Békés, 1899 (31. évfolyam, 3-53. szám)

1899-06-25 / 26. szám

26-ik szám Gyula, 1899. junius 25-én XXXI« évfolyam. Szerkesztőség: Templom-tér, Dobay János keres­kedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 frt — kr. Pél évre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. A Ja Társadalmi és közgazdászat! hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEZ ó Is. el HD á v i cL. Kiadőhivatal: Templomtér, Dobay Ferenez háza és könyvkereskedése, hova a hir­detések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. lilyilt-tér sora 10 kr. Puszta-SzentTornya község marad. A mit a fővárosi lapok már néhány nappal előbb jeleztek, ténynyó vált. Meg­érkezett a vármegyéhez a belügyminister rendelete, melyben P.-Szt.-Tornya községi önállóságának rinegszüntetése tárgyában hiva tali elődje által hozott határozatot meg­másítva, a községnek jelenlegi szervezetében való meghagyását mondotta ki. Annak idején részletesen foglalkoztunk ez ügygyei. Tudjuk, hogy a község önállósá­gának megszüntetését a legfelsőbb forum végérvényes határozata mondotta ki és már csupán ezen határozat végrehajtása, t. i. hogy mely határrész melyik szomszédos köz­séghez csatoltassók, képezte kérdés tárgyát, melyben a vármegye alispánja és a közigaz- tási bizottság szintén meghozták egybehangzó határozataikat. Ezen határozatok ellen beadott felebbezés folytán került ismét az ügy a bel- ügyministeriumboz, melynek ez idő szerinti vezetője: Széli Kálmán eredetétől kezdve újból felülbirálta az ügyet és az eredeti jog­érvényes határozatot hatályon kívül helyezte. A kérdés mindenképen érdekes. Alaki szempontból is veszedelmes praecedens lehet jogérvényes határozatoknak a végrehajtás során való megmásitása, mert nagyon gyenge jogbiztonságot szolgáltat ezen eljárás lehe­tősége és megköszönnék a peres felek, kik a Curia jogerős Ítélete alapján igazukat a végrehajtásban keresve, egyszerre csak kifor- gattatnának az Ítéletben gyökerező jogukból. De főleg érdekes a kérdés annak érdemét tekintve, mert az uj ministeri rendelet sze­rint czélszerütlen és szükségtelen volna az, a mit Bókésvármegye hatóságai, egész közön­sége, a belügyministerium, éveken át folyó eljárás során szükségesnek mondottak, a minek keresztülvitelét a közigazgatási és törvényhatósági bizottságok ismételt felira­taikban sürgették. A képviselőháznál peti- tionáló nehány birtokos óhajtásának szerez érvényt az uj rendelet egy vármegye közön­ségének rég hangoztatott kívánságával szem­ben, e néhány birtokos községi adójának kevesbitése biztosittatik az általános köz­Színészek a közönségről. Lapunk leglustább munkatársának, mint rendesen, úgy ezen a héten is heti karczolatot kellett volna irni, nem annyira a közönség épü­lésére, mint inkább saját zsebe érdekében. Lapunk leglustább munkatársa azonban, mióta a színészek itt vannak, állandó toliiszony és tunyakórban szenved s a szokottnál is több czipőt vagdal a kéziratot követelő szedőgyerek után. Ilyen körülmények között kénytelenek vol­tunk lapunk szini tudósítójának átadni a »gyu­lai életet“, lapunk leglustább munkatársát pedig csendes megfigyelés alá vettük. Szini tudósitónk pedig összekötötte a hasz­nost a kellemessel és nem irt karczolatot, ha­nem megiratta azt a színészekkel. Felállította azt az alapigazságot, hogy: „Ha a közönség megkritizálhatja a színészt, úgy ennek is szabad a publikumot.“ S ezen az alapon a következő kérdések és feleletekből állította össze a hét eseményeit, me lyet bizonyára érdeklődéssel fogadnak t. olva­sóink. 1. Kérdés: Mit tart a gyulai közönségről ? . Lelkes-e vagy hűvös ? Bőven, szűkén, érdemesen bánik-e a tapssal? felelet: Lelkes közönségnek tartom, mivel szerény tehetségemet úgy a múltban, mint jelenben, ta­lán érdemen felül, minden egyes alkalommal bőven jutalmazza tapsokkal. Halmayné. igazgatás hátrányára, Orosháza, Bánfáivá, Nagyszénás és Szabad-Szent-Tornya községek természetes fejlődésének, gazdasági és kultu­rális elöhaladásának határozott kárára, — és veszélyére annak a társadalmi békének, me­lyet e községek súlyos adókkal megrótt, szegény lakosai között eddig is csak a leg­gondosabb hatósági intézkedések tudtak fen- tartani. Kizártnak tartjuk, hogy az ügy ez ujabbi elbírálásánál és a rendelet kiadásánál a személyes befolyás, az egyéni érdekek ér­vényesültek, de biztosan állítjuk, hogy a vi­szonyok félreismerése lehetett csak e hatá­rozat megteremtője és hogy kétségtelenül a néhány érdekelt birtokos nagyhangú és költött közérdekek megsértését hangoztató panasza következtében megtévesztett minister adta ki e rendeletet és azért csodálkoznánk, ha Bé­késvármegye közönsége, mely igazságos ál­láspontjának tudatában éveken át készítette elő es hajtotta végre a puszta községi szer­vezetében rejlő ezen anomáliának megszün­tetését, most egyszerre feladná ezen állás­pontját és nem igyekeznék felirati jogának gyakorlásával érvényt szerezni annak, a mit igazságosnak és szükségesnek ismert és vallott. A belügyministernek a vármegye köz- igazgatási bizottságához czimzeit rendelete, mely különben a közigazgatás rendezésének évek óta hangoztatott, de még mindig na­gyon bizonytalan terminusát mondja olyan­nak, a mikor ennek az ügynek tárgyalását újból meg lehet kezdeni, egész terjedelmében a következő : 46474/1899. sz.' ' Magi/, 'leír. bélvgymin isler. Békésvármegye közigazgatási bizottságának. A hivatali elődöm által 1897. évi május 15-én 65864. sz. alatt kibocsátott rendelettel megszüntetni rendelt Puszta Szent-Tornya nagyközség területének a szomszédos községekhez való beosztása tárgyában folyó évi február hó 13-án tartott ülésében az alis­pán első fokú intézkedésének helybenhagyásával hozott határozata ellen a p.-azt.-tornyai érdekel­tek, valamint Orosbáza nagyközség képviselőtestü­letének felebbezé8e következtében folyó évi április hó 24-én 566. sz. a. felterjesztett iratokat a Czim- nek oly kijelentéssel küldöm vissza, hogy a Puszta- Szt. Tornya nagyközség önállásának megvonása Előttem a gyulai közönség oly kedves és müpártoló, hogy örömmel fogok visszagondolni az itt töltött időre. Tapsait érdem szerint osztogatja, nem kö­vetelő, de őszintén bíráló. Tuboly Klementin. * A hangulatuk az irányadó, hideg is, meleg is, ahogy nekik tetszik ! Kövy nővérek. * Kissé lelkesebb is lehetne. P. Nagy Linda. * A gyulai közönség nagyon kedves és eléggé lelkes is, minek még nagyobb bizonyítékát adná azzal, ha napról-napra jobban megtöltenék a nézőteret a bájos női fejecskék. A tapssal mél­tányosan bánik, — mindenkinek juttat érdeme szerint. Kádass Mariska. * A gyulai közönséget nagyon kedvesnek találom, mert személyes ismeretség nélkül is tapsol annak, a kinek játékával meg van elé­gedve. Szepessy Paula. * Kiváló müizléssel bíró közönség. Nem köny- nyen lelkesedik, de a jót és szépet érdeme sze­rint méltányolja. iránti tárgyalásokat ezennel beszüntetem. Mert igaz ugyan, hogy hivatali elődöm kezdetben idé­zett rendeletében a szóban levő nagyközség ön­állásának megszüntetését az 1886. évi XXII. t.-cz. 158 §-a alapján elvileg kimondotta, de a nevezett községnek közigazgatási tekintetben valamely szom­szédos községhez leendő csatoltatása vagy azzal egyesítése iránt egyidejűleg nem intézkedett, hanem a község területének mely községhez leendő csato­lására nézve az érdekeltek meghallgatás« után hatá­rozatok hozatalát rendelte el és a község megszün­tetésének végrehajtását a jelzett átcsatolási kérdés, valamint a jegyző igényeinek tisztázásától függővé tette. Ezen rendelet folyamányaként hozta meg a Czim a felebbezés alatt álló másodfokú határozatát, melynek felülvizsgálása most már reám hárulna. .Minthogy azonban a felterjesztett iratokból arról győződtem meg, hogy a P. Szt.-Tornya nagyközség önállása tekintetében tényleg fennálló állapot meg- bolygntása most, küszöbén a községi törvény reví­ziójának, — mely esetleg a községi alakulási kérdé­seket uj alapokon fogja rendezni — sem indokolt, sem időszerű nem lenne, részemről arra, hogy a hivatali elődöm által be nem fejezett és a községi törvény 158. §-a szerint a belügyminister elhatáro­zásától függő tárgyalásokat az időközben lefolyt 2 év elteltével folytassam, illetőleg, hogy azok fonalát újból felvegyem, magamat indíttatva nem éreztem. Miről a Czimet további szabályszerű eljárás végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy jelen rendele- temrael Puszta-Szent Tornya községnek az ország­gyűlés képviselőbázához benyújtott és a folyó évi április hó 15-én 5078.-szám alatt hozott képvise lőházi határozatta) nekem kiadott kérvénye, vala­mint Justh Gyula és társainak folyó évi április bó 14-én 40127 Bzím alatt beérkezett közvetlen bead­ványa is elintézést nyert. Budapesten, 1899. évi junius hó 20-án. Széli Kálmán. Érdekesnek és szükségszerűnek tartjuk felemlíteni, hogy Gáspártelek pusztának Oros- h.Aa határából Kondoroshoz való átcsatolása, melyet jogérvényes határozattal akként dön­töttek el, hogy a végrehajtás Puszta-Özent- Tornyának végleges felosztásával egyidejűleg fog megtörténni, most természetesen szintén elmarad, a mi nemcsak az e tárgyban hozott határozat szövegéből, hanem azon körülmény­ből is szükségszerint következik, hogy a fel­adatainak teljesítésére egyébként is alig ké­pes Orosháza községet erejében megfelelő kárpótlás nélkül kisebbíteni e község jövő­jére végzetes kihatással lenne. Hogy szűkén vagy bőven bánik-e a tapssal ezt sajnos magamon nem tapasztalhattam, mert nem volt szerencsém a gyulai közönség előtt fellépni. Miklósy Gyula. * Gyula közönsége igen kedves, csak a taps­ban fukar. T a n ii g y. A gyulai polgári iskola osztály- és zárvizsgá - tatai junius 19, 20 és 21-én tartattak meg Jantso- vits Emil elnök, és az iskolaszék kiküldötteinek jelen­létében. Több osztály vizsgálata iránt a szülők tö­meges megjelenésük által élénk érdeklődést tanú­sítottak. Az előadott tananyag úgy terjedelmileg mint módszertanilag a tantervnek minden tekintetben meg­felel s sok tanuló nagy szorgalmat és jeles tehet­séget mutatott be. Nem hallgathatjuk el azon jól­eső tapasztalatunkat, hogy a latin nyelvet az előbbi évekhez képest sokkal több tanuló tanulta s abban meglepő haladást tettek, különösen ügyesen fordí­tottak. Valóságos kis ünnepély volt a zárvizsgálat,' melyen Jantsovits Emil, dr. Follmann János, dr. Ladies László, Bánhegyi István és tloffmann Alajos kiküldötteken kívül még nagyszámú közönség vett részt s a növendékek ügyes szavalataikkal, karének­kel, szép rajzokkal és tornajátékokkal tüntették ki magukat. Minden osztály egy—egy jeles tanulója az iskolaszék által 1—1 arany jutalomban részesitte- tett, azonkívül több értékes diszkötésü könyv is ajándékoztatott. A polg. körnek 50 frtos ösztöndíj- adománya Verner József IV. osztályú tanulónak ítéltetett oda. — A lezajlott tanévre egyébkint az értesítő kapcsán még visszatérünk. Scherer Benedek hat osztályú leányiskolájá­nak vizsgái folyó bó 22-én voltak és pedig a dél­előtti órákban az alsó négy, délután pedig a fel­sőbb két osztályú leánynövendékekkel, A vizsgán voltak Jantsovits Emil, az iskolaszék elnöke és Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő, a vizsgázó lányok szülei s rokonai igen szép számban. Ami a tanév s a vizsga eredményét illeti, arról csak feltétlen elismerés hangján kell megemlékeznünk; dicsére­tére válik úgy Scherer Benedek, mint Bay Gizella tanerők tehetségének és szorgalmának. Hanem a mi magát a tantervet, helyesebben írva, a mi a tan­anyagot illeti, amelyhez a tanerőknek kritika nél­kül kell alkalmazkoduiok, arról minden józan ítélő képességű embernek régóta véleménye, hogy az mostani alakjában és terjedelmében egyátalán nem felel meg a helyes irányú nőnevelés követelmé­nyeinek. A leányokkal egész halmaz olyan dolgot tanultainak, a mikre soha nincs szükségük, a mit az iskolából kikerülve különben pár hó alatt tel­jesen el is felejtenek, ellenben sok olyan hasznos dolog megtanulása nincs előírva s nem is jut rá idő, a mire a nőnek igazán szüksége volna. — De ismételjük, ez olyan hiba, amiért nagy igaztalan? ság volna a tanítókat hibáztatni, annál is inkább, mert ha valaki, bizonyára első sorban ők azok, a kik a tanterv és tananyag reformjának szüksé­géről meg vannak győződve. Szeretem a férfiakban a jellemet megismerni és az eddigi tapasztalataimból kiindulva Gyula városa jellemes férfiakban bővelkedik és én ezért becsülöm őket. Tuboly K. Miután egyet sem ismerek, véleményt ró­luk nem adhatok. Tisztayék. * Kövy Juliska. Lelkesnek nem mondható; hűvösnek sem, inkább langyos. Hogy érdemesen bánik-e a taps­Hát vannak? — Csak egyról van tudomá­som, talán azért, mert az az egy minden gon­sal ? Erre konkrét választ nem adhatok, miután én azt hiszem, hegy a taps a tetszés, az ízlés nyilvánulása s az ízlések annyira eltérők, hogy az csak fogalom dolga lehet. Palotay karmester. dolatomat lefoglalta, még pedig örök időkre. Szepessy Paula. * Nem ösmerem őket. P. Nagy Linda. Bizony nagyon szűkén bánik _a tapssal. Nagyon hűvösl Sárközy. * Tartózkodó. Ritkán belemelegszik s olyan­kor bőven kijut a tapsból. Nem mondható fu­karnak. Erőss. v Biz az csak langyos 1 Persze, hogy érde­mesen — — — mert engem megtapsoltak (!) Palotay Gy. Nem ösmerem őket és igy véleményt nem mondhatok. Kádass Mariska. 3. Kérdés. Mit tart a gyulai nőkről? Felelet. A gyulai nők kedvesek, müveitek, szeré­nyek és vendégszeretők. A színiéiőadásokon is mindig a női nem van erősebben képviselve. Hal may. * Halmay. Ha valaki, úgy én csak hálával adózhatom Gyula város igen tisztelt közönségének négy évi szives pártfogásáért, mit irányomban tanúsított. Hogy lelkes-e a gyulai közönség ? Egyike a leglelkesebb színházi közönségnek, de csak akkor, ha igaz művészetet élvez, mert élesen megtudja különböztetni a valódi művészt a kon­tártól. 2. Kérdés. Mit tart a gyulai férfiakról ? Felelet. A gyulai férfiakkal szemben különös elis­meréssel kell adóznom, mivel a színésznőket szín­padi tehetségók aránya szerint ítélik meg, illetve birálják meg első sorban. Halmayné. Hogy mit tartok a gyulai szép nőkről (mert én eddig csak szépeket láttam) ? Erről nem nyi- latkozhatom érdemük, szerint, mert e kérdésre felelni megtiltotta a — feleségem. Miklóssy. A gyulai nők igen kedvesek, szépek. * bájosak és Tisztay.

Next

/
Thumbnails
Contents