Béla Szénásy József Szenes Sándor (Csaba) Szilágyi István Tafler Jakab (Orosháza) Taub Sándor (Teplitz) Végh Gábor Véghné Hódy Eszter Vértesi Arnold Weisz Mór Wolf 2/sigmond Wertheim Simon Weisz Ede Weisz Lajos (Sarkad) Weisz Gyula (Bécs) Zuzmann János

Lendvay Mátyás

A békésmegyei takarékpénztár, legközelebb igazgatósági ülésében szintén tekintélyes számú részvények előjegyzésével fog a közhasznú vállalat támogatásában résztvenni.

Műkedvelői előadás Sarkadon. A sarkadi ifjúság vasárnap az ottani ev. ref. egyház orgona alapja javára műkedvelői előadást rendezett, tánczczal egybekötve. Előadták Lukácsy Sándor népszínművét a Vereshaju-t. Műkedvelőkkel szemben gyakorolható kritika szerint az előadás sokkal élvezetesebb volt. mint akárhány vidéki szinelőadás, kivált amely társulatnál a jutalmazandó hirnöki és templomszolgai szerepeket játszik. A czimszerepet, Szilaj Katát

(vereshaju) Fischer Szőrén» játszotta meglehetős lámpa-lázzal, de értelmesen. Molnár Erzsiké (özv. Sajgóné) meglepő ügyességgel szavalt. Kántor Endre (Ferke) szépen énekelt, csak a fokosát nem merte levenni a válláról, még előadás után sem. Nagy Endre (András) tudta jól a szerepét, Tun Lidi (Boglár Ágnes) szép megjelenésű drámai alak volt s. szerepét átérezve játszotta meg. Mózes Jolán (Zsófi) ügyesen forgott a színpadon s elevenen játszott. Általános derültségben tartotta a közönséget Kovács Gábor (Veréb Jankó) aki valóságos komikai erővel rendelkezik, elejétől végig kitünően tartotta magát. Mózes Gizi (Szemes Borcsa) egészen helyrevaló menyecske volt s ügyesen mozgott. Az előadás sikerét Diósi Manó színész vívta ki, aki a darabot betanította s maga is játszott (Keszeg Mihály) vidéki színészektől nem várt preczizitással. Az elismerés javarésze őt illeti. Előadás után táncz volt reggelig.

Uj káplán Csabán. A nagyváradi bíboros püspök Serly Viktor csabai róm. kath. segédlelkészt Nagyváradra helyezte át, s helyébe Gáspár István segédlelkészt helyezte Váradról Csabára. Ez az áthelyezés összefüggésben van a csabai kath. egyháztanácsban legutóbb felmerült differencziákkal. melynek elsimításán Radnay kanonok püspöki biztos is fáradozott.

A békési Vll-ik temetkezési egylet helyszíni- vizsgálatát Schmidt Iván és Lewandovszky Dezső kiküldött vármegyei számvevők befejezték. A vizsgálat alkalmával gyűjtött óriási anyag (1158 jegyzőkönyv lett felvéve) ez idő szerint feldolgozás alatt áll.

Az aratásra a múlt hét mindenik napján kedvezett az időjárás úgy, hogy az aratás túlnyomó helyen be is fejeztetett.' Csupán nagyobb gazdaságban van még — ott is csak elvétve — levágatlan búza, a kisgazdák nagyrészénél már a nyomtatás is derekasan folyamatban van. Most már kezd jobban kidomborodni a termés mennyisége, noha végleges positiv eredmény még korán sem mondható. Annyi azonban már most megállapítható, hogy a termés általánosan jó közép, helyenkint kitűnő. Jó közép azonban ott is, ahol aránylag kevésbé sikerült, illetőleg ahol a termés a hőség folytán károsodott. A vontatók általánosan megadják a régi köblöt, mely azonban alul van a métermázsán, mert a minőség túlnyomó helyen mögötte ál! a tavalyinak. A julius eleji esők ugyanis megfakitották a búza nagy részét. Csak ott szép piros a buzaszem, ahol Péter-Pálra teljesen megérett volt, de ez a termés arányához képest kevés. Történtek már próbacséplések is, az eredmény keresztenként 30—45 kilogramm között variál. A tengeri gyönyörűen fejlődik és évek hosszú sora óta nem nyert oly jó termést, mint ezúttal.

Tiszti dijlövészet volt csütörtökön a honvédségi lövöldében, mely igen szép eredmónynyel végződött. Legtöbb találata Ghyczy Ferencz hadnagynak volt, ki az első dijat (egy nyeregszerszám) nyerte. A második dijat Domby Lajos hadnagy, a harmadikat Dobos István főhadnagy, a negyediket pedig Ihury László százados vitte el. A czéllövé- szet után a tiszti családok részvételével kedélyes társasestély volt.

A békésmegyei egyetemi ifjak budapesti egylete

nz egész megyére kiterjedő nagyszabású nyári táucz- mulatságot rendez augusztus 18-án Gyulán. A megyének már több helyén szép sikereket elért jó- hirü mulatság rendezősége már meg is alakult s a mulatság védnökéül Dr. Lukács György főispánt kérte fel a rendezőség. A bálrendező bizottság elnökéül dr. Varga Lajost választották meg s a rendezőség tagjai közt az összes békésmegyei egyetemi hallgatók s a megye fiatalságának több tagja benne vannak, kik a bizonynyal elérendő szép siker előmozdításán a legnagyobb buzgalommal működnek közre. A mulatságra szóló meghívókat a jövő hét folyamán küldik szét a megyében.

Tanitók háza gyufája. Dr. Ujváry Béla kir. tanácsos, a „Néptanítók Lapja“ szerkesztője s az Eötvös-alap alelnöke, csütörtökön Gyulára érkezett s Reisner Emánuel gyárosnak volt kedves és szive sen látott vendége, ki vendégének tiszteletére szép ünnepélyt rendezett, melyre több kiváló tanügyba- rátot és a tanügynek több művelőjét meghívta. Ujváry Béla megtekintette a gyufagyárat, hol a „Tanitók háza gyufája“ készül s a gyárat, mely újabban a legmodernebb gépekkel szereltetett fel, igen érdekesnek és kiválónak találta. Egyidejűleg Reisner Emánuel gyáros bejelentette, hogy a tanitók háza gyufájának, a tanitók házát illetőleg, felajánlott része az első évnegyedben 499 korona 70 fillért tett ki, mely összeget rendelkezésre bocsátotta. Meglepetéssel vette észre a társaság, hogy a Tanitók háza gyufája, habár az ország legtávolabbi zugában is forgalomban van, Békésmegyében még alig hódított tért, holott versenyképessége teljesen nyilvánvaló, sőt a sok külföldi gyufánál mindenben különb is. Azon szeretetből kifolyólag, melyben Ujváry Béla a tanügy munkásai között, mint a magyar tanítóság ügyeinek lelkes bajnoka ál), s azon oknál fogva is, mert királyi tanácsossá való kinevezése éppen ezen napon kelt, őszinte, lelkes ünneplés tárgya lett a szerkesztő, ki ígéretet tett, hogy a legközelebbi alkalommal Gyulán tartandó tanitógyü- lésre ismét felfogja keresni városunkat, melynek a Tanitók háza támogatásában Reisner Emánuel nemes- lelkű ajánlata folytán oly lényeges szerep jutott.

Kánikula. Ez már több, mint meleg. Ez már valóságos inzultus a nap részéről, amit ellenünk mostanában elkövet. Valóságos' afrikai állapotok uralkodnak s maholnap szerecsenekké változunk a nap égető sugaraitól. Az uszoda tranbulinja egész héten dörömböl és a Fehér-Körös a hídtól a duzzasztóig fejekkel van hehintve, hüsölő itthon für- dőzőkkel, kik nyakig ülnek a Körös csobolygó hullámaiban. A ezukrászdában bárom inas sem győzi a fagylaltot szervírozni, egy nap alatt több sör fogy el Gyulán most, mint egy téli hónap alatt. — Azok, akik nyári szünidőre utaznak a meleg elől, a túlzsúfolt kópék 50 fokos melegében megszenvednek az ösz- szes fürdői gyönyörökért s a legborsosabb számla és a legszenzácziósabb események hallattára se tud bennünk meghűlni a vér. — S a meleg ellen nincs menekvés, a fagylalt elolvad, a fürdővíz felforr, az árnyékban is úgy izzad az ember, mint egy vizsgázó diák s a nap süt, süt kegyetlenül, sok családapa felsóhnjt magában. „Hej, ha ebből a melegből egy kis télire valót lehetne eltenni 1“

Fuvózenekar a népkertben. A népkerti pavilion vendéglőbelyiségében ma délután 3 órakor a gyulai önkéntes tűzoltó-egylet jól szervezett zenekara hangversenyt rendez.