Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

Melléklet a „Békés" 1899. 31-ik számához.

Az emlék-tábla egy méter magas, 85 cmtr. széles, vörös márványlap, felső baloldalán Petőfit portrait- szerű hűséggel ábrázoló művészi bronzrelieffel, a relief alatt következő felirattal:

Petőfi I innen ragadott a végzet Harczok terén keresni dicsőséget,

Innen távozva ért utói halálod,

S leltél halálban — halhatatlanságot! —

Kegyeletül

1899. évi julius 30-ikán Békésvármegye közművelődési egyesülete.

A fenti gyönyörű, hangulatos, poétikus szöveget Somló Sándor koszorús költőnk irta. — A remek négy sor mindent kifejez és feleslegessé tesz minden egyéb magyarázatot.

Petőfi ünnepélyek a megyében. A közművelődési egyesület által Mezőberényben rendezendő országos ünnepélyen kivül több helyen rendeznek kisebb egyes olvasó egyletekre szorítkozó ünnepélyeket. Nagyobb arányú mozgalom van Csabán, hol a nemzeti szövetség által kiadott nemzeti szinü falragasz hívja meg a közönséget a ligetben tartandó ünnepélyre, melynek műsora a következő: 1. »Szentelt hangok«, énekli az iparos daloskor. 2. Megnyitó beszéd, tarta Beliczey Géza, a nemzeti szövetség alel- nöke. Jókay: Petőfi apotheozisa, szavalja Leszich Endre tanár. 4. Ünnepi emlékbeszéd: tartja Majoros József Rudolf-gymnásiumi tanár. 5. Petőfi egyik költeményét szavalja Urszinyi Pál. 6. Ünnepi zárszó tartja Rosenthal Ignácz a nemzeti szövetség alelnöke. 7. »Rákóczy induló«, énekli az ipáros daloskőr. — A kiosztandó emléklap pedig kedves emléket fog képezni A szeghalmi polgári olvasó-egylet julius 30-án saját termeiben szintén érdekes ünnepélyt rendez s annak műsora: Elnöki megnyitó. »Talpra magyar«, énekli a dalárda. Felolvas Kovács Gyula. »Csak gyönyörű nemzet«, énekli a dalárda. Szaval Arató Lajos. Oda, irta és felolvassa Yöröss Zsigmond. »Népdal egyveleg«, előadja a dalárda. Szaval Dapsy Gizella. »Szózat«, énekli a dalárda. — Az ünnepély kezdete 6 órakor, utána pedig — közvacsora lesz a kör helyiségében.

A vármegye „Egészségi Egyesületéinek orvosi szakosztálya e hó 23-án délután fél 4 órakor tartott ülést a vármegyeháza kisebb tanácstermében. A gyűlésen, jelen voltak dr. Zöldy János elnöklete alatt dr. Wallfisch, dr. László Elek, dr. Kovács Károly, dr. Bárdos Arthur, dr. Eisler, dr. Szondy, dr. Pándy, dr. Kun, stb. A szakosztályi ülés tárgyát a Nagy-Szénás község által beadott gümokor terjedésének megakadályozását czélzó szabályrendelet megvitatása képezte. Felolvastatván a szabály- rendelet tervezete és az erre vonatkozó előadó vélemény utóbbit egyhangúlag magáévá tette a szakosztályi ülés. — Felolvastatott ezután a vármegye részére alkotott szabályrendelet a gazdasági cselédlakásokra vonatkozólag, a mi úgy tudjuk már az őszi vármegyei közgyűlésre beterjesztetik s vnlószinüleg el is fogadja vármegyénk közgyűlése. Ezen utóbbi szabályrendelet vármegyénk egészségügyi viszonyain sokat van hivatva lendíteni s életbeléptetése morális szempontokból is kívánatos.

A vármegyei legtöbb adót fizetők 1900. évi névjegyzékének összeállítását már megkezdették és az adóhivatalok által elkészített kimutatások a vármegyei számvevői tisztségnél vannak közszemlére kitéve, hol azok augusztus hó 6-ig bárki által meg tekinthetők. A kimutatás ellen netalán felmerülő észrevételek, valamint az adó kétszeres beszámításának kedvezménye augusztus hó 30-ig Írásban vagy az e napon tartandó igazgató választmányi ülésen szóval annál is inkább bejelentendő, mert a bejelentést elmulasztók az adó kétszeres beszámításának kedvezményét 1900. évre elveszítik.

A vármegyei tűzoltó szövetség augusztus hó 6-án, azaz vasárnap délután fél 3 órakor Orosházán, a községháza tanácstermében alakuló közgyűlést tart. melyre a ynegye összes tűzoltó testületéi és községi elöljáróságai, mint a tüzrendészeti kormány rendelet értelmében a köteles tűzoltóság intézőségei ezennel tisztelettel meghivatnak. Kelt Gyulán, 1899. évi julius hó 27-én. Gróf Bolza Géza, id. elnök. Oláh György, id. alelnök.

Az alispán szabadságon. Dr. Fábry Sándor a vármegye alispánja, folyó hó 24-én üdülés czéljá- ból Fenyőházára utazott, Távolléte ez alkalommal három heti időre terjed.

A kétegyházi másodjegyző választás kimenetelébe a község lakóinak egy része nem akart belenyugodni és azok Árdelán J. Józseffel élükön feleb- bezéssel éltek a választás ellen. A törvényhatósági bizottság nem találta indokoltnak a felebbezést és a választást megerősítette, de az elégedetlenek tovább is keresték igazukat és a törvényhatósági határozat ellen panasszal éltek a közigazgatási bírósághoz. — A bíróság azonban szintén nem találta elegendőknek a panaszban felhozottakat a választás megsemmisítésére és a panaszt elutasította, minek folytán Popovics M. Aurél kétegyházi másodjegyző megválasztása most már végérvényes.

A vörös kakas a nyári időszaknak úgyszólván állandó vendége és hol itt, hol amott üti fel rémületet keltő fejét, romlást és pusztulást hagyva nyomában. A nyári meleg által kiszárított épület és egyéb anyagok gyúlékonysága erősen fokozódik és a legkisebb vigyázatlanság, a tűzzel való gondatlan bánásmód elegendő arra, hogy a tűzvész elemésszen e gy

hajlékot, vagy egy gazda egész évi munkálkodásának eredményét magában foglaló asztagot, szeles időben pedig hogy egész falut is tönkre tegyen. A veszély megelőzésében a lakosságot támogatják a hatóságok, melyek a tüzrendészeti szabályrendelet megelőző és elhárító intézkedéseinek végrehajtásával, a lakosság figyelmének e szabályokra való felhívásával igyekeznek a veszedelmet távol tartani. A vármegye alispánjának utasítása folytán az elöljáróságok ismét hirdetményben figyelmeztetik a lakosságot, hogy hamut, pernyét ellocsotás előtt a tűzhelyből ki ne vigyenek a községben szabad helyen ne tüzeljenek, szérűk kazlak és gyúlékony anyagok közelében ne dohányozzanak, valamint, hogy mindenki házánál állandóan tartsa készletben a legszükségesebb tűzoltó szereket, a minők egy hordó viz, lajtorja, tiizhorog és szikrafogó.

A szabad vizben való fürdés minden évben sok áldozatot követel, e helyen is figyelmeztetünk min denkit, hogy a községi elöljáróságok kijelölik a fürdésre alkalmas helyeket és hogy a más helyeken való fürdés, mint kihágás 20. írtig terjedő pénzbüntetés, esetleg két napi elzárással büntethető.

