Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
22-ik szám Gyula, 1899. május 28-án it W\I. évfolyam f 1 Szerkesztősig: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: ■Egész évre . . . 5 frt — kr. Fél évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. L 1 Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IZ ó h. n D á v i cL f—~~ 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 10 kr. L _______ A mai nap. Mondhatnánk „ünnepnapinak is ; nem azért, mintha mértföldjelző, vagy korszakalkotó volna városunk krónikájában, de mert két oly esemény napja, minő ritkán történik városunk falai között és méltán kelt ünnepi hangulatot közönségünk körében. „Ecclesia praecedit“, különösen akkor, amidőn olyan illustris és eminens férfiúról van szó, minő dr. Schlauch Lőrincz, Nagyvárad biboros püspöke, a nagytudományú s hírnevű egyházfejedelem,' ki immár másodszor örvendezteti meg első ittléte alkalmával a „pásztorbotja gyöngyének“ nevezett gyulai róm. kath. egyházat és szerető hiveit magas megjelenésével, a bérmálás szentségével közel ezer ifjú lelket és közvetve több ezerre terjedő családtagjaikat erősítve meg vallásos érzületükben, hithüségükben. Lélekemelő, magasztos, szent cse- lekvény ez, mely hitfelekezeti különbség nélkül minden mélyérzésü, vallásos lelkületű egyén szivében viszhan- got kelt, mert a — sajnos — folyton terjedő anyagelvüség és a vele karöltve járó indifferentismus mellett, nemcsak egyházi, hanem hovatovább mindig fontosabbá váló társadalmi s bizonyára politikai érdek is a vallási kultusz ápolása s fejlesztése a nép körében. Szívből fakadó „Isten hozott“-at mondunk a nagynevű egyházfejedelemnek és lelkünk mélyéből kívánjuk, hogy a Mindenható kegyelme tartsa őt meg csodásán fenkölt nagy szelleme mellett testi erőben s jó egészségben is, egyháza hasonlithatlan díszéül, a haza s a tudomány oszlopául „ad multos annos“! Szivünk mélyéből üdvözöljük a második eseményt is, amely Békésvármegye közművelődési egyesülete jóvoltából, alkalmat ád Gyula városának, hogy országos hírnevű, nagy érdemű, jeles fia Pálffjr Albert, a kiváló publicista s T A R C Z A.. Pünkösdi refleksziók. Mintha elégiát Írnék. . . Majd hexameterekben kezdtem meg ezt a referádát s tekintve a hangulatot, nem is volna csoda, ha a „hősvértöl pirosult gyásztér“ jutna eszembe a pünkösd verőfénye után. Olyan szép, olyan édes, olyan bájos volt a pünkösti ünnep — s mellé még a mi Gyulán szokatlan: mozgalmas is — hogy nem csoda, ha az ember három hétig hamvazó szerdának tekinti az egész világot, pláne ha ehhez a hangulathoz kellő sötét hátteret rajzolnak az égen tömörülő sötét felhők a csepergő eső szürke hangulatától a jégzivatar tombolásáig minden fázisán átvezetve a sötétben bódorgó emberi lelket. Eh I de hisz’ én vigasságról akarok írni és szomorúságon kezdem. Nem hiába fogják rám, hogy úgy teszek, mint nem tudom kicsoda, mikor a bor árát kérik, másról beszél, én is sopánkodom, mikor stagnál a gyulai élet, mikor pedig történik valami, ahelyett hogy arról beszélnék, az én mizantróp lelkemet igyekszem papírra vetni, ami se nem érdekli, se nem mulattatja a közönséget. | De hát fizikai tünemény, mindnyájunk érez-| regényíró halhatatlan emléke iránti kegyeletét nyilváníthatja. Csak „nyilváníthatja“ írhatjuk és nem azt, hogy „leróhatja“. Pálffy Albert, a márcziusi ifjú, a hires „tizek“ egyike, a „Márczius tizenötödike“ szerkesztője, kiválóságánál fogva bizonyára megérdemelte volna, hogy szoborral háláljuk és örökítsük meg, de ezt a mai nemzedék nem tehette, bizonyára nem kegyelethiányból, hanem mert nincs hozzá elegendő anyagi képessége. Ma még csak művészi kéz alkotta márvány táblával jelöljük meg szülőházát, igénytelen, egyszerű külső ünnepélyességgel, melynek azonban benső- séget ád a kegyelet, a büszkeség, hogy a „mienk“ volt, díszt és fényt a magyar tudományos Akadémia és a Kisfaludy társaság képviseletében körünkbe jövő jeles iró Gyulai Pál, akit szerény városunk falai között szintén szívből fakadó „Isten hozott“-al üdvözlünk! A vallási kultuszt és a pagy szülöttje iránti kegyeletet ápol$fe városon és annak közönségén pedig legyen a Mindenható áldása! A vármegye közgyűlése. Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1899. évi májtte hó 29-én tartandó tavaszi rendes közgyűlésén. 47. Tót-Komlós tözség kérelme ügykezelési szabályrendeletének jóváhagyása iránt. 48. SzeghalonlUköo^g kérelme Králik Pál mérnöknek dijazása ügyánen hozott képviselő testületi határozat megerősítése iránt. 49. Kondoros község heti vásárok, tartásának engedélyezése iránti kérvénye. 50. Körös-Ladány községnek a peronospora viticola elleni védekezés költségeit megállapító szabályrendelete. 51. Szarvas község határozata a segéd- és kezelőszemólyzeti állások újjászervezése tárgyában. 52. Szarvas község határozata ismétlő iskolai igazgatói állás szervezése tárgyában. 53. Békés községnek egyes boltbórek törlését kimondó határozata. 54. Puszta-Földvár község határozata a napszámosok adófizetéséről szóló szabályrendeletének módosítása iránt. heti, hogy mikor nagy világosságról megy el az ember, feketének látja a szürkeséget is. A pünköst pedig szép volt, határozottan szép. Azt hiszem nemcsak nekem, hanem a tűzoltóknak is, a negyvennyolezasoknak is és mindazoknak, akik a polgári iskolások majálisán részt vettek. Már pedig ezek együttvéve elég tekintélyes számát képezvén a város közönségének, azt hiszem bátran mondhatom közhangulatnak azt a szürkeséget, ami így ünnep után elfogja az ember lelkét. Egy kis katzenjammer! Majd kiheverjük. Ellenben most utólag, józan fejjel állapítsuk meg, hogy a negyvennyolezasok „sem engednek a negyvennyolczból“, a tűzoltókban is van tűz, továbbá azt is, hogy a polgáristák, a jövendő negyvennyolezasai, tűzoltói és egyéb nagyságai pedig a tűzoltók és negyvennyolezasok erényeit egyesitik magukban. Ma, mikor névtelen levelekkel tömjük meg papírkosarainkat, melyek nagy része arról pa- naszolkodik, hogy nincs fiatalság Gyulán, vagy legalább is nem lehet észrevenni, hogy létezik, büszkén tekintünk a polgári iskolásokra, a jövendő fiatalságára, a kik megmutatták máris, hogy mit tudnak, rendeztek egy olyan majálist, amely „noch nie da gewesen.“ 55. Nagy-Szénás község határozata állami iskolák létesítése tárgyában. 56. Körös-Ladány község szabályrendolete a községi pénzalapok rendeltetése és kezelése tárgyában. 57. Szeghalom község vágóhídi szabályrendelete. 58. Vésztő község vágóhídi szabályrendelete. 59. Kótegyháza község határozata a köz- gyámi állás javadalmazása tárgyában. 60. Gyulavári község vágóhídi szabályrendelete. 61. Tót-Komlós község rendőrségi szabályrendelete. 62. Szeghalom község a budapesti szivattyú és gépgyár részvénytársasággal kötött szerződését beterjeszti. 63. Puszta-Földvár község kérelme az eb- tartási szabályrendelet módosítása iránt. 64. Békés község határozata az u. n. Ponyvaháznak házhelyekül leendő eladása tárgyában. 65. Endrőd község módosított fizetési szabályrendeletét beterjeszti. 66. Néhai báró Wodianer Albortnek Endrőd község szegónypónztára javára tett 5000 frtos alapítványáról szóló alapitó levél. 67. Körös-Ladány község képviselő testületének határozata a község tulajdonát képező földek tagosítása tárgyában. 68. Vésztő községnek a községi földbirtok borjulegelővé való átalakítása tárgyában hozott határozata. 69. Orosháza község képviselőtestületének fmtározatai az „Alföld“ szálloda kiópitóso tárgyéban. ,u 70. Békés község határozata Tóth Ede 50 frtos per előlegének és Bérezi János erdői faár ós vetemóny földbór hátrálókának törléséről. 71. Békés község határozata Duda János által megvett fűtermós árának leírása tárgyában. 72. Szarvas község határozata a községi pénztár ellenőri állás szervezéséről. 73. Tót-Komlós község határozata a gyop- mester fizetésének felemeléséről. 74. Vésztő község határozata a községi esküdtek és a rendőrhadnagynak az 1898. évben teljesített piaczi hely pénzdíj szedésért való meg- jutalmazásáról. 75. Bókós-Csaba község kérelme Molnár András és társaival kötött adásvételi szerződé sek jóváhagyása iránt. 76. B.-Csaba községnek Brhlik Györgygyol kötött adásvételi szerződés. 77» Csaba községnek Ketter Károly ós neje, Kun Miksa s fia, Leszich Gábor s Fekete Sándorral kötött becslési szerződéseinek meghossza- bitása. 78. B.