Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
3. Ezen oklevélnek ünnepélyes átadásával a város polgármesterének vezetéso mellett, egy küldöttség bizassék meg. 4. Felhatalmazza a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy az ennek folytán felmerülendő költségeket a városi közpénztár előre nem látható tétele terhére kiutalványozza. Kelt Gyulán, 1899. év márczíus hó 1-én, Tisztelettel Dutkay Béla, polgármester. A városi tanács javaslata 21519/1999. szám. Olvastatott, a polgármester előterjesztése Erdély Sándor Magyarország volt igazságügyi miniszterének Gyula város díszpolgárává leendő megválasztása ránt. Végzés. A polgármester előterjesztésének elfogadása melleti tekintve, hogy Magyarország volt igazságügyi minislere nagyméltóságu Erdély Sándor országgyűlési képviselő ur a gyulai kir. törvényszék hatósága alá cső jogkereső közönség részére az igazságszolgáltatás magasztos intézményének megfelelő díszes palotát emeltetett s ez állal Gyula városa történelmi alapon nyugvó jogának fentartása és jövő fejlődésének biztosítása körül elcvülhetlen érdemeket szerzett: hogy Gyula város közönség! legbensőbh érzelmeiből fakadó soha el nem enyésző hálás köszönetének méltó kifejezés adassék, 0 nagy- méltóságának Gyula város díszpolgárává leendő megválasztása inditványoztatik. Inditványoztatilc továbbá, hogy a díszoklevél kiállításával a város polgármestere és főjegyzője bizassék meg; hogy a díszoklevél a polgármester vezetése alatt egy küldöttség által adassék át; végül pedig, hogy a felmerülendő költségeknek a közpénztár előre nem láthatók tételéből leendő kiutalványozására a tanács felhatalmaztassék. Jelen határozat a polgármesteri előterjesztéssel a képviselőtestülethez beterjeszteni;. Kelt Gyulán, 1899. márczius 4 én tartott tanács ülésből. Popovics Jusztin, főjegyző. A vármegye közgyűlése. — Február 27. — Igen szép számmal gyülekeztek össze a törvényhatósági bizottság tagjai a hétfőn délelőtt tartott rendes közgyűlésre és mivel sem választás, de még csak egy érdekesebb vita vagy szavazás izgal mait sem helyezte kilátásba a tárgysorozat, öröm injai rójuk fel azt a fokozott érdeklődést a kegyelet “éi'zeTrérrek^ ér ■nyilvftnulásának, a melylyel a vármegye közönsége korán elhunyt jeleso: Terényi Lajos emlékének adózott. A törvényhatósági bizott- aág tagjain kivül a kitűzött arcz.kép leleplezési ün nepély sokakat gyűjtött fel a vármegye nagytermébe, köztük az ünnepelt emlékezetűnek özvegyét, gyermekeit, rokonait, akik az elnöki székkel szentben "elhelyezett és szürke lepellel borított kép mel lett foglaltak helyet, — Gyulaváros tanácsának tagjait és másokat, kiket a barátság vagy tisztelet érzelmei csatoltak a vármegye kiváló fiához. Szóval megtelt a nagy terem és a karzatot is megtöltötte a jelen volt díszes hölgyközönség. A legodaadóbb figyelem kísérte dr. Lukács Gjörgy főispánnak elnöki megnyitó beszédét, mely szép formájánál fogva alkalmas is volt, hogy e figyelmet teljesen lekösse. Tartalmilag is érdekes azon véleményével, hogy a mozgalom minden kivételes intézkedés nélkül is törvényes mederbe terelhető; s a főispán férfiasán ragaszkodott meggyőződéséhez s kész vol inkább megválni állásától, mint alárendelni meggyőződését; s nemes szive s polgártársai iránti meleg szere- tete visszarettenvén attól, hogy nézete szerint szükségtelenül erélyesebb vagy talán erőszakos intézkedéseket hajtson végre, a keserűség minden érzete nélkül otthagyta díszes állását, a mely számára addig csak babérokat termett s a legfényesebb jövőt ígérte. A föispáni állásról való lemondása után polgártársai bizalma és szeretete képviselői megbízással ajándékozta meg s ezután sem szűnt meg vármegyéjét szolgálni; lankadatlan buzgalommal vett részt vármegyéje és különösen szülővárosa közügyeinek intézésében. Hallottuk szavát és követtük bölcs tanácsait számos fontos kérdésben, a mig csak férfi korának delén, pályájának derekán el nem ragadta közülünk őt és vele együtt annyi szép reményeinket a kérlelhetlen végzet. Mint hazafi igaz, mint e vármegye fia fáradhatatlan tevékenységű, mint férfiú egyenes, őszinte volt. Egyénisége vonzó, modora lebilincselő, jelleme tiszta gyémánt, melynek sohasem a foglalás adott fényt. Tettei örök emléket emelnek neki vármegyéjében és szülővárosában. Mi nem’S vonásait örökítettük meg a művészet hatalmával, hogy halála után is ints in és buzdítson; most, midőn arczképét leleplezzük s a törvényhatóságnak átadjuk, munkás élete legszebb jutalmául tegyük le hálánk és kegyeletünk koszorúját és legékesebb elösmerésünket: „hazánknak és vármegyénknek hü fia volt l“ volt a megnyitó, mely visszapillantást vetett a vármegye utolsó negyedévi történetére és kifejezési a lőtt azon közörömnek, melyet a politikai zavarokból való kibontakozás felett pártkülömbség nélkül mindenki érez Elnöki indítványra két határo zatot hozott a közgyűlés: hódolatteljes részvétéi nyilvánította a trón előtt Mária Immaculata főher czegnő elhunyta felett és elsőként üdvözölte feliratban a vármegyék között az uj kormányt, melynek kinevezését épen a közgyűlés napján publikálta a hivatalos lap. A vármegye főjegyzője, dr. Bodoky Zoltán egy uj és igen szép sikert ért el ismét szónoki szereplésében. Terényi Lajos felett tartott emlék-l beszéde, — melyet lapunk tárczarovatábau egész ter-1 jedelmében közölve alkalmat adunk olvasóink- Inak, hogy tartalmi és alaki szépségeiben olvasás utján is gyönyörködjék, — igaz,közvetlen hangja által mely hatást tett és a nyomán felhangzott taps egyaránt jutalmazta a remek szónoki müvet, mint a [keresetlen, de annál hatásosabb szónoki előadást. Az ülés nevezetességei között fel kell még említenünk Kecskeméti Ferencznek, a békési református lelkésznek felszólalását, ki hosszasan okolta meg azon indítványát, melyben a párbajok eltör 11086 czéljából erélyesebb törvényes intézkedésekre akarta felkérni u képviselőházat. A közgyűlés azonban — bár helyeselte a felhozott indokokat — nőm fogadta el az indítványt, mert már ez ügyben a vármegye élt telirati jogával, de meg czéltulannak is látszik oly intézkedés sürgetése mely nem kivételesen, hanem a büntető törvény ■könyv revisiója alkalmával lesz leghelyesebben megtehető. Hasonló kevés siker koronázta a többi felszólalást is, a mi azonban alig hangzott fel .egy két helyi érdekű ügyek tárgyalása közben. A közgyűlésen dr. Lukács György főispán elnöklete alatt jelen voltak a törvényhatósági bizottság következő tagjai: dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, dr. Daimel Sándor, Bér- ihóty István. Kiss László, "Weinmann Viktor aljegyzők, Oláh György t. főügyész, dr. Zöldy János, lBaudhaner György, Kliment Gyula, Deimel Lajos, Kiss Gyula, Schmidt Iván, Hoffmann Béla, Dubányi Imre, Hegedűs Lajos, Jancsovits Péter, Sárossy Gyula. dr. Mérő Samu, Szabó Emil, Somogyi Ákos, áinszky Ferencz, Sztraka György, Popovics Szilveszter, Csánki Jenő, Ambrus Sándor, Haviár Lajos, Lukács Endre, Dutkay Béla, Ladies György, Novák Kamill, K. Schriffert József. Woisz Mór, dr. Berényi Ármin, Winkler Lajos, Hoffmann Mihály, Gerlein Reinhardt, Végb Gábor, dr. Márky János, Keller Imre, Nagy Károly, ifj. Endrész András, Braun Mór, Bodoky Mihály, Sál József, Gal- lacz János, Szénásy József, Jancsovits Emil, Popo- |vits Jusztin, dr. báró Drechsol Gyula, dr. Frankó László, Hoffmann Alajos, dr. Zöldy Géza, Stefino- vits Péter, Dombi Lajos, Schriffert József. Schröder Kornél, Lendvay Mátyás, Gróh Ferencz, Asza- |lay Gyula, Szekér Gyű a, Szerb Miklós, Böhm Miklós, Kocziszky Mihály, Beliczey Rezső, Sztraka Ernő, dr. Szondi Lajos, Vidovszky Károly, Var- ságh Béla, Haán Béla, dr. Zsilinszky Endre, Ko- jrosy László, Áchim Gusztáv, Beliczey Géza, Kliment György, Urszinyi János, Házy Imre, Rohoska Mihály, Viekovits Ignácz, dr. Hajnal István, Kecskeméti Ferencz, Kratochwill Gyula, .Morvt^y_j\Ii- hály, dr. Török Gábor, Nagy Gy. Imre, Széli István, dr. Szegedy Kálmán, Morvay József, Szath- máry Gábor, Csák György, Vámos 8ándor, Szabó János, Nagy Sándor, Petneházy Ferencz, Horváth Károly, Veres József. Székács István, Vangyel Szilárd, Szabó János, Tardy Lajos, Reck Géza, Bácsi Dani, Bencze János Btb. A megnyitó beszéd. Dr. Lukács Gyö.gy főispán pontban 9 órakor elfoglalván az elnöki széket általános figyelem között a következő megnyitó beszédet tartotta: Mélyen tisztelt közgyűlés! Abból az alkalomból, hogy a múlt év végén részben újjáalakult törvényhatósági bizottság ezen uj alakulásában ma tartja első közgyűlését, üdvözlöm az igen tisztelt törvényhatósági bizottságot üdvözlöm annak egyetemét, de különösen üdvözlöm azon tisztelt tagtársainkat, akik ezen újjáalakulás folytán váltak vármegyénk közügyei intézésének részeseivé. Kívánom, hogy a törvényhatósági bizottság tanácskozásai ez után is a hazafias érzületnek, a meggondoltságnak, a higgadt mérsékletnek és tartalmasságnak ugyanazon méltó színvonalán álljanak, amely színvonal eddig is oly előnyösen jellemezte Békésvármegyének a közjó érdekétől áthatott köztanácskozásait. És ismételten megragadom az alkalmat, hogy jól eső öntudattal emeljem ki, miszerint büszkévé tesz az, hogy ennek a hazafias testületnek tanácskozásait vezethetem. (Lelkes tetszés, éljenzés.) Tisztelt közgyűlés! Minden hazafi hónapok óta aggódó érzülettel szemléli, fájó szívvel látja, hogy alkotmányunk szer mefénye, kormányrendszerünk alapintézménye, a nemzet akaratának törvényekben való kifejezésére hivatott közjogi orgánum, a magyar parlament súlyos betegségben sinlődik, mely azt minden alkotásra képtelenné teszi. Már-már megingott a hitünk az intézményben magában, abban, hogy egyáltalában alkalmas-e az intézmény a nemzeti akarat kifejezésére ? Annál súlyosabban nehezedett ez a helyzet reánk, mert a válság, melylyel parlamentünk hónapokon keresztül küzdött, éppen abban az időben tört ki, midőn a monarchia másik államával gazdasági viszonyainkat rendezni kellett volna. Hitelünk megingott, közgazdaságunk válságba jutott, a legkisebb magángazdaság is erősen megérezte a parlamenti anarchia sújtó hatását. Ily nehéz viszonyok után igaz örömmel konstatálom Békésvármegye hazafias közönsége előtt, hogy urunk, királyunk bölcsesége, vezető állain- férfiaink higgadtsága és az országgyűlési pártok körében végre bekövetkezett mérsékletes magatartás immár végét vetette a hajnak, a veszedelem, mely parlamentünket létalapjaiban fenyegette, elmúlt és ismét rendezett állapotok vonultak be a magyar közélet csarnokaiba. Minden jel arra mutat, hogy munkás, dolgos, produktiv időszak következik reáns. Annyira közérdekű, a vármegyei életviszonyokba is oly mélyen belevág és ennek a hazának minden egyes polgárát oly közvetlenül érinti a beállott kedvező fordulat, hogy nem mulaszthattam el, hogy ezen összejövetelünk alkalmával örvendő szívvel reá ne mutassak a kibontakozás várva-várt eredményére. Meg vagyok róla győződve, mélyen tisztelt uraim, hogy a beállott nyugodtabb viszonyok vár megyénkben is minden téren fogják érvényesíteni kedvező hatásukat és alapul fognak szolgálni arra, hogy üdvös kezdeményezések induljanak meg, üdvös alkotások létesüljenek. Egyébként vármegyénk társadalma az utóbbi időben is éber és tevékeny volt. Positiv eredmények azok, melyeket a legutóbbi időben, főleg gazdasági és az ezzel kapcsolatos szocziális téren elértünk. — Egy társadalmi faktor vármegyeszerte szervezte a ^népkönyvtárak intézményét, melytől népünk felfogásának józan, okos és hazafias irányban való fejlesztése tekintetében jelentékeny eredményt várunk. Amint továbbá tudni méltóztatnak, Békés község határában egy kendcrbeváltó és kenderkikészitől Velepnek még a folyó évben való létesítése és ezzel összefüggésben a kendertermelésnek vármegyénkben nagyobb arányokban való fellendülése teljesen biztosítva van. Köztudomású az is, hogy ipari téren is élénk mozgalom nyilvánul vármegyénkben, serény társadalmi tevékenység indul meg, mely a folyó év április havában Orosházán iparkiállitás rendezése által fog minden várakozásunk szerint az Alföldnek becsületére váló eredményt felmutatni. Csak az igazságnak hódolok akkor, midőn megemlítem, hogy minden nagyfontosságu létesítések körül a királyi kormány jelentékeny támogatásában részesülünk. örvendetes az is, hogy a B.-Csabán tervezett Uzövetgyár létesítésének ügye mindinkább előrehalad és alapos a remény arra, hogy mihelyest a kereskedelemügyi minisztérium a vezetőjének személyében beállott változáson átesik, ez a kérdés is a közvetlen megvalósulás stádiumába lép. Ezek az eredmények, kapcsolatban a közgazdasági és kulturális élet egyéb terein is jelentkező üdvös mozgalmakkal tanúságot tesznek arról, hogy vármegyénk társadalma nemcsak tudatában van erejének, hanem egyaránt rendelkezik a kivitel akaratával és a tevékenység szívósságával. Ha erő, akarat és kitartás szövetkezik, a siker nem maradhat el. Mélyen tisztelt közgyűlés! Békésvármegye közönsége nemcsak el nem feledi kiváló férfiainak érdemeit, hanem nemes hálával azoknak emlékét az utódok buzdítására szemléltető alakban örökíti meg. Ily kegyeletes ténye lesz ma közönségünknek, oly korán elhunyt jelesünk, Terényi Lajos arczképének leleplezése. Mielőtt azonban kegyeletünknek ünnepélyes kifejezést adnánk, meg kell emlékeznem arról az újabb gyászról, mely felséges uralkodó házunkat Mária Immaculata főherczegasszony ő fensége elhuny- tával érte. Indítványozom, hogy a vármegye közönsége részvétét fejezze ki és annak legmagasabb helyre juttatása iránt a kir. kormányt keresse meg. További indítványom az, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy miután ö felsége az uj királyi kormányt már kinevezte és a kinevezés az állam hivatalos lapjának mai számában már közzé van téve, Békésvármegye közönsége a kinevezett uj királyi kormányt ősi szokás szerint feliratban üdvözölje. A felhangzó helyeslések alapján kijelentem, hogy mindkét indítványom határozattá emeltetett. Ezek után a közgyűlést megnyitom és napirend előtt felkérem a vármegye főjegyzőjét, hogy boldogult Terényi Lajosról emlékbeszédét megtartani szíveskedjék. A leleplezés. A megnyitó beszédet, követő éljenek elhang zása után dr. Bodoky ■ Zoltán főjegyző állott fel szólásra, hogy elmondja Terényi Lajos felett emlékbeszédét, melyet lapunk tárczarovatában közlünk. A beszéd végszavai alatt lehullott a lepel a képről, melyen Terényi Lajosnak ismert nemes vonásait igen sikerülteit örökítette meg Stéttka Gyula művészi ecsete. A kép ülő alakban diszjnagyarban ábrázolja Terényit és találó voltánál, valamint művészi kivitelénél fogva is szép és becses alkotás. Elhangozván a szónoklat áital felköllött tetszészaj és a képet nézők mozgolódása elcsendesülvén, dr. fábry Sándor alispán indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a szép emlékbiszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja, Horváth Károly indítványára pedig, hogy azt kinyomatja és a törvényhatósági bizottság tagjainak emlékül szét- küldi. A napirend. Áttérve a napirendre, dr. Daimel Sándar tb. tőjegyző olvasta fel a vármegye alispánjának a leg ntóbbi közgyűlés óta előfordult eseményekről, a tett intézkedésekről és a vármegyei közállapotokról szóló jelentését, mely különösen kiemeli az uj pénzkezelési szabályrendeletek életbeléptetését, mintegy betetőzését a közigazgatás menetének gyorsítására és helyesbítésére irányuló azon intézkedéseknek, melyeket a vármegye munkás alispánja programtn- jában kijelölt. A jelentést, valamint a számonkérö széknek a tisztviselők tevékenységének ellenőrzéséről szóló jegyzőkönyvet, végül a közigazgatási bizottság éves jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Kecskeméti Fcreucz bizottsági tag indokolta meg ezután közel egy órás beszédében a párviadalok megszüntetését czclzó már ismertetett inditvá nyát, egyenként fejtegetvén azon támogató okokat, melyek a társadalmi ferdeség eltörlését sürgetik és hosszasan czáfolgatva azon érveléseket, melyek a párbaj intézményének érdekében telhozattak és felhozhatók. Indítványának benyújtására a napirenden levő párbajok szolgáltattak közvetlen okot, különösen pedig a minister és képviselő párbajok, melyek úgyszólván hatósági assistenczia mellett folytak le, s molyok a törvény előtti egyenlőségben való hitet a népben könnyen megingatják. Hivat- koz'k a külföldi államok, különösen Amerika és Anglia példáira és a törvényhozástól várja, hogy e középkori b írbár szokást beszüntesse szigorú törvény alkotásával. Az állandó választmány az indítvány föleit napirendre térést javasolt, mit a közgyűlés is elfogadóit. Gerlein Reinhardt és társadnak a szarvasmarha- tenyésztésről szóló szabályrendelet módosítása iránt beadott indítványát véleményezés végett áttették a békésmegyei gazdasági egyesülethez. A belügyininisternek a pénztárvizsgálatokra vonatkozó rendeletét a vármegye alispánjával és az árvaszék elnökével kö/.ölte és a pénztár megvizsgálására saját kebeléből is Varságh Béla, Szénásy József, Vidovszky K. és Haan Béla tagokból bizottságot küldött ki. A Saskó Kálmán csabai volt fővégrehajtó ügyében előzőleg hozott határozatát az érdekelt által beadott és a belügy minister által újabb tárgyalás végett beküldött észrevételek daczára fen tartotta. A közgazdasági bizottság szervezése tárgyában alkotott szabályrendeleten a földmivelésügyi minister által kívánt kisebb módosításokat keresztül vezetvén, elhatározta a közgyűlés, hogy a szabályren deleinek a közgazdasági előadói állás szervezésére vonatkozó részét külön határozattal fogja életbo léptetni, addig a bizottság előadói tisztét a várni. egyik jegyzője teljesiti. Torontál vármegyének a képviselőházi obstrvk- \cziö tárgyában, Heves vármegyének az alkotmány sértetlen megőrzése tárgyában kelt, Debreczen városnak a kormányhoz bizalmi felirat intézését ezélzó lés Zemplén vármegyének a szeszforgalmi adó törvény módosítása ügyéoen kelt köriratát a közgyűlés tudomásul vette. Mezö-Berény községben egy második gyógyszertár engedélyezése iránt beadott többrendbeli kérvény került ezután tárgyalás alá a vm. egész-; ségügyi bizottság azon véleményével, hogy a második gyógyszertár felállítandó lenne. A sűrűn felhangzó nelfogadjuk“ kiáltás daczára felszólal a javaslat ellen Keller Imre, a ki azt ta pasztáim, hogy sohasem a közszükség vetette fel a patikák felállításának kérdését, hanem az illető gyógyszerészek érdeke. Ez vezeti azután concurren- tiára a gyógyszerészeket, kik manapság mindenféle csodaszeren akarnak meggazdagodni- Azon meggyőződésben, hogy Mezőberény községben elég egy gyógyszertár, nem fogadja el a javaslatot. A közgyűlés azonban a javaslat indokolását tette magáévá és a gyóeyszertár felállítását javasolja a ministernek. A törvényhatósági bizottság újonnan egybe- állított névjegyzékét tudomásul vette. A vármegyei épületek 1890. évi javítási munkálataira 2280' frtot a házi tartalékalap terhére megszavazott a közgyűlés és a tervezett munkálatok végrehajtását elrendelte. A békés-vésztői vasút előmunkálataira kiküldött bizottság eljárásáról szóló jelentést tudomásul véve, af. előzetes költségekre a közúti alapból 2000 frtot szavazott meg a közgyűlés. A vármegye alispánjának a közdűlő utak állapotáról szó'ó jelentését és azon intézi édesét, hogy a közúti alap múlt évi pénzkészletéi I 22,370 frtot a közúti tartalékalapba átutalt, tudomásul vették. A vármegye alispánját felhatalmazták, hogy a takonykor által károsult szegény és arra érdemes gazdák részére az állategészségügyi alapból kisebb segélyt utalványozhasson. Az uj pénzkezelési szabályrendelet szerint a III-ik osztályba sorozott községeket az ellenőr tartás kötelezettsége alól a közgyűlés felmentette. A békési magy. kir. állami kosárfonó iskolához a vármegye képviseletére Popovics Szilveszter főszolgabirót küldötték ki. A budapesti magyar vitorlavászon-gyár részére az általa létesítendő kenderkészitő telep szállítására nézve 10 évi kövezetvám mentességet engedélyezett a közgyűlés. B. Puskás Istvánnak Doboz község gazdájává történt megválasztását a Gábor Gergely és társai által beadott felebbezés elutasításával megerősítették. — Hasonlókép elutasította a közgyűlés Révész Sándor és társának az öcsödi tisztujitás, Or. Varga Antal körös-tarcsai lakosnak a k.-tárcsái képviselőtestület kiegészítése, K. Horváth Mihály és társának a p.-Bzent-tornyai tisztujitás, Barna Jánosnak a mező-berényi ellenőr választás és Kóti János és társának a Füzes Gyarmaton megtartott elöljárói választás e len irányuló felebbezését. B.-Csaba község az este történő vágatásoknál való eljárásért a vágatási biztos részére pótdijakat állapított meg, mely határozat ellen Weisz Ádolf és társai felebbezést adtak be. — Lendvay Mátyás helyt adna a felebbezés neki mert a mészárosok a közönség érdekéből vágnak időn kivül és külön ben is súlyosan vannak terhelve. Berthóty István szerint nem kívánható, bogy a vágatási biztos cse kély fizetéséért hivatalos órán kivül is dolgozzék s méltányos, bogy ezen eljárásáért azon mészárosok díjazzák, kik az időn kivül történő vágásból hasznot húznak. Dr. Berényi Ármin hasonérlelmü felszólalása után a közgyűlés jóváhagyta a község határoz i tát. Helybenhagyta ezután a közgyűlés dr. Szegedi Kálmán felebbezésénck elvetésével Békés községnek a községi pénzek elhelyezésére vonatkozó határozatát, dr. Csánki Géza felebbezésének mellőzésével K. La- dány községnek a helyettesítési dijaknak részére való kiutalását megtagadó határozatát, Lavatka József felebbezésének elutasításával'Békés községnek a világitó anyagok szállítására nézve hozott határozatát. — Helyt adott a közgyűlés Sál Sebestyén fe lebbezésónek és fizetésemelés iránti kérelme ügyében Gyula várost uj határozat hozatalára utasította, Gremspcrger József felebbezésének és a csór- vási pénzkezelők fizetését évi 300—300 frtra iöl-
