Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-10 / 50. szám

. gyermekeket ismernek, kinek szülei betegség folytán, vagy más testi nyomorúság folytán keresetképtelenek, — ne hagyják nélkülözni, ne hagyják szenvedni e szegény kis gyerme­keket, hanem világosítsák fel hozzátartozói­kat arról, hogy a. fehér-kereszt-egyesület ut­ján az állam megkönyiti életük terhét, a menhely átveszi a jájuk nézve csak terhet képező gyermekök vagy gyermekeik gondo­zását anélkül, hogy a gyermekükhöz való tulajdonjogukat elvesztenék. A gyermekek idehozatala még pénzbe sem kerül, mert előleges bejelentésre ingyen vasúti jegyet küld a menhely a gyermekek­nek is, a kísérőnek is. A jótékony nőegyesületek mozgalma magával fogja ragadni a társadalmat, s magá­val fogja ragadni a helyi hatóságokat is s egyesült erővel elfogjuk érni a kitűzött czélt: hogy ne pusztuljon él éhen, ne pusztuljon gondozás híján és nélkülözések folytán egy gyermek sem el széles e megyében. Or. Berkes Sándor. Nlegyegyülés előtt. A törvényhatósági bizottságnak deczember hó 18-ra összehívott negyedik rendes közgyűlése anya­gának nagyságát ás tartalmát tekintve is messze elmarad az évnek eddigi megyegyulései mögött. Nincs egyetlen tárgya sem, mely eminenter várme­gyei közügy volna, az egészet néhány bizottsági vá­lasztás, törvényhatósági átiratok és községi ügyek töltik be. Mint egyedül jelentős ügyet, a közigazgatási bizottság újra- alakítását emelhetjük ki csupán, de ennél sem várunk a szokottnál nagyobb mozgoló dást. A bizottságból az év végével kilépő öt tag, névszerint Almásy Dénes gróf, Hajnal István dr Hadár Dániel és Varságh Béla mind régi tagjai e bizottságnak, kiváló egyénei a törvényhatóságnak, hogy csak természetes, ha uj alakoknak — külön­ben legtöbbször jogos aspirácziójára a választás kedvezőtlen kimenetelű lesz. A többi választás is előreláthatólag csak az eddig adott megbízás meghosszabbítása lesz. Válasz­tandók pedig a tiszti főügyészi helyettes, az igazoló választmányba öt tag, a polgári lóavató bizottságok elnökei és a tisztviselők nyugdíjazásánál szakértőül működő bizottságba két orvos. A törvényhatósági átiratok közül Hontvárme- gyének átirata a közegészségügy államosítása tár­gyában, valamint Zomplémvármegyének átirata a gazdák biztosító szövetkezetének támogatása iránt már tárgytalanok, mert a törvényhatósági bizottság mindkét ügyben már legutóbbi közgyűlésében állást foglalt. Marosvásárhely város a kvóta felemelése ellen való tiltakozásra hívja fel vármegyénk közön­ségét, mely jelenleg aktuális politikai vonatkozású tárgyban azonban azt hisszük, későn jönne várme­gyénknek bármily irányú állásfoglalása, mert a köz­gyűlés napjáig hihetőleg dönteni fog abban a leg­illetékesebb faktor: az ország törvényhozása Tren- csánvármegye nagy dolgokat mozgat, felelevenítve azt a tervet, mely a vén Európát középen egy hajó- úttal kívánja ketté vágni, felhasználásával a Duna, Vág és Odera folyóknak. Nagy és szép eszme és megszámlálhatatlan előnyére szolgálna a nagy vi­lágkereskedelmi vonal mentén levő vidékeknek, de épen nagyszabású voltánál fogva nem alkalmas arra, hogy törvényhatósági tárgyalások keretében remél­jük megindithatását. Baranyavármegye a képviselőházhoz a törvény- hatósági alkalmazottak javadalmazásának rendezése iránt intézett feliratát küldi meg támogatás végett. Évek óta napirenden levő kérdés ez és bár min­zünk magunkban, egy társasággá, mely az iro- kalom pártolásának szent, nagy eszméjét Írja zászlójára 1 Bizonyára fognak közöttünk kerülni hivatott tehetséges emberek. Ennek a társaságnak lesz feladata a gyulai életet rekonstruálni s azzá tenni, ami régen volt: kedvessé, vonzóvá. * * • Tehát felolvasó estélyeket, esetleg matiné­kat fogunk tartani 1 Mondjuk igy hogy „fogunk“ _ sokkal jobban esik, azután meg az a .kell“ sz ó daczára nagy nyomatékosságunak, mégis kevesebbet mond. Össze fogunk jönni szombaton esténként, vagy ha matinét tartunk: vasárnap délelőtt hol itt, hol ott, nem éppen magánlakásokban, jobb lesz nyilvános helyeken. (Különben a hely meg­határozása az alakuló gyűlés feladata lesz.) A megye a milyen áldozatkész, szives örömmai fogja a nemes czél érdekében a megyeszókház termeit rendelkezésünkre bocsájtani. Milyen szép ünnepélyeket lehetne itt ren­dezni. A rendes felolvasásokon kivül milyen fön- séges dolog lenne, ha a gyulai publikum is megünnepelné már egyszer impozánsan azokat a nemzeti ünnepeket, melyet az apró falvak lakossága is lelkesedve ül meg. A hazaszeretet ápolása képes leginkább fentartani az emberben az együvé tartozandó- ság érzetét. Egy városnak, mely a megye székhelyének tekinti magát, kezébe kell venni a szellemi élet vezetését is. Nehéz lesz kezdetben e feladat 1 Megyei községeink némelyikében határo­zottan erős, egészséges társadalmi élet virágzik. Csaba és Szarvas említendők itt első sorban. Nekünk gyulaiaknak, nem arra kell pusz­tán törekednünk, hogy ebekkel lépést tartsunk, hanem, hogy határozottan domináns állást biz­tosíthassunk magunknak. Nekünk ezideig^ nincs gimnáziumunk, melynek önképzőköre segítene e munkában, mi magunk erejére vagyunk utalva. De hiszen az erő minálunk csak parlagon, felhasználatlanul hever. denki érzi fontosságát, már-már bizonyos keserű gúny nyál nézzük az újra felöltő kísérleteket. Úgy látszik, még vannak hivő lelkek; vagy talán csak­ugyan vége lesz egyszer a hiába való várakozás­nak!? Higyjünk az igében, moly azt mondja: Kér­jetek és megadatik nektek. Hontvármegye a szeszes italok mértéktelen élvezete ellen és különösen a pálinkaivás korláto­zása czéljából sürget erélyesebb intézkedéseket; Szolnok-Doboka vármegye ismeretes köriratában pedig azon sok tekintetben helyes óhajtásnak akar kérvényt szerezni, hogy az országgyűlési képviselő- választásoknál a központból kiküldött ismeretlen jelöltek helyett csak országos nevű vagy helyi je­löltet támogassanak a törvényhatóságok választó polgárai. Mint mindig, most is igen érdekes a várme­gye alispánjának a vármegye közállapotáról és az októberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedé­sekről szóló jelentése, mely könnyebb tájékozás vé­gett a hivatalos lapban most is közzététetett és a melyet rövid kivonatba alább ismertetünk. * * * * A jelentések a közegészségügy állapotáról szóló része azt kedvezőbbnek mondja, mert bár a halá­lozási százalék csekélyebb emelkedést mutat a fer­tőző megbetegedések száma csökkent. Beszámolva az egyes betegségek eseteinek számával konstatálja, hogy leginkább uralkodó volt a hasi hagymáz és a vörheny. A jelentés ezen része megemlékezik az elmegyógyintézetnek november 6-án történt meg­nyitásáról és ezzel kapcsolatosan az alispán, mint a létesítés munkájának vezetője s legfáradhatatla- anabb