Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

Melléklet a „Békés" 1899.29-ik számához. a békésvármegyei fehér kereszt egyesület terén, Qyuláa felállítandó lelenczintézet is. Ennek felállí­tása azonban, tekintettel arra, hogy a kormány be­fektethető tőkével nem rendelkezik, csakis úgy le­hetséges, ha a társadalmi erők és a már meglevő jótékonysági egyletek hozzájárulása megnyerhető. Kiemeli azt, hogy ő Felsége a király legmagasabb engedélyével a békésvármegyei fehér kereszt egye­sület, a múlt évben megtartott állami jótékonysági sorsjegy jövedelmében részesedvén, abból a folyó évben 8000 frtot meghaladó összeget kapott és így az egyesület vagyona jelenleg a 20000 frtot meg­haladja és épen ezen körülmény, valamint az a gyors felvirágzás, melyet az egyesület rövid pár évi fenállása alatt elért, teszi lehetővé azt, hogy az egyik lelenczintézet Gyulán állíttassuk fel, min­denesetre azonban a mi egyesületünk hozzájáruló* savai és anyagi támogatásával. A közgyűlés beható vita után az elnök jelentését örömmel vette tudo­másul, | lelenczintézet létesítését elvileg kimon­dotta, annak felállításához tőkéjét felajánlja, a mó­dozatok megállapításával, a felállítás keresztülvite­lével, a fentartás és kezelés részleteinek kidolgo­zásával, valamint ezek tekintétében az orsz. fehér kereszt egyesülettel és szükség esetén a kormány­nyal létesítendő egyezség megkötésével az elnöksé­get és a választmányt bízva meg. Gróh Ferencz in­dítványára a közgyűlés gr. Almásy Uénesné és dr. Lukács György elnöknek az egyesület gyors felvi­rágoztatása körűi kifejtett kiváló munkásságukért hálájának és köszönetének jegyzőkönyvileg ad ki­fejezést. A gyulai gimnázium. Csak közvetve írhatjuk ugyan, hogy „gyulai“, mert közvetlenül Szigetvárnak és mindama városoknak szól, amelyek gimnáziumot akarnak létesíteni. Szigetvárról ugyanis szerdán 28 tagú küldöttség tisztelgett Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi ministerné) és pedig ez alkalommal már harmadizben, négy osztályú algimnáziumot kérve. Wlassics Gyula miniszter a következőkben válaszolt a küldöttségnek: „Tisztelt uraim! Kérvényükben foglalt és tisztelt szónokuk által előadott ügyük előt­tem ismeretes és legyenek meggyőződve, hogy Szi­getvár történelmi emlékei iránt mindenkor kegye­lettel viseltettem. Valamely alakban kell tehát a dolgot a komoly fontolás terére venni és midőn ezt hangsúlyozom, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nem vagyok a csonka, azaz a 4 osztályú iskolák barátja, mert ezek rendszerint a proletárizmus meleg ágyai. Különben minisztertanácsi határozat értelmében, iskolák felállítását mindenekelőtt a megyék székhelyén vagyok köteles felállittani és miután még mindig 12— 13 székhely van iskola nélkül, a sorrendet be kell tar­tanom. Az uj polgári iskola-reformtervezet már ké­szül, és akkor lehetséges, hogy a város áldozatkész­sége melleit kérelmük teljesítését valamely formá­ban meg lehet valósítani. Egyebet most nem mond­hatok.