Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

Pál esperes, hogy az egyházmegyét képviselő kül­döttek előtt tisztázza magát azon vádak alól, me­lyek egyik megyei lapban névtelenül jelentek meg ellene. A többek közt hazatiatlan tendenciákkal van gyanúsítva. A hazafiságával sohasem dicsekedett, de ezúttal védekeznie kell. Sorra vette a czikk vádjait s kijelentette, hogy az abban foglaltak ot­romba hazugságok, egy levélből, melyet ő Jeszenszky Károlyhoz intézett, elferdített és valótlan idézetek, szóval minden állítása hitvány hazugság és aljas rá­galom. Elvátja, hogy a ki a czikket irta, be fogja ezt vallani, hogy véle akár törvényes, akár egy­házi utón végezhessen. A hallgatóságot megdöbbentették az esperes e kijelentései s pár percznyi kínos csend követte szavait. Ekkor felállott a zöld asztaltól Jeszenszky Károly lelkész s miután rá hivatkozás törtéut, felindult hangon bizonyítgatta, hogy a czikkben felhozott esetek valódiak. Hosszan tartott a beszéde s végül azt is kijelentette, hogy ha az esperes a czikkiró nevét akarja tudni, forduljon a sajtóbirósághoz. A hangulat most még nyomasztóbb, a helyzet most még kínosabbá vált s az elnök beakarta re- keszteni az értekezletet. Felállott azonban dr. Fábry Sándor alispán s a kedélyeket nagyon lecsillapító, tapintatos szép beszédet mondott, hasonló értelemben szólott dr. Zsilinszky Endre is. Szeberényi Lajos nyíltan tárta fel a helyzetet s kifejtette álláspontját az' elnökséggel szemben. Csakhamar tisztázódtak az ellentétek, de el nem simultak. Este fél kilencz után nagy izgatottságban osz­lott szét az értekezlet. Mikor kedden reggel 8 órakor Koren Pál és dr. Zsilinszky Endre az egyházmegyei közgyűlés elnöki székét elfoglalták, senki sem gondolta, hogy egy óra múlva esperes nélkül lesz az egyházmegye. Az esperes rövid imája után a társelnök el­mondta megnyitó beszédét, majd Koren Pál olvasta fel évi jelentését. Mikor a végére ért, felállott s a következőket mondta: Mélyen tisztelt ehra. közgyűlés! Felolvasva évi jelentésemet, befejeztem esperesi működésemet. Hi szén emlékeznek, hogy esperesi állásom elfoglálása kor a leghatározottabban megmondtam, hogy csak addig maradok meg e tisztemben, mig az egyház­megyének, mig különösen lelkésztársaimnak bizal­mát élvezem. Már a múlt őszszel sejtettem, hogy a bizalom megrendült. Le is mondtam azonnal. Azonban midőn erre az ehm. közgyűlés egyhangúan maradásra kért, azt hittem, hogy sejtelmem téves volt. De egyik paptársamnak, nyomban a gyűlés után saját lapjá­ban tett közleménye és főként a tegnapi értekezle­ten tett nyilatkozata, melyhez „Mementó“ aláírással egy hírlapi ozikk is járult, tisztázták a helyzetet. E nyilatkozatokat paptársaim hallgatással fogadták a néha a néma hallgatás is hangos bezzéd. Csak azért nem mondott le mindjárt — úgy folytatja — hogy ellenségei elmondhassák vádjaikat és kimutassák, mily fegyverekkel küzdenek. Az egyik az elfogultság minden eszközével, a másik nevtelen hírlapi rágalmakkal. 0 mindig nyíltan harczolt, orvtámadások ellen nem védheti magát. Nem használhatja a sajtóper útját sem, mert nem hozhatja egyházára azt a szégyent, hogy két luthe­ránus pap álljon szemben a bíróság előtt. Nem rakja és magának vindikálta. Úgy járt vele, mint Navoigit párisi zenész a nagy franczia forrada­lom alatt, ki a „Marseillaise* dallamának volt a szerzője s a műtörténelem mégis Rouget de Leisle-nek tulajdonitja, aki pedig csak szövegét irta. S a Rákóczy indulóval szemközt aztán itt következik egy olyan sajátságos tünemény, mely szintén megfoghatatlan a magyar szabadságsze­rető kedély világában. Ez induló ugyanis, mely Bihari korában a legnagyobb lelkesedésre tudta hangolni a nemzetet, majd egy negyedszázadig aztán elfeledve maradt mindaddig, mig Liszt Ferencz a pesti nagy vízáradás után hazájába vissza nem tért; hogy az elsők között tegye le hálaadóját négy sikerű hangversenyeivel a fővá­ros oltárára. Gróf Teleky Sándor legmeghittebb barátjának tulajdonittatta, hogy még Pozsony­ban első ismertette meg vele a papírra tett induló dallamát, melyet Liszt azután nagy lel­kesedés között játszott folyton hangversenyeiben s melyet Erkel Ferencz ő utána irt át először zongorára, mely a 4o-es évek elején Pesten Wagner József müárusnál először látott nyomta­tásban is napvilágot a hazában. Ez időtől fogva azután nemcsak a magyar nemzet közvagyonává vált, hanem Liszt sokféle átdolgozása s főleg i844~ben a Pesten járt Berlicz Hektor geniális hangszerelése nyomán a világ összes müveit nemzetei figyelmét is felköltötte s manapság nincs már a világon oly zenész, aki ne ismerné s ne bámulná páratlan tüzű rhytrausát s lelke­sítő dallamát. A Rákóczy-induló, a mióta Bihari geniális agyában megtermett, úgy a hazai, mint a világ­zeneirodalomban számtalan átdolgozást és ki­adást ért és ér folyvást. A különféle kiadói czégek százezreket forgattak és forgatnak meg vele; mig szerzője, szélhüdós következtében képtelenné válváu a keresetre, utolsó éveiben csak nyomorúsággal tengette életét 1 a hajdani hires Zrinyi-kávéházban néha-néha rögtönzött szánalmi alamizsnagyüjtések által -tartotta fenn magát, mig a halál megkönyörült rajta. Pedig 1815-ben a bécsi kongresszus alkalmával császá­rok és fejedelmek szorítottak vele kezet, a a magyar mágnás és gentryvilágnak pedig itt­hon magyar zenészeti bálványa volt! . le a fegyvert, csakhogy az esperesi polczon meg-1 maradhasson, vagy megvédi a zászlót, vagy azzal együtt elbukik, és ez utóbbit választva megragadja a közgyűlései az első alkalmat, hogy esperesi tisztéről lemondjon. Most már nem használhat az egyháznak, hát félreáll és nem akadályozza meg, hogy utódja tegye azt, a mire ő nem képes. Nyu­godt lelkiismerettel tekint vissza esperesi működé­sére és igy fejezi be beszédét. Megválva állásomtól, szavammal legelőször ahhoz fordulok, aki esperesi tisztemben utánam kö- v'etkezik, kérve őt, hogy végezzen az enyémnél jobb munkát. Addig éljen, még egyházának él 1 Én, ha az adott viszonyoknál fogva munkatársa nem is le­hetek, de ellonsége még kevésbé leszek. Azután az egyházmegye közönségének köszö­nöm meg az irántam tanúsított türelmet. Igen tisz­telt elnöktársamnak legőszintébb hálámat fejezém ki hozzám való kifogyhatatlan jóindulatáért. Ellen feleimet arra kérem, érjék be legalább egy idére egy ember bukásával, hisz a mesebeli szörny is lecsöndesült, ha meghozták neki azon áldozatot, melyre éhezett. Lelkésztársaimnak köszönöm szí­vósságokét, de főként azon szolgálatot, melyet ne­kem a tegnapi értekezleten tanúsított viseletökkel tettek. Egyházmegyénket Isten oltalmába ajánlom, kérem reá Isten áldását s azt kívánom, amit egy­koron az athéni száműzött hazájának, hogy t. i. oly jó dolga legyen, hogy benne soha senkinek eszébe ne jusson az én egykori vészkiáltásom. Midőn kérem már e gyűlés tartamára is elha­gyott elnöki székem betöltését, magamat a közgyű­lés szives jóindulatába ajánlom. A meglepetés néma csöndjében hallgatta vé­gig a közgyűlés a beszédet, melynek mély hatása minden arczon meglátszott. Koren le sem ült többet az elnöki székébe, hanem oldalt foglalt helyet.­Zsilinszky Endre dr felügyelő állott fel ezután. Fájdalmasan érintette elnöktáraa lemondása, mert tanúja volt annak, hogy mindig és minden erejéből az egyház javán munkált és most, mikor legna­gyobbak az egyházat fenyegető veszélyek, személyi torzsalkodásból azt a helyet, melyet nálánál senki jobban be nem tölthet, kénytelen elhagyni. Marasz­talását a maga részéről meg sem kísérli, sokkal jobban ismeri őt. Bizalmatlanság nyilatkozott meg tegnap egy bizonyos oldalról az elnökség iránt: ezt ő is tudomásul veszi, de nem követi elnöktársa pél­dáját, mert a támadások forrását ismeri: nem az egyház érdekében történtek. Az egyházmegye választotta őt felügyelővé, mig annak közgyűlése bizalmatlanságát ki nem fe­jezi, kötelessége helyén maradni, (Éljenzés) Kéri a közgyűlést, tegyen kísérletet s kérje az esperest le­mondása visszavonására. (Helyeslés.) Koren Pál: Semmi esetre, semmi körülmé­nyek között nem teszem 1 Szeberényi Lajos: Talán nem értette ő reá az esperes az orvtámadást? Ha küzdött, nyíltan küz­dött, mert az egyház érdekében helytelennek vélt egyet-mást. Koren Pál; nem rá értettem. Fábry Sándor: szomorúnak tartja a tényt, mely bekövetkezett s melynek az egyházmegyére káros következményei lesznek. Szép. nemes, mond­hatná nagy elhatározás az esperesé, hogy az egy­házmegye érdekeinek megóvására visszavonul; le mond, mert tapasztalta, hogy elveit nem tuoja ér­vényesíteni. Marasztalná ezer örömmel, de ha nem is lehet szándékát megváltoztatni, a lemondás alkalmával ismerjük el maradandó érdemeit, hajt­sunk zászlót öt évi működése előtt és a jegyző­könyvben köszönettel emlékezzünk meg működésé­ről. (Helyeslés.) Jeszenszky Károly: a lemondó esperes orv­támadásról beszélt, ő a sajtó utján támadt: azt hiszi nem ő reá értette. A kit a sajtó utján meg támadnak, az tud védekezni. Koren Pál: Álarc mögül támadnak! Jeszenszky Károly : ami azt illeti, tudna ő más nyelvű lapra hivatkozni és más támadásokra. Fel­teszi, hogy az orvtámadást nem ő reá értette. Koren Pál: ne tegye fel. Fenta. tóm amit mondtam ! Nem válaszolok e felszólalásra, ne hogy a közgyűlés ezine előtt is feltáruljon az a szánandó helyzet, mely a tegnapi értekezleten egész mezte­lenségében mutatkozott. Zsilinszky Endre dr.: ezt a kínos ügyet ezzel be is lehet fejezni. Fájdalom, lehet még folytatása is, de ha valaki ilyen módon használja ki egyházi állását, azt lehetetlenné kell tenni. Jeszenszky Károly: a mennyiben az espere* fentartja vádját az orvtámadásról és elnöktársa véle azonosítja magát; ebből levonom a konzekven­ciát. Méltóztassék egyházmegyei jegyzői állásom be­töltése iránt gondoskodni. Erre szintén felállott az előadói asztaltól. A felügyelő újra kérte az esperest, hogy legalább erre az egy ülésre foglalja el az elnöki széket, Koren azonban kijelentette, hogy a közgyűlés rendelkezé­sére áll felvilágosításaival, de az elnöki széket nem foglalja el A közgyűlés tehát tudomásul vevén Koren es­peres lemondását s elhatározván érdemeinek jegyző­könyvbe való iktatását, korelnököt választott a lel­készek közöl. Miután a legidősebb: Schultz Jenő nem volt jelen. Linder Károly csaba-elzébetbelyi lelkész foglalta el miét korelnök nz esperesi széket. A felügyelő ekkor a közgyűlést rövid szünetre felfüggesztette. A közgyűlés újbóli megnyitása után helyettes jegyzővé Csepreghy György csabai lelkész választatott. A délutáni ülésen pedig az esporesválasztás részleteit is meghatározták. Az egyházközségek szavazatának beküldésére augusztus 1-ét tűzték ki határidőül. A szavazat-összeszámláló bizottság tagjaiul megválasztattak : Zsilinszky Endre elnök, Print Lajos jegyző, Szeberényi Lajos, Under Károly, Abray La­jos, Bukovszky János és Sztraka György. T a n ii g y. A gyulavidéki r. k. tanitóegylet évi közgyűlése körülbelül augusztus hó 1-én lesz Gyulán, mely al­kalommal annak keretében a magyar katbolikUs egy­ház és tanügy 900 éves fennállásának kisebbszerü ünneplése is a programm egyik pontját fogja ké- ezni. Valószínű, hogy az egylet a Budapesten és Isztergoraban tartandó országos ünnepségen is kép iseltetni fogja magát. A békésvármegyei általános tanító egyesület f. évi közgyűlése julius 30-án lesz Gyulán. Tanító véglegesítés. A gyulai izraelita isko­lánál Scher Izsó eddigi helyettes tanítót véglegosen megválasztotta tanítónak. 2158/1900. Gyulaváros rendőrkapitányától. Hirdetmény. Gyulaváros tanácsának, mint elsőfokú ipar­hatóságnak 8107/1900. számú végzése folytán köz­hírré teszem, hogy Grünvald Jakab az 1374. sor­számú házban szappanfőzési ipartelepet szándé­kozik létesíteni. A telep engedélyezése iránti kérelemnek a hely­színén megtartandó tárgyalás határnapjául folyó évi julius hó 13-ika d. 0. 9 óráját tűzöm ki, melyre mindazok, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, 1884. évi XVII. t,-cz. 27-ik §-a értelmében azzal idézem meg, hogy kifogásaikat a tárgyalás napján Írásban vagy szóval annálinkább terjeszszék elő, mert ellenesetben — ha csak köz­tekintetek nem szolgálnak akadályul -- engedélyez­tetni fog. Gyula, 1900. julius 7. Márkus Mihály, 191. 1—1 h. rendőrkapitány. H i r e k> Lapunk mai számához az „Otthon* unius havi folyóirata van mellékelve. Főúri nász. Gróf Cziráky Jánosné szül. gróf Almásy Erzsébet' bájos leányával: Cziráky Jeanne grófnővel julius hó 10-éujköt házasságot Pejacsevich Albert gróf, az ismert nevű fiatal urlovas Buda­pesten, fényes czeremóniák között. Főúri pom­pával fog lefolyni az esküvő. Julius 9-én lesz a polgári kötés a Kálvin-téri anyakönyvi hivatalban, ugyanez oste a menyasszony nagybátyja, gróf Csekonics Endre fóuyes estélyt ad palotájában. Más­nap, julius 10-én, délelőtt 11 órakor lesz az esküvő a Józsefvárosi Jezsuita-templomban, hol herczeg Eszterházy jezsuita atya adja az egyház áldását az uj párra. A násznagyi tisztet gróf Károlyi István fogja viselni, a menyasszony részéről gróf Almásy Dénes, a vőlegény részéről gróf Cziráky Béla lesz­nek a tanuk. Az egyházi szertartás után a Park­klubban lesz dejeuner. Az esküvőre — melyen az egész magyar főúri világ képviselve lesz — 80 személy hivatalos, köztük dr. Lukács György, Békésvárraegye főispánja is. A főúri esküvőről a menyasszony családja a következő értesítést bocsá­totta ki: Cziráki és dénesfalvi gróf Cziráky János cs. és kir. kamarás és neje zsadányi és török szent- miklósi gróf Almásy Erzsébet csillagkeresztes hölgy örömmel tudatják leányuknak; cziráki és dénesfalvi Cziráky Jeanne grófnőnek verőczei gróf Pejacsevich Albert, a 12-ik cs. és kir. dzsidásezred tartalékos hadnagyával, verőczei gróf Pejacsevich János és neje nagylónyai és vásáros-naményi Lónyay Rózsa fiával folyó év julius hó 10-én történendő házassági egybe­kelését. Hasonló tartalmú értesítést küldött a vő­legény családja is. A gyulai kaszinó folyó hó 14-én (szombaton) délután fel hat órakor és folytatólag jnlius 15-én 'vasárnap) délután öt órakor, rendkívüli közgyűlést tart. A julius 14-iki közgyűlés tárgyai: 1. Pénztár­nok választás. 2. Jelentés a házvétel tárgyában tett választmányi intézkedésekről és indítvány a régi törvényszéki épület nyugati felerészének megvétele iránt. A julius 15-iki közgyűlés tárgya: 1. Jelentés a régi törvényszéki épületre megtartott árverés eredményéről és ezzel kapcsolatos intézkedések. Kinevezés. Csövek Jenő adóhivatali ellenőrt a pénzügyminiszter a Csáktornyái adóhivatalhoz pénz­tárnokká nevezte ki. Harczászati czéllövészet. A m. kir. gyulai 2-ik honvéd gyalogezred a gróf Wenckheim Antal örö­kösei tulajdonát képező s Gyulaváros határába tar­tozó Bibicz-halom s Ebédlesőszéktől a Tavaszrét irányában folyó bó 9- és 10 én, azaz holnap és holnapután éles tölténynyel harczszerü czéllövé- szetet tart. Államszámviteli vizsga. A budapesti állam­számviteli vizsgáló bizottság előtt Farkas Izsó gyulai kir. adótiszt és Illicit József vármegyei számgyakornok, mindketten jó sikerrel államszám­viteli vizsgát tettek. A mezőberónyi másodjegyző választás ügye, melyben a törvényhatósági közgyűlés megsemmisítő határozatot hozott, aligha nyer hamarosan befejezést. A törvényhatóság határozatát ugyanis több panaaz- szal támadták meg és igy az ügy a közigazgatási bíróság elé kerül. A panaszszal élők, u. i, Popovics Kornél megválasztott helyettes jegyző, Horváth János, dr. Kovács László és dr Berthóty Károly községi képviselők szabálytalannak mondják a tör­vényhatóság határozatát, a melynek meghozatalába közvetlenül érdekeltek is befolytak, és támaszkodva a törvényhatóság határozatában is kifejezett azon állításra, hogy a választás törvényesség szempontjá­ból nem kifogásolható, kérik annak megerősítését. A közigazgatási bíróság a nyári szünet miatt való­színűleg csak később foglalkozik az ügvgyel és az sem lehetetlen, hogy vizsgálatot rendel el,- a mi hosszabb időt vevén igénybe, a választás kérdése egyhamar nem kerül le a napirendről. Tűzoltói vizsga. A gyulai önk. tűzoltó egylet által kiképzett honvédtüzoltók e hó 2-án tették le sikeres vizsgájukat. A gyulai zászlóaljból 36, a jászberényi zászlóaljból 24 ember lett kiképezve a tűzoltásban. A vizsgán Csillag ezredes és a honvéd­tisztikar tagjai s Dutkay polgármester vettek részt, s Szállá Lajos parancsnoknak a sikeres oktatásért legnagyobb megelégedésüket fejezték ki. Az aratásra nem mondható az időjárás ked­vezőnek; az óriási hőség eltikkasztja a munkáso­kat és a déli órákban a forróság miatt legtöbb helyen szünetelni kell a munkának. Az óriási hő­ség, — aminőhöz fogható julius első napjaiban már évek hosszú sora óta nem volt, •— sajnos, rendkí­vüli sok kárt okozott a még éretlen búzában, mely­nek nagy hanyada megszorult; Különösen a sár­réten, fekete réti földeken hibásodott meg a gabona. A péntek délutáni szélvész összekuszálta a kereszteket és a vontatókat és ahol a jégvihar elvonult, — szerencsére kisebb területen mint gon­doltuk — tetemes kárt okozott gabonában, szőllőben, gyümölcsben és veteményekben egyaránt. Az egész héten át tartó fulasztó hőség ótán óriási zivatar vonult keresztül városunk fölött pén­teken délután. Amit a borzasztó hőség után, — mely helyenkint a 39 fokot is elérte, — szinte félve várt mindenki s valóban be is vált az aggodalom. 6 óra tájban sötét jégfelhők mutatkoztak az égen s csakhamar orkánszerü szélvész támadt, mely fákat tördelt ki és nagy kárt okozott a még le nem aratott búzában. Majd megeredt a zápor ro­hamosan I vele együtt a jég is elkezdett kopogni a háztetőkön. Valóságos ítéletidő keletkezett, a sza­kadó jégzápor galambtojásnyi, sőt ennél nagyobb jégdarabokat hullatott, mely a kukoriczában, szőllő­ben, gyümölcsben óriási kárt okozott. Sajátságos, hogy az óriási jégzivatar után nem hűlt le a levegő kellőleg s éjjel valamint tegnap délután újból meg­eredt az óriási szélvihar és eső. A forróság mind­annak daczára még egyre tatt s bizonyára még sokáig lesz benne részünk. Halálozások. Ugrai György, a békésmegyei takarékpénztár hosszú időn át volt hűséges szol­gája, hétfőn délután meghalt. Temetése, — melyen a bókésmegyei takarékpénztár tisztikara is megjelent, — nagy részvét mellett ment végbe. — N. Szabados József, közbecsülésben álló gyulai épitő vállalkozót súlyos csapás érte. Alig egy esztendős kedves kis leánykáját Ellát, ragadta el a halál szerető szülei köréből. A kedves kis leánykát nagy részvét kisérte korai sírjába. — Nyugodjanak békével! Riadó volt e hó 4-én d. u. 6 órakor a gyulai honvédezrednél. Bolla Kálmán honvédségi adlátus altábornagy távirati rendelete folytán fuvatott ria­dót Nagy Arthur alezredes, helyettes ezredparancs­nok s a kirukkolt honvédséggel az égető melegben Kisjenő alá masírozott, hol az éjszakát szabad ég alatt sátortáborban töltötték. Másnap a borosjenői 4-ik honvédezreddel folytatott fárasztó harczászati gyakorlat után megszemlélte az ezredet az adlátus 3 úgy a legénység kiképzésének minden tekintet­ben első minősége, mint a fárasztó gyakorlatban való derekas magatartása fölött legnagyobb meg elégedését fejezte ki az ezredparancsnok előtt. A gyulai ezred másnap délután 6 órakor érkezett haza a fáradalmas 24 óra után. Gyilkosság a vásárban. A legutóbbi őszi vásár alkalmával történt, hogy egy belényes, vidéki községi bírót gyalázatos módon meggyilkolva találták a gyulai vásárban. A gyilkosságról mi is megemlékeztünk an­nak idején, valamint arról az eredménytelen hajszá­ról is, amit a rendőrség és CBendőrség a gyilkos kéz- rekeritéseért véghezvitt. Most egy újabb gyilkosság alkalmából, — amelyet a Szalonta közelében lévő szili pusztán követtek el, — kézrekerült az elvete­mült gyilkos, Balog Béla sarkadi legény személyé­ben. Ügy történt a dolog, hogy özv. Szabó Istvánnét leányával együtt meggyilkolta a szörnyeteg ember egy kenyérvágó késsel, azután kirabolta a gazdát­lanul maradt házat s mint a ki dolgát jól végezte, visszament farkadra. A nyomok azonban ide ve­zettek s a csendőrség elfogta az emberi szörnye­teget, ki elfogatása után töredelmes és szenzácziós vallomást tett. — Bevallotta, hogy katonakorában agyonlőtt egy hadnagyot Boszniában egy bajtársa fegyverével, aki most életfogytiglani fegyházban van e miatt. Bevallotta továbbá, hogy ő követte el az őszszel a gyulai rablógyilkosságot is a megölt biró pár száz forintját elrabolta. — A szenzácziós vallomásról a szalontni járásbíróság azonnal értesí­tette úgy a 37-ik ezred hadbíróságát, mint a gyulai vizsgálóbírót s közelebbről ez ügyben Bzenzácziós- esküdtszéki tárgyalás lesz a gyulai törvényszéken. A gyulai nöegylet múlt vasárnap tartotta évi közgyűlését gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt, melyen mintegy 40 rendes tag jelent meg. Első sorban is a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve hitelesíttetett. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján Hoffmann Mihályné pénztárnok és Kutschera Lujza raktárnoknőt illető számadásaik felelőssége mellett felmentettek. Fábry Mártonná alelnök jelen­tése, mely szerint 69 szegény és elaggottat lát el havi 1—2 frt pénzsegéllyel, tudomásul vétetett s az elhalt segélyezettek helyébe újak vétettek fel. fjagy segélyére volt a pénztárnak, hogy az egylet tagjai összesen 407 korona adományt gyűjtöttek újévi köszöntések révén, és pedig gróf Wenckheim Frigyesné küldött 100 koronát, gróf Wenckheim Gézáné 20 kor., Fábry Mártonné 30 kor., Moldovány Gyuláné 20 kor., Dutkay Béláné 12 kor., Schröder Kornélné 10 kor., Fábry Sándorné 30 kor., Billitz Vilmosné 32 kor, KutBchera Lujza 29 kor., Székely Lajosáé 10 kor., Popovics Jusztinné 3 kor., Kövér Malvin 17 kor., Dubányi Sarolta 11 kor., Reisner Edéné 10 kor., Ferenczy Alajosáé 30 kor., Bayer Mártonné 7 kor., Körös Etel 7 kor., Schweitzer Ilka, 21 kor. és Kalmár Mihályné 8 koronát. Uj tagokul 30 hölgy vétetett fel, kiknek gyűjtése körül különösen Fábry Mártonné, Billitz Vilmosné, Somogyi Jánosné és Kucsera Lujza buzgólkodtak. Tekintettel az egylet emberbaráti nemes czéljaira és egyre fokozódó segálykiadásaira, tagdijaikat önként fel­emelték : Berónyi Árminnó, Weisz Mórnó, Berkes Sándorné, Reisner Emánuelné 10—10 koronára, Billitz Vilmosné 8 koronára, Leopold Johanna, Lusz- tig Adolfnó, Leopold Ignáczné 6—6 koronára, Békés Gyuláné 5, és Ehrenfeld Sománé 4 koronára. Uj vá­laszmányi tagokul Jantsovits Emilué és Weisz Mórné egyhangúlag megválasztattak. Braun Mór és Czin- czár Adolf múlt évi 500 korona adománya— elnök indítványára alapítványi tőkének nyilvánittatik s adományozók az alapitó tagok közé törzskönyvel- tettek. Folyó évi november 10-én tölti be az egylet fennállásának 30-ik évét i ennek emlékére egy mu­latság rendezése határozatul kimondatott, annak kivitelével a választmány bízatott meg. — Végül tudtán kívül és akarata ellenére lelkes óváczióban volt része gróf Wenckheim Frigyesné elnöknek, midőn a közgyűlés egy általános érzelemtől meg­lepetve, szeretettől áthatva mondott néki hálás kö-

Next

/
Thumbnails
Contents