munkása elismeréssel emlékszik meg azok­ról, kik őt és az általa képviselt vármegyét anyagi áldozatokkal és munkával támogatták. A jelentés ide vonatkozó része következőleg szól: „Az elmegyógyintézet rendeltetésének való át­adásakor mulasztást követnék el, ha az erre leg­illetékesebb forum, az alkotást teljesítő törvényha­tóság előtt h fiával meg nem emlékezném azokról, kik e humánus iotézméuy létesítésénél Útmutató irányításaikkal, adományaikkal, munkájukkal közre hatottak. Perczel Dezső volt belügyminister bizto sitotta a lehetőséget az intézmény oly alapon való létesítésére, hogy az maga fizesse amortisationalis kamatjait; Chyzer Korúéi és Nieder manó Gyula mi­niszteri tanácsosok, soha sem szűnő érdeklődéssel tá­mogattak sok nehézségbe ütköző munkánkban ; Széli Kálmán belügyminister, midőn valósággal katasztrófa sújtotta a létesítés munkáját abban, hogy talajviz borította el az épület összes földalatti helyiségeit, eloszlatta a legnagyobb pénzzavart azzal, hogy pár nap alatt 15.000 frt állami segélyt utalványozott; özv. báró Wodianer Albertné és Almásy Dénes gróf 3000—3000 frt alapítványt tettek egy, az egész kórház élelmezését szolgáló gazdasági telep meg­vételére; özv. Almásy Kálmánná igen értékes 10 hold földet ajándékozott gazdasági czélokra a kór­ház közelében; Gyula városa a régi ápolda telkét adományozta az intézet czéljaira, csupán azt kötve ki, hogy csakis az esetleg fennmaradó fölöslegből téríttessék meg annak ára; a pénzügyminiszter ur az eze i telekre épült lovarda anyagát bocsájtotta rendelkezésünkre, melyből 2700 frt folyt be; aj megyebeli Wenckheim grófok 4500 frtot adomá­nyoztak egy kórházi kápolna építésére, melyet fel­épülte után Wenckheim Krisztina grófnő igazi ne­mes Ízlés szerint bútorozott be és rendezett be pazar bőkezűséggel; Schlauch Lőrincz bíboros 5000 ftt alapítványt tett, hogy annak kamataiból egy, az intézetben az isteni szolgálatot teljesítő kápláni állás dotácziója biztosíttassák; báró Königswarter Hermann 1000 frtot, egy ismeretlenül maradni kí­vánó jóltevő 500 frtot adtak az elmegyógyintézet czéljaira. Dr. Papp József 100 írttal, Weisz Mór 50 írttal, Braun és Czinczár ezég 50 írttal, Horváth Károly 10 írttal, Deutsch Arthur 5 írttal, Grócz Béla 10 írttal, Schifner Ede 50 írttal, Székács Jó­zsef 10 írttal, Künstler Sámuel 5 írttal és Reisner Emanuel 30 írttal járultak az emberbaráti czél meg­vannak közöttünk hivatásos zenészek, Írók, poéták s a jó Isten tudja, még minő szellemi mesteremberek, kik bizonyosan örömmel nyúj­tanának segédkezet a reformátoroknak. * * * Kedves —re barátom 1 Te is iró ember vagy! Ismered azokat, akiktől joggal várhatná a gyulai társadalom, hogy a nemes eszme érdekében so­rompóba lépjenek. Bizonyára örömmel fogadod ennek a kis irodalmi körnek létesítési eszméjét. Beszéld meg a dolgot ezekkel a derék emberek­kel, hívjatok össze gyűlést ebben az ügyben, tanácskozzatok ezekről. Az, aki a „Tornakor“ eszméjét adta, bizo­nyára örömmel vállalkozik majd a vezetési sze­repre s hogy a kibontott zászló mellett maga nem marad, az bizonyost Gyulának minden jó érzelmű, hazafias, irodalomkedvelő polgára támo­gatni fogja nemes, áldásos törekvésében. Tihanyi Révész Sándor. III. Kedves barátom —Re! Olvastam a „Békés" múlt heti számában megjelent czikkedet a gyulai társadalmi életről, illetve annak fellendithetéséről és megilletödtem. A régi eszmét felvette a vérem és vele gondo­lataimhoz futott. Gondolkoztam az itt megtele­pedett kérdés felett, kölcsön vettem az elmél­kedés és a lehetőség rongyos lepedőit és ráteritve figyeltem, hol dughatja, vagy dugja ki fejét az általa felvetett társadalmi élet szelleme. Nem bujt ki sehol, pedig elég rongyos volt a lepedő. Mit csináljak tehát? — Hah!, egy ideal (Az lehetetlen). Előttem fekszik a Tolnai bűvész- könyve. Azt hiszem, ha Edgar Állón Poet ol­vastad, az eszmekapcsolatot mintjárt észre fogod venni. Tehát itt a Tolnai büvészkönyve, ott a haldokló társadalmi szellem. Itt a hypnotisör, ott a medium. Egyszóval elhatároztam, hogy mielőtt az végleg meghalna, hypnosis utján ki­veszem belőle betegségének okát. Sikerült az idézés és ime leirom neked az egész eredményt. Mindenekelőtt azonban megjegyzem, hogy xz esetleg megjelenő szellem előtt a tudatlan halandó képében ne mutattassam, kölcsön vettem itt-ott Madách egynémely idézetét. Tehát: valósításának munkájához. A létesítés munkájában köszönet illeti a vármegye nagy érdemű főispánját, ki meleg érdeklődéssel és hatékony közreműködés­sel segített elébbre vinni a humánus törekvést; soha nem csüggedő ügyszeretettel és tiszteletreméltó ernyedetlen, odaadó munkássággal buzgólkodtak vállalt feladatukban sok sok nehézség közepette 2 éven át a törvényhatósági bizottság által kiküldött építkezési bizottság tagjai, u. m.: dr. Zöldy János. Dutkay Béla, Gallacz János, Oláh György, Haviár Lajos, Szántó Henrik és az érdemes építésvezető Politzer Lajos, valamint a kórház orvosai, u. m.: dr. Berkes Sándor igazgató, dr. Kun Pál és dr. Pándy Kálmán, kik közül — anélkül, hogy az utób­biak érdemeiből levonni akarnék, — dr. Berkes Sándor fáradságot nem ismerő buzgalmáról köteles­ségemül ösmerem e helyütt külön is megemlékezni. Ezekben tettem köteles jelentést az elme- gyógyintézet létesítésének személyi' motívumairól; az anyagiakról, a leszámolásról csakis a műszaki telülvizsgálat teljesítése után — remélem, a febru­ári gyűlésre — fogok tudni beszámolni.“ A jelentésnek a közbiztonságról szóló része ennek rosszabbodásáról tesz bizonyságot és statisz­tikai adatokat közöl az előfordult balesetekről, ön- gyilkosságokról, tüzekről, valamint a személy és vagyonbiztonság erőszakos megtámadásáról, végül bejelenti, hogy az orosházi mezei tnnnkások a me­gyebeli munkások bevonásával Orosházán január hó 6-án földmives kongresszust tartanak. Közgazdasági részében az állategészségügy állapotáról számol be a jelentés, melyet— a sertés­vész pusztításait kivéve — kedvezőnek mond. A gazdasági tevékenység az őszi szántás és vetésre szorítkozott, a melyekre a tartós jó idő kedvezett, de az eső hiány miatt a vetések nagyon bátrama- radtak. Majd a végzett útépítési és javítási munkála­tokról számol be az alispán és jelentést tesz a be fejezett állami transzverzális ut ünnepélyes megnyi­tásán, valamint az uj transzverzális ut építésének kérelmezésében eljárt küldöttségek útjairól. Végül részvéttel megemlékezik Sál Józsefnek az elhuny­téról. 13941—899. Gyulaváros polgármesterétől. Sál József elhalálozása folytán a gyulai I-8Ő alkerületben megüresedett megyebizott­sági tag helyének betöltésére a választás ha­tárideje folyó évi deczember 28-ik napja; a választás helyéül pedig a városháza nagy­terme tűzetett ki, hol a szavazólapok d. e. 9 órától d. u. 4 óráig adhatók be. Gyulán, 1899. deczember 7-én. Dutkay Béla, 345 1—2 - polgármester. 3977./99. rkpt. sz. Gyulaváros rendőrkapitányától. Figyelmeztetés. A csapadékos és hideg téli idő beálltá­val figyelmeztetem a háztulajdonosokat, va­lamint az utczára nyiló üzletek és lakások bérlőit, hogy a házuk, illetve bérelt lakásuk vagy üzletük előtt levő gyalogjáróról a sa­rat, a havat és szemetet esetről-esetre elhá­nyassák, mert mindazon lakás és üzlet tulaj­donosokat, akik gyalogjárójukat tisztán tar­tani elmulasztják, Békésvárrnegye 12/1898. bgy. sz. szabályrendeletének 14. §-a alapján, 20 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fogom megbüntetni. Gyulán, 1899. deczember 6-án. Endrödy Géza, 340 1—1 rendőrkapitány. (Idő: a jelenkor; szín: egy szoba, a melynek egyik falán egy nagy papirosra ökölnyi betűk­kel Írva van: „Társadalmi szellem!) Én: (Merően nézek a fentirt táblára és ke­zemben egy golyót tartva idézek) Jelenjél meg szellem, Látod nem birsz velem. A régi próbálgatás Hív, hisz nem merne más! Szellem: (Álmossá jelen meg, szemeit dörzsöli). Én: Ki vagy te álomszuszék, nem téged hiv A gyulai társadalom szelleme (talak Régen erős és ifjú volt. Szellem: (Elfanyalodva beszél) Mit régen erősnek láttál, Az most halálra éhezve, nyugszik Félholtan a nemtörődömség piszkos Kórágyán, rugdalva nehány Erőlködő fiatal embertől. Én: Mond hát, oh hogyan fér beteg ágyad közelébe Az ember, ha gyógyítani óhajtana ? Szellem: Késő már. Beteg testem, lelkem, Mely a tietek volt, nektek szolgált Végelgyengülésben teljesen összeomlik, Mert hogy enni nem adtatok. Ez a hála. (Fennhangon zokog). Én: (Vigasztalva) Hiába, minden Nagynak ily kicsinyes a bukása Gyulán. De mégis volna gyógyszer Talán! Szellem: Talán mégis a koplalást elbírtam Volna, de mióta az emberek Egy lázban szőtt mesét felkaptak és Magukba felszívták, azóta Élnem lehetetlen, mert megvetnek. Én! (Elszömyedve) Hogyan? Hát olyan kicsiny­ség is okozhat Bukást? Egy hitvány mese, melynek Tárgyát különben nem ismerem. Mond el hát! Szellem : (Nagyot sóhajtva) Engedelmeskedem, mert úgy is végsóha- De úgyis hiába, mert ezen mese [jóm Épp oly bacillus, mint sok más, a mely Vérbe szivá magát, gyógyíthatatlan És az egész környéket megfertőzi. H i p e k. A gimnáziumi gyűjtés — azaz inkább helyi gyűjtés — immár egyelőre befejezéshez közeleg s annak végeredménye eddig 210Í0 frt, melyhez re­mél még a bizottság az előjegyzett kisebb adomá­nyok egybegyűjtése után pár ezer forint növekedést. Nyilvántart ugyan a gyüjtőbizottság még igen tekin­télyes összegre rúgható, aláírással ugyan nem, de szóval tett ígéreteket, utólagos hozzájárulást s ha — amiben nem kételkedünk — ezen ígéretek nem diplomatikus kitérések, hanem valóban még meggon­dolástól függő s csak az elhatározás kijegeczesedé- sére váró nyilatkozatok voltak, úgy ez összeg re­ményen felül kinőheti magát. Lapunk múlt számában kimu­tatva volt: 18800 frt Ehhez újabban a következő ado­mányok jegyeztettek: Sál József állatorvos 100 n Sál István 50 0 Novák Kamill, kúriai bíró 200 fi özv. Gorove Jakabné, sz. Novák Izabella 100 n Csák György, kir. pénzügyigazgató 50 ti Rezey Sylviusz, kir. tanfelügyelő 100 n Abafi János, igazgató Karácsonyi Károly 100 n 100 n Sonnenfeld Miksa 40 0 Végh Gábor, földbirtokos Zuzmann János 150 0 50 » Schmidt József 50 1» Schröder Gotthardt 50 99 Krizsán András 30 Fiozere Mihály 50 0 Illés József 50 n Góg Péter 50 n Ifj. Balog József 50 0 Stefánovics Péter 100 n Braun Dávid 10 Id. Szilágyi István 50 0 Niedermayer Antal 50 « Brösztel Lajos, segédlelkész 50 0 Szabó István „ 50 0 Partos Ferencz „ 50 Ifj. Somogyi János 30 0 Ifj. Ludvig József 50 Morvay István 50 0 Batyik Mihály M.-Kovácsházáról 200 „ Schillinger Lipót 50 0 Rosenthal Lipót 50 0 Féhn István 25 Kohlmann Károly 25 0 Gróh Mihály 25 n Hrabovszky Ferencz 25 0 Összesen 21 010 frt Megyebizottsági tag választások. A gyulai i első kerületben Sál József elhalálozásával és az orosházi elsö kerületben Székács István lemondásával meg­üresedett megyebizottsági tagsági helyekre deczem­ber hó 28-ára tűzte ki a választást a vármegye alispánja és a választás megejtésére kiküldötte Gyulára elnökül Ladies, Györgyöt helyetteséül Bodoky Mihályt, Orosházára pedig elnökül dr. László Eleket és helyetteséül Bulla Sándort. Véglegesítés. A vármegye főispánja Dubányi Imre vármegyei számvizsgálót, az egy év előtt szer­vezett számfejtő osztály főnökét állásában végleg megerősítette. A vármegyei közkórházi és elmegyógyintézeti építkezési bizottságainak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tegnapi ülésén előterjesztetett a közkórház és elmegyógyintézet jövő évi költség- vetésébe felvett beszerzési tárgyak, anyagok és czikkeknek árlejtés utján való biztosítása. — Az árlejtési hirdetmény közzététélére a vármegye al­ispánja kéretett fel s az árlejtés még a folyó év­ben meg fog tartatni. Ezzel kapcsolatban tárgyal­tatott dr. Berkes Sándor kórházi igazgató előter­jesztése az elmegyógyintézet ápolói személyzetének szaporítása iránt, amely előterjesztés elfogadtatván, ez irányban a belügyminiszterhez fog előterjesztés Halgasd tehát, de.ne sértődjél meg. (Meghajtja magát). A rókák egyszer egy nagy erdőben, Hol a sors őket nagy számmal tereié Össze, egyhangú éltöket hogy Felvidítsák, összejöveteleket, Közös mulatságokat tartottak. Úgy választották a rendezőséget, Elnökséget, mint ti szoktátok volt. Szépen folyt is ez huzamos ideig, Mikor egyszer egyikök egy döglött Oroszlánt talált. Nézte, majd felcsillant Szemében a nálatok is ismert Felsőbbségi vágy és lehúzta a bőrt, Haza vitte — s legközelebbi Összejövetelkor aztán magára Vette, Bár a bőrt vonta maga után, Mégis az oroszlán szerepét véve Fel, büszkén, szótlan sétált a többi közt. A többiek egy része látva ezt, Nevetni kezdett, mig a másik része Irigyelve nézte oroszlánná vedlett Kollegáját és szégyelve előtte A maga szerény mivoltát, hazament. Nyomott lett a hangulat, nem úgy ám, Mint annak előtte vidám. Széjjel is Oszlott mihamar a dicső társaság. Megrótták az oroszlános rókát Büszkeségéért magok közt, de neki Nem szóltak semmit. De ime a jövő Mulatságon hogy-hogy, már nem egy, ha- Tiz-husz róka volt oroszlán, tigris, [nem Némelyik talán elefántbőrbe Öltözködve és szótlanul sétálva A többi közt. Lenézte őket, pedig ép úgy Rókák voltak, csakhogy nevetségesek, de Bántok, mint hasonló fajzataik. Ettől kezdve azonban nem tudtak A rókák több mulatságot rendezni, Minek is. — Hallottad hát ? Ez az én Megölöm. (Ismét sir, msjd eltűnik.) Én: (Utána kapkodva.) Megállj szellem! Magya­rázz 1 Szellem hangja tompultan: Gondolkozzál! Üdvözöl hived : —er.

Next

/
Thumbnails
Contents