Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-24 / 17. szám

1748—1898.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városa 111. osztályú kereseti adójára vonatkozó 1898. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében folyó hó 24-tÖI május hó 2-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, hogy azokat mindenki meg tekintheti, s az őt vagy másokat illető adó java“ latokra nézve netaláni észrevételeit megteheti.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt irá ban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adó kivető bizottságnál terjeszthetők elő.

Gyulán, 1898. április hó 2‘2-én.

Dutkay Béla,

120 1

_i polgármester.

H i r e k.

A szekularizáczió ügyéből kifolyólag felkérek tünk a következő jegyzőkönyv közlésére : Jegyzőkönyv:

Felvétetett Budapesten Szerb György ur laké sán, 1898 évi ápril hó 21-én, Beliczey István urnák a „Békés“ czimü lap 1898 iki 16-ik számában Geiszt Gyula ur aláírásával megjelent czikk folytán támasztott becsületbeli ügyében.

Jelen voltak:

Beliczey István ur részéről: Geiszt Gyula ur részéről Antos Béla. Szerb György.

Haan Béla. Schmidt József.

Beliczey ur megbízottjai kijelentik, hogy felük a czikknek következő része által érzi magát sértve „határozottan tiltakozom tehát az alapos tévedésből nekem tulajdonított szereplés ellen, mert nekem sem egyéni meggyőződésem, sem jellemem, sem tisztesség érzelem, sem társadalmi állásom nem engednék meg az ilyen szoczialista izű, társadalmat felforgatással fenyegető eszmének felvetését, vagy bárnrnemü támogatását.“

Ennek folytán felök nevében lovagias elégtételt kérnek.

Geiszt Gyula ur megbízottjai felük nevében a lovagias elégtételt megadják és ugyancsak felük nevében és megbízásából kijelentik, hogy Geiszt Gyula ur az idézett czikkben foglalt kifejezésekből nora akart Beliczey István urra vonatkozólag ellenkező következtetéseket levonni, szándékában sem volt ezzel Beliczey István urat bármi tekintetben sérteni.

Beliczey István ur képviselői az adott elégtételt elfogadják.

Ezzel az ügyet mind a négy képviselő befejezettnek nyilvánítja és a két példányban kiállított jegyzőkönyvet megbízóiknak átadja.

Antos Béla. Schmidt József.

Haán Béla. Szerb György.

mint Beliczey István ur mint Geiszt Gyula ur

megbízottjai. megbízottjai

A muzeum megnyitása. Közművelődési egyesületünk tudvalevőleg elhatározta, hogy a kezelése alatt álló múzeumot nemcsak hozzáférhetővé teszi a nagy közönségnek, hanem az érdeklődést fokozandó, minden alkalommal, a mikor a muzeum nyitva van, ahhozértő tagjai a tárgyakra vonatkozólag a közönségnek szakszerű magyarázattal szolgálatidnak. A muzeum a nyár folyamán május 1-től kezdve minden vasárnap délután 2—6 óráig nyitva lesz. Május 1-én Domonkos János, május 8-ikán Székely Lajos voltak szívesek az Útmutató s magyarázó tisztet elvállalni. Eme vasárnapoktól eltekintve, a múzeumnak a nyári sasionban ünnepélyes meg-\ nyitása szombaton, április 30-án lesz, a miről a közművelődési egylot tagjai s a nagy közönség a következő meghivóval értesittetnek : Békesvármegye közművelődési egyesülete folyó hó 30-án délután múzeumát megnyitja, mely alkalomból ünnepélyt rendez, s erre a közönség tisztelettel meghivatik. Az ünnepély sorrendje: 1. Délután 3 órakor: A múzeumi tárgyak megtekintése és ismertetése.

2. Délután 4 ómkor: „A nemesi czimerképek- ről“, vonatkoztatással a gyulai nemes családokra Előadja: Oláh György. 3. „Békésmegyei népdalok“ énekli: Takácsy Lajos, fisharmóniuinon kísér:

Székely Lajos. Megjegyzés. Esős időben az ünnepély később meghatározandó időre halasztatik. Oláh György alelnök, Aohn Dávid titkár.

