Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-12-03 / 49. szám

t a „Békés" 1899.49-ik számához.

Kifogásohatott a 9. §:, mely szerint : „Minden egyes család rószcre külön lakás szolgáltatandó.11 Mely laltáa a későbbi paragrafusok magyarázata szgrint, egy szoba, kamara és közös konyhából áll.Ezen /(elteltei benfoglaltatik Jász-Nagy-Kun-Szolnok , Szar HJfiTSs vármegyék cselédlakásokra vonatkozó szabály ren Jelétében is. Ezen paragrafus elbírálásánál még az erkölcsi okokat sem hozom fel. Sőt igazat adok a gazdasági egyesületben felszól Iáit Beliczey István urnák abban, hogy sok oly cseléd akad, ki az általa felhozott okoknál fogva, nem szívesen lakik egyedül s hogy azt szívesen megosztja egy másik családdal. Alig találtam én is lakásával elégedetlen cselédet. A hatóságra és minden komolyan gondolkodó hazafira nézve azonban, — midőn feladatunk az egészségügyi viszonyok javítása, — e tekintetben nem lehet a cseléd kívánsága vagy óhaja mérvadó Meg kell oldani a kérdést nélkülük, sőt ellenökre is, mert humanisztikus és hathatós hazafias érdekek kívánják azok megoldását. A jövő munkás nemzedék testi fejlettsége és munkaképessége szoros összefüggésben áll a cselédlakásviszonyok rendezésével. A munkaadó érdeke jelenben is szoros összefüggésben van a jó cselédlakással. Ki tagadhatná, hogy a fáradalmait jól kipihenő munkás többet és jobban dolgozik, A sínylődő, avagy be teg munkás pedig kettős veszteség a munkaadóra, dolgozni képtelen, sőt orvosoltatási tetemes költséggel jár.

A tervezetnek 15. §-aelőirná, hogy évszakonként egyszer történjék a cselédlakás kimeszelóse. Ez a gazdasági egyesülőt szerint inhumanus tulbnj ■ tás, holott minden rendes parasztháznál ezt különben -is megteszik. A 16. §-ban kimondott azon intézkedést, hogy öt tagnál nagyobb számú családtaggal biró cselédnek, csak az I. fokú egészségügyi hatóság engedheti meg kivételesen, — hogy amint szokásban van, a cselédek atyjukat, anyjukat, sógorukat állandóan lakni magukhoz vehessék, — szintén inhumanusnak deklaráltatok A zsúfoltság megakadályozása inhumanus soha nem lehet, mert hiszen épen a humanismus érdekében tör tonik a zsúfoltság megakadályozása

Ha mindezek után tekintetbe vesszük, hogy a cselédlakószobák méreteit nagyrészt a vármegyei építkezési szabályrendeletből vettük át, — melyek minden falusi lakóház építésénél mérvadók, — holott ezekben rendszerint egy épületben csak egy család lakik, s legtöbbször két szoba épül, úgy mondhatja-e jogosan, objective egyetlen bíráló is, hogy a tervezet kívánalmai oly nevetséges, túlzottak és kivihetetlenek volnának, melyeket tárgyalni sem méltó, mint azt a gazdasági egyesületben sokan tenni kívánták?

Nem szabad elfeledni, hogy a szabályrendelettervezet nagyrészben oly kiterjedt, nagy uradalmak cseléd lakásviszonyaira vonatkozik, hol 20—40, sőt több családos cseléd lakik egy majorban, Ha minden családra csak 5 tagot számítunk, akkor ez már embertömeget képez, mely aránylag kis területen lakik, igaz, város vagy községen kívül, szabad levegőn, de a major, a csolódház közvetlen környéke istálló, ólok, szemét-, trágyadomb bűzétől és rothadó termékeitől környozctt a a tisztasági viszonyai nem kedvezők' Ily viszonyok között tehát nem oly nevetséges a szabályrendelettervezetben javasolt házirend sem, mi megakadályoz hatná, hogy malaczot, tyúkot szobában tarthassanak, tisztaság és tisztogatás, szellőztetés viszonyait szabályozná, megakadályozhatná, hogy moslék, rothadó anyagok a lakószobákban tartassanak stb. Minden nagyobb gyár, a munkáslakásokban házirend utján gondoskodik ezen viszonyok szabályozásáról.

