Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
özvegy édes anyját. — A másik öngyilkos Kohn Géza békési fiatal ember. Eddigelé csak örömet szerzett szüleinek, kik méltán voltak büszkék egyetlen fiókra, mert ez nemcsak magát tartotta fenn, hanem még szüleit is segélyezto. Utóbbi időkben Budapesten volt alkalmazva, de folyó hó 22-ikén egyszerre otthon termett s két nővére szeme láttára agyonlőtte magát. Hátrahagyott levelében nem mondja meg az okot, de megható szavakban kéri szüleit, hogy bocsássanak meg neki, hogy ilyet tett. — Egy öreg szarvasi ember szintén öngyilkosságot követett el a hét folyamán. Sejbán Györgynek hívták a szerencsétlen embert. Tettét valószínűleg élotuntságból követte el, mert 70 éven keresztül mindig a balsors üldözte. A Zoltán-féle csukamájolaj kedvező hatásáról az orvosi kar igen elösmerőleg nyilatkozik, mert tudvalevő dolog, hogy e készítmény teszi lehetővé ez áldásos gyógyszer használatba vételét s különösen szükséges, hogy meghonosodjék nálunk is az az angol divat, hogy gyermekeink 2—3 éves korukban csukamájolajat igyanak s ezzel a sok sero- phuloticus bántalom kifejlődése meggátolható. — A gyermekeket erőteljessé csak e szer növeli. Főraktár: Winkler István gyógyszertárában Békéién; Bodoki Mihály „veres-kereszt“ gyógyszertárában Gyulán. 269 16—16 Gyulai élei. Megjelentek a piaczon az első ibolyák és a szerkesztőségben az első szállítmány vers, konstatálom, hogy itt van a tavaszi — Gondoskodni kell az überzieherről, tavaszi ruháról, kalapról stb. stb,. tehát újra pénz kell!! Szóval i *aza van a költőnek, hogy pénzt uram! pénzt! Nagyon sok pénzt!] * * * Az előbb azt a kijelentést koczkáztattam meg, hogy megjelent a tavaszi versek első szállítmánya! Oh hölgyeim és uraim, önök nem is tudják, hogy mennyi keserűség van ebben a pár szóban kifejezve! Ezek a versek tönkre teszik a szegény újságírókat. Nem hiszik? No hát én bebizonyítom önöknek, hogy igazam van. Vegyünk egy költőt, — (de ne öntsük le forró vízzel és ne koppassznk meg, hanem) tegyük fel azt a legjobb esetet, hogy az a költő napjában csak két méter verset ír; de ilyen rímekkel : Hozzá 1! Szemed kökény, hajad barna, Édes atyád neve Barna — Bús, ki téged nagyon szeret., De nem szeret ő engemetlll stb. stb. Most, ba ezen poéta ur elküldi nekünk a versét, akkor két eset áll elő!! — Ugyanis: vagy kiadjuk az újságban a versét, vagy nem. Ha nem adjuk ki, akkor a tisztelt poéta urnák 1. Az édes papája, 2. Az édes mamája, 3. x- > A fivérei ü> I 6. J 7. v 8. . „ , . g t A nővéréi 10. | 11. Az ideálja nem fogják többe járatni a lapot, nem számítva magát a költőt s barátait Tehát körülbelül 20 előfizetőt vészit á lap. — Ha pedig kiadjuk a verset, akkor megint 20 e'őfizető mondja fel a barátságot a versért, Na most: igy .is 20 előfizető, úgy is 20 előfizető. Konklúzió: A tavaszi versek veszélyesek a vidéki újságokra, mert rendesen előfizető fogyatkozást idéznek elő. De, bevallom engem is megihletett a tavasz, én is elkövettem egy verset, de nem: Hozzá! ! ! hanem: Neki!!! A versnek csak pár strófáját idézem a felelős felelősségére. Egyszerre csak jön egy ur Aki igy szól dérrel-durral én hozzám mint sorban jön ! — Hallja az ur, mi a neve? Mért ragadta el a heve Ostobaság a mit teve, Maga három pupu teve 11 1 Félreértések elkerülése végett ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy az a bizonyos ur csak a versben merte nekem azt mondani, hogy három pupu teve volnék. De hogy ezen kifakadása jogtalan éppen nem volt, azt bizonyítja az a körülmény, hogy közös ideálunknak,' ő előtte igy vallottam szerelmet: Légy bár zulukaffer Változzál törökké ; Én forró szerelmem, Megmarad örökké 1 * * * Na de eltekintve a tavaszi ruhák beszerzésének szükségességétől és a tavaszi versektől, mégis jó, hogy már egyszer itt van a tavasz, az ifjúság, a szerelmesek sóvárogva várt időszaka. A farsang ugyan a házasságok ideje, de ilyen kor a rideg számítás is segít Hymen rózsalánczaibá verni a házasulandó ifjakat, a mennyiben a számitó ifjú megtudja becsülni az ideálján levő ruhából az esetleges hozomány mennyiségét is, do a bűvös- bájos tavaszi estében, a mikor a természet ébred hosszú alvásából, akkor ü'li diadalát az igazi sze retem ! _r; Irodalom. Nuszbek Sándor. A „Békés“ olvasói előtt néhány hangulatos költeményé után igen jó hangzású, de szélesebb körökben egészen uj és még idegen- szerű név az irodalomban, a mint hogy hihetetlenül fiatal is még annak viselője, de a szegedi irodalmi társulat kritikája szer nt — a mellyel a fiatal joghallgatónak költői elbeszélését 200 koronával jutalmazta — szép jövő vár reá, mert már első müvében íb erős költői tehetség, tőről metszett magyar styl és sok igaz megkapó hangulat nyilatkozik meg. A mikor a szegedi Dugonics társaság titkárja a pályamüvéhez mellékelt jeligés levelet felbontotta, mindenki egy elismert régi poéta nevét várta s ugyancsak nagy volt a meglepetés, á midőn onnan a következő névjegy került elő: „Nuszbek Sándor nagyváradi joghallgató“. A szép reményekre jogosító fiatal költőt külön is meghívta a szegedi Dugonics társaság; ma fog bemutatkozni Nuszbek Sándor a szegedi közönségnek, a m:kor a Dobay János gyulai könynyomdájában rendkívüli csínnal kiállított IHófehérke“ czirnü elbeszélésének egy részletét fogja felolvasni. 3£Iö z g-a-z d.a,s ágr. A békésmegyei gazdasági egylet javaslata a munkáskérdésben. A b'késmegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmánya folyó hó 19 én Geiszt Gyula alelnök elnöklete alatt ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya a Zlinszky István tollából kikerült mentorán dum volt a munkáskérdésről, s amelyet az erre a czélra kiküldött bizottság az igazgató-választmány elé terjesztett. A memorandum főbb pontjai a következő kívánságokat foglalják magokban : 1 A gazdáktól kíván a munkás iránt méltányos, igazságos és humánus bánásmódot; kívánjon a munkástól tisztességes viselkedést, a reá bizott munka jó és pontos teljesítését, de ne kívánjon tőle erején feletti munkát. , 2. Teljesítse a gazda munkásai iránt való kötelezettségét. A régi jó viszony igy áll helyre, mint midőn a munkás a család tagjának tartotta magát. 3. Meg kell adni az éves cselédnek a tehén és sertés tartási jogot, vagy ha ezt a jogot meg nem adjuk, pótolni kell azt fejésre átadott tehénnel, vagy pedig naponkint kiszolgáltatandó tej adagolással. 4. A munkásnak becsületesen kell kialkudott terménybeli járandóságát kiszolgáltatni. 5. A kukoricza földek után járó mellékszol- gálmányoknak, melyekot a békésmegyei nép „uzsorának“ nevez, meg kell szüntetni. Az uzsorát különben a munkások magok hozták be, mert egymásra Hezitáltak, a gazdák elfogadták ; de jövőben ne fogadják el, hanem az uzsora ajánlóval szemben a jó munkást részesítsék előnyben a kukoricza föld kiosztásánál. 6. Eves cselédnek a bére, mig katonai szolgálatra behívják, kiszolgáltatandó, de kötelezhető helyettes állítására. B) A községek feladatára tenné: gondoskodni közegről, ki ingyen tanácsot adva a népnek; nem büntetni kivétel nélkül azt a szegény embert a kinek a malacza az árokpart, országút füvét lelegeli ; a községeknek csekély bérért a szegény népnek ser- téslególőt kellene átengedni A község vessen ügyel a munkások megélhetéseinek módjaival. A községi földeket 1—5 holdas részletekben bérbeadói ajánlja és pedig föld nélküli zselléreknek. A községeknek minta gazdaságot kellene létesítenie. A kenderter- raelésnek lendületet kell adni, mert ez ad ruházatot a népnek. C) A vármegye feladata lenne a kipusztult szőlők rekonstruálása. Több ezer hold adna újra dolgot. A vármegye szerződtessen vinczellérképez- dét végzett szőlőmunkásokat, alakítson szőlövessző telepeket s adja termelési áron az amerikai vesszőket, ezenkívül a vinczelléreket bocsássa nehány napig az okulni óhajtó gazda rendelezésére. Községenként a beszerzési szövetkezetek létesítését kívánja. A sajtótörvéuyen rést ütni nem akar, de a sajtóvétséget szigorúan büntetné. Hangsúlyozza, hogy vitás kérdésekben az 1884. évi XVII. t. ez. kontemplált békéltető bizottságot kellene a munkaadók és munkásokból összeállítani. Az adó helyesbítése érdekében az eljárás egyszerűsítendő, Az ártéri adózás reformálandó. Reform alá veendő az állami ~adó. Hangsúlyozza a kartell-törvényjavaslat szükségét. Ma már a falusi boltos is kartellben van. Sürgős szükség a hitelviszonyok megjavítása. Tannak.takarékpénztárak a vidéken, melyek a mellékdijakkal 10, sőt több kamatot vesznek. Hangsúlyozza a regalpapirok devin- kulálása szükségét. Békésmegyében öt negyed mii lió hever a községek ládájában 4'/2 % ot jövedelmezvén, mily képen létesíthetők lennének ebből községi takarékpénztárak. Az iskolamulasztások körüli bírság enyhítése kívánatos. Társadalmi feladat a szegény iskolajáró gyermekeknek ruházatáról gondoskodnia. A memorandum felolvasása után dr. Hajnal István, mint a múlt alkalommal, ezúttal is azt javasolta, hogy vétessék le a napirendről, annyival is inkább, mert a gazdasági egyletnek van már erről a kérdésről közkézen forgó véleménye, s ez az elaboratum semmi újat sem tartalmaz. Dr. Zsilinszky Endre a javaslat mellett érvelt, mert az. egylet bizottságot is küldött már ki e kérdés tanulmányozására, a gyűlésnek van joga a munkálatot megváltoztatni, do tárgyalás nélkül nem szabad hagyni. Dr. Fábry Sándor a tettek mezején szeretné látni az egyletet, de ezt eddig még nem tapasztalta. A kérdést oly fontosnak tartja, hogy permanens bizottság kiküldését proponálja. Dr. Lukács György szintén a tárgyalás mellett érvelt. Felszólalt még a kérdésben Bajcsi János is, mire az igazgató választmány azt a határozatot hozta, hogy több módosítást tesz a memorandumon, és azt, illetve annak vonatkozó pontjait az illetékes hatóságoknak és egyéneknek tudomására hozza. A közgyűlés Zsilinszky Endre szavaival ért véget, ki köszönetét mondott a nagy számban megjelenteknek érdeklődésükért. A gyűlésen résztvettek: Getszí Gyula elnöklete alatt: Dr. Lukács György főispán, dr. Fábry Sándor alispán, gróf Wenckheim Dénes, Beliczey István, dr. Zsiln8zky Endre, Rosenthal Ignácz, Bajcsy János, Széchenyi LajoS, dr Hajnal István, Horváth János, Sohár Kálmán, Bakucz Tivadar, Suk Kálmán, Kocziszky Mihály, Kovács L. Mihály, Bajcsy Gusztáv, Kraft Viktor, Banner Béla, Széchenyi Kázmér, Beliczey Rezső, Vidovszky László, Kállai Ödön, Lavatka Gyula, Beliczey Géza, Schwáb Lajos, Morvay Mihály, Fejér Béla, Kis László, Bedák Mátyás, Fábry Károly, Vidovszky Károly, Bogár Dániel, Urszinyi János, Gerlein Reinhard, Seiler Gyula, Varságh Bóla, Haraszty Sándor, Bakos Mátyás. Nyilt-tér. Becs, 1898. február 22. A „Nemzeti“ Balesetbiztosító-Részvénytársaságnak Budapesten. Tordai cellulosegyárunk igazgalója Vauvert Nils Duchesne ur f. évi február hó 5-én vadászatról visszatérve egy véletlenül elsült serétlövés által megöletett. A „Nemzeti“ balesetbiztosító részvénytársaság Budapesten a tényálladék felvétele után azonnal bekérte a szükségelt, okmányokat és ezek vételével haladék nélkül kifizette készpénzben a teljes biztosított összeget, azaz 30,000 koronát, miért is készségesen ragadjuk meg az alkalmat a „Nemzetidnek gyors és előzékeny eljárásáért teljes elismerésünket kifejezni. Kiváló tisztelettel Tordai cellulosegyár Sclioeller és Társa 69 3-3 p. p. l^eta-feld. IKIároly. * A »Nemzeti« balesetbiztosító részvénytársaság Budapesten (Erzsébet körút 13. szám) biztosítást nyújt mindennemű baleset anyagi következményei ellen, úgymint egyes egyéneket (polgár és katona) gyári és iparvállalati alkalmazottakat (munkások és tisztviselők), valamint bárkit, hivatás teljesítése közben vagy azon kivül, utazás alatt, vadászaton vagy bármely más alkalommal érhető baleset ellen, a legszabadelvübb biztosítási feltételek és a leg- jutányosabb díjtételek mellett. Közelebbi felvilágosítást a legkészségesobben nyújt: a „Nemzeti“, az „Első magyar általános biztos'tó“, a „Magyar- ftanczia“ és a „Béc-i biztositó“ minden fő- és al- ügynöksége az ország bármely helyiségében. Megbízható és ügyes üzletszerzők felvétetnek. Törvényszéki csarnok. Vén gonosztevő. Komáromi Imre 63 éves békési lakos már három ízben volt lopásért megbüntetve. Most is Szamosujvárról . hozták elő, hol két évi fegyház büntetését tölti lopás miatt. Mielőtt azonban oda bekerült volna, legutóbb a Wenckheim Frigyes gróf uradalmát szemelte ki lopásai színteréül/ Mindenféle gazdasági eszközöket, takarmányt lopogatott egész télen át innen, mig aztán rajta csípték. A kir. törvényszék a folyó hó 17-én megtartott! tárgyaláson 4 rendbeli lopás bűntettében mondta ki bűnösnek s mint-^visszaesőt szigorúan újra két évi fegyházzal sújtotta. Tűzvész okozás vétsége. Zubor Sándor béres gyerek múlt évi október 16-án gazdájának Csekő Mózesnek távollétében felmászott a szalmakazalhoz támasztott létrára s itt gyermekes pajkosságból gyufákat pattogtatott bicskájával, amíg aztán egy égő gyufa a szalmakazalba esett s a szalma meggyuladt. Szerencsére közelben nem volt épület s igy a tűz nagyobb arányokat nem öltött, csak a szalmakazal égett le. A kir. törvényszék a ficzkót 3 napi el zúzásra és 5 frt pénzbüntetésre Ítélte. Sikkasztó községi Írnok. Botos Mátyás volt községi írnok állott sikkasztás vétsége miatt vádolva a törvényszék előtt, ő volt megbízva a posta felbontásával, ő vette kézhez a község részére érkező utalványokat s ö is váltotta ki azokat. Ezen összegek» bői egy pár forintot magánál tartott, igy olyan tételek is fordultak elő, hogy egy nagyobb tételnél például 45 krral számolt el. Midőn a hiány felfedeződött, a hiányzó összegeket megtérítette. Vádlott azzal védekezett, hogy a hiányzó összegeket csak feledékenységből és súlyos betegsége folytán keletkezett lelki zavarában nem juttatta rendeltetési helyére. A kihallgatott károsok és tanuk vádlottat, mind rendezett viszonyok közt élő solid embernek ismerték, ki szolid, jóravaló hivatalnok volt. A kir. törvényszék a számos enyhítő körülményt figyelembe véve, vádlottat a 92. §. alkalmazásával csak. 100 frt pénzbüntetésre ítélte. Lopás vétségével vádolva állott f. hó 24-én a törvényszék előtt Jagyugy Mihály csabai napszámos. A dolog úgy történt, hogy Kunyihár János 1897. junius 5-én pünkösd szombatján nagyot ivott a csabai korcsmában. A mikor pedig éjfél után hazafelé tartott, lábai felmondták a szolgálatot, s az árok mellett végig terült, hol a szép nyári éjszaka enyhe szellője csakhamar álomba ringatta. Erre tartott Jagyugy Mihály s éles sze meivel átlátván a helyzetet, rögtön neki fogott Kunyihár János kizsebeléséhez. Szerencsésen sikerült is ez neki. Kunyihár. János maga sem tudja hogyan, reggelre hazakerült s midőn mamora teljesen elszállt, akkor vette észre, hogy 20 frt készpénze, s ezüst órája a lánczczal hiányzik. Mar egészen belenyugodott a sorsba, midőn egy pár hét múlva jelentette fia, hogy az órát Jagyugynál látta. így kiderült a kapzsiság. Jagyugy vissznadta az órát is, a lánczot is, s azonkívül 25 frtot is fizetett Kunyihárnak. Azonban tettéért számolnia kellett, s a kir. törvényszék 1 havi fogházra ítélte. Szarvasi csirkefogók. Sok baja van a biró súgóknak egynéhány szarvasi kölyökkel, kik az apró lopásokat egész iparszerüen űzik, s ha rajta veszítve be is csukatnak, alig hogy a börtönből kikerülnek, újra kezdik büntetésüket. Ilyen alak a többi közt Bakator István 15 éves gyermek is, ki alig hogy egy pár hete lett lopásért szigorúan elitélve. Most egy idősebb csizmadiával Pálinkás Sámuellel szövetkezve követte el lopásait; loptak össze-vissza mindenfélét, baromfiakat, ruhanemüeket a mi épen kezük ügyébe akadt. Pálinkás Sámuel 7 rendbeli, Bakator István pedig 3 rendbeli lopásban találtatott bűnösnek s ezért az előbbi mint visszaeső 2 évi fegyházra, utóbbi, ki 16 éves még nincs, 4 havi fogházra Ítéltetett. Özv. Tóth Lajosné személyében az orgazda is kézre került, ki 4 hónapot kapott ezért. j i Ezt akartam! Ugor András 75 éves bánfalvi lakos erőteljes férfi, bepanaszolta már 5, év óta betegeskedő és tőle különválva élő feleségét Kovács Borbálát azért, hogy az üstjét, kanalát, fazékját s több ilyen fajta ingóságait egy 550 frtos takarékpénztári könyvvel együtt ellopta. A végtárgyalás folyamán azonban az derült ki, hogy nem annyira ellopta Kovács Borbála e tárgyakat, mint inkább csak elvitette azokat, melyek őt tulajdonjogilag meg is illették. El kellett vitetni a szegény beteges asszonynak ezeket az ingóságokat a házból azért, mert a férje őt elverte a háztol azon indokolással, hogy bizony neki „döglött asszony“ nein kell. Az 550 fitnak ugyan csak a fele illeti Kovács Borbálát, ki hajlandónak is nyilatkozott a pénz felét férjének bármikor is visszaadni. így tehát büntetendő cselekmény nem is forog fen ; mégis L'gor András a hozzá intézett kérdésre keményen jelentette ki, hogy kívánja felesége és unokái megbüntetését, kik segédkeztek nagyanyjuknak az elhor- dásban. De a kir. törvényszék méltányosabb volt s vádlottat felmentette, mire aztán az öreg Lig >r megelégedett képpel azt mondta : ezt akartam! A meggyalázott rendőr. Kovalcsik Józief orosházi vendéglős és pinezérjo Gelb Márton hatóság elleni erőszak bűntettével voltak vádolva azér£ mert Górbics István rendőrt gallérjánál fo^va megrángatták és sértő szavakkal illették. A dolog ugv történt, hogy 1897. február 17-én két részeg ember akart garázdálkodni a Kovalcsik vendéglőjében a ki azonban őket kilökdös'e. De azok újra visszatértek. Erre Gelb pinezér Górbics rendőrt vállára tett kézzel kérte, hogy tegyen valamit s vezesse ki a garázdálkodó kát; -Ez azonban valódi rendőr phlegmával gyönyörködött a történtekben. Ezért Kovalcsik vendéglős dühbe borult és meglehetősen sértő szavakkal illette a rend buzgó őrét. amivel hatóság elleni kihágást követvén el, őt a kir. törvényszék 30 frt pénzbüntetésre ítélte. HIRDETÉSEK. Sörraktár. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására adni, hogy iielyben saját házamban (Damjanics-utcza 199.) nagybani el árusítású sörraktárt rendeztem be, hol is mindig a legjobb és legfrissebb sörök nagybáni vételre hordókban 25 literenként, ládákban 50 üvegenként a legjutányosabb árért kaphatók. Egy mintarendelés meggyőzi a n. é közönséget az ital kitűnő minőségéről és jutányos áráról, Szives rendeléseit kérve, ' . kiváló tisztelettel: Mogyoróssy Sándor, az uj aradi uradalmi sörfőzde képviselője 87 1—3 Gyulán. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár. 345.—1898. meghívó. : A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár saját helyiségében 1898. évi márCziüS hó 27-én d. e. 10 Órakor tartja meg, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek teljes tisztelettel meghivatnak. Megjegyeztetik, hogy a közgyűlés a kiküldöttek egy harmad részének megjelenése esetén határozatképes. Határozat képtelenség esetén a .közgyűlés az alapszabályok 27. §. érteimében a t. évi aprít hó 11. napján d. e. 9 órakor fog megtartatni. Napirend: 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. A zárszámadások jóváhagyása és - a fel— rnentvény iránti határozat. 3. A tartaléktőke megállapítása 1897; évről. 4. Indítványok.*)' ‘ 5. 6 felügyelő bizottsági tagnak 1 óvta, és az igazgatóság egy harmad részének alapszabályszerü kisorsolásn és ezek helyeinek b.etöltése. Gyula, 1898. márczius 12-én. Az igazgatóság. Diósy Béla, Sál József, titkár. ig. elnök; ?) A': indítványok három nappal a közgyűlést megelőzőleg írásban adandók be. (83 1—1 81.,, 149«, 151., szám. — 1898. Árverési hirdetmény, Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §|a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbíróság 1897. évi 7151., és 1898. évi 424 és 546. számú végzése következtében Hirsch Louis, Math. Saldier & Söhne és Plischke János javára Furka Mihály gyulai lakos ellen 184 frt 95 kr. s jár. erejéig, foganatositott kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 425 frt — krra becsült házi bútorok és üzleti állványokból állóin- góságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek n gyulai kir. jbiróság 425., 565 .és 696/1898. számú végzése folytán 184 frt — kr. tőkekövetelés, ennek kamatai és eddig összesen 34 frt 13 krban bíróikig megállapított költségek ere- jóig alperes lakásán leedő eszközlésére 1898. évi márczius hó 29-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékoz <k oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az ingóságok az 1881. óvi.LX t.-cz. 107. és 108 § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1898, évi márczius hó 14 napján. Tar Gyula, 80. 1—1. . kir. jbirósági végrehajtó.
