Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-04-09 / 15. szám
12. §. Elövigyázati szabályok. A városi képviselőtestület kívánatéra évről- évre egy bizottság fog összeülni, melynek feladata a villumfejlesztő telepet, a vezetékeket és minden a világításhoz tartozó tárgyat vizsgálat alá venni és meggyőződést szerezni, vájjon a vállalat részéről alkalmazásba vétettek-e minden a gyakorlat által sikeresnek ismert újítások és módok a közbiztonság, a világítási szerkezetek jó karban tartására, vagy a fogyasztás ellenőrzésére nézve. A kikülden dő bizottság jogosítva lesz a nyilvános világításra szolgáló egyes izzó és ivlámpáknak a vállalat által bemondott fényerejét fénymérő készülék által megvizsgálni és ha a lámpák a kikötött gyertya egység számnál 20 %-kal kevesebb fényt szolgáltatnának, az ekkép kifogásolt lámpák helyett köteles a válla lat, illetve jogosult a város a vállalat terhére és költségére más lámpákat beszerezni. Ezen bizottságba a város képviselőtestülete két, a vállalat szinte két szakértő tagot választ, a bizottság elnöke a városi polgármester. A városnak joga van a hálózatban feszültség méréseket végeztetni azon czélból, hogy a hálózatban a szerződésileg kikötött feszültség a lámpák kapcsain meg van-e ? Épen úgy köteles vállalkozó a központi tele pen egy regisztráló feszültség mérőt felállítani és azt ellenőriztetni. 13. §. Óvadék, A városi közönség nagyobb biztosítására vállalkozó jelen szerződés elfogadását, valamint a felsőbb hatóságok által történt jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számított 14 nap alatt a városi pénztárba készpénzben vagy óvadékképes állampapírokban forintnyi óvadékot tartozik letenni. Ezen óvadék a szerződésből eredő kötelezettségek biztosítékául fog szolgálni. Az óvadék vállalkozónak csakis a szerződési idő letelte, illetve a szerződés megszűnése után fog kiszolgáltatni, időközi jövedelme vagy letéti kamata azonban vállalkozót illeti. Az óvadék megcsonkítása esetén a vett értesítés után 15 nap alatt vállalkozó által kiegószi-j tendő. 14. §. Adó és költség. Az ezen szerződési viszonyból eredő összes illetékeket, bélyegeket és egyéb költségeket egyedül vállalkozó viseli. Jelon szerződés első lö (tizenöt) évében vál- lalkozó mindenféle községi adó és községi közterhek alól felmentetik. 15. § Büntető határozatok. A vállalat tartozik arról gondoskodni, hogy a szükségletnek megfelelően megállapított és a várossal közlendő rendes üzemfeszültség állandóan megtartassák, olykép, hogy felfelé és lefelé öt (5) százaléknál nagyobb ingadozások elő ne forduljanak. Ha az üzerafeszültség a mondottnál nagyobb ingadozásokat mutatna fel és ezt a vállalat el nem hárítaná, akkor első esetben 10 (tiz) forintnyf pénz- büntetést köteles a városi pénztárba a világítási nlan javára fizetni. Ha pedig ezen hiány egy hóna pon belül ismétlődnék, akkor a vállalat minden egyes esetben 20 (busz) forintnyi pénzbüntetést köteles a város javára fizetni. Rövid zárlatok, parallel kapcsolás és ehhez hasonló okokból származó ingadozások, ha 15 perez alatt kiegyenlittetik, birság tárgyát nem képezik. Ila valamely utczai közlámpa a világítás megkezdésére és a kioltására megszabott időn belül nem égne és ha ezt a hibát vállalkozó a városi hatóság figyolmeztetésére a következő estéig helyre nem állítaná, akkor az elmulasztott időre eső dij ötszöröse fi/.etcndö büntetésképon vállalkozó által, három napi mulasztás után joga van a városnak a fonti büntetésen kívül vállalkozó költségére a világítást helyre állítani. 16. § Vitás kérdések. Az ezen szerződési viszonyból eredő bárminő vitás kérdések vagy perek eldöntésére szerződő felek részéröl a sommás eljárás és a gyulai kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. Vitás kérdések felvetése nem szolgálhat okul a világítás megszüntetésére. 17. §. Szerződés átruházása. Jelon szerződést vállalkozó csak a város beleegyezésével ruházhatja át. Ezen beleegyezés azonban alapos ok nélkül meg nem tagadható, úgyszintén nem tagadható meg akkor sem, ha vállalkozó az üzem folytatására Békés vármegyében külön részvénytársaságot alapit legalább 300,000 korona alaptőkével és ezen társulat összes részvényeinek elhelyezését vállalkozó magára vállalja. Ezt a szerződést azért közöljük, hogy alkalmat adjunk a város közönségének és különösen a képviselő testület tagjainak a legközelebbi közgyűlést mogelőzőleg azt behatóan áttanulmányozni, az általunk szintén közölt első szerződéssel és Straub műszaki véleményével összehasonlítani. Nekünk s bizonyára a város közönségének is nagy megnyugvására szolgáland, hogy Straub Sándor a hozzá véleményezés végett felküldött uj szerződési mintát felülbírálta, záradékkal ellátta, s a polgármes temek azzal az értesítéssel küldte vissza, hogy miután a ezóg az ő megjegyzéseit figyelembe vette, igy a szerződés elfogadása ellen most már kifogást nem emel s annak elfogadását ajánlja. Az, hogy a villamossági telep Gyula városa belterületén épüljön fel, nem volt műszaki kérdés, de igen is volt Gyula városának közgazdasági s társadalmi érdeke. — Részünkről azonnal hangoztattuk a telep Gyulán létesítésének „conditio sine qua non“- ját, mihelyt az kérdésessé s kétessé vált és tudjuk, hogy nincs Gyulán olyan képviselő, de nincs egyetlen egy polgár, aki bármily egyéb kedvezményt Ígérnek is, azt magáért a telepért rekompenzáczióképen elfogadná. Mellesleg írva ez a nézetünk és a kritikánk a „villamos és közlekedési vállalatok részvénytársaságának“ múlt heti ajánlatára, mely minden jót igér, csak is annak a kijelentése elől tér bölcsen ki, hogy a telepet Gyula városa belterületén létesíti, pedig azon alól Gyulán nem alkuszunk és nem is alkudhatunk. Különben a -vasúti forgalmi társaság tájékozatlanságát is bizonyítja, hogy „a vál lalat gazdasági érdeke s létjogosultsága szempontjából legnagyobb súlyt fektette* arra, hogy a telep ne Gyulán létesittessék. Azóta meggyőződhetett róla, hogy Csabát alig ha ő fogja világitani, arról pedig — hisszük — a jövő még inkább meg fogja győzni, hogy a vállalatra, annak fejlődésére s tovább terjedésére nemcsak nem hátrány, hanem feltétlen előny, hogy az Gyulán létesült. Eme reményben és eme tudatban a szerződés elfogadását a képviselő testületnek mi is ajánljuk. 1638-899. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1899. éri adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t. ez. 18. §-a értelmében folyó hó 9-től 17-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik óly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1899 április hó 7-én. Popovics Jusztin, 132 1—1 főjegyző, h. polgármester. H i r e k. Békésvármegye közművelődési egyesülete az orosházi iparkiállitási ünnepélyek egyik programúi- pontjául csütörtökön délután felolvasással kapcsolatos vándorgyűlést tartott Orosházán. Az egye sülét elnökét dr. Lukács György főispánt az orosházi állomáson a rendezőség élén Harsányi Sándor ág ev. lelkész lendületes meleg szavakban üdvözölte, mire az elnök szívélyesen válaszolt. A vándorgyűlés a polgári iskola tornacsarnokában folyt le az ottani közönség közötte nagyszámban megjelent, igen díszes hölgykoszoru lankadatlan érdeklődése melleit. Dr. Lukács György főispán tőle megszokott classikus szép beszédben üdvözölte a lelkes orosházi közönséget és vázolta az egyesület hazaJ fias és kulturális feladatait és működését Domby Lajos gyulai ev. ref. lelkész tGyopáros tündére“ czim alatt irt előbb egy hangulatos költeményét, majd egy csinos költői elbeszélést olvasott fel, élénk tetszést keltve, ügy a költeményt mint az elbeszélést lapunk tárczájában közöljük. A második felolvasó Koncsek Gy. József volt, aki az őskori fejlődés és ipartörténelemről irt magvas tanulmányával másfél órán át állandóan lebilincselte a hallgatóság figyelmét, Nagyban emelte és élénkítette előadását, hogy részint a gyulai muzeum, részint saját gyűjteményéből igen sok őskori tárgyat mutatott be, végül pedig emelkedett szép szavakban buzdította az iparos osztályt haladásra, a községet pedig a hazai ipar támogatására. Az ép oly szép mint tanuságos essayt, mely fényes tanúbizonyságot tőn Koncsek alapos képzettségéről és legnagyobb elismerésre méltó lelkes buzgalmáról, lapunkban egész terjedelmében közölni fogjuk. Az előadás befejeztével llar- sányi Sándor ékes szavakban tolmácsolta a közművelődési egyesületnek az orosházi közönség köszönetét, dr. Lukács György elnök viszont köszönetét mondott a közönségnek, különösen pedig a díszes bölgykoszorunak szives megjelenésükért, melegen felhívta további érdeklődésüket a közművelődési egyesület iránt, majd megköszönte a szives felolvasók fáradságát és ezzel az ép oly élvezetes rain.t tanuságos szép vándorgyűlés, az elnök 3Us éljenzése mellett, fél hét órakor befejeztetett. $ Az Országos Nemzeti Szövetség Ma délután tartja Orosházán alakuló közgyűlését az állami polgári iskola tornatermében. Az ünnepély sorrendje : Április hó 9-én délután 3 órakor vendégek foga- désa a vasúti állomásnál és elszállásolása. 4 órakor gyülekezés a casinó helyiségeiben, az iparkiállitás megtekintése. 4 és fél órakor látogatás a polgári olvasó körben. 5 órakor alakuló közgyűlés az állami polgári iskola tornatermében. Este 7 és fél órakor társaB vacsora az „Alföld* szálloda nagytermében. Egy teríték ára 1 frt 20 kr. Az alakuló gyűlés tárgysorozata : Elnöki megnyitó és az „Országos Nemzeti Szövetség* képviselőinek üdvözlése. Elmondja Horváth Károly szervező bizottsági elnök. Egyesületek, testületek küldöttségeinek bejelentése. Dr. Herczogh Mihály, az „Országos Nemzeti Szövetség* elnökének beszéde. A megalakulás elhatározása és a tisztviselők, ugy8zinte az igazgató választmány megválasztása. Zárszó. Az országos közegészségi egyesület békésvármegyei osztálya nyilvános felolvasással egybekapcsolt rendes évi közgyűlését folyó évi ápril hó 16-án d. u. Orosházán, a polgári iskola torna-termében tartja megE közgyűlésre, s az azt megelőzőleg d. u. 3 és fél órakor megtartandó felolvasásra az egyesület tagjai és a nagy közönséget tisztelettel meghívjuk. Dr. Kun Pál, egyesületi titkár. Dr. Fábry Sándor, egyesületi elnök. Felolvasnak : I Dr. Frank Ödön egészségügyi felügyelő, az orsz. közegészségi egyesület főtitkára : »Közegészség falun« czim alatt. 2. Dr. Kun Pál egyesületi titkár: A vízről. 3. Dr. Steiner Zsigmond: Az ipari betegségekről. — Közgyűlési tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az osztály működéséről. 2. Pénztárnoki jelentés a pénztár állásról. 3. Számvizsgálók jelentése az osztály pénzkezeléséről. 4. A választmány újra alkotasa. 5 A jövő évre számvizsgálók kiküldése. 6. Bizottsági előterjesztés a cseléd és munkás lakások ügyének egészségügyi szempontból való rendezése tárgyában. 7. Indítvány a közegészségügy államosítása tárgyában teendő előterjesztés iránt. 8. Az egyesület által kiadandó népies »Egézségügyi káté« tervezetének tárgyalása. 9. A törvényhatósági bizottság határozata, melylyel Nagy-Szénás községnek a tüdővész elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendeleti tervezetét vélemény adás végett megküldi. 10. Esetleges indítványok. Jóváhagyott határozatok. A kereskedelemügyi minister jóváhagyta a törvényhatósági bizottság határozatát, mely szerint a vármegye közúti tartalék- alapjának erejéig az országos központi hitelszövetkezetbe alapító tagul belép. E jóváhagyás folytán a vármegye alispánja 20,000 frtot küldött be a hitel- szövetkezetbe. Közigazgatási bejárás. A kereskedelemügyi m. kir. minister a tervezett Gyula-barakonyi h é. vasút közigazgatási bejárását elrendelte és a tárgyalás kezdetének időpontjául ápril hó 18-ik napjának d. e. 9 óráját, helyéül pedig Gyulán a városháza tanács termét tűzte ki és egyúttal a bejárás vezetésével dr. Barthos Andor ministeri titkárt bizta meg. Kiqevezések. A vármegye főispánja a megyei közkórháznál megüresedett segédorvosi állásra dr. B o c s k a y Istvánt, az üresedésben levő központi dijnoki állásra Ökrös János gyulai lakost nevezte ki. Választások. K.-Taresa község képviselőtestülete községi állatorvossá Kánitz Emilt, községi írnokká Puskovits Bélát választotta meg folyó hü 5-én tartott közgyűlésében. Névváltoztatások. A belügyminister megengedte, hogy Spät Bernát endrödi lakos »Sebes «-re, P o 11 á k Lipót és kiskorú gyermekei füzesgyarmati lakosok »L e n g y e l«-re, kiskorú Bauer Emil, Jenő, Béla b.-csabai lakosok »B i r ó«ra változtassák át vezetéknevüket. Helyettesítés. A Gyulavári községben nyugdíjazás folytán megüresedett első jegyzői állásra Lukács Endre főszolgabíró Mányi Gyula gyomai járási Írnokot és h. anyakönyvvezetőt helyettesítette. Árlejtés a. vármegyén. Ma délelőtt tartják meg az elmegyógyintézet és a kibővitendő közkórház berendezése és felszerelésére az árlejtést, amelyre vonatkozó hirdetményt lapunk is közölte. Az árlejtési feltételeket ötvennél több iparos és kereskedő váltotta ki tanulmányozás végett, a miből nagy érdeklődésre és az árlejtés eredményes kimenetelére lehot következtetni. Osztálymérnökség Szeghalmon. Az államvasutak igazgatósága Szeghalom székhellyel uj osztálymérnökséget állított fel, a melyhez a 83. kilométer nyi hosszúságú vésztő-kötegyán-hollódi vasúton kívül a kisujszállás-gyomai, dévaványa-kóti, szegha- lom-füzesgyarmati s püspökladány füzesgyarmati vo nalakat osztották be. Az uj osztálymérnökséghez eként beosztott vonalak hossza 248. kilométer. Különvonat Orosházára és vissza. Az Orosházi iparkiállitás érdekében ina és n jövő vasárnapon Gyuláról Orosházáig és onnan vissza Gyuláig külön személyvonat fog közlekedni. A reggel fél kilencz órakor Gyuláról Csaba felé induló vonat délelőtt 10 óra 29 perczkor érkezik Orosházára, és onnan délután 4 óra 42 perczkor indul újra Gyulára, ahová Csaba felöl a rendes fél hét órai időben megérkezik. Iparosainknak eként alkalma van ma s jövő vasárnapon az orosházi iparkiállitást a legbehatóbban megszemlélni, úgy hogy még azon a napon haza is jöhetnek. A törvényszéki palota épületének munkálata igen szépen halad előre a beállott kedvező idő folytán. Az épületen állandóan 80 munkás dolgozik. A lépcsőház már elkészült s most az ablakfák lerakásán és a külső díszen dolgoznak, úgy hogy szeptemberre a palota teljesen készen lesz. Halálozás Schedl Engelbert nyugalmazott m. kir. adótárnok, Gyulán az ötvenes és hatvanas években adóhivatali ellenőr, márczius 29-én 83 éves korában meghalt Szarvason. Schedl nem volt tehetségtelen ember, mit az is bizonyít, hogy a legkisebb előtanulmány nélkül, mondhatni a legalacsonyabb sorsból küzdte fel magát a tekintélyes hivatalbeli állásra, máskülönben pedig egyik népszerűségnek épen nem örvendő típusa volt a Bachrendszer alatt hazánkba importált Beamtereknek Halálát özvegye és rokonsága fájlalja. — Nyugodjék békében ! Ill-ad osztályú kereseti adó Békésvármegye területén keletkezett és 1899. évbon működő egye nes adókivető bizottság által megadóztatandó III oszt. kér. adókötelesek adójának megállapítására kitűzött határnapok a következők : I. Szarvasi adóhivatali kerület: 1. Kondoros község április 13, 14, 15. 2. B.-Szt.-András község április 17,18. 3. Öcsöd község 19, 20, 21, 22. 4. Szarvas község 24, 25, 26, 27, 28, 29, május 1, 2, 3, 4. Bizottsági előadó Lampenfeld Lajos segédtitkár. II. Békési adóhivatali kerület: 1. F.-Gyarmat április 17, 18. 2. K.- Ladány április 19, 20. 3. Vésztő április 21, 22. 4. Szeghalom április 24, 25, 26. 5, K.-Tarosa április 27, 28. 6. Mezőberény április 29, május 1, 2, 3. 7 Békés május 4, 5, 6, 12, 13, 15, 16, 17, 18 és 19 Biz, előadó Nooák Antal számtiszt. ill. Csabai kir. adóhiv. kerületben a bizottság működését megkezdi április 17-én. Biz. előadó Blaur Gyula segódtitkár. IV. Gyulai kir. adóhiv. kerület: 1. Gyulavári ápr. 19. 2. Doboz ápril 20, 21. 3. Kétegyháza ápril 22, 24. 4. Gyula ápril 25, 26, 27, 28, 29, május 1, 2, 3, 4, 5. Biz. előadó Petykó Géza titkár. V. Orosházi kir. adóhivatali kerület: 1. Szabadszeuttornya és 2. Sámson ápril 19. 3 Nagyszénás és 4. P.-Sz.- Tornya ápril 20. 5. P.-Földvár ápril 21, 22, 24. 6. Csorvás április 25, 26, 27. 7. Bánfalva ápril 28. 8. Tótkomlós ápril 29, május 1,2,3. 9. Orosháza május 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 13, 15, 16. Bizolts. előadó Somossy Zsigmond p.-ii. igazgató-helyettes. Husvét. Akárhogy is megijesztett bennünket a nagyszombati zimankós idő, szerencsére szép idő kedvezett az idei húsvéti ünnepnek. Kedves tavaszi nap mosolygott a két ünnep napon, nem rontotta el sem a hívek ájtatos buzgalmát, sem a húsvéti kedves időtöltéseket. A templomok zsúfolásig tömve voltak mindkét napon, dicsérve népünk vallásosságát. Az ev. ref. templomban ez alkalomból ifjú Kun Béla joghallgató mint a debreczeni kollégium kiküldötte tartott predikácziót. A husvét másodnapján szokásos óntöződés az idén is nagyban ment. Senki sem mulasztotta el jó ismerőseit e kedves szokással megörvendeztetni, illetve megbosszantani. Szerencse az idei szép ünnepnapoknak, ezúttal nem igen lehetett félni attól, hogy a húsvéti locsolódás tüdőgyuladással végződik, a mi a mi népünk gyengébbik felénél, tekintve a legények drasticus locso- lási módját, hűvös húsvéti ünnepeken többször megesett. Nyugalomban. Misley Mihály, a gyulai kir. törvényszék telekkönyvvezetője, becsületben, szorgalomban és munkásságban eltöltött 43 esztendei szolgálat után saját kérelmére nyugdijaztatott. Misley Mihály ügybuzgó, lelkiismeretes és szakavatott tisztviselő volt, aki az 1872-ik évben történt bírósági szervezés atkáiméval a telekkönyvi hatósággal felruházott szarvasi járásbíróságon kivül évek hosszú során át az egész vármegyének száz millió értéket képviselő összes telekkönyveit kezelte, ami cl sem képzelhető óriási erkölcsi s anyagi felelősséget hárított rá s ezen nagy kötelezettséggel és emésztő munkássággal járó hivatásában állandóan megérdemelt osztályrészese volt úgy a törvényszék mint a nagy közönség teljes bizalmának. A midőn most teljesen kiérdemelt nyugalomba vonult, szívből kívánjuk neki, hogy ezen nyugalmat jó egészségben hosszú időn át élvezhesse. ______ A vármegyei közéletnek egyik legrokonszenvesebb alakja, a nagyidők — fájdalom — mindinkább ke- vesbülő egyik tanúja s résztvevője tűnt le újra az élők sorából. Halála váratlanul következett be s ily fokban ritkán nyilvánuló megérdemelt részvétet keltett igen széles körben. Kevés ember dicsekedhetik, hogy -oly közkedveltségü s általános tiszteletnek örvendett volna, mint Wieland Károly, de kevés ember is van, aki ezt a tiszteletet, közbecsü- lést oly mértékben íreg is érdemelte volna, mint Wieland Károly, akinek életpályája nyitott könyv, melynek egyetlen lapján sincsen folt, mely kristály- tiszta jellemére a legcsekélyebb árnyat is vetné. Maga a megtestesült becsület, jó s balsorsban, mely utóbbiból pedig megérdemletlenül sokkal több osztályrésze volt, mint az előbbiből, kristály jellem, ember és férfi a szó igazi s legnemesebb értelmében. — Tizenhét éves volt, a midőn a magyar nemzet legfényesebb apotheosisa a szabadsághaicz kiütött és a gyermekifju végig küzdötte az egész hnr- ezot, számos dicsőséges csatában részt vett és vitézségéért huszárhadnagyi rangot nyert. — Világos után mint volt honvédtisztet a még alig tizennyolez éves ifjút besorozták az osztrák hadseregbe s éve- kon át szolgált Olaszországban, a honnan hazajővén, Gyulán szerény hivatalnoki állást töltött be, inig a hatvanas években Uj-Kigyós község megválasztotta jegyzőjének. Eme minőségben hervadhat- lan és nagy érdemeket szerzett a még akkor ifjú község konszolidácziója körül. Különösen hasznos közgazdasági tevékenységet fejtett ki, többek között a lótenyésztést olyan magas fokra emelte, hogy a gazdasági egylet lóversenyein évek bosszú során át, az uj-kigyósi lovak az urlovas futamokat kivéve minden dijat megnyertek s az uj-kigyósi lpállo- mány — jóságát illetve — az egész alföldön páratlanul állt. Ugyancsak nagy érdemei vannak a dohány- művelés körül, amelyet Uj-Kigyóson szakértelmével és ügybuzgóságával szintén magas nivóre emelt. A nyolezvanas években leköszönt jegyzői állásáról és családjával beköltözött Gyulára és másfél évtizedig lakott körünkben, mindnyájunk szeretetétől és tiszteletétől környezve. Néhány éven át rendőrkapitánya volt Gyulának, mely állásra az akkori viszonyok között, amikor nagyobb szükség volt a tapintatra, mint az erélyre, nála rátermettebb ember nem is volt képzelhető. Később az alsó-fehér- körösi társulat pénztárnokának, a békésmegyei takarékpénztár pedig egyik igazgatósági tagjának választotta meg és mindkét tisztét az ő Demes egyéniségétől clválaszthatlan puritanismussal és lelkiismeretességgel töltötte be. Előhaladott életkorában súlyos, fájdalmas csapások cs megpróbáltatások érték, de férfiasán tűrte s viselto el s ha páratlan kedélyén a meg nem érdemelt balsors nem is vonulhatott el nyomtalanul, emberszeretetét s férfias büszkeségét megőrizte utolsó órájáig. Az utóbbi években sokszor gyengélkedett ugyan, de halála mégis váratlanul történt. Kedden hajnalban hirtelen rosszul lett és délután 3 órakor rajongásig szeretett neje, gyermeke1, rokonai, jóbarátai s tisztelőinek vigasztalan fájdalmára kiszenvedett. Temetése szerdán délután volt igen nagy részvét mellett. Ravatalát elárasztották a szebbnél szebb koszorúk és nagy közönség kisérte ki a németvárosi sirkertbe, örök nyugalma helyére. Legyen neki könnyű a hazai föld, melynek szabadságáért, jogáért ifjú életét Wieland Károly.
