Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
ja, hogy a gazda helyzetét ne súlyosbítsák, mint az újabban a cselédlakások ügyével és a munkás segélyalapok létesítésével tervezik. Kívánatos, hogy a gazdák jobban érdeklődjenek a megyei élet iránt. Beliczey István elébb valónak tartja a cselédek sorsáról való gondoskodást, mint a munkásokét. Fábry Károly indítványozza, hogy az elnökség köriratban hívja fel a gazdák figyelmét, ha a megyegyülésen őket érdeklő ügyek tárgyaltatnak. A közgyűlés elfogadta Fábry indítványát és elhatározta az egyleti ház eladását éB újnak építését. Geiszt Gyula elnök közölte ezután a közgyűléssel, hogy dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök állásáról lemondott. A jelenlevő igazgató-elnök indokolja lemondását azzal, hogy a jelenlegi viszonyok között az egylet érdekein eredményuyel munkálkodni nem képes. Hasztalan kérték őt a közóhaj tolmácsaiként Beliczey István, Géza és Fábry Károly elhatározásának meg másitására, ragaszkodik elhatározásához, mert addig nem képes ellátni kellőkép tisztét, mig olyan közegek nem adatnak neki, kikkel rendelkezhetik és a kikkel végrehajthatja a határozatokat. A közgyűlés a lemondást nem fogadta el, hanem a választmányt utasította, hogy a hiányokon igyekezzék segíteni Még Reck József indítványára Tóth József állami főállatorvos sertésvész elleni szérumával való kísérletezést, valamint Beliczey István indítványára a kartellek ellen újból való feliratozást határozta el a közgyűlés, amelynek különben egyedüli érdekes tárgya az igazgatóválság volt. Mint halljuk, ebből folyólag Zlinszky István egyleti titkár megválni készül állásától. Orbán. A mit a gazdák félve vártak, ez a kalendáriumi mumus, az idén csakugyan nem ok nélkül rettegtette meg előre a gazdákat. Óriási viharokat hozott, jégesővel, menykőhullással s napjában 3—4-szer olyan esőzések voltak, hogy hét- száma elegendő lenne belőle egy is. Legsajnálato- sabb benne azonban a csütörtöki nagy jégeső, mely a gyulai határban még nagyobb arányokban dühöngött mint a városban, úgy, hogy helyenkint lapá tolni lehetett a jeget. Daczára annak, hogy nagy eső után és esővel vegyest jött, a mi sokban elvette az élét, mégis jelentékeny károkat okozott vetésben, gyümölcsben egyaránt. Orbán nap óta az idő is meghűlt s állandó bűvös, nedves, kedélyboron- gató, kellemetlen időnk van. A vésztő—kötegyán—hollódi vasutat legközelebb átadják a közforgalomnak, ugyanis a kereskedelemügyi minister a mátra körösvidéki h. é. vasút r. t. kérelmére a vésztő—kötegyán—hollódi vasút mütanrendőri vasút műtanrendöri bejárását elrendelte, annak vezetésével dr. Barthos Andor ministeri titkárt bizta meg és a bejárás kezdetéül junius hó 7-ik. napjának d. e. 10 óráját, kiindulási helyéül pedig a vésztői vasúti állomást tűzte ki. A bejárás kedvező eredménye megtörténik a vasút fogalomba . való átadása és a vármegye közvetlen összeköttetésbe jut Belényes vidékével és a bihari fában és kőben gazdag hegyvidékkel. A vármegyei földmives iskola évzáró vizsgái május hó 29. 30. napján Csabán a vasúti állomás mellett levő iskola helyiségében fognak meytartatni, a melyre az érdeklődő közönséget ez utón is meghívja az igazgatóság A dobozi papválasztás megerősítve. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület, a békés-bánáti egyházmegye bíróságának Gyulán hozott határozatával szemben Szabó Mihály dobozi pap választását megerősítette. Eljegyzés. Ábrahám János törekvő fiatal csizmadia iparos eljegyezte Buntyán János kedves leányát, Irmát. A csabai lóversenyt pünkösd hétfőjén ez idén is megtartották, de az — a mi előre megjósolható volt — szánalmasan ütött ki. Nem is csodálkozunk oly hiányos előkészités után. hogy az egy rögtönzött mulatság jellegét viselte magán mind a közönség kicsinységénél, mind a nevezések csekély számánál fogva, amik ez idén oly rosszul sikerültek, hogy egy versenyszára el is maradt, több számban pedig csak két versenyző indult. A versenybíróság Zsilinszky Mihály, államtitkár elnöklete alatt Szilágyi Vilmos, Urszinyi Dezső, Beliczey Tibor és Persina Miksa tagokból állott. Nyertesek lettek a békésmegyei gazdák versenyén 7 versenyző közül Zsíros Pál csabai gazda lova, a mezei gazdák versenyén 2 versenyző közül Dobó Imre szegedi gazda lova, az urlovasok versenyén 2 versenyző közül Molnár György csabai gazda lova (lov. KoCziszky Mátyás. Az ügető versenyen 4 pályázó közül La- vatka Gyula fogata. Eljegyzés. Hartenstein Ignácz gyomai ifjú kereskedő eljegyezte Boroszlón Lindner Emmát. Halálos szerencsétlenséget okozott pünkösd vasárnapján a gyulai közúti lóvasut. Puczkó Mihály 11 éves Juliska leánya templomból hazajövet a Szt.-István utczában át akart szaladni a robogó lóvasut előtt, de a ló elütötte s a szerencsétlen kis leány a kerekek alá került, melyek a szó-szoros értelmében szétlooscsantották agyvelejót. A borzalmas eset nagy izgatottságot keltett városszerte s a szerencsétlenül járt kis leány boldogtalan szülei iránt általánosan nagy a részvét, de a lóvasutat nem terhelheti ez irányban vád, mert a legnagyobb vigyázat mellett sem lehetett volna a kis leány vakmerősége folytán okozott szomorú esetet megakadályozni. A szerencsétlen kis halott holttestét a kórházban bonczolták föl s általános nagy részvét mellett temették el. Halálozás. Schriffert Márton, azelőtt gyulai, most orosházi borkereskedő fiatal kedves leánya Mária, folyó hó 22-én 17 éves korában elhunyt. A korán elhunyt ifjú leány halála közrészvétet keltett. Temetése folyó hó 22-én általános részvét mellett ment végbe, Nyugodjék békével! Halálozás. Kun Miksa 62 éves osabai kereskedő, Csaba községnek hosszú éveken keresztül általánosan tisztelt alakja múlt pénteken elhunyt. Á derék kereskedőt kiterjedt csalód gyászolja és nagy részvét kisérte őt vasárnap délelőtt tartott temetésén sírjába. A gyulai nőegylet tisztújító közgyűlését junius hó 4-én délután fél 4 órakor tartja az árvaházban. Házasság. Széhás'y Sándor vinczellérképezdei kertésztanitó, városunk szülötte, folyó kó 22-én vezette oltárhoz Kolozsvárt bájos aráját Voith Annát. Öngyilkosság. Kis Antal p.-földvári tanyai lakos május hó 15-én reggel gyógyithatlan betegsége okozta bubánatában felakasztotta magát. Az aranylakodalom. Ritka ünnepély folyt le kedden délután Békésen, hol a község egyik derék tekintélyes polgára, idősb, fíelenta János földbirtokos ülte meg arany menyegzőjét nejével: Steigerwald Máriával. Az ősz párt, a kik ötven éven át támogatták egymást szeretettel és hűségesen az élet küzdelmeiben, a nagy számú gyermekek és unokák kisérték az oltár elé, hol Kny Antal esperes plébános adta újból az egyház áldását a félszázados öröm és bánat által megedzett frigyre. — A köztisztelet ben álló agg házaspárnak úgy Békésről, mint a vidékről is igen sokan fejezték ki szerencse kivá- nataikat, köztük szép szavakkal üdvözölte őket táviratilag Schiffner Ede nagyváradi kanonok is, ki 1849. május 22-ón, mint gyulai káplán eskette össze az akkor viruló ifjúságukban levő házasfeleket. A gyulai 48-as kör május hó 22 én a népkerti pavillonban a dísz-zászló alap javára rendezett bál bevétele volt 249 frt 81 kr., kiadása 114 frt 50 kr, maradvány 135 frt 31 kr. Felülfizettek: Bartha Miklósné zászlóanya 45 frt, Bartha Miklós 5 frt, Weinstein Arnold 1 frt, Dutkay Béla, id. Schriffert József, Illés Józsefné, Nánási Istvánná, Gerlein Reinhartné, F. Schriffert Istvánná, Endrész András,' Monori Mihály, Murvai Ferencz és Pettner Ádámné 50—50 kr, Pettner Józsefné, Ekszner Ferenczné, Fábián Lajos, ifj. Felek Gábor, Illich Mibályné és Felek Gábor 20—20 kr, Tóih Terézia 10 kr. Fogadják kegyes adományokért a kör nevében hálás köszönetünket. A rendező-bizottság. Szerenádot rendez kedvező idő esetén ma vasárnap esti 9 óra körül a plébánián a bibornok püspök tiszteletére az Erkel Ferencz dalkör, mely alkalommal több hangverseny darab adatik elő. Nyilvános számadás. A gyulai önk. tűzoltó- egyletének folyó hó 22-én tartott házfelszentelési ünnepélyének báljáról. Bevétel 99 frt 60 kr, kiadás 87 frt 36 kr, mely bevételhez felülfizetésekkel - járultak : Gróf Bolzu Géza Szarvas 9 frt 50 krajezár, Első magyar általános b:ztositó társulat 5 forint, Brüder Bőhm Becs 3 frt, Báyer Márton 2 forint, Cs. Demkó József, Kiss József, Dobay János, Bajcsi Sándor, Schwimmer L. Adolf 1 — 1 forintot, Brez- nay Gyula, Diósy Béla, Oláh György, Abráhám János, László Antal, Kukla István, Krizsán András, Zuzman János, Kirz Mihály, Licska Lajos, Petner János 50—50 kr. Puczkó Imróné, N. N. Orosháza, Gyepes Gergely 20—20 krt. Mely felülfizetósekért fogadják az illetők az egylet nevében hálás köszö- netünket. Oláh György elnök, Molt Rezső pénz tárnok. A 48-as kör zászlajára adományoztak : Dutkay Béla polgármester 1 frt, Szántó Henrik 50 kr. Gomb kötő Istvánná 50 kr, Enyedi Istvánná 50 kr, Oláh Ferenczné 50 kr, Szelei Józsefné 15 kr, Enyedi Istvánná, 30 kr, M. M. 1 frt, ifj. Biró Györgyné 50 kr. Csete Jánosné 1 frt, Argyelán Györgyné 50 kr, Kővári Jánosné 20 kr. Domokos Gáborné 30 kr, Takács Jánosné 50 kr, U. Varga Györgyné 30 kr, Tamás Lajosné 20 kr, Csete István né 20 kr, Fodor Jánosné 50 kr, Nagy Jánosné 50 kr, Szigeti Péterné 50 kr, Kiss Andrásáé 50 kr, Orosz And- rásné (Árud) 50 kr, Goldmann Józsofné 50 kr, Szilágyi Julianna 30 kr, Oláh Péterné 50 kr, Hajdú Ferenczné 1 frt 50 kr, Gyulai Lajosné 40 kr, Lúd vig Mihályné 1 frt, L. Kiss Istvánná 50 kr, Gyarmati Sándorné 1 frt, Enyedi Ferenczné 1 frt, Csomós Györgyné 1 frtf Kempf Mátyásnó 1 frt, Gulyás Jánosné 1 frt, Baksa Sándorné 1 frt, Réti Károlyné 50 kr, Dékány Andrásáé 50 kr, Földesi Istvánná 20 kr, Nádházi Istvánné 1 frt, Szilágyi Ferenczné 50 kr. Talált karperecz. A polgári iskolai ifjak majálisán egy kis ezüst karperecz találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. 50 évig tanitó. A békési tanítói kar egyik kiváló tagja, Domokos Károly junius 24-ikén tölti be tanítói működésének félszázados évfordulóját. Ugyanő 32 évig volt számügyi jegyzője az ev. ref egyháznak és gymnásiumnak. E kiváló éB érdemdús működés elismeréséül pályatársai körében moz galom indult meg tiszteletére egy nagyobb szabású ünnep rendezése iránt, melyhez Békés község társadalmának minden rétege csatlakozni fog. A kondorosi ártézi kút fúrása immár befejeztetek. Orbán Sándor vállalkozónak több akadály után sikerült jó vizet kapni. A viz kitűnő minőségű és perczenkint 75—80 litert ad a kút, mely a fúró kivétele után még gyarapodbatik. Irodalom. Az élet színpadáról. Somlyai (Brösztel) Lajos neve jóhangzásu mindazok előtt, kiknek alkalmuk volt vonzóan szép tárczáit élvozni. Azon szerény irodalmi emberek közé tartozik ő, kik a vidéki irodalom ma még csak töviseket termő mezején küzdenek a kuliura érdekében, akiket csak forró szívok és az Írásban föllelt élvezet késztet az írásra. Tárczáit feleslegese közönség jóindulatába ajánlani, ismerik őt lapunk olvasói is. Hangulatos szép tározóival, meleg szívvel rajzolt alakjaival és meséivel meghódította már lapunk olvasóit s mint buzgó s tehetségesnek ismert munkatársunk bizonyára méltán számolhat a közönség érdeklődésére, midőn tár czakötetével a nyilvánosságra lép. — A szerénységét jellemző, frázis nélküli felhívás a következőleg hangzik : „Az élet színpadáról*. E czim alatt egybe foglalva bocsátom a nyilvánosság elé, évek óta több lap hasábjain megjelent kisebb elbeszéléseimet. Tárgyai és alakjai a beszélykéknek az életből vannak véve, az onyim csak a mez, amelyben őket a m. t. olvasók élőt megjelentetem. Kérem szívós pártfogásukat! A mü julius hóban fog Dobay János könyvnyomdájában megjelenni. Ári fűzve 2 korona, kötve 3 korona. Gyula, 1899. május hóban. Tisztelettel: Somlyai (Brösztel) Lajos. Az előfizetéseket kérem Czimemre Gyula (plébánia) küldeni. A Budapesti Napló műtárlatai. A maga nemében páratlan vállalkozással lepi meg a magyar közönséget a Budapesti Napló szerkesztősége. Olyan vállalkozással, amely uj korszakot jelent a magyar művészet és magyar Ízlés fejlődésében, s amelynek nagyságát elsősorban a legkitűnőbb magyar művészek, mint Benczúr, Lötz, báró Mednyánszky azzal ösmerték el, hogy nagy lelkesedései csatlakoztak a Budapesti Napló szerkesztőségéhez és szivvel-lélekkel támogatják nagyszabású tervét. A terv pedig a következő : a Budapesti Napló szerkesztősége az ország, külömbözö városaiban műtárlatokat rendez, amelyeken bemutatja egész Magyarországnak, hazánk legkitűnőbb művészeinek válogatott alkotásait. Együtt lesz ezeken a kiállításokon szine-java a legkitűnőbb évek művészi termelésének, tehát nem holmi vásári portéka, vagy olcsón összeszedett képek, amiken a művészek nem tudtak túladni, hanem alkotásaik legjava, amelyeket, a külföldi és a budapesti kritika mesterműveknek ösmert el. Ezek a müvek fogják végigvándorolni Magyarországot, ezeket viszi kőrútjára a Budapesti Napló, Nagy és mély a jelentősége ennek a vállalkozásnak. A magyar művészet mind ez ideig nem talált otthonra a magyar városokban. A magyar városok minden szépért lelkesülő közönségének pedig nem nyílt alkalma, hogy megösmerkedjék a gazdagon felvirult magyar művészet legszebb alkotásaival. A Budapesti Napló tehát nemzeti és kulturális vállalkozásra adta magát midőn nagy anyagi áldozat árán, saját költségén megtestesíti a művészet népszerűsítésének hatalmas eszméjét, s oly nagyszabású terv kivitelébe fog, amelyet eddig lehetetlennek tartottak. Tényleg lehetetlen is volt ez a hatalmas vállalkozás, mert hisz még a budapesti tárlatokat is csak nagy ügygyel-bajjal bírják összeállítani, holott e czélra a Képzőművészeti Társulat évenkint mintegy 20,000 forintot költ. A Budapesti Napló szerkesztősége azonban szerencsés kézzel megoldotta ezt a kérdést, szövetkezvén a magyar művészek vezető jeleseivel, akik rögtön átlátták a Budapesti Napló tervének nagy nemzeti jelentőségét. A Budapesti Napló a magyar művészekkel kötött szerződésében csak egy pontot hangsúlyozott, azt, hogy a kiállítás legalább is olyan színvonalon álljon, mint bármely budapesti mütárlat, a művészek pedig a maguk részéről szigorú bírálóbizottságot állítottak össze, mely a műveknek csak legjavát engedi kiállítani. Úgy a Budapesti Naplónak, mint a magyar művészeknek éppen az a czélja, hogy a magyar városok közönsége ne holmi gyári munkával ösmerkedjék meg, hanem a művészi ihlettség legszebb alkotásaival, mert csak ezek értékesek, csak ezek hoznak hasznot a nemzeti kultúrának. Az a lelkes gárda, amely a Budapesti Naplóval e czélra szövetkezett, tagjai sorában bírja a legkitűnőbb magyar művészeket. A Budapesti Napló műtárlatain részt vesznek a többi közt: Ábrányi Lajos, Adler Mór, Basch Gyula, Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Bosznay István, Both Menyhért, Brodszky Sándor, Bruck Miksa, Bruck Lajos, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Grüwnald Imre, Grosz Béla, Haraszti József, Hegedűs László, Innocent Ferencz, Jantyik Mátyás, Kacziányi Ödön Kallós Ede, Kann Gyula. Karlovszky Bertalan, Karvaly József, Kernstock Károly, Kimnach László, Klaber Gyula, Knopp Imre, Koszkol Jenő, Koszta József, László Fülöp, Ligeti Miklós, Lotz Károly, Márk Lajos, Markup Béla, Mannheimer Gusztáv, Mednyánszky László br. Mihalik Dániel, Munkácsy Mihály, Neogrády Antal, Olgyay Ferencz, Pállya Celesztin, Papp Sándor, Radnai Béla, Réti István, Róna József, Spányik Cornél, Stetka Gyula, Strobl Alajos, Szenes Fülöp, Szlányi Lajos, Tahi Antal, Teles Ede, Telepy Károly, Than Miksa, Tolnay Ákos, Tölgyessy Artur, Tornai Gyula, Túli Ödön, Ujváry Ignácz, Vajda Zsigmond, Weinberger Márk, Zala György. Csupa kitűnőségei a magyar művészvilágnak, akik viszont alkotásaik javarészével vesznek részt a Budapesti Napló műtárlatain. A Budapesti Napló ezeket a tárlatokat sorra rendezi Magyarország városaiban. Egy-egy tárlat a helyi viszonyokhoz képest 2—3 hétig lesz a közönség rendelkezésére. A magyar városok művelt és hazafias publikuma bizonyára nagy lelkesedéssel fogadja a Budapesti Napló-nak e hatalmas, hazafias, kulturális vállalkozását, amely a művészet aranyfonalával köti össze a magyar művelődés szétszórt góczpontjait. A művészek óriás lelkesedéssel dolgoznak máris az első kiállítás anyagának rendezésén. Velük fáradozik a Budapesti Napló buzgó szerkesztősége, hogy olyan kiállítás jusson a magyar városoknak, amely még a külföld nagy központjaiban is méltó lelkesedést keltene. Közgazdaság. A Triesti Általános Biztositó Társaság (Assi- curazioni Generali) folyó évi április hó 22 ón tartott 67-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1898. évi mérlegek. A jelentés különösen kiemeli, hogy Hegedűs Sándor igazgató-tanácsos ur kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetése folytán az intézet igazgatóságából kilépett, mely körülményről az igazgatóság a közgyűlés alkalmával következőkép emlékezik meg: „Tisztelt Urak! Engedjék még, hogy jelentésünk első helyén, rokonszenvünknek adjunk élénk kifejezést azon nagyrabecsült férfiú iránt, ki ő felsége kegyéből megbízást nyert a magyar kereskedelmi miniszter magas és díszes állásának elfoglalására. Hegedűs Sándor rendkívüli tehetsége igy teljes mértékben, nyert elismerést és midőn ez örvendetes tényt Önökkel egyetemben őszinte megelégedéssel üdvözöljük, mélyen fájlaljuk egyúttal azon veszteséget, mely ezáltal intézetünkre hárul, mert társaságunk kénytelen lemondani ezen férfiú közreműködéséről, ki őt 16 éven át felette buzgó és becses támogatásban részesítette. Kérjük Bzives felhatalmazásukat arra nézve, hogy az itt kifejezett érzelmeinkről ez évi közgyűlésünk jegyzőkönyvében megemlékezhessünk.“ Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1898. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőke összegek 449,227 817 knrona 22 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 19 millió 100.562 korona 14 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 8,641.165 korona 59 fillérrel 114,696.582 korona 69 fillérre emelkedett. A tűz- és szállitmány-biztositási ágakban a dij- és illeték bevétel 27,135 669 korona 94 fillér volt miből 11,372 530 korona 78 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 15,763.139 korona 16 fillérre rúgott, mely összegből 12,490.283 korona 14 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten, a jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé vált dijkötelezvények összege : 71,175.674 korona 21 fillér. Károkért a társaság 1898 b.n 26,527.284 kor. ■40 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 633,489.520 korona 86 fii lérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 118.390.059 korona 49 fillér esik, mely összeget a társaság 175.585 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 14,985,029 korona, 98 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők; az alapszabályszerinti nyereségtarta- lók, mely 2,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamon adózására alakított tartalék, mely az 1,604,315 korona 04 fillér külön tartalék, úgyszintén az évi nyereségből kihasított 903,418 korona 70 fillérrel 9,575,029 korona 98 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. — Ezeken kivül fennáll még egy 560,000 koronát kitevő külön alap, moly- nek az a rendeltetése, hogy óz életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai, és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutqjások folytán 143,645,142 korona 28 fillérből 153,073.167 kor. 61 fillérre emelkedtek, melyek következőképpen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelz. követelések 25,495,680 kor. 45 fii. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök . . . 13,126,433 , 54 , 3. Letéteményezett értékpap. | adott kölcsönök . . 1,692,124 „ 22 „ 4. Értékpapírok . . . 100,494,915 „ 65 „ 5. Tárcza váltók .... 711,252 „ — „ 6. A részvényesek biztosított adóslevelei ...................... 7,350,000 „ — „ 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonása 4,202,761 , 76 , összesen 153,073,167 kor. 61 fii. Ezod értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. A cs. kir. szab. Adriai biztositó társulat üzleti jelentése, a mely a f. évi április 27-én megtartott közgyűlésen előterjesztett, a következő fontosabb adatokat tartalmazza : Az életbiztosítási ágazatban 1898-ik évben kötött biztosítási ügyletek 30,022.054 korona biztosított tőkére rúgnak s igy a biztosítási átlag 1898. deczember 31-én 193 millió korona tőkét és 472.714 korona járadékot tüntet ki. A díjbevétel 8,015.166 korona teszen, mig halál és elérési esetekben teljesített fizetések 3,720.572 koronát igényeltek s ezenfelül függő károkra 542.338 korona lett tartalékba helyezve. Az életbiztosítási díjtartalék immár 49,933 280 koronára emelkedett. Az elemi (tűz és szállítmány) biztosítási ágazatok díjbevétele 15,503.490 koronát tett ki; viszontbiztosításokra 7.293.538 korona, kárfizetésekre — a viszontbiztosítókat illető rész levonása után — 5,366.476 korona forditatott és ezenfelül függő károkra 882.210 kor. helyeztetett tartalékba. A tűz* biztosítási díjtartalék a folyó évben is szaporítva lön és pedig nem csak a több díjbevétellel arányában, hanem százalék tekintetében is, mely tartalék, a visszbiztositók részének levonása után a tüzbiz- tositási ágazatban 4 mil[ió 601.876 koronát, a szállítmány biztosítási ágazatban 181.934 koronát teszen Az 1898 ik év az elemi biztosítási ágazatokban még kedvezőtlenebb volt az előzőnél, mindazonáltal a mérleg végeredménye az egybegyüjtött jelen tékeny tartalékok kamatai és az életbiztosítási üzlet kedvező eredményének segítségével kielégítő. 400.000 korona levonása után, mely összeg.egy uj tartalékalap (kamatláb sülyedése ellen) létesítésére forditatott és további 80.000 korona levonása után, mely az 1899. évben fizetendő adatokra helyeztetett tartalékba és az 1897—iki év 11.240 korona nyeremény áthozatának hozzáadásával, 821.158 kor. felesleg mutatkozik. Ezen összegből az alapszabály- szerű levonások keresztülvitele után ép úgy mint a múlt évben, részvényenkint 150 korona osztalék került elosztás alá.. A társulat tartalékai 1898. évben 3,885.836 koronával emelkedtek és az előttünk fekvő mérleg szerint 58,293.860 koronát teszen, amelyből 50,297.690 korona díjtartalékul (tisztán, tehát a visszbiztositási részt levonásával), 6,096.686 korona nyeremény tartalékul és 1,899.484 korona árfolyamingadozási tartalékul szolgál. Törvényszéki csarnok. Vizsgálóbírói helyettes. Az igazságügyminiszter, a gyulai kir. törvényszék területére vizsgálóbirói állandó helyettesül Fekete József kir. törvényszéki bírót rendelte ki. Csőd. A gyulai kir. törvényszék Tausz Mór szarvasi kereskedő ellen csődöt rendelt. Csődbiztos Balogh Sámuel, tömeggondnok Szikiáczky János, helyettese Schröder Kornél. Igénybejelentési batáridő julius 14. Keresd az asszonyt. Sok bajnak volt már okozója Botos Mária, nem éppen fiatal s nem is éppen elragadó szépségű czigáuynő. Hízó Mihály és Gyöngyösi Ferencz vályogvető czigányok versengtek kegyeiért, baltával és vasvillával védve mindegyik saját külön jogát. Múlt évi junius 3-ikán Dobozon Hízó Mihály és Gyöngyösi Ferencz ismét összekerültek eldöntendő az igazságot. Gyöngyösi Ferencz- czel még 4 társa volt jelen, ezzel szemben állott Hízó Mihály, Hízó Julis 70 éves vén czigányasz- szony és Hízó Eszter czigányasBzony. Gyöngyösi Ferencz ugyanis kijelentette Hízó előtt, hogy Botos Máriát nem adja vissza neki, mire Hízó vasvillát ragadott s általános ádáz küzdelem fejlődött ki, mely alatt Hízó Julis vén czigányasBzony ásóval, Hízó Eszter vasvillával működtek közre, mig Gyöngyösi és társai fokossal, husángokkal szolgáltatták az ellenérveket. Maga a küzdelem okozója, a — .szép Heléua“, illetve Botos Mária a kunyhó ablakában meghúzódva várta a kü/.delem végét, hogy azután szeretettel ápolhassa a véresre vert Hízó Mihályt. A küzdelem végett ért s Gyöngyösi Ferencz és társai kerültek ki győzelmesen a küzdelemből, Hízó Mihály, Hízó Julis és Hízó Eszter pedig ágyba dőltek s „visi report“ tál jelentek meg a törvényszék előtt, hogy a győzőkkel szemben most már őket vezesse győzelemre. A törvényszék a kérésnek engedve, Gyöngyösi Ferenczet és 3 társát 21 napi fogházra, Gyöngyösi Józsefet pedig 14 nnpi fogházra ítélte súlyos testisértés vétsége miatt. Valamennyien felebbeztek, igy terhökre a királyi ügyész is.
