Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-05-15 / 20. szám

20-1 k szám Gyula, 1898. május 15-én ■ XXX. évfolyam. BT<§ f Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézcndők. Kéziratok nőm adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. < _. Tár^adalmi és közgazdásza/ti Ti © t i 1 el MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DEC Ó EC ZLT ü I DD_ Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza. és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Villanyvilágítás. A „Magyar villamossági részvénytársulat“ igazgatóságától, Budapest, május 9-iki kelet­tel a következő sorokat vesszük: „Becses lapjának f. hó 8-án megjelent 19-ik számában a „Villanyvilágítás Gyulán“ czim alatti közleményükben azt olvassuk, hogy társulatunk a Gyula város és Csaba község villanyvilágítása tár­gyában annak idején benyújtott ajánlatunk szerint a magánosok által egy órai világításért 5 kr. volna fizetendő. Bátorkodunk figyelmeztetni, hogy a főispán ur ő méltóságához annak idején benyújtott ajánlatunk értelmében nem egy égési óráért, hanem Hectowatt óránként 5 kr. fizetendő. Minthogy vannak izzó lámpák, melyek 40 wattnyi fogyasztás mellett 16 gyertyafény erőt ki­adnak, az általunk ajánlott hectowatt óránként 5 kr. egység ár mellett egy 16 gyertyafényül, izzó­lámpa óránkénti áramfogyasztása csak 2 krba kerül Tisztelettel kérjük ezen közleményt becses lapjuk legközelebbi számában közzétenni és mara­dunk kiváló tisztelettel Magyar villamossági részvénytársulat Amidőn készséggel közöljük a fenti sorokat, azokhoz a következő megjegyzése­ket fűzzük: Résztvettünk Gyula városa képviselő testületének legutóbbi közgyűlésében, a mely Wallfisch Mór és társának ajánlatát tárgyalta s tanúságot tehetünk róla, hogy úgy Gyula város tanácsa, mely az ajánlat elfogadását javasolta, valamint a város képviselő testű lete, mely az ajánlatot — habár egyelőre csak elvileg — elfogadta, mindezt ama hiszem ben, ama meggyőződésben cselekedte, hogy a magánfelek részére bevezetendő világításért Hectowatt óránként legfeljebb 2 és fél kr. dij lesz fizetendő. Mindenkit ama tudat vezetett a határozat hozatalánál, hogy a Wállfisch Mór és társa ajánlata a magánvilágitást illető­leg is ötven százalékkal olcsóbb a Magyar villa­mossági részvénytársulaténál és épen eme meg­győződést tolmácsolta e sorok Írója, midőn azt támogatva, a közgyűlésen azzal érvelt, hogy ő neki az ajánlat ellen nem azért van kifogása, mintha azt drágálná, ellenkezőleg az a kifogása, hogy azt épp' a Magyar villa­mossági részvénytársulat ajánlatához képest a mai viszonyok közt nemcsak nagyon jutá nyosuak, hanem annyira olcsónak találja, hogy hihetetlennek tartja, miszerint vállalkozók ajánlatukat beváltani s ezen az alapon a villamos világítást Gyulán életbeléptetni képe­sek volnának. Most is az a meggyőződésünk, a mi a közgyűlés alkalmával volt. Es igy részünkről legalább, a kik az. „óránként“ és „Hectowatt óránként“ közti óriási különbséget ösmerjük az ajánlat értelmezését illetőleg, félreértés esete egyáltalán nem forog fen. És bár tor mális megbizás nélkül tesszük, kezeskedni merünk Gyula városa képviselő testületéről is, hogy az csakis az esetben köti meg ajánl kozókkal a végleges szerződést, ha a mit a „Magyar villamossági részvénytársaság“ Hec towatt óránként 5 krért, arra ajánlkozók ugyancsak Hectowatt óránként fele áron, vagyis 2 és fél krért kötelezik magukat világítani A magunk részéről már a közgyűlésen kételyünket nyilvánítottuk és most is erősen kételkedünk, hogy erre képesek lesznek-e De ha mégis képesek volnának, az esethen Gyula városára nézve ajánlatosnak tartanánk ha a végleges szerződést megkötné, mert alig hisszük, hogy az elektrotehnika terén csaknem napról napra tapasztalható haladás és vívmányok daczára is, évek hosszú során át olcsóbb ajánlatot remélhetnénk és igy Hectowatt óránkénti 2 és fél kr. dij mellett Gyula volna az országnak villanynyal legol­csóbban világitott városa. Hogy az volna, bizonyítják ama adatok, amelyeket tizenhat városból szereztünk, h melyekben már van villanyvilágítás. Előrebocsátva, hogy az árak nem hecto­watt órákra, hanem csakis 16 normál gyertya erejű izzó lángokra vonatkoznak, városonkint következők: Iáin lEg-y Tövis zsolozsma .. . Egy bús zsolozsma hall’szik szüntelen Édes zenéje tölt erdőt mezőt. .. Én is azt járom, könnyes a szemem Érzem, hogy a bú a szivemhe’ nőtt. A mint hajt, űz a zokogó bánat,- Szivemben e bus dal újra csendül .. . Vadgalambnak s a kis csalogánynak Dala tanit örök szerelemrül. Merre csak járok élet int felém Mosolygó, vidám, édes, szép tavasz Szivemben is a csüggedő remény Öröm virágai újra nyilának. Boldog vagyok a te közeledben Szent természet, te csodaszép leányt Örök időt élve is kebleden Egész éltem sóhajból állna tán. Erdőn, mezőn csapongó a lepke . . . Szívből szívbe szálló a szerelem, Ma itt rabol, holnap ott áll lesbe. A hol nem sejtik ott is megjelen . . Ki megraboltad szivem, lelkedet Beám lehelted csoda szép leány: Ezért szeretlek, hozzád hü leszek : Te vagy a fény, a boldogság csupáu. Gyóji Dezső. Két levél. Ketten voltak a szobában. A leáldozó nap sugarai megaranyozták a szőke fürtös gyönyörű leány fejét, a férfi egy félhomályos sarokba húzódva tágranyitott szemekkal, visszatartott lélegzettel lázasan dobogó szivvel leste a szép jelenséget. — Ella! A leány összerezzent a szenvedélyes han­gon kiejtett szóra, a melynek lágy rezgésében annyi minden foglaltatott s félve emelte ragyogó szemeit a lassan közeledő férfira. — Ella: kérdé ez nyugodtabb hangon, beszélnem kell magával, hallgasson megl A mit mondani fogok, talán közömbösen fogja érinteni de semmi esetre meglepni. Hiszen kitalálhatta már eddigi magaviseletemből, minden lépésem bői, hogy szeretem forrón, igazánl Csak kevés ideje ösmerjük egymást, de ez a kevés idő elég sok volt arra, hogy örökre rabjává tegyen Látja, talán rosszul teszem, hogy ily korán, ily őszintén nyilatkozom, lehet, hogy ki fog ezért nevetni, lehet, hogy sajnálni fog, de legalább tudni fogom, hogy mihez tartsam magam. Kérem feleljen, ne hagyjon tovább e kínos bizonytalan ságban! Mondja, szeret-e? remélhetek-e? Hol nap letelik rövid szabadság időm, visszautazom a fővárosba, a hol nehéz terhes munkák várnak reám, jövőmért kell küzdenem, azt kell megálla pitanom! Mily véghetetlen boldoggá tenne, | reményt nyújtana, hogy ezt a jövőt, a melye oly nehéz lesz leküzdenem, meg fogja osztani velem. Igen, Ella, tegye azt! Kétszeres kitartás sál és tevékenységgel fogok dolgozni, nemcsak magamért, hanem magáért is. Nehéz lesz ugyan mert intrikákkal, rosszakarattal, kenyér irigy séggel kell megküzdenem, de ha tudni fogom hopy van valaki, a ki érdekkel, kiséri küzdelme met, — erős leszek — s érzem, hogy győzni fo gokl Ella szóljon! A leány egy boldogságteljes tekintett helyezte parányi kezeit az előtte álló férfiébe halk szaggatott hangon rebegé: — Győzzön és reméljen. A férfi leírhatatlan boldogsággal zárta keb lére a remegő s pihegő leányt. — Igen Ella most már győzni fogok; előbb vagy utóbb, de biztosan. Hisz tudom, hogy maga imája és jóakarata fog kisérni utaimon Most már reménynyel és bizalommal megyek de várjon reám, mig eljövök magáért, talán nemsokára, lehet azonban, hogy évek múlva, siker parancsolja igy. írni nem fogok, talán hirt sem fog hallani felölem, de azért nyugodt lehet, hogy szivem csak magáért fog dobogn örökké. Csáktornyán: közvilágítás évenkint 2928 írtba kerül; magánvilágitás lángonkint 1 kr. városi épü letekben 40°/o engedmény. Egerben: 3 kr. lglón: 1* *3—1*6 kr. Magánosoknak pósálásban . láng egy évre 10 frt. Karánsebesen: magánosoknak 1*8 kr. vendég őkben P126 kr. Késmárkon: 134 izzó ntezai láng egész évre 1700 frt. Kis Várdán: közvilágítás 1 kr. magánosok nak 2 kr. Máté-Szalkán: köz- és magánfogyasztásnál pl rajezár. Herkulesfürdön: állami kezelésben önköltség évente 9500 frt, magánosoknak egy évre lángon kint 13 frt 50 kr. Nagy Becskereken: közvilágítás kerül 12000frtba magánosoknak 1 db. 50 wattos láng 1’5 kr. Nyíregyházán: közvilágítás költsége egész évr 5000 frt. Magánosoknak 2-5 kr. egy láng óránkin Rozsnyón: közvilágítás egy évre lángonként 10 frt. Magánosoknak óránkint | kr. — Nagyobb fr’iff/HSztásnál 1-5 kr. S.-A.-Ujhelyen: közvilágításnál 1 izzó lang 9*1 kr. Magánosoknak 2'1 kr. Temesvárott (házi kezelésben). A telep meg váltása 200 000 írtba került. 800 izzó láng és 9 iv lámpa évente 30000 frt. Közvilágítás óránként P45 magán világítás P8I kr. Nagyobb fogyasztásnál 20% engedmény. Szolnokon: 300 izzó és 4 ivlámpa évente 9000 frt. Közvilágításnál P2 ki ből 50% engedmény. Magán fogyasztásnál 1'75 kr. lángonként. Zentán: 400 izzó és 2 ivlámpa van, mely 9120 frtba kerül évente. Magánosoknak egy láng M/ioo kr. Azt hisszük, hogy a »Magyar villamos- sági részvénytársulat« sem fogja kétségbe onbatni, hogy ha a fenti városokhoz képest Gyula városa Hectowatt óránkint 2 és fél srért képes villamos világításra szerződést sötni, nyugodt lélekkel belemehet az obli- goba. Arról pedig ismételten biztosítjuk, hogy mi csakis igy értelmeztük és támogattuk az ajánlatot és annak másként való értelmezé­sére Gyula városa képviselő testületének egyetlen tagját sem fogja senki kapaczitál- hatni. A vármegye közgyűlése. A vármegye főispánja a törvényhatósági bi­zottság tavaszi rendes közgyűlésének határidejét a vármegyei szervezési szabályrendelet V. fejezetéhez képest folyó évi május hó 27-ik napjára tűzvén ki, a közgyűlésnek ezen napon délelőtt 9 órakor és a szükséghez képest a következő napokon való meg­tartásáról a törvényhatósági bizottság teljes czimü tagjait tisztelettel értesíteni és a közg)ülésre ezen­nel meghívom azon értesítéssel, hogy a közgyűlés­nek tárgyát fogja képezni a tárgysorozat 19-d.k pontja szerint a vármegyei tiszti nyugdíj alapnál előállott hiány fedezésére három évre kért éven­kénti l°/0-os pótadó megszavazása is. Gyulán, 1898. május 10-e.n. Dr. Fábry Sándor, Tárgysorozat : 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye állapotáról s a februári közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2. A számonkórőszék jelentése a vármegyei tisztikar tevékenységéről. Harmadnapra Kéry Pál már ott dolgozott a szerkesztőség füstös levegőjében. Toll.i lázas sietséggel perczegett a papíron s az előtte meg­gyűlt kézirat halmaz mutatja, hogy jó ideje foly­tatja munkáját. Sietett! Időt akart nyerni, időt hogy dolgozhasson többet, sokat. Mert bizony nagy feladathoz fogott. Mint fiatal, kezdő hírlap­író, kit csupán a szerkesztőség tagjai ismertek, s talán máltányoltak szorgalmáért s tehetségé­ért, egyszerre akarta magát ismertté tenni az egész világ előtt. Hirt és nevet akart magának szerezni mielőbb, hogy emelt fővel léphessen az elé a lány elé, a ki nélkül nem tudta elképzelni jövő életét. Úgy I szivéhez nőtt az a leány, hogy már csak egyedül abban és azért élt. De hát mi értéke is lenne az életnek ö nélküle? Kéry Palinak a szive úgy összeszorult mar csak a gondolatra is, hogy elveszthetné. H. az a leány talány talán nem szeretné s csak sajnálat­ból biztatta volna! Vagy talán szerette, de a mint szerette, úgy elfogja felejteni is! Hiszen a mai világban olyan könnyen felejtenek az emberek 1 Ezekre a kínos gondolatokra megállt a toll kezében, s nehéz izzadtság cseppek gyön­gyöztek homlokán. A szoba levegője egyszerre fojtó elviselhetetlenné lett neki. Azt gondolta megfulad. Gépiesen vette kalapját s kirohant. Az éjjeli friss levegő, a mozgás jótékony hatást gyakorolt agyára, felizgatott képzelődé sére. Kellemesebb gondolatai jöttek. Látta magát vágyai végpontján. Látta a zsúfolásig megtelt színházban a díszes, előkelő közönséget s a sajtó kérlelhetetlen képvisílöit a kik kíváncsian néznek egy ismeretlen iró első kísérlete elé. Látta képzeletben a függönyt le­gördülni s a közönséget, mely a szokásos hideg­séggel fogadja fi darabot, lassankint felmelegedni s a felvonás végén hallani vélte, a ki-kitörő meg-megujuló tapsokat, a tomboló, lelkesedő kiáltásokat: Hol van a szerző? Éljen a szerző. S I maga mig megilletödve udvariasan fo­gadja kollegái, a színészek, a kritikusok s a direktor gratuláczióit, gondolatban ott időzik Ö nála, a ki már az övé lett egésze® s egyedül csák az övé, az ő mindene, élete boldogsága. * Három hó zajlott le az idő soha meg nem álló kerekén. Három hosszú hó, a melyet Kéry Pali jól felhasznált. Meglehet magával elégedve nehéz volt munkája, de méltán reméli elérni vek? a kitűzött czélt, a sikert. Ma tudja meg mára ígérte a színigazgató a válaszát, hogy előadhatja-e a darabot vagy nem 1 Kéry Pali ideges izgatottsággal lesi szobájában az óra mu­tatóját. Tűrhetetlen neki a kincs bizonytalan­ság, a várakozás. .Szeretne már a végén lenni ezeknek a perczeknek, szeretne már tda röpülni ő hozzá, a kinek képe egész lelkét betölti s karjaiba zárva fülébe súgni: Eljöttem érted! Itt vagyok! Győztem! Kopognak. A levélhordó kezében két le­velet tartva belép. Kéry Pali sietve ragadja meg azokat. Azonnal megismeri a színigazgató borítékját s gyorsan tépi fel. Arczán csakha­mar teljes megelégedés s leirhatatlan boldogság tükrözik vissza. A megkönnyebbülés sóhajával ereszkedik a pamlagra s még egyszer átfutja a sorokat. Tekintetes Kéry Pál urnák Helyben. Tisztelt barátom! Engedje meg, hogy igy nevezzem. Müve egészen elragadott s önnek fiatal barátom, nagy jövőt jósolok. Darabját három hét múlva színre hozzuk s remélem, sajtó és közönség egyaránt osztani fogja tetszésemet. Látogasson meg azonal, hogy a szinre- hozatal módozatait megbeszélhessük. Vagyok stb. Végre! Ké;y Pali százszor is elolvasta, össze-vissza csókolta azokat a sorokat, a melyek dicsősége utjának kezdetét oly hathatósan j dez- ték. De ez már nem csak kezdet volt, hanem siker, a teljes siker. A miről megint ábrándo­zott ime megvalósult. Most már ismertté lesz neve csakhamar, ünnepelni fogják, felkapják s T.a.pirn ír m n.i szániólioz fél i"v melleidet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents