Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-10 / 15. szám
Az én Újságom. A gyermekeké ez az újság. Vidám, friss, tarka, üde, mint a tavasz. Öröme, mulatsága, barátja a gyermekeknek. Tizenhálomszor köszönt be negyedévenként az | kis olvasóihoz, mindannyiszor uj örömet, uj mulatságot szerezve nekik. Mese, vers, elbeszélés, kép, mulattató apró-i ság kedves tarkaságban követik egymást; egy-egy szám egész tárháza a szebbnél-szebb olvasmányoknak. — Az én Ujságom-at Pósa bácsi szerkeszti s Írnak ebbe az Újságba a legkiválóbb magyar írók,! mesemondó bácsik. Az ára negyedévre csak 1 frt. Az uj negyed április elején kezdődik legczélszerübb azért most utalványozni postán az 1 irtot. Czim : Az én Újságom kiadóhivatala Budapesten And- rássy-ut 10. Uj Dankó-nóták. Valentin Oltó pécsi zeneműkiadó, aki nagy mértékben hozzájárult a magyar nótafaj, Dankó Pista magyar zeneművésznek népszerűsítéséhez, most folytatta a régebben megszerzett, zamatos Dankó-nóták kiadását és egyszerre négy újabb füzetet bocsátott ki Dankó-nótákból, melyek a. következő hol mélabus, hol vig nótákat tartalmazzák: „Nagypénteken esett rajtam a bánat.“ (Tóth Ede szövege.) „Azt papolta minapába...“ (Sulyok Károly szövege.) „Úgy elmegyek, hirt se hallasz felőlem ...“ (Pósa Lajos szövege.) „Ha a réten, a ligetben ..." (Pósa Lajos szövege.) „Tudom ón azt, jól tudom ón Áron j..“ (Pósa Lajos.) „Nem gondolok a világon senkire ...“ (Tóth Kál mán szövege.) „Jaj de szomorúan szól a hegedű.“ (Pósa Lajos.) „Ez a kis lány a menyország an gyala...“ (Koróda Pál szövege.) Valamennyi megzenésített dal gyöngye a magyar nép dalköltésze- téaek és alapos a kilátás, hogy mindmegannyi gyors népszerűségre fog szert tenni, amint vannak. Valentin kiadásában Dankó nóták, melyek az egész országban, de külföldön is sok száz példányban fogytak el. A most megjelent négy füzetnek is ha sonló elterjedést jósolhatunk. Egy füzet ára 60 kr és Valentin Ottónál Pécsett rendelhető meg legczól szerübben. ZZözgeuz d.su3Sbgr_ Békésvármegye áliategészségi és állat- tenyésztési viszonyairól* — Irta: Heks Miksa, — II. Nagy figyelmet érdemel továbbá br. Wenck heim Viktornak ugyancsak pl. kamud -szép pollan dihina sertéstenyészete is, melyet éppoly kitűnő eredmónynyel tenyészt, mint Pfeifer Antal pt.-me gyeri szép szőke mangalicza tenyészetét. Talán első helyen kellett volna megemlítenem gr. Wenckheim Frigyesnek Békés község határában lévő tiszta magyar fajú s az országos kiállításon első dijjat nyert elite szarvasmarha tenyészetét; ezen tenyészet oly annyira kiegyenlített már, hogy annál még a legszakértőbb szem sem találna hibát. Az apaállatok a maga nemében páratlan szépek és jók, ma gukon viselvén minden fajta és igazi jelleget. Ha sonlólag elismeréssel szólhatuuk az ugyancsak azon gazdaságban lévő arabs telivér ló, kitűnő zsír termelő magyar mangalicza sertés és rambonille juhtenyésztésről. Nevezett gróf kigyósi uradalmában nemkülönb szakismerettel s eredménynyel űz állat- tenyésztést, mint békési birtokán. Br. Kőnigszwarter Hermann csabacsűdi birtokán szép eredménynyel tenyészt kisnónim fajta lovakat s fésűs-gyapjas ju hókat. Ugyancsak e vidéken gr. Uberacker Ottóné- nak