“ Nagy megnyugvásunkra szolgál a vallás- és közoktatásügyi ministernek eme nyilatkozata, mely teljesen azonos a gyulai küldöttség előtt tett fontos nyilatkozatával és egyúttal bizonyítéka annak is, hogy Gyula városa nagyon is idejében vetette fel, illetőleg újította meg emlékiratával a gimnázium eszméjét. Úgy tudjuk különben, hogy a miniszter a küldött­ség előtt tett abbeli ígéretét, mely szerint a gyulai gimnázium eszméjét nyomban tárgyalás alá bocsátja, be is váltotta, nevezetesen úgy tudjuk, hogy a gim­názium létesítésének kérdését — még most természe­tesen csak is a minisztérium kebelében, — szaksze­rűig tanulmányozzák és előkészítik. Az elmegyógyintézet építését vezető, bizottság tegnap délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ismét ülést tartott a felmerült ügyek elintézése czéljából, a melyen a villanyvilágítás berendezésére nézve a vasúti forgalmi részvénytársasággal meg­kötendő szerződés módozataira nézve folytatott tár­gyalásokat, elhatározván, hogy a még mutatkozó eltérések kiegyenlítése végett a vállalathoz részletes felvilágosító ajánlatot tesz esetleg egy teljhatalmú megbízott kiküldését kéri attól a szerződés raeg- köthetésére. Az élelmezés miként való kezelésének módjára nézve elhatározta a bizottság, hogy az intézetbe annak megnyitásától hezdve a házi élel­mezést vezeti be és addig is, mig gazdasági kezelés mellett egyes terményeket az intézet maga állíthat elő, a szükséges anyagokat és élelmi czikkeket szer­ződésileg szállítóktól szerzi be. Névváltoztatások. A belügyminister megen­gedte, hogy P i v á r János polg. isk. igazgató és Mária, Erzsébet és Aranka nevű gyermekei gyulai lakosok »Abafi«-ra; Hirt Antal polg. isk. tanár gyulai lakos »Szege di«-re- és Singer Lajos szarvasi lakos »S z e n d é«-re változtassák át (veze­téknevüket. Az uj törvényszéki épületben szükséges búto­rok és felszerelvényi tárgyakra kiirt versenytárgya­lás, folyó hó 10-én volt megtartva a régi épület nagy tanácstermében. Azután akirohanás után, melyet az „Esti Lap“ jónak látott elkövetni, s melyet lapunk múlt számában érdeméhez képest méltattunk, azt hittük, hogy iparosainknak erős külföldi verseny- nyel kell megküzdeniük. Az eredmény azouban nem igazolta az aggodalmakat. Sőt a verseny egy­általában nem volt olyan, mely a várakozást kielé­gíthette volna. A kitűzöl/ határidőig mindössze 6 ajánlat érkezett a törvényszék elnökéhez, ezek közül is csak kettő volt vidéki. Kár hogy a gyulai iparo­sok csak részlet ajánlatokat tettek, mert igy annak tették ki magukat, hogy ajánlatuk nem fog figye­lembe vétetni. A három gyulai pályázó közül Sál József az asz Jós munkákra és Thonet árukra, s a javítási öv teákra csak az esetben, ba a két előbbi munkátau.t.gkapja; Piczkó Mátyás kizárólag a kár­pitos munkákra és K. Kis Mihály a javítási és asz talonunk ókra vállalkozott. Ez utóbbi a javítási munkát külön is hajlandó teljesíteni, ha a költség- előirányzatban megállapított árakhoz képest 20 szá­zalékkal több fizettetik. A vidéki vállalkozók tel­jesen egyező ajánlatot tettek, s a javítási munkán kívül az összes szükségletek szállítására vállalkoz­tak. Mindkét vállalkozó szolid és megbízható ezég. A bizottságnak fölöttébb nehéz volt a választás, mert Preis Mihály és fia n.-váradi ezég igen jó hírnévvel és kiterjedt üzleti összeköttetésekkel bír, a mellett ő rendezte be teljes megelégedésre a váradi törvényszéki palotát. Viszont a csabai Reisz és Porjesz ezég egy virágzó s a legkövetelőbb igényeknek is megfelelő ipartelep tulajdonosa ; — azonkívül megyebeli, az érintkezés, vele könnyebb, | az esetre, ha a munkát megkapná, inkább ellen­őrizhető, hogy minő munkát készít, mint a nagy­váradi ezég. Akár melyik ezég ajánlatát fogadja is el az igazságügyminiszter, annyi bizonyos, hogy oly elegáns berendezésüek lesznek az elnökségi és bírói szobák, hogy egynémely tekintetben túlhalad ják majd a nagy-váradi törvényszéket. Miután a szerződés kötéssel Novák elnök, nem tőle függő s rajta múló