Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-08-27 / 35. szám

melléklet a „Békés" 1899.35-ik számához.

ditvány tárgyában lett a határozat kimondva és azután — szavazás nélkül — annak jogi hatálya kíterjesztetett a mezőberényi esetekre.

Ezen, sem a parlamentáris szokással, sem a logika szabályaival össze nem egyeztethető eljárásnak következménye lelt azon helyzet, mely egyházmegyénk békéjét és hazafias hírnevét a legkomolyabban veszélyezteté Csakis ő Méltósága a püspök ur bölcsességének és tapintatának köszönhető, hogy ideje korán tett#intézkedése által elejét vette az országos botránynak, mely a fentebbi egyház- megyei határozat végrehajtásából múlhatatlanul bekövetkezett volna.

A fentebbi, nagyfontosságu elvi kérdésben jogosítva sem volt az egyházmegyei közgyűlés határozni. Mert az e tárgyban tett indítvány ötletsze- rüleg vettetett fel, a tárgysorozatban jelezve nem volt, — és igy tárgyalható sem lett volna. A hozott határozat érdemét illetőleg pedig, azt a fentebbi alakban, egyházunk múltjának és ágost hitv. evang. jellegének megtagadása nélkül, — fentartani és érvényesíteni sem lehet.

Ugyanis a mint a mezőberényi esetekben a fentebbi határozat, mely gyülekezeteinknek kegye letes érzésük megnyilatkozása tekintetében, vallásos és hazafias indokból eredt szabad ’ elhatározási jogát megsemmisítéssel fenyegető, — végrehajtás esetében országos botrányt és közfelháborodást idézett volna elő: úgy a jövőben is előfordulhatnak oly eseteikj midőn a helyi viszonyok és adott kö rülmények parancsolólag fogják követelni, hogy egyik vagy másik templomunk az országos kegyelet, vagy más magasztos és hazafias czél szolgálatában álló, nem tisztán felekezeti jellegű ünnepélyek színhelyéül igénybe vétessék.

Egyházunk legnemesebb hagyományaival ellenkezik azon felfogás, melyszerint templomaink az Istentiszteleteken és egyházi közgyűléseken kivül egyéb czélokra, nevezetesen a magyar nemzeti érzés és hazafias szellem ápolását czélzó kegyeletes ünnepélyek színhelyéül nem volnának használhatók.

Kerman Dániel superintendens az 1707 ik év márcziu8 8-án a zsolnai evang. templomban nagy pompával szentelte fel Il-ik Rákóczi Ferencz felvidéki csapatainak 8 zászlóját s ugyanakkor, mint a magyar szabadság lelkesült bajnoka jelent meg a tem plomban s a 60. zsoltár 3—6. versei alapján hazafias beszédet intézett a kuruczokhoz. Ezen zászló- szentelési ünnepélyt Gerhardt Mátyás, a róm. kath vallásu II. Rákóczi Ferencz fejedelem által szerzett imával zárta be.

íme ! a leghithübb evangélikus superintendens, a ki az ágostai hitvallást oly féltékeny buzgósággal védte még a kevésbbé veszélyes pietuták ellen is, a ki az ágost. hitvalláshoz való ragaszkodását ki- lencz évi börtönnel és vértanúi halállal pecsételte meg : nem tartotta az evangélikus templomok rendeltetésével ellentétben állónak azt, hogy a magyar szabadságért kibontott zászlók hazafias ünnepély kapósán, a zsolnai evangélikus templomban, szenteltessenek fel. Hát vájjon mi, a XIX-ik század végén élő ágost. hitv. evangélikusok akarnók-e templomainkból kitiltani, a protestáns vallásos érzülettől elválaszthatatlan magyar nemzeti szellem ápolását czélzó magasztos és kegyeleteB hazafias ünnepélyeket ? ! Nem e örökös vádként hangzanék ez esetben ellenünk eme nagy hitvallónknak IHattyú énekemelyet az ő búcsúzó lelke kevéssel halála előtt a börtön fenekén szerzett s melynek 6/. alatt ide csatolt szövege szerint végső szavai ezek:

„Oh Ura égnek, földnek 1 Magyar hazánkat áldd meg I Sötétséget oszlasd szét,

Harczok után adj békét I

Védd, óvd, ápold kicsiny seregedet!

Támassz jó, hü szolgákat,

Kiket Szent Lelked áthat I Alázzad meg mind porig,

Kik igédet megvetik.

Harczosidat fél utón el ne vedd I Uram I immár elég volt I Rabláncaimat már felold I Ég szabad fiai közt adj helyet 1"

A mezőberényi I-ső kerületi testvéregyházban lefolyt országos jellegű Petőfiünnepély méltó helyet foglal el a fentebb említett zsolnai zászlószentelési ünnepély mellett. Hogy említett egyház hívei tem plomukat ezen czélra önként és nagy lelkesedéssel felajánlották a közmivelődósi egyesületnek: abban hazafias érzületüknek örvendetes megnyilatkozását kell látnunk. Maga az ünnepély csak emelőleg és ncmesitőleg hathatott a hívek valláserkölcsi életére.

Itt legyen szabad megemlítenem azt is, hogy fentebb nevezett egyház templomának oltárképét, mely Üdvözítőnknek eme mondását: „Engedjétek, hogy jöjjenek ón hozzám a kis gyermekek, és meg ne tiltsátok őket, mert ilyeneké az Istennek országa* — érzékiti meg remek művészi kivitelben : Orlay Petries Sóma, Petőfinek „lelke“-barátja festé 184-8-ban, a kinek háza Petőfi mezőberényi tartózkodása emlékére, az említett ünnepély alkalmával emléktáblával jelöltetett meg. 8 igy ezen kegyeletes vonatkozás az üunepély tárgyára is egyik indoka lehetett nevezett egyház hazafias ajánlatának, mely által viszonozni akarta a Petőfi lelke barátjának ama szívességét, melynél fogva művészi kincsekben úgy is szegény egyházunkat egy örökbecsű ritka művészi eredeti kép birtokába juttatta. S ezen képnek szemlélése a templomban lefolyt ünnepély

alkalmával, mindenkinek eszébe juttatta azt a nagyobb“-at, a ki mintegy viszhnngképen a tanítványoknak adott válaszra (Máté 18., 4) földi dicsősége tetőpontján igy szólt :

„Gyermek vagyok, gyermek lettem újra 1“

Az áhitatnak és istóni meghatottságnak ama mély érzését, melyet az Orlay-félo oltárképnek, a magyar nemzet legigazibb, legőszintébb és legisten- féiőbb költőjének vértanúi halálára való emlékezéssel kapcsolatban tett szemlélése, a templomban összegyűlt főrangú és nlacsonysorsu népekben . gö rög és zsidó* keresztyénekben, — turáni, tót, sváb. oláh és egyéb nemzetiségű magyarokbun keltett és mely őket a „hetedik égbe“ ragadta : szavakban nem lehet kifejezni. Azt látni és együtt átélni kel lett. Annak bizonyságául, hogy a templomban lefolyt ünnepély méltó volt a hely szentségéhez, bá tor vagyok a tíókésmegyei Közművelődési Egyesület hivatalos közlönyének, a „Békés“-nek f. évi aug, 6-án megjelent szómát. melyben a lefolyt ünnepély történelmi hűséggel van leírva, 7/. alatt tisztelettel ide csatolni.

Kérem figyelembe venni azt is, hogy azon esetre, ha a Petőfi-ünnepóly az I-ső kerületi evang. egyház templomából, a Koren esperes ur óhajának megfelelőleg kitiItatott volna, a helybeli evang. ref. egyház presbyteriuma, a békés-bánáti ov. ref. egyházmegye esperesének elöleges hozzájárulása mellett, — templomát eleve felajánlotta a fentebb említett hazafias ünnepély számára.

Móltóságos és Főtisztelendő Egyházkerületi Közgyűlés! A fentebbiekből látható, hogy Koren Pál esperes urnák jelentésében, a mezőberényi templomokban lefolyt hazafias ünnepélyek ellen emelt panaszok és kifogások, — elfogadható reális alappal nem bírnak. Nem akarom az esperes ur ezen . tényének indokait kutatni. De kötelességemnek ismerem a mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés figyelmét felhívni ama körülményre, hogy ez nem első hivatalos ténye az esperes urnák, mely által egyházmegyénket és egyházkerületünk főpásztorát a legkínosabb helyzetbe hozta és mely által egyházmegyénk nyugalmát és jó hírnevét koczkáztatá.

Ugyanis alighogy esperesi hivatalát elfoglalá, Print Lajos aradi lelkésziársamnak egy hivatalos levelét, minden egyéb kisérő levél nélkül a következő hutirattal küldé vissza : „Az ur pedig az öreg apját tanítsa számolni.“ A fiúi kegyeletében és lel- készi önérzetében mélyen megsértett lelkésztársam * nak ezen ügyét az aradi egyház presbyteriuma ma gáévá tévé. Ez ügyben határozatot hozott s azt kinyomatva az egyházmegye összes egyházainak megküldte. Az aradi lapok nyilvánosan tárgyalták ezen sajnálatos ügyet. Végre is ő Méltósága, a püspök ur atyai és főpásztori közbelépésére volt szükség, hogy az esperes bocsánatkérés által elégtételt szolgáltasson általa megsértett lelkésztársának és igy ezen kiuos és botrányos ügy ne vitessék az egyházmegyei és felsőbb egyházi fórumok elé.

Továbbá az 1896-tk évben Aradon tartott egyházmegyei közgyűlésen, az esperesi jelentés keretén, Csepregi György lelkésztársam indítványozta, hogy egyházmegyénk jegyzőkönyvében adjon kifejezést Isten iránt érzett hálájának azon kegyelméért, hogy nemzetünk fennállásának ozredik évét megérnünk engedte. Ez indítvány nagy lelkesedéssel elfogadtatott s az illető jegyzőkönyvi pont megszerkesztésével mély tisztelettel alulirt lettem megbízva. Azt én megszerkesztettem a 8 ■/. alatt tisztelettel ide csatolt szövegezéssel, — mely a hitelesítő bizottság előtt szóról-szóra felolvastatván, — az által hitelesítve lett. Nehány nappal a hitelesítés után Koren esperes ur a hitelesített jegyző- könyvi pontot nekem visszaküldte azon mondat törlésével, mely a mellékletben aláhúzva van. Ezen kitörölt pont azt tartalmazta, hogy „a magyar nemzet ezer évi fejlődésében megnyilatkozott isteni alapgondolat szerint, az Árpád által szerzett magyar földön lakó összes népek egy egységes nemzetté való összeolvadásra voltak eleve elrendelve * A visszaküldött jegyzőkönyvi pontot a 9 •/. alatt hiteles másolatban ide csatolt levél kíséretében vettem kezeimhez.

Ezen levélben az esperes ur kijelenti, hogy ha a fentebbi „isteni alapgondolat“ azon nkielégit- hetlen* falánkságra vonatkozik, moly nem is emberevés, hanem nemzetek felemésztése, — úgy az ilyen szavak valóságos istenkáromlás.* „Szintén nekem is alá kell Írnom a jegyzőkönyvet — Írja az esperes ur — tehát a mille táris pontot is, — lásd be, hogy az isteni alapgondolat alá nem bigy- gyeazthetem nevemet. Nyugodj bele a törlésbe és ne provokálj botrányt. Én Bemmi esetre sem ac- ceptálom másként a pontot és a jegyzőkönyvet.“

Botrányt nem akartam provokálni s azért mindezideig hallgattam ezen ügyről. De miután Koren Pál esperes ur megmutatta, hogy nemcsak a hitelesített egyházmegyei jegyzőkönyv megmási- tására képes, hanem kész lett volna országos botrányt is előidézni, csakhogy a mező-berényi mindkét egyházban lefolyt magasztos hazafias ünnepélyek hatását ellensúlyozza és az egyházmegyei jegyzőkönyvből kitörölt „isteni alapgondolat^-nak a nép szivében való meggyökereztetését és vallás- erkölcsi kedély világában való érvényesülését meg akadályozza: a magát megcsúfoltalni nem engedő igazságos Isten előtt érzett felelősségemnél fogva kénytelen voltam — bár nagy sajnálattal — a fentebbi tényeket nyilvánosságra hozni.

