Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

29-Ik szám. Gyula, 1899. julius 16-án XXXI. évfolyam f--------1 Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Élőfizetési dij: Egész évre ... 5 frt — kr. Pál évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre 1". . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ^ A Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: 3KI ó li n ID á v i cL. 1 Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Férőnek háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. ____________ Az iparoktatásról. Most, araikor az összes hazai iskolákban szünetel a tanítás — a közeledő tanév kez­dete előtt — alkalomszerűnek találom a szü­lők és tanulóifjúság figyelmét az ipari szak­iskolákra felhívni. Korunkban már csaknem minden tehet­ségesebb szülő iskoláztatja gyermekeit, azért, hogy valamiképen azokat úrrá tehesse, miért is a legtöbbször ügyvédi, bírói, papi, orvosi, katonatiszti, gazdatiszti stb. pályák lebegnek lelki szemei előtt; a kereskedői pálya rit­kán, az iparos pálya még sokkal ritkábban. És vaj]on miért ? — Talán csak nem azért, hogy ezen a pályán dolgozni kell és az egyént nem tekintetes urazzák ? — Bizony pedig a mai korban is csak a dolog után élhet meg az ember, még akkor is, ha tekintetes ur ! Ne legyen hát lenézett a munka, som a mun­káspálya, mert minden pálya szép, csak az egyén legyen olyan — ki hivatott annak a betöltésére ! Melyik pálya szabadabb, melyik önállóbb, melyik vezetheti biztosabban az embert a meggazdagodáshoz, mint az iparos pálya ? Egy sem ! Példa rá Angolorszóg és az Egyesült Államok sokszoros milliomos ipa­rosai, kiknek családjával grófi és herczegi koronás családok lépnek rokonságba. Avagy talán az iparos pályán nem lehet hírnévre szert tenni ? De igen ! Hazánknak is van szá­mos hírneves' iparosa. Csak az ifjú kellő elő- i készültséggel, hivatottságból lépjen e pályára és tanulja meg ennek minden csinját-binját — annyira, hogy minden közönséges ember ne lehessen képes kivenni kezéből a munkát, akkor ezen a téren is van boldogulás. . . Számos eset bizonyítja, hogy a múltban igen gyakran a rakonczátlan fiút és bukott tanulót terelték szülei az iparos pályára, ám de ma már az az idő lejárt, melyben az ilyen egyéneknek, az iparos pályán való tisztessé­ges megélhetése biztosítva volna. Minden té­ren haladnunk kell a korral, de különösen Magyarországon az iparfejlődés terén kell még nagyot és sokat haladnunk. S mindad­dig, míg a nyugat-európai müveit népek ipa­rával minden téren a versenyt fel nem ve­hetjük, hiába panaszkodunk az Ausztriából és más államokból való iparczikkek behozatala ellen. Panaszainkkal, vagy törvényes rend­szabályokkal nem lehet azt hazánkból kiszo T A R C Z A_. Kint a pusztán. Tele van a lelkem szinarany gyönyörrel, Csordultig a szivem repeső örömmel: Hogyha látlak puszta, hogyha nézlek róna . . . Mintha a szivemből kiszakadtál volna Bölcsőm ringatója ... Vadvirágos puszta, bűvös-bájos álom — Bárhol vagyok : hozzád vissza-visszavágyom . . . Megihleted lelkem’ te örök költészet, — Felújítja bennem a sok szép emléket Napsütötte téred . . . Újra látlak puszta ... a szivem túlárad Hej de milyen sokat vágyódott utánad . . . Most végre itt vagyok a puszta-középen S a tájat, a melyet nem láttam már régen Elmélázva nézem . . . • . . Előttem rét terül, a lég illatterhes; A vadvirágokra zümmögő méh repdes — S mig egy lomha túzok evez amott messze, Felém száll egy csélcsap, egy himporos lepke Játszva, enyelegve . • . Arrébb a lekaszált legelőn egy boglya, Felhúzott lábával rajta áll egy gólya; Hunyorgatja szemét, kémlel a bogiyárul . . . Talán álmodozik egy kövér békárnl, Vagy valamit bámul ... Amott a gyapjas nyáj a szántást tördeli; De az aszalt giz-gaz nincs ínyére neki; Perzselő meleg van ... nem kell most a torzsa — Összedugott fejjel — a földre hajolva Verődik csoportba . . . ritani, hanem szakiskolák felállításával, azok­nak a szükséghez mérten való szaporításával és hazaszeretettől áthatott, müveit iparos osztálylyal; ezekkel már igen ! Hogy a kellő készültséggel s korunknak megfelelő szakismerettel léphessen az ifjú az iparos pályára, arról kormányunk elég szé­pen gondoskodik akkor, amidőn már jelen­leg is mintegy 29—30 m. kir. állami ipari szakiskolát és tanműhelyt tart fenti a férfiak számára és 11 nőipariskolát a nők számára segélyez, vagy fenn tart. Most tehát rajtunk a sor, hogy a kormányt eljárásában támo­gassuk és pedig azzal, miszerint az arra hi­vatott ifjúságnak ezt figyelmébe ajánlván, az iparnak szakszerű tanulása czéliából a m. kir. állami ipari szakiskolába való belépést javasoljuk. Csaknem mindenik ipari szakiskola be­rendezése olyan, hogy délelőtt elméleti ok­tatásban, délután mühelyi gyakorlati tanítás­ban részesülhet a belépett Dövendók. Egy szóval itt a tanuló ép olyan tanuló, mint a többi iskolában azon különbséggel mégis, hogy itt az elméleti oktatás is csak egy sza­kot ölel fel és ezen elmélet mellett még az intézet műhelyében egy iparág szakszerű üzését is elsajátitja. A tanulónak tehát egyik kezében könyv, másikban véső, kalapács, vagy egyéb ipari szerszám van. Hazánk jövő iparos nemzedéke igy készül az iparos pá­lyára ! Az ipari szakiskolák sikeres elvégzése után a növendék végbizonyítványt nyer és ezen bizonyítvány alapján bármely iparható­ság munkakönyvét ád ki a tanult iparnak gyakorlására. A legtöbb intézet igazgatósága gondoskodni szokott a végzett növendékek elhelyezéséről is, amennyiben nagyobb iparo­sok, társaságok az intézet igazgatóságát szok­ták megkeresni, a náluk üresedésben levő állásokra leendő ajánlatok megtétele végett, így azok, a végzett növendékeket munkave­zetői, munkafelügyelői, szakrajzolói, könyv­vezetői stb. tisztes állásokhoz juttatják. A tnüipari és ipari szakiskolák hazánkban a következők : A magyar királyi álami iparművészeti iskola Budapesten, IX. kér üllői-ut, mint legma­gasabb művészeti szakiskola. Hol hétféle szakipart lehet kűlön-kűlön megtanulni, nevezetesen : a) dí­szítő szobrászat, b) kis plasztika (fényüzési dom­borművek), c) ötvösség (dombormű, zománezozás, galvanoplasztika stb,), d) diszitő festészet, e) fa­Fipázik a juhász szétterített subán, — Néha pislogat csak tikkadt nyája után . . . FoghegyrSl oda szól barna pulijának Bár félig szundikál — szót fogad szavának S neki ront a nyájnak . j . Van erre galiba a gyáva juh-nyájba . . . S a mikor legelni szerte zavarászta: Mint a ki a dolgát híven elvégezte Visszamegy uráboz s mellé telepedve Vadász’ a legyekre . . . De a miglen szemem a juhokat nézte: Közeibe bavargott egy vijjogó vércse . . . Nyilsebesen szállott . . I majd megállt egy helybe’; Tán lecsapni készté prédaéhes kedve Játszó egerekre . . . De tovább nem néztem ■ . . zengő nótát halltam : Kósza szellő szárnyán hozzám szállott balkan; Figyeltem — s szemem a dalolót kereste . . . Nem sok idő telt e), hamarost meglelte, — Nem is voltak messze . . . . . . Elmentem hozzájok . . . dőlt a búza rendre; Járt a kasza gyorsan harsanva, penegve . , . Felgyürt ingujjakkal folyt a munka nagyba’, Marokverő lányok kipirult csapatja A kévéket rakta . . . Nevetgéltek vigan a sok tréfa fölött — S mig arezukon csurgó verejték gyöngyözött: Dalos ajakukon megeredt a nóta — S a búzát mindenik sürögve-forogva, Rózsás kedvvel hordta . . . . . . Távolabb a dűlőn megy egy ökör-fogat; Rajta ül a béres — nagyokat pattogat Biztatja egyiket-másikat szavával, Kongató ostora pattogtatásával, A mért menni átall . . 