Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-02-26 / 9. szám
Ki akar egyéves önkéntes lenni?! Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal1 ember, ki annak idején tanulmányait félbehagyta s i'gy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debre- czenben már évek óla sikeresen működik a kitűnő hírnévnek örvendő Lichtblau Albert-fóle katonai előkészítő iskola, (felügyelő Mayer Adolf es. és kir. őrnagy) melyben azon ifjak, kik még sor alatt nem állottak, foglalkozásukra és előkószülisógükre való tekintet nélkül megszerezhetik Az egyéves önkéntesi jogot. Felvilágosítást és prospektust készséggel küld az igazgatóság. 49. 2—3. Riadalom a színházban. Orosházán most Halmay Imre társulata játszik s hogy az orosháziak mű- párfolása milyen mértékben nyilatkozik meg, élénk világot vet arra az a könnyen végzetessé válható esemény, a mi a héten tö tént, t. i. leszakadt a karzat. Az „Aranylakodalom“ czimü népszínművet adták épen s színpadon és nézőtéren egyaránt nagy riadalom támadt. Szerencsére azonban, ijedt ségen kívül egyéb baj nem történt. Eljegyzés. Kvasz Mihály csabai iparos kedves leányát Emíliát, eljegyezte Opauszky Pál szabóiparos. Esküvő. Spevlágh Ignácz bájos és kedves leányát Elvirát, oltárhoz vezette Székács Elemér, árpádhalmi gazdatiszt Orosházán. A csabai kereskedők és kereskedő ifjak egyesületében Singer Lajos, a csabai gőzmalom hivatalnoka érdekes felolvasást tartott a malomipar és annak fejlődéséről. Felsorolta, hogy a malomipar terén a világversenyen első helyen áll Magyar- ország s kivitele is jelentékeny s a magyar liszt jó minősége annyira elismert a külföldön, hogy érte magasabb árt is fizetnek. Érdekes volt a fejlődésre való visszatekintés is. A felolvasáson sokan voltak jelen. A nagyváradi m. kir. bábaképezdén 1899. évi nyári tanfolyamra a beiratások 1839. márczius hó 1—10-ig tartatnak. Fölvétel végett szükséges okmányok: keresztlevél, esketési-, erkölcsi-, illetőségi- és orvosi bizonyítvány. Kelt Nagyváradon, 1899. évi február 20. A nagyváradi m. kir. bábaképezde igazgatósága. I p o d a I o m. Az e rovatban közlőit müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bel és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. A Nagy Képes Világtörténet negyedik füzetében az ős Egyptom történetének folytatását kapjuk a thebaei korszakból; ezt követi a kulturális állapot vázlata és ugyancsak ebben a füzetben kezdődik meg az emberiség bölcsőjéről fönmaradt hagyományok elbeszélése. Az események színtere is változik. Afrikából átmegyünk Ázsiába, Ázsiának ama vidékére, a hova a bibliai hagyomány a paradicsomot és fajunk előállását helyezte. Azok a hagyományok a melyeket Khnldoáról a Képes Világtörténet szóban forgó negyedik füzete elbeszél, régibbek a biblia hagyományainál. Ez ősrégi hagyományok, minket magyarokat kivált abból a szempontból érdekelhetnek, hogy a szkythákról tanítanak, a kik „a legrégibbek az emberek között.