okokból, már is megkésett, felterjesz­tésében kérte a miniszter sürgős elhatározását, ne hogy a régi avult és kopott bútorokkal kellessék az uj díszes épületbe beköltözni. Az aratás serényen folyik megyeszerte. E hét folyamán a réti földeken levő vetések is teljesen megértek. A. mi a termést illeti, noha eredmények kel még mindig nem számolhatunk be és csupán feltevésekre kell szorítkoznunk, a megtartott próba- cséplések és nyomtatások után múlt heti prognosz- tikonunk, mely szerint a búza átlagos hozama 1100 0 öles holdankint 6 métermázsára tehető, igazolást nyer. A múlt hét időjárása különben nem volt ked vező az aratásra, csaknem naponként esett az eső s ha pár órára is, kiverte az aratókat a munkából. Kedden délután a gyulai határ nyugati részében, különösen a sióréti dűlőben jég is volt, de miután esőve^ jött és a búza s árpa nagyobb része külön­ben is már le volt ott aratva, jelentékeny kárt nem okozott. A pénteki hetipiaczon, habár csak kósto­lóban, volt már uj búza is, még pedig jó közép- minőségű. ^^gyulai nöegylet tagjainak száma az aleloöknő és több nemesszivü választmányi tag buzgolkodása folytán a közel múltban örvendetesen megnöveke­dett, amennyiben elérte a háromszázat, mely szám az összes gyulai egyletek között a legmagasabb re­kord. A nők nemes szivéről tesz élénk bizonyságot eme gyarapodás, amire különben nagy szükség volt, 8 melynél a segélyezettek folyton szaporodó számát s a csekély tagsági dijat (l—2 frtjtekintve a virágzó egyletnek nem volna szabad megállapodnia. Mint őrömmel értesülünk, újabban beleptek: Daimel Sán­dorod, Reisner Zsigmondné, Csillag Lászlóné, Bul- boka Jánosné, Miskucza Illésné, Reisner Edéné. Nuszbek Sándorné, Kis Lászlóné, báró Drechsel Gyuláné, Weisz Salamonná, Heks Miksáné, Lend- vay Mátyás né, Jakab Sándorné, Bandhauer Róza, gróf Wenckheim Ilona, gróf Wenckheim Mariska, Schröder Erzsiké, Pitzkó Mátyásáé, Hazay Manóné, Fülöp Mihályné, Endrődy Gézáné. A békésvármegyei Fehér-kereszt egyesület f. hó 16-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegye­ház kisebb tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. Gróf Almásy Dénesné, elnöknő, Dr. Lukács György, elnök. Tárgy: A felállítandó lelencz­intézet ügyekben tárgyalás az „Országos Fehér­kereszt egyesület“ kiküldötteivel. A gerendási földvétel czim alatt csabai lap­társunk csütörtöki számában hosszú kirohanást in­téz ellenünk abból az alkalomból, hogy mi az „Orosházi Ujság“-nak egy ide vonatkozó hírét re­produkáltuk. Sok minden foglaltatik e kirohanás­ban, közte sok igaz is, csak azt nem tudjuk, hogy jut a mi közleményünk mindannak alkalmazásához.! Első sorban is meglep laptársunknak szép hason­lata, a melyből megtanuljuk és elfogadjuk, hogy Csaba a bika, Orosháza a vörös posztó és mi tor­reádor vagyunk, csakhogy azt is látjuk és épen ide vonatkozott múltkori megjegyzésünk, hogy a bika a vörös posztót ez alkalommal kellőleg respektálta és az hiába lebegett előtte az „Orosházi Újság“ közleményének képében, később jutott csak eszébe, hogy illő volna neki dühbe jönni, a mikor is ne­künk szaladt, a kiknek maga adta a torreádor sze­repét, nem tudva, hogy azzal nem mindig a vörös posztó lobogtatása, hanem a veszedelmes kardfor­gatás is együtt járhat. E kirohanás ellen azonban nem kell a támadóra igen veszedelmes fegyverhez nyúlnunk, elegendő félrelépnünk a roham- elől, mely csak véletlenül jutott nekünk és nem a vö­rös posztónak. A fölháborodást, miután az „Oros­házi Újság“ kérdéses közleménye másfél hétig megláttatlanul maradt, azt hisszük, nem is ennek reprodukálása, hanem azon merészségünk keltette, hogy laptársunkat kötelességének teljesítésére figyel­meztettük. Mert hogy a csabai közvélemény orga numának egy megyebeli hasonló hírlap ily közér­dekű közleményére válaszolnia kötelessége és en­nek nem teljesítésével tisztelt laptársunk mulasz­tást követett el, azt legjobban igazolja a mi igaz­mondásunkat követő érzékenykedése és az a rész­letesség, melylyol mulasztását pótolni igyekszik. - Tisztelt laptársunk maga hangsúlyozza legtöbbet a Trautmannsdórf-féle földvásárlás rendkívüli fontos­ságát, azt pedig azt hisszük — maga is elismeri — hogy ily ügynek befejezéséhez épen az esetleg mu­tatkozó ' érdekellentétek miatt nyíltság és őszinte­ség, a félreértések felvilágosítása és a kételyek el­oszlatása szükséges. Erre hívtuk fel az „Orosházi Újság“ közleménye folytán a csabai részről — úgy tudjuk — legjobban informált orgánumot. Ez volt a* czélunk és nem a posztó mutogató capeadorok, vagy a banderillerosok szerepének ellátása, mert hisz a „Békésmegyei Közlöny“ fölingerlése és dühe épen nem kelt gyönyört benDÜnk. Sokkal jobban tenné a „Békésmegyei Közlöny“, ha hasonló för- medvéoyek helyett az „Orosházi Újság? általunk reprodukált hírére — melynek állításaival külön­ben soha sem azonosítottak magunkat — érdemben válaszolna és ne tolná fel magát mások, köztük Csaba község ügyésze védőjének szerepébe, a kit különben senki meg nem támadott és a kinek egyénisége iránt mindenesetre jobb véleménynyel vagyunk, mint a „Békésmegyei Közlöny“, a mely őt ez ügybe is ok nélkül belekeverni igyekezett. Ókori temető Gyulán. A régészeti tudomány nak határozott pechje van, rendeseu a hozzá értők tudják meg legkésőbben a véletlen leleteket. így történt nálunk is ; már több egy événél, hogy a kál­vária tőszomszédságában homok bányát ásnak. A homokbánya egy domb alatt van, mely domb tulaj­donképen őskori temető volt. A békésmegyei köz­művelődési egylet alelnöke a múlt héten tudta meg ezt, ki mentem vele a helyszinére és megvizsgál­tuk nagyjából. A sok ember csont, melyek az ásó emberek szerszámaitól többnyire darabokban feküsz nek a területen, azonnal hirdette a temetőt. A tu­lajdonos leírása szerint és az eddig látottakból Ítélve a domb két különböző időkorban szolgált temetőül, mert a csontvázak két sorban találtattak, az egyik 2-öl mélységben, a másik 4 láb mélységben ama fölött. A talált tárgyak a római kor vége vagyis a népvándorlás első korszakából valók. A római korra mutat egy ép lándzsa vég és egy rövid római kard. A népvándorlás korát hirdeti egy hosszú kard, a milyet a góthok használtak, továbbá három cserép edény, melyek egyike háromszögű szabályos bevá­gásokból alakított háromszögekkel van díszítve, a háromszögek fordítva következnek egymás mellett, egyik a csucséllel lefelé, a másik az alapvonallal lefelé; ezek után végül egy tömör ezüst karperecz, mely 30 grammot nyom és alakra nézve megegye­zik az apahidai és mező-berényi hires arany leletek arany karpereczeivel, melyekről meg van állapítva, hogy a góthok használtak olyan alakú karperecze- ket. A homokbánya kimerítése most szünetel az ara­tás miatt, mihelyt azonban folytattatni fog, azonnal folytatni fogjuk a vizsgálatot is. Hallom, hogy a kórház építése alkalmával is temetőre bukkantak. Tüzetesebben ezt sem lehetett megvizsgálni, mert a kellő időben arról sem szakemb-rt sem hozzá ko- nyitó dilettánst nem tudósítottak. A komoly vizsgá­lat pedig felillett volna; mert Karácsony János tu dósunk a legkorábbi Gyulát épen arra a helyre teszi, már most biz annak a temetőnek körülbelőlegesen vagy határozottan megállapított kora, sziutén vilá­gító adatul szolgálhatott volna városunk tulajdon- képeni helye iránt. így kallódnak ol a biztos ada­tok, igy kell föltételből élősködőié á tudománynak I Ko'tnolyan kérjük földmunkával és építkezéssel fog lalkozó polgártársainkat, hogy a legcsekélyebb ré­gészeti letetet is azonnal jelentsék be Oláh György urnái vagy alulírottnál, hogy azt megvizsgálhassuk, mert lehetséges, miszerint a csekélységnek látszó sir, fegyver, pénz, ékszer, edény vagy csak edény darab, fontos adattal gazdagíthatja az emberiség tör­ténetét vagy nemzetünk és szülőföldünkét. Abban a reményben, hogy a megboldogult id. Mogyorósey János által a 70-es években annyira föilenditett buz­galom a közönségben ismét életre kel, még egyszer kérek mindenkit, hogy bármily csekélynek tetsző leletet is bejelenteni szíveskedjenek. Domonkos János. A nyári vásárra beköszöntött a hőség, a mely immár állandónak ígérkezik. Sertés felhajtás alig pár száz darab volt, annál nagyobb a juhvásár;\ ily időszakban szokatlan nagyszámban hajtottak ürüket és juhokat, a melyek miután a gyapjuárak javultak és sok vevő is volt, szilárd árakon keltek. Elénk volt a szarvasmarha vásár is, sok és szép jószág, elég jó kereslettel. A lóvásárra is igen sok árut_ hajtottak fel, a nyomtatás küszöbén különösen kelendők a jó igás- lovak. A belső vásár ma lesz; és a szorgos munkaidő és pénztelenség folytán vajmi kevés remény fűződik hozzá. Az országos vásárról szóló részletes tudósítást különben lapunk más helyén közöljük. A gyulai iparos ifjak műkedvelő társasága múlt vasárnap este íb nagy érdeklődés mellett tartotta meg szokásos kéthetenkénti szórakoztató estélyét, a melyen Exner János szavallata nyitotta meg az es­tély műsorát. Utána Kocsis Juliska és Csete Pál éne­kelték el a „Sultán“ operettből a „rableány“ áriát, melyet nagy precisitással Papier Aron kántor kisért hegedűn. Majd Weisz Márk „Mrekanecska Janosa“ keltett nagy derültséget. Gabara András kuplézott, végezetül Alberti László szavalta el nagy tehetséggel Rudnyánszky „Gyáváját,“ kit óriási taps­sal jutalmaztak. Legközelebb 23-án lesz az estély, mely batyubállal lesz egybekötve. Öcsödön folyó hó 12-én jegyzőválasztás volt, amikor is első jegyzőnek Sós István több év óta helyettes első jegyzőt választották meg. Megnyílt az uszoda. Kánikulai meleg a szó szoros értelmében még nem volt az idén, de a me­legen tűző nap délutáni sugarai már erősen hir­detik a verejtékező emberiségnek, bogy itt a nyár s bizonyára sokan vannak, a kik örömmel veszik tudomásul, hogy az özv. Herbert Alajosáé nyári uszodája már megnyílt a Körösön, jóleső oltalmat nyújtva a melegben izzadó embernek. A hűs hul­lámok élvezetein kívül az úszás szép sportját is leoktatják itt az ifjabb és öregebb nemzedéknek, s mint minden évben, úgy ez idén is a szokott ár­szabás mellett vehetik igénybe a látogatók a pó­tolhatatlan kellemes uszodát. Jóváhagyott alapszabályok- A békési malom­végi III-ik függetlenségi és 48-as olvasókör módo­sított alapszabályait a m. kir. belügyminister bemu­tatási záradékkal ellátta. Az újvárosi olvasókör augusztus 5 én táncz- czal egybekötött felolvasó estélyt tartja saját he­lyiségében. A békési gimnázium nyolez osztályúvá való kiegészítése érdekében az elmúlt héten elhatározó lépések tótottek. így leérkezett a ref. egyházkerü­let határozata a hetedik osztály felállítása tárgyá­ban a gimnáziumi igazgató tanács elnökéhez, mely- szerint az építkezési segély iránti tárgyalások meg­indítására vonatkozó kérvény az egyházkerület által már junius 7-én felküldeteit a vallás és közoktatási ministeriumba. A gimnázium hét osztályának már szeptemberben való megnyithatása érdekében pén­teken 10 tagú küldöttség járt Budapesten a vallás, valamint a pénzügyministernél, azonban a minisz­terek távollétében Zsilinszky Mihály, illetve Graen- zenstein Béla államtitkárok által fogadtatott. A kül­döttséget Meskó László orsz. képviselő mutatta be, mig a község óhajának Környei Lajos adott kifeje­zést. Mindkét államtitkár kedvező választ adott a küldöttségnek, kifejtvén, hogy a 60000 frtnyi épí­tési segély már a jövő évi budgetbe felvétetik és a hetedik osztály megnyitására von ttkozó engedély már legközelebb az iskolafentartó kezében lesz, hogy az előzetes intézkedéseket idejekorán megte­hesse. Évi segélyül addig, mig a gimnázium telje­sen kifejlesztetik, 6000 frt helyeztetett kilátásba és igy a békésiek remélik, hogy szeptember hónapban akadály nélkül megnyithatják a hetedik osztályt. Csaba község képviselőtestülete kedden köz­gyűlést tartott Zsíros András biró elnöklete alatt, a melyen a visszatérített körösszabájyozási kölcsön­ből ki nem osztható 2000 frtot őrök alapitványkép a Radolf-gimnázium tápintézetének adományozta és kimondta, hogy az időközi kamatokból bevételként szereplő 473 frt hovafordilása iránt később határoz. A villany világítás ügyének' előkészítésére kiküldött bizottság indokolt javaslatát tárgyalták ezután, mely szerint az ajánlatot tevő két társulat között a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság ajánlata kedvezőbb és azért a közgyűlés névszerinti szava­zással egyhangúlag elfogadta ezen társulattal a szer­ződés megkötését, mely szerint a társaság 250 drb utczai lámpát, 4 ivlámpát és a városháza világí­tására 40 lámpát ad 3500 frtért 30 évi kizárólagos és 20 évi nem kizárólagos jogbiztositás mellett. — Miután a város által létesített Northon kutak ol­csón igen jól sikerültek, még egy ily kút fúrását elhatározták. A községi iskolaszék javaslatához ké­pest elhatározta a közgyűlés, hogy a polgári leány­iskola államosítását megsürgeti és Donner Lajos igazgató fizetését személyéhez kötötten, 200 frttal fölemeli. Az államnak utkaparó házakra szükséges területet Q ölenként 50 krért átengedték és elha­tározták, hogy mindazon letelepültek, kik 4 éven belül a lakositásért nem folyamodnak, kétszeres dijat fizessenek. Negyvennyolczas honvédek figyelmébe. A fel­oszlott békésvármegyei 1848—49—i ki honvédegylet által a vármegyénél letett örökalapitványnak mint­egy 130 frtot tevő kamatát a vármegye törvényha­tósági bizottsága ez évben is október havi rendes közgyűlésében fogja adományozni egy az 1848 49. önvédelmi harezban részt vett honvédünk, kik kö­zött a békésmegyei illetőségűek előnynyel bírnak. A kamatok kiadására nézve a vármegye alispánja meghirdette a pályázatot, a kérvények benyújtására határidőül szeptember hó első napját tűzvén ki. A kérvények a főszolgabíró által hitelesített vagyon­talansági, erkölcsi és illetőségi bizonyitványnyal, valamint a szabadságharezban való részvételt iga­zoló okmányokkal felszerelve, a vármegye alispán­jához nyújtandók be. Az iparosok nyugdij-egyesületének létesítése ügyében népes értekezlet volt a csabai ipartestü­letben múlt vasárnap, amelyen Rosenthal lgnácz el­nökölt és a melyen részt vett Edvi Illés László az aradi keresk. és iparkamara másodtitkára is, a ki évek óta fárad a nyugdijegyesület létesítésén. 0 ismertette most is a fontos ügyet, amelyet hat év előtt vetett fel az országos iparegyesület ülésén és előadta, hogy az országos iparegylet magáévá tette az eszmét, kivitelét azonban akkorra halasztotta, a mikor az ipartörvény revíziójával az országos nyug­díjalap létesíthető lesz. Igen üdvösnek véli az elő­adó, ba kisebb körben, igy az aradi kamara terü­letén már előbb létesittetik ily nyugdijegylet. Hosz- szabb eszmecsere után kimondta az értekezlet, hogy az indítványt helyesli és hogy szeptember hó első felében az aradi kamara iparos tagjait az ipar- testiilet által rendezendő értekezletre összehívja. Ugyancsak meghívja az értekezletre Thék Endrét s IGelléri Mórt, mig az iparos daloskor ekkor fogadná \Zichy Jenő grófot, ki ázsiai útjáról tart felolvasást. A népesnek Ígérkező fontos tárgyú értekezlettel kap­csolatban a csabai ipartestület ünnepélyeket is tor- vez és az egész ügy rendelkezésére ötven tagból álló bizottságot küldött ki. Az uj posztkisztlik szemrevaló csinos szerszá­mok, de nem bizonyultak jónak. Két gyulai inas ugyanis addig kerülgette az uj vendégét az utcza- saroknak, mig rá 'nein jött a nyitjára, hogy kell kiszedni belőle a leveleket. így most már igazán kevés értelme van az uj poBtaszekrénynek, hacsak mindenik mellé egy-egy strázsát nem állít a m. kir. posta. A nagyváradi postaigazgatóság tesz is róla, vagy uj szekrények beszerzésével, vagy ezek­nek módosittatásával, hogy az uj gyulai posta­szekrényekbe merjen az ember levelet dobni, mert igy kevés a levélszekrény hitele. Meleg van- A júliusi futó vásár meghozta a meleg nyarat, a mit ha még kánikulának egészen nem is mondhatunk, a délutánonkinti szokásos apró esők miatt, de már erősen nyári hangulatra késztet bennünket. A forró napon görnyedő derék­kal takarítja be az arany kalászok ékes rónaságát a föld népe s a forró julius délibábot ringat a letarolt mezőn. Rakják az asztagokat, nem sokára megszólal a cséplőgép bugása is a tanyákon. Szó­val itt a nyár, meleg vanl A csabai uj kath. templom ügyében a héten Csabán járt a bíboros megbízásából Payer József püspöki főmérnök megtekinteni, bogy a mostani templom az átalakítást megbirja-e és hogy mily költséggel terveztessék az uj templom. — Tüzetes szemle után a főmérnök kimondotta, hogy a régi templom nem bírja meg az átalakítást s uj templom építendő a régi helyén, melynek költségei 80,000 írtra teendők. Ez összeggel olyan templom fog épít­tetni, melylyel századokra megoldatik a templom- épités. Áthelyezés. Penkár János orosházi adóhivatali pénztárnok és Szegedi Miklós csabai* adótárnok, kölcsönösen áthelyeztettek. A dobozi uj elemi iskola felépítésére (előirány­zat 4969 frt 51 kr.) a községi elöljáróságnál julius hó 4-én megtartott árlejtésen következők ajánlkoz­tak : Körinek Géza (Békés) 8*9 százalék, Okos György és Filipinyi János (B -Csaba) 13*5 száza­lék, Glacz János és Benkő János (Gyula) 9 száza­lék, Botyánszki János és Nagy János (B.-Csaba) 13 százalék, Mikó testvérek (Békés) 8*2 százalék, Schriffert József (Gyula) 5 százalék, Kiszely Pál és Achim Láézló (B.-Csaba) 7 4 százalék, Czingulszki Mátyás (Grula) 17 százalék, Sohneider János és Dávid Jakab (Gyula) 10 százalék engedéssel. Az iskola felépítésével Czingulszki Mátyás lett 4273 frt 78 krral megbízva.

Next

/
Thumbnails
Contents