Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-11-05 / 45. szám
figyelmen kívül nem hagyhatók, protestáns létére egy katholikus gymnasium létjogát hangoztatja. Dr. Fábry Sándor hogy az előbbi nyilatkozatot még egy protestáns szavazattal megerősítse, csatlakozik Dr. Bodoky felszólalásához. Dr. Berényi Ármin izraelita vallása mellett hasonlag magáévá teszi az előtte szólók kijelentését. Székely Lajos szerint a megyebeli három gym- nasiumnak nincs mindenike alkalmas talajon, a feiitartási költségekhez képest kevés a növendéke; az a nézete, hogy Gyulán a reáliskolára befektetendő nagy áldozatok nem lennének jól kihasználhatók, mert daczára annak, hogy a jelenlegi polg. iskola iránya a reálhoz közelebb áll, mégis a 90, most távol tanuló gyulai ifjú közül csak 4 jár főreálba, 86 pedig gymnasiumba. A gymnasium clas- sikus jellegénél és általánosabb irányánál fogva több torét enged a pályaválasztásnál. Végül az értekezlet tagjai egyhangúlag a gymnasium létesítése mellett nyilatkoztak. Most következett a felelet a ministeri tanácsos által fellett részletes kérdésekre a következő sorrendben : 1. Gyulaváros lakóinak száma 1890. évi nép- számlálás hiteles adatai szerint: 21141. 2. A lakosság nemzetiségre nézve: magyar 15591, rémet 2008, román 3012, tót 331, egyéb nemz. 99. 3. A lakosság vallás szerint: Róm. katb. 10266, Ev. reform. 5800, Ág. evang. 430, Gör. kel. 3519, Gör. egyesült 301, Izraelita 790, Unitárius 14, Egyéb vallás 21. 4. A róm. kath. hitközség egyházi és kormányhatósági jóváhagyással törvényesen szervezve van, 5. Az elemi oktatás állapota Gyulán: A tankötelesek összes száma: 2750 Tényleg jár iskolába : 2549 kólába nem jár: 201. A lakosság főfoglalkozása őstermelő 12000, értelmiség 1358, kereskedő 832, iparos 4523, személyes szolgálatot tevő 1820. 7. Gyulán székelő közhatóságok: Békésvármegye. Királyi törvényszék. Királyi járásbíróság. Királyi ügyészség és fogházhivatal. Telekkönyvi hatóság. Királyi pénzügyigazgatóság a hozzátartozó hivatalokkal. Királyi csendőrség és parancsnokság. 2 honvéd gyalogezred és ezredtörzs. 2 honvéd huszárszázad (állomáshelye ideiglenesen megszűnőben). Királyi folyammérnökség a hozzátartozó hivatalokkal. Posta és távírda hivatal. Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat. Gyulaváros hatósága. Békésvármegye közkórháza. Ezeken kívül 14 orvos, 19 ügyvéd és 39 tanító. Ev. ref. és gör. kel. lelkész 5. Gyulaváros öt nagy uradalom központja, itt alkalmazva van 17 érd sz és 44 okleveles gazdatiszt, bele nem számítva az uradalmi gépészeket, kertészeket, komornyikokat, házfelügyelőket és ezek kel egyenrangú alkalmazottakat. 8. Gyulaváros vagyoni viszonyai : 1,355,000 korona vagyonnal szemben 793,767 korona adósság. 9. A városi pótadó 68%10. A vidéknek ide gravitáló része: Biharme gyének 9 falra és Sarkad városa , Aradmegyéből 45 község, mely nagy részt tiszta román nyelvű. 11. Az idegenből jövő gyermekek tartásdija 10—20 frt között, de leginkább 12 frt havi dij összegén áll. 12. A jelenlegi 4. osztályú polgári iskolának van 149 tanulója, s e szám folyton emelkedő. Ezek között szülőik foglalkozása szerint: ■ i n tel 1 igen (iához tartozó 31, termelő 28, kereskedő 18, iparos 62, személyes szolgálatot tevő 10. Vallásuk szerint: róm. kath. 79, gör. keleti 12, református 30, ág. ev. 3, izraelita 25. Anyanyelv szerint: magyar 129, német 8, oláh 12. Illetőség szerint: helybeli 118, megyebeli 13, más megyebeli 18. Osztály szerint: I. osztályba jár 55, II. „ 35, III. „ 34, ív. „ 25. Latin nyelvet tanul az I. osztályban 33. II. , 16, III. „ 8, IV. , 5. 13. Gyulai szülők gyermekei különböző gym- siumokban távol tanulnak. róm. katholikus 39, ev. református 24, gör. keleti 6, izraelita 21, reáliskolában 4, mint papi pályára készülő 6. 14. A polgári iskola fentartója Gyula város 4800 írttal és 1820 frt államsegély, tandíj 925 frt, tandíj elengedtetett 82 esetben. * 15. A polgári iskola átalakítása esetére: 2 jelenlegi tanár gymn. tanári képesitéssel bir. 16. A gymnasium jellegének pénzügyi szempontból való tárgyalásában első szó illetvén Gyula várost, annak nevében Dutkay polgármester a következő hiteles határozatokat nyilvánítja. a) Gyulaváros közönsége számítva minden tényezőre s belátva azt, hogy a kérdés csakis katholikus jellegű gymnasium alakítása utján oldható meg, ily czim alatt járul hozzá évi készpénzzel 4300 frttal. b) A jelenlegi épület értékének évi véltsá- gául 500 frttal. 17. Gróf Wenckheim Frigyesnó jelenlevő képviselője, megbízója és a bibornok-püspök remélhető együttes elhatározásának fentartása mellett az ismert alapítvány tőkéjét róm. kath főgymnasiumra combinatióba vehetőnek tartja, ezen tőke 1898. de- czomber 31-én 70200 frt. 18. A gróf Wenckheim közös uradalmak nevében Spett Vincze megbízott, ugyancsak a fentebbi feltételek alatt combinatióba vehetni véli a) Az adományozott magtár épületet 1057 §§ öl beltelkével, b) ugyanennek 8 éven ét gyűjtött és tőkésített haszonbérét 5000 frtot. Mindeme kijelentések nagy lelkesedést keltettek. 19. FeUer Antal kanonok dr. Schlauch Lő- rincz bibornok-püspök nevében bejelenti, miszerint egy róm. kath. jellegű gymnasiumhoz a nagyváradi bibornok-püspök = ő Felsége legfőbb kegyúri jogának fentartása mellett — évi 4000 frt rendes segélylyel járul. 20. Fetser Antal előterjeszti, miszerint kezel a nagyváradi káptalan Winckler József nagy prépost, nagyváradi kanonoknak egy alapítványát, mely ily czélra tétetett s remélhetőleg szintén combinatióba vehető s tesz 1898. év végén 9140 frtot. 21. Gróh Ferencz prépost-plébános előterjeszti, miszerint a gyulai róm. kath. hitközség nevében is bejelent egy igen tekintélyes, számokban még most meg nem nevezhető alapítványt a r. k. főgymnasiumra, mely alap kamatai legalább is évi 500 frtot fognak tenni. 22. Fetser Antal kanonok kijelenti, miszerint ezen legutóbb felsorolt alapítvány javára 1000 forintot adományoz. 23. Gróh Ferencz gyulai lelkész ugyanezen alap javára 1000 frtot hasonlólag felajánl. Mindezen eddig felsorolt alapítványok természetéből folyólag a jelenlévő tényezők kikötik róm. katb. jelleg esetén a püspök szokásos felügyeleti jogát. 24. Gyulaváros polgármestere bejelenti *és a képviselőtestületi határozat alapján felajánlja a jelenlegi polgári iskola építkezési alapját 6000 frtot készpénzben, másod sorban a városnak egyik gym- nasiumi czélra kezelt alapját 800 frtot. 25. Abafi, János bejelenti, hogy a polg. iskolai kezeléso alatt van a tornaegylet adománya 1230 frt. 26. Dömény Lajos bejolenti a békésmegyei takarékpénztár 2500 frt adományát, mely tesz ez év végén kamataival 3300 frtot. 27. Dutkay Béla polgármester előterjeszti, miszerint nincs ugyan mandátuma rá. hogy tüzetesen nyilatkozzék, de egy régebbi képviselőtestületi határozat szerint Gyulavárosa a gymnasium épület építésénél mindenesetre combinatióba vehető. 28. Dr. Fináczy Ernő előterjeszti, miszerint ha a gymnasiumot nem szerzetesek látják el, gym- nasiumi bizottság alakítandó, minthogy pedig a gyulai róm. kath, hitközség autonomikus, ennek kellene mint fenntartó testületi képviselőnek szerepelnie, amint az általában gyakorlatban van; az államé az oktatási felügyeleti jog és a tanárok felének kinevezési joga is. — Combinatióba vehetőnek tartja végül a gymnasiumi tandijakat a többi megyei gymnasinmhoz viszonyítva 200 fizető tanuló után 30 írtjával számítva évi 6000 írtban. 29. Dr. Spett Vincze előterjeszti, miszerint a Budapesten elhalt néhai Geiszt Györgv 20,000 frtos ösztöndíj alapítványának fele egy gyulai származású gymnasiumi tanulót illet, s eme ösztöndíj ily jellegének fenntartása mellett a gyulai gymnasiummal kapcsolatba hozható. T .A- R C Z A_. Hervad a falevél . ■ ■ Hervad a falevél, hervad a virág is, Didergő, reszkető még a napsugár is . . . — A temető kertre, ezer fejfájára, Koszorút kötöttek halottak napjára I Fekete sirdombon viaszgyertyák égnek Gondolunk még rátok, ti meghalt jó szülék, Barátok, testvérek 1 »Gyönge kis kezeddel mit kötőzgetsz lelkem? Kinek kölözgeted én édes Bzerelmeml? — Gyönge kis kezemmel koszorúkat kötök, Legszebbet keresem a virágok közötti . . . Harmatos, illatos legyen minden szála, Kivisszük majd együtt a te szeretteid Szomorú sírjára!“ . . . . .. Hervad a falevél, hervad a virág is, Didergő, reszkető még a napsugár is . . . De a te szivedben te édes, te drága, Örökké fog égni a szeretet lángjai — Örökké fog égni, Bohasem lesz vége . . . — Áldjon meg az Isten, én kis menyasszonyom, Mindörökre értei ... Ifj. Nuszbek Sándor. Az utolsó rózsát ... Az utolsó rózsát leszakasztám, S hogy ne fájjon igy hervadozása Oda tűzöm szivedre, feléled: Ott örökön tart nyiladozása. Imhol az ősz is tépi virágit . . . Mért hogy a kedvét nem leli másban. Mint a nyiladozó rózsa, virág Hervadozásban, hervadozásban ...? Éljünk viganl bármit hoz a végzet Az a bölcs, a ki él idejével Ki az élvek kelyhét kiüríti Szív szerint cselekedni se szégyel. Te szeretsz engem, én meg imádlak, Hogy miért? az okát nem keresem ... Ha voln’ is hát az, hogy piros ajkad S a legédesebb csók rajta terem. Gyóji Dezső. A békésmegyei közkórház elmebeteg osztálya. Kétségkívül országos érdekű esemény, midőn a holnapi napon 320 beteg számára a közkórház uj elmebeteg osztálya megnyílik s talán indokolva van, hogy ezen alkalomból az én újságíráshoz nem szokott toliamat is igénybe vette a szerkesztőség. Esquirol, a legnagyobb franczia elmeorvos, 1818-ban a franczia belügyminiszterhez intézett emlékiratát e következő sorokkal kezdette : .Azok, a kikre felhívom a figyelmet, a társas élet legérdekesebb alakjai, üldözve majdnem mindig felebarátaik előítéleteitől, igazta- lanságaitól s hálátlanságától. Ezek a hü családapák és férjek, a becsületes kereskedők, kiváló művészek, a hazának pótolhatatlan katonái, a nagy tudósok, ezek a forrongó, büszke és érzékeny lelkek; ezek ugyanazok1 kik különös figyelmet érdemelnének s ezek a szerencsétlenek, kik a legnagyobb emberi nyomort szenvedik, jobban vannak kínozva, mint a gonosztevők s rosszabb sorsra kárhoztatva, mint az állatok.“ »En láttam őket rongyokkal takarva, csak annyi szalmán, mely elfödte a talaj hideg nedvességét, melyen elterültek. Láttam őket alig táplálva, megfosztva a lélegzésre való levegőtől, a szomjat oltó víztől és az élet legszükségesebb dolgaitól. Láttam őket szűk, szenynyes, fertőzött levegő s világosság nélküli zugokban oda lánczolv'a a fülkékbe, hova az ember félne bezárni a vadállatokat, melyeket az állam nagy költségen tart a fővárosokban.“ Amit Esquirol akkor mondott, abból sok igaz van még ma is nemcsak Francziaországban, hanem annál inkább nálunk. A kik tudják azt, hogy pár év előtt s talán még ma .is a nyavalyatörés „bolond Palyo“ minden vasárnap ott vergődött vérében egyik virágzó községünk nagytemploma előtt s a „bolond Miska“ meg a „veres Péter“ utczahosszat ijesztgették az asz- szonyokat meg a gyermekeket, vagy hallották, hogy a belügyminiszter rendeletben tiltotta el, hogy elmebetegeket meglánczolva, kocsioldalához kötözve szállítsanak, s rendeletben utasítja évről-évre a hatóságokat, hogy az állami elme- gyógyitó intézetek tultömöttsége miatt elmebetegek elhelyezéséért még csak ne is folyamodjanak; vagy tudjuk, hogy a közkórház telephonja a tavaszszal hétröl-hétre csengett, hogy Csaba, Békés, Orosháza hozhatja-e már dühöngő elmebetegeit, sőt az is megtörtént, hogy a félmeztelen, véres, piszkos, rendörségileg átszállított elmebeteget esőben, sárban vissza kellett küldeni Csabára, mert a közkórházban nem volt helyünk — a kik tudomással bírnak arról a nagy nyomorúságról, melyben máig is teng a magyar elmebetegek sorsa, azoknak talán nem kell fejtegetnünk, — hogy meg nem becsülhető socialis s emberbaráti eredmény az nemcsak a vármegyére, hanem az egész országra is, mikor a gyulai elmebeteg osztály kapui megnyíltak. Szegény bolondok, legalább fedél alá jutnak 1 ruhát, meleg ételt is kapnak, sőt talán olyan is lesz közöttük, a ki gyógyultan megy vissza a nyomorultak iránt rendesen hideg, érzéketlen világba. Minden elme orvos tudja, hogy ezek a szegény bolondok nemcsak akkor lesznek boldogok, mikor a tébolyda kapui megnyílnak, ha30. Dutkay Béla polgármester hasonló módon annak tartja Gr. Wenkheim Frigyes 5000 frtos ösztöndíj-alapítványát. 31. Hoffmann Alajos, mint igazgató ugyanily értelemben jelentést tesz a gyulai polgári körnek 1200 frtos ösztöndij-alapitványáról. 32. Ezek után a gymnasium jellegére nézve a beszerzett informatiók alapján konstatálja az értekezlet, miszerint a hazai szerzetes rendek, ezek között első sorban a Jézus társasági atyák, tanerők hiányában annak vezetését át nem vehetik, s igy az összes képzelhető jellegek megvitatása után abban történt, mint egyedül kivihető módban, megállapodás, hogy róm. kath. főgymnasium állíttatnék világi k. tanerőkkel s ily gymnasium berendezésére megtörtént a kiadási előirányzat a következőleg: 1 igazgató, 12 rendes, 1 helyettes tanár és külön hitoktatók és tornatanárra nézve: 1 igazgató fizetése „ igazgatói pótlék 2 tanár VIII. fizetési 0. á 1800 frt 2 tanár VIII. fizetési 0. á 1600 frt 2 tanár VIII. fizetési 0. á 1400 frt 3 tanár IX. fizetési 0. á 1300 frt 3 tanár lXl fizetési 0. á. 1200 frt 1 helyettes tanár 1 tornatanár 1 róm. kath. hitoktató 1 református hitoktató 1 görög keleti hitoktató 1 izraelita hitoktató Lakbérek. 1 igazgató 6 tanárnak á 300 frt 6 tanárnak á 240 frt Korpótlék 13 rendes tanár Tornatanár lakbére Iskolaorvos tiszteletdija 2 szolga fizetése Hivatali és házi átalány Tauszer átalány Épület fentartás Tanári nyugdij illeték 250 tanuló után 3 frt Nyugdíj részlet 13 tanárnak javára fizetésükből le nem vonva számítva 5°/0 1800 frt, 200 „ 3600 „ 3200 „ 2800 „ 3900 „ 3600 „ 800 „ 800 „ 800 „ 400 „ 200 „ 200 „ 300 „ 1800 „ 1440 „ 3250 „ 200 „ 200 „ 500 „ 800 , 1000 „ 300 „ 750 „ 1150 „ Kiadás összesen 33990 frt Fedezetül tekinthető: Gyulaváros évi adománya 5000 frt, Dr. Schlauch Lőrincz bibornok 4000 „ 200 fizető gyermek tandija 6000 „ Gr. Wenckheim alap 76000 frt 4/'a 3525 „ Egyéb alapok 1475 „ Fedezet 20000 frt. 33. A békésmegyei eddigi gymnasiumok állam segélyt élvezvén némi reményt táplál az értekezlet a gyulaihoz is annak nyerésére. nevezetesen kap a szarvasi ' 14000 frtot a békési 16000 frtot a csabai 16000 frtot ezeken kívül hasonló nagy összegeket az ország többi gymnasiuma is. 34. A Gyulaváros belterületén kínálkozó összes megszemlélt helyek között a ministeri tanácsos legalkalmasabbnak a magtári területet véli, mely az uradalom által adott területen kívül a városi köztérrel is összesen 5440 Q méterre terjesztetnék ki. 35. Alispán távollétében dr. Bodoki Zoltán köszönetét szavaz Lukács György főispánnak az érnem akkor is, midőn azok bezárulnak mögöttük ; s annak a mondásnak, a mit a nagy olasz költő a pokol kapui fölé képzelt fölirat gyanánt: „Hagyjatok fel minden reménységgel!“ — a tébolyda ajtaja fölött — mint sehol a földön jogosultsága nincs. Hiszen már majdnem 100 év előtt az előbb idézett nagy franczia orvos megírta, hogy az elmebajok legjobb gyógyító eszköze a tébolydái ápolás, s ki tudja közölünk, hogy az elmebeteg ott a tébolyda falain belől, az ő más világában, mint ez a mienk, nem olyan boldog-e, vagy nem boldogabb-e mint sem mi vagyunk ? — Mindennap látja minden elme-orvos, hogy a halál küszöbén, a legnagyobb testi nyomorúságban az elmebetegség egy különös alakja földöntúli boldogságról beszéltet a beteggel. — S az a másik, kit az emberek között a köznapitól idegen érzék csalódások s képzelgések zavartak s hajtottak az öngyilkosság felé, ott bent lecsillapul, kibékül a külső világnál barátságosabb tébolyda falakkal, s oda még akkor is visszamenekül, ha kibocsátjuk. Az a szegény siketnéma őrült is, ki pár hó előtt még a csendőrök elől menekült étien, szomjan, egyik kukoricza-táblából - a másikba, örömében nevet valahányszor meglátja az orvost vagy az ápolót. — „Boldogok, a kik sirnak, mert ők megvigasztaltatnak,® ezt a mondást nemcsak az írás tanítja, hanem az élet maga igazolja s bizonyára nem kell poézis ahhoz, hogy a szegény elmebetegej^sorsában is a vigasztalást, az enyhülést a bajjal elváiljatlanul egyesülve megtaláljuk. — Azért mindazok a nemes, jó emberek, kiknek szive megmozdult ezekért a társadalomból kitaszított, mindenütt láb afett levő betegekért jól eső megelégedéssel, büszkén mondhatják el, hogy a gazdag, népes Békésvármegyében is boldogok imrriár a lelki szegények, mert van hová fejőket lehajtani. Egyelőre
