Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

Végül hadd írjak még rólad „kicsinyek öröme“, „nagyok mulatsága“, vagy nem tudom én hogy is nevezzelek várva várt polgáritta majális.

Nincs az a polgárisai, még a legtöbb órát mulasztó szekundás nebuló sem amelyik ezt a mulatságot elmulaszianá 1 a jövendő gavallérjai erősen kitesznek magukért az idén.

Hej! könnyű lehet mostanában „szekundát fogni“ a polgári iskolában, hiszen az önérzetes negyedbelieknek már is ott kalandozik lelkűk az ózondús levegőjű városerdőben s ugyancsak nehezen mehet az algebrai kivonás, meg a négyzetre emelés, mikor a fiatal szív dobog a padok közt s a majálison el járandó csárdás körül kering a képzelet nem pedig az 'alkali összetételű vegyületek hatása körül a lakmuszpapírt illetőleg.

A legfiatalabb professzor, Vári Rezső — kedves munkatársunk — dirigálja a lelkes ifjúságot és vezeti bele a tánczrendezés elemeibe s miután ilyen módon a rendezés jó kezekben van, nem sablonképen mondhatjuk, hogy a gyulai polgárista majális olyan majális lesz, amilyet csak a jövő évi polgárista majális fog túlszárnyalni, pláne ha gimnazista majális lesz.

— re.

Színészet.

Gésák, Geleji kis király, Görög rabszolga, A férj vadászni jár, Kis szökevény, Toska, Czigányszerelem, Szulamith.

Daczára a pártolás hiánynak, — mert az még nem pártolás, ha a Kis szökevényre és a Szulamith-ra akad publikum — Szalkay derekasan megállja helyét Gyulán.

A héten ismét egy pár élvezetes előadásban volt részünk.

Múlt szombaton a Gésák — daczára annak, hogy Gyulán már általánosan ismert -darab — esi nált egy kis publikumot. — Nem mondhatjuk, hogy elfeledtette velünk az előadás a Halmayék Gésák- ját, mert sem a Halmaynééhez hasonló hang nem akad a társulatnál, sem a tavalyi Vuntschit és Imá- rit nem érte utol az idei, de a darab általánosságban jobban ment. A lenorista hiányát is erősen éreztük s egy kis kedélyességre vall a társulat részéről, hogy a Catana és Mimóza duettjében Calana partieját Reginaid énekelte el.

A darabban Szalöczy Irén (Rolli-Polli), mint mindég, ezúttal is kiváít s hangja, játéka, elevensége, táncza mind hozzá járultak a jeles diva népszerűsítéséhez. Mimóza szép dalait Bándy Rózsi énekelte el, finoman iskolázott hangjával, játéka azonban nem elég temperamentumos. A Gésák esi nosak, kedvesek voltak. Szalkay (Vuncsi) ügyesen kuplézott, de Tisztay azért túlzásai daczára is kedveltebb Vuncsi volt, szintén azt mondhatjuk Szepessy- ről, a ki bár egyik legtehetségesebbnek ismert tagja a társulatnak, ebben a szerepébnn nem sokat produkált. Kemény baritonista szépen énekelte el dalait.

Vasárnap |Géléi kis királyt“ játszották. Gé- czynek ez uj darabja, noha el üt a tuczat nép- népszinmü termékektől s újabb, modernebb motívumokat visz bele a népszínműbe, jobbadán csak megismétlése előző jó darabjainak. Ugyanazok a motívumok, fejlemények, s bár meséje érdekes, tragikuma igaz, valójában biz ez csak festett világ és igazolja, hogy a népszínművek kora lejárt és csak akkor fog feltámadni, ha akad majd szerző, a ki a népet ismerni fogja. — Akkor nem látunk majd lobogós inget, százránczú csizmát selyem viganóban páthosszal szerelmeskedő paraszt leányt, hanem való életet, igaz szenvedélyekkel és igazi alakokkal. Mindaddig a népszínmű Írás — úri dráma, paraszti gúnyában:

