Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-06 / 6. szám
ilyen iránya törekvését, bármilyen igaza legyen, a legjobb esetben is gyanúsítás követi Pedig minden nagyobb igazságtalanság nélkül állíthatom, hogy úgy az állam, úgy a társadalom, mint egyesek állandóan sokszor túlzott követelésekkel állanak az orvosokkal szemben, mig a hűséggel teljesített munka jutalma pedig aránytalanul csekély, vagy épen a jutalmazást gyakorta a csöndes feledés váltja fel, mit azonban az adókivető bizottságok soha megfontolás tárgyává nem tettek. Az országos szervezkedés szükségét indokolttá tette az is, hogy különösen a magára hagyott, elszigetelten ólt vidéki orvosok felszabaduljanak árvaságukból, és mód nyuj- tassék nekik, hogy panaszaikat elmondhassák ott, a hol biztosan meg is hallgatják, és segitségökre állanak ; módjuk legyen a sűrűbb érintkezés folytán az összetartozandó- ság, a müveit testületi szellem ápolására. De végül elodázhatatlan volt a szövetkezés azért is, hogy a közegészségügy küszöbön levő államosítása ne találjon készületlenül, szét- tagoltan, hogy meg ne essék újból, a mi már sokszor megesett, hogy: legfontosabb érdekeinket érintő kérdésekben rólunk, nélkülünk határozzanak. Ezek volnának vázlatosan, nagy vonásokban oda vetetten azok a szép feladatok-, melyek szövetkezésre szólították, csatarendbe állították az ország orvosait. A kitűzött, ne-l nies czélok teljesen elegendők lehetnek arra, hogy minden orvos lelkét megkapja a cselekvés vágya. Én szilárdul, ellenállhatatlanul bizom, bizó lelkem minden szép reményével abban, hogy a kitartó, vállvetett munkásság megfogja teremteni az országos nyugdíjalap megalkotását, az orvosok méltó tekintélyét, a jólétet, szóval azokat a kívánatos Ízes gyümölcsöket, melyeket, ha talán a jelen nemzedék nem is, de szerencsósb utódok bizonyára áldó hálával leszakíthatnak. A csüggedők, a kétkedők ebben találják fel a vigasztalást! de egyúttal a serkentő buzdítást is. Dr> Zöldy János. Hírek. Csák György kir. tanácsos. Pénzügyigazgató- ságunk közbecsülésben és szeretetben álló derék főnökét I felsége kegye jól kiérdemelt előléptetésben részesítette, kir. tanácsosnak nevezvén őt ki Csák György harmincz éves hivatali működését csendesen, zajtalánúl, de annál nagyobb bensőség- gel a múlt nyáron ünnepelte meg a pénzügyi tisztviselői kar és ez alkalommal lapunk is méltatta a jubilált férfiúnak mint embernek, mint hivatali főnöknek és mint a hovatovább mindig fontosabbá s nehezebbé való pénzügyi administrácziónak a hivatali kötelességérzületet, humanismussal és ki váló tapintattal összeegyeztetni törekvő jeles vezetőjét és azért ismétlésekbe bocsátkozás helyett, mostani előléptetése alkalmából életrajzi adatai ösmertetésére szorítkozunk: Csák György született 1842. évi junius hó 10-én Uraj községben Gömör- vármegyében, hol atya és elődei a nemesi közép- birtokoBok' osztályához tartoztak s Gömör vár megye társadalmi és -közéletében állandóan élénk részt vettek. Atyját, ki családos ember létére az 1848/9 évi szabadságharczot mint honvédtiszt végig har czolta, már 11 éves korában elvesztvén, az árván maradt öt gyermek neveltetése, a szűkös anyagi viszonyok között özvegyen maradt édes anyának nem csekély gondot okozott. György, a legidősebb fiú, oskoláit a cistercziek egri főgymnasiumában végezte; a jogot szintén itt és a pesti egyetemen hallgatta és végezte el 1867. évben, amidőn az uj alkotmányos magyar kormány szolgálatába állván, első esküjét, mint tiszteletbeli pénzügyminiszteri