A képviselőtestület f. hó 26-án délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, őnely alkalommal a községi választóki névjegyzékének összeállításával Fürdők István elnöklete alatt Nánási István, Nádházi István, Papp Gyula és Vidó István képviselők bízattak meg. A vármegye közigazgatási bizottságának a Petőfi-utcza építkezési vonalának megállapítása tárgyában hozott határozatára kimondatott, hogy miután a jóváhagyás alatt levő uj építkezési szabályrendelet ez irányban már intézkedik, a szabályrendelet jóváhagyásáig ez ügyben érdemleges intézkedés nem tétetik. A Józsefvárosi temetőhidnak beton ellenfalu vastartós szerkezettel való kiépítésével N. Szabadost József gyulai vállalkozó bízatott meg, ki is tartozik eme hidat a tervek szerint 4200 írtért f. évi okt. hó lö-ig elkészíteni. A vármegye alispánjának azon felhívására, hogy a régi törvényszéki épületet Gyula városa 16,000 írtért vegye meg, elhatározta a képviselőtestület, hogy miután jelenleg ezen épületre szükség nincsen, mindazonáltal, tekintve azt, hogy a város oly körülményeknek néz elébe, hogy eme épületre a városnak a közel jövőben már szüksége lehet, felkéri az alispánt, hogy a kérdéses telek és épületnek megvétele tárgyában teendő érdemleges nyilatkozat czéljából a város részére f. évi deczember haváig halasztást adui szíveskedjék. A honvédelmi miniszter leirata a lovardaépületnek a megye részére történt átadása tárgyában, tudomásul vétetett. Az árvaszéknek 1900. évi költségvetése elfogadtatott és jóváhagyás, illetve kiutalványozás végett a bel ügy minis téri um hoz felterjesztetni rendeltetett. A váratlan pénztáf vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek és a közegészségi állapotokról szóló jelentések tudomásul vétele mellett az ülés fél 11 órakor véget ért.

A cséplésre, nyomtatásra állandóan kedvező idő van és a munka kis és nagy birtokosoknál egyaránt serényen folyik, sőt igen sok gazda már el is végezte azt. A cséplés és a nyomtatás eredményét illetőleg most is csak azt erősíthetjük meg, amit már több Ízben megírtunk, t. i. hogy az rendkívül változó, a gyengétől kitűnő termésig és pedig mindenik fokozatban. Gyenge s kitűnő termés, mint két véglet kevés gazdaságban mutatkozik, a túl nyomó rész közép termés, mely azonban az összálla- got tekintve mégis alantabb áll, mint a hivatalos kimutatás Békésvármegyére nézve holdankinti 7 m. mázsában állapítja meg, mert a mi értesülésünk szerint csupán 6 m. mázsára tehető. A nagy hőség folytán azonban most már nagy szükség van esőre, különösen tengerire, veteinéuyekre, de tarló-legelő s szőlőre is.

A szarvasi gombgyár, mielőtt megszületett volna, felvette a „néhai“ nevet. Szarvason, sőt az egész megye területén sokan szépremónyeket fűztek a létesítendő gombgyár jövőjéhez, s sajnos e remények most mind meghiúsultak, mert a vállalkozó lemondott a tervről azon indokolással, hogy a szarvasi munkás viszonyok teljesen kizárják a gombgyár létesítését. Ebből a tanulság, hogy vagy a szarvasi munkás viszonyok változnak igen hamar, vagy a vállalkozó gondolkozás módja, mert furcsának találjuk, hogy ami a tavaszszal még jónak Ígérkezett, az pár hónap múlva teljesen sikertelen kísérlet lenne.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya vasárnap délelőtt dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnök vezetése mellett ülést tartott, melyen a dohánytermelés érdekében Zlinszky István titkár által készített memorandumot átdolgozás végett egy háromtagú bizottságnak adták ki. A vármegye azon kérdésére, hogy a földmives iskolánál tett alapítványait az egylet fentartja-e az intézet államosítása esetére is, akként határozott a választmány, hogy az egyik alapítványi helyet fentartja, a másikra nézve pedig függőben tartja határozatát ; mig a mi niszter nem nyilatkozik, hogy az intézetnél a vármegyei felügyelő bizottság hatáskörét meghagyja-e vagy sem. (Mint már megírtuk, a miniszter nem teljesiti a vármegye ide vonatkozó kívánságát.) Néhány a külömböző elemi csapások elleni védekezések módjait tárgyszó leiratot a választmány tudomásul vett.

Jótevő földesúr. Rönigswarter Herman báró kinek tudvalevőleg Békésvármogyében Csabaesüdön is nagy birtoka van, a múlt héten eme birtokán időzött, amely alkalommal nagy örömet szerzett cselédségének, akik között 1700 forintot kiosztott,

megemlékezve minden esztendős cselédről és a birtokán fáradozókról, mindenkinek juttatva érdem szerint ez összegből.

Eljegyzések. Ifj. Képiró Ferencz, a budapesti közúti villamos vaspálya-társaság fiatal alkalma zottja f. hó 27-én eljegyezte néh. Tóth Béla polgártársunk kedves leányát Mariskát. — Kohn Ignácz, gyulai kereskedő szép leányát Reginát, a napokban jegyezte el Gruber Jakab, a fővárosi MÁY. hivatalnoka.