“ A mi őstörténetünk összefüly a szkythák történetével ; n magyar ősmondák bölcsőnket a mesés Szkythiába helyezik Természetes, hogy a roppant távolság és a hiteles emlékek hézagos volta miatt a szkythák mesés földjéről, mesés fajáról pozitív dolgot igen keveset tudhatunk. As ősmondák is csupán annyit tartottak főn, hogy a legelső hóditó nemzetek föllépései tehát a legrégibb, őskori államok megalakulása előtt, másfél ezer éven át egész Ázsia a szkythák kezében volt. Ezt az érdekes szöveget az apróbb képeken kívül, három igen sikerült reprodukczió is illusztrálja. Gyulai élet. — Pfü !.. . . de meleg van ! — Brrr I de hideg van 1 Azok a bizonyos „legöregebb emberek“, akik mindenre emlékeznek és mindent megértek már, bizonyára nem érték meg azt, hogy ugyan egy héten két ilyen jogosult indulatszót ejtsen ki egy és ugyanazon ember. Pedig a héten bizony megesett. Meleg is volt, hideg is volt, sőt fogadni merek a Dióssy Béla legdrágább szivarjába, hogy a Kalló már is azon töpreng, hogy lehetne a Kerecsényi- utcza sarkára kitűzni a kéklobogót, hogy az „urficskák és kisasszonykák“ lemenjenek a jégre. Most az egyszer mégis szerencsés embe^ vagyok. Pedig a szerencse nem tartozik a tulajdonaim közé s ha kicsiségekben nyilatkozik meg ember szerencséje, elég ha ennek illusztrálására azt mondom, hogy mikor korcsolyát veszek, akkor olvad, mikor biczikli pumpát hozatok, akkor fagy. De most mégis óriási szerencsésnek érzem magamat, hogy nem vagyok se vendéglős, se czukrász. Hiszen ha ez volnék, most cziánkálit izzadnék kínomban, amiért drága pénzen meghozattam a kolozsvári jeget, holott rövid idő alatt — ha a Falb tata első-, másod- és harmadrendű kritikus napjai beválnak — a Körösön is vágathatnék magamnak olcsó pénzen. De még sem vagyok egészen szerencsés. A csorbái tó birtokosává kellett volna lennem s akkor a bezsebelt jég árával zsebemben olyan vígan dudálnék, mint az operettbeli portugál. * * * Egyébként, hogy az idő ilyen hűvösre fordult, — mit csináljon az ember hűvös időben — beállítottam a kaszinóba. Egész garmada nagykabát lógott a fogasokon, minden sarok tömve volt. Itt a dominó csörgött, amott rekontrázott egy kártyázó társaság, a terem közepén orron ütöttek a hilliárd-dákó- val. Beláttam, hogy ez nem nekem való hely s átmentem az olvasóba. Kézben volt minden újság, kivéve a „Iparügyek“. Ez pedig rám nézve olyan érdekkel bir, hogy nem mertem a kezembe venni, nehogy ásitás közben elfujjam a lámpát és a sötétben maradt olvasó társáság én rajtam kárpótolja magát a félben hagyott parlamenti békéért. Kiténferegtem innen is. Embert kerestem, akinek elmondjam szivem panaszát egy spriccer mellett, hogy „hideg az idő, hétfőn lesz a közgyűlés stb., stb.“ Ember azonban nem akadt. Örömmel mentem az ivóba. Ott volt kaszi- nós Lojzi bátyánk, ép akkor érkezett „jégben utazván“ Kolozsvárról. Diskurálni próbálok — nem vállal. Haragszik, mert a polgári köri bálról azt Írtam, hogy „több tűz van a lányok szemében, mint az ő borában.“ No tessék, igy legyen az ember farsang alatt báli tudósitó, hogy még a böjtben is haragudjanak rá. El is határoztam magamban, hogy ezután a böjtben leszek farsangi tudósitó s ez elhatározásomat csak az változtathatta meg, hogy Lojzi bátyánkat mégis csak sikerült kiengesztelnem azzal, hogy az ő bora mégis különb, mint a lányok, mert a lányok hamisak, az ő bora meg — nem pécsi. * * * Egyébként Fiume mellett a tenger csendes, a közbiztonság jó lábon áll, mert nem a polgárokra lövöldöznek, hanem a rendőrökre. Ami egyéb újság volt a heten az az, hogy lapunk egyik buzgó tudósítója a kereskedő hangversenyt elkeresztelte izraelita nőegyleti mulatság nah, de hát ő nem tehet róla, ha Billitz elutazófélben az induló vonatról kiáltotta neki ezt a hirecskét s ő rosszul értette. Meg hát ha el is keresztelte, nem nagy baj. „Izraelita“ mulatságnak se nem árt, se nem használ a „keresztség“. * * * (Jelen krónika kimaradta „Vakvarnyu“-ból.) —re. 12. Nyugdíj alap: Áthozat 1897-ről 47900-— 1898-ban hozzájött 1100-— Állomány 1893. deczember 31-én . 49000-— Az 1898. évi nyereményből a javaslat szerint .... 1000-—:al gyarapszik, 1899 ben lesz § 50000-— 13. Tartalék tőke: Áthozat 1897 ről 68000-— 1898-ban hozzájött - . 2000"— Állomány 1893. deczember 31-én . 70000 — Az 1898. évi nyereményből, a javaslat. szerint .... 5000-—al gyarapszik, 1899-ben lesz . 75000-— 14. Kétesek tartaléka: Áthozat 1897-ről 3512-63 1898-ban hozzájött 1500- — Együtt 5012-63 1898-ban az orosházi fióknak kiadatott 1000 — Állomány 1898. deczember 31-én . 4012-63 Az 1898. évi nyereményből a javaslat szerint .... 2000"— gyarapszik. 1899-ben lesz . 6012-63 15. Gymnáziumi alap : Áthozat 1897 ről 3050-— 1898-ban kamatgyarapodás 122-Állomány 1899. évi decz. 31 én 3172"— 16. Osztalék; Áthozat 1897-ről 40-— 1898-ban bevétetett. 20000-— Együtt 20040 — 1898-ban kiadatott . 19960"— Állomány 1898. évi decz. 3i-én 80--Közgazdaság. Igazgatósági jelentés a békésmegyei takarékpénztár 1899-iki közgyűlését' Tisztelt Közgyűlés ! Az 1898-ik évi, intézetünk 35-ik kedvezőnek jelezhető üzlotévéről szóló jelentésünket a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: 1. Pénztári forgalom: Pénztármaradvány 1897. decz. 31-én 69681 22 Bevétel 1898-ban .... 5009995'75 Együtt: 5079676 97 Kiadás 1898-ban .... 4990173-38 Pénztármaradvány 1898. decz. 31-én 89503-59 Összes forgalom 1898-ban I „ 1897 ben j Több a múlt évinél 2. Betétek: Áthozat 1897-ik évről Bevétetétt 1898. évben Tőkésittetett Összesen 10179353-94 9255343-58 924010-36-al 2433099-40 1650503-79 109219 15 4192822-34 1686436-52 2506385-82 73286-42-al 901868"— 2385379-— 1017427.— 115559-—al. 1619127-99 488728-59 2107856-58 319119 65 788736 93 169608'94al. 1659-— 1100* — 559-— 1100-—al. 137570-29 24923 54 Kivétetett 1898-ban Állomány 1898. évi decz. 31-én Szaporodott a múlt évihez képest . 3. Leszámítolt váltók: Áthozat 1897 ről Leszámiloltatott 1898-ban Együtt-1-3287247] Visszafizettetett 1898 ban . . 2269820 Állomány 1898. évi decz. 31 én Szaporodott a múlt évihez képest 4. Jelzálogi kölcsönök: Áthozat 1897-ről Kiadatott 1898-ban Együt Visszafizettetett 1898-ban Állemány 1898. évi decz. 31 én Szaporodott a múlt évihez képest 5 Előleg kölcsönök Átbozat 1897-ről Visszafizettotett 1898 ban Állomány 1898. évi decz. 31-én Fogyott a múlt évihez képest „ 6. Orosházi fiók : Áthozat 1897-ről 1898-ban kiadatott Együt 1898-ban befolyt Állomány 1898. évi decz. 31-én Fogyott a múlt évihez képest 7. Elhelyez »lények társinté. 1898-ban elhelyeztetett 1898-ban visszavétott . Állomány 8 Ingatlanok : Áthozat 1897-ről . . . . 36260-08 Orosházán kiadatott . . . 255-— Együtt 36515-08 1898-ban eladásból befolyt . . 6000- — Állomány 1898. deczember 31-én . Fogyott a múlt évihez képest 9. Értékpapírok : Áthozat 1897-ről . . . 50000-— 10. Különféle czimletek: Építkezések, felszerelvények, függő kamatok, perelőlegek 1897. decz. 31-én ..... 16497 51 1898-ban hozzájött Orosházán . 2572*30 Együtt 18069.81 Ugyanezen czimletekből leíratott Gyulán 2488-85' Állomány 1898. évi decz. 31-én . 15580-96 Szaporodott a múlt évihez képest . 83'45al.1 162493-83 62980.— 99513-83 38056'46al. teknél: 260000"— 260000-— 30515.08 5745-—al Áthozat 1897-ről 11. Részvénytőke: 10000017. Nyereség felosztási javaslat: Az 1898-ik év nyeresége lesz . 34008-88 Ebből az alapsz. szerinti jutalékokra 4421*15 Marad rendelkezésre . 29587 73 1. 18. Ebből adassék : 1000 drb részvény után osztalék á 20 frt 2. Tartalékalap gyarapítására 20000 — 5000-— 3. Kétesek tartaléka gyarapítására 2000 — 4. Nyugdíj alap g „ Tisztviselők jutalmazására fizetéseik 1000-— 5. arányában ..... 1000-— 6. özv. Hencz Lajosné és gyermekeinek nyugdíjpótlék ! 100-— 7. Erzsébet királyné szobor alapra 50-— 8. Gyulai nőegyletnek . . 50-— 9. Gyulai múzeumnak 50"— 10. Gyulai tűzoltó egyletnek . 50"— ti. Orosházai iparos egyletnek 50 — 12. Ugrai nyugdíjas szolgának nyugdíjpótlék 50*— 13. BánU hivatalszolgának 50-— 14. Gábor » ... 50-— 15. Gyulai izr. nőegyletnek . 1016. Gyulai Erzsébet ápoldának Időközi adományozási alapnak . 10 — 17. 67-73 Összesen 29587-73 Végül az 1897. évi mérlegnek a tiszta haszon felosztására vonatkozó azon része, mely szerint a Lukács Károly és neje Jeszenszky Mária féle tartozások kiegyenlítésére leirt 7557 frt 67 krnak 982 frt 50 krnyi része, mely jutalékként kiosztatott, perrel támadtatván meg, — s minthogy e tekintetben a gyulai kir. törvényszéknek 3135/1898. számú, a Curia által is helyben hagyott Ítélet szerint, — ez újabban a közgyűlés eldöntése alá bocsájtandó, — az igazgatóság kötelességének találta, hogy ezen ügy a tárgysorozatban l-ső szám alatt felvétessék. Legvégre kérjük, a felügyelő bizottság által helyesnek talált mérleget, valamint előterjesztett javaslatainkat a költségvetéssel együtt elfogadni, illetőleg jóváhagyni, nemkülönben a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak és a tisztségnek megidni méltóztassék. Kelt Gyulán, 1899. febr. 5-én. Az igazgatóság. A békésmegyei gazdasági egylet folyó hó 21-én igazgató választmányi ülést tartott, a melyen resztvettek dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt Beliczey István, Beliczey Rezső, Fejér Béla, Sailer Gyula, Urszinyi Dezső, Sztraka György, Kraft Viktor, Sohár Kálmán, Such Kálmán, Szalay József, Kovács L. Mihály, Körösi László, Reis Simon, Kocziszki Mihály, Vidovszky Károly, Badics Elek, Morvái Mihály és Zlinszky István titkár. A megyében létesítendő paraszt mintagazdaság létesítésére Kállay Ödön föld— mivesiskolai igazgató véleményét kérték ki, ennek alapján Máté György csabai gazda birtokán lenne a mintagazdaság felállítandó. A miniszter | azonban a végleges elhatározás előtt óhajtja a gazdasági egyesület szakvéleményét is meghallgatni. Az igazgatóválasztmány Sailer Gyula, Kovács L. Mihály, Ko- cziszky Mihály és Zlinszky István egyleti titkárt küldi ki a Mátéféle tanyabirtok megtekintésére. A m. kir. jövedék a termelők érdekében a köztelken ankettet hiván egybe, az egylet Zsilinszky Endre dr., Szalay József és Beliczey Géza tagokat küldi ki. A földmivelésügyi miniszter tudatja, hogy a spanyol kormány a közel jövőben engedélyt fog adni az érdekelt malomtulajdonosoknak, hogy külföldi búzát ideiglenesen vámmentesen vihessenek be; ajánlja tehát, hogy a gazdaközönség figyelme erre a körülményre felhivássék, hogy a kedvezőnek Ígérkező helyzetet kihasználhassák. A földmivelésügyi miniszter az egylet egy előbb kelt feliratára tudtul adja, hogy ez időszerint nincs módjában lópatkoló tanfolyamot felállítani, de októberben, ha az egylet e kérelmet megújítja, szívesen fog e kérelemnek lehetőleg eleget tenni. Beliczey Rezsőné köszönetét nyilvánítja az egyletnek 100 frtos adományáért, melyet az Erzsébet szeretetházra az egylet mint alapítványt ajánlott. A szép köszönő sorok tudomásul vétettek. Zlinszky István titkár ezután felolvassa Krafft Viktornak indítványát, melyben Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek köszönetét kér szavazni, a borhamisítók ellen való határozott eljárásáért. Az igazgató választmány egyhangúlag helyesli az indítványt s azt lelkesen elfogadja, egyben fölkéri a minisztert, hogy a borhamisítók szigorú büntetéssel Bujtassanak. Ez ügygyei kapcsolatban dr. Zsilinszky Endre még azt indítványozta, hogy a hamis borok beözönlése szigorúbban ellenőriztessék s ez ügyben megkereső kívánja a vármegye alispánját, hogy közegeit szigorúan utasítsa a hamis borok kimérését szigorúbban ellenőrizni. Az indítvány elfogadtatott. A szarvasi járás mezőgazdasági bizottsága segélyt kér az egylettől. Az egylet fél az erők szétforgácsolásától, kijelenti azonban, hogy kész lenne nagyobb áldozatra is, ha a szarvasi járás egy általános szarvasmarha kiállítás rendezésére a gazdasági egyletet megkeresné. Lukács György dr. főispán kéri a gazdasági egyletet, hogy Orosházán vándor közgyűlést tartson az ott rendezendő húsvéti iparkiállitás alkalmából. A gazdasági egylet kész örömmel felel meg a felhívásnak s az elnökséget a közgyűlés programmjának összeállításával megbízza. Kimondotta a választmány, hogy a szegedi mezőgazdasági kiállítás czéljaira az egylet nem hajlandó tiszteletdijakat kitűzni. A gazdasági egylet véleményadásra hivatván föl, szükséges e Füzesgyarmaton marhasó-áruda, oda nyilatkozik, hogy a gazdaközönségnek lehetőleg meg kell könnyíteni az olcsó marhasóhoz való jutást, az áru- lási hely felállítását véleményezi. Sohár Kálmán pénztárnok tett ezután jelentést a pénztári állapotról. A gazdasági kert jövedelme az elmúlt évben 2630 frt, ebből a kiadások 2357 frtot tettek ki. A gazdasági egyletnek mindössze 272 frt maradt, leg- főképen azért, mert a kertész jutaléka 1497 frtot tett ki Azt hiszi, a gazdasági egylet kertje nem arra való, hogy majdnem összes jövedelmét a Kertész tegye zsebre. — Az igazgató választmány egész jelentősége szerint belátván a pénztárnok jelentésének helyességét és szanálni akarván a visszás dolgot, a kertészeti szakosztályt ez ügyben jelentéstételre hívja föl. Törvényszéki csarnok. Szerető házastársak. Hegyi József és neje Berecz Juliánná állandó foglalkozás gyanánt űzték a lopást, különösen a múlt év elején B.-Csabára tették át széklielyöket, azonban vesztökre, mert ifj. Scliwarcz Sámuel és Engel Miksa boltjainak feltörése után elfogták őket és e hó 20-án hirdet- tetett ki a kir. kúria ítélete, mely szerint a férj 4 évi, a nő 2 és fél évi fegyházra ítéltetett, bárha utóbbi a jogerős ítélettel szemben is vitatta ártatlanságát, mely felett gondolkozni bőven van ideje. Dinamit robbanás. Csekár Fercncz nagyszénást lakos a múlt évben a salgótarjáni kőszénbányából ellopott egy pár dinamit patront és a társa kezére téve meggyujtotta, azonban a kiséri etozés nem vált be, mert mig társa balkezét össze rongálta, addig őt a vádlottak padjára juttatta, hol is a kir. törvényszék őt Tóth Ferencz közvádló meghallgatása után egy havi fogházra és 10 forint pénzbüntetésre Ítélte, azonban sem ő, sem a közvádló nem találták elégnek a büntetést. Vallás háboritás. Nem hiába a Kohaniták nemzetségéből való Kohn Márton körösladányi szatócs, mert a múlt évben az imaházban midőn a metsző nem őt hívta fel az elő imádkozáshoz, illetve a thora olvasáshoz, nagy hangon kiáltotta neki: „no már megint hazudik a szent thora előtt!“ Ezért állott a törvényszék előtt, bár nagyon hivatkozott a születésénél őt illető előjogokra, azonban a törvényszék a közvádló indítványát fogadta el és arra tekintettel, hogy az állam által be vett vallásfelekezet istentiszteletén botrányt okozott — 15 forint pénzbüntetéssel sújtotta, tekintettel a fennforgó enyhítő körülményekre. Felmentett czigányok. A múlt év julius havában tartott gyulai országos vásár alkalmával Csanádi Sándor n.-zerindi lakos egyetlen lovát eladva, áldomást ivott s kótyagos állapotban, zsebében 43 frttal ballagott hazafelé át a Bárdos hidján. A mint a hídon keresztül ment, egy csomó czi.-ány férfi és asszony megtámadta, a földre lenyomta és pénzét az utolsó krajezárig elrabolta. A czigányokat egy munkás legény bottal verte széjjel, de már a rablást nem birta megakadályozni. — A csendőrök 3 czigányt, a gyulai vásároknak ismert alakjait : Farkas Lászlót, Ifj. Farkas Lászlót és Farkas Jánost letartóztatta s az alapos gyanuokok alapján ellenük a vizsgálat is megindittatott s vád alá helyeztettek rablás büntette miatt. A megtartott végtárgyaláson a czigányok tagadták, hogy ők követték volna el a rablást, mindegyik bizonyítani igyekezett, hogy mórtföldnyi távolságra voltak Gyula városától. — Ezért s mert már a tanuk sem ismerték fel a rabló czigányokat, a törvényszék vádlottakat felmentette. Volt eszük a czigányoknak, szakállt növesztettek azóta maguknak. Nyilttér. ) Nyilatkozat. Több rendbeli olyan eset jutott tudomásomra, hogy velem semmi néven nevezendő összeköttetésben nem álló kereskedők gazdasági- és egyéb magféléket, különösen répamagvakat, mint Mauth- ner léié magvakat hoznak forgalomba. E miatt kötelességemnek tartom, egyrészt a gazdaközönség tájékozásául, másrészt a magszük- ségletüket nálam bevásárló kereskedők érdekeinek megvédéséül kijelenteni, hogy a vidéki is- mételadóknál csak azon gazdasági és kerti magvak tekinthetők valóban ezégemtöl származóknak, melyek vagy az én ólomzárammal vagy egy álló medvét jelképező törvényszékileg bejegyzett védjegyemmel, vagy mindkettővel ellátott zacskókban vagy zsákokban vannak. Mauthner Ödön, cs, és kir. udv. szállító, magnagykereskedés. Budapest, 58. I—2 VI., Andrássy-ut 23. sz. *) Ezen rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség.
