Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-12-24 / 52. szám
52-ili szám Gyula, 1899. deczember 24-én XXXI. évfolyam f-------^ Sz erkesztőség: Templom-tér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr: Eél évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. _____Á Tá rsadalmi és közgazdásza, ti hetilap. s Megjelenik mindéki vasárnap. Felelős szerkesztő: H ó h. n ID á v i cLf-------1 Te mplomtér, Dobay Ferenoz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Kyilt-tér sora 10 kr. _______________________ El őfizetési felhívás, a „Békés“ 1900. évi XXXII. folyamára. Mint közismert tényre hivatkozunk rá, hogy a »Békés« soha sem volt hirlapirói spekuláczió s lapkiadói anyagi vállalkozás terméke. — Nern volt, mint a vidéki lapok túlnyomó része: önczél, hanem önzetlenül, sőt anyagi áldozatokkal fentartott eszköz Békésvármegye s első sorban a vármegye székhelye Gyula városa társadalmi, közművelődési, közigazgatási s közgazdasági érdekeinek képviseletére s támogatására. Mint ilyen — önérzettel mondhatjuk — a „Békés“ a lezajló évben is nagy missiót teljesített és nagy feladatokra • van a jövő évben is hivatva. Ama tagadhatlan nagyszabású vívmányokban, a melyek Békés vármegyében és Gyula városában produkált^ttak, a „Békés“ úgy is mint eme közhasznú vívmányok me- leg szószólója s támogatója, úgy is mint eszmék kezdeményezője s ha kellett — a mint hogy elfogultsággal, ellentétes érdekekkel és áramlatokkal szemben nagyon gyakran, sőt mondhatjuk, hogy állandóan kellett — minden egyéni érdeken felülálló s megközelit- hetlen harczkész bajnoka volt, s ünnepélyesen ígérjük, hogy fog a jövőben is maradni. Gyula városának életbevágó, fontos érdekei várnák kielégítésre. Ilyen első sorban a gimnázium létesítése, mely is — mint a gimnáziumi eszme lapunk hasábjain történt fel- elevenitőiuek őszinte örömére s méltó büszkeségére — bármilyen szépen halad, a jövő év folyamán nem kevésbé igényli a »Békést hasábjain való állandó további propagálást, a minek a legnagyobb buzgósággal és teljes odaadással akarunk megfelelni. — Életbevágó, nagy érdeke Gyula városának, s a mennyiben a vármegye kikerekitését ez oldalon remélheti : Békésvármegye összközönségének, Aradmegye északkeleti része, az úgynevezett Lunkávál váló összeköttetése, mely ügyet szintén felszínre Ha van ... Ha van, miként hogy van, Istennek rám gondja, Nem hagy elmerülni mély örvénybe soha, Révpartra vezérel . . . Mint lankadt virágnak a fénylő nap s harmat, Remény lesz éltetőm, hitem ki nem halhat, Ragyog tiszta fénynyel. S még akkor is, ha majd sirhoz viszen utam, Ha a bánat terhét hordozni meguntam : Miként Betlehemben Egykor fényes csillag állt a jászol felett, Ott lesz nem hamvadó isteni szeretet Örök kincsül nékem . . . S ha sírba roskadtam, porrá lesz mi por volt, Lelkem előtt nyílik ama dicső menybolt, Az idvesség hona ; S ki könyet hullattam sok gyászom éjjelén, Gileád balzsamát érzem hullni felém, S hú nem emészt soha 1 . . . Ha van, miként hogy van, Istennek rám gondja: Reményem virági hullhatnak bár porba Még sem csügged szivem; Eső után éled virág s mező füve, Bár könyet hullattam, de csendesen tűrve. Megváltásom hiszem! Dombi Lajos. Karácsony. Irta: Somlyai Lajos. Karácsony l Mily kedves, gazdag tartalmú, mély és boldogító jelentőséggel bíró szó. vetettük és lelkesedésünk s meggyőződésünk egész hevével fogjuk szolgálni. A vármegye kulturális ügyeinek iatá- polására képesít „Békésvármegye közművelődési egyesületének“ megtisztelő szives bizalma, mely a „Békés“-1 hivatalos lapjának' nyilvánította s azt oly helyzetbe juttatta, hogy a nagy sikereket felmutató s nagy problémákon működő közművelődési egyesület mozgalmairól és működéséről a vármegye közönségének állandóan kimerítő tudósításokkal szolgálhatunk. E mellett mint eddig, úgy jövőben is élénk figyelemmel kisérjük Békésvármegye, Gyula városa, s a vármegye minden községe közéletében felmerülő társadalmi, közgazda- sági s kulturális ügyeket és minden irányban féltékenyen őrzött függetlenségünkben gyökerező erőnkkel és meggyőződésünkkel istá- poljnk, támogatjuk a helyeset, a jót, az igazat, viszont támadjuk és akadályozzuk a helytelent, a rosszat, a koczkázattal járókat. Eme feladatunk teljesithetéséhez köszönettel fogadtuk és kérjük jövőre is a vármegye s Gyula városa közügyéi iránt önzetlenül érdeklődő jó fiainak szives támogatását. Hogy olvasóközönségünk iránt érzett hálánknak kézzel fogható jelét is adhassuk, elhatároztuk, hogy bár nagy anyagi áldozat árán, de oly előnyt nyújtunk olvasóközönségünknek, mely páratlanul áll a vidéki lapkiadók vállalatának történetében. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy a Hevesi József ismert iró által Budapesten szerkesztett gyönyörű kiállítású, gazdag tartalmú, illuszttált folyóiratot, az „O 1 i h o n“-t ingyen adhatjuk előfizetőinknek és csak a postai, csomagolási és kézbesítési dij fejében számítunk fel negyedévenkint egy koronát.. E csekély összeg a „Békés“-re való előfizetés alkalmával küldendő be. Az „Otthon“ a hires „Magyar Szalon“- nak egy külön kiadása (évi előfizetése 10 frt) Még néhány óra .. . . s reánk borul a boldog karácsonyest, amikor gazdagsággá lesz a szegénység, megelégedéssé a nyomor s mind- megannyi Bethlehemmé alakul a családi tűzhely. Még pár óra . . . . s beköszönt a karácsony- est, mikor öröm, boldogság, meghatottság ül minden arczon. — Boldogság a kis gyermekek szemeinek ragyogása, boldogság a szülők néma hallgatása. Ilyenkor ki fát Aliit az apróságnak, ki meg asztalt térit kedveseinek s ha van, akinek annyira sem telnék, az sorra csókolja, sorra öleli szeretteit.... Ilyenkor még az árva is elfeledi, hogy maga van, még az ő szive is felmelegszik .... Még néhány óra .... s a néma éjben megcsendülnek a harangok imádságos nyelvei, melyeknek szelíden hívogató szavára a hivő sereg apraja-nagyja a szentegyházba gyűl: ott lelkesen megcsendül s áhítattal száll az ének : * „Mennyből az angyal Lejött hozzátok pásztorok I Hogy Bethlehembe' Sietve menvén lássátok — Istennek fiát, \ Ki ma született jászolban.“ ... * * * * A máskor zajtalan kis Bethlehemnek csendjét szokatlan sürgés-forgás és lárma veri fel. Zsúfolva van idegenekkel. De még érkezik egy kis csoport. József és Mária az, kik szintén Dávid királynak Be'thlehemböl származó családjához tartoznak s a nagy császár, Augusztus parancsára eljöttek beiratni magukat. El volt foglalva minden ház, mindenütt telve legkitűnőbb íróink dolgozataival, legelső rangú festőink illusztráczióival. Közöl elbeszéléseket, költeményeket, társadalmi és kritikai czikkeket, népszerű, tudományos ismertetéseket. Divatot (illusztrálva), azonkívül szebbnél szebb aktuális illusztrácziókat és úgy a hazai, mint a külföldi festőművészek legújabb alkotásait, ügy, hogy az »Otthon« fölöslegessé teszi minden szépirodalmi lap járatását. Az »Otthon* * minden hó elsején egy vastag kötetben jelenik meg. És ilyenformán a „Békés* előfizetői 12, mondd tizenkét vastag kötetet kapnák ingyen és mindössze évnegyeden- kint egy korona költségdijat számítunk föl. Olvasóink kedvesen fogadják a „Békés“ e meglepetését, melyet mi csak nagy áldozatok árán voltunk képesek megszerezni. Felkérjük tehát t. előfizetőinket, hogy a „Békés“ részére minden negyedért 1—1 korona költségdijat csatoljanak. Bízvást reméljük, hogy olvasóközönségünknek az „Otthon“-va tett ajánlatunk szives otthonra talál. A Békés előfizetési dija: Egész évre. . . 10 kor. — fii. Fél évre .... 5 „ —. „ " Negyed évre . . 2 „ 50 „ A „Békés“ előfizetési dija az „ Otthon“ folyóirattal együtt: Egész évre ... 14 kor. — fll. Fél évre .... 7 „ — „ Negyed évre ! . 3 „ 50 „ mely összeg postautalványnyal »Békés kiadó- hivatalának — Gyulán« czimalatt küldendő be Kiváló tisztelettel: „Békés“ szerkesztősége és kiadóhivatala. elutasították őket, nem volt számukra hely. —J Kimentek tehát a városból, de rájuk borult az éj sötétje s az út kiállott fáradalmai is pihenőre intették őket. Egy barlangot vettek észre, mely nyájistállóul szolgált, kis féleresztetővel. Itt húzódtak meg. S Mária a legnagyobb nélkülözések között ott hozta világra gyermekét. Szűz öléből mint napsugár, kelt- az ki. A világtörténelemnek e nagy eseménye, melylyel az időszámítás megváltozott, észrevétlenül folyt le. Augusztus udvarában nem tudtak róla semmit, Herodes udvarában nem is sejtet ték. S midőn József a gyermeket beiratni Bethlehembe ment, az a római hivatalnok, ki bejegyző nevét, ugyancsak elámult volna, ha azt mondják neki, hogy e szegény anyától egy elhagyatott istállóban született gyermektől kell keltezni az uj időszámítás első évét. * ♦ * Míg Bethlehem éji csendjében a világra szóló esemény történt, a kis várost környező halmok egyikén vígan lobogó pásztortüz mellett, pásztorok virrasztottak. „És ime az Ur angyala megálla mellettök és az Isten fényessége körülragyogá őket és megfélemlének nagy félelemmel.“ „És mondá nekik az angyal: „Ne féljetek, mert ime, nagy örömet hirdetek nektek, mert ma született nektek az Üdvözítő, ki az Úr Krisztus. Ez lesz nektek a jel: Találtok egy kisdedet pólyákba takarva, jászolba fektetve. És azonnal mennyei sereg sokasága jőve az Karácsonykor. ~''Wt Visszatekintve gyermekségünk gondtalan idejére, az emlékezet fáklyája megvilágítja amaz örömvirágokat, melyek szivünk kertjében életre keltek, midőn a karácsony megérkeztével, az ezen ünnephez fűzött reményünk valósulta boldogság érzetével töltötte el a fogékony gyermeki keblet. Azt hiszem, még az őszült hajszálakat hozott elöbaladt kor sem olthatja ki az édes emlékezetet s még a sir felé tántorgó aggnak is fülében cseng ma is az ünnepet üdvözlő gyermekek éneke: »Szivünk vigsággal ma betölt, mert ígéret szerint felkölt istenfélők számára az igazság fényes napja, uj testamentomnak papja. Eljött, kit sok szent vára!. . . Ki az, ki eljött? Kik várták eljövetelét? E fontos kérdések merülnek föl e napon, s midőn a feleletet megadja a mindeneket kutató lélek, ott áll előttünk a dicső példány- kép, a hit fejedelme, Jézus Krisztus, a maga nagyságában, tökéletességében, mint ideál, kinek nyomdokain haladás képezi az égiekért hevülő lélek szárnyalásának czélpontját. . . . De másfelől látjuk a ma született Megváltót, mint csecsemőt feküdni a vendégfogadó istállójának jászlában, hol az emberiség jövőbeni legnagyohb jóltevője szegénységben, nélkülözés között jelenik m*eg a földön, mintegy jelképezve ama tapasztalati igazságot, hogy a szellemkincsek birtokában gazdagok, legtöbbször a földiekben szegények, s ki legtöbb jót tesz másokkal, annak a jótétemények élvezéséből nagyon kevés osztályrész jut. A Jézus születését megelőző idő a lelki vakság sötét éjszakája, melyet csak itt-ott gyéren világított meg egy-egy fénysugár s igy nagy szükség volt reá, hogy feltűnjék az égen ama ragyogó csillag, mely jelzé azon örvendetes eseményt, hogy megszületett az emberiség megváltója, hogy »a próféták elhallgattak, Krisztus a testben eljött, a kiről régen szólották az írások ezelőtt.« „Minden kornak van Istene« mondja a lánglelkü költő. A Krisztus születését előző angyalhoz, dicsérve Istent, mondá: „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratu embereknek.“ Minő nagy tisztességben részesültek e szegény pásztorok! Igazi képviselői ők az emberiségnek, mely fárad, dolgozik, szenved s melynek ép azért kellett az emberiség Megváltójának első környezetét képeznie. Nagy sietséggel mennek tehát az istállóba, leborulva imádják a kisdedet s álmélkodnak néma áhítattal Annak megalázódásán, kinek nagyságát ismerik. Az az alázatos és fölséges kisded, az a rongyos istálló, az a jászol, az a szalma, melyen még a koldus gyermeke sem szeretett volna- világra jönni; a boldog 'anya; azok a gazdagok előtt elsökül odahívott pásztorok; az angyalok, kik fölötte a béke és dicsőség énekét zengik : mindez oly kimondhatatlanul megható, magasztos 1 * • * Bethlehemtöl két mértföldre fekvő Jeruzsálem városát egy keleti, gazdag utazó csoport megérkezése rendkívüli izgalomba hozta; de még inkább a csapat főnökeinek szavai, mert igy kérdezősködtek : „Hol vagyon, a ki született, a zsidók királya, mert láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk imádni őt.“ Mig ama szegény pásztorokhoz, kik olvasni sem tudnak, angyalokat küld az Isten, kik durva fekhelyükre hajlanak s mennyei zenével ébresztgetik őket: e bölcseket tudományuk által vezérli jn agához. Éjjel, mig az egek Lapunk: mal szAmäb.oz fél iv melléklet van osatolva.
