Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

vehet részt, nem kell neki egyedül mászkálnia, nagyobb utakon, minden városban szívesen fogadják, mint testvér testvért, megismerkedik a kerékpár sport valódi értékével s megismeri a „Magyar Kerékpár Szövetség“ áldásos működését, mely eddig is már oly népszerű előnyöket s kiváltságokat vivőit ki a magyar kerékpárosoknak, s mely vívmányokról, egy nem egyesületi tagnak semmi tudomása nincsen. Próbáljon egy nem egyleti tag oly kerékpárosok közé menni, kik nár azok, nem fognak véle még szóba sem állani, mert azt az illetőt, a mai kor haladásától teljesen elmaradottnak tekintik, ellenkező esetben pedig tárt karokkal to gadják s testvérként üdvözli!;, bogy micsoda öröm. őszinteség rejlik egy ily találkozásban, arról egy nem egyesületi tagnak fogalma sem lehet. De mindezektől eltekintve, az'egyesülés megadja az illető tagnak az otthonát, megszerzi neki a társadalmát 8 kellemes szórakozásokat nyújt

Példának felhozva, egy társas egyesületi ki rándulás mily élvezetet nyújt, ha többen karikáz- nak egy bizonyos kitűzött czél felé, útközben a mulatságosnál mulatságosabb kalandok adják ,eiő magukat, a társalgás folyik, adomáznnk s a leg gyengébb kerékpáros sem veszi észre, hogy elfáradt, vagy unatkozott volna a czél eléréséig. De még más oly különféle árnyalatú szórakozásokat s élvezete két nyújt az egyesületi élet, melyeket leírni lehetetlenség, azt tapasztalni kell csak.

E/.ek után méltán kérhetem Gyula város kerékpárosait, hogy gondoljanak az egyesülésre, most van itt az idő, most kezdődik a kerékpározás szezonja, s mire a most felkelő nap lenyugszik, addig még az uj egyesület megmutathatná a magyar sport életnek az ö életképességét is.

Egyesüljünk hát Sporttársak I Ne maradjunk el a modern kor szekeréről, mert ha egyszer távol vagyun; tőle, nagyon bajos arra ismét felkapaszkodni.

Fgyesüljünk ! s akaratunkat mutassuk meg egy rögtönzött társas kirándulásban május 1-én, ezen az ideális napon.

Neubauer Emil

2114/1899.

Hivatalos hirdetés.

GynU városában az 1899. évre előirt föld- és házbirtok után eső általános jövedelmi pótrdó kivetési lajstiom a kir. pénz- ügyigazgatóság által számvevői!cg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t - ez. 16. §-;> értelmében május hó 1-tÖI 8 ig a városi adó hivatal helyiségében közszemlére kitéve tar- tatik.

Gyulán, 1899. április hó 28-án.

Dutkay Béla,

149 1 — 1 polgármester.

Hírek.

Rendkívüli közgyűlés. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait folyó évi május hó 9-ik napjának délelőtt 10 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze dr. Lukács György főispán. A rendkívüli közgyűlés tartását néhány a rendes közgyűlésig elintézetlenül nem hagyható ügy, igy Gyula városnak a villanyvilágítás berendezésére, a József főherczeg laktanyánál szükséges átalakításokra, Csaba községnek a katonai barakkok épitésére vonatkozó határozatai tették szükségessé. A közgyűlési meghívót és tárgysorozatot a hivatalos lap csütörtöki száma közli és a tárgysorozat szerint 15 ügy fog napirendre kerülni, melyek a következők :

1. Széli Kálmánnak miniszterelnökké való kinevezését tudató és a vármegye feliratát megköszönő leiratai ; Hegedűs Sándor kereskedelemügyi m. kir. mi- nisternek kinevezését tudató leirata; és Perczel Dezső volt belügyminister búcsúlevele.

haladó társaságnak Tóth Kálmán régi hü inasa. Pista világított a nagy karos gyertyatartóval.

No Pista, nevetett a költő és egy bankót vett elő a zsebéből, gyere el ma te is a színházba, aztán ha hívnak engem, hál majd kiabálj te is.

Az első felvonás után tetszés zajával volt teli a színház. „Szerzői szerzői Tóth Kálmán 1“ hallatszott a teli ház minden zugából. De egy stentori hang fent, a kecskeméti páholyban, győzedelmeskedett a többi ezer torkon; azt kiáltotta:

— Tekintetes ur! Tekintetes ur!

A löwenbund.

A középkori német löwenbundnak volt esry paródiája i848-í‘an Erdélyben a szászoknál. Égy- néhányszáz szebeni, medgy -si és szelindeki szász ifjú löwenbund néven fölfegyverkezve, az osztrák hadsereg és oláh lázadók me’l-tt a ma gyarok ellen harezra kelt. Az első csatában azonban már vad futásnak iram dtak. \ magyar huszárok egynéhányat elfogtak közülök és Bem el-5, vitték, közöttük vezérüket — egy öles termetű szász ifjút — is, ki annyira meg volt ijedve, hogy hangosan sírni kezdeit.

Bem igy vigasztalta :

*- — W únye nyicht, Löwe, we'nye nyicht,

geh zu Ha s es geschieht dir nix.

Deák Ferenct présháza.

Mikor mar Schmerling és minist-rtársai is érezték, hogy p litikáj k a csőd szélén van, — D iák F -renc/.t 1 megkérdezte -gy bécsi ném^t jó ismerőse és tiszt *löj e : Meddig tarthat mi g ez az állapot?

— Messziről kell kezdenem, pqgy *rr a kérdésre válasz'Ihassak. — V It nekem vajait! birtokom, azon s-jy d mb és a d imbnn e -y ré

2. Belügyministeri rendelet Szeghalom község regále kártalanítási kötvényei ellenértékének helyre pótlása tárgyában.

3. Kereskedelemügyi m. kir. minister leirata a bérkocsi iparról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában.

4. Gyula város képviselőtestületének határozata a villany világítás tárgyában kötött szerződés jóváhagyása iránt.

5. Gyula város határozata a József főherczeg laktanyánál szükséges átalakításokra felveendő kölcsön jóváhagyása tárgyában.

6. Csaba község határozata katonai barakk építése tárgyában.

7. Füzes-Gyarmat község határozata a Püspök- Ladány f.-gyarmati helyi érdekű vasút költségeihez való hozzájárulás tárgyában.

8. Az »Alföldi első gazdasági vasút« kérvénye határidő hoszabbitás iránt.

9. Békés község határozata a tulajdonát képező 100 hold főidnek kendertermelésre leendő felhasználása tárgyában.

10. Szabad-Szent-Tornya község határozata föld- vétel és községi kölcsön felvétel tárgyában.

11. Czikó János telebbezése Bánfalva községnek a községi pénzek elhelyezése tárgyában hozott határozata ellen.

12. Gynlaváros képviselő testületének határozata a törvényszéki épület körül létesítendő betonjárda tárgyában.

13. Gyulaváros képviselőtestületének határozata a törvényszéki épület csatornázása tárgyában.

14. Kétegyháza község határozata 3000 forint; kölcsön felvételének utólagos jóváhagyása tárgyában

15. Vésztő község határozata Klein Béla bérlőnek a nagy korcsma bérlete alól való felmentése tárgyában.

Szent György napja .nemcsak a költözködés szempontjából nevezetes, de jelentőségét másrészt az adja meg, hogy a nagy számmal levő Györgyül, nevünnepet képezi és a névnapi köszöntések tekintetében nagy forgalomra ad ulkalmat Városun,kp >n is sokan gratuláltál; a Györgyöket. Különösen .soil; a n ti-ztelegtek dr. Lukács György főispánnál, ki elölt a vármegye tisztikara testületileg jelent ín égj es a kihez a tisztviselők névében dr. Bodokij Zoltánj főjegyző intézett üdvözlő beszédet, n melyben null arra, hogy a midőn tna minden téren rendszer- változásról beszélnek, a tisztviselők vonzalma es ; i iszieleto a főispán iránt a régi maradt és csupán jerősbödöit A főispán szívélyes szavakkal mondott Köszönetét a tisztviselőknek, kik hosszabban időztek a vendégszerető házigazdánál A főispánnál testű I éti leg tisztelgett Gyula város tanácsa is, s a főispán, a ki Gyula iránti rokonszenvét nemcsak szavakban, hanem tettekben is igazolja, megragadta az alkalmat, hogy a gimnáziumi mozgalom iránti érdeklőd- sét meleg szavakban nyilvánítsa ama b ztpsi- tássak hogy a meginduló akczióban ő is reszt,'fog verni, a mit a város emberei élénk éljenekkel fogadtak. Igen Bokán keresték fel a főispánon kívül még Ladies Györgyöt, (-sák György kir. tariácáOs, pénzügyigazgatót, Oláh György főügyészt és Lidtid- haver György főpénztárost, hol mindenütt vidám társaság ünnepelte a nevenapját ülő házi gazdát