A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá lasztmánya, április 24-én d. e. 9 órakor | Csabáig a kaszinó nagytermében ülést tartott a következő tárgysorozattal: 1. A kisgazdákat illető aratási minta tárgyalása. 2 A nagymélt. földmüvelésügy miniszter ur 72,321 sz. leirata a falusi kisgazda érdekében tervezett és engedélyezett kirándulásol szervezésű iránt való intézkedés. 3. Asbóth Gyula átirata és benyújtott tervezete a sociális bajok or voslásának egyik módjára. 4. A várm. alispánjánál kétrendbeli átirata. 5. A főldm. iskolába tett ala pitványok alapitó levelei záradékkal ellátva visszaérkezvén, azoknak bemutatása hova helyezése iránt határozat. 6. Biharmegyei gazd. egylet átirata a N.-Váradon megjelenő „Magyar Népzászló“ czimü néplap terjesztése érdekében. 7. Határozat hozatal a f. évben tartandó lóverseny iránt. 8. Netalán- nditványok.

Az elmegyógyintézet ügye. A honvédhuszár- ságnak Gyuláról Nagyváradra helyezése következtében a városi ápolda telkén épült fedett lovarda a honvédelmi kincstárra nézve fölöslegessé válván, miután a vármegyei közkórház közelében létesítendő elmegyógyosztály czéljainak nemcsak megfelelne, hanem kiválóan hasznosítható lenne, a vármegye alispánjának előterjesztése alapján dr. lyukács György főispán felterjesztést tőn a hon védelmi miniszterhez, hogy eme fedett lovardát a közkórháznak átengedni szíveskedjék. A főispán felterjesztésének és személyes intervencziójának mog is volt a kívánt eredménye, amit bizonyít honvédelmi miniszternek következő leirata : 23157—XVIII. szám. M. kir. honvédelmi miniszter. Méltóságos dr. Lukács György urnák, Békésvármegye főispánjának Gyulán. Méltóságos főispán i! A folyó hó 1 -én kelt 353. számú felterjesztésére értesítem Méltóságodat, hogy a magam részé ől nincs észrevételem, hogy a m. kir. debreczeni I honvédhuszár ezred Gyulán elhelyezett I. osztályának Nagyváradra való átköltözése után rendelkezésre jutó fedett lovarda a Békésvármegyei közkórház czéljaira átengedtessék. Amint tehát az említett honvédhuszár osztálynak Nagyváradra való végleges átköltözése foganatosítva lesz, a szóban levő fedett lovarda a Méltóságod által kifejezett hajtáshoz képest, az 1897. évi XX. törvényezikk égrehajtása tárgyában kiadott utasítás 135. §-a rtelmében a m. kir. pénzügyminiszter ur kezelésébe át fog adatni. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1898. évi ápril hó 16 án. Báró Fejérváry s. k. honvédelmi miniszter.“ Eme eirat csütörtökön reggel jött a minisztertől | a fő- pán nyomban felterjesztést intézett a pénzügy- iniszterhez, hogy szíveskedjék a lovardát a váregyének ingyen átengedni, mi hogy meg is fog rtenni, a humánus czélt tekintve, aziránt nincs legkisebb kétségünk sem.

A budapest-aradi gyorsvonat gyulai csatlakozása érdekében történt főispáni intervenczió^ — igazán a tizenkettedik órában, amikor már a csát- kozás el volt ejtve — őszinte megelégedésünkre különösen Gyula városa forgalma s közérdeke lőnyére, örvendetes siker jutalmazta. A kereskedelmi minister ugyanis elrendelte, hogy a budapest- aradi gyorsvonat gyulai csatlakozása — úgy a reggeli mint a délutáni — május elsején túl is megmaradjon s ezen csatlakozás a nyári uj vasúti menetrendbe is pótlólag felvétetett. Egyébkint a lapunkban kifejezett óhajhoz képeBt, a májusi köz- igazgatási bizottsági ülés a kereskedelmi minister- terhez felterjesztést teend aziránt, hogy a gyulai csatlakozás Nagy-Szalontáig terjesztessék ki. Ezt a felterjesztést Bihar vármegye közigazgatási bizottsága valószinüleg hasonló szellemű felterjesztéssel fogja támogatni. Nagyon örülnénk rajtn, ha a csatmély e nagy idők egy-egy alakját vagy eseményét állítja elénk. Mert a mi szabadságharczunk szebb, nagyobb, felemelőbb, mint bármely más nemzeté. Eszméje régóta ott csirázik a forrongó korszak méhébe.

A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek megvalósulásáért régóta sóvárog a nemzet. Ámde nagy idők nem támadhatnak, nagy eszmék nem valósulhatnak meg nemzetek életerejét megpróbáló küzdelmek nélkül. A magyar szabadságharezot egy nap lelkesedése teremtette meg, de kivívása dicső csaták, kiváló férfiak, legendás vitézségü katonák emlékéhez fűződik. Ezt a nagy idők szellemében rejlő erőt, lelkesedést, hangulatot érzékiti meg Gracza György könyve és ezért hatását is igy érezzük.

Nem lehet ezt a könyvet csak úgy egyszeriben átfutni; a szivekhöz fog nőni és előveszszük, hogy újra meg újra olvassuk egy-egy fejezetét, hogy belépillantsunk a magyar dicsőség e ragyogó panorámájába. Mint a bibliához megtérünk megtisztult elmével, igaz lélekkel, hogy magunkba szedjük a csodálatos erejű parabolákba rejtett tudást: úgy lesz a magyar szabadságharcz törté netének könyve magunknak is, késő utódoknak is szent könyvévé, erőt adó bibliájává.

A könyv maradandó értékének szemmel tartásával, kiadója, a Lampel-Wodiáner ezég, viszonyainkhoz mérten messzemenő, költséges kiadásba bocsátkozott. Nincs ennél gazdagabban illusztrált magyar könyv. Megörökíti a kort mindenféle nyilvánulásban: alakjában, eseményeiben és a történet szellemében. 338 arczképe a szabadságharcz keletkezésére és lefolyására bármiféle tekintetben hatással volt szereplő egyéniségét bemutatja. Politikusokat, a kik szavuk súlyát vetették latba a megye- és országgyűlésen; írókat, a kik a toll fegyverével harczoltak a nemzeti szent ügyért; költőket, a kik tollal Jelkesitették tettre a kort; csaták hőseiknek, vitéz katonáknak képei vannak itt, vezéralakjai

úgy a magunk sereginek, mint a velünk harezoló épeknek. Nagy férfiakról, jelentős eseményekről, jelentéktelennek látszó, de drága maradványok maradtak fönn, melyeknek megőrzését a kegyelet ugalja.

Ez ereklyék másolatához az anyagot az aradi szakadságharcz-muzeum, a Kreith-féle gyűjtemény és magánosok gyűjteményei szolgáltatták. Nyolczvannégy ilyen másolat van Gracza könyvében, mig az egykorú levelek és újságok, kiáltványok és gunygépek 96 másolatban ismer- szenek meg. Művészi, képzelet rajzban és festményben örökítette meg a jelentősebb csatákat; ezeket százhat csatakép láttatja. Forradalmi képek, táborozási jelenetek, allegórikus rajzok, szent helyeknek térképe és fényképben való fölvételei nagy változatosságban vannak itt együtt, hogy a könyv szemnek is, szívnek is igazi gyönyörűsége.

íme a könyv, mely megörökíti a magyar szabadságharcz történetét. Könyv, mely a tudomány biztosságával, a történetiró tárgyilagosságával, úgy mondja el ennek a dicsőséges korszaknak a történetét, hogy tanult és kevésbbé tanult ember, egyaránt igaz gyönyörűséggel olvashassa. Most, mikor a nagy napok emlékét lelkes ünnepekkel föltámasztottuk, a félszázados évfordulót nem ünnepelhetjük méltóbban, mintha e könyvet megszerezzük, okolásul és gyönyörűségére magunknak, tanulságul, ha átadjuk a jövendő nemzedékeknek. Az pedig, a ki szive szeretetével irta meg ezt a könyvet, hadd érje el, a mit kifejez, a szerény kívánságot: Ha ez a könyv csak némileg is hozzájárul a hazaszere tét ápolásához és nemzeti öntudatunk emeléséhez úgy fáradságom bőséggel meg van jutalmazva

Szerezze meg néki azt a jutalmat fölöséből a gazdag, rakosgassa össze filléreiből a szegény,

lapozásnak Szalontáig való meghosszabbiiása sike rülne, | ez az államvasutaknak különösen akkoi lösz kiváló érdekében, amikor a hollód-kötegyán- vé*ztői vicinális vasút megnyílik és Köte-Gyán az alföldi vasútnak élénk forgalmú kis góczpontjává válik, noha egyelőre őszinte örömmel vesszünk tu domást a gyulai csatlakozás megmentéséről is.

Kanyarójárvány a vármegyében. A vármegyp több községében fellépett kanyarójárvány miatt 8 népiskolák és óvodák több helyon zárva vannak, [py Gyula-Váriban az összes népiskolák bezárattak, a csabai, jaminai, valamint a külterületen lévő iskolák közül csupán a belterületen lévő iskolák megnyitását véleményezte a községi egészségügyi bizottság, mig a többi iskolák és az összes óvodák továbbra is szünetelnek. Az egészségügyi intézkedések mindenütt folyamatban vannak 8 a járvány elfojtása az erélyes rendszabályok alkalmazásával máris örvendetes haladást mutat.

A sertésvész. A vármegye területén a sertés- vész, a gazdaközönségnok e félelmes réme, úgy átszik, szünőfélben van. Több községben fordultak ugyan elő egyes esetek, azonban a szigorú évrend- szabályok, a zárlat pontos keresztülvitele mellett a vész tovább terjedése mog lett akadályozva. Az nlispáni hivatalhoz beérkezett jelentések szerint jelenleg csak udvarzárlatok állanak fen és leg utóbb ezek közül is a nagyszénási gróf Károlyi féle uradalomban a zárlat feloldatott.

Honvédségi előléptetések. A Rendeleti Közlöny egutóbbi száma szerint a májusi előléptetések alkalmával a gyulai honvédállomást érdeklő követ kező előléptetések történtek: Destek Károlyt első osztályú századosnak, Röthy Emilt, Lengyel Józsefet és Latkóczy Rezsőt főhadnagyoknak, dr. Bölcs házy Bélát II. osztályú ezredorvosnak, a tartalékban dr. Gerle Sámuelt szintén II. osztályú ezred- rvosnak nevezték ki.

A orosházi sorozás eredménye a következő: Összeiratott 950, besoroztatott a hadseregbe 206, honvédséghez 4, a póttartalékba osztatott be 4L lkalmatlan volt 601 és pedig visszahelyeztetott 417, fogyvorképtelennek nyilváníttatott 131, felülvizsgálatra küldetett 15, s kórházba ment 22, a sorozástól távol maradt 38, teljesen ismeretlen volt az összeirottak közül 56 hadköteles.

A csaba-békési útszakasz kiépítése. Az állnmi ransversális müut fővonalából kiágazó csaba-békési szárnyvonal közigazgatási bejárásának jegyzőkönyveit a kereskedelmi minister jóváhagyta és az útszakasz földmunkálatainak mielőbbi megindítását s házi kezelés mellett való végrehajtását rendelte I. Az államépitészeti hivatalt is felhívta a minister, hogy a munkálatokat kezdje meg, a ínég szűk (égés költségvetést és terveket készítse el. A szárnyvonal építésének főfelügyelésével az alföldi müut fővonala szentes erdőhegyi részének főfelügyeletét gyakorló Eartig Sáudor műszaki tanácsos bízatott meg.

Körös Tarosa heti vásárja. A körös-tarcsaiak eddig hetenként tartatni szokott heti vásár tartási jogokat kiterjeszteni kérték egy második heti vásár tarthatására. A kereskedelmi miniszter azonban, mivel a község körterében 30 kilométer távolságon belül fekvő kö/.ségek heti vásárjainak forgalma, úgy közgaz iásági mint a vásárlók igényeinek teljesen megfelel, e második heti vásár tartását nem engedélyezte,

A csatornacsövek. Műszaki körökből a következő sorokat kapjuk: „A „Békés“ tek. szerkesztőségének Gyulán. Sokkal jobban szeretem és becsülöm Gyula városát, bár bölcsőmet nem itt ingatták, semhogy elnézhetném, hogy ezen város néhány ember tapasztalatlansága miatt világ csúfjává tétessék. A városi csatornázásról szólok. A lefektetendő csövek keresztméteretét igen helyesen, tojásdad alakúnak készítették, azonban, — ellenke zésben minden eddigi gyakorlattal, épen fejjel lefelé, vagyis a keskenyebb részszel felfelé rakják e. És most, a hány idegen csak Gyulára jön, alkalma van a Sugárút oldalán ezt a — gyengén mondva — anomáliát szemlélni és világgá kürtölni. hogy hát Gyulán nem létezik olyan ember, a ki ez ellen szólani merne! Legokosabb lenne ugyan a már eddig lerakott csöveket felszedni és megfordítva ismét lerakni, még pedig lehetőleg egyenesebb irányban, de ha ez netán nagyon sokba kerülne, hát legalább ne folytassák a munkát igy, hanem úgy, amint azt az egész világon teszik! — Ismétlőn, hogy nem személyeskedés indított felszó alnoin, hanem a város iránti tisztelet és szeretet, mely nem engedi tűrnöm, hogy Gyula városa pl, a rátótiak sorsára kerüljön.“ — Eme sorokat illetékes körökkel közölvén, azokra vonatkozólag a következő választ kapjuk és adjuk: „Tény az, hogy csatornázásoknál alkalmazott tojásdad szelvényű csövek, azoknak keskenyebb végükkel lefelé is helyeztetnek el, jelen esetben azonban — ösz- szesen mintegy 300 folyó méter hosszú csővezetékről lévén szó, mely hosszban 4 akna és 3 drb csatorna vég, összesen tehát 7 helyon könnyen tisztítható, tekintettel kellett lenni a csövezés alatt évő laza altalajra, hogy a csövek felett levő tetemes földmennyiség nyomása lehetőleg szélesebb területre osztassék el. Különös figyelemmel kellett lenni a sugár-utat keresztező főcsatornánál, melynek összesen egy fél pro miile esést adhatni csupán. Ha tehát ezen főcsatorna feneke néhol csak néhány centiméternyire eltér a tervezett magasság tói, a vizlevczetés több száz méternyi hosszban fennakad. De a felszóllaló megnyugtatására szolgáljon azon tény, hogy az alkalmazott szabadalmazott Zisseller féle csöveket csupán egy gyár készíti hazánkban, mely 60—80,000 darabot is készít ezekből, s minden összeillesztéshez ugyanannyi aljzatot (Sattel) állít elő. Könnyen meggyőződhetik felszólaló még most, hogy ezen aljzatok a csövezés laposabb végéhez simulnak, mig a keskenyebb végéhez épenséggel nem alkalmazhatók, azokra tehát a keskenyebb részek — helyesen említette : fejjel lefelé! — nem áilithatók."

Szemle a honvédség fölött. Bernolák altábornagy kerületi parancsnok a hét folyamán Gyulán volt és beható szemlét tartott a 2-ik honvédgyalogezred fölött, amelynek kiképzéséről és egyáta- lán a Gyulán tapasztalt katonai rend és fegyele fölött teljes megelégedését nyilvánította.

Az aradi színtársulat e hó végén fejezi be Aradon a saisont és május elsején Csabára ~jon, a hol valószinüleg két-három heti tartózkodás után május derekán Gyulán fog működni. — Szarvasért Halmay Imre folyamodott és miután az ottani színkörre Leszkay Andor aradi színigazgató tudomásunk szerint nem reflektál, a szarvasi főszolgabíró valószínűleg Halmaynak fogja az engedélyt megadni, a ki azt különben meg is érdemli.

Dr. Karácsonyi János theologiai tanár, a magyar tudományos akadémia tagja, városunk jeles szülöttjéről, már hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogy dr. Schlauch Lőrincz bibornok püspök őt Püspökibe plébánosnak nevezte ki. Akkor egy n. várnai lap nyomán anticzipáltuk a kinevezést, amely tényleg csak e hó 15 én történt meg. Szívből gratulálunk ezúttal i. a jeles fiatal tudósnak uj állásához, annyival is inkább, mert az méltóan országos hírnevű I jelentőségű történelmi s irodalmi munkásságához az eddiginél is több időt és alkalmat fog néki nyújtani.

Szent György napjára virradtunk. Az nlföldön hagyományos napja a költözködés,nők, csolédfoga- dásnnk, t. i. még amikor nemcsak a mezei, hanem a házi cselédeket is esztendőre fogadta a gazda, nem úgy mint most, amidőn akárhány cselédnek minden hónapban más-más helye van. 8z,-György napjától kezdve a reggeli harangszó 8 óra helyütt 7-kor, az esteli harangszó 7 óra helyett 8 órakor van. Az idén különben Szent-György napján a vegetác/.ió eléggé előrefejlődött, aránylag sokkal előbbre, mint a múlt esztendőkben. Uj-hold óta — aminek az igaz hogy mindössze csak három napja — az esős idő mintha valamivel szárazabbra fordult volna. Tegnap például gyönyörű tavaszi napunk volt, aminőkre legalább két hétig szükségünk volna, any- nyival is inkább, mert a túlsók csapadék tetemes károkat okozott. A lapos földeket vadviz borítja, búza a árpa senyvedésnek indult és laposabb helyűken nem lehetett szántani. Remélhetőleg pár napi száraz idő az okozott károkat helyrehozza.

A gyulai polg. fiú iskola f. hó 23 áll tartotta az 1848-as .törvényhozási alkotások fólszázados ünnepélyét. Az ünnepélyt Pivár János igazgató nyitotta meg, az ünnepi beszédet Kooalszky József tanár tartotta, n növendékek pedig hazafias verseket szavaltak és dalokat énekeltek.

Táncztanitás. Neufeld Béla táneztanitó, ki in- telligencziánknak immár két rendbeli fiatalabb 110111 - zedékét vezette be a táneztudományba s úgy egyéniségével mint okatatási módszerével Gyulán magának szép pozicziót szerzett, újra városunkba jött, és uj tánezfolyamot nyitott, amelyben városunk előkelő családéinak közel őtven gyermeke vesz részt. A táncziskola a népkerti csarnok termében van.

A vármegyei közegészségi egyesület legközo lebbi vándorülese Békésen lesz és pedig pünköst ünnepkor; dr. Zöldy János főorvos Chyzer Kornél dr. ministen tanácsosnak ez alkalomra irt felolvasását olvassa föl. Dr. Frey Géza járási oivob „Fertőző betegségek a családban“, dr. Deák Zsigmond kétegyházi községi orvos pedig „A lakás higié- niájá“-ról fog felolvasni.

Lemondás. Dr. Róth Sándor öcsödi Il-od orvos állásáról j§§ mivel Tisza-Kürtre lett megválasztva községi orvosnak — lemondott.

A mezőgazdasági szeszgyár részvényesei folyó hó 17-én a városháza nagytermében gyűlést tartottak Az 1898. január 15-én megnyitott és ápril 16-án lezárt aláírási határidőn belül 800 részvény jegyeztetett elő. Az idei rossz gazdasági évet figyelembe vévo, az eredményt az alapitók kielégítőnek találták és a számosán egybegyült érdekeltek elhatározták, hogy az eszmét tuvábbra is fentartják ; uj aláírási határidőül ez évi október 15-ét tűztek ki, mihez képest uj tervezet kiállítása és az aláirt részvények fizetési feltételeinek az uj határidőhöz képest leendő módositása elhatároztatott. A mezőgazdák érdekeit felkaroló eszme támogatására az alapitók ez utón is felhívják az érdekeltek figyelmét.

Az újvárosi olvasó kör május 8 ikán hangversenynyel és tánczczal egybekötött felolvasási estélyt tart.

Az orosházi függetlenségi 48-as párt olvasó köre folyó hó 10-én d. u. rendkívüli közgyűlést tartott, a mely arra volt hivatva, hogy a sajtószabadság ügyében — ez volt a gyűlés tárgya, — nyilatkozzék. A tárgyhoz többen hozzá szóltak S határozattá emelték, hogy a közgyűlés elitéli a sajtó szabadságnak, a legújabb időkben történő korlátozását s kérvényt intéz a képviselőházhoz ebben az ügybon. A kérvényt Justh Gyula fogja a képviselőház elé benyújtani. A közgyűlés megvetéssel veszi' tudomásul azt az aljas támadást a mit Zelenyák és Zimándy, a hazafias érzelmű róm. kath. papság e szégyen foltjai, Kossuth Lajos szent emléke ellen e követtek. A közgyűlés megvetéssel illeti a rágalmazók alávaló eljárását. — Nagy István indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy az idei márczius 15-iki ünnepélyekből befolyt tiszta jövedelemből 10 frtot fordít alap gyanánt egy alapítványra, mely évről-óvre szaporítandó oly czélból, hogy ez alapítványból idővel Orosházán Kossuth Lajosnak szobor állíttassák.

Betöréses lopás. Szeghalmon paradicsomi életük lehet a betörőknek, a hét folyamán is két betöréses lopást követlek el; az egyik betörés tettesét el fogta Pásztor Mihály suhancz szemében, n másik botörés tettesét nyomozzák. Az esetek következők : Hétfőn virradóra Braun Dávid kereskedő lakásának ablakát betörve behatolt valaki a lakásba és onnan néhány párnát elvitt. A csendőrség Pásztor Mihálv személyében elfogta a tettest. Pásztor, midőn kihallgatták, azt vallotta, hogy édes anyja birta rá a betörésre, ő vette át tőle a párnákat s együtt vitték el Schwartz Bernáthoz, a ki a párnákat megvásárolta, a reggel ki is fizette a megalkudott árt. Úgy Schwartz, mint a Pásztor édes anyja tagadják azt, mivel a tolvaj őket vádolja. - A másik betörés szintén hétfőn virradóra történt Gligáni János gőzmalomtulajdonos kárára. Eddig ismeretlen tettesek, akiket most nyomoz a csendőrség, behatoltak a malom épületbe, s innen két zsák Ijsztet és két zsák búzát elemeitek.

Öngyilkosságok. Igazán megdöbbentő az, hogy némely időszakokban hogy elszaporodnak az öngyilkosságolt. Ennek a hétnek a folyamán is négy ember szakította el életének fonalát, részint kishitűsége, részint életuntsávra folytán, Köröstarcsán a napokban besorozták Ladányi Bálintot, a kit ez nagyon elkeserített s felakasztotta magát istállójukban. Épen abban a pillanatban lépett be két legénytársa az istállóba, mikor a kis fejőszékot lába alól ki rúgta. A belépő legényeket annyira megrémítette a kötélen függő, véres szemű legény, hogy nem vágták le ideje korán a kötélről, s igy ja szerencsétlen legény társai szem'e láttára adta ki meghasonlott lelkét. Az esetet feljelentették a