Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-10-15 / 42. szám

Haviár Dani lemondása ügyében azt az újabb hirt kapjuk Szarvasról, hogy a tehetségéről és magyar hazafiságáról közismert derék felügyelő to vábbru is megmarad az ág. ev. egyház élén. Rend* kívül megnyugtató e bir, mert most, amidőn a megyében tagadhatatlanul terjedni kezdő panslavizmus megakarja tépászni a magyar nyelvet és ki akarja azt üldözni a templomból, teljes bizonysággal merünk nézni az ő működése elé; egyénisége biztosit a nyelvi kérdésben kilátásban levő áldatlan harcz kimenetele felöl. A szarvasi presbitérium ugyanis a lemondást tárgyalva elhatározta, bogy küldöttségi- leg kéri fel Haviért állásának megtartására. A küldöttség megbízatásában eljárva, vezetője Zvarinyi János szép szavakkal kérte Haviért, hogy maradjon továbbra is az ügyek vezetése élén, mire Haviár kijelentette, hogy gyakori betegeskedése miatt tartotta kötelességének a lemondást, mert ez sokszor nem engedi meg, hogy részt vegyen az üléseken, ba azonban a presbitérium úgy találja, hogy az egyház ügyei az ő akadályoztatásai miatt hátrányt nem szenvednek, kész visszavonni lemondását és a bizalmat megköszönve továbbra is buzgalommal fog egyháza szolgálatára állani. A presbitérium és a hívek örömmel fogadták a küldöttség utjának sikeréről szóló hirt.

Eljegyzések. Ozv. Máday Aladárné kiváló szépségű leányát: Máday Gizikét eljegyezte Gyomén dr. Sajóssy Béla okleveles gyógyszerész. Papp Károly Bánfalva községnek újonnan megválasztott jeles képzettségű első jegyzője eljegyezte P.-Pöldvéron Govrik István jegyző bájos leányát: Goorik Ilonkát.

írnok választás. F.-Gyarmat községben az üresedésben levő két irnoki állásra a szerdán tartott választás alkalmával Gottfried Fülöpöt és ösapay Györgyöt választották meg.

Csaba község képviselőtestülete kedden délelőtt tartott ülésében tárgyalta a lamina városrész elnevezésére vonatkozó törvényhatósági határozatot, melyben a vármegye kimondotta, hogy Jtrfflina a község belterületének egy része és azért a nevét Csaba - Erzsébethelyre változtató képviselőtestületi határozat jóváhagyást nem igényöl és jogerős ; dr. Zsilinszky Endre megfellebbezné a vármegyei határozatot, mert a község önkormányzatának megsértését látja benne, Beliczey István pedig a nevet úgy választaná meg, hogy az elszakadási törekvéseknek elejét vegye. Korosy főjegyző fejtette ki az előző szónokokkal ellenkező véleményét, mire a képviselőtestület 15 szóval 3 ellenében tudomásul vette a vármegye határozatát, minek folytán Csaba Jamina neve most már Csaba-Erzsébethely lett. — A község jövő évi közpénztári költségvetését1 is részletesen tárgyalták, az apróbb és felvilágosításokkal elintézett felszólamlások között szóba került a Szécheuyi- liget öntözése, valamint Beliczey István felszólalására törölték a költségvetésből az egyházak segélyezésére fölvett összeget, egyébként a költségvetés elfogadtatott. Burger Lipót 36 évi községi orvosi működés után lemondott állásáról; a képviselőtestület érdemeinek méltánylásául 1200 frt végkielégítést szavazott meg részére. Végül az algymnázium épületének megvételére 5000 frt kölcsön felvételét határozta el a közgyűlés.

Halálozás. A. városunkban hosszú időkön keresztül közszeretetben élt s jelenleg a nagy-váradi kir. törvényszéknél működő Pallay Jenő birót súlyos veszteség érte, legkisebb fiának Sándornak, e hó 13-án, életének 14-ik évében, agyhártyalob- ban történt elhalálozásával, ki is a nagy-váradi premontrei gimnázium IV. osztályának egyik legkitűnőbb s ösztöndíjat is élvező tanulója volt. — Nyugodjék békével 1

Vizsgaletétel. Kémery Béla volt gyulai könyv- nyomdász e hó 10-én Debreezenben a kir. Ítélőtáblánál sikeres telekkönyvi vizsgát tett.

Uj postamester. A kétegyházi postahivatalhoz az elhunyt Havel József helyére Kádas Mihályt n^ezte ki postamesternek a kereskedelmi miniszter.

' A bika áldozata. A gyulavárii szigetmajor ban borzalmas szerencsétlenség történt pénteken. Horváth, Sándor uradalmi béres fiú az istállóbaJ hajtotta az uradalom bikáját s eközben a bika megvadulván, a korláthoz nyomta a szerencsétlen fiút, ki kapott sebeiben 24 óra alatt elvérzett. — Temetése nagy részvét mellett tegnap ment végbe.

Színészet Csabán. Halmay Imre társulata szerdán kezdte meg a „Gósák“-kal a csabai színi szezont. Mint a csabai lap irja, a bérletek igen jól sikerültek s így a csabai szezon igen jól indul s valószínűleg mindvégig sikerültnek lesz mondható

Esküvő. Gruber Jakab budapesti m, állam- vasúti távirótiszt folyó hó 8-án délután vezette oltárhoz a gyulai izr. templomban Kóhn Ignácz gyulai kereskedő kedves leányát Rebekát.

Tűz a városban. Kedden délután háromnegyed 2 órakor a nagy-oláh városon, jobban mondva sittyében Gál Mihály ornyő-utczai 1920 nópsorszám alatt levő háza gondatlanság következtében a lyukas kéménytől kigyuladt. A tűzoltóság elég korán megjelent a a tüzet lokalizálta. A kár 545 frtra tehető.

A cséplőgép áldozata. Borzalmas szerencsétlenség történt kedden a Füzes-Gyarmathoz tartozó Bucsa pusztán. A cséplőgép körül foglalkozó Szabados György felment a gép tetejére és vidám dalolás közben indult dolga után. Vidámsága azonban végzetes gondatlansággal is járt, mert lába alá nem figyelve belelépett a cséplőgép dobjába, amely mindkét lábát czombig összeroncsolta. Mire társai segítségére siettek és kiemelték a gépből már önkívületben volt éB néhány perez múlva ki is szenvedett saját vigyázatlanságának és a cséplőgépnek ezen újabb szerencsétlen áldozata.

Életunt CSŐSZ. F.-Gyarmaton Kis Bálint 73 éves öreg csősz fegyverével főbelőtte magát. Tettét életuntságból követte el.

Popp Alajos gőzfürdőjében f. hó 16-án hétfőn d. u. és kedden 17-én egész napfolyamán kazánjavi- tás miatt a gőzfürdő zárva van.

Gyulai élet.

Épen a mosolygó őszi napokról akartam írni és a patika sarkon megjelent gesztenyesütő és a piaczon megjelent dércsipte kökényről — mint az időjárás csalhatatlan kifejezőiről — azt a fenomamalis újdonságot akartam konstatálni

Közgazdaság.

Adatforgalom Ausztria és Magyarország között.

hogy ősz van. Szép mosolygó őszi napok, mélyé' ken kellemesen simogatja hátunkat az őszi nap sugár az überziehert. Ezekről a mosolygó őszi napokról akartam irni, de mert köztudomás sze rint az időjárás a krónikást mindig megtréfálj úgy most is, mire a pennám hegyére szúrtam az „őszi verőfényt“, rögtön beborult és esik esik vigasztalan szürkeséggel, barázdákat vonv végig az átizzadt ablakokon, főleg pedig lenyom ván az ember kedélyét o-án alul — 5 fokra.

Az esőben morozus lesz az ember, föképe pedig nem tud krónikát irni. Ilyenkor legoko sabb lenne, ha az embert is felruházta volna természet a medve kiváltságaival.

Tudniillik a medve elalszik télire. Milyen szívesen elaludnánk mi is télire. Először is nem kellene a télirevalóról gondoskodni, lám a med vének nem fáj a feje, hogy milyen meleg bún dát csináltasson magának télire és ifjú bocsai nak. A medve uraim boldog ember. Egész télen alszik s egyéb gondja nincs, mint megjelenn arra a pontos időre, amikor az összes újságok ban megjelenik a róla szóló személyi hir, hogy felébredt és vége a télnek.

Hát ha ilyenkor az összes újságoknak sza- bad a medvével foglalkozni, miért ne szabadn nekem most, pláne ha medvéről szólván, meg emlékezem a mi saját külön medvéinkről, melyek még medvébbek a medvénél is. Erdei maczkóról ugyanis nem irta még meg egy tér mészettudós sem, hogy gyertyaszentelő utáni 4o napnál tovább aludt volna, ellenben a mi saját külön medvéink már nagyobb rekordot értek el az alvásban.

Alusznak, olyan jóizüen, édesdeden alusz nak, hogy szinte sajnálom őket megpiszkáln Tente, baba, tente! Jöjjön el a ti gyertyaszen telötök és sült galamb repüljön a mi szájunkba de okvetlen belerepüljön, mert utána nyuln nagy fáradság volna. S ha eljön majd csak ugyan az a boldog kor, hogy gyertyaszentelőj lesz a mi medvénknek és sült galambok fognak repülni, — (de ismétlem, egyenesen a szánkba repüljön) — akkor . . . akkor talán én sem fo gok esőről, medvéről, sült galambról irni, ha nem örömmel fogom konstatálni, hogy a gyulai gymnázium immár felépülvén, a sokáig alvó torna-egylet ügye is kezd ébredezni.

Addig pedig mélyen tisztelt „saját külön medve uraink, méltóztassanak csak tovább aludni. Aludni igen jó, különösen rósz időben Én is szívesebben' aludnék most, de nekem krónikát kell még irni.

A krónikámnak erre a felére azt akartam czimül irni, hogy „alperesek öröme“, de miután eszembe jutott, hogy ezen a réven „felperesek bánat"-ának is adressálhatnám, hát nem írtam [semmit.

Az alperesek ugyanis rendkívül örültek ; héten, mert költözött a törvényszék és a járás bíróság. Stráf-szekérre kerültek az akta-csomók és a polgári rendes perek szüneteltek egy darab időre, legalább is addig, mig a régi tör- vényszéktől az uj palotába kocsiztatták őket — förö-nére minden igaz szivü alperesnek.

Most már a rabok is oda át vannak, kényelmes, világos, jól levegőzött, szóval igazi comforttal ellátott lakásaikban. Bizony sok becsületes embernek nincs olyan lakása, mint a tisztelt rab uraknak. De hát ne irigyeljük tőlük.

Tegnap szentelték fel az uj tárgyaló-termet is. Tegnap volt az első végtárgyalás. Milyen kár, hogy a Stróbel-féle szenzácziót nem napolták el annyira, hogy az uj palotába lehetett volna tartani-. Egyúttal mindjárt a karzat hord képességét is megállapíthatták volna.

Mert hát szenzáczió, ez kell a népnek'. Egy Stróbel tárgyalás a maga undokságával mindig nagyobb érdeklődésre számíthat, mint egy szép szónoki előadás. Azt tudja élvezni mindenki ennek finom élvezetében csak a kiváltságosok vesznek részt s azért fogadni merek, hogy 16-án a megyegyűlésen az alispán leleplezési beszédje nem csraál város-szerte olyan nagy érdeklődést, mint a milyet a Stróbel-féle bünpör vég- tárgyalása keltett.

Gyilkosság, szenzáczió, — ez kell a népnek, „nem a szabadság.*

Egyébként, ha már a megyeháza nagy termébe kalandozott a pennám, meg nem állhatom, hogy a közgyűlés mellett arról a másik gyűlésről is ne emlékezzem meg, melyet Cziráky grófnő az Orökimádás temploma ügyében hivott össze.

Lányok, bohó, kedves kis leányok, a kiknek mindig tánezon jár az eszük, kezdenek is kombinálni és egy örökimádási templom-bál hatalmas körvonalai lebegnek álmodozó szemeik előtt.

De hát ez még kérdések kérdése, s bálról egyelőre nem karczolhatok frou-frous olvasónőimnek.

Alusznak a bálügyek is, mint a gimnázium és a torna-egylet.

Az állatok, állati nyers termények stb. Ma gyarország és Ausztria közötti kölcsönös forgalmá nak szabályozása tekintetében a két állam kormá nya között uj megállapodás jött létre, minek foly tán a földmivelésügyi minister az Ausztriába vall állatkivitel, úgy szintén az onnan való állatbehoza tál tárgyában kiadott rendeletéit hatályon kívül he lyezte és a kérdést illetőleg uj rendeletét adott k melynek a nagy közönséget érdeklő pontjait a kö vetkezőkben ismertetjük :

1. A£monarchia egyik államából származó álla tok a másik államban általában elvileg nem kezel hetők máskép, mint a saját területéről származó hasonló szállítmányok.

Ehhez képest az egyik állam járványmentes területeiről származó egészséges állatok a másik állam területére akadálytalanul bevihetők és ha oda egészségesen érkeznek meg, szabad forgalomba bo csáttatnak.

2. Ausztriába, vagy ezen keresztül irányított ovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések szabályszerint marhalevelekkel látandók el. Lóra é szarvasmarhára vonatkozó marhalevél csak egy állat ról, a többi állatra vonatkozó marhalevél több állatról is szólhat.

3. Marhalevelet Ausztriába, vagy azon kérész tül irányítani csak abban az esetben szabad, ha az állatok származási helyén, vagy az ezzel szomszédos községekben az elszállítást megelőző 40 nap óta sem keleti marhavész, sem más oly ragadós állati betegség nem uralkodott, melyre nézve a bejelentés kötelezettsége fennáll és mely a szállítandó állatfajra átragad.

Ellenesetben az állatok szállítására esetről esetre a földmivelésügyi minister ad engedélyt.

4. A marhalevél kezelők a marhalevelek kiállításánál a vasúti szakértők pedig a vizsgálat t élesítésénél a marhaleveleket az előirt szövegű egész ségi bizonyitványnyal külön dij nélkül ellátni kötelesek. Az egészségi bizonyítvány 8 napig érvényes

5. Az állatok megvizsgálását a felrakó állomásokhoz kirendelt szakértő állatorvosok teljesítik

6. Állatforgalmi szempontból rendszerint miniden község önálló egységet képez. 350 négyszög kilométernél nagyobb határral biró községeket a földmivelésügyi magyar kir. miniszter kivételesen kisebb állategészségügyi kerületekre is feloszthat, valamint nagyobb elkülönített állattelepeket önálló kerületeknek nyilváníthat.

7. Ha az egyik állam területéről a ragadós tüdőlob, száj- és körömfájás, a sertésvész vagy más ugyanolyan mértékben veszedelmes betegség az állatforgalom utján a másik állam területére be- hurczoltatott, ezen utóbbi kormányának jogában áll a fertőzött szállítmány származási helyének köz- gazgatási kerületéből (járás, város) az illető betegség iránt fogékony állatnemek bevitelét a járvány megszűntéig korlátozni, vagy megtiltani.

Az igy forgalmi korlátozás alá vett magyar területről Ausztriába, csakis az osztrák kormány engedélyével szabad szállítani.

7. Ha valamely szállítmányban ragadós állati betegség jelenléte állapittatik meg, a szállítmány

isszakűldendő, esetleg a fél kifojezett kívánatéra,! annak azonnali levágás utján értékesítése megengedhető.

8. A betegség megállapitásánál a származási hely államának szakértője közremüködhetik, ha 24 órá alatt a helyszínén megjelenhet. — E őzéiből Bécsben egy m. kit. állami föállatorvos áll a magyar szállítók rendelkezésére, Gráczban pedig a szombathelyi kér. állami állatorvos kívánatra megjelenik a vizsgálat foganatosítása végett.

nek és midőn már igen hangosan suttogtak Békésen az emberek, elérkezettnek látta az időt a becsületében megsértett férj a közbelépésre, és ez évi május 2-án este 9—10 óra tájt nem is sejtve, az asszony mulatott a szeretővel, midőn döngette az ajtót a férj. Az ideál monekülni akart, ámde a férj béresei megfogták és a bosszús férjjel együtt megkötözték még pedig a nő ágyához, ahol barátságos kézlegyintéssel érintette a férj az ideált és elküldött annak felesége után, aki rémülve látta boldog férjét szeretője ágyához kötözve, honnan csak hosszú rimánkodásra engedték el. Ezért kerültek e hó 12-én végtárgyalás elé, mikor is Tóth Ferencz közvádló és Jantsovits Emil meghallgatása után a kir. törvényszék a férjet s társait felmentette, mi ellen a kir. ügyész hivatalából kifolyólag fellebbezett.

ellen csőd aki gondérdekelve

Törvényszéki csarnok.

A jogkereső közönséget értesitom, hogy a yulai kir. járásbíróság f. évi október hó 11-étől ezdve az Erdélyi utón levő törvényszéki épület földszinti részében, a főbejárattól jobbra eső helyiségbe költözött át, működését ott folytatja. Gyula 1899. okt. 12. Fekete, kir. járésbiró.

Joggyakornokok. Ritoók Zsigmond nagyváradi ir. ítélőtáblái elnök Durkó Gábor békési és Rácz János gyulai végzett joghallgatókat díjas joggyakor- okokká nevezte ki.

Az első tárgyalás. Hatóság elleni erőszak büntette miatt tartott Spacht Ádámné mező-berényi lakos ellen hozatott meg az uj palotában e hó 14-én az első büntető Ítélet. Elnök V. Szakmáry Arisztid; birák Hubay Lajos, Lehoczky Vilmos |jegyző Weinman Viktor. A közvádlói tisztet Tóth Ferencz kir. alügyész töltötte be. A bizonyítási eljárás befejezte után a kir. alügyész az Eg áldását kérte a kir. törvényszék működésére és az ügy érdemében indítványozta, hogy a terhelt azon tényéért, mikép Uszkai Károly végrehajtót hivatalos kötelessége teljesítése közben lökdöste, tettleg bántalmazta, a btkv. 165. §-ába ütköző, hatóság eni erőszak büutettében bűnösnek mondá ki a ír: törvényszék, dr. Mázor Elemér védő ügyvéd meghallgatása után: 1 napi fogházra ítélte a nyel- ves asszonyt, ki államköltségen fogja megszemlélni uj palota börtönét és holnap délután Mező- Berényben újságolja a látottakat.

A poruljárt seladon. Ifj. Jonczos András a maga módja szerint udvarolgatott Kocsor János feleségéAz uj büntető eljárás.

Irta: Dp, Mérő Samu,

(Vége.)

Az esküdtbirói tiszt teljesítése épen olyan állampolgári kötelesség, mint az adófizetés, katonáskodás, vagy a tanuságtétel; tehát az esküdtnek semmiféle jutalmat sem lehet követelnie, sőt önkéntes ajándékot sem szabad elfogadnia. Azt azonban már nem követeli meg az állam, hogy teljesen díjtalanul töltse el idejét, vagy saját pénzén utazzék; ezért az esküdtbiróság elnöke annak az esküdtnek, aki kéri, napdijast állapit meg. Még pedig helyben lakó esküdtnek legfeljebb 4, vidékinek pádig legfeljebb 6 korona állapítható meg minden napra; ezenfelül, aki vidékről jött, Il-od osztályú vasúti dijat és mérsékelt kocsibért kap.

Az esküdtbiróság elnöke a főtárgyalásra 30 lesküdtet idéz meg. Ha 26-nál kevesebb jelent meg, akkor azonnal beidéznek annyi helyettes esküdtet, hogy 26-an legyenek. Ezután az elnök megkérdezi a feleket és-esküdteket, hogy forog-e fenn olyan ok, mely miatt a törvény valamelyik esküdtet a kérdéses bűnvádi ügy elintézéséből kizárja. Erre a kérdésre miudegyik esküdt megfontoltan és a valóságnak megfelelően tartozik [válaszolni, mert ha elhallgatja, hogy reá nézve alamely kizárási ok fennforog, akkor 50 koronánál 1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetik. Ezért jó megjegyezni, hogy a következők vannak kizárva, hogy ne lehessenek esküdtek egy bizonyos ügyben : a sértett, a feljelentő, aki ro- lona a vádlottnak, sértettnek, vagy ezek ügyvédé- ek, aki a vádlott elitéltetésétől vagy felmentésétől hasznot remél, aki abban az ügyben tanú vagy szakértő, ki nem ért jól magyarul, aki I vagy büntető eljárás van folyamatban, okság alá van helyezve.

Miután igy kizárták azokat, akik vannak, vagy megbízhatatlanok, még legalább 24 esküdtnek kell maradnia. Ha ennyi érdektelen nem maradna és a felek nem egyeznek bele visz- szavetési joguk korlátozásába, akkor beidéznek még annyi helyettes esküdtet, hogy 24-en legyenek.

Mikor a szükséges létszám megvan, az egyik törvényszéki biró mindegyik esküdtnek külön papir- [szeletre irt nevét felolvassa és a bíróság asztalán levő urnába teszi. Ebből az elnök kihúz egy-egy papirszeletet, felolvassa a zárt nevet és megkér- ezi a kir. ügyészt és a vádlottat, hogy az illető esküdtet elfogadják-e? — E kérdésre előbb a kir. ügyésznek, utána a vádlottnak „elfogadom*, vagy Jvisszautasitom“ szóval kell nyilatkoznia. A nyilatkozatokat adni nem szabad. Aki azonnal nem válaszol a kérdésre, úgy tekintik, mint aki az illető esküdtet elfogadja.

A tizenkettőn felül ott levő esküdteknek felét a vádló, felét a vádlott utasíthatja vissza. A törvény a vádlottnak azt az előnyt adja, hogy páratlan számból ő egygyel többre gyakorolhatja a visszautasítást. Ha egy ügyben több vádlott van, ők együttesen utasíthatnak vissza annyi esküdtet, mint amennyit a vádló egy maga. A visszavetés jogának gyakorlásait a vádlott védőjére bizhatja.

Miután az elnök 12 olyan esküdt nevét húzta ki az urnából, a kiket egyik fél sem utasított visz- sza, vagy ha a felek visszautasitási jogának kimerítése után, a tizenkettőből hiányzó esküdtek neveit kihúzta: az esküdtszéket megalakitottnak mondja ki. Hosszabb ügyeknél még egy-két pótesküdt nevét is kihúzzák, hogy ha netalán valamelyik esküdt hirtelen megbetegednék, legyen aki helyettesítse.

Ha egy napra több ügy tárgyalása van kitűzve, az esküdtszéket minden ügyben újra kell megalakítani. Minélfogva azok az esküdtpolgárok, akiket az egyik ügyben visszautasítottak s igy ez ügyben ott semmi tenni valójuk sincs, az elnök engedelme nélkül nem távozhatnak el a bíróság épületéből, hogy a következő ügynél kéznél legyenek.

Miután az esküdtszék megalakult, mindenki feláll és az elnök felolvassa a/ esküt, melyben az foglaltatik, hogy az illető ügyben az esküdtek kötelességeit hiven fogják teljesíteni, a tárgyalás egész menetét figyelemmel kísérik, ezen ügyről határozatuk kimondása előtt mással, mint esküdttársaikkal, egy szót sem váltanak, pártatlanul, igazságosan és a törvény értelmében határoznak. Erre mindegyik esküdt jobb kezét a szivére téve, ezt válaszolja : „Esküszöm, Isten engem úgy Regéljen !„ Az az esküdt, aki azt állítja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik — például a

\