-Csaba községnek Gallé Györgygyel kötött haszonbóri szerződése. Természetesen kellő figyelembe kell vennünk a polgári iskolai tanárok működését is, mert az övék az oroszlánrész a majális sikerében. S a legelkeseredettebb „nyilt-tér“-ben felszólaló családapa is feltétlenül ki kellett hogy béküljön, ha e majálison részt vett azzal a gondolattal, hogy fejleszszük a polgári iskolát, csináljunk belőle reáliskolát, vagy gimnáziumot. Sőt azt hiszem, felcserélem az okot az okozattal s valószínű, hogy a polgári iskolások majálisán mutatkozó, eddig el nem ért fokú érdeklődés már is a gimnázium ügy kifolyása, melyet már sikerült annyira érdeklődés tágyává tenni az ügy jó embereinek (s ki ne volna jó embere), hogy mi sem engedünk e téren a negyvennyolczból és ha kell tüzbe megyünk, de gimnáziumunk vagy reáliskolánk, kell hogy legyen. Egyszóval nemsokára lesz a mozgalomnak „keze-lába“ s eljutunk oda, hogy nem „gombot adunk képviselőnk Bartha Miklós kefébe, hanem mellényt, amire aztán már könnyebb lesz a „gombot rávarrni.“ Aprdfjos 1 Tűzoltó bankett! Hát már a csabaiakkal megint össze kell, hogy vesszünk. Fogadni merek, hogy a vonal fölött még tárgyalva lesz az a sérelem, ami a gyulai tüzoltóegyletet [érte. A csabaiak nem is válaszoltak a meghivá79. Békés községnek Gottfried és Spitzer, Urszinyi László, Czigler Ignácznó, Klóin Mór ós társai, valamint Francz Miklós bérlőkkel kötött haszonbóri szerződések jóváhagyása iránti kérvénye. 80. Szabadságidő iránti kérvények. 81. Varga Lajos központi közigazgatási gyakornok kérvénye, a hivatali elődje rószóro megszavazott pótlókban* való rószoltotóso iránt. 82. Özv. Dubányi Jánosnó kérvénye kogy- dij iránt. 83. Dr. Faragó Mór orvosi oklevolénok meghirdetése. 84. Dr. Bocskay István orvosi oklevelének meghirdetése. 85. Özv. Pollák Gergelynó, békési lakos kérelme, fia után felmerült ápolási költségek elengedése iránt. . 86. Zahorán János ós fia György b.-csabai lakosok gyógyköltségoinek elengedése iránt tett javaslat. 87. Özv. Kovács Bálintnó szül. Oláh Julianna szeghalmi lakos után felmorült 92 frt 82 kr. gyógyköltsóg elengedósóro vonatkozó közig. biz. határozat. 88. AlbMihályné szül. Takács Róza, füzesgyarmati lakosnak 167 frt 79 kr. gyógyköltsóg elengedése iránti kérelme. 89. Vésztő községnek ifj. Lnrdi Gorzson özvegye részére kiadott törlési engedélye. 90. A vármegyei alapok ós pénztárak 1898. évi számadásai. 91. Községi költség előirányzatok az 1899. évre. 92. Csorvás község kórvónyo, a pénztári cllonőri állás rendszeresítésének kötelezettségű alól való felmentése iránt. 93. Szeghalom község kérelme, módosított fizetési, ügykezelési s szervezeti szabályrendeleteinek jóváhagyása iránt. 94. Csorvás község határozata, a közdülő- utak törzskönyvezési költségeinek fedezése ügyében. 95. Csorvás község határozata, a bohajtha- tatlan kataszteri költségek törlése tárgyában. 96. Tót-Komlós község képviselő testületének az ellenőri állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata. 97. Vésztő község elöljáróságának kérvénye Németh Sándor k. pónztárnok ingatlanaira bo- ikebelozett biztosítékra vonatkozólag kiállított törlési engedély jóváhagyása iránt. 98. A vármegyei közkórház 1900. évi költségelőirányzata. 99. Tót-Komlós község kórvónyo a gyám- pónztárnoki ós gyámpónztári ellenőri állás beszüntetése iránt. sára. Lám, lám I Milyen is azaz etiquette! Legközelebb elvárjuk a csabaiaktól, hogy rekone- sáns-viziteket is tegyenek. Elvárjuk egymástól a keztyüs kezet, de azért mindig ököllel beszélgetünk egymással, ami sehogysem passol a keztyüs kézhez. Egyébként én, mint ismert „jó gyerek“ megtudok bocsátani a csabai- tüzoltó^gyletnek, ha e miatt ezután Gyulán nem köveznek meg. Tekintve — amit a banketten is kifejtettek — a tűzoltói intézmény elhanyagoltságát, nem lehet csodálkozni, ha egy vidéki tűzoltói intézmény elnökének előbbrevaló a krumpliföldje, mint a megyei tűzoltói szövetség megalakulása. Miért ne lehetne Csabán is igj% s ki csinálhat ebből etiquette-kérdést. Bizony tekintve a mostani furcsa időjárást, nem csoda, ha a krumpli földje nagy gondot okoz annak, akinek van. I-Iálistennek, megint az időjárás kátyújába kerültem, innen aztán se be, se ki. Pedig még a biborosi látogatásról is, meg a szinészekről is kellett volna valamit Írnom. No, majd jövőre ! —re. Lapunk mai Bzámához fél Ív melléklet van csatolva.
