Békés, 1900 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

21-ik szám Gyula, 1900. május 27-én XXXII. évfolyam f 1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . 10 kor. — fii. Pél évre ... 5 „ — „ Évnegyedre . . 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fii. J f f Társadalmi ós közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: KI ó li n ID á v i d. f 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay. Perencz háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyiit-tér sora 20 fii. I ____Ja Me gyegyülés előtt. ii. Folytatjuk a hétfői törvényhatósági köz­gyűlés tárgyainak múlt számunkban megkez­dett ismertetését, amelyek között nagy szám­ban találunk a vármegye egészének szem­pontjából érdekes ügyeket. A ministeri leiratok között szerepel a belügyminister rendelete, melyben a rend­szeresíteni kért uj szolgabirói állások szervezé­sét, miután annak szüksége a bűnvádi per- rendtartás életbeléptetésével beállott munka­szaporulat mérvéről még tájékozódás nem volt szerezhető, nem engedélyezi, minek foly­tán az állandó választmány a munkaszaporu­latra vonatkozó adatok gyűjtésének elrende­lését javasolja a közgyűlésnek. Ugyancsak a belügyminister elbírálva leküldi a vármegye 1900. évi költségvetését, amelynek keretében tudvalevőleg a várme­gye több tisztviselői állás javadalmának eme­lését irányozta elő. A minister ezen fizetés- emeléseket nem engedélyezte és csupán a szükséges négy házi szolga alkalmazására emelte megfelelő összeggel az állami dotácziót. A földmivelésügyi minister tudatja a vár­megyével, hogy közbenjárására a honvédelmi minister a közös hadügyministerrel egyetér­tőig intézkedett, hogy jövőben a mezőgaz­dasággal foglalkozó tartalékos legénység le­hetőleg oly időben hivassák be fegyvergyakor­latokra, amely időre nagyobb mezőgazdásági munkálatok végzése nem esik. Békésvárme­gye törvényhatósága tapasztalva a tartaléko­soknak alkalmatlan behívásából keletkező károkat, többször sürgette feliratában ezen intézkedés kiadását és bizonyára örömmel fog értesülni akcziójának sikeréről. A közkórházi szabályrendelet módosításá­nak tervezotót a belügyminister több észre­vétellel küldötte vissza, amelyekre nézve a T A. R C Z A. Régi híres czigányzenészekről. A „Békés“ számára irta: Markó Miklós. Kenderszinszakállú Zsigmond király idejé­ben egy néptöredék vándorolt be a magyar ha­zába : szegény, műveletlen néptöredék, elkésett raj a nagy népvándorlás anyaköpüjéből. Nem hóditó szándékkal jöttek, kard helyett kopotf hegedűket, ágyúk helyett kopott czimbalmokat hóztak magukkal. Honnan jöttek, honnan szár­maztak, ki mondhatná meg? A történetíró hasz­talan igyekszik e titok arczárói a fátyolt fölleb- benteni, nem sikerült az eddig még senkinek, mert maguk az érdekeltek legkevesebbet tudnak önmagukról. Mondják, hogy ők építették Egyp- tom évezredes gúláit, s a nap csókjára csodás hangokat zengő sphinx rabszolgaságuk pusztuló emlékköve. Nyelvök Indiára utal, mint szárma­zásuk helyére, de emléket itt sem hagytak ma­guk után, s a békés hindu még meséiben sem említi rég elszakadt mostoha testvéreit. Nem is tudunk róluk előbb bizonyosat mondani, mig a 15-dik század elején Magyarországba nem köl­töztek. Alig telepedtek le hazánkban, midőn oly oldalról kezdték bemutatni tehetségüket, mely csaknem rögtön dicsőséget és honosodási jogot szerzett nekik. Kivették a benszüiöttek kezéből a zenét, s azt saját modoruk szerint kezdték előadni. A nemzet, mely hivatott zenészeinek kezdé tartani a jövevényeket, nem is kisérlé meg tőlük visszahódítani zenéjét, egész a mai közkórházi bizottság megteszi a szervezet lé­nyegét nem érintő javaslatait, kapcsolatosan pedig a közkórházi alkalmazottak nyugdíj igényeinek megállapítására és szabályozására vonatkozó rendelkezéseknek a szabályrende­letbe való felvételére tesz előterjesztést. Egy uj vármegyei szabályrendelet alko­tása is lesz a közgyűlés feladata. Nevezetesen a házalókereskedés korlátozásáról az egyes köz­ségek által alkotott szabályrendeleteket a kereskedelemügyi minister nem hagyta jóvá, hanem ily szabályrendelet alkotását a tör­vényhatóság jogkörébe utalta. Az érdekelt nagyobb községek meghallgatása után a vármegye alispánja most beterjesztette az alkotandó szabályrendelet tervezetét, a mely­nek főintézkedése szerint a házalókereskedés Békés, Békés-Csaba és Orosháza községek területén eltiltatnék, a többi községekben pedig minden egyes házaló részére csak két napon át engedtetnék meg úgy azonban, hogy a házalók egy egy községben negyedévenként csak egyszer jelenhessenek meg. A szabály- rendelet czélja a helyi kereskedelem és ipar érdekének megvédése a házalók által behozott olcsó és selejtes áruk beözönlése ellen. A törvényhatósági átiratoknak ismét egész sora szerepel a közgyűlés napirendjén. Hevesvármegye a bűnvádi eljárásról szóló tör­vényt kívánja módosítani, de kérelmének pártolását kérő átiratát az állandó választ­mány tudomásul venni javasolja, mert a csak most életbelépett törvény hatása tekintetében tapasztalatok alig voltak szerezhetők, noha a határozati javaslat is kívánatosnak véli a közigazgatás és igazságszolgáltatás teljes szét­választását és aggodalommal látja a járási tisztviselőknek a nyomozási teendőkkel való újabb megterhelését. Kolozsvár városnak egy Munkácsy alapítvány letételét javaslatba hozó átiratára az állandó választmány az alispánt kívánja megbízni, hogy az a nagy művész napig az ő kezükben van az.' így hallgattak el lassankint a hegedűsök s azóta a czigány hang­szer sirja végig a hazát. Már Tinódi lelkesedve emlit egy hires czigányvirtuózt, Kármán Dömét, s a 16-ik század végén Thurzó Imre lakodalmán oly általános tetszés közt muzsikáltak, hogy az­óta a magyar zene vetélytárstalan értelmezőinek tartatnak. Ez időtől fogva hírük folyton növe­kedett, mig a múlt században tetőpontját érte el az irántuk tanúsított lelkesedés. Minden főúr tartott házánál czigánybandát, s a rendezett ver­senyek alkalmával az volt a büszkébb, akinek a czigánya győzni tudott. így Tökölyi, Bercsé­nyi és Rákóczi Ferencz tartottak udvari czígá- nyokat, kik a maguk idejében nem kevésbbé voltak országszerte ismeretesek, mint mostani hires - zenészeink. ,737‘ben Csáki Imre bíbor nők Szepesváral- ján nagyszerű czigány-versenyt rendezett, me­lyen a nevezett főpap udvari czigánya a hires Barna Miska nyerte el tizenegy versenytársa elől a babért. A jelenlevő urak költségén le is festették ott rögtön a győztes muzsikust, a közakarattal magyar Orpheusnak nevezték el, mely a czim a Barna elkészített arczképére is föliratott. Ezen Barna Miskának tulajdonították sokan a Rákóczi nóta szerzését is; de legújabban kimutatták, hogy azt a Rákóczi udvari zenésze, az öreg Czinka komponálta. Mindezeket hírre és jelességre fölülmúlta egy czigánynő: Czinka Panna, aki 1711-ben a gö- mörmegyei Sajó-Gömör nevű helységben szüle­tett, ahol atyja Lányi földbirtokos udvari zené­sze volt. Czinka Pannának tehát már elődei is emlékének miként való megörökítésére nézve a felmerült tervek figyelembevételével javas­latot tegyen. A magyar bortermelésnek bizto­sítandó kedvezmények és a pálinkaivás kor­látozása tárgyában érkezett átiratokat az állandó választmány tudomásul venni javasolja, miután Szén ügyekben a vármegye legutóbb már határozott, hasonló javaslattal terjeszti be Szatmárvármegyének az állatorvosi szolgá­lat államosítására vonatkozó megkeresését, amely törvény most áll megalkotás előtt, mig Hontvármegye megkeresésére a „Diák Otthon“ javára 100 korona megszavazását javasolja. A vármegyei székház kibővítése ós a köz­ponti hivatalok elhelyezése tekintetében javas­lattételre kiküldött bizottság javaslata szerint a megyeházépületnek az árvaszék felül eső szárnya volna az udvarfelé kiépitendő, mi által a székház 16 helyiséggel bővülne ki és az uj szárnynak az emeleti része a főispáni szűk lakáshoz csatoltatnék, a földszinti rész pedig hivatalok czéljaira szolgálna. Az állam- épitészeti . hivatal által elkészített általános költségvetés szerint ezen építkezés 41.500 korona költséget igényelne, a mely összeg fedezetéül szolgálna a teljesen rozzant és használhatatlan régi törvényszéki épület el­adásából remélhető' 16—18.000 korona, vala­mint a főispáni lakás kibővítése esetére a belügyminister által rendelkezésre bocsátandó évi 1200 koronát tevő főispáni lakáspénz terhére felvehető 25.000 korona összegű kölcsön, melyet az állandó választmány a házi tartalékalapból javasol kölcsön venni. Részünkről rendkívül sajnálnánk, ha a vár­megye a régi törvényszéki épületet eladná, a mai viszonyok között valósággal eltéko- zolná. A közigazgatás fejlődése továbbá a kul­turális és közgazdasági törekvések mellett kizártnak tartják, hogy a vármegye, a város legszebb helyén levő törvényszéki épületet már a közel jövőben nem értékesíthetné és híres muzsikusok voltak: nagyatyja a Rákóczi nótát komponálta, két nagybátyja Rodostóban halt meg, mint Rákóczi elválhatatlan kísérője, s bizonyára atyja is jeles muzsikus volt. Korán mutatkozott a leányban a nagy hajlam s földes­ura rozsnyói zenészeket fogadott mellé tanítókul. De Czinka Panna rövid idő alatt minden meste­rén túltett s 15 éves korában kezét nyujtá az odavaló kisbögösnek. Ez időtől fogva maga szer­vezett egy bandát, melynek prímása maga a leg­szebb czigányasszony volt. Hire rövid idő alatt elterjedt s egész Magyarországon dicsőítették Czinka Pannát. Megfordult Lengyel- és Oláh­országban is, s mindenütt nagy diadalokat aratott. Ura és pártfogója jóvoltából egész bandája egyenruhában járt, de Czinka Panna férfi-ruhá­ban hegedült kicsiny, de lelkes bandája élén. Hosszas volna elmondani mindazon kitüntetése­ket, melyekkel életében elhalmozták. Erényes és dolgos, rendes életmódja kiváló elismerésben ré­szesült, s általánosan szeretve és tisztelve halt meg 1727-ben. Temetésére az egész környék urai mind megjelentek. Halála után temérdek vers jelent meg dicsőítésére. Megénekelték szépségét, művészetét, erényeit, szokásait, életét és halálát, még a nyakán levő sebforradást is. Fiaira te­kintélyes vagyont hagyott, mert a mit életében szerzett, azt nem prédálta el. Saját kivánsága szerint fényes egyenruhájában temették el, ol­dala mellett azon drága Amanti-hegedüvel, me­lyet egy pártfogójától kapott ajándékba, ujjain drága gyűrűkkel. Fia díszes sirkövet emelt ham­vai fölé, melynek latin fölirata igy hangzott: „Csillagokig hires hegedűs Czinka Panna e sírban Nyugszik; örök hírnév fedje be szent porait! épen azért megbocsáthatlan könnyelműség volna mindenáron túladni rajta. Az 1,200.000 frtos útépítési kölcsön utolsó 200.000 frtos részletének fölvételét a törvény- hatósági bizottság' a súlyos pénzviszonyok következtében elhalasztotta és a csaba-békési ut építésére szükséges ezen összeget annak idején ideiglenesen különböző vármegyei alapokból fedezte, á pénzviszonyok valamelyes jobbra fordultával a vármegye alispánja újból tárgyalt a fővárosi pénzintézetekkel és azok­tól a kölcsönre nézve ajánlatokat szerzett be, a melyek közül legelőnyösebb a pesti hazai első takarékpénztár egyesület ajánlata, a mely intézet a szükséges 400.000 koronát 95-ös árfolyammal ö^öo/o annuitás és 3°/0 stornodij kikötése mellett hajlandó kölcsön adni. Ezen ajánlatot az állandó választmány elfogadásra ajánlja, miután előnyösebb köl­csön ügylet kötése hosszabb időn belül nem remélhető és miután a különböző alapokból fedezett összegeket azon alapoknak mielőbb vissza keli téríteni. A gazdasági munkások és napszámosok községi segély alapjaira a földmi ve lésügyi minister által adományozott 10.000 korona felosztására nézve az állandó választmány az alispáni előterjesztéshez képest azt javasolja, hogy azon összeg az egyes községek között a gazdasági munkások és napszámosok lélek- számának arányában osztassák szét. A lapunk múlt számában részletesen ismertetett alispáni jelentésben foglalt javas­latokat az állandó választmány a közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. ■i ■■ m mm m _ rra Az ontozesrol. A törvényhatósági közgyűléshez intézett je­lentésében dr. Fábry Sándor alispán részletesen beszámol azon intézkedésekről, melyet vármegyénk kezdeményezésére öntöző müvek létesítése tekinte­tében a műszaki közegek eddig végeztek. A jelen­Asszony szült engem, de a hirt én szültem e névnek, Hírem messzire száll, bár ha a sir befödött. Édes anyámtól csak keserű halált örököltem; Én maradékaimnak hírnevemet adom át.“ Tagadhatlanul ő volt a 18 ik század legnagyobb és legünnepeltebb czigánya, s mindenesetre a legszebb prímás. Czinka Panna méltó utóda volt Bihari Já­nos, az egykori czigány-király, ki 1802-ben köl­tözött Budapestre Nagy-Abony szülővárosából, hol a legjelesebb czigányzenészekből állította össze bandáját s rövid időre rá oly hírre tett szert, minőre eddig még példa nem volt. Bihari állandó zenésze lett a „Hét választó fejedelem*, a „Beleznay kert* és „Két pisztoly“ czimü mu­latóhelyeknek és ott aratta diadalait. Ellátoga­tott Bécsbe, lengyel-, oláh-, szerb-, horvát-, tót­országokba is és mindenütt határtalan lelkese­déssel és kitüntetésekkel halmozták el. Itthon' nem történhetett meg nélküle ünnepség. Két koronázás alkalmával ő zenélt, minden nádori és egyházi ünnepségnek ő volt a hivatalos és méltó lelkesítője. Ha ő nem volt ott, nem tartották tökéletesnek az ünnepséget. Bécsben i8i4. és 15-ben többször hallatá uralkodók előtt művészi játékát, sőt a császári hangversenyekre is hiva­talos volt több Ízben, részint mint hallgató, ré­szint mint közreműködő. De őt nemcsak csodál­ták; vonójának hatalma a tárczákat is megnyi­totta előtte. Mesés adatokat beszélnek egyko- rúak azon pénzről, melyeket Bihari kapott és elpazarolt, ö maga fejedelmi fényben élt, libé- riás inas hordta utána a hegedűjét. 1815-ben, mikor József nádor első nejének nővére, Katarina Paulovna nagyherczegnő, az A gyulai takarék- és hitelszövetkezet folyó évi június 4-én, azaz pünkösd másodnapján d. e. 11 órakor tartja B alapszabály módosító és tisztújító közgyűlését a városháza nagytermében, melyre az összes részjegy-tulajdono- __ sok ezennel meghivatnak. Gyula, 1900. május 25-én. 154 1—2 Az ügyek vezetésével megbízott igazgatóság,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents