Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

16-ik szám Gyula, 1899. április 16-án XXXI. évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János ; kereskedése, hova a |á| | szellemi részét illető köz- ■ lemények intézcndők. , Kéziratok nem adatnak < vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — k-r. j Félévre ... 2 » 50 » i Évnegyedre . 1 » 25 » 1 Egyes szám ára 10 kr. 1 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: H Ó H XT ID-A.T7"IID. wm Kiadó hivatal: j i Templomtér, Dobay . Ferencz háza, és könyv- > kereskedés, hova a hir- v detcsek és nyilt-téri köz- ji lemények küldendők. í, Hirdetések I szabott áron fogadtatnak < el Gyulán, a kiadó hivatalban. I. Nyilt-tér sora 10 kr. Gymnasium Gyulán. Amidőn — a múlt esztendő folyamán — utólszor volt alkalmunk a Gyulán létesítendő gymnasium kérdésével foglalkozni, oda konk- ludáltunk, hogy a gymnasium létesítésének propagálására az idő s viszonyok nagyon kedvezőtlenek. Nem indokoltuk, most sem részletezzük ama — különben is köztudomású — hely­zetet, melyre eme nézetünket alapítottuk. Most sem táplálunk vérmes illusiókat; most is látjuk aina sokféle nehézséget, amely egy Gyulán létesítendő gymnasiumra sulyosodik, és ezek leküzdése bizonyára épen nem köny- nyü feladat; de kétségtelen dolog, hogy egy részről a közéletben oly gyökeres fordulat következett be, más részről pedig a tanügyi politikában is olyan tünetet jegyezhetünk fel, amelyek következtében azt hisszük, hogy el­érkezett az idő, amidőn Gyula városának nem csak kötelességében, hanem módjában is van legéletbevágóbb szükséglete érdekében ak- czióba tépni, helyesebben Írva szunnyadó akczióját tovább folytatni. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minister, e hót folyamán ugyanis két alka­lommal fölötte fontos kijelentést tőn. Az el­sőt | tanügyi költségvetés általános tárgya­lása alkalmával mondott fényes beszédében, a másodikat Nőgrádvármegye tisztelgő kül­döttségének a Balassa-Gyarmaton kért gym­nasium ügyében adott válaszában. Az ügy fontosságánál fogva mind alt ét Ifijelentését szóról-szóra közöljük. A tanügyi költségvetés fölötti beszédé­ben a következőket mondotta: „Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a gymnasiumok eddigi száma ma még nem ál- lapodhatik meg, daczára annak, hogy az ab­solut szám nagy, de a territoriális elhelyezés nem felel meg és így erősebb művelődési góczpontokon, különösen a megyék székhelyén, ott, hol központok vannak, a gymnasiumok felállításától tartózkodni nem fogok “ A nógrádmegyei küldöttségnek pedig: „A kormánynak az a terve, hogy min­den megyei székhelynek gymnasium a legyen. A kulturális czélok ápolását szivemen hordom és különösen fontosságot tulajdonítok azoknak a városoknak, amelyek nemzetiség lakta vidékek közelében vannak.“ A hazai tantigy és a közművelődés körül maradandó nagy érdemeket szerzett illustris és illetékes férfiú ajkáról elhangzott eme két kijelentés olyan szilárd aiap, amelyen — né­zetünk szerint — a gymnasium akcziója nem csak újra folyamatba tehető, hanem folyamat­ba teendő is. Gyula városa ugyanis a vallás- és köz- oktatásügyi minister által hangoztatott mind a két feltételnek megfelel. Gyula városa egy részről székhelye Békésvármegyének, más részről pedig nemzetiség lakta vidékek kö­zelében fekszik. A vallás- és közoktatásügyi minister fején találta a szeget, amidőn ezt a kettős kvalifikácziót jelölte meg, ahol a gym­nasiumok absolut nagy száma mellett még további gymnasiumok létesítésének szüksé­gét hangsúlyozza, s elég Magyarország térké­pére utalnunk, amelyből kitetszik, hogy Gyula, megyei székhely volta mellett még mindig végvára a magyar nemzetiségnek, hiszen a vele mesgyés Arad vármegyében egész Erdó- lyig egymással topografikus összefüggésben álló, közgazdaságilag s kuiturailag felé grnvi- táló nem magyar ajkú községek végpontja • mondjuk, elég a térképre utalnunk, demon­strálandó, hogy Gyula s közeli “vidéke — amint az a múlt évi ösmeretes emlékiratban ékesen kifejtve lön — politikai, nemzetiségi, társadalmi, közgazdasági s paedagógiai te­kintetekből nemcsak igényli agj'mnasiumot, bá­néin s ezt legkisebb lokalpatroMsmustól ment­ien jó lélekkel állíthatjuk és mindenki kény- telen lesz elismerni, ma már egész Magyar- országon nincs oly város, mely gymnasium léte­sítését illetőleg, a minister állal igen helyesen formulázott feltételeknek és követelménynek any- nyira megfelelne, mint Gyula városa. Ismételten hangoztatjuk, hogy Wlassics Gyula vallás és kö/.oktatásügyi ministernek kijelentései után megjött az idő és alkalom a további cselekvésre. Ebben részt kell ven­nie Gyula városa minden polgárának és jó akarójának, első sorban pedig az iskolaszék­nek, a városi tanácsnak, a képviselőtestület­nek. A politikai életben beállott fordulat Következtében számítunk Bartha Miklós or­szággyűlési képviselőnk közreműködésére is, akinek még eddig elé nem volt alkalma te kintélyes politikai, publiczistai s bizonyos irányban kiváló egyéni befolyását választó­kerülete érdekében gyümölcsöztetni s aki bi­zonyára meg fogja ragadni a szerencsés al­kalmat, hogy ebbeli — elismerjük, hogy bi­zonyos fokig kényszerű — mulasztását ily kiváló kulturális kérdésben jóvá tehesse. — Amiről pedig teljesen meg vagyunk győződ­ve, az dr. Lukács György főispánunk jó aka­rata, ügybuzgalma s fúradhatlansága, amely luck, a Gyula városára nézve eddigeló rend kívül súlyos viszonyok következtében már is annyit köszönhetünk, hogy azt sóba sem le­szünk képesek meghálálni. A gymnnsiumi akezióból mi is kivesz- szük részünket, de az ügy kiváló horderejé- iiél és fontosságánál fogva készséggel fel­ajánljuk lapunkat az eszme érlelésére alkal­mas minden nézet számára, sót erre kérjük Is a tanügy és a közművelődés minden barátját. A közigazgatási bizottság ülése. April 10. Közigazgatásunknak már megszokott gyors és rendes menetében nagy ritkaságszámba megy egy- égy kedélyizgató esemény, a mi természetesen csakis szenzáczió lehet, azért a közigazgatási bizottság hét­fői élésén érthető kíváncsiságot keltett Haviár Dá­niel bizottsági tagnak felszólalása, a ki a szarvasi dohánytőzsdénél állítólag előfordult visszaélésekre hívta fel a pénzügyigazgató figyelmét. Egyébként gyors lefolyású és színtelen volt ez az ülés is és alig egy-két ügynél hallottunk felszólalást a tagok részéről. Az. ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fabry Sándor alispán, Bodoky Zoltán főjegyző, Oláh György főügyész, Jan- csovics Péter árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főor­vos, Csák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz tanfelügyelő. Haviár Lajos és Scarvassy Arzén kir. főmérnökök, dr. Liszg Viktor kir. ügyész, Zlinszky István közgazd. előadó, gróf Almássy Dénes, Haviár Dániel, Ladies György, Jancsovics Emil, Zsilinszky Endre dr., Varságh Béla, dr. Hajnal István bizott­sági tagok. Miután az elnöklő főispán az ülést megnyi­totta, dr. Bodoky Zoltán főjegyző olvasta fel a már- czius hóra vonatkozó alispáni jelentést, mely egész terjedelmében a következőleg hangzik: Méltóségos Főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság I A folyó évi máiczius havi közállapotokról szóló rendszevinti havi jelentésemet tisztelettel a közetkezőkben leszem meg. I. Közbiztonság A személybiztonság általában kedvező volt és csupán B.-Csabán lett egy súlyosabb, valamint Onts házán egy kevésbé súlyos esettel megzavarva, neve­zetesen B.-Csabán máiczius hó 5-én Zsilák János és neje Zsilák Katalin, valamint Lakatos Dezső rablási czólzattal Pikó László nyomdászt meggyil­kolták. Tettesek főleg Valcntinyi Márton alrendőr- biztos buzgalma folytán kiderittetvén, a bíróságnak átadattak. Orosházán Radios Ferenczet Kiss József Itmvásárhelyi lakatos bottal megverte és rajta sú­lyos testi sértést ejtett. Öngyilkosság hót esetben fordult elő és pedig Győri Sándor f.-gyarmati kert csősz és Kárásznál György gyulai lakos főbe lőtték magukat, Daliák Péter 70 éves p. földvári lakos ís Turéczi Elek 1G jévcs orosházi cseléd felakasztották magukat, Berta „ Mihály orosházi elmebeteg kútba ölte magát, Ko- csán Pál b.-csabai n olnársegéd fobelőlte magát, — Szász Imre borotvával torkát elmetszette, az utóbb megnevezett két egyén, élőiben maradt és gyógyke­zelés a latit áll. Baleset fordult elő Szeghalmon, a hol Sznlut- kányi Eszter 3 éves gyermek égési sebek következ- keztében meghalt. A vagyonbiztonság csak kisebb lopási csetok által lett megzavar u, a melyek nagyobb része a békési, orosházi és szarvasi járásban fürdőit elő. f álilát ZEBégren. ■u.g'y Hxvtáls .... Régen úgy hívták, a falu legszebb lánya Nyalka szép legények bomoltak utána, Most csak azt moudják rá, hervadozó rózsa, Változott az idő, ki tehetne róla? Százat megigézett s rövid a történet Egy legénybe hogy nem ő is beletévedt. Leánynép szivének ez a közös sorsa, Szerették, szeretett, ki tehetne róla ? Hajh de őszi köd ült a néma berekre, Elvitték kedvesét messze idegenbe, Ott a kis kert alján jöttek búcsúzóra, Gerle párját veszti, ki tehetne róla? Elmúlt egy nap búban, múlt utána másik Szép lány szeme könnytől mind ritkábban ázik Imre legény néha betér egy jó szóra, Künn is tavaszodik, ki tehetne róla ? Hozhatsz már levelet virágfakadáskor, Szerelem galambja idegen országból Szép lány félreteszi, mintha rossz hir volna, Ilyen a szerelem, ki tehetne róla ? Múlik a nap vígan, múl’ utána másik, Szép lány szeme könnytől mind gyakrabban ázik, Imre gondolt egyet máshol a járója, Ilyen a szerelem, ki tehetne róla ? Kondul kong a harang, mért oly bus a szava ? Idegen országból katona jött haza. Hirt hallott az utón, úgy jött koporsóba, Ilyen a szerelem, ki tehetne róla ? Szép lány keresgéli a régi levelet, Olvassa, olvassa, a könnye megered Temetőbe ballag, iszonyú vád nyomja, Sírba vágyik lelke, ki tehetne róla ? Régen úgy hívták, a falu legszebb lánya, Nyalka szép legények bomoltak utána. Most csak azt mondják rá, hervadozó rózsa, . . , . Falusi törtéuet, — ki tehetne róla ? Kun Béla. Szolgálati szakasz. Sipulusz irt a bérelt szakaszról. Micrt ne Írhatnék én a szolgálati szakaszról ? Úgy ösztö­nöz valami belülről, hogy nem tudok n“ki ellen­állni. Borzasztó betegség ez kérem . . . De ha Piroska kisasszony, az én le,régibb barátnőm el nem mond nekem egy esetet, talán kigyó­gyulhattam volna az irhatnámság betegségéből, s akkor szolgálati szakasz, továbbra is zavarta­lan rejthetted volna magadba titokzatos éjsza­káidat. . . Ki az a Piroska kisasszony? Fogják kér­deni olvasóim ! Az én barátnőm nem más, mint helységünk elismert műveltségű postásnőjfj ismétlem: Pi­roska kisasszony. Hősnőnket ismerni fogja min­denki, ha elmondom, hogy ő csakis női szakasz­ban szokott utazni, mert fél a tolakodó udvar- lóktól. (?) Korát, illetőleg nem akarok indiserét lenni, s csak annyit árulok el, hogy diákkorom­ban néninek szólítottam, most azonban már kis­asszonynak. Egy szép farsangi napon így szélit meg ke-* gyes barátnőm: — Aladár, jöjjön el velem a barakonyi gentry-casino báljára. Képzelje, műkedvelői elő­adás is lesz. — Pompás. — A „váratlan menyasszonyát adják s engem kértek föl a főszerepre, mert a barakonyi lányok nagyon szégyellősek. Én pedig már oly sokszor játszottam ezt a bájos szerepet ... — f-sjezé be szavait szívből fakadó sóhajjal. Én mindig példás gavallér voltam. Barát­nőm felszólítását csakis kitüntetésnek vehettem. Pár nap múlva barátnőm és én ott szo­rongtunk a varsándi állomás első osztályú váró­termében. A szolgálatban levő bakter be sem akart ereszteni. — Az elutazók kísérőinek tilos a bemenet — figyelmeztetett hivatalos szigorral. — Hát n :m látja, hogy én is utazom, maga oktalan. . . A bakter előbb barátnőmre, aztán reátn s végre kétkedőleg csóválva fejét mindkettőnkre vizsga szemekkel tekintett. Nem fért a fejébe, hogy én együtt utazom a barátnőmmel. Valószinüleg a kalapskatulyák tömege hozta zavarba, melyeket én természete­sen gondos figyelemmel czipeltem utána. Vagy ki tudja min ütközött meg. Kifürkészhetlenek egy vasúti bakter gon­dolatai. . . De mielőtt városunk büszkesége, a bara­konyi vicinális mozdonya prüsszögve robogna be a pályaudvarba, még egy pár tudnivalót kell mondanom róla. A barakonyi vasút két oknál fogva egyet­len a maga nemében. Először is a legkényelme­sebben lehet rajta utazni, mert óvatos és tapin­tatos haladásával megkíméli utasait a kerekek zakatolásának fülsértő zajától s másodsorban és főleg azért, mert hazánk összes viczinálisai kö­zött neki van a legszebb kalauza. — Mondják, hogy egykor a vármegye legvagyonosabb dan- dyja volt. Tény, hogy csinos fiú s a vidék összes lá­nyai és asszonyai bolondulnak utána. Innen van, hogy a hölgyek forgalma széles e hazában a ba­rakonyi vonalon a legélénkebb. Ezt méltányolni akarván a viczinális részvénytársaság, kalauzunk fizetését trár is a kétszeresére emelte föl. Nem rég történt, hogy kalauzunk, akit kü­lönben általánosan Palinak hívnak, kifejezte azt az óhaját, hogy visszalép a közlekedési pá­lyától. . — Az Istenért ne tegye — hebegett ré­mülten a társaság igazgatója — hisz akkor egy hét alatt liquidálunk. — Felemeljük a fizetését. Mennyit akar? Pali pedig csak ezt akarta s közmegelége­désre megmaradt állásában. Ezalatt megérkezett a barakonyi viczinális délezeg mozdonya. Varsándon nem szoktak csöngetni. Nálunk nem kergetik az utasokat a kupékba. Mindenki •lőre bejelenti a részvénytársaságnál utazási szándékát, s a vonat addig el sem indul, fiiig valamennyi jelentkező meg n im érkezett. Ha valamelyik elkésik, mindjárt szerencsétlenséget sejt a varsándi közvélemény. Elérkezett tehát a válságos pillanat. Pali, a kalauz, kecsesen hajlongva pödörgeti bajuszát az egyik waggon ajtajában. Barátnőm és én be- szállottunk. Ö természesen a női szakaszba, én pedig a kártyázó szakaszba. Történetesen a sza­kasz, melybe barátnőm szállott, egészen üres volt. Hosszas üdvözlések és kendőlobogtatások után vicinálisunk megindult: Barátnőm valőszinüleg a szerepét szavalta unalmában, én pedig a pagátot kergettem. Mi­kor a pagát már csaknem minden pénzemet ki­csalta a zsebemből, átlátogattam barátnőmhez. — Hisz ez szolgálati szakasz. . . — szólék rémülten, amint beléptem. Baíátnőm halot'.halavány lett. Amióta Si­pulusz megírta a bérelt szakasz történetét, azóta Piroska kisasszonyt folyton üldözi a vasúti kü- lön-szakaszok rémé. De már nem lehetett segí­teni. Pedig a barakonyi viczinális szolgálati sza­kasza még furcsább valami, mint a MAV-é, Ez t. i. a Pali saját külön szakasza. — Huzza meg a vészféket — sikoltott ba­rátnőm. Onkénytelen elmosolyodtam. A barakonyi viczinális és vészfék ! A bekövetkezhető eshetőségek ellenében kellő bátorítással látva el barátnőmet, resignál- tan hagytam el a szolgálati szakaszt. Szegény Piroska 1 Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents