Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-01 / 18. szám
Melléklet a „Békés" 1898.18-ik számához. remélt kegyes elhatározása, hogy a 100,000 frtos kölcsönnek felvételéhez hozzá járulni kogyeskedik. olyan megállapodással, hogy a kölcsönt maga az intézet fizethesse vissza 50 év alatt ápolási napi dijaiból. Toljes bizalommal juttatom Nagyméltóságod kegyes kezeihez jolen felterjesztésemet. Jól tudom, hogy a szegény szenvedő emberek szava általam közvetítve is nemes szivéhez talál, és meg vagyok győződve, hogy Nagymóltóságod kegyes leend azon törekvésemet, hogy a megyei közkórházat megfelelően átalakíthassuk, kegyesen biztosítani a kölcsön felvételének megengedése által. Gyulán, 1898 április hó 9-én. Dr. Fábry Sándor alispán. 1973—1898. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1898. évre előirt föld és házbirtok után eső ált. jöv. pótadó kivetési lajstrom és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok s egyletek a az ezek által fizetett jutalékok után járó III. oszt. kér. és az ezen adónemek után kivetett ált. jöv. pótadó lajstromok a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16 §-a órtelincbon május hó l-től 8-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Gyulán, 1898. április hó 28. Dutkay B la, 125. 1—1 polgármester. 1966-898. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1898. évre előirt vármegyei közúti adó kivetési lajstrom a vármegyei számvevőség által megvizsgáltatván, az 1880 évi I. t.- cz. 23. §-a 10-ik bekezdéséhez képest a városi adóhivatal helyiségében május hó l-töl 15 ig terjedő 15 napra közszemlére kitéve tartatik és az bárki által is megtekinthető s netaláni észrevételek legkésőbb május hó 15-ig ugyanott nyújtandók be. A kitett határidőn túl beadott felszólamlás érdemben való megvizsgálása nélkül fog visszaautasittatni. Gyulán, 1898. április hó 28. Dutkay Béla, 126 1—H polgármester. HC i r.e k. A vármegye tavaszi közgyűlésének napja még nincsen végérvényesen megállapítva, valószínű azonban, hogy az május hó végső napjaiban, nevezetesen pünköst ünnepet megelőző vagy követő napon lesz. A tárgysorozat, mely a jövő hét folyamán fog kibocsájtatni, igen sok és közöttük rendkívül fon tos ügyet fog felölelni. így az elmegyógyintézet építésére vonatkozó előterjesztést, mely kapcsolatban lesz a közkórházban tarthatlanná való hiányok kiegészítésével. Ezeket a hiányokat, illetőleg a szanálás módját teljesen megvilágítja dr. Berkes S. kórház igazgató főorvos elaboratuma alapján dr. Fábry S. alispánnak a belügyminiszterhez intézőit felterjesztése, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk és amely felterjesztés támogatása czéljából az alispán a napokban személyesen is közbenjárt a belügyminisztériumnál. A felterjesztés indokai oly frappánsak, hogy teljes bizalommal nézünk a belügyminiszter döntése elé, mely — remélhetőleg — a fenforgó viszonyok helyes mérlegelése mellett nemcsak kedvező lesz, hanem sürgősen is fog megtörténni, úgy hogy a törvényhatósági bizottság úgy az elmegyógyintézet létesítése mint a közkórház kikerülhetlen fejlesztése érdekében már a májusi közgyűlésen fog a közönségre direkt terhet nem róvó, első rangú humánus és szoczialis ügyhöz méltó határozatot hozhatni. A közigazgatási bizottság, május havi ren des ülését folyó hó 9 ikén fogja tartani. Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Gerster Béla építész-mérnöknek, a m. kir államvasutak Orosháza állomásától Mágocs irányában Szentesig, esetleg a békés Csanádi h. é. vasút valamely alkalmas pontjától Fábián-Sebestyénen át Szentesig és innen a Tisza áthidalásával, Csong- rádig vezetendő gőzmozdonyu h. é. vasútvonalra az előmunkálati engedély érvényét a lejárattal számítandó további egy évre megadta. A vármegye közművelődési bizottsága április 26-án ülést tartott. Jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Keller Imre, Sztraka György, Horváth János bizottsági tagok és Weinmann Viktor mint jegyző. Tárgya volt az ülésnek a közművelődési szabályrendelet 6-ik § a értelmében, a magyar nyelvet sikeresen tanító néptanítók számára évenként kiosztandó 4 jutalomdijnak ez évben leendő kiosztása, valamint egy megyei óvónőnek ugyanezen czélbóli jutalmazása. — Hosszabb eszmecsere után, — figyelemmel az előző évi jutalmazásokra — a bizottság összesen 15 iskolának és 7 óvodának megvizsgálását határozta el, mint olyanokat, a melyekben a magyar nyelv idegen ajkú növendékek taníttattak. A vármegye úti programmja. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a vármegye folyó évi útépítési programmját. E programm szerint a 120,000 frtos kölcsön alap terhére a körös-tarosai hid 1 a doboz—csabai ut folyamatban levő kiépítése befejezendő. Elvetette a miniszter Csaba község képviselőtestületének beadott felobbezését a törvényhatósági határozat azon része ellen, melylyel kimondatott, hogy a doboz—csabai úttal való kapcsolatban az ezen ut építésénél elért megtakarítás felhasználásával a gerla—vészéi kisebb útszakasz is kiépíttessék. Jóváhagyta a miniszter a rozzant remetei hídnak vashiddá való átépítésének a programúiba való felvételét s helyeselte, hogy a remetei hid építési költségeinek fele részben való viselésére Biharvármegye mint társtörvényhatóság határozat hozatal végett megkerestetek. Telekkönyvek rendezése. Szarvas és Öcsöd községekben igen sok baj van a miatt, hogy számos földbirtok telekkönyvileg rendezetlen. Az igazságügyi miniszter ezen ügygyei kapcsolatosan arról értesíti a vármegyét, hogy a mennyiben ka taszteri szempontból akadály fenn nem forog, 8 a részletes kataszteri felmérés a tényleges állapotnak megfelelően kiigazittatott, a betétszerkesztést az egész megyére nézve, de különösen a szarvasi járás területére mielőbb meg fogja indíttatni. Mezőgazgasági szesz termelőknek biztosított kedvezmény. A földmivelésügyi miniszter közli a vármegyével, hogy a pénzügyminiszter a mezőgaz dasági szesztermelőknek biztosított kedvezmények megadását a folyó évre is engedélyezte azon feltétel alatt, hogy az illető termelők a mezőgazdasági jelleget továbbra is megtartották, a termelők személyében változás nem állott be s a kedvezmények élvezete 15 éven túl nem terjed. Ellenkező esetekben a kedvezmény megadása iránt a földmi velósügyi miniszterhez kell újból folyamodni. A vármegyei föidfiives iskolai bizottság ápril hó 25-én dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Csabán tartott ülésében elhatározta, hogy az épülete két további 12 tanuló befogadása czéljából] a tervek jóváhagyása után azonnal kibővíti és az építkezések árlejtés utján leendő biztosítására a vármegye alispánját felhatalmazza. Elhatározza továbbá, hogy a folyó évi aratási munkálatokat napszámos erővel, a tanulók közreműködésével végezteti, és hogy a gazdasági egyletet, az ennek birtokában levő arató gépnek taneszközül az iskola részére leendő átengedése, vagy mérsékelt áron leendő eladására felkéri. A földmivelésügyi minis- terhez az államsegély állandósítása és Lepény Károly tanuló ügyében kelt leiratai tudomásul vétettek. A muzeum megnyitása tegnap délután megtörtént; a közbejött zivatar és eső miatt azonban, amely a közönséget a megnyitási ünnepélyre való tömegesebb megjelenéstől visszatartotta, a megnyi tási ünnepély tárgysorozatának két pontja, nevezetesen Oláh György közművelődési egyleti alelnök előadása „A nemesi czimképekről“, továbbá Takácsy Lajos s Székely Lajos „Békésmegyei népdalok“ éneke s zenekisérete elmaradt, illetőleg később kitűzendő időre halasztatott. A muzeum különben mától fogva minden vasárnap délután 2—6 óráig a nagyközönségnek nyitva áll és az egylet tagjai felváltva szolgálnak a látogató közönségnok a tárgyakra vonatkozó magyarázattal. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye f. hó 2-án és következő napjain tartja Szegeden traktuális közgyűlését, amelynek egyike főtárgya az egyházi adó zás kérdése, továbbá a lelkészi nyugdíjintézménynek életbeléptetése, melynek szabályzatát Oláh György tauácsbiró készítette, ezenkívül több fontos ügyben egyházi bíráskodás. A békésmegyei gazdasági egylet Geiszt Gyula távollétében az o czélra felkért dr. Hajnal István elnöklete alatt vasárnap délelőtt igazgató választmányi ülést tartott, amelyen resztvettek Beliczey István, Beliczey Géza, dr. Zsilinszky Endre, Bajcsi Gusztáv, Bakucz Tivadar, Haraszti Sándor, Szalay József, Seiler Elek, Reisz Simon, Sohár Kálmán, Stojanovics Gyula, Yidovszky Károly, Vidovszky László, Kocziszki Mihály, Horvát János, Kraft Viktor, Kiss László, Szilágyi József, Banner Béla és Zlinszky István titkár. A választmányi ülés beható tárgyalás után megállapította a kisgazdákra vonatkozó aratási szerződés mintát, amely kinyomatván az egyleti tagoknak és a községi elöljáróságoknak megküldetik. A földművelésügyi minister felhívta a gazdasági egyletet, hogy szervezzen községenkint a mezőhegyest ménesbirtok megtekintésére vonatkozó társas kirándulásokat, előlegezze a költségeket, a melyeket a ministérium fog fedezni. A választmány eme kirándulások szervezésére bizottságot választott, Beliczey István elnöklete alatt dr. Zsilinszky Endre, Kallay Ödön. Horváth János, Sailer Gyula és Kocziszky Mihályból. Elhatározták továbbá, hogy a szokott lóversenyt pünköst másodnapján megtart ják, (természetesen Újra Csabán és nem mint egy- izben már elhatározták a vármegye más községében) A vármegye hölgyei fel fognak kéretni' az urlova- sok versenyében a nyertesnek emléktárgyához gyűjtés rendezésére. A verseny rendező bizottság tagjaiul Sztraka Györgyöt, Beliczey Gézát, Seiler Gyulát, Ghiczy Albert gyulai honvédhuszár kapitányt Beliczey Tibort, Fejér Bélát és Zlinszky István titkárt kérvén fel. Asbóth Gyulának a fauna rendszerről irt tanulmányát Kállay Ödön földmives iskolai igazgatónak adták ki. Végűi kimondották, hogy megfelelő gazdasági néplapokat támogatnak és ezzel az igazgató választmányi ülés berekesztetett. György napján a vármegyei tisztikar testüle tileg tisztelgett dr. Lukács György főispánnál s dr. Fábry Sándor alispán ékesszólóan tolmácsolta a tisztikarnak hő tiszteletét és ragaszkodását, mire a főispán meghatottan mondott köszönetét. A pénz- ügyigazgatóság Csák György kir. tanácsos, a városi tisztikar és tanács pedig Dutkay Béla polgármester vezetése alatt szintén testületileg tisztelgett a főispánnál, mig Csák György kir. tanácsost, a pénzügyi tisztviselői kar élén Soraosy Zsigmond helyettes pénzügyigazgató üdvözölte névünnepe alkalmából. Vasúti 08ztálymérnÖk A Kutka Elek osztálymérnök halálával megüresedett állásra Liszka Bo- huszlávot nevezték ki, ki eddig a szolnoki osztály- mérnökségnél volt alkalmazva . A májusi előléptetések alkalmából a Csabán állomásozó cs. és kir. 101 gy. ezred tisztikarában ő felsége a király kinevezte Kiepach Alfrédot őrnagynak, áthelyezve a 19 vadász zászlóaljhoz, Richter Antalt I. osztályú századosnak, b. Tunkl Henriket főhadnagynak, Geringer Józsefet és Dürr Lipótot hadnagyoknak. A vésztöiek és a káptalan ihrázi pusztája. A fővárosban megjelenő kőnyomatos „Budapesti Tudósító“ múlt szombati számában a következő közlemény jelent meg: A békésvármegyei Vésztő köz ség földműves lakosai nem juthatnak földbérlethez abból az okból, mert a község határa majdnem kizárólag uradalmi terület. Ezért azzal a kéréssel fordultak a nagyváradi lat. szert, káptalanhoz, hogy a községgel szomszédos Ihráz pusztát, melyet eddig egyetlen nagybérlő birt, a nagybérlőt lejártával vésztői kisgazdák és földműveseknek adja kis parczellákban haszonbérbe. A haszonbérelni óhajtó földművesekért Vésztő község anyagi jótállást is vállalt. A község kérelmét a káptalanhoz Lukács Györgv főispán közvetítette, aki bőven kifejte te a káptalan előtt azt a közgazdasági hasznot, mely bból számozik, ha a káptalan a kisbérietek rendszere által egy népies nagyközség egész lakosságát mindenkorra paczifikálja, boldogulásra segíti, még pedig olyképpen, hogy eljárásából magára a káptalanra is tetemes haszon háramlik. A vésztőiéit kérelmét Wlassies Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter is melegen felkarolta és maga is felkérte a káptalant a kérelem teljesítésére. Sőt Darány Ignácz földmivelésügyi miniszter is pártolta a káptalannál a vésztöiek közgazdaságilag fontos kérését. 8 mit tett a főtisztelendő káptalan ? Kijelentette, hogy a pusztát a jelenlegi nagybérlőt leteltével házi kezelésbe veszi és igy a kérelmet nem teljesítheti. Eme közleményre a nagyváradi kápta- 'annál szoros viszonyban álló nagyváradi „Tiszán- ul* a következő megjegyzést teszi; „Az Ihráz puszta bérlet ügye már jó idő óta szőnyegen van, Ezelőtt 11 évvel, mikor a káptalan a 2700 kát, holdas birtokot, moly a káptalan legszebb pusztája. Kohnernek bérbe adta, már akkor az a czól volt ] káptalan tagjai előtt, hogy a 12 évi bérlet letel tével minden körülmények között házi-kezelés alá veszi az Ihráz pusztát. Ez okból kötötte ki, hogy a pusztát érintse a vasútvonal, sőt megálló hely legyen; továbbá a bérlő köteles nagyszabású gaz dasági épületeket emelni. Az Ihráz puszta Komád határában fekszik s déli része határos Okány köz séggel, de más megyebeli Vésztő távolabb is esik a pusztától, mint Okány. Tény, hogy a vésztöiek kérték az egész 2700 kliold pusztát 3—4 holdas parczellákban, azonban ez keresztül sem vihető mert akkor a 40—50 ezer irtot képviselő gazda gi épületek nem lennének hasznosíthatók. Di meggondolandó még az is, hogy éppen most az úgyis földosztást hirdető szoczialisták agitácziójá nah előmozdítására helyes volna-e ily nagy terület szétdarabolása. Vésztő község lakosai különben elkéstek a kérelmükkel, őket megelőzte, sokk megelőzte. jogosabb kérelemmel, a pusztával szomszédos bihar megyei Okány község, a honnét a biró és tiszele tes személyesen jártak Nagyváradon s bármily csekély részt kértek a pusztából haszonbérbe szegény lakosság részére. De ha a káptalan err sem lenne hajlandó legalább azt kérték, hogy káptalan házilag kezeltesse a birtokot. A káptala méltányosnak találta az okányiak kérelmét a pusz tóból az Okány községgel határos 700 hold terű tét kiparczellázva szegény okányi lakosoknak adj ki bérbe.“ A járványok krónikájából Kanyaró, vörhen höghurut, hólyagos himlő, hagymáz. Ennyi fő betegség lépett fel a múlt héten, azonban mindé nütt csak szórványosan. Legtöbb helyen van ka nyaró és vörheny. Sámsonban a vörheny miatt iskolák bezáratását hozza javaslatba a járási főszolgabíró. A csaba-jamiiiai iskolák azonban, — melyek a kanyarójárvány miatt voltak bezárva, — újból megnyittattak. Szűnik a sertésvész. A megyében összesen helyen van még sertésvész, ott is csupán udvar- zárlatok. Legutóbb feloldattak a zár alól Békés Mező-Berény községek, a hol a vésznek a legutóbb 30 nap alatt egy esete sem fordult elő. Zár alól zár feloldás. Békésen takonykor gyt nuja miatt zár alá vett lovak, — miután 60 na saegfigyelés után a kór nem mutatkozott s betege dés nem történt, — feloldattak a zár alól. Képviseleti közgyűlés. Az építés alatt álló tö vényszéki épület és fogház részére még szükség! telkek megvétele tárgyában hozandó érdemlegi határozat idejéül az 1898. évi márczius hó 28 án tartott közgyűlésen május hó második napja tüze tett ki, mely napon délelőtt 9 órakor a városháza uagytermében rendkívüli közgyűlés tartatik ; ugyanaz alkalommal az előbb említett tárgyakon kívül m a következő tárgyak fognak felvétetni: 1. A város belterületén építés alatt álló kőutaknál beállott k bővítések folytán szükséges költség többlet kiutal ványozása iránti előterjesztés. 2. Szverle János társainak kérvénye a „Pap“-utczára tervezett k útnak a „Templom“-utczába leendő kiépítése irán 3, Walfisch Mór és társainak ajánlata villamos lágitás bevezetése iránt. 4. Mezőgazdasági termé nyék, termékek és czikkek használati tilalmáról szóló miniszteri rendelet meghirdetése. 5. A „J zsef-városi“ temetőhid árlejtéséről felvett jegyző könyv előterjesztése. 6. Az 1897. évi behajthatla városi adóhátralékok leírására vonatkozó előter jesztés. 7. 1897. évi behajthatatlan napszámosad hátralékok leírására vonatkozó előterjesztés 8. é árvatári pénztár vizsgálatról felvett jegyzőköny 9. Ápril havi közegészségi állapotokról felvett jég; zőkönyv. 10. Márczius és ápril havában megtartott váratlan pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. Névváltoztatások. Kiskorú Schreiber Sámuel és Jenő b.-csabai lakosok „Dobó“-ra, Fohn Dávid füzes-gyarmati és Poppa János kóti állomásfőnökök, az előbbi „Fényes“-re, az utóbbi „Papp“-ra változtatták vezetéknevüket belügyminiszteri engedéllyel. Uzsorás István jankováczi illetőségű orosházi lakos pedig „Ujvári“-ra változtatta nevét. Lemondás és kinevezés. Szénássy Sándor vármegyei árvaszéki dijnok, vinczellériskolai segéd- tanárrá történt kinevezése folytán ezen állásáró lemondott s helyébe a vármegye főispánja Szabó László, eddig díjtalanul alkalmazott dijnokot nevezte ki. Gyógyszertár Dobozon. Barabás Béla okleveles gyógyszerész egy, Dobozon felállítandó gyógyszer- tár személyes jogának engedélyezéséért folyamodott a belügyminiszterhoz, azonban a belügyminiszter a kérelmet elutasította, mivel a legutóbbi 5 év alatt a viszonyok oly lényeges változást nem mutatnak, melyek szükségessé tennék a gyógyszertár felállítását 8 alig egy pár éve, hogy hasonló kérelem el lett utasitva. Az „Országos Hírlap“ pénteki számában vezór- czikkben emlékezik meg Csaba községről, mint a mely saját erejéből létesíti a culturál s intézményeket 8 követendő például állítja mint olyan községet, mely nem az államhoz fordul támogatásért s teszi ezt azon alkalomból, hogy Csaba község 100,000 forintot szavazott meg egy szövő gyárra, és 100,000 forintot a gymnásiumra. Figyelemmel olvastuk el a vezérczikket, s minden irigység nélkül csak annyit jögyzünk meg rá, hogy a szövő gyárra Csaba nem szavazott meg 100,000 forintot, s a mit erre megszavaztak, azt is azon feltétel alatt szavazták meg, hogy az állam messzemonő kedvezményekben részesíti a szövő gyárat, továbbá, hogy az a bizonyos 100,000 frtot a gymnasiumra nem ínyira Csaba község szavazta mog, hanem a val- s és közoktatásügyi ministcrium helyezett az álra pénzéből kilátásba s végül hogy Csaba minden egyes intézményét vagy az állam vagy a vár megye támogatásával létesítette. Egyebekben azután a vezérczikk minden egyes szavának igaza van, s alá írjuk az első betűtől az utolsóig. Árlejtés a Városnál. A belvárosban építendő vodára, továbbá a nagy román városban építendő betonjárda és a Józsefvárosi temető mellett építendő betonhid biztosítására ápril 28-án tartatott meg az árlejtés tanács és a gazdasági szakosztály együttes ülésén. A belvárosi ovódára, miután szó és zárt versenytárgyalás volt megállapítva, a zárt ajánlatok a szóbeli árlejtés befejezte után bontottak fel. Szóbeli ajánlatot a megjelent vállalkozók közül csak ifj. Kuk la István tett, ki is a kikiáltási ár agyis 8285 frtért hajlandó az építkezést elvállalni. 1 zárt ajánlatok felbontása után Glatz János a ikiáltási árból '/a°/o °t hajlandó engedni. N. Szabados József a kikiáltási árért hajlaudó az építkezést elvállalni, de miután ajánlata a költségvetéstől eltérő és esetleg az előirányzatot túlhaladná, a oöbblet munkát az egység árak szerint kéri kifi- letni. A nagy román városon építendő betonjárdára két ajánlat adatott be, N. Szabados József gyulai építész cs Melocco L. budapesti vállalkozó. N. Szabados József a betonjárdát (|| méterenként 3 frt 10 krt, a kapu bejárókat 4 frt 30 krt, mig Melocco L. a betonjárdát 3 frt 40 krt, a kapu bejárókat pedig 4 frt 50 krért hajlandó elvállalni. A Józsefvárosi temető hid építésére 3 ajánlat adatott be : N. Szabados József az előirányzott 3400 írtra 10°/o felü 1 fizetest, Melocco L. 20% felültizetést kért, mig Wünsch Róbert budapesti vállalkozó az előirányzott 3400 frtért hajlandó a munkálatot elvállalni, a. bizottság a beadott ajánlatokat tárgyalás alá revén, azok felett a következő határozatot hozta : A belvárosi óvoda felépitéséro beadott ajánlatok közül egyet sem fogadéi, mert az ajánlatok a költség- vetéstől lényegesen eltérnok és miután a jelenlegi költségvetés szerint az e czélra még rendelkezésre álló összegből fel nem építhető, az ovódára nézve luj terv és költségvetés elkészítését hozza javaslatiba, oly módon, hogy az építkezés a rendelkező összegből felépíthető legyen. A beton építésére beadott ajánlatok szintén nem fogadtattak el, mert N. Szabados József az előirányzott összegért csak [azon feltétel mellett volt hajlandó elvállalni, ha a Józsefvárosi hid építésével is ő bizatik meg Melocco L. ajánlata pedig azért nem volt elfogadható, mert ajánlata az előirányzott egységárat felülmúlta. Eme botonjárdu kiépítése, az újvároson építendő betonjárda építéséig elhalasztatott. Wünsch Róbert vállalkozó bízatott meg, mert a beérkezett ajánlatok közül az előirányzott összegért csakis ő hajlandó felépíteni. Eljegyzések. Schartenreiter István törekvő üveges iparos eljegyezto Karácsony Lukács szíjgyártó mester polgártársunk kedves leányát Erzsikét. \Porjesz Miksa csabai asztalos bájos leányát Karo lint eljegyezte Schillinge)' Sámuel eleki kereskedő. Özv. Jantsovits Pálne. A vármegye negyed- ____________________ századon át kormányzó alispánjának, kegyelettel ápolt emlékű Jantsovits Pálnak özvegye Wasmer Ida bárónő ravatalon fekszik. Halála tegnap kora délután következeit be s őszinte részvét mellett fájdalmas megnyugvást is keltett. Igenis megnyugvást, még szerető gyermekei körében is, akik hónapok óta tudták, hogy édes anyjukat sem a tudomány, sem a legodaadóbb gondozás és ápolás — mely utóbbiban majdnem önfeláldozásig részesítette Margit leánya, ki heteken, hónapokon át a szó szoros értelmében éjjel- nnppal mindig anyja halálos ágya mellett volt — nem tudják az életnek megmenteni s tanúi voltak ama roppant kínoknak, leirhatlan fájdalmaknak, melyeket a nagy beteg legkisebb panasz és zúgolódás nélkül szenvedett el, hős férfiúnál is bámulatba ejtő erős lelkülettel és energiával, ami különben férjének egész életén jellemző vonása volt. A roppant szenvedéseitől immár megszabadult úrnőt élte folyamán igen nagy, igen súlyos csapások érték. Felnőtt korukban éltük tavaszán haltak el Józsi fia s Ida leánya, élte alkonyán alig pár heti időközben Leóna leánya s férje. A sors kegyetlen csapásai súlyosan ránehezültek, de bámulatos lelki erejét nem tudták megtörni. Az orvul fellépő gyilkos kór is, mely másokkal pár hó alatt végez, a magaskoru s gyönge szervezetű nőt féléven túl kínozta, mig életerejét fölemésztette. A sokat szenvedett úrnő végtisztes- sége holnap délután lesz bizonyára impozáns részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő; Jantsovits Emil és neje Blau- horn Blank i, valamint gyermekeik Loránd és Emil, Jantsovits Pál és neje Vetsey Julia, úgy gyermekeik Jenő és Irénke; Jantsovits Jenny és férje báró Taxis József, gyermekeikkel Egonkával és Emiikével és Jantsovits Margit fájdalomtól lesuj- tottan jelentik felejthetetlen édes anyjuknak, anyósuknak, illetőleg nagyanyjuknak özv. Jantsovits Pálnó szül. báró Wasmer Ida úrnőnek 68 éves korában, hosszú szenvedés után 1898. április 30 án d. u. fél 2 órakor történt elhunytát. Drága halottunk földi maradványai Gyulán 1898. május 2-án d. u. fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai mollett az ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent-mise-áldozat pe- d:g a gyulai róm. kath. nagytemplomban 1898. május 3 án reggeli 7 órakor fog az Egek urának bemutattatui. Béke porain! Áldás emlékezetén! H a lálozás. Kálmánczy Mihály gyulai posta s táviró tisztet fájdalmas csapás érte. Neje Szilasy Erzsébet április 26 án hirtelen meghalt. A mindössze 52 évet élt derék nő temetése kedden délután volt nagy részvét mellet. Nyugodjék békében. Halálozás. Széles körökben fájdalmas részvétet keltő gyászhir terjedt ol április 24-ikén városunkban. özv. Winkler Ferenczné kedves leánya Winkler Elvira, Neugebauer Sándor kir. főmérnök neje, hosszas súlyos betegség után április 23-án Pozsonyban meghalt. A boldogult fiatal kedves asszony két évtizeddel ezelőtt ünnepelt szépsége, beczézett kedves tagja volt az akkori gyulai díszes hölgykoszorunak, akit mint városunk leányát mindig szeretettel magunkénak tartottunk és aki, mint minden körünkből elváló gyulai lány, maga is rajongó kegyelettnl csüggött szülővárosán és az ahhoz fűződő szép és kedves emlékeken. A mindössze 36 évet és abból 18 évet boldog házasságban élt viruló szépségű fiatal nő az utóbbi esztendőkbon
