Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-20 / 12. szám

A közigazgatási bizottság ülése.

Márczius 14.

Csupa kisebb ügy foglalkoztatta tnárczius havi ülésében a közigazgatási bizottságot, azok nagy száma azonban még a rendesen túl is megnyujtotta az ülést, mely csak déli egy óra után ért véget. P délutánt a különböző albizottságok ülései vették egészen igénybe.

Jelen voltak az ülésen: dr. Lukács György főispán elnöklete alatt, dr. liocloky Zoltán főjegyző, Rezeg Szilviusz kir. tanfelügyelő, Oláh. György t. főügyész, dr. Zöldi/ Jávos t. főorvos, Somossy Zsig- mond h pénzügyigazgató, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Hadár Lajos, Steinekker Gábor kir főmérnökök, Zlinssky István közgazd. előadó, Jantsovits Emil, Ladies György, dr. Zsilinszky En Ire, Keller Imre, Varságh Béla, dr. Hajnal István biz. tagok.

Az ülés megnyitása után dr. Rodoky Zoltán főjegyző olvasta fel az alispánnak időközi jelentését, melyet lapunk jövő számiban fogunk közölni. A jelentést tudomásul vették.

A munkások és a munkaadók közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvény értelmében a másodfokú bíróságot ez ügyekre nézve a közig, bizottság alakítván meg: ezen albizottságba beválasztattak : Ladies György, Jantsovits Emil, Keller Imre, és dr. Zsilinszky Endre rendes; Hegedűs Mihály, dr. Hajnal István, Varságh Béla és Vidovszky János pedig póttagokul. A megválasztottak közül i jelenlevők nyomban letették az előirt birói esküt.

Az nlispán jelentését tárgyalták ezután, kit az árvaszéki elnök ellen tett feljelentés folytán előzetes vizsgálattal bíztak meg. A jelentés szerint a vizsgálat megállapította, hogy az árvaszéki hátralékok apasztása czéljásól felfogadott napidijas ülnök- nak kiosztott darabok 82 százalékát az elnök dolgozta fel, nyilatkozata szerint azért, hogy a hátralékok ez által is kevesbodjenek.

Ladies György szerint az árvaszéki elnök ezen eljárása sérelmes, mert ellentétben áll a törvénynyel, mely szerint az ügyok hármas tanácsban in- tézendők el. Ugyanis az elnök nyilatkozata szerint ő az elintézés módját előre megbeszélte a nnpidi- jäs ülnökkel, eként ők már előzetesen megállapítván állás pontjukat, az ülesbon való tárgyalás illu- zoriussá vált. De e módszer a tartalékalapok kárával is járt, mert a kifizetett napidijakért nem külső segítség dolgozott, hanem az árvaszéknek rendes javadalommal biró közege. — Többek hozzászólása után az árvaszéki elnök ellen ez okból a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelték, és foganatosításával dr. Liszy Viktor kir ügyészt bízták meg.

A kir. pénzügyigazgató jelentését, mely szerint az egyenes adóknál 12 373 fiit 74 k.iral, a hadmentességi díjnál 806 frt 43 krral kedvezőtlenebb befizetési eredmény mutatkozott, mint a múlt év február havában, tudomásul vették.

Hasonló kép tudomásul vette a bizottság dr. Zöldy János tiszti főorvosnak a február havi közegészségügyi állapotokról szóló jelentését, mely szerint a közegészségügy az előző hónaphoz viszonyítva kedvezőtlenebb volt, a fertőző betegségek közül a vörheny és kanyaró több községben tömegesen lép tek fel. — Uralkodó betegségek a légző szervek hurutos és gyuladásos bántalmai voltak. Leggyakoribb halálokok a tüdőgümőkór, tűdőlob és vörheny.

A fertőzd betegségek közül előfordultak: a diphthe ria 9 községben egyes,esetekben; a kanyarót köz ségben, ezek közül Gyu'án 8, Szeghalmon 21, Csabán 40 és T.-Komlóson 48 esetben, e két utóbbi helyen az iskolák is bezárattak ; a vörheny ^községben, ezek közül Vésztőn 11, Gyulán 14. Öcsödön 19. Kígyóson 24, Tót-Komlóson 33, és Orosházán 65 esetben; a bárányhimlő Szent-Andráson 4 esetben; a hólyagos himlő Füzes-Gyarmaton 3 esetben; a hasi hagymáz 3 községben a szamárhurut 4 községben, Gyulán 8 esettel. — Rendőri vizsgálat foganatosíttatott 44 élőn és 18 hullán, törvény- széki vizsgálat pedig 22 könnyű és 9 súlyos testi sértés esetében. Gyógysérummal beoltatott 5 egyén, a kik mindnyájan meg is gyógyultak

Csaba község képviselőtestületének azon intézkedését, hogy a tömeges adóbefizetések idejére az adópénztárnok mellé megfelelő segéderőt alkalmaz, tudomásul vették.

Maár Viktor békési lakosnak adótörlés iránti kérelmét, Robxcsek Sándor szarvasi lakosnak hadmentességi dij és Szalczmann Jakab szt.-andrási lakosnak kereseti adó elleni fellebbezését a bizottság elutasította.

Vidovics Józsefné részére adófizetési időbala- dékot engedélyeztek, Hajas Lajos hason tárgya kérvényét pedig pártolólag felterjesztették a pénzügy miniszterhez.

Özv. Császár Karolyné és Uferbach Rezső gyulai lakosoknak járda költség elleni fellebbezését elutasították.

A mezőberényi nagybirtokosok egyházi adó fizetési kötelezettsége ügyében ismételten pótvizsgálatot rendeltek el.

Pfeiffer Antal bélmegyeri lakosnak a körös- tarcsai bérlete után követelt községi adó ügyének rendezése czóljából az iratokat nz érdekeltek között tartandó tárgyalás végett visszaküldötték.

Nogáll László gyulai lakos járdaköltség fizetése ügyében az alispáni határozat megváltoztatásával a tanács határozatát erősítették me».

_ lH orosházi takarékpénztár öcsödi fiókjára Öcsödön községi adót vetettek ki, mi ellen az intézet fellebbezéssel élt. Az előadó tiszti főügyész az ügynek tárgyalás uiján leendő békés elintézését javasolja.

Keller Imre és Ladies György jogosnak tartok a község eljárását, hogy a takarékpénztár azon idelme után, melyet öcsödi fiókjától élvez, közadóval rótta meg az intézetet.

Dr. Lukács György főispán szerint a község ’azon esetben szedheti a községi adót, ha a pjfpén/.tárra az állami adót nem Orosházán,

'* Öcsödön külön vetik ki. Az irányban kell éseket tenni, hogy a pénzügyigazgatóság nagykőben külön rója ki az intézetre az ál- V bizottság ez értelemben határozott, dlviusz ki.', tanfelügyelő február hó- ‘ermot látó atott meg. Különös di- 75 j_3 dk meg Koncsek István gyomai ipar- ‘8 a gyomai nőegylet magánisko- egyház az iskolák szaporítását

mr

Ígéri. Az állami iskolák létesítésére vonatkozó előmunkálatok folyamatban vannak. A vármegyében eddig Gyomán, Orosházán, P.-Földváron és End- rőgön állítottak fel gazdasági ismétlő iskolákat és azok felállítása több' helyen folyamatban van. A Mezöberény községi polgári iskola részére a minister 2000 frt államsegélyt engedélyezett. A jelentést a bizottság tudomásul vette.

A k.-ladányi községi óvoda 1898. évi költség- vetését jóváhagyták.

Kétegyháza községnek a menedékház felállítására a község anyagi viszonyaira való tekintettel egy évi időhaladókot engedélyezett a bizottság.

Végül több adóleirást engedélyezett a bizottság és tudomásul vette a többi szakelőadónak időszaki jelentését, mely utón az ülés véget ért.

Márczius 15-ike.

Gyula városon 1 Békés vármegye minden községe a nagy naphoz méltó fónynyol, jazafias lelkesedéssel ülte meg a márczius 15-ikének félszázados évfordulóját.

Isten szabad ege alatt, és a templomokban, községek díszközgyűlésén, majd este lakomákon, ezrek meg ezrek szive dobbant meg, mikor dalban, szóban dicsőitni hallották azokat az apostolokat, a kik megteremtették a szabadság, az egyenlőség, a testvériség születés napját, a vérnélküli forradalmat. Azokat az ifjú óriásokat, a kik később eldobván kezükből a tolat, karddal cserélték fel azt és honfi vérük pirosra festette a harczi mezőt, a ránk kény- szeritett önvédelmi harezban.

Lélekemelő pillanat volt, mikora szózatot, hymnuszt födetlen fővel, ifjú, agg, férfi, nő együtt énekelte, mikor ezer, meg ezer ember lelkesedett és kiáltotta az éljent.

A nép ünnepe volt ez, szabad hazának szabad polgárai ülték meg hazafias kegyelettel márczius idusának 50 éves évfordulóját, párt, rang, nemzetiség és felekezetro tekintet nélkül.

Az ünnepélyek lefolyásáról a következőkben számolunk be:

Gyulán.

A vármegye ősi székhelye impozánsan, gyönyörűen ülte meg a korszakalkotó dicső napot, olyan ünnepélyességgel, a mely sok tekintetben felülmúlta a millennáris nap emlékezetes ünnepélyét is.

A város már hétfőn délután zászló díszt öltött. A belvárosban alig volt épület, amelyen három- szinü nemzeti lobogó ne lengett volna, de a külvárosok házait is igen sok zászló ékesítette.

Tizenötödikén reggel valóságos kis népvándorlás indult meg a városháza elé, mely a díszközgyűlés színhelye volt.

A városház tágas terme s a folyosók, sőt a lépcsőfeljáró is valósággal zsúfolva voltak ünnem ruhába öltözött közönséggel, mig a városház előtti utczát óriási közöuség foglalta el.

A városi képviselők, akik mondhatni teljes számmal jelentek meg, alig tudtak a közgyűlési terembe el jutni, a karzatot díszes bölgyközönség foglalta el.

Dutkay Béla polgármester a közgyűlést következő beszéddel nyitotta meg:

Dutkay Béla megnyitó beszéde:

Tisztelt képviselőtestület !

Szívélyesen üdvözlöm a tisztelt képviselő urakat és vendégeinket s a mai napra kitűzött díszközgyűlést megnyitom.

Tisztelt képviselőtestület!

Gyula város képviselőteatületé folyó évi február hó 28-án tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy „a magyar szabadság 50 éves évfordulóját megünneplendő, ez év márczius 15-én díszközgyűlést tart.

Tisztelt képviselőtestület! A mai napra egybehívott közgyűlésünknek egyedüli tárgyát képezi gl magyar szabadság 50 éves fordulójának megünneplése.

Tisztelt közgyűlési

„Édes hazánk történetének kimagasló esé- ményét képezi i848. márczius hó «5-ik napja! A midőn is a szabadságeszmék fényes diadalt arattak. Egy félszázad múltán kegyelettel elmerengünk e nap történetén! i848. márczius 15-ike mindenkor emlékezetes marad nemcsak imádott magyar hazánk, de Európa szabadságszerető népeinek történetében is.

E napon valósult meg a szabadság ! téstvéri- ségü egyenlőség ! !! dicső eszméje.

Engedje a magyarok és népek Istene, hogy a mai napnak évfordulóját édes hazánknak lakói éyszázadok, ezredek múltán is, egyetértésben, szeretetben, jólétben megérhessék és megünnepelhessék !

A képviselőtestületnek határozatából kifolyólag, a helybeli felekezetek lelkészeit felkertem, hogy a mai napon d. o. to órakor templomaikban hálaadó istenitiszteletet tartani szíveskednének.

Az éljenzéssel fogadott elnöki beszéd után kijelöltettek a küldöttségek, melyek a rom. kath. a‘ református és izraelita templomban tartott isteni tiszteleteken résztveendők voltak és mindenik küldöttséghez tetszés szerint csatlakoztak a többi képviselők és a polgárság, úgy, hogy mind a három templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Isteni tisz telet végezté-g a polgármester a díszközgyűlést délelőtti 11 óráig felfüggesztette.

11 órakor Dutkay Béla polgármester, újra megnyitotta a disz közgyűlést, amelyen dr. Lukács György főispán és dr. tábry Sándor alispán vezetése aíatt megjelent a vármegyei tisztikar, ott volt

magyar díszruhában Bartha Miklós, Gyula város képviselője, s a 48-as honvédek testületileg, teljes számban.

Dr. Zöldy Géza főügyész, mint a díszközgyűlés felkért szónoka következő igen szépen konstruált beszédet mondotta :

Dr. Zöldy Géza diszbeszéde:

Tekintetes Polgármester úr!

Igen tisztelt díszközgyűlés!

Századoknak, évezredeknek kellett eltelni, mig az embernek vele született ősjoga a szabadság a társadalomban és az álladalmakban egyénileg is elismerést nyert.

Az ó korban a politikai szabadság mellett az állam polgárában elvész az ember egyénisége, a közép korban a vallás foglalja le az embert összes érzelmeivel és gondolat világával együtt s az uj korban az elhatalmasodott királyság teszi engedelmes szolgájává a népeket és nemzeteket; mig nem a 18. század végén a nagy franczia forradalom vérbe mártott gyilokkal írja be a történet könyvébe az emberi jogok alapjaként a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméit.

Ámde a forradalom szülötte I. Napoleon császár bámulatos egyéniségéből folyó mérhetetlen becsvágya az úgynevezett »szent-szövetségbe« egyesítette a régi európai uralkodókat, ezek azután ugyancsak a szabadság nevében visszaállították a régi rendet s uralkodtak tovább atyailag a leigázott népeken.

Ezzel a szabadságra törekvő ember újra az lett, ami volt azelőtt, emberanyag, szám és semmi egyéb a hatalmasok kezében.

Azonban a felszínre dobott nagy eszméket megsemmisíteni most már nem lehetett; élt az továbbra is forrongva az emberek lelkében s osak alkalomra várt, hogy dübörögve előtörjön átalakítandó a meg- vénhedt Európát.

S az idő, amely annyi nagy eszmének adott már életet, nem sokáig váratott magára. 1848. február 22-én Párisban újra kitör a forradalom s 2 nap alatt Lajos Fülöp király elégetett trónján felépül a szabad franczia köztársaság. A hir e vihar-szárnyakon átkel az Alpeseken s Rajnán, bejárja az olasz félszigetet, Németországot, az osztrák tartományokat és márczius 1-én elér hazánkba is.

Nálunk már kész talaj várja az uj eszméket. Hiszen az 1832-ki pozsonyi országgyűlésen és azóta a liberális párt élén Kossuth Lajossal és gróf Batthyány Lajos főrendiházi taggal folyton sürgeti a reformokat, melyek hazánk politikai függetlenségét voltak hivatva biztosítani s amelyek a nagy Széchenyi eszméi nyomán Magyarország önálló gazdasági fejlődésének alapját rakták volna le.

A reformok azonban gróf Apponyi György kanczellár és a vele tartó konzervativek ellenkezései folytán valósulni nem tudtak s igv a pozsonyi or1 szággyülés folytonos tanácskozások és feliratok gyártásában merítette ki erejét.

Ezen huza-vona, midőn a franczia forradalom hire elérkezett, cselekvésre késztette már akkor az ország központját képező Pest városának fiatalságát. A mozgalom központját a fiatal írókból'alakult tizek társasága képezte, amelyben a főszerepet Petőfi és Jókai vitték, ehhez csatlakozott a jogász fiatalság Vasvári Pállal és az az ellenzéki kör, melynek tagjai már számottevő politikusok voltak.

1848. márczius 14-re nagy népgyülésre és tüntetésre készültek, amelyben az egész Pest város részt volt veendő. Irinyi József 12 pontba foglalja a nemzet kívánságát, melyet a tényleg megtartott népgyü- lésen tomboló lelkesedéssel el is fogadtak; s ki mondták, hogy az abban lefektetett elveknek megvalósítása érdekében az országgyűléshez kérvényt adnak be.

A délután 2 órakor megkezdett ezen első nyilvános népgyülés este 7-kor ért véget, midőn megjön a hir, hogy Bécsben márczius 13-án kitört a forradalom, a nép fegyverkezik és barrikadokat emel, Ezzel beköszöntött a cselelekvés ideje. Az éj folyamán az ifjúság vezetői hosszas tanácskozás után megállapítják a teendőket, s ugyanakkor megszületik a »Talpra magyar».

Másnap márczius 15-én, midőn felkel a nap már az egész Pest városa talpon van, az elterjedt hírek lázba hozzák a tömegeket, s mohó kíváncsisággal lesi mindenki, hogy mi fog történni.

Délelőtt folyamán megjelenik az első szabadsajtó termék a 12. pont és a Talpra magyar, olvassa mindenki, megérti mindenki, hozzájárul mindenki, a midőn a nap leáldozik a 12. pontot már elfogadták a helytartó tanács, a városi tanács, és megnyílnak az elitéit írók börtönének ajtajai.

Ezalatt Pozsonyból a nádor vezetése alatt külön országgyűlési küldöttség megy a királyhoz Bécsbe s a márczius 16-án tartott kivilágítás alkalmával megjön a hir, hogy V. Ferdinánd hajlandó tetiesiteni a nemzet óhajait, márczius 17-én a helytartó tanács eltörli rendeletileg a czenzurát, ugyancsak márczius 17-én István nádor a király nevében gróf Batthyány Lajost a független magyar minisztérium elnökévé kinevezi, s ugyanaz nap az uj miniszterelnök rendeletet intéz a törvényhatóságokhoz a rend fenttar- tása érdekében, 18-án a küldöttség eljárásáról beszámol az országgyűlésnek, és megjelöli a sürgős teendőket, 19-én fogadja az országgyűlés a pesti ifjúság küldöttségét, — a következő napokon 31 törvény czikket alkot lázas sietséggel, s ezekben megalkotja a független felelős' magyar minisztériumot, a népképviseletet, a sajtó törvényt esküdtszékkel, egyesíti Erdélyt Magyarországgal, kimondja a közteherviselést, eltörli az úrbért és papi tizedet, törvénybe foglalja a tanszabadságot, és vallásegyenlőséget, s szervezi az uj közigazgatást; s mindezt rövid 2 hét alatt, mert a törvények már április 11-én szentesittettek.

Megdőlt tehát a régi rend s a márczius 23-án megalakult minisztérium megkezdte működését. Február 23-én kezdődnek Párisban a szabadság mozgalmak, s másfél hónap múlva az összes közép európai államok alkotmányuk megszületését ünnepelik.

S csodálatos, hogy mind ezen vívmányok sikere elé az uralkodók akadályt alig gördítettek ; úgy látszik, hogy a szabadság eszméinek oly nagy volt már akkor az erejük, hogy azokat továbbra is erőszako san elfojtani, a vezető politikusoknak már nem volt bátorsága.

Ez a márcziusi eseményeknek a képe.

Mindezeknek ime 50 éve van ma.

Lehetetlen, hogy lelkesedést ne érezzünk, ha magunk elé képzeljük az 1848. márczius 15-ét, az e napon történteket, e nap szereplőit. Lelkesedést kell éreznünk, midőn látjuk az eszme diadalát, midőn látjuk, hogy a jónak és nemesnek elébb utóbb érvényesülni kell. Lelkesedést kell éreznünk a nemzeti erő és akarat ama hatalmas nyilatkozásánál, mely a nemzet kívánságainak mintegy varázsütésre alakot és életet ad

A hatóságok is meghajolnak annak elemi ereje előtt s ez az, ami márczius 15*-éfc a szabadság csúcspontjává tévé.

Egy káprázatos kép az. melynek kereteit megállapítani nem lehet. Egy kép az, amelynek minden része egyformán felemelő, amely éppen azért le nem irható. Egy kép az, amelyet a mai ember megérteni nem tud, hiszen nincs hozzá megfelelő lelkesedése.

Pedig azóta csak 50 év múlt el.

Nem tudjuk megérteni ama politikai és köz- gazdasági nagy átalakulásnak a jelentőségét, mely e nagy események nyomán keletkezett. A nagy átalakulást, mely rendi Magyarországból egységes nemzeti országot alkot, a nagy átalakulást, mely a kiváltságok helyén a közteherviselést és a haza iránti kötelességeket teszi a jogok forrása, s mely az úrbéres gazdálkodás megszüntetésével a hazai földművelést uj alapokra fekteti.

Most csak azt tudjuk, hogy az eszmék harczát az érdekek harcza váltotta fel, s a létért folytatott nehéz küzdelemben alább hagyott a lelkesedés a haza és hazafiság lassankint csak fogalmak lesznek s megmosolyogják az olyan embert, ki a körülményekkel megalkuszik, rajongónak tartják az olyat, ki nemzeti nagy eszmékért még manapság is lelkesedni tud. Pedig mint szív nélkül nem él meg az ember, úgy nem élhetnek meg nemzeti eszmények nélkül a nemzetek, e nélkül megszűnik a nemzet egyénisége s vele a nemzet is.

A jövő a múltból táplálkozik s ha ez elhomályosul, mi fogja majd nagy tettekre lelkesíteni a jelen férfiát.

Ily körülmények közt nagyon ránk fér, hegy megünnepeljük eme nagy nap emlékét, melyet évtizedek áhítata, lelkesedése avatott a szabadság ünnepévé, hogy kegyelettel adózzunk az akkori kor nagy férfiainak, kik a nemzet kívánságainak érvényt szereztek s azon férfiaknak, kik azokat később hősökként védelmezték, hogy gyújtsuk meg az áldozat tüzét a haza szent oltárán s annak emelkedő füst- j ível együtt szálljon a magasba az ima, a fohász: »Isten! áld meg a magyart!« Isten! áld meg a hazát!«

A viharos éljenzéssel fogadott beszéd után a díszközgyűlés emelkedett hangulatban oszlott szét.

A róm. kath. főtemplomban.

A róm. kath. főtemplom, melynek tornyán szintén nemzeti zádzló hirdette a nap jelentőségét, zsúfolásig megtelt közönséggel. Ott voltak a vármegye s egyéb hatóságok küldöttségei, a karzaton Takácsy Lajos kántor és az Erkel Ferencz dalkör szépen, szabatosan énekelte a szózatot és hymnust.

Gróh Ferencz apátplébános fényes segédlettel intonálta a „Te deum“-ot, melyet a közönség áhi- tatos figyelemmel hallgatott. Az impozáns templomi ünnepély fél óráig tartott.

A ref. templomban.

A ref. templom képtelen volt a közönséget befogadni, oly szorongásig megtelt, mint talán soha sem, úgy hogy igen sokan künrekedtek és nem volt alkalmuk a lélekemelőén magasztos isteni tisztetet meghallgatni.

Csiszár Sámuel kántor szépen énekelt egyházi s hazafias énekeket, az ünnepély kiemelkedő része volt azonban Dombi Lajosnak magasröptű gyönyörű szónoklata, melyet a következőkben közlünk:

Dombi Lajos szónoklata:

Szabadság 1 te égnek szép, dicső szülötte, jöjj közénk e napon; szárnyaidnak könnyű lebbencse hadd élessze fel a lelkesültség tüzét; állj meg a letűnt múlt mohosuló sírján, lengesd meg a három szinü lobogót, hogy annak láttára hangozzék ismét az ajkakról: „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, rabok többé nem leszünk!“ . . .

És te emlékezet fáklyája! hints fényt történelmünk fólszázados lapjára, melyen magasztos eszmék szent háromságának diadala van arany betűkkel feljegyezve, hogy ennek láttára olvadozzon a keblek rideg közönye, mint tavaszi szellő érintésre, a nap sugarak áldásos melegének hatása alatt felolvad a jég pánezéla, életre kél a szerény ibolya. . ..

„Ébredj nagy álmaidból, ébredj Árpád fia 1“ Borulj le ma — az isteni gondviselés, kegyelem gazdagságát eszedbe véve — az ég és föld ha-