Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-12-18 / 51. szám

51-ik sxám. Gyula, 1898. deczember 18-án. fagyja pro( ) | Szerkesztőség: I Templomtér, DobayJános t kereskedése, liova a lap í szellemi részét illető köz- I lemények intézcndők. I | Kéziratok nem adatnak | vissza. Előfizetési dij : ! Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » | Eyyes szám ára 10 kr. XXX. évfolyam. Társadalmi és közgazdászat^ hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: IZ Ó EE DT E) -A.TT I 3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Él™ Nyilt-tér sora 10 kr. Megyegyiilés előtt. IB—y.) A vármegye állandó választmá­nya pénteken egész napon át tartott ülésé ben letárgyalván | közgyűlés összes ügyeit, alkalmunk van a tárgyak lényegén kívül, az állandó választmány határozati javaslatait is ismertetni. Általában már előre megjósol­hatjuk, hogy a legutóbbi közgyűléseken elő- íordultakhoz hasonló hevesebb vagy nagyobb méretű vitára az ügyek természeténél fogva nincs kilátás, jóllehet több fontos közérdekű ügy vár megoldásra. Ezek között kétségtelen egyik főfontos- ságu feladat lesz a közgyűlés által válasz­tandó szakbizottságok megalakítása. Legna­gyobb érdeklődés természetesen a közigazga­tási bizottság megalakítását fogja kisérni, a melyből az év végével Jantsovits Emil, La­dies György, dr. Zsilinszky Endre, Horváth Károly és Vidovszky János fognak kilépni. Az elől nevezett négy tag közbizalomnak örvendő tagja a bizottságnak, ők tehát két­ségtelenül az összes szavazatokkal lógnak újból megválasztatni; a bizottságnak azonban egyik legrégibb tagja Vidovszky János a tör­vényhatósági bizottságból kimaradván, újból meg nem választható. Helyette, mint már megírtuk, a gazdasági egylet elnökének, Geiszt Gyulának nevét vették több oldalról kombi- náczióba. a kinek jó kilátásai is vannak a megválasztásra. A többi bizottság között még az állandó választmány, központi választmány, igazoló és bíráló választmányok, az általuk gyakorolt fontosabb hatáskör kö.otke/.tébe.i fognak általánosabb érdeklődés mellett meg- alakíttatni. A vagyoni érdekeket érintő ügyek között első helyen említjük a belügyminiszternek a vármegye 1899. évi költségvetésére vonatkozó rendeletét, mely — sajnos — nagyon szűk­keblűén bánik a vármegyével. Ugyanis a költségvetéssel kapcsolatosan megállapított tisztviselői fizetés-emeléseket, a melyek pedig v rJalolc. Hogy őriztem, hogy vigyáztam, De úgy látszik, mind hiába 1 Belopóztál mégis, lányka, »Szivem kincses tárházába Köves ékszer gyanánt ragyog Érzelmemnek mindenike, És te még sem próbálod meg : Vágyaidhoz egy illi'K-e ? Mintha csupán raktárt néznél, Kincseim C6ak közönyt Bzitnak . . . És ón, és én: rabja vagyok Testi, lelki bájaidnak I Domonkos Jánosa Izraelita nöegylet bálja. — Decz. 10-án. — Kijelentem, hogy nem vagyok antiszemita. Az az elvem, hogy többet ér egy jó zsidó-bál, mint tíz antirecepcionalis politikai beszéd. Sőt ha antiszemita lettem volna is az izraelita nöegylet bálja előtt, után i bizonyosan köpenyeget fordítottam volna. Hja! kérem erős argumentumok voltak ott a bálban, melyek bizony a legbőszebb néppárti atyát is megingatták volna elveiben. Könnyű azokkal a Galicziából bevándorolt izraelitákkal szemben, a kik „pajesz“-t hordanak és évenkint egyszer mosdanak, antiszemitának lenni 1 de itt ennyi szép lány és menyecske közt tudjon valaki elvhü maradni ?! Itt az izraelita nőegyleti bálban biz’ isten egyéb problémákon kellett az embernek a fejét törni, mint azon, hogy jogos-e a recepció vagy nem ? Én például egész a bál hivatalos megkez­az általánosan mutatkozó szükség mellett csak a legsürgősebbekre szorítkoztak, vala­mennyit törölte a belügyminiszter, meghagy­ván az eddigi nagyon silány fizetéseket. Az ujonan szervezett állások közül jóváhagyta a miniszter a könyvvezetői állás helyett egy számellenőri és egy számtiszti állás szerve­zését, valamint a községi vagyonkezelés el­lenőrzésére hivatott ambuláns számvevői állás rendszeresítését, de ez utóbbi javadalmát 300 írttal leszállította és valamennyire nézve a betöltést csak akkorra engedi meg, ha az állami költségvetés megállapítása után ő ez iránt külön rendelkezik. Az állandó választ­mány javaslata erre vonatkozólag oda irányul, hogy miután a pénzkezelésről szóló szabály- rendelet végrehajtása csak a számellenőri és számtiszti állások betöltése mellett és csakis az újévtől kezdődőleg lehetséges, a vármegye töltse be most ezen állásokat és az állam­költségvetés törvénynyó emelkedéséig azok javadalmát saját megtakarításaiból fizesse. Javasolja ezen kívül az állandó választmány, hogy miután az ambuláns számvevői állásra csak gyakorlott és nagyobb fizetésre igényt tartó egyén alkalmazható, az eredetileg ter­vezett fizetés meghagyása iránt a közgyűlés Írjon fel a belügyminiszterhez, valamint, hogy az alispánnak megszavazott 200 frt ntiátalány- többletet a vármegye az egy százalékos köz- igazgatási pótadó feleslegéből fedezze. A vármegye közkórházának kibővítése tár­gyában hozott határozat végrehajtása során a s/.iikséges 100,000 frt kölcsönre a legelőnyö­sebb ajánlatéi, a magyar jerzá'iog hitelbank tette, a melylyel a közgyűlés határozata ér­telmében | kölcsönkötvény megköttetett és az a közgyűlés elé bemutattatik. A kölcsön feltételei 973/4 frtos árfolyam és 50 évre 5.35 °/o tőke-kamat törlesztés, a mi különösen a jelenlegi pénzviszonyok mellett elég előnyös­nek mondható. A csaba—békési út kiépítésére felveendő volna az 1.200.000 frtos kölcsön utolsó 200 dóséig csak azon törtem a fejemet, hogy kik szebbek hát? A zsidó lányok-e, vagy a zsidó menyecskék ? Mert tagadhatatlan, hogy a zsidó lányok bájosabbak, mint a menyecskék, de a zsidó menyecskék meg még a zsidó lányoknál is édesebben tudnak mosolyogni. Ezek mind olyan problémák maradnak egy tánezos fiatal emberre nézve, melyet csak egy polgári házassággal lehetne földeríteni. Ha mégis antiszemitizmussal kell vádolnom valakit, úgy azt hiszem, hogy közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy a bálban meg­jelent keresztény lányok és menyecskék merő antiszemitizmusból jöttek el. Le akarták pipálni, szépség dolgában, a a zsidó lányokat és menyecskéket 1 Hogy ez mennyiben sikerült nekik ? nem tudóin. Ez ismét egy probléma. De nem politizálok tovább, megpróbálom leírni a bálát. A rendezőség már kóvályog a terem lusz- terei alatt. Billitz a főrendező hivatalos felülvizs­gálatot tart a díszítés fölött, hogy vájjon jó helyre tették-e a czigány és a tombola tárgyak emelvényét, apálmákat gyértyatartókatés atöbbi dolgokat, melyek a bál külső sikeréhez tartoz­nak. Egy-két rendező a nyakkendő-csokrát igaz­gatja, harmadik a bajuszát illegeti, Lusztigné és Leopold Johanna pedig hivatalos komolysággal és kihegyezett ezeruzákkal ülnek az egyelőre még üres kassza előtt. Csakhamar élénkül a kép. — Jönnek már! — hangzik át a termen s a rendezőség tagjai ott hagyják félig kiivott spricczereiket, felrángatják „fédervájszos“ kez- tyüiket és kezdődik a bevezetés. Tyüh 1 hogy jönnek! A rendezőség alig tud megfelelni, alig győzi karját ajánlgatni az érke­zőknek. Csakhamar tarka néptömeg sétál a te­remben, csevegés, kaczagás hallatszik jobbról- balról és Bade Pista készen tartja a vonóját. ezer frtos részlete, de a kölcsönt a pénzin­tézetek ez idő szerint vagy egyáltalán nem, vagy csalt igen súlyos feltételek mellett haj­landók folyósítani. Ez okból az alispán elő­terjesztésének elfogadásával az állandó vá­lasztmány azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a pénzviszonyok kedvezőbbre fordultáig a szükséges összegeket a vármegye egyes alap­jaitól vegye kölcsön a közúti alap és egy­szersmind feliratban kéressék fel a kereske­delemügyi miniszter, hogy a csaba—békési útra szükséges 120,000 írtnak befizetésére a vármegyének időhaladókot adjon. A vármegyei fóldmives iskola felügyelő­bizottságának az intézet állami kezelésbe való átengedésére vonatkozó előterjesztését lapunk múlt számában egész terjedelmében közöltük. Az állandó választmány a kényszerítő körül­mények folytán elfogadásra ajánlja a bizott­ság javaslatát. Újból a közgyűlés elé kerül az a nagy- fontosságú javaslat, melyet a munkás segély­alapok létesítése tárgyában alkotandó szabály- rendelet alakjában az őszi megyegyülés a gazdasági egyletnek küldött meg véleménye­zés végett. A gazdasági egylet több észre­vételt tesz a szabályrendelet tervezetre, leg­főbb kifogása azonban az, hogy nem a me­zei munkások, hanem a gazdasági cselédek részére lenne segélyalap alkotandó ; egyéb­ként ajánlkozik egy a gazdaközönség és a segélyezendők érdekeinek inkább megfelelő szabályrendelet tervezet elkészítésére. Egy ily nagyfontosságu és messzeidőre kiható ügy előkészítésével helyén valónak tartjuk a leg­nagyobb körültekintést és azért csak helye­selhetjük az állandó választmány azon javas­latát, hogy a gazdasági egylet, tervezetének elkészítésére és bemutatására kéressék fel, de azért már itt megjegyezni vagyunk kény­telenek, hogy a vármegye a munkástörvény mezei munkások segélyalapjának létesítésére kötelezi és azért bármennyire üdvös is a gazdasági cselédek nyugdíj vagy segélyalapja — Mostl A rendezőség sorakozik, a Rákóczy-induló felhangzik, belép az egylet elnöknője Lederer Lajosné, kinek megérkezésekor Billitz Sándor a rendezőség nevében értékes szép csokrot nyújt át a nap emlékéül. S ezzel a bál hivatalosan megnyittatott. És most ember legyen, a ki leírja, piktor, iró és költő legyen, a ki arról a szindüs, eleven és bájos képről hü fotográfiát tud adni! A bál sok tekintetben hasonlít a dráma- iráshoz. létesítésének eszméje, ennek a mezei munká­sok segélyalapjának mellőzésével való létesí­tése a törvénynyel ellenkeznék és azért ily alakban és ez alkalommal meg nem való­sítható. Beliczoy Istvánnak az őszi rendes köz­gyűlésen elfogadott indítványa folytán az ál­landó választmány javaslatot tesz a szervezési szabályrendeletnek oly irányú kiegészítése iránt, hogy a hitelműveletekkel, pótadóval, vagy nagyobb segélyezéssel járó ügyek a közgyű­lés első napjára legyenek tárgyalás czóljából kitüzendők, hogy azok intézésébe az első na­pon rendszerint nagyobb számmal jelen levő bizottsági tagoknak legyen módjuk be­folyni. A vármegye közállapotairól és az őszi ren­des közgyűlés óta tett nevezetesebb intézke­désekről részletezett beszámoló alispáni jelen­tés szükségesnek mondja, hogy a jövő év őszén a törvényszéki palota felépítése foly­tán megürülő törvényszéki és fogház épület miként leendő felhasználása már előzetesen részletes tanulmány tárgyává tétessék. Indo­kolt ez a jó előre való gondoskodás már azért is, mert a hivatalok elhelyezésében ta­pasztalható jelenlegi állapotok nemcsak az ügyes bajos közönségre nézve képeznek ne­hézséget, de a hivatali érdekeknek és hatá­rozott kárára vannak. A személyzet folyto­nos szaporításával mindjobban szűknek bizo­nyult megyeházán nemcsak a legnagyobb zsúfoltság tapasztalható, de nem volt mód a hivatali helyiségek czélszerü beosztására, az együvé tartozóknak megfelelő csoportosítására sem, sőt a helyiségek elégtelensége miatt nem egy tisztviselőnek a megyeháztól távol, magánépületben kellett hivatalt bérelni. Hogy mindezen bajoka jelzett helyiségek felhaszná­lásával a legczélirányosabban szüntettessenek meg, azért javasolja az alispán egy bizottság kiküldését, mely a hivatalok beosztását és az esetleg szükséges átalakításokat megállapítani lesz hivatott. is mondott vala egy esztendei „Gyulai élet“-re valót belőlük. Például: (Kihúznak egy számot) . . . „Kétszázhatvan­kettő 1 . . . Meghívó egy vacsorára I“ Egy fiatal ember elcsodálkozván a külö­nös nyeremény-tárgyon, közbekiált: — Hová ? Mikor! ? A kikiáltó gúnyosan lemosolyog: — Hohó! fiatal ember, csak „meghívó“, vacsora nem 1 Más. Itt is van expoziczió, bonyodalom és ka­tasztrófa! Az expoziczió azt hiszem az első négyes. No hát kérem az első négyest minden ri­porteri túlzás nélkül I ötvennégy pár tánczolta, két kolonban és érzéssel. így persze nem csodálható, ha az izraelita nőegyleti bálon a mai szomorú gazdasági viszo­nyok daczára is netto hatszáz pengőt tudtak össze- tánczolni a jótékony czélra. Igaz, hogy nem mind a táncz eredménye, nagy részük van benne azoknak a bizonyos zsebelő angyaloknak is, kik tombola-jegyeket elárusitandó, egy valóságos kinevezett adóvég­rehajtót is lepipáltak volna a zsebelésben. No, de ezek más elbírálás alá esnek, mint az adó- végrehajtó. A jótékony czélra való tekintettel mo­solyogni kell annak is, a kit nyúznak, ____És folyt vala a táncz! A szende val­cz er. a pajkos polka, a méltóságos mazur és a tüzes csárdás. Ez egy kissé sok is volt, de hát sok a jóból se elég! Ez volt a bonyodalom, mely a souper alat érte el tetőpontját, midőn összebonyolódtak a tekintetek és kicserélődtek a szivek. Ugyanekkor azonban sorsolás is lévén, tha a rossz viczczeket pártolnám, azt mondanám, hogy ez a bál tehát sorstragédia volt. A rossz viczczek pártolását azonban a tombola kikiáltója kultiválta ez alkalomból, ki — Ötvennégy! Azok a szivarok, amiket Lajos bácsi Ígért1“ Ismét belekiált egy borízű hang: — Hol vannak? — Csak Ígérte kérem I Ezek voltak az epizódok. Az sem volt az utolsó, mikor egyik fiatal embernek torkán akadt a bor. — Hát neked mi bajod? Mit nevetsz? — Az jutott eszembe, hogy milyen furcsa az élet I — Hogy-hogy? — Hát nem furcsa, hogy másl^nr alperes vagyok X úrral szemben, most meg vizavil — Biz ez furcsa, de hát régen meg van már az mondva, hogy az élet olyan, mint a lánczhid 1 .... No aztán, jött egy olyan soupercsár- dás, hogy azzal az erővel elgyalogolhatott volna a jelenlevő társaság Szeghalomig. A „hogy volt“ lett a motto, mig csak a Pista bandájának minden egyes tagja ideggör­csöt nem kapott. Végül mint a drámánál szokott, itt is be­következett a katasztrófa. Oszolni kezdett a társaság, ki fájós lábbal1 ki fájó szívvel. Az egyöntetű vélemény az volt, hogy a zsidó nőegylet ez első fellépte a mulatságok soro­LiapunJs mal szAmAlioz fél iv mellóltlet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents