Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

Lapunk mai számában közölt »Magyar vasúti forgalmi részvénytársaság« hirdetményét ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. A mezö-berényi kettős körösi vashid ügyében a minister leküldte az iratokat a vármegyére kie­gészítés végett. Ugyanis a miniszter Mező-Berény határozatát, melylyel a 20,000 frtos hozzájárulását mondotta ki, a terveket s a nyilatkozatot a vám- szedési jog gyakorlására nézve kéri felterjeszteni. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap dél­előtt tartott igazgató választmányi ülésében a Borsföldi lemondása folytán üresedésbe jött kér- tészi állásra kilencz pályázó közül szavazattöbbség­gel Ásványi József okleveles kertészt választották meg. A vármegyebeli • községek által jutalmazásra érdemes cselédek és mezei munkásokról szerkesztett névsor, az ötös jelölés tételére dr. Zsilinszky Endre, Sztraka György és Szalay Józsefből álló bizottság­nak adatott ki. A temesmegyei gazdasági egylet­nek, az állami kötelező tűz- és jégbiztosítás létesí­tése érdekében kelt átiratát, a biztosítás érdeké-j ben régebben kiküldött bizottságnak adták ki. A szegedi kiállításon a gazdasági egylet által rende­zendő tárlat rendezésére a választmány Zlinszky István titkár mellé Omaszta Eleket alkalmazza, tiz napra útiköltségen kívül 30 forint tiszteletdijat szavazván meg nekie. A földmivesiskolánál ürese désbe jött egyleti alapítványi helyre a választmány Lipták György csabai földmives fiát választotta meg. Végül dr. Fábry Sándor alispán, ig. választ­mányi tag benyújtotta Békésvármegye közegészségi egyesületének éves mezei cselédek és munkáslállá­sokra vonatkozó szabályrendeleti tervezetét, kérve, hogy azt bebatólag tárgyalni és arra nézve véle­ményét, esetleg módosításait vele, mint a köz­egészségügyi egyesület elnökével közölni szíves­kedjék, mert az lenne az óhajtása, hogy ezen tervezetet a gazdasági egylettel a törvényhatóság egyetértve hozza meg, illetve a közegészségügyi egyesület s a gazdasági egylet egy közös emlék­iratban mutasson a nagy horderejű kérdésre, kérve annak az illetékes helyen való elfogadását. — Az igazgató választmány köszönettel veszi a figyelmet, melyet a vármegye alispánja mint minden alka­lommal, úgy most is az egylettel szemben tanúsít, midőn főleg a mezei gazdákat érdeklő ügyek ke­rülnek elintézésre, — a jelen alkalommal is a sza­bályrendeleti tervezetet, az állásfoglalás és véle­ménynyilvánítás tekintetében magának szabadkezet hagyván, elfogadja s annak tárgyalására annak idején — lehetőleg minél előbb, bizottságot küld ki; a bizottság tagjai lettek: Zsilinszky Endre dr. elnöklete alatt: Beliczey István, Hajnal István dr., Ursziuyi Dezső, Beliczey Géza, Kocziszky Mihály és Zlinszky István. Kórházi és építkezési bizottsági ülések. Az elmegyógyintézet és uj kórház folyó ügyei folyto­nosan foglalkoztatják a bizottságokat. Augusztus hó 30-án az építkezési bizottság tartott ülést, hogy több apróbb, az építést vezető mérnök által elő­terjesztett folyó ügyet elintézzen, augusztus 31-én pedig a kórházi bizottságnak volt ülése, a melyen az alispán jelentette, hogy gróf Wenckheim Géza a kápolna épitésro adományozott 1500 frtot a vár­megyei elmegyógyintézeti pénztárba befizette. E nemes adományért a bizottság jegyzőkönyvileg fe­jezi ki hálás köszönetét. Ezután dr. Berkes Sándor, kórházi igazgató főorvos bemutatta a házi élelme­zéshez czikkek szállítására hirdetett pályázat foly­tán beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatok közül a hússzállitásra beérkezett 4 ajánlatból Neumann György gyulai mészáros ajánlata fogadtatott el. A hentes czikkekre beadatott két ajánlatot — azon­ban egyik sem lévén előnyös — a bizottság uj ajánlattételre hívja fel az illetőket. A fűszerfélék szállítására vállalkoztak 4-en, ezék közül Lusztig Adolf gyulai kereskedő tette a legolcsóbb aján­latot, a melyet a bizottság elfogadott. A kenyór- szállitásra a 3 ajánlattevő közül Frailer István ajánlata fogadtatott el. A lisztszálIitást a 2 aján­lattevő közül Keisner Zsigmond gyulai lakosnak adta ki a bizottság. A zöld ■ főzelékek szállítására egyedül Wertheim Simon vállalkozott s vele a szerződés meg is köttetett. A száraz főzelékekre nem érkezvén be kedvező ajánlat, annak házilag leendő beszerzését mondta ki a bizottság. Az italok szállítására benyújtott 2 ajánlat közül, a bizottság a Weisz Mór és társa gyulai ezég ajánlatát fogadta' el. — Köszönet szavaztatott Tarnay Józsefnek, a ki 10 kötet és Hrabovszky Gézának, a ki szintén 10 kötet könyvet adományozott a közkórház könyvtára részére. Az elmegyógyintézet benépesítése tekinte­tében a bizottság már most feliratot intéz a bel­ügyminiszterhez, a melyben jelzi, hogy az intézet a folyó évi október hó első napjaiban meg fog nyittatni s a benépesítéshez körülbelül 250 elme­beteg leküldésére lesz szükség. A megnyitás és a beteglétszám pontos adatairól annak idején táv­iratilag fogja értesíteni a belügyminisztert. A polgári kör bálja, habár a hűvös este követ­keztében a teremben tartatott meg, egyike volt is­mét a polgári kör nagysikerű mulatságainak. Az ér­deklődés, mely a kör minden mulatsága alkalmával nyilvánult, most fokozatosabb mérvű volt, különö­sen a hölgyközönség részéről, mely érdem a kör általánosan szeretett igazgatójának tudható be, a mennyiben fáradhatatlan buzgalmával igyekszik a polgári kör báljainak amúgy is jó hírnevét, erősb- biteni. — A nyolezórakor kezdődő kedélyes mulat­ság, a reggeli órákig tartott és volt dolog a Jóska bandájának, az igazgató példáján neki tüzesedett fiatalságnak az ujrákat huzni. — A jelen volt höl­gyek névsora: Asszonyok: Bekker Györgyné, Do­monkos Jánosné, Hoffmann Ferenczné, Horváth Ist­vánná, Kovács Imréné, Licska, Józsefué, ifj. Mol- doványi Istvánná, Niedermayer Szidónia, Kernele Józsefné, Sál Istvánná, Szabados Józsefné, Tar Gyuláné. Leányok: Bauer Margit, Bekker Nelli, Csizmazia Ilonka, Domonkos Erzsi, Hajós Irén (Budapest), Horváth Gizella, Licska Mariska, Mol- doványi Tcrézke, Niedermayer Gizella, Kernele Mariska, Szabó Erzsiké (Mágocs), Tar Irma, Tóth Julcsa, Tóth Erzsiké, Weimann Gizella. Felülfizet- tek: Bekker János 1 frt, Licska József 1 frt, Messin- ger Ignácz 1 frt, Kovács Imre 50 kr. Ifj. Endrész András 50 kr. Kiknek a kör, tekintve a jótékony czéll, ez utón is köszönetét mond. Halálozás. Ozv. Biluska Jakabné szül. Pap Anna, városunk régi polgárnője, folyó hó elsején 80 éves korában meghalt. Halálával több gyulai tekintélyes család borult gyászba. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békével ! Az arad-békési evang. egyházmegye, kedden, folyó hó 5 én Csabán közgyűlést tart, a melynek érdeklődést keltő tárgya Koren Pálnak, az esperesi állásról való lemondása. Egyházi s némely világi körökben mindent elkövetnek, hogy Korent lemon­dása visszavonására rábírják ; ha ez nem sikerülne, több mint valószínű, hogy újra megválasztják, de az nagyon kétséges, sőt akik Korén megalkuvást nem ösmerő erős charakterét ösmerik, kizártnak tartják, hogy Korén az esperesi tisztre tovább is vállalkozzék. Az időjárásról most már csak krónikáiról kö­telezettségből írunk, rezignáczióval konstatálva, hogy a lezajlott héten sem volt egy szem esőnk sem. Pedig majdnem minden nap, hol a hajnali, hol az esti órákb >n szépen beborult, de az utolsó pillanat­ban, amikor már biztosra vettük az esőt, a szél szét­zavarta a fellegeket. Ho.-y milyen veszedelem me­zőgazdasági szempontból a roppant szárazság, azt lapunk múlt heti számában elpanaszoltuk ; termé­szetesen mennél tovább tartó, annál károsabb. A tengerire különben most már eshet akár vizözönnyi menyiség, urra annyira elkésett, hogy gazdáink nagy része a héten kezdi törni is. Elkésett — és talán több kárt, mint hasznot okozna az eső a szőlőre is. t. i. arra a minimális mennyiségre, melyet a (Bok­széra s a szárazság meghagyott, ellenben nagyon ikellene az eső a szántásra s a kiállhatatlan nagy por leverésére. A füzes gyarmati irnokválasztás. Makai Már­ton füzes gyarmati községi Il-od írnokká történt megválasztása ügyében a közig, bíróság elvi jelen­tőségű döntvényt hozott. Ugyanis kimondotta, hogy ha az Írnokot per analogiam a képviselőtestület je­löli, a választást a választó közönség gyakorolja, mivel a jelölést teljesítő képviselőtestület természet­szerűleg nem választhat. S igy most kétféle gya­korlat nyert szentesítést a megyében, mert a m. kir. belügyminister pedig egy más ügyből kifolyó­lag kimondotta, hogy a képviselőtestület jelölhet s választhat is. Az Őszi Vásárra— leszámítva a fulasztó nagy port — kedvező idő van, de az vajmi kevéssé len­dít a vásár sikerén. Sertésfelhajtás — amint az kü­lönben előre látható volt — egyátalán nem történt, — a szokottnál kisebb volt a juh felhajtás is. A szarvasmarha vásár is gyöngébb volt a nyárinál, tetemesen hanyatlott a lovak ára. A belső vásárnak úgy a kereskedő miit az iparos osztály a legkisebb várakozással néz eléje, pedig mind két osztályra nagyon ráférne a legjobb vásár. Késztetés vásári jelentésünket különben -közgazdasági rovatunkban közöljük. Voniga Dávid lelkész. A temesvár-gyiroki gör. kel. egyház Voniga Dávid városunk szülöttét lel­késznek választotta meg. Voniga Dávid jeles kép­zettségű fiatal ember, 1891 ben végezte a theoló- giát, azóta mint újságíró működött, előbb erősen túlzó nemzetiségi velleitásokkal, utóbb azonban ki­ábrándulván, nemcsak szakított ezen iránynyal, ha­nem valósággal üldözte azt. Saját kiadásában szer­kesztette Világoson a „Gazeta“, Gyulán a „Lumina“ czimü hetilapokat. 1893-ban „Szerelem és fájda­lom" czimen egy költeménykötetet adott ki. „Az egyházpolitikai törvényjavaslatok ellen inditott moz­galmakról“ irt egy terjedelmes könyvet. Dr. Elef- terescu bukaresti egyetemi tanárral közösen „Ta­nulmányok" czimen több életbölcseleti czikket tar­talmazó kötetet irt, majd a temesvári „Dreptateu" czimü politikai napilapot és a „Foaia de Duminesca" czimü hetilapot szerkesztette két éven át. (1895— 1896.) Később az aradi „Tribuna Poporuliu" nál működött. Tavaly Aradon „A spiritismusu-ról irt s adott ki könyvet és ez oda vezetett, hogy az aradi lap és a köréje csoportosult ultranacionalisták ellen »a Tribuna Poporuliu konyhájából« czimen 1200 példányban két heveshangu röpiratot irt és adott ki. „Az ember morális viszonyai" czimü könyve legközelebb jelenik meg. A gyulai csizmadia iparos ifjak folyó hó 17 én ifj. Ludvig József házánál a gyulai első zenekar köz­reműködése mellett zártkörű tánczvigalmat rendez­nek. A rendezőség : Bujdosó József, Dávid József, Junászka Mihály, Néveri Antal, Szabó József, id. Szabó János, ifj. Szabó János, Klinkovits János, Gyepes Gáspár. Belépti-dij: személyenként 1 kor kezdete este 8 órakor. Nagy lopás hire tertedt el a héten Gyulán. Az volt a hir, bogy Magyar Gyula nagyoláhvárosi tusculánumát kirabolták s onnan 35000 frtot vittek el. A hir ilyen állapotban nem felel meg a való­ságnak. Lopás tényleg történt, de az ipse el van csipve, a lopott összeg és egyéb értéktárgyak pedig a lopási művelet alatt megkerültek. B. István, Ma gyár Gyula volt inasa igen jól ismerte a házban a járást s a háziúrnak azt a szokását, hogy vacsora után a ház előtt az utczán szokott ülni. Ezt fel­használva 29-én este 8 órakor óvatosan bemászott. a vadaskert utcza felől, bement a nyitott ajtón és az íróasztal alsó zárkáját kifeszitvén, a benne levő csavarokkal odaerősített kis vasládikót kifeszitette onnan, melybon 530 frt készpénz, 5368 frtos betéti köuyv, 100 drb arany és 150 frtos malachitbetétes arany irón, több értékes ékszer, melltü, gyűrű és egyéb értékek voltak kőrülbelől 9000 frt értékben. A lopott szekrényt kinyitni nem tudta és elhelyezte az udvaron levő fagyalbokorban azon szándékkal, hogy onnan azt éjjel elviszik előre megbeszélt terv szerint T. Istvánnal, Magyar jelenlegi inasával együtt és azt majd felbontva, tartalmán megosztoz- kodnak. T. István azonban nem mert belemenni a lopásba, különösen mikor látta, hogy a háziúr ész­revette a lopást és lármát csapván, jelentést tett a rendőrségnél, mely vallatóra fogta a mostani inast, ki töredelmes vallomásában elárulta a főbünöst és azt is, bogy már többször csentek el apróbb ér­tékeket a házban együttesen. A rendőrség rögtön kutatást rendezett a helyszínén, ott megtalálta fel- bontatlanul a vasládikát. A tettes B. István és T. Istvánt pedig elfogta és átaladta az ügyészségnek, kik daczíra a nem sikerült lopásnak, szigorú bün­tetést nyernek hűtlenségükért. Szökés a kórházból- Sreba Mari kórházi ápolt, elmebajos nő pénteken éjjel valahogyan kiszaba­dult zárkájából és szökni akart a kórházból. Föl­mászott az udvar felől a kórház tetejére, és a több ölnyi magasságból leugrott az utcza kövezetére — Természetesen nem tudta szökését megvalósítani, mert az ugrás következtében olyan belső zuzódást szenvedett, hogy nem birt a földről fölkelni. Úgy szállították a szerencsétlen őrültet vissza a kór­házba, hol most súlyosan sérülten eszméletlen álla­potban fekszik. Megserétezett béres gyerek. Schríffert József kis-csikóséri tanyáján Mány Mojsza béres gyerek teheneket legeltetett és e közben ingerkedett és csufolódott a szomszéd dűlő csőszével. A csősznek se volt több esze, mint a béresgye­reknek és indulatba jővén a csúfolódásra meg­fenyegette a fiút, hogy rá fog lőni, ha nem hallgat el. A fiú nevetve csufolódott tovább, mire a csősz vakdühében lekapva válláról a puskát, rá lőtt a fiára. A fegyver seréttel volt töltve s az egész töltény 100—150 sörétszem, mind bele fúró­dott a fiú ezomjába, ki jajgatva terült el a tarlón. A csősz maga jelentkezett, ellene a bűnvádi eljárás folyamatba tétetett, a fiút pedig súlyosan sérülve a kórházba szállították. Lövések a vásárban. Szenzácziós gonosztett foglalkoztatja most a rendőrséget a vásár alkalmá­ból. Morár János seprősi lakos lovakat hozott u gyű1 ai vásárra és a kőrgát mellett lefeküdvén el­aludt. Este 10 óra után arra ébredt fel, bogy kö­rül van fogva marezona alakokkal, akik fenyege­tőzve, pénzt követelnek tőle és a lovait igyekeznek elüldözni. Morár segélyért kiáltván, dulakodni kéz dett a rablókkal és torkaszakadtából igyekezett lár­mát csinálni, mire több vásártéri alvó felébredt és arra felé tartott, mit a rablók észrevevén, kereket oldottak, de bosszúból közelről 5 lövést tettek re volverből Morár felé. Az öt közül egy ezombján súlyosan meg is sebezte őt. A megtámadott gazda leírásából minden jel azt mututja, hogy a rabló­banda nem más, mint Lakatos János, más néven „Piczi czigány," rendőrileg jól ismert közveszélyes alak és bat czigány társa, kiket el is fogott a rend­őrség, de vallani nem akarnak. Esküvő. Kliment György csabai birtokos szép leányát Erzsikét múlt szombaton vezette oltárhoz Kátay Lajos gyulai törekvő fiatal könyvkötő. Színészet Szarvason czimü múlt heti hirünkre szarvasi tudósitónktól a következő sorokat vesszük : A szarvasi színházban játszó Micsey társulat, mely a kecskeméti színháznak is állandó társulata, egyike a legjobb vidéki társulatoknak. Primadonnája Ka­posi Józsa, ki Debreczenben 3 évig gyönyörköd­tette a közönséget, gyönyörű csengő hangja van, mely a vidéken ebben az időben csaknem páratla­nul áll, s elég az ő nagy talentumának megismeré­séhez annyi, hogy a debreczeni lapok annak idején Réthy Laura fölé helyezték, ki pedig még most is kiváló színésznő, hát még ezelőtt 10—12 évvel. A város valóságos lázban van s a színház ha Kapossy fellép annyira megtelik, hogy már előző napokon kell a jeg\ékről gondoskodni. A társulatnál van Szentes János is, ki szintén a debnezeni színház­tól szerződött át a kecskemétihez, azután Barts Aranka, a kiváló altista, továbbá Gömöry, Rajz, Kemény, kinek baritonhangja elragadóan szép, Kürthy Sarolta, Szirmay Olga stb. stb. Mindezeket pedig azért hozom fel, hogy a múltkori czikkét a |Békés"-nek megezáfotjam. lligyjo el a t. czikkiró: ur, hogy ha valami színtársulat elvetődik mifelénk, nem következés, hogy a gyulainál sokkal jobb ne, legyen 1 . Tűz. Békésen a Roszerdőn ismét tűz volt. Nincs hét, hogy erről ne referálnánk s most már igazán itt az ideje, hogy a hatóság komolyan fog­lalkozzék a békés-roszerdei tüzekkel, melyet vak­merő gyújtogatok csinálnak. A múlt héten csak 3 gyújtogatás volt itt. Budai István az egyik káros, kinek takarmányát az idén harmadszor gyújtották föl, ugyancsak az nap Nyíri Sándor és Illés Mihály kazlai lettek elhamvasztva. A csendőrség éjjel-nap­pal keresi a gyujtogatót s jó lenne a hatóságnak is dijat tűzni ki a kártékony ember-állat fejére. A csabai egyetemi ifjak bálja. A csabai egye térni hallgatók nagysikerű bucsubálat rendeztek csütörtökön este a „Széchenyi"-ligetben. Számra nézve nem volt ez a mulatság elsőrendű, de a közönség kvalitása, a kiváló virágos hangulat, a fiatal egyetemi hallgatók fáradhatatlan tánezbuz- galma és a csabai szép lányok csillogó szemei nem egy ott levő fiatal emberre nézve fogják nehezen feledbetővé tenni ezt a sikerült estélyt. Valamint a nem sokára Csabáról az „Alma mater" kebelére távozó ifjúság is kellemes emléket fog hagyni a csabai tánczosnőknél, mert jól is, sokat is tánczol- tak s a mulatságot is sok rutinra valló figyelemmel rendezték. Annyi bizonyos, hogy az ottlevő csekély számú gyulaiaknak nem sok ilyen kedves muri kellene ahhoz, hogy „csabapárti‘-ak legyenek s a fehér asztalnál máris olyan nagy barátkozást fej­tett ki a két ellentábor, hogy reggel felé nem sok a hija, hogy át nein akarták czipelni a gyulaiak a törvényszéki palotát Csabára, a csabaiak meg a vasúti indóházat Gyulára. A souper különösen — Gyulán csak ritkán ismert — kitűnő jó hangulatban ment s a végtelenségig terjedni kezdő 'soupercsár- dást a mamák közbelépésére is alig akarta befe­jezni a jókedvű ifjúság. Az első négyest 20 pár tánczolta. — Jelenvolt hölgyek: Badics nővérek, Kocziszky Ella, Pándy Erzsiké, Szalay nővérek, Zinnern Olga, Reisz Aranka, Kugel Irén, Fuchs Ella, Jung Ilona, Igaz Pálné, Badics Elekné, Eördögh Kózsika (Gödöllő), Omazta Jolán, Spett Giza (Bécs), Deutsch Aranka, Taub Ilonka, Szalay Józsefné, özv. Jeszenszky Miklósné, Reisz Kál­mánná, Kocziszky Jánosné, Kugel Sámuelné, Révész nővérek, Taub Adolfné, Révész Fülöpné, Zinnern Jánosné, Dr. Szondy Lajosaé. Az újvárosi olvasókör zászlófelavatása ünne­pély alkalmából, a gyulai polgári kör nevében Hoff­mann Alajos igazgató beküldött 5 frtot, a nagy ma­gyar városi olvasó kör 5 frt és A. Schriffert József az esteli tánczmulatságon feiülfizetett 50 krt. Fogad­ják hálás kÖ8zönetünket. A rendezőség, A csorvási csodadoktor. Bokszot gyűlt meg már a baja a hatóságokkal a csorvási csodadoktor­nak, Mészáros gazduramnak, a faraiért paczienseit gyógyitgatja; de mind hiába, messze földről zarán­dokolnak hozzá a valódi és képzelt betegek, úgy, hogy egy-egy vasárnap vagy ünnepnapon egész ko­csitábor áll meg különben szép, városi külsejű háza előtt. Hiába szabadkozik, gyógyító tudományának oly messze hire van, hogy minden hatósági tilalom da­czára — kénytelen mint mondja — felebaráti sze- retetből a hozzá tóduló betegeket gyógyítani. Nem mindennapi dolog, a hogy a páczienseket meg szokta vizsgálni. Elég ránéznie a beteg körmére, hogy meg­állapítsa a bajt. Azután saját patikájából előveszi a gyógyszert, a miért aztán a felek busásan fizetnek, ír különben a csoda doktor reczepteket is, melye­ket egy időben, inig be nem tiltották, a környék­beli gyógyszerészek ki is szolgáltattak. Úgy fogott ki a csodadoktor a hatósági tilalmon, hogy a re­czepteket Bécsbe küldte, a honnan a gyógyszereket meg is kapta. Ezt látva, a Csorvás község környé­kében levő községek gyógyszerészei közül egyesek, szintén nem idegenkedtek a gyógyszerek elkészíté­sétől. Csak a napokban történt, hogy egy község­beli gyógyszerész több barátjával paraszt ruhába öltözve, elment a csoda doktorhoz és magukat meg­vizsgáltatván, reczipét kértek, a melyet bevittek egy békésmegyei község gyógyszerészéhez, a ki a gyógy­szert szó nélkül elkészítette. Az illetők feljelentették az esetet Békésvármegye alispánjának, ki ez ügy­ben szigorú vizsgálatot inditott. Gyoma községe a népkertben, mely újabban „Erzsébet liget“-nek neveztetett el, Wagner Jó­zsef csabai építőmester terve szerint, Lévai Lajos mezőtúri^ építőmester által mintegy 9000 frtba ke­rült favázas mulató pavillont építtetett. Augusztus hó 20-án a községi kertbizottság a helyszínén meg­jelenvén az elkészült pavillont a tervezővel együtt megvizsgálta, azt mindenben a tervnek megfelelő ki­vitelben épültnek találta ; az építőről dicsérőleg nyi­latkozott és némely aprólékos pótmunka elrendelése után az épületet ideiglenesen átvette. Az átvétel után a pavilion bérbeadására hirdetett árverés tar­tatott meg és Holler Bámuel gyomai vendéglős vette ki azt s már augusztus hó 27-én abban egy fényes eredményű népbálat is rendezeti, az ünnepélyes megnyitás azonban szeptember bó 17-én a „Nemzeti szövetség* ünnepélyes megalakulásával lesz egybe­kötve. Kútba ugrott. Szeghalmon T. Elek Jánosné régebbi idő óta gyötrő szívbajban szenved. E ba­jának gyógyithatlan tudatában az életunt asszony egy őrizetlen pillanatban az udvaron levő kútba ugrott, hol halálát lelte. Megölte a bika. Szent-Tornyán- Szabó Lajos gazdalegény bikákat terelt össze, melyek egyike megvadult és felöklelvén a legényt, őt nyakán sú­lyosan megszurta, úgy hogy félóra múlva elvérzett. Esküvő. Lizsáky László csabai adóügyi tiszt múlt szombaton vezette oltárhoz Galli Gyula csabai adóügyi jegyző nővérét Gizellát, A gép áldozata. Füzes-Gyarmaton saját vigyá­zatlansága folytán elgázolta a gép Eke László fiatal gépészt. A gépet akarták továbbítani egyik asztag mellől a másikhoz és e művelet alatt nem akarták kivezetni a gőzt a lokomobilból. Ez pedig abban a pillanatban, midőn Eke lehajolt a kerekekhez, egy lökést kapott a gőztől és a szó szoros értelmében összelapitotta a kerekei alá került szerencsétlen em­bert, ki azonnal szörnyet halt. Titokzatos bűneset foglalkoztatja most a szeg­halmi járásbíróságot. F.-Gyarmat határában halva találták Tucz Imre 13 éves fiút, átlőtt mellel egy csőszkuuyhó mellett, holt teteme mellett egy va­dászfegyver feküdt, ebből érte őt a golyó. Hogy aztán a golyót önmaga-e vagy gyilkos kéz röpi- tette-e a tía szivébe, hogy gyilkosság vagy öngyil­kosság forog-e szóban, arra nézve a megejtett vizs­gálat vaD hivatva felelni, egyelőre azonban mit sem tudni a rejtélyes halálról. Diákhangverseny. Mezőberény idegenben tanúló diáksága kedélyes és igen jól sikerült hangverseny­nyel fejezte be az idei szünidőt aug. 26-án. Czélja a Petőfi-házra való gyűjtés is volt s már ez okból is igen látogatott volt i nemcsak szép erkölcsi, de ugyanily anyagi sikerrel is záródott. Belenczéresi Dezső felolvasása, Piltz Emma czimbalomjátéka, Wolf József, Bleyer László szavallata, Garzó Pál, Braun Gyula, Licska Etel zeneszámai töltötték be a sikerült estély programmját, mely reggeli 4 óráig tartott a hozzácsatolt ropogós tánczczal együtt, a melyben a mezőberényi fiatalság jó kedvvel és so­kat tánczolt. Halál a lángokban. Vizes-bánom egyik tanyá­ján hajmeresztő, szerencsétlen, kinos halállal múlt ki Horváth Bálint önmagával tehetetlen, szegény, öreg, beteg ember. Egyedül volt a gunyhóban és hűvös idő lévén, a gunyhó közepére rakott tűz mellett melegedett, miközben kipattant egy szikra és az öreg ember ruhájára esvén, az tüzet fogott. A beteg, dagadt lábú öreg ember nem tudott ma­gán segíteni és a tüzet eloltani, mely a gunyhóra is átterjedt, úgy hogy a szerencsétlen ember az égő gunyhóból menekülni nem tudván, össze-vissza égett,

Next

/
Thumbnails
Contents