Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik feledhetetlen emlékű Dezső fiam temetésén részvétük jeléül megjelentek s vigasztalhatlan fájdalmamat ez által némikép enyhíteni óhajtották, ez utón nyilvánítom fájdalommal telt, megtört szivemből jövő hálás kö- szönetemet. özv. Gyóji Miklósné.

Börtön vizsgálat. A közigazgatási bizottságnak a központi fogház megvizsgálására hivatott küldöttsége kedden délután megvizsgálta — ez alkalommal először — a gyulai törvényszék fogházépületét. Résztvettek a vizsgálaton dr. Lukács Qyörgy főispán vezetése alatt gróf Almásy Dénes, iv. Zöldy János főorvos, Haviár Lajos főmérnök és Berthóty István vm. aljegyző, továbbá jelenvolt mint vendég a városunkban időző Schumacher Sándor dán tudós is. A küldöttséget eljárásában dr. Liszy Viktor kir. ügyész és Horváth István fogházfelügyelő kalauzolták. A küldöttség megtekintette a fogház összes helyiségeit, a czellákat, munka- és kórtermeket, pincze és raktárhelyiségeket, konyhákat és mindenütt teljes rendet és tökéletes tisztaságot talált, a mi felett való elismerésének az eljárást vezető főispán a kir. ügyész és fogházfelügyelő előtt kifejezést is adott A fogházban a vizsgálat alkalmával 60 férfi és 16 nő fogoly volt elhelyezve.

TÍZ éves találkozó. Az 1889/90. iskolai évben Szarvason érettségit tett tanulótársak folyó évi július 1-én és 2-ikán tartják tiz éves találkozójukat Szarvason. A programm szerint a találkozók 1-ón érkeznek Szarvasra, este 8 órakor barátságos összejövetel lesz az Árpád szállodában. Másnap vagyis julius 2-án délelőtt 10 és fél órakor lesz a tulaj- donképeni találkozó a főgymnasiumi dísztermében, 1 órakor közebéd az Árpád szállodában a 12 éves találkozókkal együtt a tanárok jelenlétében, délután kirándulás az Erzsébet-ligetbe, este pedig ismét társasvacsora, s utána tánczestély fogja berekeszteni eme mozgalmas és lélekemelő ünnepélyt.

Jótékonyság. Széles körben áldják a szegények jótékonyságáért gróf Lamberg Pülöpné, Wenckheim Mária bárónőt, a ki legutóbb is bőkezű adománynyal tett tanúságot áldott jó szivéről. Értesülvén ugyanis arról, hogy a községnek szegényház ózdijaira évekkel ezelőtt adományozott ház szűk, most egy nagy telket és rajta egy nagy házat adományozott a községnek. A község a régi szegényházat most eladja és értékét az uj szegényház vagyonának gyarapítására fordítja.

Eljegyzés. Eszenyi Sándor gyulai kir. aljárás- biró a város fiatalságának kedvelt tagja eljegyezte Kovács Lajos gyulai ügyvéd szép leányát Rózát.

Ezredösszpontositás. A 2-ik gyulai honvédgyalogezred jászberényi zászlóalja hat heti ezred- gyakorlatra szerdán délután hét órakor erkezetl Gyulára. Az érkező bajtársakat a vasúti állomásnát a gyulai tisztikar tagjai fogadták, a honnan bevonultak a régi vuszár-laktanyába.

Csapatszemle. Major István vezórőrnagy-dandár- parancsnok vasárnap délután Gyulára érkezett, szemlét tartani az itteni honvédség felett. A csapat- szemle hétfőn és kedden ment végbe a gyakorlótéren s Major vezérőrnagy-dandárparancsnok a leg nagyobb megelégedését fejezte ki Csillag László ezredes előtt.

Kinevezések. A vármegye főispánja Lehóczky András b.-csabai, Puskás JánoB szeghalmi, Vertán József békési és Kocsis Mihály gyulai törvényhatósági utbiztosokat első osztályú ütbiztosokká ne vezte ki.

Alapszabály megerősítés. A m. kir. belügy- minister a „szabad-szent-tornyai földmivelö egyesület“ alapszabályait bemutatási záradékkal ellátta.

A piczulás bank közgyűlése. A gyulai takarók- és hitelszövetkezet múlt vasárnap tartotta meg közgyűlését a Gyulavidéki Takarékpénztár üzleti helyiségében Reisner Ede igazgató-alelnök vezetése alatt. A közgyűlés első tárgya volt az öt évi oyklus befejezésével kiküldött leszámoló-bizottság előterjesztése és javaslata, a molyhez képest a közgyűlés elhatározta, hogy a mérleg szerint felosztásra kerülő 7348 frt 74 kr. tiszta nyereményből a befizetett és nyereményre jogosult 67480 frt tőkére 10%-ot, azaz 7209 frt 21 krt a részjegy-tulajdonosoknak kifizet, a fennmaradó 134 frt 53 krt pedig a leszámolóbizottságnak munkadij czimén kiadja. Ezután alapszabályok módosítását tárgyalta a közgyűlés, a módosított pontok között legfontosabb az az intézkedés, hogy az alapszabályokból azon szakaszt, mely szerint a szövetkezet alakulásától számított öt év múlva megszűnik, töröltetett és helyébe kimondatott, hogy a szövetkezet három éves cziklusokat alakit és igy minden tag 156 befizetést tartozik teljesíteni, a közös nyeremény minden üzletév végén kiszámittatik és a tagok javára iratik. A szövetkezet tagjai közé bármikor be lehet lépni anélkül, hogy a már lejárt részleteket pótolni kellene, miután a tagok a teljesített heti befizetések arányában részesülnek üzleti haszouban. A tisztviselő-választás következett ezután, amelynek során megválasztotta a közgyűlés elnökké \Popovics Jusztint, üzletigazgatóvá dr. Frankó Lászlót, igazgatósági tagokká: Ritsek Jánost, Lusztig Adolfot, Zuzmann Jánost, Anuló Pált, Wolf Zsig- mondot Deutsch Jakabot, Joncz Ferenozet és Szénáéi Jánost, — a felügyelő-bizottság tagjai lettek: Morvái István, Schvimmer Arnold, Gubás János, Braun Vilmos, póttagok: Goldmann Samu és Goldberger Ignácz, jegyző Révész Géza. A piczulás bank julius 1-én kezdi meg a kifizetéseket, az nj három éves cziklus pedig a julius 8-án veszi kezdetét. A kifizetéseket és a betétek fölvételét a Gyulavidéki Takarékpénztár eszközli.

Honvéd tűzoltók. Rornháber Adóit parancsnok 26 honvédet vezényelt ki, akiket Szállá Lajos helybeli önkéntes tűzoltó-parancsnok fog kiképezni a szakszerű tűzoltásra.

Gyorsvonat Nagyvárad-Szeged között. Hir

szerint a magyar államvasutak igazgatósága azon nagy fontosságú javaslatot terjesztette Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minister elé, hogy az alföldi vasúton Szeged-Rókustól Nagyváradig egy gyorsvonatot léptessen életbe, a hajnalban Szegedről induló és Nagyváradra 9 órakor érkező személyvonatot pedig szüntesse be. A kereskedelemügyi minister nem hozta ugyan még meg ez ügyben döntését, de azért valószínű, hogy októberben életbe léptetik az uj gyorsvonatot, mely jelentékenyen meg fogja könnyi- teei és kényelmesebbé fogja tenni a közlekedést Nagyvárad és Szeged között.

Viharágyúk. Ezzel az uj találmánynyal tesznek most érdekes kísérleteket országszerte. A mi me- gyénkbőn is van már: gróf Wenckheim Hoyos Fülöp állított fel viharágyút fási uradalmában és

eddig sikerrel működtek a jégfelhők ellen, melyeket az ágyúzás elriaszt a környékről.

Halálozás. Borbély János kosároldali jómódú földmives, a városi képviselőtestület virilis tagját és gyermekeit fájdalmas csapás érte. Szeretett neje Szilágyi Persida tegnap délelőtt 69 éves korában meghalt. Temetése ma délután lesz. — Nyugodjék békében!

Betörés Békésen. Feigenbaum Hermann békési csirkekereskedőhöz e hó 17-dikén éjjel ismeretlen tettesek az ablak befeszitése után behatoltak és ellopták a szobában levő 194 koronányi !10 és 20 filléres pénzkészletet. Érdekes a dologban, hogy a pénzt a tulajdonosok az ágy alá rejtették és a betörők mégis megtalálták azt, amiből az látszik, hogy a viszonyokkal ismerős egyéneknek van része a betörésben. A tettesek még nem kerültek kézre.

TŰZ volt Gyulán pénteken délután Balog János szücsmester körösparti házánál. A tűz belülről származott ismeretlen okból s nagy pánikot okozott a körösparti lakosság között, mert daczára annak, hogy a viz mellett fekszik, a tűzoltóság részéről csaknem teljesen hozzáférhetetlen volt. A városházi hídon ugyanis, vizipuskával átmenni nem lehet, mert — miért? miért nem? — a hid két végén egy-egy karó állja útját a közlekedésnek. A Menyhárt hid felől pedig nem lehetett kerülni, mert az állandó telep építése alkalmából a körösparton keresztben óriási mély árok van ásva a viz levezetésére. Szerencse, hogy szél nem volt, mert igy magától elaludt a tűz, pedig igen könynyen leéghetett volna a városrész azért, mert karót vertek a városházi hid két végére.

Hírek az arad-békési ág. hitv. evang. egyházmegyéből. A szemlaki egyház tanítóját az egyházmegye törvényszéke hivatalvesztésre Ítélte. A hívek egy része erre a lelkész ellen jelentett be panaszokat s vizsgálat tartását kérte. A vizsgálat megtartatott. A hangulatot szomorúan jellemzi azon körülmény, hogy ezen vizsgálat csak csendőri fedezet mellett vott megtartható és azon a vizsgálóbiztosnak csak revolverrel fel fegyverezve kellett megjelennie. A vizsgálat eredményével elégedetlen párt felebbezést adott be Sárkány püspökhöz, — azt hozván panaszul, hogy nem lettek kihallgatva s panaszuk nem lettek felvéve. Pótvizsgálatot kértek. A püspök erre uj vizsgálatot rendelt el. Ennek foganatosítására felkérte Szakmáry Arisztid egyházmegyei törvényszéki birót és Jeszenszky Károly lelkészt. Ezeknek legközelebb ki kellmenniök Szem- lakra. Az újonnan alakult simonyifalvi leánygyülekezetben is viszály tört ki. A gyülekezetnek egy negyede német, három negyede magyarajku. Eddig minden harmadik vasárnap tartatott német isteni- tisztelet. Most a gyülekezet közgyűlése elhatározta, hogy német istenitisztelet minden negyedik vasárnap tartassék. Ez ellen fellebbeztek a német ajkúak, kitéréssel fenyegetődzvén, ha a régi állapot vissza nem állittatik. Dr. Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelő felhívta Sárkány püspök figyelmét azon körülményre, hogy Gyulán 542, Sarkadon 350, Békésen 735, és Dobozon 369 ág. ev. hitv. lélek van, Ennek alapján a püspök utasította az egyházmegyét, hogy Gyulát és Sarkadot 792 lélekkel, Békést és Dobozt 1104 lélekkel önálló anyagyülekezetekké szervezze. Gyulán Koren esperes járt el személyesen szép sikerrel, amennyiben a gyulai ág. hitv. evang. hívek nagy örömmel és lelkesedéssel megígérték, hogy az esperest támogatni fogják egybázalakitó munkájában. A békési egyház alakításával Jeszenszky Károly lelkész lett megbízva. Ez előre jelezte ezen vállalkozás nehézségeit, amennyiben a békési határban felvett ág. hitv. evang. hívek legnagyobb része Mező■ Bérényben lakik és a viszonosság elvének alapján álló református egyházzal szemben, a külön egyházi szervezkedés ügye nem látszik valami felette sürgősnek és a helyzet által javaltnak. Mindezen ügyek a f. évi julius 3-án Mezö-Berény- ben tartandó egyházmegyei közgyűlésen kerülnek tárgyalás alá.

Fagylalt a népkertben. A népkerti vendéglőben egész nyár alatt fagylalt és jegeskávé kapható, mely újítást bizonynyal örömmel veszi tudomásul a népkert árnyas lombjai alatt hüsülő közönség.

Árviz a padláson. Gróf Wenchkeim Dénes dobozi kastélyában az ártézi kutból jövő viz rezer- vatorja — mely a kastély padlásán van elhelyezve -— kedden éjjen megrepedt. A kiömlő viz átáztatva a plafont, becsurgott a grófné boudoirjáha is, ahol nagy kárt okozott.

Veszedelmes fogást csinált hétfőn a csabai rendőrség, aminek azonban szerencsére nem lett komolyabb következménye. Hétfőn este a Sürgöny- utczában két rendőrrel czirkáló Válentinyi Márton rendőrbiztos egy gyanús alakkal találkozott és azt igazolásra szólította fel. Az ismeretlen a „Fiume“ szálloda hetesének mondotta magát, majd arra járásának czélját holmi pásztoróra emlegetésével akarta igazolni, de a rendőrök nem hittek neki és egyik rendőr gyufát gyújtott, hogy az arczába világítson. Erre a gyanús alak futásnak eredt és alig haladt nehány lépésre, két lövést tett a rendőrökre. A golyók a sötétben szerencsére őzéit tévesztettek és a rendőrök üldözőbe vették a veszedelmes embert, a ki előttük szaladva folyton azt kiabálta: Tolvaj 1 Fogjátok meg 1 A lövésekre és a zajra a házakból kisiető embereket sikerült is megtévesztenie, és azok szabadon engedték szaladni őt, mert azt hitték, hogy ő a tolvaj üldözője. A Lepény- utczában úgy látszik mégis félt, hogy elfogják, mert rövid időközben három lövést tett, hogy elriassza az embereket. A Vasut-utczán az útját álló Páger Pál pékmesterre is rálőtt, de őt sem találta, hanem azután csakhamar elmenekült a sötét mellékutczá- ban. A rendőrség azóta hasztalan keresi a lövöldöző embert, nem tud rá . akadni, pedig erős a gyanúja, hogy még a környéken van és valami veszedelmes betörő bandának a tagja.

Merész tolvaj. Mayer István gyulai asztalos- mester lakásába kedden reggel 7 óra tájban valaki az ablakon keresztül bemászott, mikor épen senki sem volt a szobában és az asztalon levő arany órát és lánczot magához vevén, eltűnt. A merész tolvajt a rendőrség — mint lapunk zártakor értesülünk — Goldberger Ignácz nagyváradi illetőségű asztalossegéd „személyében elfogta.

Öngyilkosság. Sárkány György szarvasi iparos e hó 13-án műhelyének mestergerendájára felakasztotta magát és mire észrevették tettét, akkorra ki szenvedett. Állítólag gyógyithatlan betegsége miatt keseredett el, hogy a végzetes tettre vetemedett.

A Békésvármegyei-Fehér-Kereszt-Egyesiilet. Jegyzőkönyv

felvétetett Gyulán, 1900. évi junius hó 17-én, a Békésvármegyei-Fehér-Kereszt-Egyesület ezen napon tartott választmányi üléséről.

Jelen voltak:

Gróf Almásy Dénesné és Lukács György egyesületi elnökök, dr. Kun Pál igazgató-főorvos, dr. Márki János egyesületi pénztáros és dr. Ladies László titkár; továbbá Dombi Lajosné, Jantsovits Emilné, Léderer Lajosné, Márki Jánosné, Schröder Kornélné, Berkes Sándor, Fábry Sándor, Gróh Ferencz és Zöldy János választmányi tagok.

Elnök az ülést megnyitván, felhívására az igazgató-főorvos előterjeszti az egyesület által fenntartott gyermekmenhelyre vonatkozó és a gyermekek tartásával felmerülő és a jövő 1901. évre vonatkozó költségelőirányzatot.

A választmány első sorban is a költségvetésbe beillesztett és egy újonnan szervezendő orvosi állás költségeinek fedezetére vonatkozó u-j tételt vette tárgyalás alá.

Erre vonatkozólag beható tanácskozás után kimondotta, hogy a jövő év január 1-től kezdve egy uj segédorvosi állást rendszeresít, mely segédorvos első sorban az igazgató-főorvos teendőinek részben való átvételére és főként a lelenczházban és GyulavároB területén elhelyezett gyermekek gondozására, kezelésére és gyógyítására lesz hivatva.

Az uj állás szervezésével és a betöltésre szükséges előzetes intézkedések megtételével az elnökséget és az igazgatóságot megbízza és az ezen állás szervezésével felmerülendő kiadások fedezésére a költségvetésbe az uj segédorvos fizetéséül 2000 koronát, lakbér illetményéül 400 koronát beilleszt.

Egyebekben az előterjesztett költségvetést az egyesületi választmány 23000 kor. — fillér előirányzott bevétellel és 20420 kor. — fillér előirányzott kiadással, észrevétel nélkül elfogadta és az országos Fehér-Kereszt egyesülethez felterjeszteni rendelte. — Kmft.

Dr. Ladies László.

Színészet.

Hegyesy Mari Gyulán.

— Fedora, Czigány, Lovoodi árva, Delila. —

Az az igéző szép asszony, akinek nevét e fölé a czikk fölé irtuk, s aki most négy napi ittlétével nemcsak meghódította, hanem valósággal feltámasztotta a gyulai közönséget halottaiból s színházba csalta a régi gyulai törzsközönséget, nem szereti, ha mint „szép asszonyról“ emlékeznek meg róla. Ezt a kis indiskrécziót eláruljuk azért, hogy jellemezzük őt, az istenalkotta művésznőt, akinek több joga van először is a művésznőt észrevétetni személyében s csak másodsorban a csodálatosan szép delnőt, akinek egész lénye vonzó harmóniában egyesíti az igaz művészi tehetséget a legpazarabban osztott női szépséggel.

Csodálatos kegye a sorsnak az, amit ennek az asszonynak jutatott. Tökéletes művésznő és tökéletes női szépség. Két olyan tulajdonságot egyesit magában, melynek egyike is elegendő jogezim arra, hogy királynőként váljon ki a hétköznapi emberek sokaságából. Az igaz, hogy könnyű neki művésznőnek lenni, mert csodás szépsége eleve is lebilincseli az embert játékával Bzemben, és könnyű neki szépnek lenni, hiszen igaz művészetének reflexe csillog hóditó külsején és művészetének magasztossága teszi még szebbé az istenadta testi szépséget.

Művészete és szépsége olyan asszonans akkordban egyesülnek, hogy nem lehet őt mint művésznőt méltányolni anélkül, hogy eszünkbe ne jutna a hódító szép asszonynak is tömjénezni és nem tudjuk a szépséget dicsérni anélkül, hogy művészetének is ne áldoznánk igazi hódolattal.

A kettő együtt képezi az ő egyéniségét, az egyéniség pedig olyan, mint az elem, vizsgálható, bonczolható, de részekre nem lehet osztani. K. Hegyesi Mari asszony úgy amint van, szépségével és művészetével egyetemben az, ami csoda, egy csodaszép rejtély, akiben estetikai sarkfogalmak érvényesülnek s az ő szépségének és művészetének rejtélyét megoldani, őt úgy is mint szép asszony, úgy is mint művésznőt analizálni, a középkori fizikusok arany- csinálásához hasonló meddő munka volna.

K. Hegyesi Mari asszonyt régen ismeri mór közönségünk. Nemcsak országos hírnevéből, hanem elég szerencsés őt a ragyogó pálya kezdetéről ismerni, midőn még mint vidéki színésznő egy bekövetkezett fényes pálya reményeivel és előjeleivel működött a világot jelentő deszkán. Legutóbb már mint a Nemzeti-színház művésznője vendégszerepeit nálunk, aminek bizony már jóval elmúlt egy évtizede s ez a csodálatos asszony azóta, csak emelkedett művészetben és szépségben.

/ Közönségünk, mintha felébredt volna lethar- gikus álmából, melyet az azóta megváltozott viszonyok borítottak reá, mintha újból a régi „szinház- járó gyulai közönség“ ébredt volna fel halottaiból, a mely annak idején ismertté és kedvező hírnevűvé tette a gyulai pénzügyigazgatósággá vedlett „Ko róna" vendéglő udvarán felállított Arénát. Hja akkor még más idők jártak, volt kedély, volt hangulat és pénz is volt Gyulán s a direktorok nem fáztak a gyulai nyári szezon alatt, mint most.

K. Hegyesi Mari asszony művészete négy napra mintha visszavarázsolta volna ezt az időt s ámulva láttuk, „hideg“ közönségünket felengedni, s ötször- hatszor tomboló tapsviharban kitörni az igaz művészet láttára sőt — hihetetlen, — még zsúfolt házat is láttunk.

Ezt a csodát mind ez a szép asszony hozta

létre.

A hétfői „Fedora" volt az első Hegyesi előadás. — Sardounak eme nagyhatású drámáját jóformán minden színházba járó ember ismeri, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy zavartalanul élvezzük a művésznő játékát.

Szűnni nem akaró zajos taps és egy szép csokor fogadták a jeles művésznőt. Az elég szép számú közönség zajos tüntetése kisérte egész debüt- jét; mely egyik legremekebb szerepe Hegyesinek, melynek minden mozzanatában bőtere nyílik valódi

művészetét érvényesíteni. — A szenvedélyek és indulatok nemes formában, összhangban fejeződnek ki az ő játékában, hangja, arezjátéka, mozdulatai madonna szerű, nőies bájjal hatnak, s a szenvedő nőt igazabb, megrázóbb vonásokkal festeni, mint a hogy ő teszi lehetetlen. — Minden túlzástól és pose-tól ment játéka megrázó hatást tetta közönségre.

Kalmár (Ipanofi) Deéri (De Siré) Szepessi és Krémer méltó keretet alkottak a művészi játékhoz, Kalmáron különösen meglátszott, hopy a kiváló partner nagy mértékben ambiczionálja őt s játéka ilyen kiváló partner mellett sem vesztett, de az határozottan észlelhető volt, hogy Kalmár a régi iskola hive s a Shakpere-darabok szavalását sehogy sem tudja levetkőzni az ilyen több realitást és való életet követő színmüvekben. Az episod alakok azonban Márkus kivételével, ki igen jó volt Ciril kocsis szerepében, erősen letőrpültek Hegyesi mellett snéhol, különösen az ensembletől könnyedséget és szalonias rutint követelő jelenetekben fonákul, sőt kínosan haladt a cselekmény.

K. Hegyesi Mari asszony másnap a Czigány-ban llépett föl, melynek hires „Rózsi“ szerepe — a magyar Ofélia — előző szalondarab légkörétől teljesen elütő, de egyik legjobb s vidéken nagy előszeretettel megjátszott szerepe Hegyesinek.

Ez alkalomból a gyulai nők nyújtottak föl ízléssel kiállított gyönyörű csokrot a kiváló művésznőnek.

Bár Hegyesinek nem otthona a népszínmű, s egyénisége, művészete, fejedelmi szépsége egyenesen a salondarabokba teremtették, mint Rózsi, elragadóan játszott. Finom nűansokkal, lágy színezéssel hatott, s a közönséget magával ragadta művészi játéka. A szerep nagy jeleneteiben s a lelki megrázkódtatások precziz formában való kifejezésében tüneményes volt s a közönséget valósággal extázisba hozta. Perczekig tartó, végletekig fokozódó zajos tapsviharral tüntetett mellette a közönség s ötször- hatszor hívták ki felvonások után a lámpák elé.

Szepessy-é volt az est sikerének másik fele. Az ő Gzigány-hhoz foghatót régen nem láttunk gyulai színpadon. Ezt az érdekes, rokonszenves alakot, keserű humorával,, könnyekben kaczagtató tragi- komikumával igazabban, sympatikusabban megjátszani nem is láttuk s Szepessynek ezért az estért mindent megbocsátunk, még a szezon alatt többször előfordult szerep nemtudást is. Nagy érdeme, hogy nem csinál komikumot, karrikaturát Zsigából s olcsó tapsokra nem vadászik a karzat részéről, hanem mindvégig öntudatos komoly művészettel játsza meg szerepét, egyetlen disszonáns akkord nem zavarja meg, nem mossa el az élesen megrajzolt kitűnő jellemet. Igen jó volt Krémer (Márton gazda) s ha olyan túl sok mókát nem csinál, még jobb lett volna. Kalmár (Peti) szintén bevált, azonképen Virág is mint Ferke hajdú. Borsiczky-ról mint mindig, ezúttal is csak elismerőleg szólhatunk, valamint Bándy Rózsiról és Keménytől is, kik élvezetesen énekelték el a legjobb magyar népszínmű eredeti szép népdalait, hanem Szalkaytól rossz néven vette a közönség, hogy Márkus-1 ugratta be a Kurta szerepébe, aki készületlenségét a legteljesebb szintelenséggel mutatta ki.

Régi érzékeny német drámában lépett fel másnap az ünnepelt művésznő. A darab gyönyörű morálja, nemesítő, léleknevelő eszméje ma is élvezetessé teszik a Lovoodi árvát s a rajta keresztül vonuló lágy, germán sentimentalismus daczára is sok század-végi és század-elejei színműnek fölibe helyezendő ma is. A Lovoodi árvát K. Hegyesi Mari játszotta meg fényes talentummal. Az első felvonásban az igaztalanul üldözött szenvedő árvaleány da- ezosságát, az érdekes gyermek-jellemet bravourral játszotta meg, később pedig nemes idealistikusan nőies s különösen a Rochester lord iránt ébredő, fokozódó szerelmében volt mesteri. Rochester lord jellemét kitűnő alakítással juttatta érvényre Kalmár s antipatikus szerepét művésziesen játszotta meg Borsitzky is. Botrányos volt azonban a Jászai Mariska szerep nem tudása, melyért azonban legkevésbbé sem őt, hanem a direktort hibáztatjuk, a ki már a nagy művésznő iránti figyelemből is megtehette volna, hogy ne ugrassza be ezt a fiatal színésznőt egy általa sohsem játszott és nem tudott szerepbe. Részvéttel néztük kínlódását és minden perezben féltünk, hogy el elakadó hangján erőt vesz a sirás a kínos helyzetben. — Ellenben dicséretet érdemel a kis Fekete Irénke, a ki még igazi jó színésznő lehet, ha — megnő.

Csütörtökön: Delilában lépett utoljára K. Hegyesi Mari asszony. Ez volt búcsú-fellépte és jutalomjátéka, melyre zsúfolásig megtöltötte a közönség a nézőteret. Á művésznőnek a második felvonásban szinréléptekor három szép csokrot adtak fel, melyek közül egy a „gyulai közönség— hódolata jeléül“ feliratot viselt. *•—

Ebben a darabban csábitó szirént játszik a szép művésznő. Csábitó és,észbontó szépsége a raffinirt asszonyi jellemet tele finomsággal, szellemmel, megteremtő játéka exczellál e darabban. Olyan mintegy veszedelmes, félelmetes és mégis hivogató örvény, melybe kábúltan, megtörtén rohan bele a szerencsétlen zeneköltő, a kit elbuktat, tönkretesz a csodaszép, szívtelen Delila. — A szereposztás ismét nagyot sülyesztett a darab jó előadásán s csak Déry, Kalmár és Szepessy képeztek méltó keretet mig Pálfi Mariska az egyáltalában nem neki való szelepben, igyekezete daczára sem tudott hatást elérni.

3 ezzel az előadással befejezte K. Hegyesi Mari asszony gyulai vendégszereplését s a közönség szinte fájó szívvel látta legördülni a függönyt, a négy napos, oly igazi műélvezetet nyújtó előadások után.

A színművésznő másnap a társulat drámai személyzetével Csabára utazott, hol ugyanazon [darabokat adták elő, amelyben Gyulán fellépett. — Csabán pénteken este a Lovoodi árvával kezdték meg a Hegyesi-előadásokat.

Az Operette személyzet Gyulán maradt s pénteken zónaelőadásban harmadszor a Sulamithot adták elő elég szép számú közönség előtt.

Ép ezen okból roppant szerencsétlen megválasztásnak tartjuk a Deéry Béla tegnapi jutalomjátékát is, mert ez a gyulai közönség előtt közkedveltségben álló, ambiciózus színész, egyebet érdemelt volna, mint félig üres házat, pedig a lefolyt színházi hét hatása alatt csak is ez lehet az eredmény. A