1 metszészet, f) rézmetszészet és rézkarcz, g) éksze­részet és zománezozás. — Felvételi feltételek : 15 éves kor, IV. középiskolát végzettség és 2 évi gya­korlat a választott iparágban. Tanfolyam 4 év. Be­hatási dij 2 frt, tandij félévenként 5 frt. M. kir. állami felső ipariskola van Kassán, hol gépészetet és azzal kapcsolatos asztalosságot nemcsak gépkezelő és fűtő Budapesten gépészetet, vegyészetet (meobanikusságot) kőfaragást, kőmives és ácsmesterséget, megfelelő gyakorlati ismeret el­sajátítása után az építőmesteri képességet Brassó­ban, hol a faipart lehet elsajátítani. Felvételi fel tételek : 15 éves kor, IV. középiskolai végzettség s legalább is 2 hónapi gyakorlatnak iparhatóság által való igazolása kívántatik. M. kir. állami fa- és fémipari szakiskola Ara­don, Temesváron, Szegeden, Kolozsváron, Maros- Vásárhelyen, faipari szakiskola Újpesten, Homon- nán és Iglón, vasipari szakiskola Gölniczbányán van. Ezen iskolákban a faipar köréből elméletileg és gyakorlatilag tanulják a növendékek a bútor és épületas'ztalosságot, esztergályozást és fafaragást (diszitő szobrá.zatot), a fémipar köréből pedig a gép-, mű- és épűletlakatosságot és nyújtja mind azon ismereteket, melyekre az ezen iparágak terén működő művelt és szakképzett iparosoknak szük­ségük van. Felvételi követelmény: legalább is 12 éves kor, kifejlett, ép és egészséges testalkattal, II. középiskola, esetleg VI. népiskolai végzettség, vagy — és ez a legelőnyösebb — az iparos tanonczis- kola három osztályát jó sikerrel való végzettség. M. kir. állami agyagipari szakiskola Ungváron és Mágocson (Baranyamegye), kő- és agyagipari szakiskola Székely-Udvarhelyen, kőfaragó és kő- csiszoló szakiskola Zalatnán, szövőipari szakiskola KézSmárkon és Nagy-Disznódon, órásipari szakis­kola Budapesten, kosárfonó tanműhely Békésen és Belluson ; csipkeverő tanműhely Hegybánya-Szél- aknán és ezeken kivül az állami felső népiskolával kapcsolatosan bőr és czipészipari szakiskola Nagy- Szebc’uben, fafaragó tanműhely Ilosszufaluban és Zay Ugróczon vannak. A felvételi követelmények a fa és fémipari szakiskoláknál elmondottak, részletesebben pedig a következők: 1. születési bizonyítvány; 2. atyja vagy gyámja beleegyezését tartalmazó nyilatkozat, melyben kifejezendő annak a kötele­zettsége is, hogy az illető a tanidő egész tartamát bevégzi: 3. iskolai képzettségéről szóló szabályszerű bi- bizonyítvány. 4. hiteles orvosi bizonyítvány arról, hogy ép­egészséges és korához képest kifejlett testalkotás- sál bir. ő. az ujraoltás megtörténtéről szóló bizonyítvány. 6. a bol még az ipar gyakorlása is kívánta­tik, ott az iparhatóság tanúsítványa; 7. végre ha tandij elengedésért, vagy esetleg állami segély élvezhetésért akar folyamodni, akkor szegénységi bizonyítvány szükséges. Sietős az útja . . ■ már itt van az este . . . Ráborul a tájra álomhozó csendje . . . A szürkeség mindig sötétebbé válik; Elballagok én is a szeretett házig — Nem messze qdáig . ■ . Tele volt a lelkem szinarany gyönyörrel, Csordultig a szivem repeső örömmel: Látva téged puszta, nézve te sík róna . . . Mintha a szivemből kiszakadtál volna Bölcsőm ringatója . . . Márki Imre. A gyöngyhalász. Irta: Tölgyesi Mihály. Drágaságai közt ül boltjában az ékszerész. Van itt minden, a mi szivet, szemet gyönyör­ködtet. Kalifornia és Klondyke aranybányáinak kincse, az afrikai gyémántmezők csillogó ter­mése, a tengerfenék rejtelmes homályából nap­fényre hozott gyöngyök és koráitok, garmadába rakva várják a bőkezű vevőt. Csak egy hiányzik — egy igazi gyöngy, valamennyi kincsnél, minden földi gyémántnál becsesebb. Az ékszerárust hidegen hagyja mind a sok kincs — az ő szivét nem gyönyörködteti csillogó ragyogásuk — neki valami egyéb kel­lene. — Köp. köp 1 koezog valaki az ajtón. — Tessék I Belép fontoskodó arczczal, nyájas hajlon- gások közt egy ismeretlen. — Hoztam valamit önnek! — Mondhatom rendkívüli, nagyszerű I Ilyen még nem volt a világon, éppen önnek való 1 Az ipari szakiskolák általános tárgyai; 1. a magyar nyelv és ügyirálytan, 2. számtan, 3. mértan, 4. mórtanirajz, 5. ábrázoló mértan, 6. szabadkézi rajz, 7. mintázás, 8. könyvvitellan, 9. ter­mészettan, 10. vegytan.il. szépirás. Szaktantárgyak a faipari szaknál: szerkezettan és rajz, technológia, építészeti alaktan és leiró géptan, gép és fémipari szaknál : szerkezettan és rajz, technológia és leiró- géptan; kő- és agyagipari szaknál: szerkezettan és rajz, technológia, építészeti alaktan, Írás, rajz, vegy­tani gyakorlatok; szövő ipari szaknál: technológia, szerszámtan, kötéstan és szövet elemzés. Tanidő rendesen 4 óv, kivételt képeznek : a szövő ipariskolák, melyek 2 évesek és a gö 1 n i ez bá­nyai vasipari szakiskola, mely 3 éves. Az állami felsőiparisk,oIák egyenrangúak a fő­gimnáziumokkal és főreáliskolákkal, végzett növen­dékeik a katonaságnál egyéves önkéntességi joggal bírnak. Az iparművészeti iskolába a 4 éves tanfolya­mot végzett ipari szakiskolákból is vesznek fel nö­vendéket, úgyszintén a felső ipariskolákba is, még pedig a szakiskolák II. osztályát jelesen végzett növendék már azonnal átléphet. A felső ipariskolákban Budapesten 2 frt be­hatási dij, félévenként 10 frt tandij fizetendő. Kas­sán nem tudom. Az iparművészeti iskolában Buda­pesten 2 frt behatási dij és félévenként 5 frt tan­díj. Szegénységi bizonyítvány alapján a jó tanulók tandijelengedésben és az iparművészeti iskolánál némi államsegélyben is részesülnek. Az ipari szakiskoláknál a legtöbb helyen sem behatási dij, sem tandij nincsen ; ellenben szegény­ségi bizonyítvány alapján a jó tanulók már az első félév után némi, osetleg teljes államsegélyben is részesülnek. Az elszámlált szakiskolákon kivül vannak még magán, társulati és községi, vagy felekezeti ipari szakszerű tanintézetek is, tartatnak téli tanfolya­mok és a m. kir. technológiai iparmuzoumban Bu­dapesten, a magy„ kir. Fernncz József technológiai iparmuzeumban Kolozsváron rendeztetnek téli szak­tanfolyamok és ezekben a legmodernebb szakipari gépek használatát tanulmányozhatják az oda fel - ránduló iparosaink. Ilyen és hasonló alapokon nyugszik je­lenleg hazánkban az ipar fejlődése, melyet minden téren az állam csak 1890. és 1891. ev óta vett gondozása alá és azóta az ipari szakiskolák száma évről-évre szaporodik, a meglevők erőben és térben gyarapodnak. Ha csupán igy haladnánk, akkor is 10—20 év múlva hazánk ipara a fejlődés elég szép fo­kára fog emelkedni, de a szakiskolák állí­tása még nincs befejezve, mert még az Al­föld népes városaiban — a hol az iparczíkk annyi fogyasztóra talál — kevés a szakis­kola, itt tehát szakiskolák felállítására még nagy szükségünk volna. . . ^Elővesz egy pompás keleti gyöngyöt és Isugárzó arczczal felmutatja: „Nagyszerű ! A gyöngy felülmúl minden' eddig létezőt! A hid- czabadi Nyzám hires kincstárában sincs hozzá­fogható. Nézze ezt a ragyogást I A pirkadó haj­nal rózsapirja csak halovány utánzata e drága gyöngy rózsaszínű ragyogásának. Az ékszerárus megnézi a gyöngyöt — va­lóban nagyszerűnek látszik. — De vizsgáljuk csak meg közelebbről I gondolja magában és rálehel a gyöngyre, aztán könyökével végigtörli. — Vigye ezt a gyöngyöt, nem látja, hogy ki van festve. A kufár szégyenkezve viszi el a portékáját. — Hej, hol kapok én igazi gyöngyöt, só­hajtott fel az ékszerárus. — Köp, köpi Megint koezogtatnak. — Tessék! Benyit az előbbi ember. — Uram 1 — úgymond — tudom már az ön ízlését 1 Ön a valódit, a belső értéket, a bél­tartalmat szereti I Ez az 1 És felmutat egy másik gyöngyöt. Diszkrét fénye, édes csillogása igazán elbűvölő. Ez már csak nem hamis? — Ohó! várjunk! Gondolja magában az ovatos ékszerész. Pillantsunk csak a dolog mé­lyére. Elemezzük egy kicsit a drága jószágot, váljon kiállja-e a tüzpróbát? Keressük Achiles sarkát. Nagyitó üveggel nézi, egy helyen meg is karczol ja. Iiapuuk mai szAmá.iioz fél l*\r melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents