Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

nincsen — elutasítani javasol. A költségvetéshez szót kért Keller Imre, jelezvén mily nagyjelentő­ségű vármegyénkben az állategészségügy és meny­nyire érdeke a közönségnek, hogy annak kiváló gondozói legyenek ; ily szakközeget bir vármegyénk jelenlegi állatorvosában, ki méltó arra, hogy java­dalmát a kért 200 írttal emeljük. Javasolja ezen emelésnek az állami dotáczió terhére való felvéte­lét. — Lendvay Mátyás hozzájárul az indítványhoz, de tovább megy és a többi folyamodó méltányos kérelmét is teljesíteni kívánja. — Dr. Bodoky szerint az állandó választmányt az indította javas­latának megtételére, hogy kérvényezők, jóllehet tudják a költségvetés mikor szokott összeállittatni, mégis az utolsó perczben adták be kérvényüket. Berthóty István szerint ha ez indok állana is a többi folyamodóra, nem állhat meg az állatorvossal szemben, a kinek fizetésemelését a vármegye évröl- évre hivatalból felvette a költségvetésébe és a ki épen azért adta be a javaslat elkészítése után kér­vényét, mert ekkor tudta meg, hogy abban ez idén megfeledkeztek róla. Nem tud semmi indokot arra, hogy a vármegye több éven át elfoglnlt álláspont­tól eltérjen, azért pártolja Keller javaslatát. Fel­állás utján elfogadták Kellet Imre javaslatát, mig Lendvay javaslatát elvetették, a költségvetés tehát az állatorvos fizetésére vonatkozó részében módo­sítva fogadtatott el. Névszerint szavaztak ezután az évről-évre szedett és 1900. évre is szükséges 1 százalékos közigazgatási pótadó kivetésére és miután a 67 sza­vazat közül 54 igen és 13 nem szavazat adatott be, a pótadó kivetését a megkívánt két harmad többséggel elfogadták. A közigazgatási bizottságnak az 1899. év első felére vonatkozó, valamint a számonkérőszéknek a tisztikar tevékenységéről szóló jelentéseit a törvény- hatóság tudomásul vette. A képviselöválasztási fuvardíjakról alkotandó szabályrendelet tervezetét dr. Bodoky főjegyző ismer­tette. A tervezetet, melyet lapunk jö ő számában közölni foguok, elfogadta és szabályrendeletté emelte a bizottság. A kereskedelemügyi minister leirata folytán a gyula-barakonyi vasút segélyezése tárgyában hozott határozatát azzal pótolta a törvényhatósági bizott­ság, hogy a megszavazott 24,000 frtot a közúti alap folyó és jövő évi megtakarításaiból fogja fedezni. Sopronvármegyéuek a borhamisítás meggátlása tárgyában és Csanádvármegyének a fegyvergyakor­latra behívott munkásnép érdekében kelt és párto­lás végett megküldött feliratait a bizottság tudo­másul vette. Vasvármegyónek a kötelezd állami tűz- és jég­kár biztosítás behozatala tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát hasonló felirattal támogatni elha­tározták, mig ezzel szemben az országos magyar gazdasági egyesületnek a „Gazdák biztosító szövet­kezetéinek támogatására irányuló kérelmét fede­zet hiányában nem teljesítették. Az 1900. évre kivetendő katonabeszállásolási pótadó összegét kereken 34,000 írtban állapítot­ták meg. Névszerinti szavazással a beadott összes sza­vazatokkal elhatározta a bizottság, hogy a várme­gye pénzkészleteit jövőre is az I. gyulavárosi és a békésmegyei takarékpénztárakban helyezi el. Lendvay Mátyás a tárgysorozat 25. száma alatt felvett ügyet soron kívül kéri tárgyalni, de Fábry alispán ellenzi az indítványt, miután az ügy úgy is mindjárt sorra kerül. A közgyűlés a sorrend be­tartása mellett határozott. A közkórházi ellenőr részére a járandóságában megállapított természetbeni lakás helyett egy évre 200 frt kárpótlást utalványozott. A Petőfi ház javára ez alispánt a gyűjtés foga­natosításával megbízták, mig a Gábor Áron szoborra 15 frtot utalványoztak. A vármegyei közegészségügyi egyesület meg­keresésére elhatározta a közgyűlés, hogy a köz- egészségügy államosítása iránt az országgyűléshez fel­iratot intéz. Ugyanannak megkeresésere az általa szerkesz­tett és 10000 példányban ingyen szétosztandó „Egészségügyi Káté“ czimü kiadványra 250 forint * segélyt utalványozott. A szegénysorsú tüdőbetegek sanatoriumára való adakozás iránti kérvényt kiadta a vármegye alis pánjának, hogy a pénztáraknak az év végén mutat­kozó állásához képest tegyen javaslatot a segélye­zésre nézve. A villanyvilágításnak a vármegyei épületekbe való bevezetését a közgyűlés elhatározván felhatal­mazta az alispánt, hogy 2000 írtig menő költséggel foganatosittassa a berendezést. A gyomai Wodianer árvaház ügyével kapcso­latosan Oláh György főügyész kívánatosnak tartja, hogy az ügy kezelése az árvaszéktől, mint amely­nek hatáskörébe nem tartozik, elvonassék. Dr. Mérő Samu szerint a kezelés jelen módja az alapitó ki vánsága volt a biztonság érdekében; ő a hibát ab­ban látja, hogy az alaptőkét a többi árvapénzzel nem együttesen kezelik. Dr. Bodoky indítványára azután megbízták az alispánt, hogy az alapitó ok­levelek alapján a vitás ügyben telvilágositó jelen­lést tegyen. A vármegye alispánjának a törvényhatósági utak keresztezésére, illetve árkaiknak csatornázásra való felhasználására adott engedélyeit, a. bizottság tudomásul vette. Vita a szarvasmarha-tenyésztésről. A szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó határozati javaslatot Berthóty István aljegyző terjesztette elő. A javaslat több czélszerü módosítás keresztülvitele inellett elutasító Gerlein Reinhardt és társai, vala­mint a gazdasági egyletnek azon javaslatára nézve, hogy a vármegye területén ne csak a magyar fajta, hanem a nyugati fajú szarvasmarhák köztenyésztés­ben való használata is engedtessék meg,jkimeritő rész­letességgel hozván fel azokat az okokat, melyek a magyar szarvasmarhának fajtiszta és kizárólagos tenyésztését nálunk kivánatossá teszik. A javaslat ellen elsőnek dr. Zsilinszky Endre szólalt fel. Teljesen igazat ad a javaslatnak abban, a mit a magyar fajú szarvasmarháról mond, de ellonkező nézetben van azzal a nyugati fajtára nézve és szerinte azok a specziális viszonyok, melyek mi­att a javaslat a nyugati fajtát a tenyésztésből ki­zárná, éppen ellenkező eredményre kell hogy vezes­senek, igy különösen a legelő hiány teszi indokolttá, hogy az istáilózáshoz jobban szokott és gazdaságo­sabban tenyészthető nyugati szarvasmarha tenyész- tessék azon a takarmányon, amely mellett a magyar szarvasmarha kevesebbet produkál. A gazdasági egylet számolt azon körülménynyel, hogy a jelenlegi helyzet mellett közgazdaságunknak igen nagy kárá­val jár a nyugati fajú tenyésztés tilalmazása, azért pártolja az indítványt és kívánja, hogy a szabály- rendelet második szakasza megváltoztattassák oly irányban, hogy közlegelőre csakis magyar fajú bikák legyenek hajthatók, de tenyészigazolványnyal nyu­gati fajú bikák is elláttaBsanak. Dr. Fábry Sándor alispán úgy látja, hogy a gazdasági egyletet és az állandó választmányt is egy czél vezeti, a gazdaközönség érdekének elő­mozdítására, osakhogy mig a gazdasági egylet tisz­tán a haszon kérdését vette figyelembe a kérdés elbírálásánál, addig az állandó válaszmány az állat­egészségügyi tekintetre volt figyelemmel. Már pedig tagadhatatlan, hogy a nyugati fajú szarvasmarhák kevéabbé állanak ellen a különböző betegségeknek és elterjedésükkel különböző járványok foknak meg- honosulni a gazdák rendkívüli kárára. Lendvay Mátyás példákkal igazolja, mennyivel jövedelmezőbb a kisgazdára a nyugati faj tartása, mint a magyar fajé. Zlínszky István a törvényre hivatkozik a tekin­tetben, hogy a magyar faj mellett megengedhető a nyugati faj tenyésztése, mig Fábry Sándor ezen állításait a törvény egy másik szakaszával czáfoljn. Heks Miksa törvényhatósági állatorvos szak­szerű érveléssel támogatja az állandó választmány határozati javaslatát. Még a Gerlein füle módosít­ván)’ szövegezéséhez szólották hozzá di. Zsilinszky Endre, Beliczey Géza, Kocziszky János és az előadó, mire a törvényhatósági bizottság nagy többsége el­fogadta a Zsilinszky Endre által formulázott indít­ványt. Sztraka György főszolgabíró az apaállatok vizsgálatának véghatáridejét márczius 31-éré kéri megállapítani, előadó azonban ellenzi azt, mert a tenyészállatok ezen időig igazolvány nélkül szű­kölködnének. Erre a szabályrendelet a 2. szakasz jelzett módosításával elfogadtatott. Vármegyei ügyek. Az utbiztosok eddigi 400 frt fizetését akként javította meg a törvényhatóság, hogy négy első és három másodosztályú utbiztosi állást szervezve azok részére 500, illetve 400 frt fizetést állapított meg. A békés-vésztői vasút építése ügyében kiküldött bizottság eddigi eljárásáról szóló jelentést tudomá­sul vette. Elfogadta a közkórházi szabályrendelet megálla­pítására vonatkozó kórházi bizottsági javaslatot. A Dobozon felállítani kért szomélyes üzleti jogú gyógyszertár engedélyezése iránti kérvényeket a közegészségügyi bizottság pártoló véleménynyel ter­jesztette be. Aszalay Gyula szükségtelennek jelzi a gyógyszertárt, mert az orvos kézi gyégytára kielé­gíti az igényeket és mert annak felállításával az orvos megélhetése lesz koczkáztatva. A közgyűlés azonban elfogadta a javaslatot és pártoló felterjesz­tést tesz a belügyministerhez. A feloszlott 1848—49-iki békésmegyei hon­véd-egylet örökalapitványának 130 forintot tevő kamatát Hellebranth Péter szarvasi és Kovács Imre endrödi lakosoknak egyenlő részekben Ítélte oda a közgyűlés. A vármegyei államépitészeti hivatalnak a köz­utakon való közlekedésről szóló szabályrendelet módo­sítására, valamint 3 utkaparó-liáz czéljaira meg­felelő ingatlanok megvételére irányuló javaslatát elfogadták. Felhatalmazást adtak a régi törvényszéki épü­let és fogház felhasználása tekintetében javaslattételre kiküldött bizottságnak, hogy a törvényszéki épület eladására és a székház kibővítésére a szükséges előmunkálatokat elvégezhesse. A közművelődési bizottságnak a magyar nyelv tanítása körül buzgalmat kifejtett tanitók jutalma­zása tárgyában hozott határozatát tudomásul vették. A közkórház részére özv. gróf Almásy Kál­mánná, özv. báró Wodiáner Albertné és gróf Almásy Dénes által tett alapítványok alapitó okle­veleit jóváhagyták, elhatározták az alapítványi 6000 frton gazdasági telep czéljaira az Anka-féle 8 és fél kát. hold föld megvételét és a gazdasági telop és sertés-hizlaló berendezésére 5300 frtot a kórházi alapból kiutalványoztak. Fellebbezések. Békés községnek a békés-vésztői vasút segélye­zése tárgyában hozott határozatát dr. Török Gábor fellebbezése folytán alaki hiányok folytán felol­dották. Vésztő' községnek hasonló tárgyú határozatát Tóth Ferencz és társai fellebbezésének elutasításával helybenhagyták. Endrődi Ferencz fellebbezésének helyt adva feloldották Gyulavári községnek a nagypéli birtok ügyében hozott határozatát és a községet az adás­vételi ügy végleges rendezésére utasították. Gyoma községnek a fuvarozás bérbeadására vonatkozó határozatát Garay Károly fellebbezése elutasításával helybenhagyták. Rideg Lajos és társai fellebbezésének elutasí­tásával a Szarvas községben megtartott számvevő választást megerősítették. Békés község által Nagy Gábor kártérítési kötelezettségének megállapítása tárgyában hozott határozatot nevezett fellebbezése folytán megsemmi­sítették. A Békés község és Konkoly Jenő közötti bér­leti szerződést Konsiczky János fellebbezése daczára helybenhagyták. Sál Sebestyén biró fellebbezése folytán meg­változtatták Gyula város határozatát, és nevezett­nek fizetését 500 frtra felemelték. Szeghalom községnek az artézi kút átvételére vonatkozó és Csernák Kálmán által megfellebbezett hatátozatát feloldották. Füzes-Gyarmat községnek az irodaszerek biz­tosítására vonatkozó határozatát Bácsi Dani és dr. Daimel Sándor felszólalása után helybenhagyták. Gyulai János fellebbezésének helyetadva Körös- Tarcsa községnek képviselőtestületi póttag behívá­sára vonatkozó határozatát megsemmisítették. Szvetics Bernátnak Békés község épületei sep rési dijainak megállapítása ellen beadott határozatát elutasították. BakoB Béla fellebbezésének elutasításával Tót­komlós községnek a mezőőrök javadalmazása, Lukács Imre fellebbezésének elutasításával P.-Földvár köz­ségnek a tanítói nyugdijjárulék és kertterület hasz­nálatára vonatkozó határozatát a közgyűlés helyben­hagyta. Helyt adott a közgyűlés Bázár Gyula felebbe- zésénekés Tótkomlós községnek aróm. kath. templom és iskola czéljaira kért telek adományozása tárgyá­ban hozott határozatát megsemmisítette ; K. Schriffert József és társai felebbezésének és Gyula városnak az Erzsébet ápolda ápolási dijainak leszállítását ki­mondó határozatát megsemisitette. Varga István felebbezése folytán P.-Földvár községben a mezőőrök számát kellőre felemelte. A békési hetipiacz áthelyezése tárgyában az ipartestület által beadott felebbezést véleményezés végett átküldötte a keresk. és iparkamarához. Csorvás községnek a homokbánya kiaknázá­séra vonatkozó határozatát, Szeghalom községnek a Paulovics Jánossal kötött szerződését a beadott fe- lebbezések daczára he ybenhagyták. Füzes-Gyarmat községnek a második irnoki állás megszüntetését kimondó határozatát Bácsi Dani felebbezése folytán megsemmisítették. Községi ügyek. A napszámosok megadóztatására vonatkozó sza­bályrendeleteket hatályon kívül helyező Csorvás, Körös-Ladány, Vésztő, Endrőd, Bánfalva, Kondoros és Szeghalom községek határozatait jóváhagyták, mig Füzes-Gyarmatot és Gyula várost uj határozat hozatalára- utasították. A szarvasi terményraktárhoz vezető út kikö- vezósére vonatkozó kérelmet elutasították, mig Gyű Ián az uj kórház előtt elvonuló útszakasznak asphalt makadammal való kikövezésót elhatározták. Jóváhagyta ezután a közgyűlés : lót-Komlós községnek helypénzszedési, fizetési, rendőrségi és vágatáéi szabályrendeleteit, Csaba községnek fizetési szabályrendeletét a gimnázium részére tett 2000 frtos alapítványát, Vésztő község szervezeti, ügykezelési és fizetési szabályrendeleteit, Sámson községuek a vadászterület bérbeadására és faiskolai telek vásárlására vonatkozó határozatait, K.-Ladány községnek szervezési és fizetési, valamint a községi tőkepénzek elhelyezéséről szóló szabály­rendeleteit, Csorvás községnek fizetési és szervezési szabályrendeletét, Békés községnek a közpónztárt terhelő tartozások visszafizetésére vonatkozó hatá­rozatát, Mező-Berény községnek az újonnan építendő hídhoz 20,000 frt hozzájárulást megajánló határoza tát, Gyula város szervezési szabályrendeletét, Szeg­halom és Gyulavári községek vágatáéi szabályrende­letét, Doboz községnek egy uj irnoki állás rendszere­sítését kimondó határozatát, Békés községnek az ártézi kút létesítésére vonatkozó határozatát, Gyula városnak az Erzsébet-ápolda czéljára ingatlan véte­lét kimondó és a törvényszéki épület körüli beton­járda többköltségét megszavazó határozatát. Ellenben nem hagyta jóvá, illetve feloldotta a közgyűlés: Nagyszénás községnek a tüdővész elleni véde­kezésről szóló szabályrendeletét, Csorvás községnek az állatorvos részére személyi pótlékot megállapító határozatát, P. Földvár községnek a II. jegyzői állás rendszeresítése tárgyában hozott határozatát, Sz. Szt,- Tornya rendőrségi szabályrendeletét, Öcsöd községnek a közgyám fizetését leszállító határozatát. Füzes-Gyarmat községnek a felső állomáshoz vezető ut kikövezésére, Endrőd községnek az endrőd­kondorosi útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételére és a mezőberény-szentesi ut áthelyezé- / sőre vonatkozó kérelmét nem teljesitették. Doboz községnek körgát építésére átengedte a közgyűlés a község 1899. és 1900. évi útadóját. P.-Földvár községnek heti piaczain állatfel­hajtás és helypónzszedés engedélyezésére, Gyula- városnak az országos vásárok kiterjesztésére B. Puskás István és társainak az úrbéres erdő fel­osztására vonatkozó kérvényét pártolólag terjesztet­ték fel az illető miniszterhez. Végül több kissebb községi vagyoni kérdést tárgyaló és számadási ügyet hagyott jóvá a törvény- hatósági bizottság, esti hat órára befejezvén őszi ren'des közgyűlését. Az „Örökimádás temploma“ gyulai közgyűlése. A boldogult Erzsébet királynénk kegyeletes emlékére a fővárosban emelendő „Örökimádás temp­loma" budapesti központi bizottságának Békésmegyé­ben megbízottja: gróf Cziráky Almásy Erzsébet f. hó 16-ára Gyulára a megye előkelő hölgyeit és urait nagy gyűlésre hívta egybe, hogy a templomra való gyűjtés sikeresebb előmozdítására egy megyei közép­ponti nagybizottságot alakítsanak. Hétfőn délután 3 órakor Békésmegye szék­házának dísztermében folyt le szép számú megjelen­tek körében a gyiilés. Jelenvolt hölgyek: özv. gróf Almásy Kálmánná, gróf Cziráky-Almásy Erzsébet és Cziráky Jeanette (Kétegyháza), gróf Wenckheim Frigyesné, gróf Wenokbeim Dénesné (Doboz), özv. Fábry Mártonná, dr. Fábry Sándorné, Szénássy Józsefné, "Wieland Sándorné, Schröder Kornélné, dr. Ladies Lászlóné, Moldoványi Gyuláné, özv. Ri- czinger Károlyné, Kutschera nővérek, Sál Józsefné, Sál Margit, Szarvassy Arzénné, dr. Zöldy Jánosné, Wieland Sándorné, dr. Kún Pálné, Hajóssy . Ma­riska, Haviár Lajosné, Csillag Lászlóné, Dutkay Béláné, Márky Albertné (Sarkad), dr. Untervéger Péterné és leánya Irén (Békés), Takácsy nővérek, Nuszbek Sándorné, özv. Lindl Károlyné, Kozics Gyuláné és Kozics Mariska (Békés), Böhm Míklósné (Kétegyháza), s még sokan helyből és vidékről, úgyszintén sokan a vármegye és város előkelő és szereplő férfiai közül. Gróf (7zji’«%-Almásy Erzsébet rövid beszéd­ben a megjelent szép számú közönséget üdvözölve, a gyűlést megnyitotta. Felkérésére dr. Lukács György főispán indítványozta, hogy a váradi egyházmegyé­nek 8 igy Békésmegyének is nagynevű főpásztorát dr. Schlanch Lőrincz bibornok püspököt kérjék fel a Békésmegyei központi bizottság védőjéül, mely indít­ványt lelkes éljenzéssel tette magáévá a gyűlés. Ugyancsak a főispán inditványára felkérték a jelen levő özv. gróf Almásy Kálmánná csillagkeresztes hölgyet a bizottság elnökségének elfogadására. Az éljenzés lecsillapulta után a grófné köszönetének kifejezése mellett elfogadta azt s kérte a bizottság jóakaratu támogatását. Társelnökökké megválasztot­ták Cziráky-Almásy Erzsébet grófnőt és dr. Lukács György vármegyei főispánt, ki azt szívesen elfo­gadta s rögtön átvette az ülés vezetését. Keller Imre ügyvéd inditványára alelnökökké egyhangúlag megválasztattak: dr. Fábry Sándorné. Geiszt Gyuláné, gróf Bolza Gézáné, Beliczey Gézáné, Titkár-pénztárnokká: Nogáll László kétegyházai plé­bános, jegyzővé: dr. Márki János kir. közjegyző választatott meg. Elnöklő főispán felhívására Nogáll titkár ismer­tette Cziráky grófnő fáradhatatlan buzgalmát, úgy­szintén a megye egyes városaiban és községeiben a templom érdekében kifejtett intézkedéseket és a gyűjtések eredményéről beszámolt. Helyi bizottsá­gok alakultak eddig: Csabán: Beliczey Istvánné, Orosházán: Mikolay Istvánné és Békésen: özv. Asztalos Istvánné elnöklete alatt. A templom czéljaira eddig Békésmegyében begyült 1890 frt 69 kr, melyhez gróf Almásy Kálmánná ezer frttal jürult, a grófnőt ezért lelkesen megéljenezték. Több községből még nem érkezett be a gyűjtött összeg Majd egyhangúlag megválasztották a választ­mányt, melynek tagjai az elnökségen és a tiszti­karon kivül a vidéki helyi bizottságok elnöknői: Beliczey Istvánné, Mikolay Istvánné, özv. Asztalos Istvánné, továbbá a következők; gróf Wenckheim Frigyesné, gróf Wenckheim Gézáné, gróf Wenck­heim Dénesné, gróf Lamberg Fülöpné, gróf Almásy Dénesné, gróf Hoyos Fülöpné, gróf Cziráky Jeanette, gróf Wenckheim Matild, Beliczey Erzsiké, özv. Fábry Mártonná, dr. Fábry Sándorné, dr. Wieland Sán­dorné, Schröder Kornélné, Dobay Ferenczné, özv. Kövér Lászlóné, Csillag Lászlóné, Nagy Arthurné, dr. Zöldy Jánosné, özv. Lindl Károlyné, Kutschera Lujza, özv. Cseh Károlyné, Márky Albertné (Sarkad), Hajnal Istvánné (Békés), Horváth Károlyné (Oros­háza), dr. Untervéger Péterné (Békés), dr. Ladies Lászlóné, Róscher Jánosné (Békés), Kovasics Ma­riska, Szántó Bella (Békés), gróf Wenckheim Frigyes v. b. t. tanácsos, gróf Wenckheim Géza, gróf Wenck­heim Dénes, gróf Wenckheim József, gróf Almásy Dénes, gróf Apponyi Albert, Beliczey Tibor (Csaba)* dr. Lukács Endre, dr. Erkel Rezső, dr. Wieland Sándor, dr. Szalay József tb. ' főszolgabíró (Oros­háza), Novák Kamill törvsz. elnök, Dutkay Béla. polgármester, dr. Márki János, Scherer Benedek, Keller Imre, Jantyik Mihály tb. főszolgabíró (Gyoma), Hoffmann Mihály, Kny Antal békési esperes, Kaszás József, Grócz Béla prépost (Endrőd), dr. Dunay Alajos plébános (Szt.-András), Bázár Gyula plébá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents