Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-08 / 19. szám
örvény meghirdetése s az ünnep megtartására vonatkozó intézkedések megtétele. Határozatilag is kifejezést adott az egyházmegye nagy örömének a felett, hogy nemzet átalakító 1848 iki törvényeink s a nemzet átalakítási küzdelmei az 1898-iki V. törvény megalkotásával is felemeltették azon magaslatra, hova azokat a uemzeti köztudat s kegyelet már eddig is helyezte. A törvény által nynjtott alkalmat lelkesedéssel és hazafiui hűséggel ragadja meg arra, hogy az iskolákban tartandó nemzeti ünnepeken, az ifjúság szivében a törvény tisztelet, haza szerelet, alkotmányos szabadság s a törvényekben lefizetett egyenlőség i testvériség nugy eszméihez való szilárd ragaszkodást erősítse és ki fejlessze; a törvény tiszteletben I hazaszeretetben találván fel azon hatalmas erőt, mely az egyháznak s hitéletnek I vallás szabadságnak is legnagyobb támasza és biztosítéka. A közgyűlés tárgyai között mint nagyobb fontossággal bírók, feleinlitendok az egyházkerületi képviselők választása, s az oly nagy jelentőséget nyert szentesi főgondnok választás ügye. Egyházkerületi képviselőkül megválasztattak Dr. Hajnal István, Bernáth Géza és Széli Ákos világi, Tatár János, Szeremlei Samuel, Doniby Lajos egyházi tanácsbirák. A szentesi egyházban a főgondnoki tisztet Sima Ferencz töltötte be, ki ezon tisztétől erkölcsi okokból egyházi bírósági határozattal véglegesen megfosztatott. A folyó óv elejen megtartott fo- cmndnok választás ismét Sima Ferenczre ruházta ® tisztet. Az egyházmegye kimondotta, hogy a választás érvénytelen, mert annak betöltésére a jelzett elmozdító határozat folytán nem alkalmas. A közgyűlés alkalmával lóptettetett életbe a lelkészi nyugdíj intézmény, melylyel a békésbánáti egyházmegye mint első lépett a korszerű, fejlődés terére. Az intézmény több mint százezer forint alaptőkével kezdte meg működését, s ezen intézménynyel biztosíttatott az egyházmegyei lelkészek s árváinak sorsa. Igen fontos közigazgatási bírósági i fegyelmi ügyek is nyertek elintézést a közgyűlés alkalmával i a bíróság Szabó János esperes, és Dr. Hajnali István legrégibb világi tanácsbiró elnöklése mellett intézte el azokat. A közgyűlésen az egyházi ügyek iránt érdeklődő nagy közönség vett részt — s kívánatos lenned ha az egyházmegye visszatérne azon régi szokásához, hogy közgyűléseit az egyházmegye különbözői helyein tartaná, minden esetre jó hatással lenne, különösen a Krassó-Szörény, Torontói és Temosvár- megyei nemzetiségű vidékeinek lakosaira, a haza- szeretettől s magyar szellemtől áthatott református egyház kitűnőségeinek működése és érintkezése —I mint azt tapasztalni is lehetett a korábban Nagy- Becskereken, Kikindán tartott egyházmegyei közgyűlések alkalmával, hol a más felekezetű polgár ság nagy számmal gyűlt össze a tanácskozások hallgató közönségéül. 2304-898. Hivatalos, hirdetés. Gyula városában az 1898. évre előirt had- mentességi dij kivetési lajstrom a m. kir pénzügy- igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t. ez. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében, folyó hó 8-tól 16 ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1898. május hó 6. 133 í—i Dutkay Béla, polgármester. Itt van 3 síremlék is, melyek között legszebb Guiseppe Mazzini szabadsághősé, melyet 1872-ben állítottak fel. Előlbelül kezdve. A levegő tiszta. A nap beragyog. Néma csend van melyet csak a madarak éneke szakit meg. A Paradicsoba mesterséges tekervényes utón juthatni le. E latomia egyik része narancs és czitromerdő, a másik része tó. Az erdőben sziklatömbök vannak, közepén oszloppal. Ennek tetején áll egy csonka szobor, melynek jobb karja a magasba nyúlik, mintha mondaná: |Ember ide nézz és gyönyörködjél!“ A tó 800 Q-öl nagyságú lehet, vízmélysége egy méter. Az egész tavat 35—4o méter magasságban természetes hegy borítja, melyekből hatalmas, különféle formájú sziklaoszlopok nyúlnak alá. Ezekből 3 leér a tó aljáig, a többi pedig csüng a viz tükre felett két méter magas Ságban. Az 5—10 méter vastag tetőből nagy vizcseppek hullnak alá. Az oszlopok, falak és tető alján raoszatok, mohák, virágok zöldéinek, viritnak, melyek a sziklák halvány és sötét kék és zöld, rózsaszín és sárga színeivel és a besütő nap sugaraival kellemes, szemet gyönyörködtető összhangot képeznek. Holdvilágos este itt csolnakázni, a legkedvesebb szórakozások egyike. A tóban sem halak, sem más egyéb tengeri állatok, szóval élőlények nem tenyésznek. Abban minden elpusztul. A köznép azt tartja, hogy a tó átok, az ott szenvedett szerencsétlen foglyok átka alatt van. E helyeket a festők mindig felkeresik, kik hétszámra itt dolgoznak, vászonra vetik a természetnek e csodás szépségeit. Te zsarnok Dionysios, s ti sokat szenvedett szegény foglyok, gondoltátok-e valaha, hogy e helyeket az utókor felkeresi, ide zarándokol és bámul! Bizton hiszem, hogy nem. H i r e k. A vármegye évnegyedes rendes közgyűlésének határidejéül a vármegye főispánja a folyó hó 27-ik napjának d. e. 9 óráját tűzte ki, minek folytán az alispáni hivatalnál megkezdték a közgyűlés tárgy sorozatának összeállítását, mely szerint több fontoB ügy vár elintézésre. Szokásunk szerint részletesen fogjuk még ismertetni a tárgyalás alá veendő köz érdekű ügyeket, melyek közül említésre legméltób bak az elmegyógyintézet építésének ügye, melyben most már érdemleges határozat lesz hozható, a vármegyei és községi pénzkezelés újabban leendő szabályozásának kérdései, több tisztviselői állásnak választás utján leendő betöltése, a járási szolgabirák fizetés emelés iránti kérvénye, a vármegye múlt évi számadásainak felülvizsgálata, stb. A számadások az állandó választmány véleményével együtt 15 nappal a közgyűlést megelőzőleg közhírré teendők lóvén, az állandó választmány már e hó 10-én d. e 9 órakor tnrtja első ülését, melyen az addig beér kezett ügyekben előterjesztendő határozati javaslatait állapítja meg. Nyugdíjazás és tisztviselő választások a vármegyén. A gyulai járás főszolgabirája Kövér László, a ki súlyos betegsége miatt egy év óta szabadságolva van és munkaképességét ezen idő alatt sem nyerte vissza, benyújtotta a vármegyéhez nyugdíjazás iránti kérvényét. Az igy megüresedő főszolgabírói állás az e havi rendes közgyűlésen kerül betöltésre és arra értesülésünk szerint a vármegye közönsége egyértelraüleg Lukács Endre vm. I. al- egyzöt, jelenlegi helyettes főszolgabírót óhajtja megválasztani. Az igy végleg megüresedő első aljegyzői állásra dr. Dáimel Sándorárvaszéki ülnök, helyettes első aljegyző az egyedüli jelölt, kiben a vármegyei központ kiváló képzettségű és munkás- Bágu tagot fog nyerni. Helyére, valamint az újonnan rendszeresített árvaszéki ülnöki állásra Somogyi Ákos árvaszéki jegyző és dr. Mérő Samu helyettes ülnök aspirálnak, mig az esetleg igy megüresedő árvaszéki jegyzői állást valószínűleg a vármegye fiatalabb munkásainak egyike fogja elnyerni. Jegyzői szigorlat. A tavaszi közgyűléssel egy idejüleg tartatni szokott községjegyzői szigorlat határidejéül míjus hó 3! ik és junius hó 1-ső napját tűzte ki a vármegye alispánja és pedig első napon reggel 9 órakor veszi Kezdetét az Írásbeli másnap pedig a szóbeli vizsgálat. A szigorlatra eddig hárman jelentkeztek. Ülés a congrua ügyében. A róm. kath. lelkészi jövedelmek összeírásainak felülvizsgálását hétfőn tartott ülésében fejezto be a törvényhatósági felülvizsgáló bizottság, a mikor is a még elmaradt orosházi, bánfalvai és sz újonnan alapított pusztaföldvári plébániák jövedelmeinek összeírásait vizsgálta át és hagyta helyben. Az ülésen dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt jelen voltak Csák György kir, tanácsos pónzügyigazgató, Széchenyi Jenő kanonok, békési főesperes, Grócz Béla endrődi, Kny Antal békési és dr. Kramp János eleki esperes-plébánosok, Szauer Alajos bánfalvai és Roffman Béla p.-földvári plébános, Szőke János orosházi coadjutor, Vangyel Sándor tb. főszolgabíró és Ber- thóty István jegyző. Az ülés végén elnöklő alispán, megköszönte a bizottsági tagok közreműködését, ezek részéről pedig és különösen a lelkészek nevében Széchenyi kanonok mondott meleg szavakban köszönetét az elnöknek a tárgyalások pártatlan és gondos vezetéséért. Május elseje a vármegyében. A munkás gyűlések és ünnepélyek napja, május elseje, a legkisebb mozgalom és zavargás nélkül múlt el vármegyénk összes községeiben. Azon óvintézkedések, melyeket hatóságaink az esetleg előállható zavargásuk ellensúlyozására köteles óvatosságból tettek, szükségteleneknek bizonyultak. Örömmel konstatáljuk már ezen tényből is, hogy munkásainknál a központból intézet izgatások kedvező talajra nem találnak, de munkásaink higgadtságát és félre nem vezethető komolyságát legjobban igazolja azon körülmény, hogy május elsején, tehát azon napon, melyen az izgatok óhajtása szerint általánosságban kifejezésre kellett volna jutnia az uj munkástörvények elleni animozitásnak, a közelgő aratási idényre nézve eddig a legtöbb aratási szerződést kötötték. S igy földmivelő munkásaink a vasárnapra eső ünnepet czáltalan zavargások helyett munkára és jövőjükről való komoly gondolkodásra használták fel. — Értesülésünk szerint a vármegye területén eddig 35000 munkásigazolványt szolgáltattak ki, a mely számmal nem cpak aránylag, de számra nézve is az elsők között áll vármegyénk ,az országban. Kard és panganét. A katonák oldalfegyveró nek szolgálaton kívül való használata csak a legrit kább esetben a megtámadott katona személyének megvédése czéljából jogosult. Megtörténik azonban, hogy virtuskodó hadfiak nemcsak ily esetben nyúl nak oldalfegyverükhöz ób legtöbbször komoly szükség nélkül veszélyeztetik annak használatával a polgárok testig épségét. — Egy ily eset felmerülte alkalmából Zólyotnvármogye közönsége a szabálytalanságok okát abban vélte feltalálni, hogy az oldalfegyver szolgálaton kivüli használatának jogosult esetei nincsenek kellőleg meghatározva, feliratot intézett tehát az országgyűléshez, hogy ezen eseteket precizirozván, ez által a további visszaéléseknek elejét venni lehessen. Feliratát Békésvármegyéhez is megküldötte támogatás végett, a hol a mostani közgyűlésen fog a kérdés napirendre kerülni. Uj anyakönyvvezető. Kolpaszky László csaba- jaminai helyettes jegyzőt a belügyminiszter a jami nai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé nevezte ki. Előkészület az aratásra. A kormány mindent megtesz, hogy az esetleges aratási strájk ne találja keszületlenül az ország birtokosait. Gondoskodását most főleg arra helyezi, hogy az aratás előtt legalább két héttel mindenütt elegendő munkás legyen. A megyei hatóságok a belügyi- és földmi velésügyi miniszter együttes utasítására azokban a megyékben, ahol szoczialista mozgalmak nincsenek, összeírják a fölösleges munkaerőt, ezeket a munkásokat ingyen szállítják oda, ahol munkáshiány van. A kormány gondoskodni fog arról, hogy ezeknek a munkásoknak bántódása no legyen és szükség esetén katonaság vagy csendőrség védelme alatt fognak dolgozni. Kik a mezei munkások? Az uj munkástörvény életbeléptetése és az a rendelkezés, hogy a mezei munkások munkás-igazolványt kötelesek szerezni vitássá tette sok esetben a kérdést: vájjon kií tekinthetők hát mezei munkásoknak és ily igazol ványok kiváltására kötelezetteknek I E kérdésben most a földmivelésügyi miniszter döntött, az össze törvényhatóságokhoz intézett körrendeletében. 1 körrendelet szerint, mely a törvény végrehajtási intézkedéseinek kiegészítő részét képezi, meze munkásoknak, tehát igazolvány váltására hatósági ag kötelezetteknek tekintendők mindazok, a kiknek a bérmunka szolgáltatásért kapott bérük képezi fő keresetforrásukat. így a földmunkások, bánya vagy építkezési segédmunkások, ha mezei munkára elszegődnek, kötelesek munkás-igazolványt szerezni Ellenben nem szorítható ilyen igazolvány beszer zésére az olyan 1—2 holdas kisgazda vagy iparos a ki a maga földecskéje megmunkálásán túl még részesnek is elmegy. Az ilyennel szemben is joga van ugyan a munkát adó gazdának követelni, hogy igazolványt szerezzen, de hatóságilag erre az illető nem szorítható és igy, ha igazolvány nélkül munkában van is az ilyen, ezért sem ő‘ sem' munkaadója nem büntethető. A krajezár vége. A pénzügyminiszter 4G918 számú rendeleíe folytán közhírré tétetik, hogy az ausztriai értékű 1 azaz egy krajezáros és fél kraj- czáros réz váltópénz a magán forgalomban csak 1898. évi junius hó 30-ig fogadandó el, az állami pénztáraknál és hivataloknál pedig csak 1899. évi deczember hó 31-ig fogadtatnak el s hogy 1899 évi deczember 31-ike után azok sem névértékűkben, sem anyagi értékük megtérítése mellett többé sem fizetésképen el nem fogadtatnak, sem be nem váltatnak. Dohánynagyáruda betöltés. A szarvasi dohány- nagyáruda üresedésbe jővén, ennek betöltése- czéljából a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnál folyó év junius hó 14-én d. e. 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalás lesz a 400 frt óvadékkal ellátott Írásbeli ajánlatok legkésőbb folyó év junius hó 10-én d. e. 9 óráig a gyulai pónzügyigazgatóság főnökénél benyújtandók. A feltételek és egyéb kötelezettségek nevezett pénzügyigazgatóságnál megtekinthetők. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat folyó hó 14-én déletótt 10 órakor saját házában Gyulán rendes közgyűlést ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Igazgatói és főmérnöki jelentés a társulat ügyeiről. 2. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1897. évi pénztári és leltári számadások megvizsgálásáról. 3. Alapszabály tárgyában f. évi ápril hó 1-én 32099./V-2. 897. sz. а. kiadott nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter ur rendeletének és az e szerint módosított alapszabálynak tárgyalás és határozat hozatal végett javaslattal való előterjesztése. 4. Az arad- megyei ármentesitö és belvizszabályozó társulat alelnökének f. évi márczius 3-án kelt 99./898. sz. átiratának előterjesztése a társulat belvizrendezési költségeihez ezen társulatnak hozzájárulása tárgyában és Békésvármegye alispánjának f. évi márczius 28-án kelt 698771898. ikt. sz. átirata az Élőviz- csatorna alsó torkolatán felállítandó szivattyú telep tárgyában ; ennek kapcsán társ. főmérnöknek előterjesztése a társulat belvízrendezése ügyében. 5. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister ur 1897. évi 63875. és 1898. évi 4710. 6769. 11234. és 20934. sz. a. kelt körrendeletéinek előterjesztése. б. Békésvármegye főispánjának f. évi január 26-án élt 7857897. sz. átiratának előterjesztése, melyben kérdést tesz az öntözési vizimüvek létesitése tárgyában. 7. Békésvármogye alispánja a gyulavárii körgát ügyében a f. évi január 8-án kelt 25370./897. kt. sz. és márczius 22-én kelt 6233/98. sz. határozatainak főmérnöki jelentéssel való előterjesztésük. 8. Békésvármegye alispánja 1897. évi 25254, 1898. évi 1678. és 6259. 1682, 1884. és 5197. 2214. 2880 5482. és 6414. számú vizimüvek engedélyezése tárgyában hozott határozatainak előterjesztése. 9. Arad vármegye közigazgatási bizottsága által a József nádor malom csatorna igazolása tárgyában hozott II. fokú határozatnak előterjesztése. 10. A gyulai m. kir. adóhivatalnak 1898. január 7-én illeték egyenérték ügyben 124. sz. a. kelt átiratainak előterjesztése. 11. Az Elővizcsatorna tápzsilipjének utó felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 12. A Tiszavölgyi Társulat 1897 decz. 19 én tartott évi rendes közgyűléséről, továbbá a központi Bizottságnak f. évi január 11-én és márczius 1-óu tartott üléseiről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 13. Két csatornaőri laknak megszerzése iránt concret javaslat előterjesztése. 14. A gyulavárii ev. ref. egyháztól kisajátított földterületre nézve a társulat és az egyház közt létre jött egyez ségnek jóváhagyás végett való előterjesztése. 15. A Sebes-körösi vizszab. és árm. társulat igazgatósága Gallacz János kir. és műszaki tanácsos kor. felügyelő ur 25 éves áll írni szolgálatának megünneplése tárgyában 1898. márczius 5-én 130./898. sz a. kelt átiratának előterjesztése. 16 A Kettős Kőrös balpartja mentén a szanazugi őrháztól a gerlai uradalmi határig szallagként terülő és a társulat tulajdonát képező 11. kát. hold 225 négyszög öl területű szántóföldnek örökáron leendő eladása tárgyában előterjesztés. 17. A f. évi márczius 23-án tartott pónztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvnek előterjesztése. 18. Folyó ügyek, időközben érkező tárgyak és netaláni indítványok. Megtagadott alapítvány. Szarvas község képviselő testületé a vármegye alispánjának lapunkban annak idejében közölt abbeli megkeresését, hogy a csabai földmives iskolánál alapítványt tegyen, meg- tag dta azon okból, hogy Szarvas községe már régen lépéseket tett egy felállítandó községi földmives iskola ügyében s az annak felállítása iránti tárgyalások folyamatban vaunak s rövid idő alatt befejezve is lesznek. Özv. Jancsovics Pálné Wasmer Ida bárónő halála keltett széleskörű részvétet impozánsan bizonyította a végtisztesség, a melyen városunk értelmisége teljes számban részt vett. Ott volt testületileg a vármegye tisztikara, mely előzőleg ugyancsak testületileg nyilvánította részvétét a lesújtott család előtt. Magát a temetési szertartást Gróh Ferencz prépoBt-plébános végezte segédlettel; a ravatalt, mely koszorúkkal volt árasztva, Sál József temetkezési vállalat alkalmazottjain kívül a díszben kivonult megyei hajdúk állták körül. A ravatalra koszorúkat küldtek : Gyöngyvirág koszorú fekete szalag. Hálám és szeretetem őrzi áldott emlékodet — Margit. — Élővirág koszorú, fehér szalag Felejthetetlen jó anyánknak — Jennie és Józsi. — Élő virág koszorú, fehér szalag. Felejthetetlen jó anyánknak — Emil és családja. —■ Élő virág koszorú, fehér-kék szalag — Békésmegye tisztikara. — Élő virág — Gróf Almásy Dénesné. — Gyöngyvirág koszorú — A Kliment- család. — Gyöngyvirág koszorú, fehér s rózsaszín szalaggal. Ida Tántnak — Guszti. — Zöld koszorú kék szalag. Kegyelete jeléül — Jakabfy Zoltán. — Mély tisztelettel és részvéttel — Csausz Lajos. Élő virág koszorú, fekete szalag. — Fenyő kereszt ehér'szegfűvel — Kliment Mártha. Gyula város csatornázása ügyében a vármegye februári közgyűlésében azon határozatot hozta, hogy a város a csatornázást haladéktalanul megkezdeni köteles. A képviselőtestület ezen határozatot tudvalevőleg megfelebbezte, időhaladékot kérvén a csatornázás megkezdésére addig, mig a folyamatban levő utczakövezések befejeztetnek. A belügyminiszter most döntött e felebbezés ügyében és a vármegye határozatának jóváhagyásával a felebbezést elutasította. Ezzel reméljük, hogy a régen húzódó ügy eljutott a kivitelig és a város közegészségügyének nagy előnyére a csatornázás rövid idő alatt keresztül is fog vitetni. A képviselőtestület f. hó 2-án d. e. Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a törvényszék és fogház telkének szabályossá tétele czéljából, a szomszédos telkekből megveendő telekrészeknek megszerzése, s azoknak a kir. kincstár részére leendő átadása, — miután a képviselők a gyűlésen kellő számban nem jelentek meg, a szóban forgó ügy elintézésére 30 nap közbevetésével junius hó 2-ik napja tűzetett ki. A több utczán folyamatban levő kőut építésére a tanács a már megszavazott 54,000 frton felül még 2500 frt költségtöbblet megszavazását kérte. Miután a kért 2500 frt a kőutakra betörendő mellék utczákból kitérő és beton átereszekre fog for- dittatni, és igy a kőutak fenntartása gazdászati szempontból a városra nézve előnyös, kitérők építésére és beton átereszek lerakására szükséges 2500 frt a közgyűlés által némi vita után megszavaztatott. Szverle János éB társai kérelme folytán a kisromán városon keresztül vezetendő kőútnak a Pap-utczából — miután e városrésznek a főutezája a Templom-utcza — eme utczába való áthelyezését a képviselő testület hosszas, izgatott, szenvedélyes vita után 58 szavazattal 16 szavazat ellen — elhatározta. — A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazása tárgyában kiadott földmivelésügyi ministeri körrendelet meghirdetése a képviselő testület részéről tudomásul vétetik, s utasittatott a városi tanács, hogy eme termények, termékek és czikkek forgalomba bocsátásának hatályosabban leendő ellenőrzése czéljából a egközelebb tartandó közgyűlés elé bizot tságott hozzon javaslatba. — A Józsefvárosi temető hid építése tárgyában megtartott árlejtés a képviselő testület által megsemmisittetett; nem ugyan a.Szabados József által beadott felebbezés indokai alapján, hanem Keller Imre felszólalására ama okból, hogy a hid építése előtt a vízjogi törvényben előirt engedély okiratot a vármegyei alispántól a tanács szerezze meg. s annak megszerzése után az építés biztosítására uj árlejtést tartson, és az eredményt a közgyűléshez annak idején jelentse be. Az 1897 év végéig behajthatatlanná vált napszámos adó czi- mén 165 frt 60 kr. és községi adó 272 frt 50 kr. törlésbe hozatott és a törlés jóváhagyása végett a vármegyei törvényhatósághoz beterjesztetni rendeltetett. A f. évi márczius és április havában megtartott váratlan pénztár vizsgálattól, — valamint a márczius havában megtartott árvapénztár vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek és a márczius haváról szóló közegészségügyi jelentés tudomísul vétetett. Villanyvilágítás Gyulán. Wallfisch Mór és társa Gyula városához villanyvilágítás czéljából ajánlatot nyújtottak be, mely összehasonlithatlanul olcsóbb az eddig tett minden ajánlatnál; olyannyira olcsó, hogy igazán kótelylyel kell fogadni: vájjon ajánlkozók képesek lesznek-e ajánlataikat realisálni. A képviselőtestület az ajánlatot — egyelőre elvileg — elfogadván, a következő határozatot hozta: Wallfisch Mór és társainak a városhoz beadott ajánlata szerint 300 drb, 16 gyertya fényű izzó és 5 drb iv