fél svájezi tehenei érdemel említést. Vésztő község határában a kiválóbb állattenyésztők között kitűnik gr. Wenckheim Géza és Antal, Okányi Schvartz Jakab és Lajos szép magyar mangalicza fajú sertéstenyésztőkkel. Gyoma község határában különös figyelmet érdemlő id. br. Wodiáner Albert- nek 14000 drbból álló szép fésűs-gyapjas juhtenyé- szete, melyből a nagy gyapjú hozam mellett éven- kint mintegy 2000 drbot meghizlalva is értékesítenek. Végül meg kell még emlékeznem megyénk egyik majdnem legkiválóbb állattenyésztőjéről gr. Almási Dénesről, ki az ezredéves állatkiállitáson úgy tenyész, mint hizó állatjaiért szép kitüntetést nyert. Foglalkozik pedig a marha, juh és sertés- tenyésztéssel, Gyulavári és gyulavarsándi uradalmában magyar marháiban jó igavonó, a simenthali- akban jó tejelő állatokat bír; magyar mangalicza sertései igen nagy keresetnek örvendenek, de hi zott marinó juhai és ezek gyapjúja is szintén ke resettek. Kimutatás az 1895. én tavaszán Be’ke'svárme- gyeben megtartott apró állatvizsgálat eredményéről. Megvizsgáltatott 322 mén, 238 bika, 185 kan Mint alkalmas igazolványt nyert: 193 mén, 214 bika, 164 kan. Ha párhuzamot vonunk ezen felsorolt számok és az alább Békésvármegyének 1895 évben összeírt állatállományának száma között meg fogjuk tudni, hogy aránylag mily kevés jó apró állatokkal rendelkezik e megye, s mily nagy még az apró állat szükséglet. Békésvármegye állatállományáról az 1895 évben. (Tenyész) mén 2133, kaueza 20382, heréit 14777, növendék 8233; összes lóanyag tehát 50195 Szavasmarha: bika 672, tehén 14502, ökör 11608 növendék 15223 összesen 41133. Juh: 96026, kecske 39 és sertés 61202. Amennyiben Bókésvármegyóben a marha létszám még nőm tartatik kellőleg nyilván, nem mulasztom el megjegyezni, hogy a fönt közölt számok adataihoz kétség fér, s jóval nagyobb számra tehetők a közölt adatok. Kimutatás Békesvármegye területén az 1895 évben előfordult ragadós járványos betegségekről és ezek következtében beállott veszteségekről. Lépfene : A fertőzött községekben : ló 1755 szarvasmarha 1450, juh 10996. A fertőzött udvarokban : ló 35, szarvasmarha 199, juh 1700. Megbetegedett: lő 4, szarvasmarha 29, juh 5. Gyógyult ló 1, szarvasmarha 2, Elhullott: ló 3, szarvasmarha 27, juh 5, összes veszteség: ló 3, szarvasmarha 27, juh 5. Takonykór: A fertőzött községekben : ló 19494 A fertőzött udvarokban: ló 195. Megbetegedett ló 99. Leöletett: Beteg ló 99. Összes veszteség ló 99. Sertés orbáncz: A fertőzött községekben : ló 31, aortás 19977. A fertőzött udvarokban: sertés 2828. Mogbotegodett: sertés 2105. Gyógyult: sertés 1356. Elhullott: sertés 809. Összes veszteség: sertés 809. Ragadós száj- és körömfájás. A fertőzött községekben szarvasmarha 6974, juh 24845, sertés 310776. A fertőzött ndvarokban szarvasmarha 5813, uh 20211, sertés 7347. Megbetegedett szarvas- marha 2517, juh 102, sertés 1791. Gyógyult szarvasmarha 2341, juh 102, sertés 1665. Elhullott szarvas- marha 3, sertés 6. Összes veszteség szarvasmarha 3, sertés 6. Rühkór. A fertőzött községekben ló 569. A fertőzött udvarokban ló 5. Megbetegedett ló 5. gyógyult ló 5. Jóindulatú hólyagos kiütés. A fertőzött községekben ló 14,157. A