Jótékonyság. A vármegyei közkórház építését vezető bizottság az épités során meggyőződött arról, hogy az egész kórház czéljaira az elmegyógyintézeti főépület második emeletén tervezett ima termek a közkórház többi részének utóbb elhatározott bővítése folytán főleg elhelyezésüknél fogva nem alkalmasak és hogy szükséges volna külön épületben elhelyezett, minden oldalról és minden beteg részéről hozzáférhető imahelyiségekre. Ezen módosítás keresztülvitelét azonban nagyon megnehezítette az, hogy annak keresztülvitele mintegy 3500 frt költséget igényel, mire fedezet abszolúte nincs. A legnagyobb örömmel fogadta tehát a bizottság ápril hó

22-én tartott ülésében a vármegye alispánjának azon

présház, vén rozoga épület; düledezett, általában igen siralmas állapotban lévő. Mivel a birtokot elakartam adni, az uj présház költségeit pedig szerettem volna megtakarítani, hát fölkértem egy építőmesteri, hogy vizsgálja meg a présházat : össze lehet-e valamelyest tatarozni és ha igen: hát meddig bírhatja ki? Az építőmester megvizsgálta a dolgot és a mikor aztán kérdezősködtem felőle, azt mondotta: „Hát összetatarozni össze lehet és egy, két vagy talán há- r m esztendeig ki is bírhatja; de viharnak nen szabad érnie.

A Schmerlingék présházát 1866-ban aztán M is érte a vihar.

Báró Eötvös József és az angol.

Báró Eötvös József I836—37-ben bejárta Franczia- rszágot és Angliát. Mikor I-ondonból visszatért a k- ntinensre, a Dover és Calais között a Manche-csatornát (Pas-de-Calais) járó gőzhajón egy angol utas előtt magasztalta Franezia- >rszágot.

— La France est sublime ! (Franczíaorszác fenséges!) kiáltott lelkesen.

— Du sublime au ridicule il n’ y a qu un pás! (A fönségestöl a nevetségesig csak egy lépési) — vágott vissza az angol élesen.

— Le pas-de-Calais, monsieur, szólt nyom hm Eötvös, n a'-yar létére kitűnő szójátékot csinálva a pás (lépés) s a Pas-de-Calais (a Fran cziavrszág t és An;">lországot elválasztó Manche-csatorna) S' okból.

Az angol erre, a hagyomány szerint, tiis tént párbarra hivta Eötvöst, ki meg is verekedett ele Ez az inban mend -mond < Csak a szó- ’óték valósa ,

Báró Kői vös Loránd elbeszélése.

kijelentését, hogy gróf Wenckheim Géza, gróf Wenckheim Frigyes és gróf Wenckheim Antal örököseinek nevében gróf Wenckheim Dénes összesen 3500 frtot tevő adománynyal biztosították az elmegyógyintézet második emeletének kórszobákká való szükséges átalakítását és egy külön kápolna felépítését. Ez adományok a szükségletet teljesen fedezvén, az átalakítást és építést azonnal el is rendelte a bizottság, nem mulasztván- el egyszersmind, hogy a nemesszivü adományozóknak jegyzőkönyvi hálás köszönetét ne fejezze ki azon szives készségért, a melylyel az emberbaráti intézet teljes felszerelésében felmerült nehézség legyőzését anyagi támogatásukkal lehetővé tették. A protestáns betegek imaházának a jelenlegi uj főépület egy alkalmas földszinti helyiségében való elhelyezése iránt intézkedett a bizottság.

Jóváhagyott vármegyei határozat. A törvény- hatósági bizottság azon határozatát, melylyel a békésmegyei közművelődési egyesület részére állandó évi 450 frt segélyt szavazott meg oly czélból, hogy a magyar nyelv tanítása körül érdemeket szerzett tanítók jutalmazását teljesítse, a m. kir. belügyminister a vallás és közokt. ministerrel egyetértőleg jóváhagyta.

Államsegély. A főldmivelésügyi m. kir. minister a törvényhatósági bizottság felterjesztésére az 1898. évi II. t.-cz. értelmében létesítendő munkás segélyalapok gyámolitására 5000 frt államsegélyt utalványozott.

A községjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmánya dr. Bábry Sándor alispán elnöklete alatt ápril hó 22-én ülést tartott, a melyen özv. Wieland Károlyné özvegyi nyugdiját állapította meg, Há zy Imre gyomai első jegyző járulékainak kirovása tekintetében tárgyalást rendelt, végül Bán Károlynak a nyugdijak előleges kifizetése iránti kérvényét elutasította.

A képviselőtestület f. hó 27-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, mely gyűlésnek csak egy tárgya volt. A Ko/.ics Pá né fele háznak az \cipolda czéljaira leendő megvétele tárgyában kötött adásvételi szerződési a kép visel őtesiü let névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta.

Előléptetések a honvédségnél. A „Rendeleti Közlöny“ ápril 29 iki száma nagy örömöt húzott a gyulai tisztikar több kedvelt tagjának. A májusi csillaghullást hozta ez a hivatalos újság s a csillag- hullásokból szép arányban jntott ez idén a gyulai tisztikarnak is. Csillag László alezredest, a gyulai helyőrség kedvelt, parancsnokát ezredessé teptette elő a királyt kegy, ősszinte örömére úgy a tisztikarnak, mint barátai és ismerőseinek s azonkívül Koncz\ Ödön főhadnagy századossá, Dobos István, Bányay\ Lajos, Jelenffy Zoltán hadnagyok föhadnagygyá, a Gyuláról nemrégiben Jászberénybe helyezett Tan- \czig Lajos hadnagy föhadnagygyá a távozó huszártisztek közül Cseresnyés Zoltáu hadnagy föhadnagygyá lettek előléptetve. Hasonló örvendetes kinevezés érte Jovanovics Döme főhadnagyot, ki a honvédelmi minisztériumban II. oszt. szá.tn.tisztté, — s Katona Elek 'főhadnagyot, ki ugyanott III. oszt. száhítisztló lettek kinevezve. — Az előléptetésekhez mi is őszin tán gratulálunk.

Árlejtés a vármegyén. Kettős árlejtés lesz ma délelőtt a vármegyeháznál. A közkórháznak lUO.OOO írttal engedélyezett kibővítéséhez az építési munkálatok adatnak árlejtés utján vállalatba, és a kór ház és elmegyógyintézet berendezéséhez szükséges vnsbutoroknak múltkor elhalasztott árlejtése tartutik meg. Az építési munkálatok előirányzott költsége 71.708 fit 79 krt, a vasbutorok előirányzott ára 6263 frtot tesz ki, és miudkét vállalat elnyerésére a helybeli és vidéki vállalkozók nagy szama törekszik, miért is élénk versenyre és jelentékeny árengedményre lehet kilátás. Reméljük, hogy iparosaink, kik a jelenleg folyó nagy építkezéseknél versenyképességüket oly szépen bebizonyították, most is eredménynyel fognak a pályázaton részt venni.

A huszárok búcsúja. Elmentek végleg. Itt hagyták a kaszárnyát üresen, itt hagyták a lánysziveket, a jóbarátokat, a gyakorló teret — árván, elhagyottan. Elégikus hangulat vesz erőt rajtunk e tárgyról Írván, mert a régi jóbarátság révén, ami a huszárságot a városhoz kötötte, valami sajgó érzés tölt el minden gyulai embert, még azt is, aki talán nem is rajongott »a világ első katonájáért« — a huszárért. De a „felsőbb szolgálati érdek“ ellen, mely a gyulai talajt keménynek Ítélte a lópatákra — a váradi kavicsos talaj mellett — nem lehetett tennünk semmit s — a huszárok elmentek. Bizonyosan fájó szívvel hagyták ők is itt a megszokott kaszárnyát, az ismerősöket, a jóbarátokat s még a liuszárlovak is, ezek a félig értelmes lények, szo- mortiai nyeritettek rá az üres kaszárnyára, mikor felhangzott az utolsó „ima-jel“ a kaszárnya udvarán. Könnyek gyűltek sok szép lányszembe s talán a legkeményebben kipedrett bajszu strazsa-mester- nek is megdobbant valamije ott a motáliás zubbony alatt. Az ünnepélyes eltávozás csütörtökön reggel 7 órakor történt. Előző két napon búcsúztatták a huszárokat szalonban, vendéglőben, korcsmában, pitvarban egyaránt. Hja I a huszárok távozása itt is. ott is nagy fájdalmat keltett, mert nemcsak a kisasszony-szív hévül, ha az elegáns huszártiszt összeveri a sarkantyúját, hanem a Borosa leányzó is könnyes szemekkel néz az „első század szakasz- vezetője“ után. Kedden este a gyalogsági tisztikar búcsúzott a Komló-ban a huszártisztektől, szerdán este p-dig a gyulai társadalom bucsuestólye folyt le a kaszinóban, melyről alább hozunx tudósítást. A buszárok a sarkadi-ut feló távoztak, első nap Kö- tégyánig haladtak, ott szálltak meg éjí-zakára, má- sődnap Lnánd volt szállásuk és tegnap érkeztek az uj garnizonba, Nagyváradra, hol a huszárokat a város vendégelte meg az napon. A huszárltaszárnya üres lett, most a honvédgyulogság állít oda naponként őrséget, a város történeteitek egy lapja pedig lezárult — Gyulán csak volt huszárság!

A huszárok bucsuestólye. A huszárok mielőtt elmentek volna Gyű.áról, az úri kaszinóban tartott estélyen testületileg vettek búcsút a honvédiiszti- kártól és gyulai jóbaráiaiktól, ismerőseiktől. Jelen vo tak a huszártiszteken kívül a helybeli gyalogság tisztikara Csillag László ezredessel az élén és az úri kaszinó legtöbb tagja. Az első pohárköszöntőt Lukács György főispán mondotta meleg szavakban adván kifejezést a távozóktól való elválás érzetének, az emléknek, melyet hátrahagynak, utána dr. Bodoky Zoltán találó beszédben jellemezte a katona nélkül maradt kaszárnyát s éltette az itt maradt honvédeket. Dutkay Béla polgármester a város nevében búcsúzott el, Nagy Gyárfás őrnagy a távozó tisztikar vezetője, meleg hangon köszönte meg a kitüntető megemlékezéseket. Haviár Lajos humoros felköszöntőt mondott a huszárokra 3 el- buosuztatta őket a nőktől. Csillag László ezredes a honvéd tisztikar nevében bucsuzott.

Békésvármegye közigazgatási bizottságának erdészeti albizottsága folyó hó 22-én dr. F á b r y Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen az 1898. évi XLX. t.-cz. az uj erdőtörvény végrehajtása tárgyában szükséges intézkedések tétettek meg. Összeirattak az állami kezelés alá veendő területek s kibocsájtatott a felhivás a hitbizományi erdőtulajdonosokhoz erdeik állami kezelésbe adása, s illetve képesített erdőtisztek alkalmazása iránt. Tárgyaltatott végül és elfogadtatott a vármegye területén lévő erdők állapotáról szóló évi jelentés. Az ülésen Oszterlamm Ármin kir. erdőfelügyelő is részt vett.

Templombucsu. A belvárosi kath. főtemplom- plombán ma van a búcsú napja. Már tegnap megjelent a torony ablakában a kéklobogó a szent szűz képével, hirdetvén a templom védszentjének ünnepnapját. A búcsúra, melyen mozgalmas képet szokott ölteni a mézeskalács sátrakkal s tarka-barka néppel telt templomtér, a közel vidékről is jönnek bucsusok.

Állategészségügyi kimutatás a ragadós állat betegségek állásáról Békésvármegyében 1899. április hó 18-án. L é p f e n e : K.-Tarosa 1 udvar, M.-Be- rény 1 udvar, összesen 2 község 2 udvar. Veszettség: Kétegyháza 1 udvar, K.-Tarosa 1 udvar, Endréd 1 udvar, M.-Berény 1 udvar, összesen 4 község

4 udvar. Takonykórés bőrféreg:.Gyoma 1 udvar, M.-Berény 1 udvar, összesen 2 község 2 udvar. R ü h k ó r : M -Berény 1 udvar, Szarvas 1 udvar, Sámson I udvar, Gyula 2 udvar, összesen 4 község 5 udvar. Sertés orháncz: F-Gyarmat 1 udvar, összesen 1 község 1 udvar. Sortésvész Szarvas 1 udvar, Vésztő 1 udvar, Uj-Kigvós 1 udvar, Csorvás 1 udvar, K. Tarcsa 1 udvar, Sámson 1 udvar, Békés 1 udvar, összesen 7 község 7 udvar. Jóindulatú hólyagos kiütés: Vésztő 33 ludvar, összesen I község 33 udvar. Ragadós száj és körömfájás: Doboz 1 udvar, összesen 1 k ö z- ség 1 udvar.

Május. Ma még a szeszélyes, bohém április, mely hol kiderül hol beborul, mint n szeszélyes ember kedélye, holnap már a szép, édes t. ájus köszönt be, a virágzó poétikus szép hónapja az esztendőnek. A természet diada'ának ünnepe ez az egész hónap. Jelképe nz ifjúságnak, melynek üde- ségét, bübáját, egyetlen ránéz, egyetlen ősz hajszál nem zavarja, ép úgy mint a májusi zöld lombos zafot még egyetlen zörgő, száraz levél sem. — A tavaszi verőfény rámosolyog a természetre, s a frissen zöldelő pázsitot, Smyrna remekeit, megszégyenítve, a sárga virágú pitypáng. a féhér kán- tortáska és ezernyi szirtes vadvirág ékíti. — Az idő nyiltával a népkert is jelentőségteljesebbé válik. A népkerii tér-zenék is megkezdődnek, és pedig a Rácz Anti bandája fog hetenkint háromszor játszani.

Uj vasúti menetrend lép életbe a holnapi naptól kezdve a. magyar államvasutak összes vonalain. Bennünket érdeklő nagyobb változások nincsenek az uj menetrendben, nevezetesen ugyanazok a vo natok, amelyek eddigelé, ezentúl is közlekedni fognak. Gyuláról a vonat indul Nagyvárad felé reggel

5 óra 26. d. e. 7 óra 27 perczkor és délután 3 óra 5 perczkor, Csaba felé pedig reggel 8 óra 40 pkor, (a budapesti gyorsvonathoz csatlakozással) délben 12 óra 21 perczkor, délután 6 óra 44 perczkor ór este 10 óra 1 perczkor; az Arad felé jövő délutáni gyorsvonat pedig holnaptól kezdve 2 óra 15 perczkor indul el Budapestről, de azért 6 óra 43 perczkor megérkezik ezután is Gyulára.

A közigazgatási bizottság május havi rendes ülését jövő hó 8 ikán fogja tartani.

Időjárásunk a hét folyamán minden tekintetben kedvező volt. Gazdáink nagy része elvetette a tengerit, a gyümölcsfák is el virágoztak, anélkül, hogy eső bántotta volna őket, de most már elkelne egy újabb jó e9Ő a legelőre, veteményekre i a tengeri vetésre is. A búza gyönyörűen fejlődik mindenfelé és a legszebb reményekre jogosít.

Amai hangverseny. A gyulai iparosok „Erkel Feróitet dalköre“ által ma este rendezendő estélyére újólag is felhívjuk a közöoaég figyelmét. A mint a jegyek fogytából következtethetjük, a mai estély egyik sikerült estélye lesz a jóhirü dalkörestélyek- tnek. A mulatságról lapunk jövő számában részletesen referálunk.

A mezőhegyesi tanulmányútra, melyet a föld mivelésügyi minister engedélyezett a gazdák részére, ez évben először a füzes-gyarmatiak mennek a megyéből. Ezek ugyanis május első vasárnapján tekintik meg Mezőhegyest.

Eljegyzés. Őri Lajos békési segédközgyám, eljegyezte Aradon Mixner Paulát.

Betörés. Múlt vasárnap Megyesegyházán feltörték Leipniker Mór és társa piacz-téren levő kereskedését és onnan elloptak egy csomó czipőt, szappant és egyébb toilette-szereket. A betörők még nem kerültek meg.

A fősorozás az elmúlt héten a szeghalmi járásban is befejeztetett és eredménye a kővetkező : Az összeírt 605 állításra kötelezett közül tényleg előállott 547 egyén, a kik közül besoroztatok az ujonczjutalék javára 243, a póttartalékba 5, vissza helyeztetett 220, fegyverképtelen 67, töröltetett és felülvizsgálatra küldetett 12 egyén. Besoroztatott tehát a megvizsgáltak 45% a. A sorozáson polgári részről Csánki Béla ügyvéd mint elnök, és dr. Chrisztö Pál mint polgári orvos vettek részt.