Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-21 / 3. szám
Tiszteljük és becsüljük a társadalom minden munkás tagját, legyen az szellemi munkás, vagy testi munkás, gazdag vagy szegény, gazda vagy cseléd. A földmivelésügyi minister ur, a kinek szive a föld népének boldogulásáért oly melegen dobog, a ki minden lehetőt elkövet arra, hogy a mi jó magyar népünket a megélhetés rögös utján támogassa, gyámolitsa, az élet terheinek elviselésére mennél képesebbé tegye-, Gyula városában oly gazdasági munkásnak, a ki megbízhatósága, szorgalma, józan viselkedése által munkástársai közül kitűnt, 100 korona pénzbeli jutalmat adományozni és elismerő oklevéllel kitüntetni méltóztatik. A miniszter ur a jutalmazást évről-évre folytatni fogja. És most önhöz szólok, a nagyméltóságu miniszter ur által kitüntetett gazdasági munkáshoz Az ön szorgalma, az ön hűsége, az ön lankadatlan munkássága az ön törvény tisztelete ime köz- elismerésben részesül. Örömmel elismeri azt hazánk gazdasági érdekeinek főköre, Magyarország földmivelésügyi minisztere, elismerik a hatóságok, elismeri a társadalom, elismeri minden ember. Vigyék meg munkás és cseléd társaik köze annak hirét, hogy a szorgalmas cseléd és a jó munkás tiszteletnek örvend, hogy azt, a ki dolgozik, megjutalmazza a felsőbbség, megbecsüli a munkaadó szeretik embertársai. És a midőn a jutalmat és elismerő oklevelet átveszi, vigye haza és akassza fel szerény házának falára, hogy a késő nemzedék is láthassa még azt hogy mnnkás életével, lankadatlan szorgalmával odaadó hűségével, törvénytiszteletével, követésre méltó példáját szolgálta, munkástársai előtt annak mi az erény útja. Köszönöm ezt önnek és megszorítom munkában megkérgesült derék jobbját. És kérem, maradjon mindenkor hive azon szép erényeknek, melyeket itt most nyilvánosan megtisztelünk. Félje az Istent, szeresse ezt a drága magya hazát, tisztelje elöljáróit és munkaadóit, támogassa erejétől lehetőleg munkástársait, járjon elől jó pél dával a vallásosságban, munkásságban, hűségben szorgalomban és törvénytiszteletben. Isten áldása legyen önön és családján 1 Igazi megindultság vett erőt a szép olaszé * hatása alatt a jelenlevőkön, a mely a beszéd el hangzása után zajos éljenzésben tört ki A főispán ezután a jutalmazottal valamint i jelen volt feleségével kezet szorított, kik meghatottan mondottak köszönetét a kitüntetésért. Midőn a fentiekben a valóban diszes ünnepély lefolyásáról beszámolunk, örömünkre szolgál ma- gasztaló szavakkal, megemlékezni a jutalmat adó Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterről, ki ezzel a tényével ismét igazolván, hogy a becsületes munkálkodás mindenütt elismerésre talál a szegény földmivelők iránt is gondoskodást tanúsít a kormány és társadalom, ismét eredményes kezdeményező lépést tett az elégületlenség és az alaptalan izgatás elnémitására; és örömünkre szolgál elismerésünket nyújtani a hatóságnak, a mely az ünnepély rendezésével és azon való részvételével a jutalmazás értékét emelvén, oly sokat használt a kitűzött czélnak, a társadalmi béke és ezzel a józan előre haladás biztosításának. 154—1900. sz. Hirdetés. Gyula város bel- és külterületén (Eperjes puszta kivételével) a tavaszi lóvizsgálat folyó évi január hó 30. és 31-ik napjának délelőtti 8 órájára a „Magyar Királyihoz czimzett vendéglő előtti térre, az Eperjes pusztai lóálloinány megvizsgálására pedig február hó I sö napjának délelőtti 10 órája Bangó János eperjes pusztai tanyájára ezennel kitüzetvén, fölhívom az összes lótulajdonosokat., hogy a kitűzött helyre és időre lovaikat a törvényes következmények terhe alatt elővezessók, illetőleg elővezetteaaók. Gyulán, 1900. évi január hó 17-én. Gyulaváros rendőrkapitányától. 20 1—1 Endrödy Géza, rendőrkapitány. H i r e k< Az Otthon deczemberi és januári példányait mindkettőt változatos, dús tartalommal lapunk mai számához mellékelten küldjük t. előfizetőinknek. Ankett a telepítés és parczellázás ügyében Csütörtökre hívta össze Darányi Ignácz földmivelésügyi minister az ország fővárosiba a telepítési ónketet, hogy az ország hozzáértő vezető emberei megbeszéljék, mi a tenni való a telepítési ügyben különösen a telepítési ügynek szélesebb mederbe való terelése czéljából. A telepítés és parczelláz-ás az országnak talán egyetlen vármegyéjét sem érdekli oly mértékben, mint Békésvármegyét, ahol most történik a Trauttmannsdorf-féle birtokok par- czellázása, s egy annál háromszorta nagyobb latifundium, a gyoma—ondrődi 29000 holdas uradalom parczellázása esetleg a legközelebbi jövő feladata De nemcsak közgazdaságilag, hanem személyileg is érdekli a telepítési ügy Békésvármegye közönségét amennyiben a földmivelésügyi ministerium kebelében a telepítési ügyosztály élén dr. Bartóky József áll, magát a nagyfontosságú törvényjavaslatot és annak óriási tanulmányról tanúskodó indokolását Ke'ry Gyula készítette, ki a telepítés tauulmáuyo zására Németországban is volt. Az áuketre meghivatott és abban élénk részt vett dr. Lukács György Békésvármegye főispánja is, aki a nagyfontosságú tanácskozásoknak egyik legnagyobb figyelemmel hallgatott szónoka volt. Lukács György az általános tárgyalás alkalmával tartott beszédében „az Alföld szempontjából sürgősen megoldandónak tartja, kivált a parczellázást; a felmerült bajokat arra vezeti vissza, hogy fölverték a földek érát. Békésvárme gyében egy külföldi birtokosnak, Trauttmausdorfnak 11000 holdas birtoka igen szép eredménynyel par czelláztatott; lett belőle két középbirtok, egy 1000 és egy 800 holdas birtok, számos kisbirtok éa szá mos birtoknólkűli ember is kapott 1—2 holdas par czellát. E parczellázás hatása sociális szempontból igen üdvös volt. A parczelfáz ásnál a kis emberekre helyezné főképp a súlyt, nem pedig a középbirtokra. A parczellázásná 1 ne az eladók, hanem ■ vevők részesittesBenek állami támogatásban. A Ham által nyújtott támogatás állhat adó és illeték kedvezményekben és hiteladósban.“ Dr. Lukács György fejtegetéseit magáévá tette s mindenben hozzájárult felszólalásában Hieronymi Károly is. A vármegye területén levő közutak hálózata az 1899. évben következő volt: állami münt 88319 kim., törvényhatósági ut 45*063 kim. kiépített és 824479 kim. kiépítetlen; összesen 59*621 kim asuti állomáshoz vezető utak 0-701 kim. kiépített községi közlekedési utak 683*710 kim. kiépítetlen özdülő utak 3406*810 kim. kiépítetlen; összesen — Köszönöm. Még ma intézkedem. Két jó barátomat el is küldtem és sikerültl is másnap délelőtt kilencz órára a fegyveres ta lálkozót megállapítani. így keveredik az ember párbajba egy isj meretlen magánhivatalnokkal a mért az utazik holott menyasszonya van. Én nem is tudom, miért nem adnak több dolgot és kevesebb fizetést a magánhivatalnokoknak. Akkor nem lenne idejűk és pénzük utazni. Másnap királyi pontossággal megjelentünk a párbaj színhelyén, Sztrakay vívótermében Sztrakay bevezetett a nagy terembe, ő pedig félrevonult verset Írni. Odabent már várt négy teljesen idegen úr, kik közül három elénk sietett A plisszirozott ingű nem volt köztük. Bemutatták magukat s a harmadikat. Az utóbbiról fel jegyzem, hogy állatorvosnövendék volt. Ez volt a párbaj-orvos. — Bocsánat uraim! kezdék; a segédek visszaléptek, mi ma reggel vállaltuk el az ügyet Remélem, nem lesz kifogásuk. — Ó a világért sem. Tehát kezdjük. Nekivetkeztünk. Én ezalatt Báró Pétert fixiroztam. Gyönge kis figura volt. Nem méltó Annához. — Rajta 1 Összecsaptunk, ő behunyta a szemét, kitátotta a száját s úgy vagdalózott, mint Kinizsi a kenyérmezei ütközetben. Egyszer aztán én is nekieresztettem a kardomat. A következő pilla natban én elvesztettem az orrom hegyét, ő meg a füle végét. Véresek voltunk. Az állatorvosnö vendék rögtön egész szakszerűen kezelés alá vette Báró Pétert. Én felkötöttem az orromat Ekkor Sztrakay Norbert újabb csoportot vezetett a terembe. Köztük a plisszirozott ifjút. — Hát maga mit keres itt? mondám nek zsebkendő alól. — Mit? Hát hozom Báró Pétert párbajra — Micsoda, hát nem az az, kivel én meg- verekedtem ? — Majd csak ezután verekszünk — mór dúlt egy mély basszus — mely nem magán, hanem egy közhivatalnoknak is becsületére vált volna. — Köszönöm, nincs több orrom, de annak az úrnak van még egy fél füle. Próbáljon annál szerencsét. Ezzel a fületlen úr segédeihez fordultam. — Hogy jöhettek én hozzám azzal, hogy segédek megváltoztak ? — De kérem, tényleg megváltoztunk, teg nap Grosz és Solymári voltak, mi csak reggel álltunk be. — Hajlandó ön bocsánatot kérni ? mondá a fodros ingü. — Soha. Majd ha megnő az orrom, ve rekszünk. Ezzel kivonultunk barátaimmal. A-z ajtónál újabb csoporttal találkoztunk, mely befelé igye kezett: ez volt a fületlen úr ellenfele. Kérdez ték, hogy be lehet-e már menni ? — Csak tessék. Van még egy ép ember odabent. Hazamentem. És most is ülök a Florián- utczai polgári berendezésű szobában, tanakodva azon, hogy | kinek vágtam le a fülét, 2. ki vágta le az orromat, 3. miért vágták le egyáltalán az orromat és 4. miért vágtam én le az ismeretlennek a fülét? Tanulság: Veterán leányának csak akkor udvarolj, ha a vőlegénye itthon van. 185*904 kim. kiépített es 4415*799 klm. kiépítetlen;' az összes utak hosszasága 4603 703 kilométer. Az aradi ügyvédi kamara értesítése szerint az 1899. év deczember hó 3l-én a vármegye területén 66 ügyvéd és 26 ügyvédjelölt működött; újabban bejegyeztettek. Debreczeni Lajos ügyvédjelött dr. Bácsi Lajos gyomai ügyvédnél, Forsner Jenő ügy- édjelölt dr. Reismann Adolf szarvasi ügyvédnél és Szabó Lajos ügyvédjelölt Fábry Károly b.-csabai gyvódnói. Az örökimádás templom javára rendezendő angverseny előkészületei nagyban folynak s az dei farsangnak, habár egyetlen, de mindenesetre szenzácziós eseménye lesz. A szereplők még teljesen nincsenek megválasztva s igy egyelőre mi sem árulhatunk el az érdekes programmból sémit. — A hangverseny valószínűleg február elején lesz. Legújabb határozat szerint a hangverseny tán közvetlenül a gyulai fiatalság fog rendezni ögtönzött mulatságot, csak a férfiak által fizetendő ülőn belépti dij mellett, a megyeház termében. A angverseny és az ezzel kapcsolatos tánczmulatság ánt városszerte élénk érdeklődés mutatkozik. A gyulai róm. kath. főgimnázium alapja javára — mint megírtuk — a Józsefvárosi polgárok kőében külön gyüjtőiv czirkulál. A gyűjtésen Gerléin Roinkardt és Niedermayer Béla tanító buzgólkodnak, gyüjtó-iven eddigelé aláírtak : Freund Sándor 5 frt — kr M. Sehriffert József 20 Schneider Lőrincz 2 n 1 » Kempf Mihály 2 n n Kaudersz Adolf 5 » Sehriffert Mihály 25 n 1i Csomós Gyógy 5 n n Remele József 10 n K. Sehriffert József lő » n K. Sohriffert István 20 » 1) Ludvig Ferencz 5 n » Góg András 5 d n Ludvig Ferencz 15 M *■ »> Kern Márton 5 )? fi ifj. Implom János 5 Endresz Ferencz 10 Frőhner Ferencz 10 Pflaum József 5 Implom József 5 „ 2C Hoffmann Márton 5 11 Ludvig András i 11 11 id. Implom János 5 w özv. Sehriffert Józefné (972. 82 ,)5 »> Illich Antal 15 n összesen : 20ö frt 20 kr. Ez összogen kivül az I. sz. tőiven e héten jegyeztettek: Jeszenszky Béla 40 frt — kr. Somogyi János (férfi szabó) 20 1 — VJ Kuk la Ferencz 25 N. Kukla István 25 Geiszt János 10 Baudermann János 5 ipunk múlt számában kimutattatott: 24*220 j» 11 most közölt gyűjtéssel együtt összesen 24*560 frt 20 kr. Kinevezés. A vármegye főispánja Bvcskó KorioláD joghallgatót, a vármegyei számvevőség zámfejtő osztályához számgyakornokká nevezte ki. Az elmegyógyintézet köszöneté. Az elme- gyógyintézet igazgatósága annak idején felkérte fővárosi és vidéki lapok szerkesztőit és kiadóit, hogy lapjaikat a gyulai elmegyógyintézet részére ijtalanul küldjék. A fölkért lapok közül a „Budapesti Hírlap“,. „Ország-Világ", „Pesti Napló“, Nagyvárad“, „Szabadság“, „Szarvasi Lapok“1 Orosházi Újság“ és „Békés“ tettek eleget az gazgatóság kérelmének és a humánus czélt Szolgálva, megindították lapjaikat a szegény elmebetegek részére, miért is a kórházi bizottság e lapok szerkesztőinek és kiadóinak január 12-éu tartott közgyűlésében köszönetét szavazott. A képviselőtestület folyó hó 16-án Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgya a gyula-barakonyi tervezett helyi érdekű vasút tárgyában kiadott és lapunkban annak idejében egész terjedelmében közölt kereskedelmi miniszteri rendelet volt. A kérdés élénk tárgyalást keltett, amelyben* részt vettek : Keller Imre, Oláh György, Kóhn Dávid, Léderer Lajos, Lendvay Mátyás képviselők és végül a tanács ja vaslatával szemben, Keller Imrének Dutkay Béla polgármester áltál bővített indítványa fogadtatott illetőleg szó szerint a következő határozat ho zatott : „Jóllehet, az 1898-ik évi augusztus hó 10-én 104. kgy. sz. a. hozott határozat azon részét, mely szerint az úgynevezett Lunkaságnak Gyulavárosával való közvetlen kapcsolatba hozatala kiváló közgazdasági szükségletet képez, — a képviselőtestület ez alkalommal is fenntartja, mindazonáltal tekintve, hogy az emlitett határozat meghozatala óta a pénzügyi viszonyok oly nagy mértékben rosszabbultak, bogy a Gyula-seprős barakonyi b. é. vasút részére felajánlott és kölcsön utjáo beszerzendő 100,000 frtos segélyösszeg visszafizetése 50 éven ét, 10,000 frtos évi megter heltetést vonna maga után, mi egyéb jövedelmiforrás hiányában, a községi adófizetőkre háruló pótadó utján nyerhetvén csak fedezetet, az a város anyagi helyzetének súlyosbodása és az elodázhat- lan közszükségletek fokozott mérvű szaporodása következtében alig elviselhető közterhet képezue tekintve, hogy az emlitett helyi érdekű vasút még e mai napig sem jutott a létesítés azon stádiu mába, melynélfogva annak a közeli időben, való kiépítése remélhető lenne, mert egyfelől a kedve zőtlen pénzviszonyok az érdekelt községek támo gatását kétségessé teszi, másfelől pedig a tervezett vasút mentén fekvő nagybirtokok tulajdonosai an nak segélyezésére irányuló anyagi támogatásukat fel sem ajánlották. Végül pedig tekintve, hogy az emlitett vidéknek Gyulavárosával a közgazdaság igényeket a vasútnál hasonlithatlanul jobban kielégítő kőut által leendő összeköttetése iránt mozgalom indult meg s az erre vonatkozó kedvezményező lépés a képviselőtestület részéről- megtéve is lett: a képviselőtestület a szóban forgó h. é. vasút segélyezési ügyének a napirendről való levételét egyhangúlag elhatározza annyival inkább, miután engedményesek a fent hivatott számú határozatban foglalt kötelességnek meg nem felelvén, a képviselőtestület feloldottnak érzi magát, engedményesekkel szemben, minden kötelezettségek ajől. A földmivelésügyi miniszternek a munkó.sköz- vetites ügyére vonatkozó rendelete alapján, mun- kásközvéti tőül Bessenyey Vendel városi rendőrkapitányi biztost, helyetteséül pedig Adám Sehriffert József városi tanácsnokot rendelték ki. Uj Ügyvéd. Szarvason dr. Hajós József ügyvéd, miután az aradi ügyvédi kamara lajstromába felvétetetott, megnyitotta irodáját. Névváltoztatás. Stenczel Lajos csabai állomás felvigyázó, vezetéknevének Somogyi-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. A gyulai kaszinó a múlt vasárnap tartotta szokásos évi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfőbb tárgyát az ujraalákulás, vagyis a tisztikar és vá- asztmány újra választása képezte. Ezt megelőzőleg felolvastattak az elmúlt év eseményeit, s a kaszinó bel életét és gazdasági ügyeit feltüntető jelentések. Fekete József igazgató lészletes jelentésben számolt be a kaszinó múlt évi társas életéről. Felemlíti, hogy a vidéki társas egyletektől magasabb szellemi missió betöltését csakis azok erejéhez mérten lehet kivánui, s oly értelemben a gyulai társaB kör is megfelelt feladatának. Ezenkívül különös érdeme a kaszinónak, hogy a tagok a mindennapi élet fáradalmai után egymás társaságában kellemes szórakozást találtak benne, s a rendelkezésre álló hírlapok, könyvek igénybe vételével pedig megfelelő szellemi élvezetben részesültek. S ez utóbbi körülményeket véve alapul, a kaszinó bel- életébeu határozott haladás volt észlelhető. A tagok, különösen a téli éB tavaszi hónapokban az előző évekhez képest fokozottabb mérvben látogatták a kaszinó helyiségeit, átlag naponként 40—50 tag találkozott s keresett szórakozást a kaszinóban. A mindennapi érintkezés üdvös hatással volt a tagoknál az összetartozÓBág érdekének ápolására, fokozására, általában lehetett tapasztalni, bogy a tagok egymásra nézve a kaszinói társalkodást kellemessé tették, úgy, hogy többeknek a kaszinó második otthonává vált, A tagok Bzáma 110—115 közt váltakozott. Nagyobb mérvű társas összejövetel két ízben volt. Egyik alkaloméi a távozó honvéd huszár tisztikar búcsúztatása, a kiknek távozása érzékeny veszteséget képezett, továbbá a békés-bánáti ev. ref. egyház megyei közgyűlés tagjainak látogatása alkalmával. Még több kisebb jelentőségű összejöveteken kívül tánczmulatság, avagy más társas-estély a lefolyt évben nem volt. A kaszinó intéző köreiben ez irányban is meg lett volna ugyan a jó irányú szándék, de azt a viszonyok alakulása folytán ez évben nem érvényesíthette. Végül javasolja, hogy a kiolvasott lapok, folyóiratok s kijátszott kártyák a helybeli kőzkórbáz igazgatót ságának megkeresésére az elmebetegek részére engedtessenek át. Ezek után megemlékezvén az elhuDyt qgtársról gróf Zichy Rezső honvéd főhadnagy vá- ■atlan elhunytéról, a kinek ravatalára a kaszinó egy buzgó tagjának elvesztése felett érzett mély részvéte jeléül koszorút helyezett és Simon Endre nyug. kir. törvényszéki bíró elhalálozásáról, köszönetének adott kifejezést a személye iránt nyilvánított bizalomért s annak kijelentése mollett kérte állásának további viseléséről való felmentését. Felolvastattak még a pénztárnoki, köhyvtárnoki és számvizsgálói jelentések, előterjesztetett a folyó évre szóló költségvetés, melyekből kitűnt, hogy a kaszinónak múlt évi 4017 kor. 92 fillér bevétele, 3899 kor. 48 fillér kiadása volt, s igy a múlt évi 315 kor. 70 fillér maradványnyal összesen 433 kor. 14 fillér feleslege van. A tagdíj hátralék 1066 kor., a folyó évre előiránvoztatik 4030 kor. 40 fillér szükségletei szemben 4091 kor. 14 fillér bevétel tehát 1060 korona maradvány. Az igazgatói, pénztárnoki, szám- vizsgálói, könyvtárnoki jelentések a műkő nő tisztviselőknek köszönet nyilvánítása mellett vétettek tudomásul I elhatároztatott, hogy a kiolvasott újságokat, folyóiratokat, kijátszott kártyákat a Békésvármegyei közkórház részére engedi át a kaszinó; a játékárakat, miután abból tetemes jövedelme van, pénzügyi viszonyokra tekintettel, leszállítja; a Pester Lloyd czimü újság helyett az Ország Világ, Kakas Márton, Magyar Figaró és Békésmegyei Hírlap czimü lapokat járatja. Ezzel a tisztikar és választmány beszámolván múlt évi működéséről, Jantsovits Emil, a kaszinó elnöke hálás köszönetét fejezi ki az egylet tagjainak a beléjük helyezett bizalomért. Következett a tisztujitás Keller Imre kor- elnök, Szabó László körjegyző, Schmidt József-sza- vazat-küldöttségi elnök, dr. Follmann János és Kürthy László küldöttségi tagok közreműködése mellett. Elnökké egyhangú lelkesedéssel újból Jantsovits Emilt választották meg, alelnökké Haviár Lajost, gazgatónak Fekete Józsefet, pónztárnokká Blaur Gyulát, könyvtárnokká Sinszky Ferenczet, Hoffmann Viktor helyébe, aki elfoglaltsága miatt nem vállalkozott újból az állás betöltésére, ügyészszé dr. Frankó Lászlót. A számvizsgáló bizottság elnökévé dr. Rombay #. Q 1 fT V V W 1*1 / ■ T* Q ÍV 1 O V IT n A/s\ It U a m m a «a a a .41 a a Z. Jt T |t * 1 mert Zsigmond, tagjaivá Nuszbek Sándor és Szabó Emil választattak meg. Az igazgató választmányba beválasztattak rendes tagokul: Csillag László, Dutkay Béla, dr. Fábry Sándor, Schmidt József, Somossy Zsigmond, Rezey Szilviusz, dr. Bodoky Zoltán, dr. Zöldy János, Fürdők István, Hoffmann Mihály, Schröder Koméi, dr. Tholt István, Fekete Gyula, V. Szakmáry Arisztid. Domby Lajos, Novák Kamill, Oláh György, Csák György, dr. Sereghy Mihály, Bodoky Mihály. Póttagokul: Gróh Ferencz, Nuszbek Sándor és Pap Tivadar. Az újvárosi kör mulatsága. Kedves mulatság hirét közöljük olvasóinkkal. A gyulai újvárosi olvasó kör, mely eddigi mulatságaival eddig is jó renumét szerzett magának, -az idei farsangon moustre hangversenynyel lép a közönség elé, mely bizonyára élénk érdeklődés és pártolásra talál mindenütt. A mulatságról a következő meghívót vettük. A gyulai újvárosi olvasó kör 1900. év január 28-án saját helyiségeiben, felerészben a fehér kereszt egyesület gyulai lelenczháza, felerészben Baját pénztára javára felolvasással egybekötött táncz- vigalmat reudez. Belépti-dij személyenként 1 kor., család-jegy 2 kor.. Kezdete este 7 és fél órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a „Bókés“- ben nyugtáztatnak. Műsor: 1. Felolvasás, tartja: Dr. Berkes Sándor ur. 2. Magyar népdal, előadják hegedűn: Haverda Ferenez, Moravánszky Sándor és \Orbán Antal urak. 3. Monológ: „Asszony szeretnék lenni“, előadja: Tóth Erzsiké k. a. 4. Magyar népdalok, előadják hegedűn: Haverda Ferencz, 'Móra-