Az esperes ur által „valóságos istenkáromlás“- nak tartott „isteni alapgondolat* benne van az 1868-ik évi XLIV. t.-ez.-ben is, mely kimondja, bogy „Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja.“ Az „egy nemzetté való összeolvadás* tehát történelmi tény. Magyarországon csak egy nemzet létezhetik, „az egységes oszthatlan magyar nemzet.“ És a ki a törvény eme rendelkezésében „más nemzetek felemésztésére irányult kiel égi t he tleu falánkságot“ és az „ embere vés “ -n él is súlyosabb beszámítás alá eső „istenkáromlást* lát : annak fontos egyházi közhatósági állásában teljesített hivatalos tényei iránt bizalommal viseltetni nem lehet.

Mindezek alapján mély tisztelettel esedezem : méltóztntnék az arad-békési egyházmegyének a Kórén Pál esperes ur jelentésében foglaltak alapján hozott, fentebb említett határozatát feloldani és legyházkerületi határozatként kimondani, miszerint:

a) A mező-berényi Il-ik kerületi ág. hitv. evang. egyház presbyteriumának azon intézkedésit, mely szerint „az érdemekben megőszült és szivvel-lélekkel egyháza szolgálatában álló“ Kemény] Pál tanítónak a királyi kitüntetés jelvénye, lélekemelő magasztos, hazafias ünnepély kíséretében, — mely az arad békési egyházmegyének jelenlevő esperesét is meghatotta,“ — nevezett egyház templomában lett átadva; továbbá 0 méltósága, a püspök urnák azon rendelkezését, mely szerint a mező- berényi I ső kerületi ág. hitv. egyház presbyteriumának felfolyamodása következtében és az arad- békési egyházmegye felügyelőjének egyenes kérelmére, — .megengedte, hogy a Petőfi, halálának fel- százados évfordulója alkalmából, Békésvármegye közmivelődési egyesülete által rendezni kívánt kegyeletes, hazafias ünnepély, nevezett egyház templomában «tartassák : helyeslő tudomásul veszi ; gyülekezeteinknek azon jogát, hogy a vallásos ér zülettel és egyházunk szent coljaival ellentétben nem álló, a magyar hazafias érzés fokozására alkal más, kegyeletes üunepélyek előtt templomaikat jö vőben is megnyithassák, — korlátozni nem akarja azonban lehető visszaélések elkerülése czéljából kimondja, hogy előforduló esetekben az illető egy házak lelkészei tartoznak erről az illetékes egyház- kerületi püspökhöz előzetesen indokolt jelentést tenni.

b) Ámbár oly esetekről, hogy egyházkerületünk valamely templomában, — a szent helyhez nem méltó világias ünnepélyek tartattak volna, — az egyházkerületnek tudomása nincs, mégis miután ezen kérdés felvettetett, az egyházkerület kimondja, hogy a valláserkölcsi élettel összefüggésben nem toló, vagy azzal ellentétes irányú világi egyletek gyűlései, a napi, vagy pártpolitika, a nemzetiségi partikularizraus érdekeit szolgáló ünnepélyek számára templomaink ezentúl sem lesznek megnyithatók s minden ily irányban netán felmerülendő esetben is illetékes egyházkerületi püspök veto jogánál fogva köteles a templomnak a tervbe vett világi czélu ünnepély számára való átadását megakadályozni.

c) Ezen határozat, annak mind a négy egy házkerületben leendő érvényre emelése czéljából, az egyetemes egyház közgyűlése elé terjesztetik fel.

Ki is alázatos kérésemet megújítva, legmélyebb tiszteletem nyilyánitása mellett maradtam

Mező-Berényben, 1899. augusztus 17 én.

Méltóságos és főtisztelendő egyházkerületi közgyűlésnek

alázalos szolgája

Jeszenszky Károly, evang. lelkész.

T a n S g y.

Iskolai értesítés. A gyulai polg. fiúiskolában az 1899—900. tanévro szóló beírások f. évi szept. hó 1, 2, 4 és 5-én, délelőtt 8 órától 12 ig lesznek. Szeptember hó 6-án az iskolai év megnyitása, 7-én a tanítás kezdete. Más tanintézetekből átlépő tanulók a beiratáskor születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványt tartoznak felmutatni. A beiratáskor az első félévi tandij és mellékdíjak előre lefizeteodők.

A szegénysorán tanulók szegénységi bizonyítvány alapján a tandij fizetése alól felmentetnek, sőt esetleg tankönyvsegélyben is részesülnek, de a mellékdijakat minden tanulónak kell fizetnie. Gyulán, 1899. augusztus hó 25-én. Az igazgatóság.

Értesítés. A gyulai róm. kath. elemi fiú- és leányiskolákban a közelgő tanévre a beírások szeptember 1-én veszik kezdetüket s tartanak szeptember 8-ig, naponkint délelőtt 7—11 óráig az illető osztálytanítók tantermében. Szeptember 8-án reggeli 7 órakor ünnepies „Veni sancte*-val kezdődik az iskolai év, melyre minden beirott tanuló eljönni köteles. — Ezek után a rendes szorgalmi idő veszi kezdetét. Vidéki és más vallásu tanuló, valamint a Gyulán állomásozó m. kir. honvédség, csendőrség és pénzügyőrség kötelékébe tartozó szülők gyermekei 5 frt évi tandijat fizetnek, melyet beiratáskor letenni kötelesek. Minden tanuló tartozik beírásakor az országos tanitói nyugdíjalapra a törvényileg rendelt 15 krt lefizetni. Gyulán, 1899. augusztus 27. Az igazgatóság.

A gyulai izr. fiú és leányiskolában az 1899— 900-ilc tanévi beiratások f. évi augusztus hó 31-én fognak megtartatni; miről a t. szülők tisztelettel ér- tesittetnek. Gyula, 1899. augusztus hó 22-én. A gyulai izr. iskolaszék.

A Scherer-féle leánynevelő intézetben a beiratások szept. I—5-ig tartatnak, az előadás pedig 6-án kezdődik.

Nyugdíjazás. Faragó Jáiios békési gymn. tanárt egy évre ideiglenesen nyugdíjazták, egy év múlva újra orvosilag fogják őt, tanári alkalmazha- tása felől megvizsgálni.

4157/1899.

Hivatalos hirdetés.

Gyulavárosában az 1899 —1900. évre előirt fegyveradó kivetési lajstrom a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevó'ileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében augusztus hó 28-tól szeptember hó 4-ig közszemlére kitéve tartatik.

Gyulán, 1899. évi augusztus hó 25-éu.

Dutkay Béla,

253 1—1 polgármester.

4130./1899.

Figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé vált folyó harmadik évnegyedi állami adó, körözs szabályozási költség, illeték, hadmentességi dij, vagy egyéb már előzőleg esedékessé vált köztartozással hátralékban vannak, hogy tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ellenesetben végrehajtás utján fog tőlük behajtatni.

Gyulán 1899, augusztus 18-án.

Dutkay Béla,

243 2—2 polgármester.

Hírek.

Szent-lstván napja. Legelső magyar királyunk emlékét nagy kegyelettel ülte meg a gyulai kath. egyház és minden igaz magyar hazafi. Valláskülönbség nélküli szép közönség töltötte meg zsúfolásig a róm. kath. nagytemplomot, melyben Gróh Ferencz prépost-plébános tartott fényes segédlettel ünnepélyes nagy misét, A misén a közhivatalok testületileg vetlek részt, egy század díszbe öltözött honvéd pedig a templom elé vonult ki és négy kerekded, jól sikerült disztüzzel adott nagyobb lendületet a parádénak. Hasonló ünnepélyek voltak a megye minden községében.

Rendkívüli közgyűlés A vármegye törvényhatósági bizottság szeptember hó 5-ikéro rendkívüli közgyűlésre történt egybehivását Csaba község képviselőtestülete által a Trautmannsdorff-féle földbirtok megvétele ügyében hozott határozat sürgős törvényhatósági felülvizsgálata tette szükségessé. A rendkívüli közgyűlés egyéb tárgyai közül megemlítendő a mi rí isterel nőknek, mint belögyministernek leirata, melylyel a Puszta-Szí..- Tornya község felosztására irányuló tárgyalások végleges abbanha- gyását rendeli el. Ugyancsak tárgyaltaim fog a bel- űgyministernek azon leirata, melyben az elmegyógyintézet részére szükséges kápolna külön épifősét engedélyezvén, a kápolna létesítése körül tett fáradozásaiért a vármegye alispánjának elismerését nyilvánítja. Továbbá a közgyűlés elé terjesztetik Goldis József görög kel. román püspök levele, a melyben püspöki székének elfoglalását tudatja a vármegye közönségével. A közigazgatási bizottság a vármegyei uj elmegyógyintézet jövő évre vonatkozó pótköltségvetését a maga részéről elfogadván, ezen jóváhagyó határozatával a felterjesztés eszközlése végeit a költségvetést a törvényhatósághoz tette át.

A pótköltségvetés tételei indokoltok, ennélfogva indokolt a kórházi bizottságnak ama kérelme, hogy az elmegyógyintézeti napi ápolási dij, a mely előzetesen a magy. kir belügyminister ur által 75 krban állapíttatott meg, 79 krra emeltessék fel. Tárgyaltatni fognak még az egyes községek azon határozatai, melyek ellen felebbezés adatott be, s a melyek sürgős természetűek, igy különösen a fizetés felemelést tárgyszó halál ozalok. A tárgy- sorozat utolsó pontjai közt van a kórházi bizottsáy jelentése, mely szerint a vármegyei közkórház jövő évi költségvetésének a belügyminister ur által történt jóváhagyását a bizotiság tudomásul véve a költségvetést tudomás végett bemutatja a közgyűlésnek.

Erzsébet királyné emlékére gr. Almásy Dénes a gyula-várii uradalomnak belső területén, Erzsébet királynőnk emlékére 6 négyméteres vasoszlapot állíttatott fel örök emlékül a dicső királynőnek. A vasoszlopok tetején ezüst magyar korona van, rajtuk pedig e felirat: Erzsébet királynő emlékére.

Kinevezés. A szeptember hó elsején megnyíló bókésmngyei „Fehór-Kereszt-egylet gyermek men- házhoz a vármegye főispánja tíucskö Coriolán joghallgatót nevezte ki Írnokul.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya ma délelőtt ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Kertészválasztás. 2. Jelölés a cselédéé munkás jutalomdijakra. 3. Jelölés a szegődi mezőgazdasági kiállitáson kiosztandó dijakra. 4. A biztosítási ügyben kiküldött hármas bizottság jelentése. 5 Időközben érkezett ügyek.

Névváltoztatás Behány Pál uj-kigyósi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Belez- nai* ra változtatta át.

Kinevezés. A gyulai honvédezredhez Gzékmány Béla és Finta Aladár végzett ludovikások tiszthelyettesekké neveztettek ki.

Ősz augusztusban Még java közepén lennénk a nyárnak, de az idő már is őszi allűröket kezd felölteni s szomorú, borús, hűvös napjaink voltak az elmúlt héten, úgy hogy a borús őszi hangulat uralkodott felettünk és az überoziher felvételével szomorú melancholia vett erőt rajtunk. Tegnap már ismét szép nyári napunk volt, amint dukál is, mert még élvezni szeretnék a verőfényes nyarat.