A darab egyébként igen jó előadásban ment

Kalmár Gyula (Tardi) igazolta mindazon szép remén-eket, a mit első szereplőse alkalmából tehetségéhez fűztünk. Distingvált ízléssel dolgozik, szerepét átérzi, indulatait rutinirt formában fejezi ki, szóval egyik legtöbbet érő tagja a társulatnak, s igen nagy kár, hogy az igazi tragédiák légkörében még nem volt alkalmunk őt látni Gyulán, pedig ízlése, ambitioja oda vonzák őt inkább s igazi sikert ilyen szerepében érhet el. Jászai Mariska (Galamb Eszter) kedves jelenség volt. Krémer Sándor, igen jól játszotta meg Kovács sötét jellemű szerepét, Borsitzky Ilona (Nohemé) anya szerepében otthonosan, ügyesen állta meg helyét s a darab sikeréhez hozzájárultak még Páí/i/Mariska (Zsófi) Deéri (Barna) Szepessy (Péter) és Kemény Lajos ( ovák) akikről mindannyiról külön-külön is csak dicsérettel kellene megemlékeznünk.

Hétfőn este másodszor került színre a Görög rabszolga, a színi-idénynek ez a peches' megnyitó darabja, ezúttal azonban kiválóan sikerült, precziz .előadásban.

A legtöbb tapsot ezúttal is Szalóczy Irén kapta, de mellette Kemény Lajos, Bandy Rózsi, Szalkay, Jászay Mariska, Szepessy, Borsiczky is igen sok tapsot arattak, az összevágó gördülékeny előadás pedig a rendezés ügyes voltát dicsérte. A publikum azonban ezúttal sem erőltette meg magát.

Kedden „A férj vadászni jár.“ czinyi franczia csemegével kedveskedett Szalkay a közönségnek. Hogy az előadás elég nagy közönséget vonzott, csak azt bizonyitá, hogy sokan vágynak, akik vizet prédikálnak és bort is/.nak. Annyi tény, hogy a közönség pazarul mulatott.

És éppen az a bűne az ilyen daraboknak, hogy kitüuően lehet bennük mulatni. Raczagtató helyzetek, sziporkázó szellemű kétértelműségek ta karják benne a moral teljes hiányát és a meztelen erkölcsnélküliséget s a közönség bár megbotrán- kozva távozik, kénytelen elismerni, hogy kitünően mulatott.

Ebben]a darabban volt alkalmunk Gyulai Zsigát újból látni, a ki mint vendég lépett fel Gontran szerepében, s a ki tavaly óta' örvendetes haladást tett. Igen jó naturburs színész, szimpatikus, jóizü humora van, szerepét önállóan fogja fel, csak mozdulatainak nem természetes volta miatt vanelleue némi kifogásunk. — Szereplése alatt többször -zajosan megtapsolták.

Duchotelt I vadászni járás ürügye alatt hüt- lenkedő férjet Kalmár Gyula tőle megszokott rutinnal játszotta, Déry Béla (Morizett) egyik legügyesebb alakzatát mutatta be s finoman nüanszirozott játékával teljesen kiaknázta szerepét. Hasonlót mondhatunk Holéczy Ilonáról, a ki .szintén erős oldaláról mutatta be magát kedveset^ kifejezően játszott,

kár, hogy helyenkint nem tudta türtőztetni nevetését, Krémer (Cassagnot) szerepében egészen megállotta helyét, sa sikerhez Borsitzky, Szepessy, Pálffy Mariska is hozzájárultak ez utóbbi bár nem lát tűk még nagy szerepben, legkisebb szerepében is figyelemre méltó naiva. — Általában azon ban megjegyeztük, hogy a sugólyukhoz közel jobban érzik magukat a szereplők. A közönség ka- czagott, élvezett, tapsolt és inegbotránkozott, az ilyen ízletes franczia csemegének, daczára a „le- simfelésnek“ igen sok barátja és barátnője van Gyulán is.

)'Szerdán egy kedves zenéjü angol újdonság *A kis szökevény» került színre szép számú közönség előtt, a melynek egyhangú Ítélete szerint ez volt eddig a saison legsikerültebb operette előadása, a mi meg is látszott a közönség hangulatán. Mi csak az általános nézetnek adunk kifejezést, a midőn teljes elismerésünket fejezzük ki az igazgató, a társulat és az est szereplői iránt, kik mindnyá jan a legnagyobb gondal és teljes sikerrel működtek közre, hogy a darab kiállítása és precíz elő adása a legkényesebb igényeket is kielégítsék. Az ügyesen összeállított darab a „Nebántsvirág* alap- gondolatának sikerült variálása természetesen az újabb színpadi eszközök felhasználásával, sok-sok tánczczal, szerecseaekkel, álruhákkal és czintáuyér- ral tarkítva. A pompás előadás dicsőségének főrészé a kedves soubrett énekesnőt Szalöczy Irént illeti meg, a ki játékával, énekévol és tánczával egyaránt elragadott mindenkit. Valami megragadó kedvesség, diszkrét jókedv uralta, egesz játékát, dalait ügyesen és finoman adta elő, bogy legtöbbjét, ezek közóit a „király leány románczát* négyszer is meg- kellett ismételnie. Táncz betéteit ügyesen, rendkívüli könnyedséggel és plasztikus szépséggel lejtette, méltán zúgott fel tehát minden jelenése után elementáris erővel a tapsvihar. Külön is dicsérőleg kell kiemelnünk a kisasszony helyes szókiejtését, a melylyel a leggyorsabb Ütemű énekben is érthetővé tudja tenni a szöveg minden szavát. Rajta kívül a szereplők mindegyike is teljesen megállotta helyét. Kemény 'Lajos (Stanley Edvard) ügyesen mozgott és különösen a Szalóczyval való kettőseiben szépen énekelt. Szalkaynak (Tamarind) túlzástól ment játéka ez úttal is megtette kaczagtató hatását, Pálffy Mariska (Carmonita) megjelenésében szép, énekében jó és tánczábau ügyes volt. Teljesen bevált és ügyesen játszott Virágh Ferencz (Flipper) Szepessy, Borsiczky Ilona, Jászai, Bándi, az olasz énekesek és a kórus buzgóan es megfelelően alkották a keretet a főszereplők mellett. A zenekar jól működött. Ismételve és külön kell kiemelnünk a darab ösz- szeállítását, díszleteit és a sikerült rendezést, melynek ügyessége főleg a csoportjelenetekben tűnt ki. Reméljük, hogy a darabban lesz alkalmuk gyönyörködni azoknak is, a kik ez alkalommal elmulasztották azt megnézni.

Csütörtökön Toska, Satdou nagy .hii ű ideg-izgató drámája csalt egy kis közönséget a színházba. A darab meséje a múlt században játszik s egyike Sardou leg rémesebb drámáinak. A czimszorepet a kedveséért ölni tudó, szenvedésében nagy római nőt Toscát Holéczy Ilona játszotta meg bravour- ral. Mint drámai színésznőt ez alkalommal láttuk őt igazi nagy szerepben s szép tehetségét e darabban érvényesíthette először teljesen, kiváló hatást érvén el a darab nagy jeleneteiben. Kalmár Gyula Scarpi rendőrminister sötét jellemét alakította nagy készültségre és rátermettségre valló, kiváló játékkal. Déry Béla (Mario) szinpatikus szerepében minden tekintetben nagyobb szinpadon is dicséretre méltó játékkal működött közre a sikerben. A darab többi szereplői általában jól megállották helyöket. A közönség többször zajos tapssal honorálta az összevágó előadást.

Pénteken fél helyárakkal Dankö Pista specialitása a Czigányszerelem ment, a zenekar részéről több rendbeli gixerrel. A harmadik felvonásnál az a nagy derültséget keltő epizód merült fel, hogy a villany egyszerre felmondta a szolgálatot s a publikum és a színház egyszerre sötétben maradt. Kiolvadt az úgynevezett ólombiztositék, a mi állítólag a „legjobb családokban is megesik“, i lön a sötétség, sikoltozás, lótás, futás, kacagás a inig nehezen tudtak egy pár szál gyertyát keríteni, s e mellett a fényes világítás mellett folyt a darab tovább. A hirtelen elsötétülés azt a váratlan fordulatot idézte elő a szinházpártolás terén, hogy a színház egészen megtelt közönséggel, mert a sötétség oltalma alatt igen sokan jegy nélkül ugyan, de büszkén bevonultak a Thália templomába.

Az előadás maga elég simán gördült, csak egy.egy szereplő túlzásaiból lehetett észrevenni, hogy zónaelőadás van.

Tegnap a „szezon ütő kártyája“ Sulamith -került színre, előre láthatólag zsúfolt ház előtt, a jegyeket már napokkal ezelőtt lefoglalta a közönség.

A jövő hétnek kedves újdonsága lesz a Napóleon öcsém czímű kitűnő bohóság, melyben mint vendég Gyulai Zaigmond lép fel a czímszerepben, | ki e szerepébeu már fővárosi szinpadon is nagy sikert aratott.

A színtársulattal szemben, a publikum részéről az az észrevétel merült fel, hogy a darab nem kezdődik mindég pontosan és túlságos hosszuk a felvonás közök, a mire e helyen is figyelmeztetjük a diiektort.

A jövő hét műsora : Héttőn d. u. Petöfy-; este Mária bátyja. Kedden „Fekete rigó.“ Szerdán „Napóleon öcsém.* Csütörtökön „Bolond.“ Pénteken „Ku- ruezfuvfang“. Szombaton jjAsszcnyregiment“.

Közgazdaság.

Gazdasági próbaöntözés Csabán. Annak a nagy jelentőségű tervnek, melyet néhány év előtt vármegyénk alispánja dr. Rábry Sándor vetett fel, hogy az Élőviz-csatorna mezőgazdasági öntözés czéljaira berendeztessék, már a megvalósítása előtt állunk. Amint az eszme megteremtése, úgy a kivitel gyors előkészítése is nagy részt az alispáné, aki még 1898. évben felhívta Csaba község képviselőtestületét, hogy az általa kezdeményezett s az Élőviz-csatorna mentén létesítendő mezőgazdasági öntözések előkészítésére, valamint az öntözés hasznosságának az erre alkalmas területekkel biró gazdaközönség előtt való bemutatása czéljából létesítsen a nagy közönség számára könnyen hozzáférhető községi birtokán az úgynevezett borjú-réten egy próbaöntözési telepet, s azzal kapcsolatosan egy minta kenderáztatót. Egyben már akkor hangsúlyozta, hogy a földmive- lésügyi minister bizonynyal anyagi támogatásban is részesitendi a községet ezen közérdekű törekvésben. A község képviselőtestülete felkarolván és magáévá tevén az ügyet, az aradi kultúrmérnöki hivatal által elkészíttettek a próbaöntözés és kenderáztató tervei és költségvetése, és az alispán személyesen mutatta be azokat a földmivs. ministernek, felirattal is kikérvén támogatását, most örömmel hozza a képviselőtestület tudomására, hogy a földmivelési minister alábbi leiratával a 24000 koronára előirányzott berendezési költségek felét tárczája terhére elvállalta, s az üzem költségek megosztását is kilátásba helyezi. A minister leirata a következő: „Másolat 24779/V.—1900. szám. M. kir. földmivelésügyi minister. Nagyságos dr. Fábry Sándor urnák, kir, ta-i nácsos, Békésvármegye alispánjának Gyulán. A Csaba község határában létesítendő próbaöntözés és kenderáztató tárgyában múlt évi julius hó 15-dikén1 4656. ein. szám alatt kelt leiratommal kapcsolatosan értesítem alispán urat, hogy a IX-ik kerületi kultúrmérnöki hivatal a Gyula és Csaba községek határaiban összegyűlendő belvizeknek elvezetésére vonatkozó tervet bemutatta. Ezen tervből kitűnik, hogy a gyulai, és csabai határokban összegyűlendő belvizek az Élőviz-csatorna elkerülésével a gerlai holt Körös ág felhasználásával vezettetnek a békési zsiliphez, s igy az öntöző tervezetbe felvett szivattyú-telepre csak addig lesz szükség, a mig ezen belvíz levezetés keresztül nem vitetik. Méltányolva! alispán urnák e tárgyban múlt évi ápril hó 27-én 117. ein. szám alatt kelt felterjesztésében foglaltakat, annak létesítését előmozdítandó hajlandó vagyok Csaba községnek az öntözési tervezet kivitelére 12000 korona azaz tizenkettőezer koronát államsegélyképpen engedélyezni, mely összeg folyósítást a jogerős engedélyező határozat bemutatásától teszem függővé. Az esetben továbbá, ha Csaba község az alsó-fehér-körösi társulat által létesítendő lecsa- polási munkálatok kivitelét megelőzőleg létesíti az öntöző telepet és az öntözési berendezés oly időben készül el, midőn a viznek szivattyú segélyével való kiemelésére még szükség lesz, kilátásba helyezem még egyúttal az első évek üzem költségeihez való állami hozzájárulást is, ennek mérvére nézve azonban elhatározásomat azon időre tartom fenn, midőn a telep elkészültéről és az öntözés megkezdéséről alispán ur hozzám jelentést tesz. A felterjesztett terveket idezárva, oly felhívással küldöm le alispán urnák, hogy a fentiekről Csaba községet megfelelően értesitse, egyúttal pedig a tervek kiadása mellett a kérdéses munkálatok engedélyezése iránti eljárás folyamatba tételére hívja fel. Budapesten, 1900. évi május hó 24-ikén. Darányi s. k.“ — Ily körülmények között semmi akadálya nincs annak, hogy a próba öntözés létesítése azonnal foganatba ne tétessék, annál inkább is, mert a mellett, hogy a község a közérdeket is szolgálja ezen minta öntöző és kenderáztató berendezése által, magának a községnek is tetemes jövedelmet biztosit. — Ugyanis a borjú rétnek 175 holdnyi területét öntözésre berendezve azon a kulturmér- nökség költségvetése szerint holdanként legkevesebb 35. mm. széna termést és métermázsánként 1 frt 80. kr. nem magasan számított eladási árt véve alapul 11075 frt leend a brutto bevétel, melyből az 5700 frt évi üzem kiadás levonása után évi 5325 frt tiszta haszon mutatkozik, szemben a borjú rét eddigi 875 frt haszonbéri jövedelmével, vagyis 4450 frt évi több jövedelem lesz. Ha pedig a földm. miniszter leiratához képest egyideig az üzem költséget is megosztja, Csaba haszna e telepen természe-j tesen még nagyobb lesz, s azonkívül még 50 holdon kenderáztató létesíthető, mely a kisgazdák által terhelt kender szakszerű kiáztatására lesz okszerűen felhasználható s tanulságul szolgál a mesterséges áztatás meghonosítására. Ekként a tervezett gaz- gasági befektetésnek úgy közgazdasági mint magán gazdálkodási szempontból csak előnyei lévén az alispán felhívta az elöljáróságot, hogy a czélból, hogy a létesítés munkája még az aratási munkák előtt foganatba vehető legyen, a község képviselő- testületét rendkívüli közgyűlésre azonnal hívja össze s a borjú rétnek jelzett czélra való berendezését annak elhatározása alá bocsássa. Csaba község képviselőtestülete már legközelebb meg is tartja e tárgyban közgyűlését.

Felhívás tejfdlözőgép versenyre!

Nyílt levél az összes tejgazdasági gépgyárosokhoz

és azok képviselőihez.

Tudomásomra jutott, hogy az újonnan megalakuló falusi tejszövetkezeteknél és egyes tejgazdasággal foglalkozó bh'tokosoknál különböző rendszerű tejfölöző gépeket arra való hivatkozással adnak el, hogy az illető fölözőgépek ép oly tökéletes módon választják el a zsírt a tejből, mint az alfa separa torok. Szükségesnek vélem a gazdaközönség érdé keinek szem előtt tartásával e tekintetben felvilágosítást nyújtani.

Hivatkozhatnék ugyan az 1899. évben legutóbb Angolországban megtartott versenyre, hol az alfa separator messze fölülmúlta az összes használatban levő fölöző gépeket. De hogy a t. gazdaközönségnek alkalma legyen az alfa separator versenyképességéről és felülmuihatatlanságáról meggyőződést szerezni, tisztelettel telhivom az összes fölözőgép gyárosokat és azok képviselőit: vegyenek részt egy lludapesten rendezendő fölözőgép versenyben, hadd lássa a t. gazdaközönség, mely géppel minő eredményeket és minő kihasználást lehet elérni.

Hogy pedig a versenytől való tartózkodást semmi kifogással megokolni ne lehessen, kijelentem, bogy a fölözőgép-verseny összes hivatalos és rendezési költségeit viselni fogom, a verseny tebát a t. fölözőgép eladóknak költséget nem fog okozni, továbbá hogy a földmivelésügyi miniszterhez beadványt intéztem, melyben szakközegének | megbízottiénak a versenyre való kiküldetését kértem. Egy úttal kötelezőleg kijelentettem, hogy a kiküldendő közeg intézkedéseinek magamat alávetem. Ennélfogva tisztelettel felkérem a fölözőgép gyárosokat és képviselőit, szíveskedjenek a versenyben való részvételüket velem tudatni, hogy a kellő intézkedéseket meglehessem.

Pfanhauser Alfréd

mérnök, az Alfa Separator Részvénytársaság

159 1—1 igazgatósági tagja.

Törvényszéki csarnok.

Kinevezés. A gyulai kir. törvényszéknél üresedésben volt aljegyzői állásra az igazságügyminister Themleitner Gyula szombathelyi kir. járásbirósági joggyakornokot nevezte ki.

Bírói előléptetések. A minisztertanács előterjesztésére a király Pallay Jenő nagy-váradi törvényszéki bírót a Vil ik fizetési osztályba sorozott bíróvá nevezte ki. Ennek az előléptetésnek mi is szivünkből örülünk, mert Pallay, ki Gyulán hosz- szabb ideig biráskodoti, általánosan kedvelt sok jó baráttal biró, kedves ember volt Gyulán. Ismerőseink közül előléptették még ez év január 1-től kezdődő érvénynyel. Sereghy Mihály gyulai kir. törvényszéki birót és pedig a VIII. fizetési osztály

1. fokozatába, a b.-csabai kir. járásbíróság bárom albiráját: Babó Andort a IX. fizetési osztály I. fokozatába, Kiss Kálmánt és Mattiassi Alajost a IX. fizetési osztály 2. fokozatába. A békésvármegyei bírák közül előléptek még I Gyukits Viktor békési, Lipóczy István békési és Tapolcsányi Imre szarvasi aljárásbirók a IX. fizetést osztály. I. fokozatába.

A gyulai kiházasitó s temetkezési társulat ellen beadott csődkórvény ügyében a gyulai kir. törvényszék, május hó 30-án széles körönben bizonyára nagy érdeklődést keltő következő elutasító végzést hozott:

Fomucz Péter 8908/1900. P. sz. alá, Juhász Mihály és Pozsár Péterné pedig 4739/1900. P. sz. alá benyújtott csődnyitási kérvényeikkel elutasit- tatnak.

Indokok:

Panaszlott társulatoknak a 2 B. és U. alatt becsatolt alapszabályaiból kitűnik, hogy panaszosak a panaszlott társulatoknak nem hitelezői, hanem tagjai, kiket eme társulatok vagyonából az általuk s illetve nevükben befizetett tagsági dijak és illetve a részükre a társulat által biztosított nászjutalékok erejéig aránylagos rész illet és kik a nászjutalékaikat biztosító társulattól házasságra lépésük folytán az alapszabályok szerint őket megillető nászjutalékaikat követelhetik.

Miután pedig valamely társulattal szemben a csődeljárásnak czélja az, hogy a társaság vagyona a társaság hitelezőinek aránylagos kielégítésére fel - osztassák a netáni megmaradandó társasági vagyon a társaság tagjait a társasági szerződés illetve alapszabályok által megállapított arányban illetvén meg.

Miután társasági hitelezők nem létében á társasági vagyonról a társaság a társasági szerződésben, illetve alapszabályokban megállapított módon rendelkezik ;

miután a jelen esetben az egyes társasági tagoknak a társaság ellen az alapszabályok értelmében támasztható követeléseikről van szó, melyeket a társasági tagoknak joguk van az őket biztosító társulat ellen bírói utón érvényesíteni és a jelen esetben eme követeléseiket Juhász Mihály és Pozsár Péterné a C. és D. alatti ítéletek szerint érvényesíttettek is ;

miután továbbá eme követeléseknek bírói utón való érvényesítésének ez nem állhatja útját, hogy az esetleg nyilván a többi társulati tagok kárára történhetik, mivel a mennyiben a társulat azt észlelné, hogy üzletmenete egy, vagy más okból oly rosszul megy, hogy a társasági vagyonból az ösz- szes társulati tagok követelését ki nem elégítheti, a társulatnak jogában és érdekében áll feloszlatni és vagyonát a tagok között aránylagosan felosztani;

miután továbbá a társaság czéljainak többé meg nem felelő társaság feloszlatását és vagyonának a tagok közti megosztását minden egyes társasági tag is akár a társaság közgyűlése, akár jelen esetben a közigazgatási hatóság közbelépésének igénybevétele utján kieszközölheti;

miután végül a társasági tag követelése fejében a csődeljárásnak a társaság elleni elrendelése annál kevésbbé foglal helyet, mivel a csődeljárás rendjéni felosztásban a csődtörvény 195. §-a értelmében csak a követeléseiket a csődbe bejelentett hitelezők részesülnek, holott a jelen esetben a társaság vagyona a társaság által nyilvántartott tagokat illetvén, a társasági vagyon felosztása esetében ezek részesedési hányadaiknak külön bejelentése nélkül sem zárhatók ki a vagyon felosztásból;

mindezekből folyólag panaszosok, mint a panaszlott társulatok tagjai és nem hitelezői a panaszlott társulatok ellen tagsági minőségökből támasztható követeléseiknek csődeljárás utjáni kielégítését a csődtörvény 84, ás 87. §-ára való tekintettel nem követelhetvén, alaptalan csődnyitási kérvényeikkel annál inkább el voltak utasitandók, mivel az I-ső Gyula- és vidéke fiú- és leány-kiházasitó- és temetkezési társulat anyagi zavarának rendezése és esetleg ezen társulat felszámolása, mely társulatba vannak az összes panaszosok tagokként bejegyezve* a 3 */. alatti belügyminiszteri rendelettel kilátásba helyeztetett és ezen czélokkal ama társulat működésének felfüggesztése mellett a közigazgatási vizsgálat már el is rendeltetett.

Esküdtszéki tagok összeírása. A jövő évi esküdtszéki tagok összeírására választott bizottság az eskűdtképes egyéneket összeírta, összeiratott Gyulán összesen. 666 egyén. Az alaplajstrom junius hó 1-től 14-ig a polgármesteri hivatalban közszemlére van kitéve, mely idő alatt bárni felszólamlással élhet, a felszólamlásoki a pedig az észrevételek junius

16-tól 25 ig adhatók be.

Az első esködtszéki tárgyalás — mint azt már megirtuk, — e hó 6-án lesz az uj törvényszéki palota nagytermében Y. Szakmáry Arisztid kir. törvényszéki biró elnöklete alatt. Az első bűnügy, a melyben az esküdtezék verdiktet fog mondani, a gyomai szeretőgyilkosság, a második a dobozi apagyilkos ügye. A vádhatóságot dr. Liszy Viktor kir. ügyész, a gyomai esetnél a védelmet dr. Berényi Armin ügyvéd a dobozi esetnél dr. Frankó László ügyvéd fogja képviselni. Eme, városszerte nagy érdeklődést keltő tárgyaláson csakis belépő jegyekkel lehet résztvenni. Ily belépő jegyek ez idő szerint már csak korlátolt számban llyés Alajos törvényszéki egyjzőnél kaphatók.