Az alföldi első gazdasági vasút most elkészült Csaba—kovácsházi vonalát, mint már múlt számunkban jeleztük, a múlt szombaton adták át a forgalomnak. A mütanrendőri bejárást Ney Ferencz vasúti és hajózási főfelügyelő vezette és részt vettek azon Békésvármegye képviseletében dr. Bodoky Zoltán várm. főjegyző és Haviár Lajos kir. főmérnök, Csanádvármegye képviseletében Kövér és Spilka főszolgabírók, az arad-csanádi vasút részéről Nacht- nébel Ödön igazgató, az érdekelt községek képviselői, Sármezey Endre vezetésével az uj vasút igazgatósága, gróf Wenckheim József és szép számú közönség, köztük számos hölgy is. Délelőtt 10 órakor indult ki Kovácsházáról az első vonat, a melyet minden állomásán ünnepélyesen fogadtak. Csabára fél kettőkor érkezett be a küldöttség, melyet Ko- rosy László főjegyző üdvözölt. Az üdvözletre Ney* Ferencz válaszolt, kijelentvén, bogy a kereskedelemügyi minister meghatalmazásából a vasutat átadja a forgalomnak. A bejárás után mintegy 70 tagú társaság gyűlt össze a Széchényi ligetben rendezett kedélyes társas ebédre, amelyen több pohárköszöntö hangzott el. Naclitnébel Ödön a kereskedelemügyi ministert és Ney Ferencz felügyelőt, Béliczey Géza Sármezey Endrét az uj vasút társaság igazgatóját, Spilka Antal Nachtnébel Ödönt köszöntötték fel. Dr. Bodoky Zoltán a vasút létesítésének főtényezőjét Wenckheim Frigyes grófot és jelenlevő József fiát éltette, Haviár Lajos Arad, Csanád és Békés vármegyék gazdáiért emelt poharat, akik a vasutat áldozatkészségükkel létre hozták. A társaság vidám hangulatban az esteli órákig maradt együtt.

Halálozás. Lubinszky Ede volt orosházi kir. járásbiró, ki mintegy másfél évtized előtt vonult nyugalomba, a mikor is Orosházáról Aradra költözött, meghalt. A derék öreg ur végelgyengülésben bekövetkezett halála tekintélyes, nagy családot borit gyászba s közrészvétet kelt Orosházán és az egész vármegyében. Nyugodjék békében.

Szíven lőtte magát Békésen Minich Dezső most érettségi vizsgázott szépreményü fiatal ember. A szerencsétlen fiú tettének okát hozzátartozói sem sejtik.

Lopás. F. hó 23-án Horváth Lajos tanyájára ismeretlen tettesek betörtek és 50 frt értékű ruhaneműt loptak el. A tettesek valószínűleg kóbor czi- gányok. A rendőrség nyomon van.

Hymen. Gally Gizella Csaba községi óvónőt, Gally Gyula jegyző szép és kedves húgát elje gyezte Lizsáky László, a község ügébuzgó adótisztje. — Schwartz Sámuel csabai kereskedő kedves leányát, özvegy Spitzer Sámuelnét hétfőn (egyezte el Schwartz Dezső, szatmári birtokos.

A csabai iparos kongresszus rendezésére alakult 50 tagú bizottság megkezdte működését, hogy a szeptember hó 8-án rendezendő értekezlet sikerét biztosítsa A bizottság a vendégek érkezésének idejét szeptember hó 7-ére tette, a mikor Csabára érkeznek az országos iparegyesület képviselői is, köztük gróf Zichy Jenő, Zsilinszky Mihály, Thék Endre, Gelléri Mór, Ráth Károly és Soltész Adolf. Megérkezés után előértekezlet és ismerkedési estély lesz. Az elszállásolás lehetőleg magánházaknál történik és azt Zvaratkó Pál elnöklete alatt 20 tagú bizottság teljesiti. A kongresszuson Thék Endre, Gelléri Mór, E. Illés László és Verner László fognak aktuális kérdésekről határozati javaslakokat előterjeszteni. A kongresszust társasebéd követi, délután az albizottságok tárgyalnak, este pedig gróf Zichy Jenő tart felolvasást ázsiai útjáról a színház épületben.

A nagybizottság részéről Rosenthal Ignácz vezetésé vei küldöttség fog tisztelegni a vármegze főispánjánál és alispánjánál, pártfogásukba ajánlván a kongresszus ügyét, melynek legfontosabb tárgya kétség telenül az iparosok nyugdíjügyének szervezése lesz, amely iránt az alapvető mozgalmat épen a csabai kongresszus lesz hivatott megindítani.

Cavalleria rusticana. A gyomai véres dráma főszereplőjét, Csapó Dánielt, a ki a feleségét elcsábítani akaró Bogár Jánost baltaütésekkel megölte, a kir. törvényszék vádtanácsa folyó hó 24-én szabadlábra helyezte, minek folytán ő a gyulai ügyészség fogházából, a hova e hó 22-én kísérték be, haza távozott Gyomára. — A megindított vizsgálat során ugyanis hamarosan bebizonyosodott, hogy a családja becsületét védő Csapó kezébe a jogos önvédelem adta a gyilkoló fegyvert. A vádlott előzetes kihallgatása után Balogh Samu vizsgáló bíró és Tóth Ferencz kir. alügyész még múlt rvasárnap Gyomára utaztak, hogy a borzalmas eset észleteit felderítsék és tanúit kihallgassák. Leghosz- szabb időt vett igénybe Csapóné kihallgatása, a ki elmondotta, hogy Bogár már leánykorában forgolódott körülötte, de mi alatt Bogár katonáskodott, őt szülei Csapóhoz adták férjhez, a kivel azóta boldog családi életet élt. Bogár hazatérve a katonaságtól korhely életet kezdett élni, tivornyázott, erőszakoskodott és kis vagyonát hamarosan elfecsérelte. Eleinte kerülte az asszonyt és Csapót, a kivel szemben pedig nem titkolta gyü'őletét, csak az utóbbi időben kezdett ismét körülötte járni, kérve őt, bogy hagyja el férjét és legyen az övé. Midőn

V

mindjobban üldözte Csapó szerelmével, elpanaszolta ezt férjének, ki a hatóságoknál is panaszt tett Bogár zaklatásai miatt, azonban eredménytelenül. Az erőszakos ember mindinkább követelő lett és sokszor házukba hatolva erőszakkal is kényszeríteni akarta őt, hogy vágyainak ne álljon ellen. Legutóbb egy ily sikertelen kísérlet után megígérte, hogy férjét megöli és úgy látszik ezt a fenyegetését jött beváltani. Részletesen elmondta ezután az asszony a borzalmas élet-halálharcz lefolyását, melyben férje csak a legvégső szükségben ragadta fel a baltát, hogy kikerülje a biztos halált, amely Bogár részéről őt fenyegette. A kihallgatott tanuk vallomásai is megerősítették a tényállás ilyen előadását és miután minden vallomás teljesen egybehangzó volt, Balogh vizsgálóbíró Csapót szabadlábra helyezte. A kir. ügyészség a határozatot megfeleb- bezte, de a törvényszék vádtanáosa, melyben Lehóczky Vilmos referálta az ügyet, helybenhagyta a vizsgálóbíró határozatát.

Gondatlanságból magukra hagyott gyermekekről már sokszor szólt a krónika s szegény paraszt szülők, kiket a munka elszólit a gyermek mellől, mégis igen sokszor kerülnek ilyen váddal a törvény elébe. Tótkomlóson most két ilyen eset van, az aratás idejében. Ovorka János magára hagyott 3 éves kis leánya ozukrot szopogatott és a ozukor a torkára szaladván, segély hiányában megfuladt. — Ugyanott Frankó István 3 éves kis gyermeke az árokba esett és ott lelte halálát.

A cséplőgép áldozata. Orosházán Szekeres István cséplőgép étető kezefejét elkapta a dob és széjjelzuzta. A szerencsétlen ember kezét amputálni kellett.

A pálinka. Ez a minden rossznak kútfeje, melyben ezer ördög lakozik, mely annyi nyomornak, szerencsétlenségnek és becstelenségnek a szülő oka, ismét tönkre tett egy embert. Jankó Antal, orosházi bíró fia elkeseredett valami fölött és mértékletlen ivásban akart feledést keresni, a szesz meg is adta neki a feledést, mert elméje a mérséketlen ivástó) elsötétült s most mint élő halott elmebeteget behozták a megyei közkórházba.

Elszökött az urától. Öcsödön Oskó Lajos földmives, hazatérvén a múltából, üresen találta a lakását, felesége eltűnt. Napokig hiába várta, végre jelentést tett a csendőrségnél, mely nyomozza az el- Itünt asszonyt. Nem valószinütlen az sem, hogy az eltűnt nőt valami szerencsétlenség érte, mert a megszökésre, miután urával évek óta jó viszonyban élt, semmi indoka nem lehetett.

Leesett a kocsiról. Endrődőn Varga István fiatal parasztlegény, búzakévékkel megrakott szekéren vigan jött hazafelé a tanyáról, midőn egyszerre megbokrosodtak a lovak és megrántották a kocsit. A rántásra a kévék lecsúsztak és a rajtuk ülő legény is a kerekek alá került, melyek any- nyira összezúzták a szerencsétlen embert, hogy pár nap múlva belehalt sebeibe.

A gép áldozata. A cséplőgép ismét nyomorékká tett egy szerencsétlen fiatal embert, ki Belenta János gépésznél Békésen mint étető volt alkalmazva. Hellenbach Lajos a neve, a ki, midőn a gabonakévét belenyomta a gépbe, az elkapta a jobb karját és összemorzsolta úgy, hogy jobb karját Gyulán a megyei közkórházban, — ahová beszállították, — le kellett vágni.

Emberi fenevadaknak lehet nevezni azt a két békési embert, a kik most Bulyos bűntett miatt fognak a törvényszék elé állani. Wallach János és Kovács Mihály a nevük. Aljas gaztettet követtek el. mely miatt nem méltók az ember nevezetre s bizonyára a birói igazságszolgáltatás példás büntetéssel fogja sújtani a két aljas teremtést. — Nemi erőszakot követtek el egy 5 és egy 6 éves kis leánykán s közülük az egyiket örök életére nyomorékká tették. A gaz bűnösök az ügyészségi fogházban vannak.

Békés község képviselő testületé legutóbbi közgyűlésében foglalkozott a békés-vésztői vasút létesítését előkészítő bizottság megkeresésével, mely. a községtől 30,000 frt hozzájárulást kér avasutczél- jaira. Az elöljáróság javaslatához, mely a kért hozzájárulás megszavazására irányult, többen hozzászóltak, mindnyájan hangsúlyozván a tervezett vasútnak Békés községre nézve rendkívül nagy fontosságát. Dr. Török Gábor feltételül kikötné, hogy a vasút részére uj hid építtessék és hogy a vasút a község megyeri birtokát átvágja, Konkoly Jenő pedig függőben tartaná a határozatot, mig részletes terv nem feküdne a képviselőtestület előtt. Hosszas vita után végre 20 szavazattal 19 ellenében elfogadták az elöljáróság javaslatát. A község zavaros pénzügyeivel foglalkozva 25,000 frtnyi ideiglenes kölcsön felvételét határozták el. Délután Popovics főszolgabíró elnöklete alatt ejtették meg a rendőrbiztos választást, a mikor is 7 pályázó közül egyhangúlag Madarasi Lászlót választották meg.

Eltűnt gyermekek. Pardi István 15 éves vésztői kanászfiu, a hő elején nyomtalanul eltűnt a vadasi tanyáról, hova azóta nem tért vissza. Az ev. ref. vallásu, gesztenyeszőke hajú, fekete szemű gyermek eltűnésekor pamut ing és gatya és ócska posztó kalapból álló ruházatot viselt. Hasonlókép ismeretlen helyre távozott e hó 15 én Blank Antal szarvasi lakosnak nevelt fia, Beck János szentistváni születésű, 14 éves róm. kath. gyermek, a kinek termete kicsiny, haja és szeme barna, arcza hosszúkás és a ki eltávozásakor piszkos kék nadrágot és mühelyi sapkát (gépész ruha) viselt.

Halálos rúgás. Nemcsok János kondorosi öreg gazda ember egyik beteg lova körül szorgalmatosko- dott, mikor egy egészséges ló a másik felé rúgott oly szerencsétlenül, hogy a gazdáját találta alhasán, ki ennek következtében rövid, nagy szenvedés után meghalt. A derék embernek temetése nagy részvét mellett történt.