Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-20 / 8. szám
jiinak az amerikai luczernamagtól, a melyet igazi származása letagadásával tisztán, sőt európai luczernamag közé keverve árusítanak. 46.7 _1 Sú lyos csapást képez a gazdára nézve, ha a vetőmag beszerzésénél csalódik, ezért csak üdvözölhetjük Haldek budapesti magnagykereskedői valnmonyi gazdasági szaklapbau közzé tett ama nyilatkozatáért, hogy az általa árusított heremagnak származására vonatkozó szavatosságot nemcsak a magra, hanem az ebből termő növényre is kiterjeszti. Reméljük a gazdák érdekében, hogy a többi magkereshedő is követni fogja ezen csakis dicséretre méltó példát. 50. 1—1. ^özgra-zcLa-ságr. Békésvármegye állategészségi és álattenyésztési - viszonyairól. — Irta: Heka Miksa. — I. ^lz állatorvosi szolgálat szervezete. Békésvármegye egy állatorvosi kerületet képez, élén Tóth József kerületi állami főorvossal, ki kerületében az állategészségügyi törvény és rendeletek pontos végrehajtásának a kormány által kinevezett őre. A vármegye területén egy törvényható sági (vármegyei) állatorvosi állomás van szervezve, melyet lieks Miksa oki. állatorvos tölt be. Mükö dési körét az állategészségügyi törvény 131 §. írja elő. Bókésvármegyében egy r. t. város és 27 község van, 21 községi, két kör (orosházi és kétegy házi) és három magán állatorvossal. II. Az állattenyésztés állása. Békésvármegye állattenyésztése inkább a nagy- birtokosok kezében van, a kisebb gazdák' inkább csak állattartóknak nevezhetők, bár állataikat meglehetős szakértelemmel nevelik. így különösen M.- Berény, B.-Csaba, Oro-háza, Szirvas ób Békés községek állattartói már nemcsak jelentős könnyebb és nehezebb igáslovakat, de szép számmal nagyobb figyelmet érdemlő könnyebb katona lovakat is ne veinek. Jelentéktelenebb azonban az állattartás kö rében a szarvasmarha nevelés, úgy azok kezében, kik a marhájukat gazdaságukban pároztatás által szapoiitják, mint a kik borjú korukban szerezik be azokat s nevelik fel. Mig azonban az állattartók ezen a téren még sok kívánni valót hagynak fönn, addig a sertés és baromfi hizlalás s illetőleg neve lés terén csak elismerés illetheti őket. Magyar mangalicza s jelontéktelenebb számban holland- china fajú sertéseiket példás szakértelemmel hizla'- já'k s kizárólag magyar fajú baromfiaikat oly szép számmal nevelik, hogy ezen két kereseti forrás rájuk nézve igen fontos, s jelentékeny részüknél létérdekti tényező. Egyáltalában a baromfi-nevelés oly nagy mértékben űzetik megyénkben, hogy a közönség szükségletének bő fedezése mellett több százezerre megy azon baromfiaknak száma, melyek évenkint úgy a nagyobb fogyasztó piaczokra, mint a külföldre szállíttatnak. Különösen nagy a baromfi export Gyula város, B.-Csaba, Orosháza, Endrőd. M.-Berény, Szarvas, Gyoma és Békés községek pia- czairól. Amily örvendetes azonban az állattartásnak a sertés és baromfi nevelés körüli szorgalmuk, épp oly aggasztó jövővel kisért a már az egész országban s igy megyénkben is általános elterjedést nyert sertésvész s részben a baromfi cholera. A juh-nevelés, eltekintve az alig 4—5 ezerre menő fésűs gyapjú merinótól, mely Békésmegyében az állattartók kezében van, alig érdemel említést. De nézzük mi ennek az oka? A felelet egyszerű : a legelő hiány. Ugyancsak ebben keresendő az a körülmény is, hogy szarvasmarháikat sem nevelik a kivánalmaknak megfelelően ; bár itt igen nyomós indok még az apaállatok helytelen megválasztása s még inkább ezek hiánya. Az eddigiekben az állattartókról beszéltem, vagyis azon kisebb gazdákról, kik állatjaikat min den czél és elv nélkül többnyire nem pároztatás által szaporítják s csupán bizonyos irányú termelésre (igázásra, tejelésre, hizlalásra) tartják. Térjünk azonban át a tulajdonképpeni állattenyésztésre, kik állatjaik szaporítását mindig pároztatás utján bizonyos előzetesen megállapított czél irányában a tenyésztési szabályok alkalmazása mellett eszközük s kellő szakismerettel igyekeznek állatjaikat mindinkább értékesebbé tenni, az értékes tulajdonokat az utódokban növelni s a hibákat kiküszöbölni. Mint e csikkem bevezető soraiban emlitém, állattenyésztéssel vármegyénkben kizárólag a nagy- birtokosok foglalkoznak. Az eredmény melylyel ezt űzik, csak azon kis részüknek gyümölcsöt hozó, kik a gabona és a jó takarmány termelés közt megtartják az arányt s ismervén az állatállomány minőségét javító jó apaállat nagy becsét, ezek minél nagyobb számú előállítására törekednek. Srjnos azonban ilyen haladottabb tenyésztők osak kevesen vannak megyénkben. Pedig az állattenyésztés felvirágzására egyedül az vezetne czélhoz, ha a még ke- vésbbé szakavatott kisebb gazdák a jó apaállatok beszerzésére a nagyobb tenyésztőknél piaczra találnának ; másrészről felvilágosítani, serkenteni kellene őket jó takarmány termelésre, hogy gazdaságuk terén a gabona termeléssel arányban megfelelő legelőt s kaszálót tartva, ezeket állatjaikkal okszerűen értékesíteni s a nagyobb számú állatoktól nyert trágya által a kizsákmányolt talaj termő erejét visszaadni tudnák. A gazdaközönséget ily irányban tájékoztatni s felvilágosítani leginkább a gazdasági egyesületnek lenne feladata. Mielőtt Békésvármegye kiválóbb állattenyésztőinek tenyészanyagáról közelebbről megemlékez nék, fólemlitem, hogy a megye kisebb gazdaközönsége lóanyagának javítására, illetőleg nemesítésére majdnem kizárólag az államtól, a méntelepről nyert angol telivér és félvér, továbbá kis nónius és gid rin méneket használ. Magán, a tulajdonosoktól nevelt és az apaállat vizsgáló-bizottság által alkalmasnak talált mének száma, eltekintve M.-Berény községtől, többi községeinkben még elenyésző csekély. E tekintetben M.-Berény község részéről csak igen örvendetes haladásról lehet szó, mely község méltán mondhatja, hogy lóállományának a megyében nincs párja. Szarvasmarha tenyésztéssel a kisebb gazdák, kivévén egy csekély számot, nem igen foglalkoznak. Általában a drimigenius eredetű inagyai- erdólyi fajtákat tartják jó igavonó ökrök nyerhe tése s csak másodsorban tejprodukezió czéljából Az apaállatokat a községek szerzik be megyénkben vagy más hazai kiválóbb tenyészetekből. Vesznek ugyanis vagy már teljesen kifejlett bikákat, vagy pedig szépen fejlett egy éves bikaborjukat, melyek közül a rossz évenként kimustráltatván, csak a java jut a jövő év tavaszán az egyes csordákba. A sertéstenyésztés már fejlettebb fokú a kis gazdák kezében, mert ezeket már nemcsak saját szükségletök fedezésére, hanem eladásra is tenyésztik. A sertés állomány, fajta jellegére nézve túlnyomó részben magyar mangalicza (szőke, fekete szinü és fecskehasu mangalicza.) Az apa-állatokat itt már nemcsak a községek szerzik be, hanem ilyeneket egyes gazdák is tartanak és tenyésztenek. Térjünk végre át vármegyénk (ulajdonképeni, még pedig kiválóbb állattenyészeteire. Kiváló állattenyésztők N.-Szénás község területén : 1. Gr. Károlyi Gyula és Alajos örökösei és gr. Károlyi István. Nagy figyelmet érdemel ugyanis a már régebb idő óta tenyésztett angol félvér lótenyészetük, kitűnő igavonó és katonalovak nyerése czéljából. Electorál negretti juh-tenyészetük még régibb keletű, gyapjunyerés czéljából űzetik : gyapjú finomság tekintetében elérték már az electa I-ct. Prima szőke mangalicza sertés-tenyészetük eladás czéljából űzetik. 2. Báró Schossberger Zsigmond ló-állománya angol félvér, háti és kocsi lovak; juhászat» ram- bon ille, kevésbé finom gyapjú, de nagyobb hozam és bárányeladás czéljából űzetik. 3. Jurenák Sándor kitűnő fésűs-gyapjas juh tenyészete érdemel említést. 4. Figyelmet érdemlő továbbá Volfinger Miksa furioso ló, magyar szarvasmarha, Bzőke mangalicza sertés és fésűs-gyapjas juh-tenyészete. Füzes Gyarmat község határában kiválóbb állattenyésztő gr. Yécsey Blankenstein Vilma és br. Springer; angol telivér lovaikat 1880. óta, magyar erdélyi szarvasmarhákat 1800. óta és fésűs gyapjas birkákat 1830. óta kitűnő eredménynyel tenyésztik. Ugyancsak itt megemlítendő Basch Lipótnak szép szőke mangalicza tenyészete is. Kondoros község határában Geiszt Gyula és Gáspár angol telivér és félvér lótenyészete tűnik ki kiváló könnyű kocsi-, háti- és versenyló egye deivel; nemkülönben dicséretet érdemlő nyugoti fajtájú szarvasmarha és szép magyar fajú mangalicza tenyészetük is. Csorvás község határában leginkább gróf Wenckbeim Géza régebbi keletű szép muraközi lótenyészete érdemel említést, mely nemcsak saját használatra, de eladási czélokra is tartatik fenn. Körös-Tarcsa község határában gr. Blankenstein Pálnak angol telivér és Pfeifer Antalnak arabs felvér lótenyészetét emelhetjük ki. Dicsére tét érdemel továbbá br. Wenckheim Viktornak P.-Kamuton még 1838. évben alapított berni marhatenyészete, mely beltenyesztésileg űzetik igavonó, hústermelő és kiváló eladásra szánt apa-állatok nyerése czéljából. E tenyészetben évenként 10—15 drb. egy éves bika kerül kisorsolás utján eladásra, melyek átlagos ára 150—200 frt (Folyt, köv.) Minta paraszt-gazdaság államsegéllyel. A földmi velésügyi miniszter, azon tervét megvalósítandó, hogy a kisgazdák előtt az okszerű gazdálkodást szemléltetés utján ismertesse és kedveltesse me?, leiratot intézett a vármegyei gazdasági egyesülethez, melyben felszólítja azt, hogy a kisgazdák köréből egy oly egyént, kinek alkalmas nagyságú birtoka, megfelelő felszerelése van és a ki magasabb intel- ligencziája folytán a terv megvalósítására képes, jelöljön ki és hozzon javaslatba azon czélból, hogy az megfelelő államsegélyben részesittetvén, birtokát mintagazdasággá rendezné be, melynek szemléletéből a környékbeli kisgazdák az okszerű és belterjes gazdálkodás előnyei és hasznos voltáról tapasztalatilag szereznének meggyőződést, és a mely gazdaság a rendezett gazdálkodás terjesztését volna hivatva eszközölni. Igen helyesen megjegyzi a miniszteri rendelet, hogy ezen mintagazdaságnak nem lóend czélja a kísérletezés, hanem az ezen vidéken kedvező termést hozó különböző gazdasági növények okszerű és a föld minél előnyösebb kihasználását ezélzó termesztése. Gazdaközönségünk között sok alkalmas egyént fog találni a gazdasági ogyesület s mi mindenesetre örülnénk, ha olyanra esnék választása, a ki saját anyagi hasznát a czéllal úgy tudni egyesíteni, hogy fáradozásaival jövedelmének fokozását érné el és a rendes belterjes gazdálko dásnak minél több híveket szerezne. A békésmegyei takarékpénztár üzletforgalmának kimutatása az 1897-ik évről. Bevétel: Pénztár maradvány 77878 frt 80 kr, betétekből 1432188.87, váltókból 1863085.—, jeü zálogokból 414656 17, folyó számlán 114710.28, áltok kamataiból 57828.47, jelzálogok kamataiból 104686.22, késedelmi kamatokból 2652.53, házbérből kamataiból 1010 —, részvényátirási díjból 42.—, fiókkamataiból 2851.61, kétesek alapjára 3512 63, inga'lanok eladásából 60002.78, elhelyezményekből 474974.12, M. t. p. j. z. bank részv. kam. 2500.—, elhelyezmények kamataiból 12073.19, gyulai gym- náziumi alapra 2929.12, összesen 4627671.79, kiadás: betétekre 1653748.29, váltókra 2014544.—, jelzálogokra 499922.30, folyó számlákra 114710.28, osztalékra 20040.—, folyó kamatokra 3720.26, fizetésekre 8380.—, üzleti költségekre 3414,92. adóra 7052.32, 10% kamat adóra 11211.55, jutalékokra 3298.33, jótékony czélokra 1023.47, ingatlanokra 550.05, viszkamatokra 4?75 23, kétesek alapjára 1050.—, kegydijakra 400.—, anyapénztárnak kamat 2851.61, elhelyezményekre 207297.96, pénztármaradvány 69681.22, összesen 4627671.79, vagyonmérleg : vagyon : váltó tárcza 901868.—, jelzálogi kötvények 1619127.99, előlegek 1659.—, magyar t. p. j. z. bankrészvények 50000. — , orosházi fiók 137570.29, ingatlanok 36260.08, építkezések 2579.80. felszerelvények 2099.—, perelőlegek 450.—, függő kamatok 10368.71, pénzkészlet 69681.22, összesen 2831664 09, teher: részvénytőke 100000.—, betétek és tőkésített kamatok 2433099.40, tartaléktőke 680 j0.—, kétesek tartaléka 3512.63, nyugdij-alap 47900.—, gymnaziumi alap 3050.—, osztalék 40.—, folyó számlák 137570 frt 29 kr, egyenleg mint ha szón 38491.77, összesen 2831664.09, jövedelem és költség, tartozik ; tőkésített kamatok 104906.02, gymnaziumi alap kamatai 120.88, építkezések 10% ér tókvesztése 286.70, felszerelvónyek 10% értékvesz tése 233.80, perelőlegek 10% értékvesztése 50.—, rri. t. p. j. z. b. r, kamat értékvesztése 1333.33, függő kamatok értékvesztése 3430.37, folyó kamatok 3720.26 fizetések 8380.—, üzleti költségek 3414.92, adók 7052.32, IO0/0 kamatadó 11211,55, kegydijak 400 — házbér hátralék 200.—, viszleszám.itolási kamatok 4775.23, egyenleg mint haszon 38491.77, összesen 188007.15, Követel: váltók kamatai 57828.47, jelzálogi kamatok 104686 22, elhelyezmények kamatai 1207319, m. t. p. j. z. bank részv. kam. 2500.—, késedelmi kamatok 2652.53, ingatlanok nyereségéből 7214.74, házbér 1010.—, részvényátirási díjból 42.—, öszszesen 188007.15. A gyomai takarékpénztár a múlt hét folyamán tartotta Klierndl György elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Németh Lukács ismertette a takarék- pénztár vagyoni állapotát, a melyből kitűnik, hogy a takarékpénztár múlt évi forgalma 1.228.718 frt volt. A közgyűlés folyamán Kherndl György egyéb elfoglaltsága miatt az elnöki tisztről lemondott s helyébe Rohoska Mihályt választotta meg a köz gyűlés1. A takarékpénztár 3 frt 50 kr osztalékot fizet A Szeghalom vidéki takarékpénztár ugyancsak ezen a héten tartott Papp József dr. vezérigazgató elnöklete alatt közgyűlést. A takarékpénztár forgalma 2.243.623 frt, tiszta nyeresége pedig 21,663 frt. A részvényszelvényeket 7 írtjával fogják be váltani. Az endrődi takarékpénztár foly > hó 14-én tartott ülésén két állás is került b töltésre. A lemondások folytán megüresedett ügyészi és könyvelői állásokat töltötték be, illetőleg írták ki a könyvelő helyére a pályázatot. Ügyésznek dr. Margócsy Miklóst választották meg. A szelvényeket 2 írtjával váltják be. Törvényszéki csarnok. Riadalom a csabai lelkészlakban. Annak idején lapunk is részletesen megemlékezett arról, hogy mily .kellemetlen kalandja vott Szeberényi Zs. Lajos csabai ág. ev. lelkésznek. Múlt év november 20-án este beállított a lelkészt lakba egy Virág József nevű csavargó s az éppen az udvaron sétálgató Szeberényitől 10 kiló szalonnát és 10 frtot követelt azzal a nyomatékos figyelmeztetéssel, hogy most szökött meg a fegyházból és még négy szökött fegyencz van vele. Az ember külseje elfogadhatóvá tette ezen állítását annál is inkább, mert a mint a sötét folyosón feljött, olyan zajt fejtett ki, mintha többen is lennének. Szeberényi tehát, hogy a nagyobb kellemetlenséget elkerülje, be ment a konyhába s a cselédnek megparancsolta, hogy az embernek vágjon le szalonnát. Maga pe dig bement a szobába, nem tudva hamarjában, hogy mit tegyen. A mint az ablak felé tartott, látta, hogy az utczán két egyenruhás alak közeleg, kikben csendőröket sejtett és segítségért kezdett kiabálni. Virág, a mint ezt meghallotta, jónak látta tovább állani, úgy, hogy mire a két katonatiszt, mert azok voltak és nem csendőrök, meghallván a segélykiáltást, bementek a Ielkészi lakba, a jó- madárnak már csak hült helye volt. Pár nap múlva elfogták s f. hó 17-én volt ügyében a végtárgyalás. A kir. törvényszék zsarolás vétségének kísérletében mondta ki bűnösnek s ezért, tekintettel büntetlen előéletére, 1 évi fogházra Ítélte. Súlyos testi sértés büntette. Csekö b. Ferencz és Jordán Lajos öcsödi lakosok közt nézeteltérések merültek fel egy legeltetési jog körül. Egyik azt állította a másikról, hogy nincs joga a Csekő- zugban leeltetni, de azért mindkettő ott legeltette a lovait. Joidán Lajos végre megsokalta a dolgot s elhatározta, hogy igazságot szerez magának. Egy holdvilágos este kiment tehát a Csekő-zugba meglézni, hogy nincs e ott az ellenfél. Tényleg ott olt s mig lovai békésen legelésztek, ő hanyatt ékve bámulta a csillagokat. Jordán be akarta az sgyik lovat hajtani, szóváltás keletkezeit közöttök, 1 minek régi öcsödi virtus szer'nt azzal vetett vé- ;et Jordán, hogy felkapva a Csekő Firencz butát, azzal egy párszor úgy végig húzott Csekön, i°gy annak balkarja eltört. Már egyszer volt ez ügyben végtárgyalás és ítélet is lett hozva, azonban némi pótlások eszközlése végett a tábla az ítéletet feloldotta. Az uj végtárgyaláson Jordán újra 8 havi börtönre Ítéltetett. HIRDETÉSEK. r Arlejtési hirdetmény. A békósvármegyei földmives iskola tanulóinak és tiszti személyzetének élelmezése, a tanulók fehérneműinek mosatása folyó évi márczius 5-én délelőtt 9 órakor a földmives iskola igazgatósági irodájában szóbeli árlejtés utján 1898. évi április l-tői kezdö- dőleg s 1901. évi október 1-ig terjelóleg a legelőnyösebb ajánlattevőnek ki fog adatni. Mindazok, kik ezen vállalat elnyerését óhajtják, teljes fel világosit ist nyerhetnek az iskola igazgatósági irodájában Békés-Csabán. Az árlejtés megkezdése előtt 200 frtnyi bánatpénz teendő le akár készpénzben, akár óvadék képes értékpapírokban. Csabán, 1898. február 8-án. Az iskola igazgatósága: Kállay, 41 2—3 igazgató. Eladó ház. Gyulán az 593. számú 4 Szoba és kertből, valamint minden mellékhelyiségből álló lakás kiadó'; |g Felveszünk bármily állása egyéneket mindenütt, sorsjegyeknek részletfizetés melletti eladásához. Legkedvezőbb jutalék- feltételek. 47 1—S Az Első magyar iparbank váltóiizlete BUDAPEST, IV., Deák Ferencz-utcza 5. Eladó. Blaskovics Hermina és Josefa tulajdonát képező csikoséri (Gläser féle major) dűlőben fekvő 25|8/16002/3 hold területű gyümölcsös és 12000 tőkés szőlőskert szabad kézből eladó. Értekezhetni BlaskOVÍCS Hermina tulajdonossal Ferenczy-utcza 1336. sz. a. 432-3 Hirdetmény a hadmentességi dij alá tartozó egyének által teendő bejelentések tárgyában. 1898. évi febr. hóban tartozik az, ki: 1. mint hadiszolgálatra alkalmatlan, az állítást lajstromból töröltetett, 2. Mint fegyveres szolgálatra alkalmatlan, fegyverképtelennek nyilváníttatott. 3. Á katonai szolgálatból oly testi fogyatkozás miatt bocsájtatott el, mely őt kereselképtelenné nem tette, s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye. 4. Az 1868. XL. t. ez. alapján mint család- fenntartó felmenteteit és az 1889 évi VI. t.-cz. életbelépte után is bármely okból fel nem avattatott, 5. Külföldre költözési engedélyt nyert és had- ment. díjfizetési kötelezettsége inég tart, ama község elöljáróságánál (város adóhivatalánál), hol állandóan tartózkodik az e czélra nyomtatványon: a) polgári állását, b) lakását, e) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melybeu hadkötelezettség alól mentesittetett; d) azt az évet, melytől fo?va a felmentés számítandó, bejelenteni és e) a reá, esetleg ama családfőre, kinek családjához tartozik, a megelőző 1897. évben állandó lakhelyén vagy más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni. Ezenkívül tartozik: f) az a véd-, illdtve díjköteles, kinek hadmentességi diját a törvény 11. § a értelmében á munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenteni. — Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az idézett törvény 20 §-a értelmében a kirovandó hadmentességi dij három, egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. A munkaadó személyében az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedékességének napja (az év október 1-je) között lefolyt változás állott be, eme változást | díjköteles az 1883. évi IX. t.-cz. 4. §-nak 3. pontja értelmében ott, a hol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. Azon dijköteleseknek, kik állandó lakhelyükön Idvül másutt adóval megróva nincsenek, megengedtetik, hogy a községi elöljáróság előtt személyesen megjelenvén, vallomásukat ugyanott tóiba mondhassák, de ha tenni elmulasztják, a fentebb említett pénzbírság ellenük teljes szigorral fog alkalmaztatni. Gyulán, 1898. évi január hó 27. 44.1-1 A városi adóhivatal.
