Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-02-19 / 8. szám

És eme reményben, de ennek elenged- hetlen feltételei mellett is, a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság meglehet győződve róla, hogy bár a helyzet természetében fekvő nehézségek miatt régóta vajúdó ügy kedvező s gyors lebonyolítása elé úgy Gyula városa, mint a vármegye irányadó körei nemcsak hogy mesterséges akadályokat nem fognak görditeni, hanem minden lehetőt el fognak követni, első sorban pedig a törvények által megengedett minden formalitástól el fognak tekinteni, hogy a Straub féle műszaki véle­ménynek minden fontja figyelembe vételével szerkesztendő ujabbi szerződés megköttetvén, az jogerőssé váljék és a vállalat a telepet még ez óv folyamán megnyithassa 8 üzembe vegye. A vármegye közgyűlése. A vármegye főispánja a törvényhatósági bizott­ság folyó évi első rendes közgyűlésének határidejét a vármegyei szervezési szabályrendelet V. fejezetéhez képest folyó évi február hó 27-ik napjára tűzvén ki, a közgyűlésnek ezen napon d. e. 9 órakor s a szük­séghez képest a következő napokon való megtartá­sáról a törvényhatósági bizottság teljes czimü tagjait tisztelettel értesítem és a közgyűlésre meghívom. Gyulán, 1899. február hó. Dr. Fábry Sándor, s. k. alispán. Tárgysorozat: Napirend előtt Terényi Lajos arczképének ün­nepélyes leleplezése. L Alispáni jelentés a vármegye állapotáról s a deczemberi közgyűlés óta tett nevezetesebb intéz­kedésekről. 2. A számonkérő szék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3. A vármegyei közigazgatási bizottság éves jelentése az 1898. évről. 4. Kecskeméti Ferencz indítványa a párviadalok megakadályozása tárgyában a képviselőházhoz felirat intézése iránt. 5. Gerlein Reinhardt és társai indítványa a marhatenyésztési szabályrendelet 2-ik §-ának módo- sitása iránt. 6. Belügyministeri rendelet a pénztárvizsgá­latok tárgyában. 7. Belügyministeri rendelet Saskó Kálmán csabai volt végrehajtó ügyében. 8. Földmivelésügyi m. kir. minister rendelete a közgazdasági bizottság szervezése tárgyában. 9. Torontálvármegye körirata a képviselőházi obstructio tárgyában. 10. Hevesvármegye körirata az alkotmány sér­tetlen megőrzése tárgyában. 11. Debreczen szab. kir. város körirata a kor­mányhoz intézett bizalmi felirat tárgyában. 12. Zemplénvármegye körirata a szeszforgalmi adó törvény módosítása tárgyában. 13. Pénztári ügyek. t 14. A vármegyei közegészségügyi bizottság javaslata a M.-Berényben felálitani kért második gyógyszertárra nézve. 15. A vármegyei igazoló választmánynak jelen­tése, a legtöbb adót fizetők és a választott megye­bizottsági tagok névjegyzéke tárgyában. 16. Az építkezési bizottság jelentése az 1899. évben szükséges épületjavitási munkákról. 17. A békés-vésztői vasút munkálatainak elő­készítésére kiküldött bizottság jelentése. 18. A vármegye alispánjának, a közdűlő utak 1898. évi állapotáról, az 1890. I. t.-cz. 53. §-a alap­ján teendő jelentése. 19. A vármegye alispánjának határozata, a közúti tartalékalap kiegészítése tekintetében. 20. A vármegye alispánjának előterjesztése a takonykor miatt kiirtott lovak tulajdonosainak a vármegyei állategészségügyi alapból való segélye­zése tárgyában. belépvén a szobába, köszönt; a köszönést elfo­gadták. Bíró uram a szobában egyik oldalon a lóczán hevert, a jegyző a másik lóczán, s a kö­szönés elfogadása után sem kelt fel egyik sem. Petőfi megkérte a jegyzőt, hogy ha lehetséges, lennének szívesek neki egy forspontos kocsit adni Mezőberényig. A jegyző kérdést tett biró uramhoz, van-e heverő forspontos? A biró félvállról felelte : |Bizony nem igen van itt most.“ Ekkor a jegyző így szólt Petőfihez: „Van-e az urnák igazolványa ?® Petőfi általadta igazolvá­nyát. A mint a jegyző bele pillantott, hirtelen felugrott, szaladt biró uramhoz, azt lerántotta a lóczáról a fekvéséből s ilyen szavakkal szólott hozzá: „Keljen fel biró uram, teremtettét, Pe­tőfi Sándor áll előttünk. Dehogy nem adunk, ha kell, akár tizet is “ A dobost azonnal elküldték a városban kidobolni, hogy itt van Petőfi Sán­dor ; a többi cselédet is mind hírmondóul elküld­ték. „Hol a kocsija ?* kérdék Petőfit. Mondta, hogy kint a piaczon van. Akkor a biró, jegyző, meg több érdemes urak megfogták kocsiját és maguk húzták be a városház udvarába. Rövid idő alatt tele volt a városház udvara néppel. Petőfit érdemes urak vállaikra vették, a nép között hordták és minden oldalról éljenezték. — Majd egy magas állványra felemelték, a honnét hosszú beszédet tartott a népnek. Több órai ot­tani mulatás után kocsira ült családostól, s a város lovain hozták el Mezöberénybe. — Ezeket maga Petőfi Sándor beszélte el nekem, akkori­ban nálam létekor. Az akkori gyomai jegyző neve Csatt. — Or. Petrich Sámvel. Közli: Baráth Ferencz. rfcir-—-■-fMtn-i -**—i1 21. Alispáni jelentés a községi pénzkezelési szabályrendelet 7. §-a értelmében az ellenőri állások szervezése alól való felmentések tárgyában. 22. A vármegyei árvaszék múlt évi 13,119. számú előterjesztése, Filák Jónás holttá nyilvánítása folytán felmerült költségeknek fedezete tárgyában. 23. A vármegye árvaszékének jelentése, az 1892. évi gyomai gyámpénztári számadásokra tett észrevételek eloszlatása tárgyában. 24. Az árvaszék előterjesztése dr. Kóhn Mór tb. alügyész részére, az orosházi gyámpénztár tar­talékalapjából kisk. Kulcsár Katalin ügyében fel­merült gondnoki dij megtérítése tárgyában. 25. A vármegyei tiszti főügyész előterjesztése, a néh. báró Wodianer Albert által, a róla elnevezett gyomai árvaház részére tett hagyatékok alapitó okle­velei tárgyában. 26. Az országos iparoktatási főigazgató meg­keresése a békési m. k. állami kosárfonó iskolában a törvényhatóság képviseltetése iránt. 27. A közművelődési egyesület kérvénye segé­lyezés iránt. 28. A szegedi I. mezőgazdasági országos kiál- litásvezetőségének kérelme tiszteletdij adományozása iránt. 29. A budapesti magyar vitorlavászon gyár kérvénye kövezetvám mentesség megadása iránt. 30. A sebes-körösi vizszabályozó társulat kér­vénye, a fokközi szivattyútelep részére átengedett 36 Q öl terület helyett adandó földrészlet megszer­zése alól leendő felmentése tárgyában. 31. Gábor Gergely és társai dobozi lakosok felebbezése, B. Puskás Istvánnak községi gazdává történt megválasztása ellen. 32. Bévész Sándor és társai felebbezése az öcsödi tisztujjitás ellen. 33. Gál Sebestyén felebbezése, Gyulaváros kép­viselőtestületének 156 —1898. sz. határozata ellen. 34. Öreg Varga Antal k.-tarcsai lakos feleb­bezése, a k.-tarcsai képvisolőtestület kiegészítése tárgyában hozott 2.—1899. számú határozata ellen. 35. Weisz Adolf és társai csabai mészárosok felebbezése, a vágatási biztos részére rendkívüli vá­gások alkalmával pótdijakat megállapító képviselő- testületi határozat ellen. 36. Körös-Tarcsa község módosított szervezési szabályrendelete és az ellene Gulyás János és társai által beadott felebbezés. 37. Gremsperger József felebbezése, Csorvás községnek a pénztárnok és ellenőr részére fizetés- emelést megtagadó határozata ellen. 38. Békés község határozata, a községi pén­zeknek mely pénzintézetekben leendő elhelyezései tárgyában és az ellen dr. Szegedi Kálmánnak beadott felebbezése. 39. Dr. Csánki Géza k.-ladányi községi orvos felebbezése, helyettesítési dijának kiutalását meg­tagadó képviselőtestületi határozat ellen. 40. K. Horváth Mihály és társának, a puszta- szent-tornyai községi tisztújító választás ellen be­adott felebbezése. 41. Achim Gusztáv felebbezése, Csaba község képviselőtestületének, a mérnöki dijak megállapí­tására vonatkozó határozata ellen. 42. Barna János mező-herényi lakos féteb fő­zése, Mező-Berényben a m. év deczember 28-án megtartott községi ellenőri választás ellen. 43. Kóti János és társai felebbezése, a Füzes- Gyarmaton megtartott elöljáró választás ellen. 44. Konkoly Jenő felebbezése Békés község képviselőtestületének röpiratok szétosztása tárgyában hozott határozata ellen. 45. Az orosházi takarékpénztár által, az oros­házi polg. iskola részére tett alapítvány alapító ok­levele. 46. Gyulaváros határozata, ifj. Uferbach János volt városi pénztárnok leszámolása tárgyában. 47. Lavatka József felebbezése, Békés község, képviselőtestületének 347.—1898. határozata ellen. 48. Farkas Gyula községi tanító felebbezése, fűtési átalánya tárgyában hozott határozat ellen. 49. Gyulaváros határozata, az ápolda átadása és uj ápolda épület szerzése tárgyában. 50. Gyulaváros kérelme, a róm. kath. iskola előtti útszakasznak az útalap terhére leendő kiköve­zése iránt. 51. Körös-Ladány község határozata, Tóth Károly behajthatatlan kölcsön tartozásának, a köz­pénztárból teendő megtérítése tárgyában, 52. P.-Földvár község kérvénye, a járvány­kórházzal kapcsolatos kertészlak építése ügyében hozott határozat jóváhagyása iránt. 53. Sámson község kérvénye szervezési s fize­tési szabályrendeletének megerősítése iránt. 54. Füzes-Gyarmat község kérvénye, a bucsai hid átalakítása alkalmával felmerült tulkiadásnak fedezetére 1000 frt kölcsön felvétele iránt. 55. Körös-Ladány község kérelme, a faiskolai kertész fizetésének felemelése iránt. 56. Tót-Komlós község kérvénye, a gyalog járók létesítése tárgyában alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 57. Füzes-Gyarmat község kérvénye, az újab­ban létesítendő transversalis müút vonalozási irá­nyának megváltoztatása tárgyában. 58. Mező-Berény község kérelme, az újonnan rendszeresített mérnöki állás jóváhagyása iránt. 59. Gyoma-Mező Berény és Körös-Tarcsa köz­ségek határozatai, az országos központi hitelszövet­kezetbe leendő belépés tárgyában. 60. Körös-Tarcsa község szerződése, ártézi kút furatása czéljából. 61. A gyomai közbirtokosság legeltetési rend­tartása. 62. Gyoma község határozata, a néhai báró Wodianer Albert által felállított »szeretetház« átvé­tele tárgyában. 63. Gyoma község kérvénye, a báró Wodianer Albert 5000 frt alapítványáról készített adomány­levél megerősítése iránt. 64. Gyoma község és az Ivánfenéki árm. tár­sulat között kötött kisajátítási egyezség. 65. Szarvas község határozata, a ménistálló építésénél felmerült tulkiadások fedezése tárgyában. 66. Gyulaváros képviselőtestületének határo­zata, Dutkay Béla polgármester részére megszava­zott személyi pótlék megerősítése iránt. 67. Uj-Kigyós község kérvénye, az ötödik es- küdti állás jóváhagyása iránt. 68. Szeghalom község képviselőtestületének határozata, Ferencsik Károly építész munkadijának megállapítása tárgyában. 69. A gyomai br. Wodianer árvaház czéljaira Komáromi Lajostól megvett ház és beltelek adás­vételi szerződése. 70. Kétegyháza község szabályrendelete, az állattenyésztési alapból. 71. Orosháza községnek, Molnár Sándor és nejével kötött adás-vevési szerződése. ■ 72. Békés községnek, a békési kaszinóval kö­tött haszonbéri szerződése. 73. Öcsöd község kötelező nyilatkozata, a Körös-Tisza-Marosi ármentesitö társulattal a kiritó- zugi csatorna létesítése tárgyában. 74. Békés községnek a Körös-Tisza-Marosi ár- mentesitő társulattal kötött adás-vevési szerződése. 75. Popovics Jusztin és Hoffmann Ferencz vá­rosi jegyzők lakbér illetményeik felemelése. 76 Mester Mihály né dobozi lakos kérvénye, gyógydij elengedéséért.- 77. Vésztő községnek Weinberger Farkassal kötött adás-vevési szerződése. 78. Orosháza községnek Steinberger Salamon­nal kötött adás-vételi szerződése. 79. B.-Csaba község Löwy Jakab L. és társa csabai czéggel megújított haszonbéri szerződésének jóváhagyását kéri. 80. Békés község tulajdonát képező Dübögő épület adás-vételi ügye. 81. Mező-Berény község és Fejérváry Coelestin között kötött egyezség. 82. Békés község határozata, Jákai Károly községi tanító ötödéves kárpótléka tárgyában. 83. Szarvas község ajándékozási és eladási szer­ződésének jóváhagyását kéri. 84. Orosháza község kérelme, az elemi iskolák V. és VI. osztályára vonatkozó határozatának jóvá­hagyása iránt. 85. Szent-András község határozata, helypénz- szedési szabályzat jóváhagyása iránt. 86. Szeghalom község és Komlódi Mihály kö­zött, a községi előfogatozás tárgyában kötött szerződés. 87. Doboz község határozata, 1522 frtos köl­csön felvétele tárgyában. 88. Ifj. Csillag A. János részére, Vésztő köz­ség által kiadott törlési engedély. 8 89. Vésztő község által, az árvapénztár részére megvásárolt belsőség eladása tárgyában hozott hatá­rozat. 90. Szabadságidő iránti kérvények. 91. Szombathely Gyula nyug. főszámvevő kegy­dija iránti kérvénye. 92. Dapsy Béla dijnok kérvénye, nyugdija kiutalványozása iránt. 93. Községi költségelőirányzatok az 1899. évre 94. Tót-Komlós község 1898. évi községi köz­munka pótköltségvetése. 95. Szarvas község képviselőtestületének, a kór- ffiz és szegény ápolda pénztárnál, a közművelődési- pénztárnál és a nyári színkör építésénél felmerült tulkiadások tárgyában hozott határozatai utólagos jóváhagyása kéretik. 96. Bánfalva község kérelme, vármegyei és községi pótadók törlése iránt. 97. Uj Kígyós község 1898. évi tulkiadásaira vonatkozó képviselőtestületi határozat. 98. Békés község határozata a közpénztár álla­potának rendezésére felveendő kölcsön ügyében. 99. Berényi Sándor és társai gyulavárii lako­sok felebbezése a képviselőtestületnek ártézi-kut fúrá­sát kimondó határozata ellen. 100. Öcsöd község kérvénye 1500 frt ideiglenes kölcsön felvehetése iránt. 101. Endröd község képviselőtestületének hatá­rozata ellenőri állás szervezése tárgyában. A közigazgatási bizottság ülése. — Február 13. — A vármegyei közigazgatási bizottság február havi gyűlését folyó hó 13-án tartotta. Az ülésen jelen voltak: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bodoky Zoltán, Jancsovics Péter, Oláh György, dr. Zöldy János, Liszy Viktor, Csák György, Rezey Szilviusz, Haviár Lajos, dr. Hajnal István, Jan tsovits Emil, gr. Almásy Dénes, Varságh Béla. Keller~Trnre, Horváth Károly, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Dániel. Az alispáni rendszerinti havi jelentést, a melyet az alábbiakban egész terjedelmében köz lünk, a bizottság tudomásul vette. Méltóságos Főispán Url Tekintetes közigazgatási bizottság! A folyó évi január havi közállapotokról szóló rend szerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben teszem meg. 1. Közbiztonság. A személybiztonság állapota kedvezőnek mondható, a Körös-Tárcsán Túsz Mária által elkövetett csecsemő gyilkosságon kívül csupán nehány jelentéktelen verekedési esettel volt megtámadva. A vagyonbiztonság állása kedvezőnek nem mondható, a mennyiben igen sok kisebb lopási esettel lett megzavarva, melyek közül felemlí­tendő a gyomai községházánál történt lopás, ahol az úti pénztárt kezelő esküdt fiókja ál- kulcscsal felnyittatott s ösmeretlen tettes által 2oo forint ellopatott. Baleset 4. ízben fordult elő, nevezetesen Gyulán Tamás Zsuzsánna ko­csival elüttetett s fején súlyos sérülést szenve­dett ; Gyulaváriban ifj. Kovács Lajos béres gaz­dája fegyverével Kecskés Mária cseléd társát súlyosan megsebesítette; Orosházán B Horváth Károly 5 éves gyermek megégett; Szarvason Verebélyi Mária cseléd a petroleum lámpát a falról leütvén, ruhája tüzet fogott s úgy ö, mint a mentésére siető Bakator Józsefné égési sebek következtében meghalt. Öngyilkosság volt 5- Füzes-Gyarmaton a vasúti állomás közelében egy ösmeretlen egyén találtatott felakasztva, az öngyilkosság kétség­telenül megállapittatott és a személy azonosság kiderítése iránt a szükséges intézkedések meg­tétettek, Szeghalmon Tóth Mihály, Orosházán Gelegonya Sándor és Hegyi Márton felakasz­tották magokat, Gyomán Szebeni Péter agyon­lőtte magát. Öngyilkossági kísérlet történt Gyulán, ahol Hollinger Ferencz pinezér szerelmi bánatból bal karját több helyen késsel felvágta és Békés­csabán, ahol Lőwinger Emil lőtte mellbe ma­gát, egyiknek sérülése sem veszélyes. Tűz volt Békés-Csabán 2, Gyulán 1, Szeg­halmon 1, Puszta-Földváron 1, összesen 5 esetben. 11. Állategészségügy. Az állategészségügy állása a múlt hó fo­lyamán kielégítő volt, a gyéren mutatkozott ragadós, illetve fertőző betegségek jelentéktelen veszteséggel jártak, összesen 8 darab hasznos házi állat pusztult el és pedig 5 darab lépfené- ben, 1 darab veszettségben és 2 darab or- bánezban. Az itt felsorolt betegségeken kivül elő­fordult még a rühkór 4 községben, 5 udvarban és a jó indulatu hólyagos kiütés 1 községben 2 udvarban. 111. Földmivelés ipar és kereskedelem. A vetések állása a múlt havi jelentésem­ben foglaltaknak megfelelően jeleztetik s csu­pán a békés-csabai járás főszolgabirája jelenti, hogy a többszöri fagy a hó hiánya miatt a vetéseket meggyengítette. A mezei munkák általában szünetelnek a napszám alacsony s a szeghalmi járásban munka hiányról panaszkodnak s erről a főszolga­bíró külön jelentést tevén, a vizszabályozó tár­sulatokat megkerestem, hogy a lehetőség sze­rint a sárréten a munkákat kezdjék meg. A munkások magatrtása nyugodt s az orosházi járásban több helyen már is igyekez­nek aratási szerződéseket kötni. Kereskedelem tekintetben említésre méltó nem történt, ipari szempontból felemlitendő, hogy az orosházi iparosok husvét hetében ipar kiállítás rendezésével foglalkoznak s a kiállítás államsegélylyel biztosítva van. 1V. Vegyesek. A járási főszolgabirák járásaikat beutazták s jelentékenyebb hiányok vagy mulasztásokat nem jeleznek, csupán a békési járás föszolga- birája volt kénytelen Bányai László rendőrbiztos ellen fegyelmi eljárást inditani. A tisztujitások a községekben most már mindenütt befejeztettek. Dobozon a nyugdíjazott Kéry Elek községi jegyző helyébe Aszalay Gyula választatott meg. A vármegyei pénztárakat e hó folyamán is megvizsgáltam, a vizsgálatról felvett leletet külön beterjesztettem, a pénztárak rendben vannak. Az alispán éves jelentése az 1898. évről tudo­másul vétetett, A jelentés főbb részletei a követ­kezők : A vármegyei főorvos havi jelentésében a köz­egészségi viszonyokat a múlt hónaphoz viszonyítva javulását jelzi, mert a fertőző betegedések 59-el kevesbedtek és a fertőző betegségekben történt elhalálozás 2 százalékkal csökkent. A szervi betegségek közül leginkább a légző szervek hurutos és gyuladásos bántál mai fordultak elő. A hevenyfertőző betegségek közül előfordult a diphteria 11 községben 40 megbetegedéssel, 4 halálozással. Mutatkozott a vörheny 16 községben, 128 megbetegedéssel, elhalt 38. A kanyaró 19 községben lépett 429 megbetegedéssel, elhalt 19. Előfordult ezen kivül báránybimlő 5 községben, 13 esetben. Hasibagymáz 8 községben 13 esetben. A leginkább fertőzött községek voltak: Szarvas, Öcsöd, Gyoma és Endröd. A fertőző betegségek tovaterjedésének meg­akadályozására mindenütt a legszigorúbb hatósági óvintézkedések tétettek. Orvos rendőri vizsgálat volt élőn 71, hullán 7. Törvényszéki eset volt 43 és pedig 30 könnyű testi sértés és 13 súlyos testi sértés. A trachomás betegek száma 156. Gyógyszerummal beoltottak 24 diphteriás beteget, kik közül meggyógyult 21, meghalt 3. A miniszterelnök ügykörébe eső közigazgatási teendők, u. m. a törvényeknek és rendeleteknck szigorú végrehajtása foganatosittattnak. Mily tör­vények szükségeltetnek? Az egyleti és gyülekezési jogról, a progresziv adóról, a községekről, a ható­sági orvosok állásáról s a gyógyszertárak rende­zéséről, munkás védelemiről. A kormány különleges intézkedésével a munkások részére téli foglalko­zásról kell gondoskodni, e czélból az ipar, különö­sen a gyári ipar fejlesztendő igy, pl. Csabán, Szarvason szövőgyár, Mező-Berényben gombgyár, Orosházán a szalmafonás, czirok seprő és kefegyár volna létesítendő. Az év folyamán minden ülésben a főispán elnökölt. A vármegyei pótadók közül a közig, pótadó 14929 forint 14 krajezár. 1 százalék emelkedett 59 forinttal, a földmivesiskolai pótadó (megszűnik) 15118 frt 96 kr. 1 százalék emelke­dett 57 frt 26 krral. | katona beszállásolási pót­adó 7 százalék és 1-7 százalék, 31553 frt 52 kr. emelkedett 5018 frt 55 krral. a közúti adó 157639 frt 85 kr. 7 százalék szaporodott 492 frt 37 krral. a betegápolási pótadó 15118 frt 96 kr. 1 százalék. Vármegyei utak építésére 1.000,000 forint, viczi- nális vasutakra 840,000 forint, állami tausversalis ut építésére 153,684 forint. 1897. évben törvény- hatósági útépítésre 200,000 forint, elmegyógyintézet építésére 300,000 forintos kölcsönök vétettek fel. A községek költségelőirányzataikat elkészítették, az 1897. évi számadásaik felülvizsgáltattak. A köz­ségi pótadók az összes egyenes állami adókhoz viszonyítva átlag községenként 38'37 százalék, az első évhez képest 2-57 százalék emelkedés mutat­kozik. Elemi csapás egyes helyeken u. m. aszály és jég-érés történt, azonban különösebb intézke­dést nem tett szükségessé. A közbiztonság tekinte­tében Füzes-Gyarmaton és Vésztőn külön csendőr szakaszok állíttattak fel. Az egyletek működési körében kormányzat szempontjából figyelemre méltó

Next

/
Thumbnails
Contents