fertőzött udvarokban ló 63. Megbetegedett ló 22. Gyógyult ló 22. Sertésvész. A fertőzött községekben sertés 6834. A fertőzött udvarokban sertés 1387.. Megbetegedett sertés 395. Gyógyult sertés 120. Elhullott serös 254. Leöletett beteg sertés 21. Gyanús sertés 29. Összes veszteség sertés 304. Ha a fenti táblázatos kimutatás adatait tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy úgy a megbetege dések, mint az elhullások száma, tekintettel a vármegye állatlótszámának nagy tömegéhez, el enyésző csekély. Örveudetes jelenségnek volna ez nevezhető, ha ugyan a belső megbetegedések és elhullások bejelentése a kivánalmaknak megfele- őleg történnék'; de a mostani közigazgatási rendszer mellett s jó állatorvosi szervezet nélkül ez nem is remélhető. A mi Bókésvármegyében a gyepmesterek el lenőrzését s hullaterek kijelölését és berendezését illeti, még sok kívánni valót hagy maga után amennyiben a gyepmesterek alig őriztetnek ellen a hullaterek és gyepmesteri telepek pedig nagyobb részt hiányosan vannak berendezve és felszerelve Ami azonban Békésvármegye 33 közvágóhidját illeti, ezek berendezése a helyi viszonyokhoz képest az igényeknek megfelelők s alig is kifogásolhatók Közfogyasztásra levágatott az 1895. évben Békés megyében : bika 99, ökör 407, tehén 3590, növendék 1751, bivaly 41, borjú 4034; öreg juh 18,972, bárány 3968, öreg kecske 40, gödölye 15, sertés 7983. Közfogyasztásból elvonatott 29 szarvasmarha 2 juh és 20 sertés. A kényszervágatásott száma 144 volt. Ez utóbbiaknál a kimérési engedély 15 eset ben tagadtatott meg. Békésvármegye terütetén 14 állatvásártér van, ezek a gyomai és mező-berény kivételével tűrhetően vannak berendezve és elhe lyezve; mig az orosházi, gyulai, szarvasi, békés csorvási, öcsödi, éndrődi és csabai teljesen bérén deztettek. A vármegye területén az 1895. évben kiállít tatott 116.856 darab 5 lcros, 20,746 darab 3 kros összesen 137.602 darab marhalevél. Békésvármegyében az 1895. évben történt védő ojlásokról: Az állatok védőojtásának hasznát megyén gazda közönsége mindinkább kezdi belátni és al halmozásba venni. Ez ideig megyénkben csak lépfene s a sertésorbáncz ellen történtek ojtások A lépfene elleni vódőojtások eredménye a mai napig igen kitűnőnek bizonyult; a sertésorbáncz ellen' védőojtások eredményéről az 1894. évig ugyanez mondható. De igen kedvezőtlennek látszott az 1895 évben, mikor a beojtott malaczok épp úgy pusz tultak, mint a be nem ojtottak. Ezen kedvezőtle eredménynek tulajdonitandó az a körülmény, hogy 1896. évben igen megcsappant a sertésorbáncz eile ni vódőojtó gazdák száma, kiknek egy igen jelen tékeny része egyenesen az ojtó anyag rosszaságának tulajdonította a nagyszámú elhullásokat. Ezen nézet azonban minden alapot nélkülöz, mert az ojt' anyag készítési módjában újabban semmiféle vál tozás nem történt; a kedvezőtlen eredmény meg ítélésénél az veendő figyelembe, hogy az elhullá sokat nem orbáncz, hanem az éppen ezen időben jelentkező és terjedő sertésvész okozta, melyet tó vesen orbáneznak hittek s mely a fiatal állatoknál tényleg igen nehezen választható el az orbúncztól in évi 120 frt fizetendő úgy, hogy összesen 240 tnyi kiadással és legfölebb még a szükséges ruha- emüek biztosításával a birtokos egy okszerűen képzett gazdát nyerhet gazdasága számára. Ismételten is felkérem, kegyeskedjék alapítványt tenni, vagy legalább is egy tanuló beküldésével elősegíteni az intézetet feladatában. Kegyes .válaszát kérem. Lásd: a „Békés“ 1898. február 20-iki számát. Alapítványi helyek a megyei földmives- iskolában. A vármegye alispánja a következő felhívást küldte a vármegye összes községeihez : A község érdemes képviselőtestületének. Békésvárraegye közönsége Csabán egy megy földmivesiskolát létesített, melynek czélja, hogy az Okszerű mezőgazdaságra alkalmas egyéneket képez zen ki, hogy ezek. mint munkavezetők, nagyobb birtokokon alkalmazhatók legyenek, másrészt kisbirtokok nagyobb haszonnal járó kezelésére ké pesittessensk. A földmivesiskola a Csaba község által adó mányozott 126 hold föjdön, Békésvármegye 45,000 frtayi alapítványával létesittetett s abban a tani tást a földmivelési miniszter ur által kinevezett tanerők teljesitik. Az iskola tavaly a megnyitáskor, 12 tanulór rendeztetett ke, a felállítása által czólba vett mező gazdasági érdekek sikeresebb szolgálata azonban arra indította a vármegye közönségét, • hogy az iskolát kibővittesse, minélfogva abban az 189%-i’ tanévekre újabb 12 tanuló lesz felvehető. Az iskola ügyeit intéző bizottságuak az iskola állandó benépesítése érdekében hozott határozata alapján tisztelettel félkérem czimet, tekintettel ama fontos feladatra, melyet az iskola szakértő gazdák nevelése és a földmivelésnek megyénkben való ok szerűvé tétele által betölteni hivatva van, másrészt tekintettel azon kiváló gazdasági érdekre, mely az alapítványi helyeken kiképzendő gazdák alkalma zása által egyes birtokosokra nézve előáll: kegyes kedjék ösmert áldozatkészségéhez képest, a békés megyei földmivesiskola czéljaira alapítványt tenn vagy legalább is egy ifjút egy tanfolyam elvégzó sére saját költségén az intézetbe küldeni. Egy alapítvány összege 3000 frt, mely vagy tőkéjében fizetendő le, vagy annak 4°/0-os kamatai ban, évi 120 frt biztosítandó, Az alapítványt tevők jogosítva vannak két évenként alkalmas ifjakat küldeni az intézetbe, kik ott az alapítvány ellené ben tanítást és teljes ellátást nyernek. Az egy tanfolyam elvégzésére boküldött ifja tanítása, lakása es ellátása után két éven át, szín a folyó évi május hava 15-ig Gyulán, 1898. április hó 6-án. Dr. Fábry Sándor, Az Első magyar általános biztosító társaság mArczius 14-én tartotta a közgyűlését Csekonics udre gróf v. b. t. t. elnöklése mellett. Az igazgatóság jelentése kiemeli, hogy a végeredmény, a melyet elértek, csak középszerűnek mondható ugyan, de a zárószámadásból a társaság üzletének uj szerzeményekkel való olyan tekintélyes meggyarapodása tűnik ki, a melyet — a társaság állandó haladása mellett is — örvendetes föllendülésnek lehet nevezni. A közepes végeredménynek oka az elemi iztositási ágban szenvedett, szinte példátlan mértékű és sokaságu károkban van. A tűz- és szállítmány osztálybeli díjbevétel az 1896. évi 5,822.941 forint 78 krajczárról fölemelkedett 6,083.116 forint 76 krajezárra. A jégbiztositási ágazatban 1.590.319 forint díjbevétel volt, vagyis 152.381 forinttal több, mint az előző évben. Nagy és igen örvendetes eredménye volt az üzletszerzés munkájának, különösen az életbiztosítási ágazatban ; az elmúlt évben az uj szerzemény 19.219,438 forint volt, vagyis .239,690 írttal több, mint 1896-ban. így tehát a társaság az üzletszerzés minden terén szembetűnő sikereket ért el. A társaság künnlevőségoi nagyobb összeget tesznek ki 1897-ben, mint az előző esztendőben, a mi az általános kedvezőtlen gazdasági állapotokban s különösen a múlt évi rossz termés ben leli a magyarázatát. A jégosztályná) 447,932 frtnyi tetemes veszteség volt. A jégüzlet,' úgyszólván állandó megrontója a nagy gonddal és munká val elért jó eredményeknek. Ebben az üzletágban tehát gyökeres reformra van szükség. Ezt sikerült s az igazgatóságnak elérnie, a nélkül, hogy a dijak a gazdaközönségre nézve terhesebbek legyenek, min eddig voltak; ezt pedig a viszontbiztosítás utján lehet keresztülvinni. A tiszta jövedelem 615.913 frt 39 kr, a melyből, a különböző javadalmazások vonása után, egy-egy egész részvényre 160 forintot fizetnek ki. A külön tartalékba 63.567 forintot he lyeznek. Az osztalék kifizetése — a múlt hó márcz 15 iki ünnep miatt csak márcz. 16-ikán kezdődött Bejelentette ezután az elnök, hogy Lévay Henri báró vezérigazgató, a hajlott korára való tekintet tel, erről az állásáról lemondott. A közgyűlés Lévay bárónak jegyzőkönyvileg mond köszönetét hosszú éveken át tanúsított buzgalmáért; hasonló képp lemondott Giczey Samu felügyelő bízott i tag is, Bittó Kálmán és Jalics Kálmán választ mányi tagok pedig meghaltak. — A közgyűlés jelentést tudomásul vette, az igazgatósóg javaslata elfogadta ésafölmentvénytminden irányban megadta Megválasztották ezután a tisztikarba a következőket elnök: Csekonics Endre gróf, alelnök: Nádasdy Ferencz gróf; választmányi tagok: Andrássy Gyűl grpf, Bánffy György gróf, Burchard Belavári Ko rád, Berzeviczy Albert, Deutsch Sándor, Giczey Samu, Karácsonyi Jenő gróf, Németh Tibor. Ni lies Fedor báró,* Schneller Pál lovag, Schossberger Nándor báró, Szegedy György, Szitányi Géza Üchtritz Zsigmond báró, Teleszky István, Wenck heim Frigyes gróf, Zselénszky Róbert gróf; igaz gatósági tagokká lettek: Harkányi Frigyes báró Jeney Lajos, Ormódy Vilmos, Schossberger Zsi mond báró, Zichy Nándor gróf; a felügyelő bízott ság tagjai: Batthyány Géza gróf, Hajós József. Jekelfalussy Lajos, László Zsigmond, Radvánszky Géza báró. A választás után az igazgatóságnak || az összes vezetőségnek Tburóczy György részvé nyes mondott köszönetét az elért fényes eredmé nyékért s ezzel a közgyűlés véget ért. Törvényszéki csarnok. Az uj kir. alügyész. Ő felsége a király, igazságügyminiszter előterjesztésére Tóth Ferencz felvinczi járásbirósági albirót a gyulai ügyészségh alügyésznek nevezte ki. A gyulai kir. törvényszék Biharban. Lapun előbbi számainak egyikében jeleztük már, hogy igazságügyi miniszter Szakáll Pál berettyó ujfa volt járásbiró sikkasztási bűnügyének tárgyalásár a gyulai kir. törvényszéket delegálta. A miniszter tekintettel a bünügy nagy terjedelmére, megengedte, hogy a törvényszék a végtárgyalást a helyszínén Berettyó Újfaluban tartsa meg. A végtárgyalá május hó 23 és következő napjain lesz. Gál István törvényszékünk munkás és tehet séges ifjú aljegyzője a napokban sikerrel tette Budapesten a bírói vizsgát. Pályázat biröi állásra. A Kalocsay Kálmán eltávozásával üresedésbe jövő törvényszéki bir állásra, mely 1600 frt évi fizetés és 300 frt la bérrel van egybekapcsolva, pályázatot hirdet Novák Kamill kir. törvényszéki elnök. Pályázati kérvények két hét alatt adandók be. Az izgató. F. hó 4-ikén egy orosházi szoczia- lista izgató Szokolay István bünpörét tárgyalta a kir. tszék. büntető tanácsa. A lábrakapott szoczia- lis eszméknek egy buzgó apostola lépett fel P. Földváron 1898. február 27-én megtartott népgyü- lésen és részint a „Földművelő“ czimü szocziális lapból, részint a „Munkásokhoz“ czimü röpiratból összeszedett ma^zlagos és nagy hangú eszmékkel telt beszédet tartott. Az izgató beszédében az urakat a társadalom heréinek nevezi s nem ismer mást mint „heréket“ és „a munkától összetört munkás népet“. Ezt dolgoztatják barom módjára s „ha panaszkodik van szurony és golyo, tolonczkocsi és börtön.“ Elmondja továbbá, hogy az alispánok és szolgabirák segíthetnének a bajon, de nem akarnak semmit sem tenni a nép érdekében. "Végül felhívja a népet szervezkedésre s ha ezt teszik „le fogják rázni az igát és a gyilkosok által szövött halót. Szokolay azt hozta fel mentségére, hogy ö mikor az urakról, alispánokról és szolgabirókról beszélt, mindenütt megjegyezte, hogy „tisztelet a kivételeknek“. A P.-Földváron megtartott nepgyülésen jelen volt az orosházi főszolgabíró is, ki azonban az izgatót a további beszédtől eltiltotta. Érdekes mozzanata volt a végtárgyalásnak, midőn az olnök azon kérdésére, kiván-e mentségére valamit előadni ?fölállott az izgató és beszédet akart mondani, de mihelyt elkezdte, nyomban kitűnt belőle a véres szájú izgató s előre betanult beszédével u bírósághoz szemrehányó kérdéseket intézett. Mielőtt azonban azt befejezte volna, eltiltatott a beszédtől s a bíróság 3 napi fogházra Ítélte izgatásért, mely büntetése vizsgálati fogságába betudatott. Szokolay István megnyugodott az ítéletben, de az ügyész terhére fellebbezett. Szenzáczi08 bünpör. Rég húzódó 8 annak idején az egész városban nagy szenzácziót keltő bűnügy tárgyaltatott folyó hó 4-én a kir. törvényszék előtt. Hogy nem közönséges végtárgyalás folyt le, mutatta az is, hogy a végtárgyalási terem — a mi különben közönségünknél szokatlan — egészen megtelt hallgató közönséggel, kik feszült figyelemmel hallgatták végig a tárgyalás pházisait. Stark Sá- muelné bűnügye volt a nap szenzácziója. Tudvalevőleg a szép, ideges asszony utolsó időben na- yon rossz viszonyban élt a férjével. Az egy ideig boldog házasélet mindkét fél részéről (tűrhetetlenné vált. Az ásszony nem számítva a következményekkel, kétségbeesett tettre szánta el magát. Állítólag akarta férjét pusztítani. E czélból czinkostársa- kat keresett magának s e czélra legalkalmasabbaknak találta férje alkalmazottjait, kiket gazdájuk igoru bánásmódja úgy is bántott. Idősb Nyisztor György, Juhász István és Hoffer József mészáros segédeket akarta rábírni a dologra. Ezek látszólag bele is egyeztek. Az asszony terv« az lett volna, hogy a férjet álmában lepik meg s igy lövik agyon. czélból altatószert is akart beszerezni, de az orvos, kihez fordult s kitől azon a czimen, hogy nem tud aludni, altatószert kért, ismerve az asz- szony ideges természetét I rósz házaséletét, egy ártalmatlan, idegcsillapitó szert rendelt csak az asszonynak. Bátyjától, illetve atyjától azután revolvert és botot szerzett s úgy beszelte meg fent em- t ettek kel a dolgot, hogy május 30-án éjjel nyitva fogja hagyni a konyha ablakát s azon ezek bemennek s az asztalon kikészített párnával meg fogják fojtani ätarkot, ha pedig ez nem sikerülne, revolverrel agyonlövik. Juhász István 10 óra ájban elment hazulról, azt mondván Nyisztornak, hogy Hofferért megy, azonban nem ment el, haem az utczán sétált s 11 óra tájban hazajővén azt mondta, hogy Hoffert nem találta otthon. így nem lett semmi a dologból. Másnap pedig Nyisztor mindent felfedezett Starknak. Stark Sámuelné a endőrségnél és a vizsgálóbíró előtt, — bár később [ott is visszavonta, —töredelmesen bevallotta bűnét. A végtárgyalás során azonban mindent tagadott s bár társai s a tanuk mind rávallottak, nem akart semmit sem tudni a dologról. A három férfi azzal védekezett, hogy a dolgot, — midőn velük Starkné Közölte, — azért nem árulták el Starknak s azért [fogadták látszólagos helyesléssel, mert tudták a házasfelek közti rossz viszonyt, attól tartottak, hogy férj még durvábban fogja bántalmazni feleségét, zonban ők az egész dolgot nem vették komolyan s legkissebb szándékuk sem volt Starkot megölni, Az összehozott bizonyítékok alapján a kir. törvényszék Starknét 4 hónapi, Juhászt pedig, — ki az asszonynyal állítólag közelebbi viszonyban állott s ki ellen néhány terhelő bizonyíték merült fel, — gyilkosságot irányzott szövetség miatt, — figyelemmel mindkettőnél a sok enyhítő körülményre—két hónapi fogházra Ítélte. Azonkívül Starkné atyja és bátyja is vádolva voltak azzal, hogy a dologról tu Itak s a revolvert és botot e czélra adták át Starknénak. Azonban ellenük semmi bizonyíték nem merülvén fel, a törvényszék őket, valamint Nyisztor Györgyöt és Hoffert is felmentette, mert utóbbiak ellen az, hogy valóban szándékuk lett volna a dologba belemenni, — bebizonyítható nem Volt. HIRDETÉSEK. A debreczeni első takarékpénztár jelzálogi bekebelezés mellett, 40 évi, vagy rövidebb lejáratú készpénz- vagy zálogleveles törlesztéses kölcsönöket és váltóHitelt engedélyez a legméltányosabb kamat és feltételek mellett. Megkeresésre összes üzletágainkra vonatkozó értesítést készséggel szolgálunk. A bekebelezési ügyletek gyors és jutányos keresztül vitelére ajánljuk takarékpénztárunk bizalmi ügyvédjét Des Combes Henrik urat (lakik Debreczen, Piacz utcza 2145. sz.) ki is a takarékpénztár által megállapított leg- jutányosabb dijtariffa számítása mellett az őt megkereső feleknek szolgálatára áll. 98 1—6 ©©©©©©©©© Bérleti hirdetmény. Az Árpád utczában 112. számú ház közvetlen az újonnan folyamatban levő Törvényszéki palota közvetlen tőszomszédságában lévő, pálinka, bor, sör, Dohány-tőzsde és posta gyűjtő-szekrénnyel összekötött szatócs üzlethelyiség haszonbérbe azonnal is kiadandó, értekezhetni az ottani háztulajdonosnál. 105 l— 3 @@®@©@@©®