fogalmazósegéd, 1867. évi szeptember 14-én tette le. A jog tudományok iránt előszeretettel viseltetvén, üres óráiban, mint fiatal pénzügyi tisztviselő is, joggal foglalkozott és 1868, évi szeptember 26-án az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel letotte s a pénzügyi pályától megválni készült. Már kész alkalmazása volt néhai Andáházy László budapesti hírneves ügyvéd irodájában, amidőn 1868. évi deczember 10-én a pécsi pénzügyigazgatósághoz fogalmazóvá kineveztetett s amely állást Budapesten lakó roko nai rábeszélésére még ugyanazon hó végén elfoglalta. Pécsett harm idfél évet töltött, mely idő alatt kitűnő képesítéssel letette á pénzügyi fogalmazási szakvizsgát 1869. évi deczemberben j a pécsi pénzügyigazgatóságtól 1871. évi májusban, mint első osztályú pénzügyi fogalmazó, u budapesti központi dij és illeték kiszabási hivatalhoz lett áthelyezve, honnan 1873. évi májusban, a budapesti kincstári jogügyek igazgatóságához neveztetett ki ugyancsak fogalmazói minőségben, hol csakhamar egyik ügyosztály önálló vezetésével bízatott meg. Ez az állás megfelelt tanulmányának s kielégítette ambi- czióját. Mégis alig töltött itt több időt két évnél Ugyanis 1875 év közepe táján, néhai Andreanszky Alajos min steri tanácsos ösztönzésére, aki az 1875. évi szeptember 1-ón felállított illeték kiszabási hivatalok szervezésével volt megbízva, az uj hivu talok egyikének főnöki állásáért kérvényezett s 1875. évi augusztus 3-án a miskolczi illeték kiszabási hivatal főnökévé pénzügyi titkári rangban ki- nevezteMt. Miskolczon, gömörmegyei s borsodi rokonai közelében jól érezte magát s igy történt, hogy ennek a csendes hivatalnak főnöki tisztét Miskolczon, egészen annak feloszlatásáig 1889. évi julius végéig viselte, amidőn a pénzügyi közigaz gatás újra szervezése alkalmából Miskolczon fel állított kir pénzügyigazgatósághoz pénzügyigazgatóvá, pénzügyi tanácsosi rangban kineveztetett. Ezt az állást 1894. évi február hó végéig töltötte be, amidőn Borsodvármegyében. a társadalmi és közélet viszonyai, egy uj politikai üstökös csillag feltűnése miatt olyképen alakultak, hogy azoknak, a kik ama a közélet mezejéről később igen rövid idő alatt le is tört s nullává vált politikai nagysággal nem rokonszenveztek, tanácsos volt előle kitérniök. így került Csák pánzügyigazga'ó hason minőségben Gyulára, ahová ugyan áthelyezése alkalmával nem kívánkozott. Négy év óta Gyulán működik, mit kir. pénzügyigazgat-', hol városunk teljes intelligencziája közszeretetének és nagyrabecsülésének s a hatósága alá tartozó hivatalok és tisztviselők határtalan tiszteletének és szeretetének részessé, mint páratlan főnök és administrator, a nagy közönség előtt kiváló tekintélynek örvend s a közszolgálat terén kifejtett eredménydús érdemei, lankadatlan ügybuzgalma és tevékenysége, valamint fáradhatatlan szorgalma végre a legmagasabb helyen is elisme résben részesülvén, ő felsége által királyi tanácsossá neveztetett ki. A vármegye február-márcziusi rendes közgyűlésének határnapja folyó hó 28-ikában van megállapítva; jelenleg állítja össze az alispáni hivatal a tárgysorozatot, melynek befejezte után a meghívó előreláthatólag a holnap beköszöntő hét végén szétküldetik. A közgyűlésnek a múlt számunkban már említett szolgabiró választáson és elmegyógyintézet épitésénék kérdésén kivül főbb tárgyai lesznek a községek pénzkezelésének újból való szabályozása, valamint a vármegyei pénztári kezelési szabályzat átdol ozása, mely utóbbival kapcsolatosan a pénztári személyzet szaporítása is terveztetik. E két utóbbi tárgy előkészítésére a januári közgyűlés egy-egy bizottságot küldött ki, melyek jelenleg dolgoznak a közgyűlés elét erjesztendő javaslatok előkészítésén. Felmentés. A várm-gye főispánja Kovács Albert díjtalan irodai gyakornokot saját kérelmére állásától felmentette. A közigazgatási bizottság e hó 14-én, hétfőn tartja február havi rendes gyűlését, melynek tárgya lesz a bizottság által az összminiszteriumboz a vármegye múlt év közállapotairól intézendő évi jelentés szövegének megállapítására is. Névváltoztatás. A belügyminiszter megengedte, hogy Feuermann Bernát vésztői lakos vezetéknevét f,Fádoru-ra változtassa át. Uj földmivelő egylet Mezőberényben Mezőbe- rény községben a földmivelő munkások önképzés czéljából egyletet alakítottak, mely legközelebb meg is kezdheti működését, miután a belügyminiszter az egylet alapszabályait bemutatási záradékkal ellátván, megerősítette. Uj vasutterv a vármegyében. Békésvármegyét érdeklőleg egy uj vasútvonal tervezésére adta meg az előmunkálati engedélyt a kereskedelemügyi miniszter. Pálffy Ferenoz budapesti ügyvéd az engedélyes, a ki a m. kir. államvasutak Gyoma álló másától kiindulva, Kondoros, Nagyszénás, Bánfalva és Derekegyháza községek érintésével az államvasutak Hódmezővásárhely állomásig vezető s esetleg ezen vonalnak Bánfalva és Derékegyháza közötti részét a derekogyháza—hódmezővásárhelyi szakasz szál Mágocsou át összekötő rendes nyomtávú gőz. esetleg villamos üzemre berendezett vasút építésére kért előmunkálati engedélyt. A nélkül, hogy a tervező komoly szándékában kételkednénk, azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy ezen vasút kiépítése a messze jövő kérdése, mert hisz vármegyénk más vidékekhez képest vasutakkal sűrűn behálózott, a melyek az első Borban figyelembe veendő gazdasági forgalmat különösen az említett községekre nézve kedvezően lebonyolítani képesek, P. Menyhért László. Vármegyénknek egy ki válóan jeles szülöttje halt meg messze idegenben Boromában, a Zambezi folyó mentén, Afrika belse jében, hol mint. hittérítő atya lakott. Halála már múlt évi november 16-ikán történt, de csak most jött meg a gyászhir, mely széles körökben méltóan fájdalmas részvétet kelt, A boldogult mindössze 49 évet élt, de ha a háborús esztendők duplán számítanak a katonai pályán, az övéi olyan változatosak és veszélyesek voltak, hogy bátran lehetne háromszorosan számítani. P. Menyhért László Békésvármegyében Szarvason született, ott végezte az algymuasiomot is, a főgymnasiumot pedig az egri czisterczitáknál ; főleg a botanika iránt érzett nagy hajlandóságával tűnt föl. 1866. aug. lS-án lépett a Jézus-társaságba, pár évig Kaloosán volt magiszter a kouviktusban, és tanított a gimnáziumban. A theológiát az ins brucki egyetemen végezvén, a jezsuiták szabályai szerint pappá szentelték. A negyedik theologian évet 8t. Benotban végezte Angliában. Rövid ideig a st.-andrai-háznak volt tagja, honnét Kalocsára ment tanárnak. Kalocsai időzése alatt a környék flóráját tanulmányozta éa néhány uj növényfajt is fedezett föl, melyeket tudományosan meghatározott és magyar tudósokról nevezett el. Haynald érsek, a botanika nagy kedvelője és Borbás Vince, a hires tudós, volt iskolatársa, a magyar tudományos Aka démia előtt is méltatták tanulmányai nagy értékét. De Menyhért Lászlót lelke Afrikába vonzotta Elöljárói hosszas kérés után bocsátották nagy útjára, fölmentvén őt 1889 husvétkor a kalocsai igazgatóság alól. Ez időtől a nagy útra készült P. Menyhért. A budapesti egyetemen az orvosprofesszorokat is hallgatta, hogy a szerecseneket gyógyíthassa, 1889 végén Lisszabonon át Afrikába utazott, Bo- romába, onnan még beljebb vonult a rengetegbe s megalapította a Szt Klaver Péter állomást. Az utolsó híreket róla a tudományos világ kapta. Afrika közepének meteorológiai följegyzéseit közölte P. Fényi Gyula 8. J. előszavával német nyelven a tudós világ számára. Magyarul irt nagyérdekü müvét „Kalocsa vidékének növény tenyészető“ czimmel még professzor korában adta ki. Járványok krónikájából. Az elmúlt héten a vármegye egyes községeiben a következő fertőző betegségek fordultak elő: a kanyaró Csabán és Tót-Koralóson, a vörheny Körös-Ladányban, Uj Kígyóson, Orosházán, Gyulán, Sámsonban, Tót- Komloson es Körös Tárcsán, a bárányhimlő Szent Andráson és Csabán, a hólyagos himlő Füzes-Gyarmaton, a roncsoló toroklob K-Ladányban, Vésztőn es Szarvason, a hasi hagymáz Szarvason s végül a torokgyík Kétegyházán, Szarvason és Gyulán. Az országos közegészségügyi egyesület békésmegyei osztálya, alig egy éve hogy megalakult, derekas működést fejt ki. A napokban hagyta el Dobay János könyvnyomdájában a sajtót a békésmegyei egészségügyi egyesület harmadik ingyenes kiadványa, egy 60 oldalos fűzet a következő tartalommal: „Az egymás iránt való kötelességek a közegészségügyben, irta: Farkas Jenő közegészségi felügyelő. „A gyermek ápolás és a gyermek halandóság“, irta: dr. László Elek tb. vm főorvos. „A házasság“, irta: dr. Reisz Miksa Csaba községi orvos. A tanulságos fűzetet az egylet 3000 példányban nyomatta ki s az orvosok a vármegye minden községében a nép között osztják szét. Jóváhagyva. Lapunk múlt heti számában meg irtuk, hogy Novák Kamill törvényszéki elnök a törvényszéki palota s fogház felépítésére vonatkozólag „Robelli éa Szilágyi“ czéggel, valamint a légfűtést illetőleg a Zellerin-fele részvénytársasággal kötött szerződést az igazságügy miniszterhez felterjesztette. Az előzmények, után bár természetes és minden kételyen feltL- állott, mindazonáltal a városunkra nézve sarkalatos fontosságú ügynek egyik nagyjelentőségű momentumául megemlítjük, hogy az igazságügyminiszterium mindkét szerződést január 29-én 6498. szám. alatt kelt rendeletével jóváhagyta s ezen jóváhagyó rendelet folyó hó 2-án Novák Kamill törvényszéki elnökhöz, leérkezett Az iparos ifjúsági egylet farsangi tánczvigal- ma az éjjel zajlott le a népkerti csarnokban és az előkészületekből következtetve erkölcsileg és anyagilag egyaránt sikerült tánczvigaloin volt, amelynek lefolyásáról lapunk jövő számában referálunk. Állatorvosi ismétlő tanfolyam. A földmivelós- ügyi miuiszter a hatósági állatorvosok részére a budapesti állatorvosi akadémián 6—6 napos ismétlő tanfolyamokat rendeztet, melyen az állatorvosi tudomány újabb vívmányaival s különösen a különféle oltási módokkal ismertetik meg a jelentkezőket. A január hóban tartott két ily tanfolyamon vármegyénkből tieks Miksa vármegyei állatorvos, továbbá Rolfes Ármin endrődi, Kristóffy János szarvasi és Bajcsy Gusztáv csabai községi állatorvosok vettek részt, a február hó 21-től 27-lg tar tandó harmadik tanfolyamra pedig Sál Gyula gyű lai városi és Pápay Ödön csabai községi állatorvosokat vette fel a miniszter. A gyulai polgári kör január hó 30-án délután 5 órakor a tagok nagy érdeklődése mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Szénásy József elnök a megjelent tagokat szívélyesen üdvözölvén, Hoffmann Alajos igazgató a közelmúlt évi működéséről szóló jelentését terjesztette elő. A jelentés ráutal a folyó évre, mely a nemzetek hatalmas küzdelmeinek kegyeletes emlékezetét idézi fel; az ötven éves forduló szabadság szülője éveinknek ; annak a történelmi esztendőnek, mely Magyarország történelmében 1848-al van feljegyezve. Tekintve, hogy a magyar nemzet ujraébredésének félszázados ünnepét márczius hó 15-én fogja megünnepelni, a polgári kör elhatározta, hogy mint testület, ez év márczius hó 15-ét, a magyar szabadságharcz félszázados évfordulóját a nemzethez méltóan megünnepelni fogja s az e tekintetben külsőséges intézkedésekkel az újonnan megválasztandó tisztikart bízza meg. Az igazgató jelentésében megemlékezik még, hogy a kaszinó tagjai közül a múlt évben 2 tag halt meg : Balogh József pénzügyőri fi.biztos és Terényi Lajos, Gyula város országgyűlési képviselője. A fájdalom és részvét legőszintébb hangján emlékezett meg Terényi Lajos, a város hü fiáról, a polgárok jótevőjéről, legjobb atyjáról, kinek elhalálozása a városra nézve pótolhatlan veszteség, s kinek alkotásai nevét Gyula városa történelmében örökké felejthetlenné tették. A polgári kör a veszteség fe’etti fájdalmát jegyzőkönyvileg örökíti meg — Ezek után áttért az igazgatói jelentés a kör helyiségeinek kiépítésére. Minthogy a kör tag jainak, illetve az igazságügy tisztviselőinek állandó tartózkodását a törvényszéki palota felépítésével véli biztosítva látni, a palota felépítésének befe jeztéig, a kör helyiségének kibővítését elhalasztani kéri, mit a közgyűlés is elfogadott. Az igazgató a kör múlt évi működését hűen vázló eme jelentését minden megjegyzés nélkül tudomásul vette. — A számvizsgáló bizottság jelentése, valamint a könyvtárnok jelentése is egyhangúlag tudomásul vétetett. Nóránt István számvizsgáló bizottsági elnöknek, a számadások sikeres megvizsgálásáért jegyzőkönyvi elismerés Szavaztatott. Az 1898. évi költségvetés 2392 frt 30 kr. bevétel, 1386 frt 48 kr. kiadás és 1005 frt 82 kr. maradvánnyal elfogadtatott. Miután a közgyűlésen inditványnyal senki sem élt, a tisztujitás a következő eredménnyel ej tetett meg : Elnök: Szénásy József, alelnök: Sál József, igaz gató: Hoffmann Alajos, ügyész: Dr. Zöldy Géza, jegyző: Hoffmann Ferencz, pénztárnok : Bekkerl Endre, könyvtárnok: Székely Zsigmond. Választ mányi tagokul: Schriffert József építész, Schmidt József, Dr. Fol.lmann János, Dömóny Lajos, Nie- decmayer Antal, ifj. Moldoványi István, Dutkay Béla, Szénásy János, Pivár János, Batik. Elek, Dobay Ferencz, Kóhn Dávid, Kovalszky József, Czinczár Adolf, "Wieland Károly, Oláh György, .Scherer Benedek, Biberea Péter, Dérnusz József, Takácsy Lajos, Sál István, Diósy József, Schaffer György és N. Szabados József. Póttagokul: Végh.1 Gábor, Remete József, Lendvay Mátyás és ifj. Steigerwald Ferencz. Számvizsgáló bizottsági tagokul : Noránt István, Ritsek János és Kohlmann Ferencz, mindnyájan egyhangúlag közfelkiáltással választattak meg és a közgyűlés az elnök és tisztikar éltetésével 6 órakor berekesztetett. A szarvasi nőegylet álarezos bálja a múlt héten zajlott le kitörő jókedv mellett a szarvasi „Árpád“ szálló összes termeiben. A pajzán Pieret- teek s a méltóságteljesen libegő rococo mirquiseek sziporkázó ötletei és bájos mosolya jó kedvre derített mindenkit. Szenzácziót keltettek : Haviár Gyuláné és Bugyis Andorné, a <ik baba costumeők- be voltak öltözve. A rendezőség Haviár Dánielné- vel élén mindent elkövetett, hogy minél sikerül tebb legyen a mulatság s valóban a fényes estély méltó koronája volt fáradozásaiknak. Jelen voltak : Konstuutinovits Szidike, Sperlagh Elvira (Orosháza), (hajós leány). Holéczy nővérek (éj királynője), Hanke nővérek (Tót-Komlós), Christóf Lórika (orosz népviselet), Bállá Ilonka, Hutiray Berta, Pokomándy Vilma, Kis Irén, dr. Salacz Oszkárné, Zlinszky Istvánnó, dr. Hankéné, Hutiray Lászlóné, Salacz Ferenczné, Mikolay Istvánná, Déri Henrikné, Szemző Gyuláué, Kontantinovits Györgyné, özv. Nyácsiknó,' Sterbecz Gáborné, Bállá Sándorné, özv. Turiné, özv. Tassy Gyuláné, Dérczy Póterné, Holéczynó, Borsits Ignáczné, Christóf Frigyesné, Sperlághné, Benka Gyuláué, Véber Jenőné (czigányasszony), Volf Gyuláné, Bakay Gézáné (magyar menyecske), Bakay Sándorné, Ponyiczky Györgyné, Bárány Béláné, özv. Eszes Mihályné, özv. Szenes Elekné, Rubicsek Sománé, dr. Takácsáé, özv. Pokomándy Sándorné, Sziráczky Gyuláné, özv. Jeszenszkyné, Sárkányné, dr. Baky Endréné (Öcsöd), Szemián Dáuielné, Szemián Gizella, Ponyiczky Etel, Szluika Emmi, Margócsy Emmi, özv. Sárkány Jenőné, Kollár Lajosné, Benka nővérek, Lengyel Sándorné, Lavatka Ilonka és Eszes Ilouka. Prépost felavatás. Kedden, folyó hó 1-én volt Gróh Ferencznek, ő felsége által kineveztetett mayki ez. prépostnak egyházi megáldása és felavatása. A megáldást Nagyváradon dr. Schlauch Lőrincz bibo- ros-püspök végezte házi kápolnájában udvari papjainak segédkezése mellett. Mise végeztével a püspök elfogadta a hűsegi esküt és a hitvallást az uj préposttól s aztán átadta neki az előirt imák közt megáldott gyűrűt és mellkeresztet s az egyházi főveg fejére tétele által felavatta, megengedvén neki a főpapi nyelvényeknek : a püspöksüvegnek és pásztorbotnak használatát is. Őszintén gratulálunk ez alkalommal is városunk derék fiának! A nagymagyarvárosi olvasókör bálja január 30 án tartatott meg a „Göndöcs pavilion" nagytermében. Felvifizettek : Huszita József 1 frt, Stefa- novics Péter, Szabados János, Illés József, Tóth Lajos, dr. Zöldy Géza, Debreczeny Károly, Csomós István, Seres András, Kukta Ferencz, Kukla István és Galbács István 50—50 krt. Eljegyzés. Papír Ármin a gyulai izraelita hitközség főkántora folyó hó 1-ón jegyezte el Stein Er tesz tint Liptó-Szent-Miklósról. A németvárosi olvasókör folyó hó 2-án d. u. 3 órakor tartotta évi rendes közgyűlését; mely alkalommal elnök: A. Schriffert József, alelnök: Szikes András, ügyész: Dr. Frankó László, első titkár. Hoffmann Ferencz, másodtitkár; Berndt József, pénztárnok : Csomós György, könyvtárnok : Múlt József és 20 tagbál álló választmány, egyhangúlag választattak meg. Ha a Gyertyaszentelőhöz fűződő népmondában bíznunk lehet, akkor vége a télnek és küszöbén állunk a tavasznak. Gyertyszentelő napján ugyanis a medve téli álmából felezihelődik és kidugja fejét odújából. Ha süt a nap, még visszafekszik 40 napra, mert akkor jön még a tél java, ellenben, ha komor, zord az idő, akkor kibúvik az odúból és szabadban marad, mert vége a télnek. Az idén tehát — napfény nem lévén Gyertyaszentelő napján — a medve kibújt odújából és bizalommal várhatjuk a tavaszt. Ä gyulai 48-as kör febr. hó 20-án a népkerti pavilion dísztermében Rácz János zenekara közreműködése mellett saját pénztára javára tánozvigal- mat rendez, melyre a mulatni szándékozó közönséget ez utón is tisztelettel meghívja a rendezőség. Beléptidij 1 korona. Kezdete 7 órakor. Eljegyzések. UrbanejS Nándor a szent-andrási takarékpénztár vezérigazgatójának bájos leányát Bertát eljegyezte György János brassói postatiszt. Bálintffy Jenő kondorosi vasúti állomásfőnök eljegyezte Rieger Zelmát. Leszkay András az aradi színtársulat igazga- gatója, mielőtt Gyulára hozná hat'heti saisonra vidéken elsőrangú színtársulatát, előzőleg és pedig május elsejétől kezdve Csabán szándékozik nehány előadást tartani. Öngyilkosság. Szőke Béla sámsoni fiatal tanító múlt hó 28 án agyonlőtte magát. Szőke fejtifusz- ban szenvedett s szörnyű tettét önkivületi állapotban követte el. Tűz a vasúti állomáson. Balogh Ferencz m.- berényi vasúti váltóőr csütörtök este tele rakta az őrbódé kályháját kőszénnel ; hogy-hogy nem, a lángok kicsaptak a kályhából és felgyújtották a bódét, mely a benne levő villanyos harangjelző készülékkel együtt elégett. A békési polgári kör fiatalsága által rendezett thea-estély folyó hó 2-án zajlott le a városi bérház nagytermében. A mi jót és szépet, kellemest és kedvest elmondhatni egy mulatságról, mind megilleti az estélyt, mely sokáig feledhetlen kedves emléke marad a benne résztvevőknek. A táucz világos reggelig tartott. A négyest 36 pár tánczolta. Jelenvoltak : Asszonyok: özv. Rózsa Ká- rolynó, Konsiczky Jánosné, ifj. Vigh Ferenczné, Terney Ferenczné, Turóczy Endréné, Vári Sándorné, Keresztesei Kálmánné, Újhegyi Béláné, Pásztor Imréné, Sperlinger Jakabné, Hirschl Mórné, Hencz Antalné, Lövi Sándorné, Schaffer Lipótné, Bauer Lajosné, Huppert Lajosné, Farkas Sámuelné, Kóhn M. né. Lányok: Rózsa Piroska, Rózsa Szeréna, Konsiczky Bella, Albrechtovics Vilma (Csaba), Vigh Irénke, Terney Bella, Andrássy Mariska, Andrássy Ilona, Horváth Vilma, Marjalaki Vilma, Pásztor Tinike, Szathmáry Piroska, Hirsch Cor- nélia, Vári Rózsika, Lövi Janka, Schaffer nővérek, Farkas nővérek, Kóhn nővérek. Öngyilkosság. Paulos András békési illetőségű aradi munkás vasárnap délután Aradon az elektromos telep szomszédságában agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. A békés-csabai kereskedők a csabai kereskedő ifjak egyesületének könyvtára javára Csabán, folyó hó 12-én a városi vigadó összes termeiben zártkörű tánczvigalmat rendeznek. A rendezőség : Varságh Béla bálbizottsági elnök, Décsey József, Fuchs Gyula, Lepage Lajos, Rosenthal Adolf bál- bizottsági alelnökök, Klein Gusztáv rendezőbizottsági elnök. Deutsch Mór bálbizottsági pénztárnok, ifj Csillag Ignácz bálbizottsági titkár, Frnda Miklós bálbizottsági ellenőr. A villa-utcza Csabán eddigelé nem örvendezett valami nagy hirnévnek, de a fosztóka révén, a mely a múlt szombaton zajlott le benne, ha nem is világhírűvé, de egy pár napra híressé lett. Sztrebonyi János csabai gazda vendégszerető házában ugyanis a múlt héten nagyszabású pletykával összekötött tollfosztás volt, a melyen Kvasz Pál, Kliment Mihály és ifj. Rohoska Pál csabai gazdalegények iá megjelentek. Bősz dühbe gurultak erre Melis János, Kraszkó Pál és több más meg nem invitált urak és elhatározták, hogy szigorúan megfenyítik a bent legyeskedő fiatalokat. Lesbe álltak s várták a fosztóka végével haza felé iparkodó ifjakat. A kijövő legényeket megtámadták s csakhamar olyan csata fejlődött ki, hogy a rendőrök alig tudták az egymásba gabalyodott arany ifjakat szétfejteni. A hurezban Melis János kapott jelentéktelen sebeket. A dobozi Artézi kút, amelyet gróf Wenckheim Dénes a dobozi kastély kertjében furatott, már sikerült. A kút 134 méter mély. Kezdetben perczenként csak 6 liter vizet adott, most azonban már, hogy a viz ereje a csövet kitisztította, 18 liter viz kerül a csövön napfényre. A viz kissé kénszagu lés 15° R. meleg.
