Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
ben ismételten felmerült munkás mozgalmak következtében nagy mértékben igényli azt, hogy állam és társadalom a szegény néposztály érdekeit mennél inkább gondozása körébe vonja és a munkások bajain főleg filantropikus utón minden rendelkezé- zésére álló eszközzel igyekezzék segiteni. Mindezeken felül tisztelettel utalok arra is, hogy a kormányzatomra bizott vármegyében a társadalom vezető osztályai át vannak hatva annak tudatától, hogy a tehetősebb osztályok feladata gyámolitani a gyöngébbeket, melyek önerejükből nem tudnak helyt állani az élet küzdelmeiben. Ennek a humanitárius felfogásnak nyílt jele az is, hogy az itteni Fehérkereszt Egyesület pár évi fennállása alatt a fent említett jelentékeny tőkét képes volt összegyűjteni. Ami ezek után a lelencz intézetnek Gyulán, mint a vármegyének és az itteni Fehérkereszt egyletnek székhelyén — való felállítását illeti, azt a helyet erre a czélra maga az a körülmény is prae- destinálja, hogy a békésvármegyei közkórház folya niatban levő nagyszabású kibővítésének befejeztével a folyó év őszétől kezdve Gyula oly kórház teleppel fog rendelkezni, a minő a vidéken talán sehol sincs. 300 betegre és 300 elmebetegre, tehát ösz- szesen 600 ápoltra berendezett, a modern tudomány, a technica minden vívmányainak megfelelő, természetesen szülészeti osztálylyal is ellátott közkórházi telep létezése minden esetre magában véve is oly körülmény, mely a lelencz intézet felállítására rendkívül kedvező. Tisztelettel utalok továbbá arra, hogy vármegyém minden községében, jelentékeny számban vannak hatósági és magán orvosok és igy az ápolásba kiadott gyermekek gondozásának a legé- berebb és legszakszerübb ellenőrzése eleve biztosítva van. Az előadotttak alapján mély tisztelettel van szerencsém kérni Ngyméltóságodat, hogy a békés- vármegyei Fehérkereszt egyesületet lelencz intézet felállításában támogatni és a Gyulán felállítandó lelencz intézetet országos betegápolási alap terhére ápolt gyermekek elhelyezésére igénybe venni méltóztassék. Fogadja Nagymóltóságod mély tiszteletem nyilvánítását. Gyulán, 1899. évi julius hó 17-én. Dr. Lukács György s. k. főispán. A belügyminister válasza. 66719. sz. Méltöságos dr. Lukács György urnák, főispánjának Méltóságos Url Békésvármegye Gyulán. Folyó évi junius hó 17-én 650. sz. a. kelt azon jelentését, hogy a Békésvármegyei Fehér Kereszt fiók-egyesület a tálált valamint hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozásáról folyó évi május 19-én 50000. sz. a. kiadott itteni rendelet 19. §-a alapján lelencz intézetet szándékozik létesíteni, örömmel vettem tudomásul és a budapesti országos lelenczház egyesület igazgatóságát egyidejűleg Méltóságod idézett jelentésében foglaltakról azzal értesítettem, hogy a gyulai fiók intézet létesítése iránt lépjen Méltóságoddal érintke zésbe. Öröm volt nézni magukat, hogy osztották meg magukat a lányok, menyecskék és színésznők között. Hogy tánczoltak pas-de-quattretől schnellpolkáig mindent, amit Tóni húzott. Magunkról lányokról nem szólva, először is megdicsérem a menyecskéket. Helyre egy pár menyecske volt ott. Nem csodálom, ha a tánezo- sok forogtak körülöttük. A színésznők a — mint maga nagy képpel mondaná — „tökéletesen bele illeszkedtek az ensembleu-be s Klemi, Macza és Sada úgy rakták a tánezot, hogy öröm volt nézni őket. De hát a kis Kövyék mért nem jöttek el ? Ugyan aprehendáljon rájok egy kicsit 1 Hogy a kedv milyen volt, kitörö-e vagy betörő, arra legjellemzőbb felhozni, hogy az általános jó hangulatot látva, Szatyi bácsink is megakart „reszkírozni“ egy hopszot. Ám az egoista Halmay direktor lebeszélte róla és magának tartotta fenn a nagy művészt s igy csak a Huszka kisterme élvezte a Szatyi bácsi sziporkázó mondásait. Milyen kár, hogy nekünk lányoknak nem illik leülni kvaterkázni 1 No, de nem pletykálok többet, igy is beszéltem mindenről, csak a bálról nem. így szoktunk mi gyengébbik nem. Hanem most tartsa értem a hátát kedves —re ! A névsort én állítottam össze, persze csak fejből, no de remélem nem sokan maradhattak ki. Akivel még is megesett, ne haragudjék és vigasztalódjék. Én is majd kimaradtam egy — négyesből ! íme itt a névsor azokról, akik táncz kezdetén ott voltak: Ambrus Ilona, Berthóty Istvánná, Bodoky Zoltánná, Csillag l.ászlóné, özv. Dubányi Jánosné, Diósy Józsefné, Dubányi Amália, Erkel Jánosné, özv. Hajóssy Ottóné, Hoffmann Alajosné, Jakab Sándorné, Keller Ivánné (Puszta-Poó), Kliment Gyuláné, Flukk Károlyné, Ladies Lászlóné, özv. Lindl Istvánná, Márki Jánosné, Nuszbek Sándorné, Schröder Kornélné, Tanay Frigyesné (Debreczen), Tuboly Józsefné (Kanizsa), Uzon Ferenczné, Tóth Julia, Weinstein Arnoldné, Zöldy Jánosné. — Csillag nővérek, Dubányi Sárika, Erkel Margit és Miczi, Gallacz Sárika, Gruden Irénke, Hajóssy nővérek, Horváth Sárika, Késmárky Bella, Kliment M., Kőrös nővérek, Lindl nővérek, Lévay nővérek, Nuszbek Mariska, Otrok nővérek, Schröder Erzsiké, Sornossy Ilonka, Tuboly Klementin, Tóth Erzsiké, Uzon Mariska. M ..... a. Erről Méltóságodat szives tudomás végett értesítem. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1899. évi junius hó 27-éo. A minister helyett Széli Ignácz, s. k. államtitkár. Fehér Kereszt orsz. lelenczház egyesület. Méltóságos Lukács György főispán urnák Gyulán. Méltóságos Főispán ur! Hivatkozással a nagymélt. belügyminister ur f. é. 62452. számú magas rendeletére van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy egyletünk igazgató-főorvosával együtt e hó 15 én Gyulára érkezem, abból a ezéI bó 1, hogy ott lelenczházat állítsunk fel, mely már nehány hét múlva megkezdi működését. Tisztelettel kérem Méltóságodat, kegyeskedjék addig is, mig a Fehér Kereszt fiókját ott megalapítjuk, — az ottani társadalmi köröket ügyünkre figyelmessé tenni és igy érkezésünkkor megtartandó értekezlet sikerét ily kép erkölcsileg biztositani. Fogadja Méltóságod kiváló tiszteletem kifejezését, melylyel maradtam. Budapest, 1899. évi julius hó 4-én. Kész szolgája Tabódy, s. k. CB. kir. és kamarás, elnök. M e g h i v ó. A békésvármegyei Fehér Kereszt egyesület folyó évi julius hó 13-án délután fél négy órakor a vármegyeház kisebb tanácstermében közgyűlést tart, melyre az egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. Gyula, 1899 évi julius hó 8 án. Dr. Lukács György, Gróf Almásy Dénesné, elnök. elnöknö. Tárgysorozat : 1. Múlt évi zárszámadás megvizsgálása. 2. A választmány újjá alakítása. 3. Az elnökség előterjesztése lelencz intézet létesítése tárgyában. 4. Esetleges indítványok. H i r e k. Lapunk mai számához az „Otthon” julius havi füzete van mellékelvo. Az elmegyógyintézet építési bizottsága, Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt f év julius 5-én és 7-én tartott gyűlésén elfogadta az elme gyógyintézeti építkezések s különösen a vízzel borított kazánház helyiségeinek megvizsgálására kiküldött albizottságnak, a miniszteri kiküldőit mérnökök közreműködése s szakvéleménye alapján tett azon javaslatát, melyszerint a régi kazánház betömésével, az uj kazánház a földszinten, a régi kazánház felett levő 2 szoba felhasználásával helyezendő el, mert a régi kazánház viztelenitése, a legkiválóbb szaktekintélyek kijelentése szerint teljes biztonsággal nem eszközölhető s igy csakis akként lehetséges a víznek a kazánházba való behatolását megakadályozni, ha a kazánház a földszinten léteaittetik. A gőzfűtési berendezésnek ily módon való elhelyezése a tervek változtatását teszi szükségessé, aminek folytán mintegy 6200 frttal több költség merül fel. Egyben azt is elhatározta a bizottság, hogy tekintettel a vállalkozó sürgetésére, a munkálatokat azonnal megkezdeti s a Keller vállalkozó által készitett uj terveket felül vizsgálás s a bizottsági eljárás jóváhagyása végett, utólag terjeszti fel a belügyminiszterhez. Majd az elmegyógyintézet és hozzátartozó konyha- épületek villanynyal való világítása tárgyában a magyar vasúti forgalmi részvénytársasággal a szerződést megkötötte, illetve a bemutatott s egyes rendelkezésekkel pótolt szerződést elfogadta. A szerződés szerint a világítás október 1-én kezdődik. Az arra vonatkozólag a bizottság kikötötte, hogy az általány rendszerű s a hektowatt óránként való 3 kros világitás közül azt választhatja, a , mely neki előnyösebbnek mutatkozik. Elfogadta a bizottság az uj két emeletes kórház vízvezetéki s a gö/fűtés elejtésével, kályhafütési terveit, a melyek mintegy 10,000 frtra vannak költségelve. Az építésvezető előterjesztéséhez képest, az építendő uj kórház tervein kisebb módosításokat tett a bizottság, a melyek folytán azonban az eredeti költségvetést túl nem lépetik. Elhatároztatott az is, hogy az uj kórház a 8zt. István-utczától 13, illetve a kiugrást tekintetbe véve, 1.2 méter távolságra fog befelé építtetni s a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztés tétetik, hogy a kórház előtt elvonuló törvényhatósági utat aszfalt-makadammal, vagy fával burkolja. Az uj kápolna épitési munkálataira nézve, az állam- épitészeti hivatal által megtartott árlejtés eredményét, mely szerint a munkálatok 10*százalék engedménynyel Schneider vállalkozónak adattak ki, a bizottság tudomásul vette s helybenhagyta. Az aratás. Talán soha se volt időjárási ab- normitás oly hasznos, mint ezúttal. Mert abnormis- nak kell mondanuuk, bogy julius első felében májusi napjaink vannak, estéink pedig áprilisi hűsüek. úgy hogy szabadban veszedelmes felöltő nélkül tartózkodni, Ez a hűvös, szeles időjárás, mely immáron négy hét óta tart, mentette meg az idei termést, amely fölött a május végi s junius eleji csapások óta állandóan Damokles kardja függött és egyetlenegy tikkasztóan forró nap, sőt óra is megsemmisíthette volna. Valóban különös kedvezése s jótéteménye az isteni gondviselésnek, hogy igy történt, amiért nem hálálhatjuk meg eléggé Isten jóságát. Az aratás különben — amint azt megírtuk — Péter Pál utáni napon junius 30-án kezdődött meg szikesebb földeken, és kivéve az esős hétfői napot, amikor a munka szünetelt, azóta állandóan folyamatban van, illetőleg most már kiterjedt minden talajú földekre, kivéve a szó legszorosabb értelmében vett réti fekete szurok földeket, mint aminő a gyulai határban az oláhrét, ahol még a búza zöld Jós ahol az nratás csak e hét vége felé lesz megkezdhető. Búzában, leszámítva a rovar és rozsdakárokat, továbbá a virágzás folyamán beállott nagymérvű esőzések következtében 4—5 Bzemmel kisebbre maradt kalászok folytán közbejött termés csökkenést, általánosságban — és amit különlegesen hangsulyo zunk : kitűnő minőség mellett — immár jó közép- vtermésre számíthatunk, amennyiben az eddigi tapasztalatokhoz képest 1100 £t] öles hold megád 20—21 kereszt búzát, amelyek keresztenkint közép számítással 30 kilogramm magot fognak ereszteni s igy a holdankénti hat métermázsás átlagos hozam tételezhető fel. A búzában legnagyobb kárt a virágzás előtti megdőlt és az olasz moly lepte helyeken lehet tapasztalni; a gyulai határban a károsodás pár év előtt leginkább csak az ugar földbe vetett búzákban volt tapasztalható, az idén azonban megjelentek a káros fekete kalászú foltok a tengeri vagy más kapás után vetett táblákon is. \Arpában és zabban a búzához teljesen hasonló minőségű s mennyiségű termésre lehet kilátásunk, a \tengeri is, noha a hűvös időjárás miatt sok helyt nagyon visszamaradt, most már szépen kezd fejlődni. A munkás viszonyok kielégítők. v A vármegyei közéletben évtizedek hosszú során át elő- kelö szerepet vitt, magas tisztességet puritán szigo- rusággal és becsülettel betöltött férfiú halála hírét hozta meg folyó hó 4-én a táviró. Party Ferencz, Békésvármegyének mintegy másfél évtized előtt nyu galomba vonult főpénztárnoka halt meg Székesfehérvárott, ahová nyugdíjazásakor körünkből elköltözött. A boldogult magas kort, 85 esztendőt ért, de az utóbbi esztendőkben állandóan gyöngélkedett, úgy hogy megszokott évenkénti látogatásáról is le kellett mondania. Haláláról nővérei adtak ki gyász- jelentést, ebből olvassuk, hogy szerdán délután temették el. Nyugodjék békében. Hivatalvizsgálatok. A vármegye főispánja a hét folyamán a szarvasi főszolgabírói hivatal ügykezelését vizsgálta meg. — A vármegye alispánja pedig a múlt hét végén az orosházi járás községeit utazta be, megvizsgálván azok hivatalait és az egyes uradalmakban személyes tapasztalatokat gyüjtvén a mezei munkásviszonyok és az aratási kilátások felől. A vármegyei közművelődési bizottság a magyar nyelv sikeres tanításáért megállapított jutalmak kiosztása tárgyában julius hó 10-én d. e. 10 órakor ülést tart. Kinevezések- A vármegye főispánja K u b i k Gyula helyettes járási írnokot a gyulai főszolgabírói hivatalnál nyugdíjazás folytán megüresedett járási irnoki állásra és Braun Károly gyulai lakost díjtalan irodai gyakornokká nevezte ki. A vármegye alispánja Halmai Ödön szarvasi községi mérnököt, a lemondás folytán megüresedett járási uti- bizottsági mérnökké nevezte ki. A vármegyei közkórházi bizottság julius hó 5-én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen Grósz Frigyes élelmezési vállalkozó elhalálozása folytán az elmegyógyintézet megnyitásáig, a volt élelmező özvegyére ruházta át a vállalati szerződést, jóváhagyta a kórházi gondnoki lakás további egy évre vonatkozó bérleti szerződését és jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította J a k a b ff y Zoltánná kupái lakosnőnek, a ki 56 kötet és Thuróczy Endre békési lakosnak, a ki 7 kötet könyvet adományozott a közkórházi könyvtár részére. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Hanover Izidor kecskeméti illetőségű, orosházi lakos »Hava s«-ra változtatta át vezetéknevét. Az arad-békési ágost- evang. esperesség folyó hó 3-án tartotta Aradon közgyűlését, melyen az esperesség összes egyházának kiküldöttei részt- vettek, valamint résztvett azon Zsilinszky Mihály államtitkár, kerületi felügyelő is. — A közgyűlést istentisztelet előzte meg, a melyen Gálik Mátyás apateleki lelkész mondott szép beszédet. A közgyűlést Koren Pál esperes nyitotta meg bejelentvén, [hogy esperességi felügyelővé dr. Zsilinszky Endre választatott meg a szavazatok nagy többségével és hogy az uj felügyelő ünnepélyes beiktatása képezi a közgyűlés első tárgyát. Dr. Zsilinszky Endrét, — a kit dr. Fábry Bándor vezetése alatt egy küldöttség hivott meg a beiktatásra, — nagy óvácziók- kal fogadták, majd Koren Pál esperes üdvözölte őt szép beszédben, mire az uj felügyelő letette az esküt és elmondotta gondolatokban gazdag székfoglaló beszédét, melyben utalt az egyházat fenyegető veszélyekre, mint a milyen a lépten-nyomon keletkező secta, melyek ellen a protestáns szellem ébrentartása nyújtja a legjobb védőeszközt. Bajnak mondja, hogy az egyházpolitikai reform nem vitetett keresztül teljesen, mert nem igazság, hogy az egyik egyház vagyont, előjogokat, közjogi előnyöket élvez, a másik pedig önmagára vau utalva. A felekezeti iskolák fentartásának föltétien hive és kiváló gondot kíván fordítani k felekezeti tanítóképzésre és a puszták vallásos életének emelésére. A székfoglaló beszédet követőleg Koren Pál kívánt erőt a felügyelőnek a kitűzött programm megvalósításához. Az esperesi jelentésben Koren Pál beszámolva az egyház eseményeiről kifogásolta, hogy Mező-Berényben Kemény, Pál 50 éves tanítónak a templomban adták át 0 Felsége kitüntetését és hogy újabban ugyanott az 1. kerületi evang. egyház engedte át a templomot a közművelődési egyletnek a Petőfi-ünnep alkalmából tartandó disz- gyülésére színhelyül. Jeszenszky Károly szerint O Felségének az egyház veterán tanítóját kitüntető jelvényének átadása méltó a templomhoz és az által az istenitisztelet rendje nem zavartatott meg, Belenczéresi József pedig a mező-herényi I. kerületi egyház határozatát indokolja meg kijelentvén, bogy a presbitérium a haza fiság erényének ápolására legalkalmasabb helynek a templomot tartotta. Szeberényi Zs. Lajos volt még az ellenvélemény tolmácsolója, mire kimondották követendő elvül, hogy a templomok istenitiszteleten és egyházi közgyűléseken kivül jövőre más czélra ne használtassanak. — Az egyházmegyei világi jegyzői állásra Ábray Lajos, a szarvasi főgimnázium felügyelő bizottságába dr. Fábry Sándor, a számvevő- székbe dr. Seiler Vilmos és Maros György, a nyug- dijbizottságba Hász Sándor, Jeszenszky Károly, Gsepreghy György és dr. Vagner Dániel, az egyházi törvényszék tagjaivá pedig Linder Károly, Szeberényi Zs. Lajos, lnstitoris Kálmán, báró Solymossy Lajos és Gally János választattak meg. — A közgyűlés a szarvasi és csabai főgimnáziumok ügyével, az egyházak háztartási szabályrendeletével, a kölcsönös biztosító társaság és több egyház kisebb ügyével foglalkozott ezután és dr. Zsilinszky Endre zárószavai után véget ért. A közgyűlés megszakításával délben a Kass-féle vendéglőben látogatott társas-ebéd volt, a melyen dr. Zsilinszky Endre mondotta az első felköszöntőt a királyra. Koren Pál esperes Zsilinszky Mihály államtitkárt, Hász Sándor dr. Zsilinszky Endrét, Print Lajos Koren Pált éltette. Zsilinszky Mihály nagy figyelemmel hallgatott poetikus beszéd kíséretében az aradi evang. egyház jólétéért ivott. Abray Lajos, Gálik Mátyás, Jeszenszky Károly, Zsilinszky Endre és Benka Gyula mondottak még szép pohárköszöntőket emelkedett hangulatban tartván az egész társaságot. — A legközelebbi esperességi közgyűlés színhelyéül a mezőberényi I. kerületi egyházat jelölte ki a közgyűlés és a Budapesten tartandó kerületi ülésre Sulcz Jenő, Gálik Mátyás és Frint Lajos egyházi, dr. Fábry Sándor, Haász Sándor, Ábray Lajos, báró Solymosy Lajos, Steller Árpád és Varságh Béla világi tagokat küldötte ki. Tanító kitüntetése és a templom. Az arad-békési ág. .hitv. ev. esperesség dr. Zsilinszky Endre, újonnan beiktatott esp. felügyelő elnöklete alatt f. hó 4-én Aradon tartott évi közgyűlésében Koren Pál esperes évi jelentésében megróvta a mezőberényi {I. kerületi, evang. egyház lelkészét azért, hogv Kemény Pál tanítónak az érdemkereszt, mellyel 0 Felsége 60 éves tanítói működéséért őt kitüntető, — a templomban lett átadva. Elvi határozatot kívánt hozatni az iránt, hogy a templom ezentúl istenitiszteleten és gyűléseken kivül eféle „világias“ czélokra használható ne legyen. — Jeszenszky Károly lelkész az esperes jelentése után nyomban felszóllalt. Hivatkozott arra, hogy midőn ezelőtt néhány évvel az egyháznak agg lelkészét érte hasonló kitüntetés, az neki szintén vasárnap délelőtt a templomban lett mellére tűzve, — ami az akkori püspöknek, dr. Szeberényi Gusztávnak egyenes felhívására és kívánságára történt úgy. Ha tehát az akkor nem volt kánoneljenes dolog, miért kellett volna kivételt tenni azon tanítóval szemben, aki a fenntebb említett agg lelkipásztorral együtt ugyanazon egyház iskolájában és templomában 60 éven keresztül becsületes hűséggel szolgálta az egyház és haza szent érdekeit ? ! Kérte az esperes által kívánt elvi határozat mellőzését. A többség mégis sajnos! elfogadta ezt. Ezáltal a királyi kitüntetés becse és értéke nagyban devalválódott a nép szeme előtt, mely a presbytérium utján maga kívánta, hogy szeretett és általánosan tisztelt, nagyérdemű tanítójának a királyi kitüntetés jelvénye a bevett szokás szerint, a templomban adassák át. — Valóban megfoghatatlan, hogy épp az aradi vértanúk városában lehetett oly határozatot hozni, mely szerint az evangélikus egyházak templomai többé semmiféle magasztos és lélekemelő hazafias ünnepélyek színhelyei nem lehetnek, — hanem az isteni tiszteleten kivül még csak aféle „közgyűlések“ helyiségéül használhatók, melyeken sokszor az ismeretes „papzsák“ és egyéb anyagi kérdések felett folyik a nem épen épületes vita, — ad majorom dei glóriáin ! y' A gyulai iparos ifjak műkedvelő társasága ma, vasárnap tartja harmadik szórakoztató-estélyét, mely ismét oly látogatottnak ígérkezik, mintáz előbbiek. Az estély műsora a következő: 1. „Egy gondolat bánt engemet. . .“ Petőfitől,- szavalja: Earner János. 2. „A rableány“ duett a „Sultán“ operettből, éneklik : Kocsis Juliska és Gsete Pál. 3. „A tót táncz- mester", vig monológ, elmondja: Weisz Márk. 4. „Kupiék“, énekli : Gabara András. 5. „A gyáva", drámai költemény, Rudnyánszky Gyulától, előadja Alberti László. 6. Tánczimitáczió. — Utána ismét tánczmulatságot rendeznek a tánczolni szerető iparos ifjak. Az estély a gyulai tűzoltó laktanya helyiségeiben tartatik meg, melyre az érdeklődők szívesen láttatnak. Erkel szobor Budapesten. Erkel Ferencz, Gyula városa jeles szülöttének, a legnagyobb magyar zeneköltőnek emlékét Budapesten tudvalevőleg csupán egy, az Operaház fülkéjébe rejtett szobor hirdeti. Az országos Daláregyesület legutóbbi alakuló gyűlésén Hackl N. Lajos választmányi tag indítványt terjesztett be, hogy Erkel Ferencznek méltó szoboremlék állíttassák Budapesten. A gyűjtés ügyét a daláregyesület vegye a kezébe, amelynek Erkel egyik megalakitója volt. Az indítványozó mindjárt javasolta azt is, hogy a fővárosi’ dalárdák együttesen nagy hangversenyt rendezőnek az Erkel szobor alap javára. Tekintettel arra, hogy Budapesten élénk a zenei élet, remélhető, sőt kívánatos iá, hogy az összes zenészkörök hozzájárulásával rövid idő alatt szép összeg gyűl össze a kegyeletes czélra. Az országos vásár — mint nyári vásárunk rendesen — a legszorgosabb munkaidőbe esik és ezért kivételesen történik osak meg, hogy nagyfor- galmu legyen. Az idén pláne a szokott időnél is hamarabb esik, az aratás pedig késett és a munkaidő még nagyobb, még szorgosabb, mint más években, A terméskilátások — szerencsére — nem lévén kedvezőtlenek, ez az egyedüli ok, hogy a vásárhoz valamelyes reményeket fűzhetünk. Gyula városa nem lévén zárlat alatt, a sertésvásár akadálytalanul megtartható, de a másutt uralkodó vész folytán sertésfelhajtásra abszolúte nincs kilátás. Gyengének Ígérkezik a szarvasmarha vásár is, annál nagyobbnak — a küszöbön álló nyomtatás folytán — a lóvásár. A vásári napok különben a következők: szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló s gazdasági szerszámok, vasárnap belső vásár. A mezőberényi Petőfi-űnnepély. Tudvalevőleg Békésvármegye közművelődési egyesülete volt az első, mely Petőfi halálának félszázados évfordulóját emlékünnepélylyel megülni elhatározta. Sőt nyolez nappal ezelőtt úgy állt a dolog, hogy a m.-herényi leleplezés lesz az egyedüli alkalom, amelyben félszázados évfordulón a halhatatlan költő emléke iránti kegyelet Magyarországban kifejezésre jut, ami bizonyára emelte volna a mezőberényi ünnepély jelentőségét, de - másrészről — rendkívül leverő bizonyítéka is lett volna a kegyelet és ér- zékhiányuak, ha a nevezetes évforduló minden egyéb ünnepély nélkül vonult volna el Magyarországon. Ily utóbbi eshetőséget akadályozott meg Rátkay László képviselő keddi interpellácziója és Wlassits Gyula kultusminiszternek eme interpellá- czióra nyomban adott hazafias és kegyeletes válasza Petőfi félszázados évfordulójának megünneplésére vonatkozólag. Az interpelláczió keltette hatás alatt Party Ferencz.
