Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-13 / 7. szám
7-ik §zám. Gyula, 1898. február 13-án XXX« évfolyam. Szerkesztőség: Templomtér, DobayJános , kereskedése, hova a lap 1 szellemi részét illető köz- ■ lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak < vissza. 1 Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. ; Félévre ... 2 » 50 » j Évnegyedre . 1 » 25 » 1 Egyes szám ára 10 kr. v Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: KI Ó DD 1ST 3D -A. T7" I 3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések éa nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. VÁ Munkásügyünk. Irta Oláh György. I. Vármegyénk legduaabb termókenységü s az elemi csapásoknak legkevésbé kitett vidékein, Csabán, Csorváson, Orosházán, Bánfalván, Nagy-Szénáson, az 1891. óv tavaszán a mezőgazdasági munkás nép felgyujtá az úgynevezett agrár szocziálizmus üszkét. A közrend fentartására hivatott hatóságaink megdöbbentek a kitörés hatalmas erejétől ; a kormány a törvények uralmát, a társadalmi rendet, a birtokviszonyokat veszélyeztető jelenségeket látott a mozgalomban s a közigazgatási hatóságok gyámoltalanságában, erólytelenségóben keresve a kitörés okait: kormánybiztosi hatalommal kívánta a megzavart közrendet helyreállítani, a mozgalmat keletkezésénél a fegyver erejével elnyomni. A mezőgazdasági munkás nép lényegében a felgyújtott tűzzel megvilágítani kívánta helyzetét, melyet nyomorúságosnak, szenvedésteljesnek talált s felhívni kívánta a hatóságok figyelmét __ azon viszonyokra, melyeket anyagi igényeivel s erkölcsi és szellemi tulajdonaival megegyeztethető összhangban nem talált. A fegyveres erő beavatkozását, erélyes fellépését s a törvények szigorának alkalmazását maga után vont munkáskitörés nem volt okozati összefüggésben azon törekvésekkel, melyeknek mezőgazdasági munkásaink az 1891. év kezdetén nyíltan kifejezést adtak s melyek általánosságban helyzetük javítására irányultak s melyekhez később némi politikai jogok gyakorlására támasztott igényeket is kapcsoltak. A munkás népnek a törvényesség határai közül való kilépését s megdöbbenést keltett kitörését egészen más, a felszínre emelt törekvéseitől teljesen külön álló körülmények idézték elő; s nem tartózkodunk a történelmi igazság érvényesülést követő hatása alatt azon meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy a munkáskitörés oka úgy Csabán, mint Orosházán egyrészről a hatósági közev DvdlSbltSbIrta: Bekker István. Olaszország déli kikötő városától, Reggio di Calabriatól 15 órai tengeri utazás után elérkezünk a földközi tenger legforgalmasabb kikötőjébe, Malta szigetre, annak fővárosába, Valet- tába. Malta a mellette fekvő kisebb szigetekkel, Comino- és Gozzoval, egy kis sziget-csoportot képez s a tengerről tiszta időben távcsővel 8—12 mértföldről láthatók. A szigetek kicsinyek. Legnagyobb köztük Malta, mintegy 4 mértföld hosszúsággal és 2 mértföld szélességgel. Hegyei nem magasak, 100—200 m. között váltakoznak. Földje kitűnő szántóföld és termékeny. Búza, árpa és takarmány bőven terem. Gyümölcsei, különösen narancsai, czitromai és fügéi igen szépek, nagyok és Ízletesek. A kerti veteményeket, főzelék-féléket nagyban tenyésztik ugyan, de még sem elegendő. A hiányt Siracu- sából fedezik. Malta kezdetben a phönicziaiké, aztán a görögöké, karthagóiaké és rómaiaké volt. — Az V-ik században a vandalok és gótok, a VI-ban a keletrómaiak, a IX-ben az arabok, a XI-ben a normannok bírták. A normannok uralma után Sicziliához csatoltatott, mignem V. Károly császár 1530-ban a törökök által Rhodus szigetéről kiűzött máltai vitézeknek ajándékozta, kiktől Bonaparte a múlt század végén árulás utján birtokába kerítette. Bonaparte sokáig nem birgek nem elég óvatos, nem elég tapintatos eljárásában, másrészről a kirendelt karhatalmi erő merev magatartásában is rejlett. A mezőgazdasági munkás nép kérő, esdő szóval fordult a közhatóságokhoz, érdekeinek testületi szolgálatára, védelmére, elősegítésére 8 önművelésre törvényes feltételek mellett szervezendő munkáskörök alakításának engedélyezéséért, s midőn törekvései előtt oly nehézségeket talált, melyeket megérteni nem tudott s melyekre nézve felvilágosítást nyert ugyan, de abban megnyugodni nem akart, s nem tudva öszhangzatot találni az alsóbb és felsőbb hatósági közegeknek velük szemben tanúsított eljárásában s annak tudatában, hogy a munkásegylet alakítása tekintetében támasztott igénye a törvények által biztosított alapon áll s sorsának javításán fáradozni, azt törvényes eszközökkel kiküzdeni, a közszabadság elvein nyugvó honpolgári joga : kétségtelenül erősebben színezte kérő szavát, mint az a hatóságokkal szemben megengedhető; s midőn ezzel szemben a megtorlás súlya nehezedett egyesekre: következett be azon sajnos kitörés, mely egy- átalán nem menthető, de népünk lélektanán elindulva, igen is megérthető. Másrészről, midőn a munkás nép egyleti életében mozogva, az ő hiszeme szerint törvénytelenség talajára nem lépett s mégis oly hatósági beavatkozást szenvedett zászlója elvétele által: szintén nem menthető, de újra — a nép vérmérsékletét ösmerve — megérthető azon kitörés, mely ezen tény következtében felmerült. A munkás nép kitörése fegyverrel leveretett 8 a büntető igazságszolgáltatás méltó szigorával sújtotta a fékvesztett tömegnek a közrend ellen intézett merényletét; de a munkáskérdés ezzel minden izgalmával a felszínre is került; s azóta a munkásmozgalomban még mindig számosán nem akarnak egyebet látni, mint a személy- s vagyonbiz- tosság ellen való törekvést, osztálygyülöletet s a társadalmi rend felforgatására irányuló vágyat s semmi mást, mint túlhajtott követeléseket, átkot a tulhalmozott vagyonra s a földosztás igényét, s a munkás nép minden mozdulatában a szoros egyetértés, tervszerű tokolta. Az angolok Máltát már régen magukévá akarták tenni, de a máltai vitézek ellen fellépni nem akartak. Várták a kedvező pillanatot, a mi, — ha jó késön is, — elérkezett. Mihelyt; Bonaparte Máltát birtokba vette, az angolok háborút üzentek és 2 évi erős ostrom után, i8oo*ban bevették s azóta Malta angol birtok s ott erős őrséget tartanak. A valettai várban állandóan van 6—8000 katona. A katonák kőzéptermetüek, erősek és igen értelmesek; utczán sétapálczával járkálnak; ruházatuk tarka; kis, szemvédő nélkül való, épen a fejbubot körülérő, közepén behajtó sapkával. Legsajátságosabb viseletök van a skó- tiaiknak. Sárga czipő, sárga, térden alól érő harisnya, 3 ujjnyi széles, fehér-piros koczkás harisnyakötő, fehér kamásli, térdig nem érő sárga nadrág, sárga, testhez álló kabát, kis kék sapka; a derékon körül tarka posztóból bő, ránczokba szedett, térden felül érő szoknya, széles, lakk derékszíj, melyen elől egy csomó, 25 —30 centimeter hosszú fehér-fekete lószőr csüng lóg a térdet körül 10—12 centimeter szélességben ruha nem fedi; bajonett és sétapálcza. Hát az eléggé különleges, akár csak egy erőmüvész. A sziget fővárosa Valetta, körülbelül 70—85 ezer lakossal. A várost a XVI-ik században az első maltai vitéz. Lavalette János alapította, elnevezvén azt La Valette-nek. A lakosok között igen sok az idegen: az angolok csaknem io-ooo-ret tesznek ki. A benszülöttek a mórok vegyülete. — Ez meg is látszik rajtuk kinézésükben, beszédükben, viseletűkben és foglalkozásukban egyaránt. Beszédük vegyitett olasz és mór, mit ők szervezet kifolyását, az idegen izgatok közrend felforgatására irányuló befolyását. Még mindig széles körökben fenforog a hit' hogy a munkásaink mozgalma nem titkolt, vagy titkolt törekvései: mezőgazdaságunknak sajgó sebét képezik ; s egyrészről a baj terjedésének minden rendelkezésen álló eszközökkel való megakadályozása, g a betegségnek ha kell irtó eszközökkel való gyógyítása : szórós kötelesség. Ez volt különben az általános hit is mindaddig, míg a munkás mozgalom ügye avatottabb, tapintatosabb kezekbe nem került, mely a mozgalom okai után mélyebben kutatott, s nem fegyvert szegezni kívánt a baj elé, hanem gyógyirt ragasztani igyekezett a sajgó sebre. A munkás kérdés kétségtelenül létezik, habár nem oly alakban, mind azt a kezdet perczeiből merített homályos adatokból megismerhettük ; s kétségtelen, hogy a kérdés mezőgazdasági érdekeinkkel oly szoros kapcsolatban áll, bogy azzal még ma is, — sót ma inkább, mint eddig — foglalkoznunk kell, s kötelességünk az elfogulatlanság s érdektelenség tiszta adataiból összeállítani e mozgalom képét — kötelességünk a múltból levezetni a jelent s ebből következtetni, okos előrelátással a jövőre. A munkásmozgalom kitörése elé állított éb9r hatalom, vármegyénknek átalában véve minden s különösen mezőgazdasági viszonyaiban tájékozatlan volt. Nem ismerte a népet, szokásait, erkölcseit, nem értelmi fejlettségét, nem elmaradottságát. Tájékozatlan volt s maradt a munkás nép s birtokosok közt levő társadalmi viszonyokra nézve; nem ismerte a múltból átszármazott azon sérelmeket, melyeket apáról-fiura ápolt minden család, a nélkül, hogy valaha bárki is fáradságot vett volna e sérelmek mibenlétét-, jogszerűségét kutatni, orvosolni, vagy a tévhitet megszüntetni: s működése súlypontját ezzel szemben a munkások külföldi, nemzetközi szocziális- tákkal való összeköttetésben keresésére fektette, s kereste a mozgalom s munkástörek- vósek okát a földbirtokosok, főként nagy- birtokosoknak a munkás nép igényeivel szemben álló gazdasági rendszerében s a gazdamaltai nyelvnek neveznek. A benszülött nők viselete szintén sajátságos. Fejükön simán (tehát nem összehajtva) nagy, fekete kasmir kendőt hordanak, melynek jobb oldalát ránczokba szedik és a derékban a ruhához kapcsolják, hátul és baloldalon leér térdig és a bal végét kezük ben tartják, elől úgy a szemükre húzzák, hogy arczukat alig látni, Sokban hasonlítanak a fekete apáczákhoz. Az angolok százados uralma a sziget, de különösen Valetta lakóin nagyon meglátszik. A nép müveit, intelligencziája nagy. A szépmüvészetek iránt fogékonyak. Van szép és nagy színházuk, angol és olasz iskolájuk. A müveitek angolul, olaszul és francziául beszélnek. Monumentális épületei a fő-utczán, „Strada RealeB-n épültek. Itt találjuk az angol és olasz iskolát, a kormányzó palotáját, a törvényszéket, a városi könyvtárt. Ezek között különösen a kormányzó palotája tűnik ki, mely az építészet remeke, belől pedig minden fényes pompa. Régente itt lakott a rend nagy mestere. A kormányzó palotával szemben egy ki sebb négyszögü tér terül el. Ez az urak tere. Itt van Victoria királynő fehér márványból készült ifjúkori szép, életnagyságu szobra ülő helyzetben. Szt. János templomában a szobrászat és festészet remekei gyönyörrel töltik ez az embert. A templom nagy. A nagyságot még fokozza az, hogy hajójában nincsenek padok, hanem egészen üres. Ki templomba megy s le akar ülni annak a sekrestyés- széket hoz, melyért fizetni kell egy pennyt (5 krt.) A templom két oldalán két széles folyosó vezet végig. Minden egyes oszlopnál egy maltai lovag életnagyságu szobra 8ági munkának a munkásokra hátrányosan való kihasználásában. Ha munkásaink egy pillanatra is kétségben hagytak volna törekvéseikre nézve; ha a nemzetközi szoczializmusnak csak egy szála is szövődött volna munkásaink mozgalmába, s ha kétségtelen jelenségei merültek volna fel legtávolabbról is a társadalmi rend fel forgatását, a fenálló birtoklási viszonyok átalakítását czélzó iránynak: a nagyszabású intézkedéseknek, melyek a munkásmozgalom elfojtására tétettek, helyét látnok. De a munkások nem vontak törekvéseik körébe semmit, mi a helyi viszonyok határain tulterjedett. Érdekeik politikai képviselete is, csak jóval később került programjukba; egyébként úgy a múltban, mint ma, törekvéseik tójellege egyszerűen abban nyilvánul, hogy helyzetük az életszükségletek kielégítését illetőleg kedvezőbbé tétessék, 1 megmentessenek oly terhektől, oly viszonyoktól, melyek megélhetésükre kedvezőtlenül patnak. Kétségtelen, hogy került munkásaink közzé olyan is, ki külföldön élve a hazai s külföldi munkásviszonyok között összehasonlítást tehetett, a ki nem is annyira ezen a téren, tnint inkább a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a szogényügy állami intézményeinek, s átalában rendszerének a munkás nép életviszonyaira kiható nyilvánulásai között nagy különbséget talált, s nem találta munkásaink helyzetére nézve az összehasonlítást elég kedvezőnek; s igyekezett munkás népünk igényeinek külföldi irányt is adni, de mindéi» oly törekvés, mely a munkás népet e téren a mozgalomra terelje: hatástalan maradt, s nem kelthetett hatást a röpiratok, kiáltványok, hírlapok semmi oly iránya, mely a társadalmi rend s hirtokviszonyok felforgatását tűzte ki izgatása tárgyául. Nincs vármegyénkben még veszélyes fokú fogékonyság sem a communistikus irányra, nincs különösen a soczializmus azon tanaira nézve, melyeket külföldön jóformán kizárólag ölelnek fel a munkástörekvések. Tagadhatatlan, van némi ellenszenv munkásainkban a nagybirtok iránt; de a birtokszerzés minden mezőgazdaság terén foglalván elhelyezve, melyek között legszebb Emanuel Velhena (2-ik nagymester) bronz szobra, La Valette és az orleansi herczeg fehér márvány szobra. A templomból a catakombába lehet lemenni. A catakomba nem nagy, de szép. Valetta kereskedelme élénk, igen sok szép és fényes üzlettel, melyek között különösen a diszmü-árusok, az arany- és ezüstmüvesek vannak nagy számmal képviselve. Az utczák kövezettek, gondozottak és nagyobbrészt egyenesek, de keskenyek,néhol csak 3—4 m. szélesek és a keleti tengerparttól néhol szelidebb, néhol meredekebb lejtőn nyugati irányban emelkednek elannyira, hogy a város központja a tengerparttól csaknem 150—170 m. magasságban van. A hepe-hupás utczák miatt azokon a járkálás nem kényelmes, sok helyen 50—100 lépcsőn kell felmenni, hogy az ember tovább mehessen. Ily helyekre a kocsi Serpentin utakon megy fel. Leghosszabb utczája a Strada Reale, egyenes, 1800—2000 m. hosszú. A házaknak 9/io-ed része 1—3 emeletes, lapos tetővel. Az utczára ablakok nem, hanem csak egyes, 2 szárnyú, üveges ajtók nyilnak, még pedig mind erkélyre. Az utczákon és közhelyeken reggeltől estig óriási embertömeg jön-megy, mi az emberre egészen nagyvárosias benyomást tesz. Éghajlata meleg. Deczember—márcziusban a hőmérsék 15—18° C., nyáron felül van a 30 fokon. Ott létemkor, deczember végén, fs?/i° meleg volt. Levegője tiszta, száraz. Vize (forrásvíz) kitűnő. Magas’hegyei nincsenek, a szélnek, jöjjön az bármerről, mindig ki van téve.
