Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

gyár ember szivének legmélyén érez, adja ajkamra a szót, hogy Fenséged, a mi rajongva szeretett fő- herczegünk sokáig éljen J Az Üdvözletre a főherczeg, ki a főispán sza­vait feszes katonai tartásban halgatta végig, a leg- szivélyesebb hangon válaszolt, kifejezvén őszinte örömét, hogy a honvédcsapatok felett tartott szem­léi alkalmával hazánk egyes vármegyéit és váró sait, ezek között Békésvármegyét és Gyula városát már ismételten meglátogathatja. Majd köszönetét mondva a szívélyes fogadtatásért és a szép üdvöz­letért, fogadta a megjelent katonai személyek jelen­téseit és a főispánnal együtt gróf Almásynak pom­pás négyes fogatába szállott és a közönség zajos éljenzése között a vármegyeházára hajtatott. Bevonulás után az előző nap Gyulára érke­zett Major ezredes kerületi parancsnokhelyettes je­lentkezett a főherczegnél, a ki SA 7 óráig beszél­getve töltötte idejét, a mikor is társalgás közben magyaros reggelijét, amely kevés kávéból és pap­rikás szalonnából állott, költötte el. Reggeli után átöltözött a főherczeg és */■» 8 órakor katonai kísé­retével a gyakorlótérre hajtatott. A szemle. A helyben állomásozó 2-ik honvédgyalogez­red két zászlóalja egy hadi létszámon levő félzász- lóaljat képezve, kelet felé néző arozvonallal volt a gyakorlótéren felállítva. A félzászlóalj parancsnoka Kozányi százados volt, raig a be nem osztott tisz­tek az arczvonal mellett sorakoztak. A szemléttartó főparancsnok főherczeg a fogadás és a jelentések átvétele után nyomban megkezdette a gyakorlato kát és először a nyolcz szakasz, majd a két század, végül a félzászlóalj pontosan keresztülvitt gyakor­iak tekintette meg, mindegyiknél a legfiatalosabb ruganyossággal gyalog követve a gyakorlatozó csa­patot és katonás tartással a csapattal együtt végre­hajtva annak mozdulatait. A főherczeg figyelme a legcsekélyebb részletekre is kiterjedt úgy, hogy pl. a lőgyakorlatoknál személyesen ellenőrizte, hogy az egyes honvédek irányzékáilitása és czélratartása he- lyes-e. Megszakítás nélkül V-il 1 óráig folyt a szemle, melynek befejezése a félzászlóaljnak jól sikerült tá madása volt, A szemle befejeztével a főherczeg a legénység magatartása, kitűnő fegyelme és kikép­zése felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki és az ezred három régebben szolgáló altisztét kü­lön is megdicsérvén, elrendelte, hogy e dicséret ezek minősitvényébe bevezettessék. Majd ismételve kifejezvén elismerését áz ezredparancsnok előtt, ko­csira ült és közvetlen kíséretével visszahajtatott a vármegyeházára. Villásreggeli a főispánnál. Pontban 11 órakor érkezett vissza a főherczeg a vármegyeházához, melynek lépcsőháza szőnye­gekkel és délszaki növényekkel gazdagon volt dí­szítve, hol átöltözve, az időközben összegyülekezett meghívottakkal déli 12 órakor a dejeunerhez ült. A villásreggelinél a főispán házigazdával együtt tizen- ketten vettek részt, névszerint József kir. főherczeg, Major Árpád ezredes, dandárparancsnok és kerületi parancsnokhelyettes, ennek segédtiszté Szieber Szi­lárd főhadnagy, Bodnár István alezredes I. szárny­segéd, báró Vécsey István huszárszázados. Csillag László ezredes. Nagy Arthur alezredes, Gróh Fe­rón ez prépost. Novak Kamill kúriai bíró, kir. tör­vényszéki elnök, dr. Fábry Sándor alispán és Dut kay Béla polgármester. A villásreggelin a követke­zők kerültek tálalásra : Menu Dejeuner du 28 Juni. Consommé. U alantine. Seile de Chevrenil garnie. Qie rotie. Saladé. Entremets á la Hongroise (Túrós csusza). Dessert. Cnié. * * * Villásreggeli közben élénk társalgás folyt, me­lyet csak a házigazda szakított félbe, aki a követ­kező pohárköszöntőt mondotta : Beszéd közben a vőfély s a nászasszony arra terelik a beszédet, a minő járatban vannak, s csakhamar megkezdődik az alku a menyasz- szony-ágyra. Van ilyenkor aztán szóbeszéd elég. Az al- kuvók becsmérlik, az eladók dicsérik az „ágy­bélit.“ Nagy nehezen, hosszú alku után, — mi­közben a vevők többször elakarnak menni, mi­után nem tudnak egyességre jutni — megcsi­nálják a vásárt, két, három vagy több száz forintban, — a mód szerint — megegyeznek. A nászasszony kifizeti a megalkudott árt — természetesen csak század részét; annyi kraj- czárt, ahány száz forintban alkudtak meg. Aztán mindent felpakkolva, vig dalolás közben viszik haza a vőlegény es házhoz. Másnap reggel mise után történik az es­küvő, melyre a menyasszony és vőlegény külön mennek el, ki-ki a maga násznépével. — A templomból vig zeneszóval a menyasszony szü­lei házához mennek, itt van az ebéd, az úgy­nevezett „kiadó“, a melyen a vőlegény részéről csak édes anyja, legközelebbi rokonai s a nász­nagy vannak jelen. Ebéd után a fiatalság tánezra perdül, s foly a táncz egész estefeléig. Ekkor az egész vendégsereg a házba gyűl össze, hol a menyasszonyt búcsúztatja el a násznagy hosszú verses beszédben szüleitől, testvéreitől s roko­naitól .. . Medered ilyenkor a könnyek forrása 1 Búcsúztató után következik a menyasszony- táncz. A fivéreknek és rokonoknak sorba kell tánczoltatniok a menyasszonyt. . . Ennek végeztével megindul a nászmenet czigány-kisérette! a völegényes házhoz, hová a menyasszonyt leánybarátnöi s a legények el­kísérik. Odaérkezve a menet, a ház ajtóban meg­Fenség 1 Ha van valami, amiben minden magyar em bér megegyez, az a rajongó szeretet, melylyel a magyar nemzet Fenségedet környezi. Fenséged nevének említésénél minden magyar hazafi szive megdobban, mert Fenséged ezt a nem­zetet, melynek minden érzelmével és minden érde­kével magát azonosította, lekötelezte örökre és soha nem halványulható betűkkel irta be nevét hazánk történelmébe. De a legnagyobb emléket azzal állí­totta magának Fenséged a nemzet szivében, hogy hazai intézményeink szemefényét, nemzeti büszke­ségünket, a m. kir. honvédséget szervezni és a harcz- képességnek arra a magas színvonalára emolni tnél- tóztatott, melyen az felséges Királyunk legmaga sahb megelégedésére és a magyar nemzet hálás örömére tündököl. Történelmünk csak egy példáját mutatja, még fel annak, hogy a nemzet hasonló népszerűségben, lelkesedő tiszteletben és ragaszkodó szeretetheti osztatlanul részesített volna valakit. Fenséged dicső emlékezetű atyja, néhai József főherczeg nádor ur, aki immár egészen a történelemé, volt az, aki az érzelmeknek ugyanazt a mélységet tudta gerjeszteni ennek a lelkes, de büszke nemzetnek kebelében, mint császári és királyi Fenséged. Fenség 1 Mindenkorra emlékezetes a mai nap Békésvármegyére és Gyula városra, de örökre fe­ledhetetlen az én csekélységemre, kinek szerény hajlékát Fenséged kegyelmes megjelenésével meg­tisztelni méltóztatott. Fogadja Fenséged Békésvármegye, fogadja Gyula város minden polgárának hódolatát, háláját, fogadja csekélységem legalázatosabb köszönetét, Ez asztalnál kevesen ülünk, mégis Békésvár­megyének kétszázhatvanezer lakosa érez velem együtt, midőn fohászkodom az Egek Urához, hogy Fenségedet, a mi forrón szeretett föherczegünket minden kegyelmével árassza el és a felséges ural­kodó ház és édes hazánk boldogulására sokáig tartsa meg 1 Éljen ! A jelenlevők tiszteletteljes óvácziója kisérte a főispán szavait, mig a magas vendég láthatólag jól­eső örömmel fogadta a szép üdvözletét és a társa­ságnak lelkes hódölatnyilvánitását. A főherczeg, aki korához mérten bámulatra- méltó testi erőt és frisességet tanúsít, nemcsak részt vett a társalgásban, de úgyszólván állandóan ő be­szélt, tanulságos és sokszor mulattató élményeit vi­dám egyszerűséggel adta elő és a mellett hozzá­szólott a napi események és kérdések legkülömbö- 7Őbb neméhez. Általánosan ismert dolog a folté ez eg magyarsága és ez minden szavából kiviláglik. Magyarországot mindig mint hazánkat említi, a ma­gyar nemzetről szólva „minket“ említ, „rólunk“ be szél és a közjogi kérdéseknek nemcsak ismerete, de átérzése is kilátszik minden szavából. így alkalmilag beszélt egy horvát püspökről, a ki őt egy szemleutjában német beszéddel üdvö­zölte. A főherczeg horvát nyelven válaszolt, érté­sére adván a püspöknek, hogy a Horvát-Szlavon- országok területén csak a magyar vagy horvát horvát nyelvnek van hivatalos jogosultsága, a né­metnek nem. — Szóvá tette a napi politikát is és teljes tájékozottsággal szólt a kiegyezés vitás kér­déséről, hozzátévo : „azonban azt hiszem, Ausztriád val még sok bajunk lesz .“ A magyar politikusok­ról is hangoztatott véleményt, igy Széli Kálmánról szólva elmondá, hogy örült, midőn a Felség Szélit hivatta a kormányválság idején, mert Szélit régen ismerve, meg volt győződve, hogy az ő egyéni be­folyása és concilians modora képes lesz az ellen­téteket elsimítani. A gazdasági kérdések között felemlítette, hogy a vetéseket figyelemmel kiséri és örömmel látta, hogy a nagy Alföldön kedvező állásúak, ellentétben a dunántúli és horvátországi vidékekkel, melyeken gyenge terméskilálások voltak. Majd kedvencz fog lalkozásáról, a kertészetről beszélt hosszasan, igy fiumei és margitszigeti kertészetéről, szóba hozta a Czirkvenika fürdőhely megvételét, hol főleg a ker­tészet érdekében legújabban nagy nehézséggel édes- vizű kutat furatott. Itt is, mint a Margitszigeten, áll. Ott várja már az édes apa és anya őket, s megkérdik a vőlegényt: „mit hoztál fiam?“ Ez ráfeleli: „áldást békességet.“ — Megesik, hogy a boldog vőlegény szép menyasszonyára nézve szórakozottan azt feleli: „szép lányt hoz­tam édes szülém feleségnek!“ — Ok azonban ezzel meg nem elégedve addig intézik hozzá a kérdést, mig helyes feleletet nem ad, s akkor szinmézbe mártott kenyeret nyújtanak az uj párnak e szavakkal: „ilyen édes legyen az él­tetek kedves gyermekeink!“ megcsókolják őket s bevezetik a házba. A fiatalság az udvaron felállított tágas sá­tor alatt »czigány mellett, pohár mellett«, foly­tatja a mulatozást vacsora idejéig. Mikor az asztalok felterítve készen állanak, a vőfély elmegy a menyasszonyos házhoz, s az ott maradt vendégeket, kiket „hérészek*-nek, vagy „uj vendégekének neveznek, meghívja a vacsorára. A mint a közeledőket észreveszik, az egész vendégsereg gyertyával s lámpással ke­zében elébük megy, a czigány pedig tust húz. Megkezdődik a vacsora. A főhelyen a násznagyok mellett ül az uj pár, aztán a menyasszony szülei s az előkelőbb vendégek. A vacsorához minden tál ételt a vőfély ékes »rigmus« kiséretében ad fel, a melyek sok­szor derültségre keltik az egész társaságot. A menyasszonyt, a kinek adni kell a szo­morút és szerényt, igen sokszor megtréfálják. Vig társalgás és zeneszó mellett megy végbe a sokszor meglehetős hosszú lakodalmi vacsora, mely után tart a táncz és mulatság ki világos kiviradtig. Somlyai Lajos. Kneipp-féle telepet szándékozik létesíteni, a mely gyógymódnak feltétlen hive, mint maga mondá any- nyira, hogy Wörishofenben való időzése alkalmával Kneipp páter híveinek egy részét neki adta át. A legjobb gyógyszernek a h idegvizet tartja, mig az aleopatikus gyógyszereket keresetlen egyszerűséggel csak méregnek nevezi. A Gyulán legutóbb elhalt gróf Zichy főhadnagyot is meggyógyithatónak vélte volna a Kneipp módszer szerint, magáról pedig fel­említette, hogy mielőtt a kneipolásc megkezdette, ötször volt tüdőgyuladásban. Előszeretettel beszélt a tüzoltóintézményről és a czigányokról, több érdekes epizód mellett felem­lítvén, hogy egyszer, m'dőn a walesi herczeg itt járt, bemutatta neki muzsikus czigányait, kiknek játéka meg is tetszett az angol trón örökösének és mig ő egy ezüst forintot dobott a czigány tányér jóba, addig a walesi herczeg egy nagyobb pénzda­rabot adott a czigánynak. Odaszólt a prímás a fő- herczegnek czigányul. hogy ez valami nagy ur le hét, hogy ilyen sok pénzt ad, mire a főherczeg is czigányul válaszolt, hogy csak nem is ad ő többet, mikor az angol trónörökösnek muzsikálnak, akinek módjában van fizetni. Ezeu és hasonló tárgyakról a legjobb kedély­hangulatban beszélgetett a főherczeg, még a dejeu­ner után is mintegy % órai cerclet tartva, a mely után pontban 2 órakor búcsút vett a társaságtól, saját fogatán kisjenői birtokára utazva. Dr. Lukács György főispán, kinek tiszteletteljes vendéglátását a főherczeg a legkitüntetőbb szívességgel viszonozta, dr. Fábry Sándor alispánnal együtt a vármegye ha­táráig kisérték a fenséges vendéget, ki ott is igen nyájasan búcsúzott el tőlük. Érdekesnek tartjuk megcmliteni, hogy a fő­herczeg látogatása napján, Péter Pál napját meg­előző vigiliai böjt lévén, Gróh Ferencz prépost-plé bános táviratilag kért feloldozást a böjt alól, melyre ugyancsak táviratilag érkezett meg Schlauch bíbo­ros, megyés püspök válasza, a felmentvényt az egész asztalra nézve megadván. Az „Országos Orvos-Szövetség Békésvárme- gyei Fiók-Szövetsége“ közgyűlése. (Junius 29.) Három év előtt alakult meg a fővárosban az orvosok országos szövetsége, az orvosok jelentékeny többséginek kivánatára, hogy elejét vegyék az or­vosok azon kisebbségben levő, de jelentékeny cso­portja azon törekvésének, hogy az ország orvosait, mint az ügyvedeket kamarákban egyesítse. A ka­mara rendszer hívei mozgalmuk részére a belügy- ministerium hivatalos közegeit is megnyerték, s csak a többségben rejlő erők megnyilatkozásának és a megalakult orsz. orvos-szövetségnek sikerült a ka­marák b 'hozatalát megakadályozni. Azóta az ország csaknem mindenik vármegyéjében, sőt a nagyobb városokban is megalakultak az országos szövetség­nek azzal szoros kapocsban levő, mindazáltal önál­lósági jelleggel is felruházott fiókszövetségei. A vármegyénkben múlt év folyamán megala­kult fiókszövetség e hó 29-én tartotta másod ik köz­gyűlését, nem csupán az orvosokat, hanem a nagy- közönséget is érdeklő tárgysorozattal. A csabai városháza nagytermében délután 3 és fél órakor tartott közgyűlésen ott láttuk Zöldy János, Berkes Sándor, Hajnal István, Bende Albert, Rapcsák Emil, Wagner Dániel, Kovács Károly. Bárdos Arthur, Reisz Miksa, Pándi Kálmán, Kun Pál, Steiner Zsigmond, Gremsperger Ferencz, Ke leti Ignácz, Kulpin Dániel, Wallfisch Ferencz, Frey Géza, Szondy Lajos, Deák Zsigmond, Hódy János, Rajz Miksa, Marmorstein Károly, Eisler Vilmos, Burger i>ipót, Szarnék Ignácz, Weisz Lajos, Révész Fülöp orvosokat. Mint fenti névsorból láthatjuk, a szép szám­ban egybegyült orvosokat dr. Zöldy János főorvos üdvözölte s a gyűlést, mint a fiókszövetség elnöke, a nála megszokott rövid, de velős szavakkal nyitja meg. Vázolja az orvosszövetség helyzetét, melyn'ek tényleges hasznát csak majd a jövőben, ha a kez­det nehézségeit leküzdötte, fogja az orvosi kar él­vezni. Hogy vármegyénkben a fiókszövetség eszmé­iével az orvosok mennyire megbarátkoztak, legin­kább igazolja, hogy 64 tag iratkozott be, s csak 13 orvos nem nyilatkozott eddig a tömörülés ezen módja iránt hajlandósággal. A múlt év óta a szövetség tagjai Jeszenszky Pál ügybuzgó kartárs elhunyta s egy másik tagtárs megyénkbőli elköltözése folytán 2 taggal apadt, egy uj tag belépése által szaporo­dott, jelenleg tehát a tagok száma 63. Az elnöki megnyitó után tárgyalásra a pénz­táros és könyvtáros évi jelentése került, melyeket a fiókszövetség tudomásul vett. Részletesebb vita tárgyát képezte az orsz. or­vosi szövetség igazgatóságának nyugdijteroezete, a mely hivatva lenne a belépő orvosok részére a nyug- dijkérdést országosan szervezni, s melyet a tiókszö- vetség már múlt évi közgyűlésében egy dr. Hajnal István elnöklete alatt álló szükebb bizottságnak adott ki beható tanulmányozás czéljából. E bizott­ság is az évi fizetési feltételeket oly magasaknak véli, hogy a tervezet alapján a nyugdijkérdést meg­oldhatónak nem tartja s mert az országos orvos- szövetség sem tudja a tervezetet véglegesen meg­állapítottnak, azért javasolja, hogy a fiókszövetség ne hozzon döntő határozatot e tárgyban, hanem függesze fel határozatát, mig az országos szövetség a tervezet felett döntő határozatot hoz. A fiókszö­vetség, miután a nyugdijtervezet kérdésében Keleti dr. újabb tervezetet is terjeszt elő, újra felkéri a Hajnal dr. elnöklete alatt működött bizottságot, hogy úgy a dr. Keleti javaslatát vegye beható tár­gyalás alá, valamint kisérje figyelemmel az országos szövetség e tárgybani jövendő működését s majd ha Tégleges megállapodásra jut, tegyen javaslatot a választmány utján a fiókszövetségnek. Ezután következett Pándy dr. azon indítvá­nya, hogy az érvágás és köpölyöze's, tehát a vérbo- csájtástól, ríhassanak el a borbélyok, és hogy ezen műveleteket a jövőben csakis maguk az orvosok végezhessék s e javaslat végiehajtása, illetve elfo­gadására a fiókszövetség Írjon fel a belügyminisz­terhez. Érdekesen indokolja, hogy mennyire fontos közegészségi szempontból, hogy a borbélyok elal­tassanak ezen műveletek gyakorlásától, mert a be­avatkozás tudatlanságok folytán minő káros vesze­delemmel járhat azok egészségére, kik mai nap is mereven ragaszkodnak a gyógyítás ezen elavult, legtöbbször káros behatásu módjához, s hogy az orvosi gyakorlatban számos feljegyzett eset van, hol positive kimutatható, hogy a borbélyok által vérbocsájtásra használt eszközök tisztátlansága, nem gondozott volta miatt mennyien szereznek különféle fertőző betegségeket. Ezen iuditváuy elfogadtatván, a fiókszövetség az országos szövetség utján fogja megkeresni a belügyminisztert annak kötelezővé té­telére* A másik fontos inditvány — dr. Kun Pálé — köz­vetlen az orvosokat, de közvetve a közegészségügyet is szorosan, érintette, ez a közegészségügy államosítása. Hosszabb előadói javaslat vázolta, hogy azért nem fej­lődött oda közegészségügyünk, melyen azt orvosi ka­runk látni óhajtaná, mert közegészségügyi törvényünk épen azokról nem gondoskodik, kik annak végre­hajtására hivatva lennének : az orvosokról, s azok­nak magángyakorlattal és az orvosi pályával össze­egyeztethető minden más keresetmóddal kell fog­lalkoznak, hogy megélhessenek, s maga a törvény is egyenesen erre utalja őket, s igy a közigazgatás egészségügyeivel nem foglalkozhatnak kellően és eleget. Felhozza a javaslat, hogy közegészségügyi törvényünk ezen hibája miatt vesztette el az orvosi pálya vonzó hatását, jövedelmezőségét. Rámutat azon ferde helyzetre, hogy jól szervezett közigaz­gatási orvosi állások helyett tiszti orvosi vizsgákkal óhajtauak e bajon segíteni, holott minden a köz- egészségügy terén mutatkozó szomorú viszonyokon segítve lenne, ha a hivatalos állásban levő orvoso­kat jól fizetnék, hogyha maga az állás nyújtana nekik anyagi biztosítékot a megélhetésre Csaknem 200 hivatalos orvosi állás van üresedésben ma is az országban e viszonyok folytán, s a hol he vannak töltve is, ott is az orvosok kénytelenek idejök nagy részét a jövedelmet hozó gyógyításnak szentelni, s nem a közegészségügy emelésére fordítani. Az előadói javaslat, mint egyedüli czélravezetőt az államosítást javasolja. Az indítványt a fiók-szövet­ség magáévá'teszi és úgy Békésvármegye törvény- hatóságát 1 m'nt az Országos Orvosi Szövetséget megkeresi, hogy ily irányban írjanak fel a törvény- hatósághoz. Utolsó inditvány a biztosító-társaságok részére kiállítandó egészségi, bizonyítványok dija tárgyában beadott javaslat volt, mely szerint az orvosok a társulatok részéről a felek megvizsgálása és kiállí­tandó b zonylatok dijja fejében 20 korona díjazás­ban részesüljenek, úgy azonban, hogy 4000 koronán alóli biztosításoknál — tekintettel, bogy ily bizto­sításokat szerényebb anyagi viszonyok között élők kötnek — a humanizmusra való tekintettel a vizsgálat és bizonyítvány dija 10 kor legyen. Ezen inditvány is elfogadtatott azon megjegyzéssel, bogy oly nemű népbiztositásoknál, hol sem az egyén megvizsgálása, sem részleges egészségi bizonyítvány kiállítása nem kívántatik, ezen honoráriumok ne legyenek kötelezők. Ezzel a gyűlés bezáratott. T a n ii g y. A békésmegyei tanító egyesület közgyűlése. A békésvármegyei általános tanítóegyesület közgyűlé­sének lefolyása következő volt : Nagy Lajos elnök lendületes beszédben a tanítóegyesület czélját és munkásságát ecsetelvén, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Singer Manó egyesületi főjegyző ol­vasta fel az általános tanítóegyesület ig izgató bi­zottság és a fiók egyesületek évi munkálkodásáról szerkesztett jelentését. Zih Károly szentandrási ta­nító 50 éves tanítóskodásának jubileumán megjelent egyesületi küldöttség résztvételéért mondott meleg hangú köszönetét. Elnök bemutatja és felolvassa Békesvármegyének a tanítók védelmére alkotott szabályrendeletét, melyet az egyesület lelkes éljen­zéssel hallgatott. Brósz János orosházi tanító, a nyugdíjtörvény revízióra vonatkozó fíókegyesületi határozati javaslatait terjesztette elő, melynek alap­ján a saját véleményével kiegészített általános ha­tározati javaslatait, is kellő indokolással benyújtotta, azok elfogadtattak és az országos tanitóbizotteághoz felterjesztetni határoztalak. Ujváry Béla, a „Nép tanítók Lapja“ érdemes szerkesztője érkezett meg, ki lelkes éljenzés között foglalt helyet és a tanács­kozáson mindvégig részt vett. Csonka János oros­házi tanító a „Tanítók Háza“ ról írott értekezését olvasta fel s több határozati javaslata elfogadtatott. Ujváry Béla gyönyörű szónoki tehetséggel adott felvilágosítást a Tanítók Háza ügyének jelenlegi állásáról. Koncsek Gy. József gyomai iparos tanonc iskolai igazgutótanitó a tanítóegyesületekről irt ér tekezését olvasta fel, | határozati javaslatai szintén elfogadtattak. Fábriczy Pál egyesületi pénztáros tett jelentést az egyesület vagyoni állapotáról és felol­vasta a jövő tanévre előirt költségvetését, mely egész terjedelmében elfogadtatott. Végre még ne­hány inditvány tárgyaltatott és az ülést az elnök befejezettnek nyilvánította. A közebéden résztvett 83 személy, melyen több pohárköszöntőt mondtak, köztük Nagy Lajos elnök a vallás- és közoktatás- ügyi ministerre, kihez még üdvözlő táviratot, is küld­tek. Elnöt felolvasta Zsilinszky Mihály közokt. ál­lamtitkár és Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő üd­vözlő táviratait. Hangverseny. A szarvasi főgimnázium évzáró hangversenye múlt hó 19-én folyt le szép sikerrel. A tanulói dalkar Levint Ernő vezetése alatt műkö­dött közre szép dalokkal. Rohoska Jenő zongorán játszott, Stein Ernő, Tóth Jenő és Wolf József pedig szavaltak. 3301./1899. Ujabbi felhívás. Ismételve felhivatnak mindazok, kik va­dászatra alkalmas fegyverüket a már közzé tett határidőben be nem jelentették, hogy ezen bejelentésüket 8 nap alatt aunyival is inkább teljesítsék, mert e mulasztás esetén az 1883. évi XXIII. t.-cz. 42. és 43. §-ai értelmében 10 frttól 20 Írtig terjedhető bir­sággal büntettetnek. Gyulán, 1899. junius 30-án. Dutkay Béla, 212 1—1 polgárin ester.

Next

/
Thumbnails
Contents