Elismerem, hogy a szabályrendelet végrehajtására kitűzött idő rövid, hogy a birtokosoknak pénzbeli áldozatába kerül, illetve jelentékeny befektetést igónyol. De olyan teher-e az, mit vár megyénk túlnyomó részben nagybirtokai el nem bírnának ? Mezőhegyes általunk is jónak tartott cselédháza szerint, 202 frtba kerül egy cselédlakás. A mi mintaházaink sem kerülnének szakértő nyilatkozata szerint magasabb összegbe, mint a mely nek kamatai megfelelnek azon összegnek, mit a birtokos az adott cselédlakás értéke fejében a cseléd fizetésébe betud, sőt a mennyit sok helyen cselédlakásokért bérben fizetnek is.

Ha a végrehajtásra kitűzött idő rövid is a tervezetben, még ha a tervezet minden kifogásolt tétele csakugyan olyan nevetséges lett volna is, mint a minőnek a gazdasági egyesület kimutatni igyekezett; az esetben is a gazdasági egyesület részéről a komoly elbírálás lett volna az egyedüli méltányos és helyes ut a javaslattal szemben. Miután azonban a gazdasági egyesület jónak látta a kritika, a meggyőzés eszköze helyett a kicsinylés, gúny nem épen udvarias kifakadásait hallatni, nyugodt lelkiisme rettel bocsátjuk ezen ügyben eljárásunkat a közvélemény elfogulatlan itélőszéke elé s méltán kíváncsisággal várjuk, hogy miféle rondezóse lesz a gazdasági cselédlakások ügyének az, melyet a gazdasági egyesület óhajt, midőn épen a hygienicus viszonyok javítására irányuló mindazon kívánalma kát — melyek az ügy rendezésének czélját képeznék — túlzottaknak, kivihetetleneknek tartja.

Dr. Kun Pál,

a Közegészségi egyesület titkára.

Békésvármegye közművelődési egyesülete.

Több ízben megírtuk, hogy a Békésvármegyei közművelődési egyesület, Oláh György alelnök kezdeményezése s buzgólko- dása folytán, akcziót kezdeményezett az iránt, hogy az ország népiskoláit Magyarország történelméből meritett, az iskolás gyermekek szellemi felfogásának megfelelő, mindazonáltal művészi kivitelű képekkel látja el A szép eszme kezdeményezésének érdeme kétségbevonhatlanul a békésvármegyei közművelődési egyesületé, illetőleg annak ügybuzgó alelnöke Oláh Györgyé. Mint minden kulturális mozgalmat, magáévá tette s

szivvel lélekkel buzgólkodott benne dr. Lukács György főispán, a közművelődési egyesület elnöke is.

A vallás és közoktatásügyi minister — bizonyára a békésmegyei közművelődési egyesület kezdeményezéséből lett figj'elméssé a paedagógiai és művészeti szempontból egyaránt fontos ügyre s hivott össze annak érdekében országos ankettet.

Eme ankett pár hét előtti tanácskozása nőm lohasztotta a kezdeményező békésmegyei közművelődési egyesület akczió kedvét, hanem még fokozta azt, mely körülmény tanúsága az egyesületnek a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz intézett következő felirata:

Nagymóltóságu Minister Ur 1 Kegyelmes Urunk I

A „Bókósvármegyei régész és történőim társulat“ egy negyed századon át szolgálta buzgalommal és elég jelentékeny sikerrel a közművelődés ügyét.

Azonban a régészetnek és történelemnek helyi vonatkozásaiban való tudományos művelése nem elégíthette ki azon igényeket, melyeket társadalmunk az általános művelődés fejlesztésére nézve támasztott s midőn kifejezésre jutott azon óhajtás, hogy a szellemi fejlődés iránt , való fogékonyság, a művelődésre való hajlandóság a nép széles rétegeiben felóbresztessék s fejlesztessók: a régész és történelmi társulat „Békés vármegye közművelődési egyesületeivé alakult át.

A közművelődési egyesület a kultúrának főként a nép körében való terjesztését tűzte föladatául, azon szilárd elhatározással, hogy ez irányú tevékenységét e magyar nemzeti szellem irányeszmóje hassa át.

A magyar nemzeti szellem és a nemzet szeretet eszméi szolgáltak egyesületünknek vilá gitó szövótnokül vasárnapi múzeumi előadásainknak, népes felolvasásainknak, s emlékünnepélyeinknek rendezésénél. Népkönyvtáraink összeállításánál is a magyar nemzeti szellem adott irányt tevékenységünknek.

De közművelődési egyesületünk már alakulásánál tudatában volt annak, hogy a magyar nemzeti szellemű művelődésnek legtermékenyebb és áldást árasztóbb talaja a gyermeki lélek, melybe a buzgó tevékenységgel és alkalmas eszközökkel az önfeláldozó hazafiui hűség, a honpolgári meg rendithetlen kötelessógórzet életerős csiráit lehet beoltani. Ennek tudatában határozta el egyesü létünk, hogy a magyar nemzeti szellemtől át hatott művelődés terjesztésére, a nemzet-szeretet, hazafiui hűség és kötelessógórzet ébrentartására és fejlesztésére a népiskolákat jelöli ki azon térül, hova tevékenysége súlypontját helyezi.

Feladatát a közművelődési egyesület egyrészt oly módon kívánja megoldani, hogy hazafias költeményeket, nemzetünk kiválóbb történelmünk alakjainak rövid életrajzát, jeles mondásait, nagy tetteiknek leírását tartalmazó s képekkel díszített jutalom könyvekkel látja el a népiskolákat.

De a legfinomabb s legnagyobb jelentőséggel biró elhatározása közművelődési egyesületünknek az, hogy történelmi képeket készíttet, s azokkal, mint iskolai falitáblákkal szándékozik a népiskolákat ellátni.

Tervezetünk szerint a képek tartalmát és magyarázó szövegét történelmünk korszakalkotó eszményeiből s nagy fórfiainknak a nemzet életére kiható tetteiből állítjuk egybe úgy, hogy azok a gyermek értelmi fejlettségével összhang- zatban legyenek, honszeretetre lelkesítsenek s a történelmi ismereteket is fejleszszók.

Meggyőződésünk, hogy maradandóbb s mélyebb benyomást a gyermek lelkére mi sem gyakorolhat, mint a helyesen megválasztott s felfog'ásához alkalmazott szöveggel ellátott történelmi képek. Ezeket a gyermek mindennap látva, mélyen bevésődnek leikébe történelmünk nagy esemóuyei, nagy alakjai, a honszeretet, hősiesség, önfeláldozás lélekemelő példái s mindenkor élénken emlékezik vissza azokra a jelenetekre, melyek gyermekkorában kópzelmét, szivét megragadták, betöltötték. Ezeket a gyermekkori helyes és igaz benyomásokat s történelmi ismereteket később bármilyen befolyás sem lesz képes megingatni.

Az iskolai történelmi képeket a megállapított terv szerint három csoportra osztottuk, ösz- szesesen 30 képpel.

Eredeti tervünket, hogy a már meglevő történelmi képeket használjuk fel czóljainkra, el kellett ejtenünk, mert e téren szűkkeblű üzleti érdekek tolultak elénk. De különben is tárgyalásaink folyamán arra a meggyőződésre jutottunk, hogy meglevő történelmi képeink egyrészt sokkal nagyobb művészi alkotások, semhogy azok népiskolai czélokra felhasználhatók volnának, másrészt nagyobbára minősének összhangzatban a gyermek kedélyével, felfogásával, értelmi fejlettségével és részben nem is oly történelmi mozzanatokat ölelnek fel melyek a gyermek kedélyét, érzését megragadják s van eset rá, hogy a művészi ihlet oly alakokat is szerepeltet, melyek a gyermek lelkére hátrányosan is hatnak, mindezeknél fogva elhatároztuk, hogy czóljaink- nak teljesen megfelelő képeket magunk készíttetünk.

Ezen törekvésünk sikerének biztosítására nem hiába fáradoztunk.

Kiválóbb művészeink készséggel Ígérték meg közreműködésüket, s van okunk azon reményt is táplálni, hogy Zichy Mihály is művészi alko tásaival fogja törekvésünket támogatni.

Különös gonddal igyekezett egyesületünk a képek magyarázó szövegét elkészíttetni, s e tekintetben főczélként az lebegett szemeink előtt, hogy a szöveg a gyermek kedélyére hasson > szivét nemesítse, honszeretetre lelkesítse, és a mellett könnyen felfogható legyen.

Szövegirásra Szabolcska Mihályt nyertük meg s meg vagyunk róla győződve, hogy az ő költői lelkülete törekvéseink sikerét biztositó szöveget teremt.

Nagymóltóságu Minister Ur!

Ily előzmények után lépünk feladatunk tulaj- donkópeni megoldása terére.

Első képünk a „Honfoglalás“ — Jantyik Mátyás festőművész alkotása — elkészült s van szerencsénk azt oly kiállításban, mint azt rendeltetésének átadni kívánjuk, Nagyméltóságodnak ezennel bemutatni.

Tisztelettel megjegyezzük, hogy „A korona és kereszt“ (Szent István korából), „H. Endre arany bullája“, „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen“ kiállítás alatt állanak, s nem fogunk késni az első csoport összes képeinek, melyekre szövegünk is kész már, lehetőleg rövid időn való bemutatásával.

Kegyelmes Urunk!

Békés vármegye közművelődési egyesülete teljesen társadalmi feladat megoldására vállalkozott azzal, hogy népiskoláink számára történelmi képeket kószittet s ezen törekvésében, czóljának sikere vezetésében egyleti élete körében mindent el is fog követni, s nem riad vissza a siker biztosításáért sem nehézségektől, sem áldozatoktól Tevékenységében a nehézségekkel megküzdeni, erejét fokozni, s kitartásra ösztönözni azon tudat fogja, hogy üzleti érdek, anyagi haszonhajtás az egyesületet egyáltalán nem vezérli. Azon körülmény pedig, hogy kiválóbb művészeink anyagi érdekekre tekintet nélkül készek támogatásunkra, lehetővé teszi nekünk azt, hogy üzleti alapon nyugvó, vagy nagyobb kiadásokkal összekötött hasonló vállalkozással szemben a versenyt a siker reményében vehessük fel.

Ezek után engedje meg Nagymóltóságod, hogy azon kérésünknek adjunk kifejezést, hogy egyosületünk törekvését méltányolni, bemutatott első iskolai történelmi képünket s a legközelebb bemutatandó többi képeinket megbiráltatni, jóváhagyással ellátni, az összes állami iskolák számára teljesen a kiállítási áron, ami darabonként 50 fillért meghaladni nem fog, beszerezni, végül azok beszerzését a községi felekezeti és magán népiskolák fenntartóinak hathatósan ajánlani kegyes legyen.

Gyulán, 1899. évi november hó 25-én.

dr. Lukács György, elnök.

Oláh György,

alelnök.

Sál József +

(1846—1899.)

Jó barátok voltnnk. Barátságunk akkor kezdődött, a mikor meghalt fiát, Ferenezet, hozta fel az iskolába. Életem nehéz napjaiban mindig mellettem állott. A megliurczolás méltatlanul szenvedett, keserveit az igazság követelésével enyhítette'. Hálás, nagyon bálás tudott lenni azokért az örömekért, melyeket fiának naponkint m'ősbülő képzettsége és jelleme neki nyújtottak. [Mégis össze haragudtunk. O a legaggodalmasabb patrióta, én a legaggodal inasabb hazafi. Ellenfelekként-állottunk abban a példátlan korszakban, a mikor a pálriótának nem volt szabad hazafinak lenni és a hazafinak sokat föl kellett áldoznia, hogy a haza, az imádott haza sorsának mostokaságáért az önvád ne gyötörje. Isten ! Magyarok Istene I ne ngedd, hogy hasonló napok virradjanak valaha e hazára! A harag elmúlt és ime egyikünknek élete isi. Nekem jutott a feladat őt megsiratni, s ha siratom, nem magamért teszem, hiszen annyi emberrel tett jót! Egyszerű iparos volt, de bírt avval a tu- ajdonsággal, hogy a társadalom magasabb régióiban 's őszintén kedvelt egyéniség volt. Életének ama perczétől kezdve, a mikor öntudatra jutott és látás- körében a magyar iparos osztály elmaradottságát toljes mivoltában láthatta, azon működött, hogy őzen osztályt elmaradottságából, pallérozatlanságá- ból kiemelni segítsen; azért szövetkezett azokkal, kiknek ez föladatát képezto. Innét és ebből magyarázható ki ipariskolai gondnoksága és ezen állás lelkiismeretes botöitése. Ez az oka, hogy a fiatal párosok müvelődbetése czéljából előbb egy triumvirátust alkotott és igy a hármak szövetsége az páros ifjúság önképző egyesületét hozta létre. A hármak szövetségéből már csak egy él, 0 és Dobay egy jobb hazában élvezik az örökélet örömeit. Megmagyarázhatatlan, egész a kéjig fokozódott örömmel mondotta el barátainak azt a sze rinte rendkívüli nagy dolgot, hogy az iparos jfjnság önképző egyesületének házat építtetnek; a mikor pedig azt Ivánkovics János akkor még szegedi lelkész, az iparos ifjúság papjával fölszenteltették, elérte életének legboldogabb napját. Azaz, hogy nem tudom én, ha nem az volt e életének legboldogabb napja, mikor 1883. augusztus 20-án a magyarországi iparos-segédek és tanonezok országos kiállítását rendezte a trium-virátus és Göndöcs az országos méhészeti kiállítást P Dicső napok! lesznek-e még a gyulai iparosok között olyanok, kik hozzátok hasonlókat virrasztanak e városra.

A gyulai iparos ifjúság őnképző egylete fájdalmas szivvel jelenti elhunytét. Azt hiszem érdemeinek segítem az emléket felállítani, ha reprodukálom ezt a gyászjelentést:

A gyulai iparos ifjúság önképző egylete tisztviselői kara s választmánya a saját, valamint az egylet összes tagjai nevében fájdalomtelt szivvel jelenti szeretve tisztelt elnökének Sál Józsefnek 1899. november hó 26-án hosszas szenvedés után történt elhunytét.

A megboldogult egyletünknek 1878-ban megalapítója s megalakulása óta megszakítás nélkül elnöke, gyámola, oszlopa, az iparos érdekeknek 9 az országos iparos mozgalmaknak egyik önzetlen buzgó harezosa volt, kinek korai gyászos halála pótolhatlan súlyos veszteség szerető családjára, a köz- és főleg az ipar-ügyekre, melyeknek a boldogult Gyulán zászlótartója s egyben kezére is volt.

Egyesületünk megalakítása, megszilárdítása Is állandó bölcs vezetése körül szerzett halhatatlan érdemeit kegyeletes hálás szivvel őrizzük, s mint drága emléket megörökítjük a jelen és a jövő iparos nemzedék tanúságára és buzdítására.

Ha az ország mi a den városában el lehetne mondani e gyászjelentés szavait egy- egy elhunyt iparos fölött: másképe volna a hazai ipar állapotának!

De ha tekintem őt, mint a városi képviselő- testület tagját, mint megyei képviselőt, akkor is amaz érzelmeket látom rajta uralkodni, melyek örömet vagy keserűséget okoznak szivének a szerint, a mint az illető gyűlésen szülő városának javára vagy hátrányára döntöttek. A középkori pátriotizmus eszményének ő volt ez uj korban a megtestesült személyesitője. Ez is javára, ez is dicséretére szolgál. A gyulai rém. kath. hitközségnek 30 éven keresztül választott egybáztanácsosa volt. Nem hiszem, hogy volt olyan gyűlés e hosszú idő alatt, a melyen ő jelen ne lett volna. Ezen állásában a hitközség anyagi és szellemi érdekeiért a legelső sorban harozolt; az iskola érdekeiért meg épen ő szállott síkra legelőször is; ebben ő vezérkedett.

Mint az adó-kivető bizottság tagja sok szegény ember fillérének megmentőjo a Moloch elől, és igy sok köny felszáritója, sok aggodalom kiseb- bitője és megszüntetője volt.

Barátaiért élni, halni kész. Polgártársainak szolgálatára mint tűzoltó nappali munkát, éjjeli nyugalmat minden porezben áldozó, bü és kitartó felebarát volt. Példánykép ebben is a sok lanyha érzületűnek.

Munkásaival szemben emberséges, méltányos, de igazságos és szigorú főnök volt. Boldog az a fiatal mester és segéd, a ki nála tanult, nála inas- kodott. Családjának szerető mindene. Övéinek vesztesége a legnagyobb. Enyhítse fájdalmukat az az általános részvét, mely temetésén olyan fényesen, olyan tüntetőén nyilvánult. A megye főispánjától kezdve a hajdúig, a polgármestertől kezdve a kis- biróig, a polgárság szine-java, kicsinye-nagyja, mind, mind siettek őt gyászolni.

Huszonkét ékes koszorú hirdette azt az ürességet, melyet elvesztése okozott a szivekben. Jól esik elősorolnom azokat:

Egy pálma koszorú, fehér szalag — a viszont- átásig. Egy pálma koszorú szegfüve), fehér szalag — Isten veled! Hálás gyermekeid. Egy babér koszorú, fehér és kék szalag — a gyulai iparos ifjúsági egylet szeretett elnökének ób megalapítójának. Egy orgona koszorú, lila szalag — az aradi kereskedelmi és iparkamara érdemes régi tagjának. Egy árvácska koszorú, lila szalag — Ipar közügyekben bajtársának hü barátja Kohn Dávid. Egy koszorú veres szalag — szeretett alelnökének a tüzoltó- testület. Egy koszorú kék szalag — a gyulai kerületi betegsegélyző pénztár tisztelete jeléül. Egy gyöngyvirág és nefelejts koszorú, fekete szalag — tiszteletünk jeléül hálás tanítványai Grünfeld és Volent. Egy nefelejts koszorú, fehér szalag — felejthetetlen főnöküknek hálás munkásai. Egy orgona koszorú, kék szalag — az ipariskola tantestülete szeretett gondnokának. Egy pálma koszorú, fehér szalag — az ipartan-bizottság bü gondnokának. Egy orgona koszorú fehér szalag — a legjobb testvérnek Teréz és Feri. Egy margaretha koszorú, fekete szalag — felejthetetlen öcsémnek Berndt Ferenczné. Egy havasi gyopár koszorú, fehér sza- ag — Isten veled a Fikker család. Egy fehér rózsa koszorú, fehér szalag — a szeretett jó rokonnak Mayor Ferencz és családja. Egy nefelejts koszorú, kék szalag — szeretett vömnek utolsó üdvözletül. Egy szárított virág koszorú, fehér szalag — a jó unokatestvérnek Sál István és családja. Egy fehér koszorú, fehér szalag — a jó unokatestvérnek Sál József és családja. — Egy orgona koszorú, lila szalag — szeretett Józsi bácsinak Linka és Lajos. Egy zöld koszorú, lila szalag — a legjobb sógornak Pepi és Józsi. Egy nefelejcs koszorú, kék szalag — a jó sógornak Scher és családja.. Egy koszorú, fekete szalag a Bekker-család.

Az általa protegált „Erkel dalkör“ búcsúztatta el a háznál és a sírnál. Az iparos érdekek szolgálatában vele barátilag, testvérileg közös gon- dolatuvá, közös érzelművé forrt társa, Róhn Dávid mondott sírja fölött érdemeit elősoroló rövid, de szívből jövő emlékbeszédet. Ezen beszéd végső

\